Pesti Napló, 1851. február (2. évfolyam, 270-293. szám)
1851-02-05 / 273. szám
Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egyévre .18.,, 1851. másod évi folyam. 273 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egyévre . 15 „ — „ „ Egyes siám — * 4 „ » A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G.árhoz intézendő. Szerkesztési iroda: Uri utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. g———m Szerda, február 5-én HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pg. kr.javal számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön szélyegdíj, előre lefizetendő EMICH (». könyvkereskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magán viták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Lapjainkra folyvást előfizethetni helyben, valamint vidéken is, KÉT hónapra, MÁRTIUS VÉGÉIG, vagy ÖT hónapra, február 1-től JÚNIUS 30-ig. Két hónapra, helyben: 3 f. — kr. p. ,, i vidéken: 3 f 40 kr. p. Öt hónapra, helyben: 6f. 30 kr. p., ,i vidéken: 8 f—kr. p. Januári teljes számú példányokkal már nem szolgálhatunk. Az előfizetési leveleket és pénzküldeményeket bérmentesittetni kérjük. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. Sejtelmek. Az 1848-ki porosz alkotmány-London. (Bem halála. Vallási- és adó-meelingek. California.) PariS- (Interpellate. Mathieu. Bonaparte szándéka. Fegyverszünet. Választási törvény. Quiproquo.) Somogy- (ujonczozás. Egy különös hír.) Vegyes hírek Politikai szemle Francziaország- (A dotatio és amnestia. Lamartine úr czikke a Constitutionnelben. Bastiai Frigyes. Febr. 24.) Németország. (Polgári házasság ügye Kurhesszenben. Schwerin gr. kamrai elnök. Lippstadt. Miniszteri felelősség. Osztrák katonaság Hamburg-Lübeck és Rendsburgban. Tisztek elbocsáttatása. München. Brüsszelben: Henkel és Hornstein. Ínség Fuldában.) Nagytílhamra. (Cobden a manchesteri meetingben.) Olaszország (Financzíigyek javulása Rómában. Politikai nyugtalankodik. Titkos sajtók. Rablók. Nápoly. Toskana. Piemor’. Lombard-velencze. Angolok. Genua: angolraktárak Capiaja szigeten. Szardínia : rablás, ostromállapot.) Dánia- (A slezvigieknél szolgált dán tisztek száműzetése.) Belgium- (A hadköltségvetési vita befejezése. Szerződés Szardíniával.) Schlezvig-Holstein (Slezvig-Holsteinban : Nordd. fr. Presse , Wissel ezredes.) Magyar nemzeti múzeum. — Gőzkocsik menetrende — Dunavízállás-Budapest, február 5-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Berlin, febr. 3. — 5% 106y2, állód, kötelezv. 84?s, bankrészv. 96. A börzén az alaptőkéket s részvényeket illetőleg, jó hangulat. Frankfurt, febr. 3. — 5% 737a, 47,, 64Becs 92yt. FáriS, febr. 2. — A dotatio felőli hirek folytonosan keringnek. Az Elyséeben adott ebéden Lamartine , Balault, Flandin, Duclerc, Bethmont, de Persigny urak is jelen valának. A hitelbizottmány a római csapatok visszahivatását kívánja; a minisztérium ezt két év múlva ígéri, a leszállítást azonban megtagadja. Berlin, febr. 2. — Az állatkertben létező Krollféle híres mulatóhely tegnap délután lángok martalékává lett. Hamburg, febr. 1. — A szövetségi biztosok ma délután Kielbe mentek az új holsteini kormány beigtatására. Reventlow-Criminil Henrik gr. dán biztos, holnap követendi őket. Mint az új kormánybizottmány osztályfőnökei fognak működni, Heinze báró belügy; Prehn Syndikus pénzügy; Malmrose igazságügy; és Heinzelmann oktatásügy. Páris, jan. 31. — Azon hír, miszerint az ideiglenes minisztérium a nemzetgyűléstől a dotatio megszavazását követelendi, valósul. Hétfőn interpellare fog történni, várjon a minisztérium a megváltoztatott választási törvényt alkalmazhatónak találandja-e az elnök megválasztására. Adelsward indítványozza, hogy minden rangú tiszt a nemzetgyűlési elnök fölhívására engedelmeskedjék, s e határozat a laktanyákban kihirdettessék. Mauguin még Párisban tartózkodik. A munkások iránti vitatkozás folytattatik. A spanyol minisztérium megtagadta helybenhagyását a pápai udvarral kötött concordatumnak. Ez értelemben adatott válasz egy Madridban tett interpellatióra. Brüsszel, febr. 1. — A villanyos telegráf még nem nyittatott meg, megnyitása azonban naponkint váratik. FlorenCZ, jan. 29. — Egy újonnan megjelent nagyherczegi rendelet, a törvénykezési lajstromzék szaporítását hagyja meg. Turin, jan. 29. — A Francziaország , Belgium és Helvétiával kötött postaszerződések vitatkozás nélkül fogadtattak el. Az igazságügyi budget tárgyalása folytattatik. Liccardi igazságügyminiszter jelenti, hogy az új törvénykezési rendelet a bírák elmozdíthatlansága iránt is tartalmazand rendelkezést. Több szónok a savoyi bírákat hanyagság, és megbizhatlanságról vádolja; ez ellen felszólal a savoyi képviselő Pissard, s e vádakat megczáfolni igyekszik. A monacói lig. Párisba ment, miután hasztalan iparkodott Mentone, és Ranabruna városokat hatalmába keríteni, melyek lakossága határozottan Piemont felé hajlik. Velencze, febr. 1. reggeli 8 óra. —Chambord gr. csorvás-ideges betegségben sínlődött, mely azonban nem vált veszedelmessé. Most már jól érzi magát. 26 és 27 közti éjjel rokona a modenai ág már eltávozott Velenczéből, s állítólag 29-én Modenában megérkezett. Trieszt , febr. 2. — Kávéban élénk forgalom: Rio 34—38, Domingo 36—39, Czukor: fehér Bahia 18, Jago 14, Gyapot: lanyha, állandó árral, amerikai 56—57, Macco: 56—57, Olaj állandó. Déli gyümölcsök nem kerestettek. Galina lanyha, Zágráb, febr. 3. — Az összeírás előmunkálatai megkezdettek. A marhavész Rumeliában, és a Herczegovinában nagyobb mértékben ütött ki. Vágómarhákkal rakott hajók 5 napi veszteglést kénytelenek a partokon kiállani. Athen , jan. 28. — Az Observteur d’Athenes jelenti , hogy a politikai menekvők gyülekezetei, osztrák jegyzékirat közbejötte nélkül, tiltattak el, mert kivilágosult, hogy a forradalmi propagandával folytonos levelezésben állnak. A külügyminiszter előterjesztett a követkamrának egy, az ügynökségeket szabályozó törvényjavaslatot. Ezenkívül előterjesztetett egy, a kereskedő hajók viszonyos biztosító intézeteté tárgyaló javaslat. Az Observateur adja a görög postaigazgatóság szerződését az osztrák Lloyddal. A bank osztaléka az utóbbi 6 hónapra 9%-ban állapíttatott meg. Berlin, febr. 3. — A kormányfelelősséget illető törvényjavaslat 30 §-a a második kamrában 182 szavazattal 105 ellenében elvettetett. Hamburg, febr. 3. — Legeditsch abbnagy ma ide megérkezett. A PESTI NAPLÓ MUTARA. WASHINGTON. ©ui301-tól. Folytatás. (') Mihelyt valamit megtekintett, átgondolt és megállapította nézetét, semmi sem zavara meg; ő magát sem más nézetei, sem helyeslési vágy, sem pedig ellenzési félelem miatt szünteleni kételybe és habozásba vettetni nem engedő, sem általuk elfogulttá nem lön. Hitt az Istenben és önmagában. ,,Ha a földön valami hatalom lehetne, vagy ha a földfeletti nagy hatalomnak tetszenék a csalhatlanság zászlaját a politikai vélemények tekintetében fölemelni, a földgömb lakói közöl egy sem volna , ki nálamnál inkább kívánna oda folyamodni, meddig az állam szolgájának kell lennem. Minthogy azonban még eddig elő nem találtam jobb vezetőt, sem helyesebb nézeteket, sem a dolgok figyelmes, megvizsgálását: mindaddig, mig a vezérlet nálam lesz, ezen elvek szerint fogok cselekedni 2).“ Ezen független és szilárd lelkülettel nagy szív is volt kapcsolatban, mely kész vala mindig nézete szerint cselekedni, tette felőli felelősséget vállalván magára. Az , mit én Columbus Kristófban bámulok, nem az, mond Turgot, hogy Amerikát fölfedezte, hanem, hogy hívén, egyszer föltett akarata szerint, fölkereste. Bármilyen volt a veszély, akár kicsi, akár nagy, s a következmények közeliek vagy távoliak, Washington meg lévén felőle győződve , nem vonakodott soha, hogy meggyőződése szerint cselekedjék. Azt lehet mondani, hogy tiszta és csöndes megállapodásánál volt valami természeti dolog, miszerint a dolgok fölött határozott és érezték jótállóit. Biztos jele volt ez a kormányzásra született lángésznek; bámulandó hatalom ez, midőn lelkiismeretes önzéstelenséggel párosul. A nagy emberek közöl ha voltak, kik ténynyel tündököltek, senki sem volt annyi próbának alája vetve: a harczban és kormányon; a szabadság és kormányhatalom nevében ellenállani a királynak és népnek ; egy forradalmat elkezdeni és bevégezni. Az első naptól fogva, Washington feladata egész kiterjedésében és bonyolódottságában mutatkozott. Neki a háború folytatására nemcsak sereget kellett teremteni. Már ezen nehéz munkánál is hiányzott a teremtő erő. Az Egyesült államoknak nem volt sem kormánya, sem hadserege. A congresszus, ezen valóságos tankép, alegység, nem birt semmi joggal, nem tehetett, nem mert, nem tett semmit. Washingtonnak a táborból kellett, szünet nélkül, nemcsak sürgetni, hanem az eszközöket összeszedni s a congresszusnak kijelölni, mik szükségesek munkája kivitelére , hogy ne váljék üres névvé a congresszus és hadsereg. Leveleit felolvasták a congresszusban, és szövege fölött tanácskoztak : ezen tanácskozmányok tapasztalatlanságot , félénkséget és bizalmatlanságot árultak el. Lehetőségek és ígéretekkel fizették. Elküldték a helyhatóságokhoz. Gyanakodtak a katonai hatalomra. Washington tisztelettel felelt, engedelmeskedett, mialatt sürgette, megmutatta a látszatok hamisságát, a reája ruházott hatalomra nézve megkívántató valóságos erő szükségességét, a hadsereget, melytől azt kívánták, hogy győzzön. Értelmes, bátor, az ügyért élő emberek épen nem hiányoztak ezen, a kormányzatban oly kevéssé begyakorlott gyűlésben. Néhányan közülük elmentek a táborba, hogy mindent saját szemeikkel lássanak, beszéltek Washingtonnal, visszatérve tudósítást tettek tapasztalataik és tanácsaik fontosságáról. A gyűlés így megértette, abban megállapodott, s kezdett bízni önmaga és tábornokában. Meghatározta a módokat, s megadta a neki szükséges fölhatalmazást. Aztán levelezésbe, alkudozásba elegyedett a helyhatóságokkal, gyűlésekkel, bizottmányokkal, hivatalokkal, egyszerű polgárokkal, eletökbe terjesztve az ügyet, jó érzelmek és hazafiságokra hivatkozva , az állam hasznára személyes baráti viszonyait felhasználta, a demokratikus féltékenykedést és hiú érzékenységet kímélte, rangját őrizve, fenhangon beszélt, mindamellett sértés nélkül és meggyőző mérséklettséggel, az emberi gyengeségek fölötti eszélyes nézetei között, nemes érzelmek és az igazság által bámulatra méltó ügyességgel tudott az emberekre hatni. Ha ez neki sikerült, ha elsőben a kongresszus, azután a különböző államok a hadsereg alakítására szükségeseket megadták, ő még azzal nem érte czélját; a háború munkája még nem kezdődött el, még hadsereg nem létezett. E tekintetben is tökéletes tapasztalatlansággal találkozott : nem volt egység, egyesek függetlenségre vágytak, a hazafiúi törekvések féktelenségre, hajlamokkal valának párosulva. Neki itt is az össze nem illő elemeket egyesítni, az elválásra készeket visszatartóztatni, fölvilágositni. l) Lásd P. N. 268. 269. 270. 271 . és 272-ik számait. *) Washington Knox Henrikhez . Iratai, XI köt., 70. 1. SEJTELMEK. Pest, febr. 5. . ?. Ha valamely nagy eszmének hajlandók vagyunk jövőt remélni, tekintetbe kell vennünk azt is: vájjon oly egyénektől származik-e az, kik azt magok is követni, megtestesítni képesek, s oly állodalomtól pártoltatik-e, mely eléggé szilárd és hatalmas arra, hogy azon eszmék keresztülvitelét eszközölni akarja is, birja is ? A múltak tapasztalatai, a jelen tüneményei mellett váljon ki bizhatik Francziaországba, ki remélheti státusférfiaitól, hogy bármi nagyszerű, Európa régi institutióit gyökerestül megváltoztató eszméket létesíteni bírjanak ? Státusférfiait ismerjük. Egy-kettőt kivéve, nincs bennök szilárd hit, szilárd meggyőződés sem vallás-, sem politikában. A rend nagy szava alatt, szolgálnak minden elvnek, mely megszokott kényelmeket, anyagi érdekeiket biztosítja. Köztársaságnak nevezik országukat, s köztársasági szabad intézmények helyett, absolut igát viselnek. Republikánusoknak gúnyolják magukat, míg a létező kormányalak mellett, összeesküsznek a régibb vagy újabb monarchia visszaállítására! Vitáik közben enyészik ereje, ezzel tekintélye, s ezáltal befolyása, hatása hazájoknak a külföldre ! Ki nem tudja, hogy XIV. Lajos hajdani országának hatalmát, egy szerencsés hadvezér állította vissza némi időre ? s mióta ezt Waterloo megtörte, a nagy birodalom majd egészen másodrendű szerep játszására jön kárhoztatva, részint uralkodói önzése, részint státusférfiai romlottsága és pulyasága miatt? Ma az Elyséere függesztjék a franczia nép szemei. De, ha nem tudja is, ösztönszerűleg érzi, hogy az nem önálló, hogy kül ihletés után és szerint cselekszik. A legújabb kabineti s parlamenti bonyodalmak tanúsítják, miként e nép nem vár önmagának jövőt az Elyséeből. Hanem Európa többi népei regeneratiót várnak e néptől, mely annyi küzdelmek után sem képes segítni önmagán ?.. . Anglia tőzsérpolitikája kétségkívül ismeretesb olvasóim előtt, mint hogy szükséges volna bővebben untatnom őket annak bizonyítgatásával, miszerint e nyugati hatalom sem az, melytől Európa népei szabad institutiókat remélhetnének !... Hogy korábbi eljárásáról ne szóljak, ott van Slezvig-Nolstein példája. Nemzetiségéért, függetlenséges alkotmányáért küzd e maroknyi nép, s Anglia diplomatiája íratja alá a jegyzőkönyveket, melyek azt Dánia kiegészítő részéül teszik. Anglia hajóhadai fenyegetik pusztítással földét, ha a londoni jegyzőkönyvek határozatai előtt meg nem hajol! A tőzsérpolitika, csak önző lehet. S az önzés nem talál örömet mások jólétében, ha ez malmára nem hajtja a vizet. Cebes táblájával kezében, könnyen feláldozza a népek szabadságát, ha azok szolgasága több, vagy csak annyi hasznot igér is. Nincs tehát mit várni Angliától is. Ha Francziaország és Anglia nem tehetnek, avagy nem akarnak tenni Európa népei szabad intézményeik érdekében, ez elaggott földrész újjászületésének ügyében: ki van még nyugaton, kibe bízhatnék, kitől remélhetne szebb jövőt serege a bájos álmodozóknak ? Nincs egy is, legalább én nem tudok egyet is. Mert Németország, szorosan véve, nem nyugati birodalom Európában. De ha volna is — amint hogy ránk nézve csakugyan az —, szinte nem hatalom, mely önállólag működnék. Alkatrészeinek mindegyike, azonkívül, hogy eldaraboltsága már tehetlenné teszi nyomatékos szerepre külföld irányában, még külbefolyás alá is van helyezve. Tudom én azt, hogy a népet, kivált itt, meg kell különböztetni a kormányoktól. Tudom, hogy e népben van erély, van erő és hatalom, mert van tudománya. És tudom azt is, hogy e nép reformálta a keresztény vallást; de csak azért, hogy metaphysikába vigye át az evangéliumot, s a hitet idealismusba! Azonfelül nem illik feledni, hogy a provincialismus már nagyon elhatalmazott rajta, és annyira, hogy az éjszaki német alig nézi testvérének a délit, és viszont Olaszországot említnem is fölösleges. Későn lesz, midőn e szép vidék egy népet fog éltetni, mely, mint hajdan, a kereszténység kezdetében, ismét rendszerváltoztató befolyással legyen javaslani, a kímélet és befolyás htkán működni kellett, úgy, hogy méltósága és hatalma koczkáztatása nélkül, az erkölcsi ragaszkodást, a tisztek és katonák szabad együttműködését megnyerje. Washington mint tábornok csak ezután volt képes a háború felől gondolkodni. Vagyis inkább a háború folyama alatt, a föllépések, veszélyek és változások között, melyek úgy az országban mint a hadseregben szünet nélkül megújultak, folytatható a szervezés és kormányzat munkáját. Katonai érdemét kétségbe hozták. Az igaz, ő arról nem adott oly fényes bizonyítványokat, melyek által Európánkban a nagy hadvezérek dicsőséget aratnak. Egy kicsi sereggel megmérhetlen térségen működvén, a nagy háboru és nagy ütközetek előtte idegenek valának. Azonban bajtársai által elismertetett és kinyilatkoztatott fensősége, a kilenczéves háboru, és a végeredmény azt szintén bebizonyíták, és igazolhatják dicsőségét. Személyes vitézsége kitűnő, mondhatni vakmerész volt, s többször szomorú elragadtatással adta neki magát. Az amerikai katonák többször megijedve elfutottak, és a derék tisztek életüket áldozták föl, hogy a katonákba bátorságot öntsenek. Hasonló alkalommal 1776-ban, A Washington megszomorodva, midőn példájával, saját kezével tartóztatta föl futó katonáit, a csatatéren akart maradni. „Másnap, így ír Greene tábornok, a katonaság nyomom magatartása miatt, legnagyobb rendetlenséggel, nyomom visszavonulást tettünk... Fellow és Parson dandárai ötven embertől megszaladtak, ő nagyméltóságát szinte egyedül, negyven ölnyire hagyván, ki elcsüggedve a sereg gyalázatos magaviselete miatt, szivéből kereste a halált !)“. Folytatjuk. ) Washington iratai, IV. köt., 94. 1.