Pesti Napló, 1851. február (2. évfolyam, 270-293. szám)

1851-02-10 / 277. szám

1851. másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesteni Vidken: Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Év­negyedre 5 fr.— kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Kelét­re . 10 „ — „ „ Félésre . . 8 „ — „ „ Egyévre • 18 „ — „ „ Egyévre. Iá n » . A havi előfizetés, most a szó-Egyes szám — „ 4 „ „ mímkinti eladás is, megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda: Úri utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. 21? ggg Hétfő, február 10-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá-IMagan vi­ták négyh­a­­bos petit-so a 4 pgc kr.- lábos sora 5 pengő k raj -jáv­al számittatik. A be­igtalási s­­ílp,kinyi külön h­elyet-díj,előre lefizeten­­dő EMICH G. könyvke­reskedésében. czárjával számíttatik. fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő , PESTI NAPLÓ szerkesz­tő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Lapjainkra folyvást előfizethet­ni helyben, valamint vidéken is, KÉT hónapra, MÁRTIUS VÉGÉIG, vagy ÖT hónapra, február 1 -től JU­NIUS 30-ig. Két hónapra, helyben: 3f. — kr. p. „ „ vidéken: Bf. 40 ár. p. Öt hónapra, helyben: 6/­30 kr. p. „ „ vidéken: 8 f — ár. p. Januári teljes számú példányokkal már nem szolgálhatunk. Az előfizetési leveleket és pénzkülde­ményeket bérmentesíttetni kérjük. TARTALOM: Telegrafi tudósítások-A birodalmi adósság-Aleppo- (Házi szekrények. Skereskedősátrak. Arab tulaj­donok. Aleppóli anekdoták.) London- (Meetingek. Cobden. A parliamenti épület. A ki­rályné.) Tata- (Összeírás. Collegium. Komárom adóssága. Erődal­m­ak. Világítás. Rablás. Bélyegpapír.) Adakozás Hivatalos. (Bolgár consulátusok.) Vegyes hírek Politikai szemle Francziaország­ (A dotatio megszavazása. A Constitution­­nel. Thiers, Cavaignac éa Lamoriciére. Changarnier. Miniszteri combinatio. Elnöki adósság. Egy időszaki lap előfizetőinek száma. Montigny. Mauguin.) Nagybritannia. (A trónbeszéd. Kabineti határozat a római püspökük ügyében.) Németország- (A brazíliai kormány toborzása Hamburgban. Kilátás a Helvetiát illető conferentiákra.) Dánia- (A visszatérő csapatok fogadtatása.) Magyar nemzeti múzeum­ — Gabonaár — Gőzkocsik menetrende­ — Dunavszállás- Budapest, február 10-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK: Trieszt, febr. 6. — London 12,42. Ezüst 30%, Berlin, febr. 7. — 5% 106/4, állód, kötelezv. 84%, bankrészv. 96%, Krakó 74%, alsó sziléziai 83%, felső sziléziai 112%. Közvetlenül a tegnapi díszszemle után Leopold főlig ő magasságának Boáin szárnysegéd a király ő felsége nevében átadá, a fekete sasrend diszlelét. Frankfurt, febr. 7. — 5% mez. 75%; 4%% 66%, Bécs 93 , lombardi 73%. Páris, febr. 6. — 5% rente 96 fr. 55 cent. 3% 57 fr. 95 cent. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A FRANCZIA IDŐSZAKI SAJTÓ. Valamint Páris Francziaországgal egyértelmű, úgy a párisi sajtó az összes franczia sajtót képviseli. A nagy föladás, melyet Páris egész Francziaország irányában visel, hivatása a párisi sajtónak is, hogy t. i. központosi­tsa s az egész országban elterjessze a franczia nép öntudatának mindennemű irányát s hangulatát, hogy , mint a közszellem hű képviselője, ott, hol a franczia nép egész fejlődése össze­tolul, közvetlen hatalmas befolyást gyakoroljon, s nemcsak teremteni segíttsen a történeten, hanem ezen törté­netnek birája, s az egész nemzet ügyvéde legyen. — A párisi sajtó jelenleg e nagy hivatásnak, melyet kivételes helyzete elibe tűzött, igen tökéletlenül fe­lel meg. Képviseli ugyan a franczia nép küzdő irány­zatait , az előrehaladást vagy rohanást, a múlt utáni epedést minden alakzataiban, képvisel minden túlsá­­got s félszegséget, de általában a megvesztegetés szennyét viseli, mely a párisi központosítás egyik bélyege. A párisi időszaki sajtó nyerészkedéssé, áru­vá aljasult, s a­helyett, hogy a nemzet ügyvéde le­gyen , többnyire egyes dicsvágyónak s ennek pártjá­nak szolgája. Egyik lap egyiknek , másik másiknak zsebében van, s a lapok oly gyorsan változtatják irányaikat, mint m­ások az egyenruhát, ha a másik űr többet fizet. A párisi sajtó gyakran föláldozza pár­tos cselszövényeknek a haza javát, s Francziaorszá­­got majd a dús­gazdag bankárokban , majd a státus­­cselszö­k teremeiben, majd ismét a külvárosok csap­székeiben véli föltalálni. Játszik Francziaországgal, melyet nevelnie s művelnie kellene; hazudozik an­nak , midőn igazságot kellene tanítania; egyoldalú, rágalmazó, a megyék s külföld irányában fenhéjázó stb., mindez természetesen némi kivételekkel. — E fölött a franczia sajtó mélyen le is van alázva amaz új sajtótörvény által, melyet a respublika képviselői jónak tartottak életbe léptetni, s mely telve gyülöl­­séggel, s megvetéssel a sajtó hatalma iránt. Ezen tít sajtótörvény mindent elkövet, hogy a sajtót megsem­­misi­tse , s annak szabad , büszke, parancsoló hatal­mát a rendőrség nyomorú, remegő szolgájává tegye; oly tortúra-rendszert tett e sajtótörvény mozgásba, melyet a franczia februári forradalom előtt lehetet­lennek tartott volna a világ. Lajos Fülöp alatt sza­bad volt a franczia sajtó e mostani állapothoz hason­lítva. E hallatlan járom alatt elveszte a párisi sajtó valódi színezetét; halvány, májfoltos és ájult lett. Mint ilyen , azonban helyes hévmérője Francziaor­szág jelen süllyedtségének s gyalázatának. Vessünk a napnak e hárezmezejére egy-két pillanatot, s ha­tározzuk meg a párisi journalistika nagy macskaze­néjében az alaphangokat.­­• A párisi journalistika élén stereotyp alakban áll a hivatalos Moniteur, most „Journal de la Repub­­li­que“. E hivatalos chamaeleon mindig azon párt or­gánuma , melyet a szerencse vagy az események ereje Francziaország kormányára ültetett, s ezért leltára a franczia évrajzoknak. Ezen megőszült kormánylap naponkénti megjelenését semmi változás sem szün­tette meg. Lajos Fülöp bukta után készséggel csatla­kozott Blanc Lajoshoz, s későbben Napoleon Lajos­hoz. De mivel a nemzetgyűlési vitákat egész kiterje­désben közli a gyorsírók tudósításai nyomán, s leg­előbb közli a kinevezéseket és kormányrendeleteket, 100 franknyi magas előfizetési ára mellett is nagyon olvastatik. A Journal des Débats nem­ csak franczia, hanem európai lap , s ha személyesítenék , sima, udvarias, hajlékony diplomatához kellene hasonlítani, tiszta fehér kertyükkel. Most is orgánja a megdöntött jú­liusi dynastiának, s annak köréből nyeri vezérczik­­­keit, melyek megannyi manifestumok. Megtámad­ván a respublikái státusformát, a democratiát, a socialismust, sohasem sérti az hiedelmet, számot vet a körülményekkel,­eszélyesen jár el, mint stá­tusférfiak lapja. A rendpárt összeolvadását sokáig képviselte, újabban ismét nyíltan lépett fel az or­­b­anismus m­ellett. Vezérczikkei stylusi tekintetben is csodálatot érdemelnek, nevezetesen azon finom, keserű de megaranyozott gúny által, mellyel a bo­­napartismus politikai donquixotteriáit s a fr. respu­blika ingadozásait, korbácsolni tudja, külföldi ügyek­ről jól és gyorsan van értesítve; a régi diplomatá­ban igen erős. Feuilletonában folyvást Jules Janin uralkodik, bár a februári forradalom óta némileg elhomályosodva. Negyedik lapja roppant arért van kibérelve hirdetések számára. Párisban s vidékén 10,600 előfizetővel bir. —­A Constitutionnels is fáradatlanul sújtja a forra­dalmat s a köztársasági formát, de eszközei kevésbbé nemesek, mint a Journa des Débatsés. Nem restell a rágalmat s hazugságot. Vezérczikkei durvahanguak; nyárspolgárilag piszkolódik , gyűlöli a proletáro­kat; politikai­ kátéja a rendőrség; minden előlépést s szabadsági mozgalmat socialismusnak nevez. — Ha az eszméket le nem tudja dorongolni, árulko­­kodáshoz folyamodik, s gyanúsít. Előbb a meztelen politikai materializmus orgánuma, jelenleg a cath. párt középkori elveivel kaczérkodik; egykor Thiers lapja, most Napoleon Lajosnak adta el magát, s egyszersmind a külhatalmaknak. Míg szóval a ren­det , erkölcsiséget, családiságot védi, politikájának alapjai tettetés , hazugság , vastag anyagiság , és tulajdonosa Veron a leghíresebb epicureusok egyike. Újabban sok előfizetőt vesztett, de még mindig 23 ezeret számlál Párisban s vidékén. A Charivari, mérges és elmés ellensége, e lapot s tulajdonosát, Lucullus­ Véront, kegyetlenül ostorozza , folyton üldözi gúnyaival és torzképeivel, és maga oldalán látja a nevetőket. Az Assemble Nationale másik főfő oszlopa a fr. re­­actionak. Cavaignac egykor elnyomta e lapot, s ez most beszét áll, és kikutat, s a „rend“ nevében gya­núsít minden erdei csőrt, a­kit az ideigl. kormány s Cavaignac tett hivatalba. „Rend“ jelszava, mely azonban gyűlöletet jelent nemcsak a socialismus, ha­nem maga a respublika s a szabadság ellen. A mo­narchia restauratioját akarván, majd orleanistai, majd legitimistái rokonszenvet árul el, s Napoleon Lajos bitorlási vágyai ellen heves haragot mutat. Ha valamely haladást gyanúsítni akar, az angol politi­kában, vagy német philosophiában keresi annak for­rását. A magyar és olasz háborút mindenkor gya­­lázta ; Poroszországhoz nincs bizalma, mert az neki még igen szabadelmű; orosz-franczia szövetséget sürget, és szolgálatáért Petersburgból húz fizetést, honnét Francziaországot restaurálni reményű. Páris­ban s környékén 7100 előfizetőt számlál. A Patt­ié álláspontja csaknem hasonló. Fő előnye, hogy esti lap, minél fogva gyorsabban közli a napi eseményeket s kamrai üléseket, mint a reggeli la­pok , és a színházakban s közhelyeken igen sok pél­dányban kel el. Az utczai eladásra csaknem kizáró­lagos joggal bír. Ezen Palm­e a rendőrfőnök Carlier orgánuma ; politikája közönséges, fanatikus, ostoba, a rendőri strázsaszoba szagát viselő. Hivatalos gyá­­molitatása daczára is kevés előfizetője van. A Courier francais ismét a monarchiai reaclio lapja, és pedig erőteljes. Mióta Thiers a Constitu­­tionelltől megvált, ezen lapra van Leon Faucher társaságában befolyással, mely azonban keveset ol­vastatik. A respublika elleni harag sokszor túlságos A dotatio elvetése a választmányokban történt sza­vazat nyomán — 372 szavazat 241 ellen — váratik. Turin, febr. 5. — Liccardi gyöngélkedik, s hir­­szerint beadá elbocsáttatását. Tárczáját a belügymi­niszter vette át. Utódául Selepis-t, ki 1848-diki martiusban miniszter volt, említik. Trieszt, febr. 8. — (Heti tudósítás.) A kávé ke­lete csökkent. Rio 32—35 , S. Jago 44—51. Czu­­kor lanyha, fehér Bahia 18%, fehér Pernambuk 16—19. Pamut egészen csöndes, amerikai 56, Mak­­ko 55—57. Az olajok alábbszállnak, meglehetős kelet. Déli gyümölcsök nem kerestetnek. Búza és kukoricza Angolországra igen élénk , árjavulás nélkül. Páris, febr. 6. — A dotatio-választmány elnökévé Mornay , titoknokaivá pedig Drouet és Devaux vá­lasztottak. A vitatkozás a jelentés fölolvasásával hét­főn fog kezdetni; mint hiszik, a vita rövid leend. Creton egy pótlékindítványt fog tenni, melyben az el­nök javára leendő nemzeti aláírás elleni tiltakozás ki­mondatnék. Ha a dolog annyira jőne, s a gyüjtelem gyöngén esnék ki, besavouírozását az Elysée fentar­­totta magának. A BIRODALMI ADÓSSÁG JELEN ÁLLAPOTA. A birodalmi gyűlés elé be terjesztett tudósí­tás szerint 1848. junius havában, az állami adósság pengő és váltó pénzben, részint mint alapozott, részint mint ingó adósság következő vala : I. Adósság pengő pénzben. Az alapozott adósság kötelezvényekben, újabb mindenféle kamattal . 752,404,938 régibb „ . . . 35,365,400 B) visszafizetendő adósság: a) kötelezvényekben, a banknak 4% kamattal . . 40,105,111 a banknak kamat nélkül . . 40,474,033 A) ingó adósság, Pénztári utal­ványokban 3% a banknak . . 50,000,000 Pénztári utal­ványokban 3% magánosoknak 9,202,600 Pénztári utal­ványok 4% a törlesztő alap­nak .... . 37,050,000 Pénztári utal­ványok 4% a törlesztő alap letéti pénztá­rának .... 2,850,000 A banktól 4?j) előlegezések : 13,718,050 egyéb utalvá­nyokban 5%, 5% %, 6% . . 1,281,950 113,202,600 113,202,600 c)sorsjátéki adósság, az 1834-kiből .... 15,650,000 az 1839-kiből .... 27,060,000 összesen 1,024,262,082 II. Adósság váltó pénzben. A) alapozott adósság, a) Sorshúzás alá esendő kötelezvényekben, melyek kamatja 1811-ben felényire szállíttatott le, s papírpénzben fizettetett; az 1818-ki ren­delet után pedig sorokra szedettek, sorshúzás utján a teljes kamat élvezéséhez juttatni fogván; ilyenek voltak, kamatolók . . 165,333,420 nem kamatolók . . . 3,032,835 lej Sorshúzás alá nem esendő régibb adósság kamatoló . . 2,014,577 nem kamatoló.......................... 1,773,833 B) papírpénz. Váltó és anticipativ jegyek 250% árfolyam szerint . . . 9,712,838 összesen 181,867,503. A két összeg pedig együtt 1206,129,585 for. névértéket tesz, mely 5%-ral tőkére véve ki­sebb ugyan, de azért elég nagy, mert I. alatti adósság pengő pénzben maga, 5%-ras tőkében 924,534,912 forint. Azonban a törlesztő pénzalap birtokában volt 1848 jan. havában összesen 162,743,520 for. mit tehát az összes adósságból le kell vonni, miszerint még 913,872,775 for. marad. Ez volt tehát a fináncz-igazgatóság tudósítása sze­rint az állami teher, 1848-diki év közepén. De a reá következett súlyos idő tetemesen szaporította az adósságot. 1850-iki év közepéig az 1358 millióra ment fel! A jövedelem 1849-ben volt 144 millió, de a kiadás 284 millió; a jövedelem tehát 140 milliónyi hiányt hagyott. A kiadás illette 1849-ben az adósság kamatjait . 55 millió, a hadakat .... 158 millió stb. A 140 milliónyi hiányt pótolták: 1) új adó­ságból gyűlt 14 millióval; 2) a bank előlege­zéséből 54 millióval; 3) kincstári 3% utalvá­nyok 37 milliójával; 4) kincstári jegy­ 10% millióval; 5) Magyarország jövedelmeire utal­ványozott 25 millióval; 6) apró papirpénz je­gyekben 30 millióval; 7) váltók által 5 millió­val, mi összesen 152 milliót tett, miből a hiány fedezése után még 11 millió marad rendelkezés alatt. A nem alapozott adósság dec. 28-kaig 1849- ben volt már. A) A bank követelései: A régi papirpénz után 4% 37,583,790 for. „ „ „ kamat nélkül 40,261,865 — 3% leszámítolt pénztári utalványokért . . . 66,074,340 — 2% „ „ , 57,364,505 — előlegezett fizetésekért . 3,832,364 — összesen: 205,116,864 for. B) Papírpénzben: 3% pénztárutalványokban 50,000,000 for. Lombard-velenczei pénz­tár­jegyekben . . . 14,000,000 — Német váltópénzjegyekben 4,500,000 — Magyar „ ., „ 5,000,000 — Birodalmi kincstárjegyek­ben ................................ 50,000,000 — Magyarország jövedelnek­re tett utalványokban . 55,000,000 — összesen : 178,500,000 for. Hogy ezen ingó adósság azóta is szaporo­dott, természetes, valamint fog is mind­addig szaporodni, mig a jövedelmek a kiadást nem fogják egészen fedezni. Már pedig 1850-ben a januárius 30-kai ki­mutatás szerint, a szárd hadi-kárpótlást bele­tudván, az első negyedévi jövedelem 44,959,470 forint volt,­­ a kiadás pedig 62,981,191 for., hiány tehát 18,021,721 for. Továbbá ugyancsak 1850-ben febr. 1-jejé­­től ápril végéig az összes jövedelem, ismét a szárd hadi - kárpótlással, mely 9,670,755 for. tett. 47,460,761 forintra ment fel, de a kiadás 66,045,892 forintra, miből újra 18,585,131 forintnyi hiány tetszik ki. S ez negyedévben tettek a hadi költségek majdnem 31 milliót, bizonyosan az év végével, s folyó év elejével a porosz becsület még többre szaporította azokat, következéskép a hiány még

Next