Pesti Napló, 1851. február (2. évfolyam, 270-293. szám)
1851-02-24 / 289. szám
1851. másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten: Egy hónapra 1 fr 30 kr.p Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyesszám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda: Uri utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Viden: Évnegyedre 5 sz.— kr. p. Félévre . 19 „ , „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is, megszűnt. 289 ........... Hétfő, február 24-kén. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 pgő kr.jával számittatik. A beiglatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő EMICH G. könyvkereskedésében. Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő , PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen évnyi alakjában mindennap, keleti órákban. Előfizetési jelentés. Lapjainkra ezennel helyben, úgy vidéken is, új előfizetést nyitunk négy hónapra. Martius 1-től kezdve Junius végéig. Es pedig Helyben házhozhordással 5 f. 30 k. Vidéken, postán küldve 6 f. 50 k. Az előfizetési leveleket és pénzküldeményeket bérmentesittetni kérjük. Figyelmeztetés a t. ez. levelezőkhez. Azon leveleket, melyeknek tartalma a Pesti Napló hasábjaiba van szánva, egyedül e czím alatt: A Pesti Napló szerkesztőségének Pesten, kérjük beküldetni. Ellenkező esetben, e közlemények netaláni elkéséséről, s ez okból szükségek mellőzéséről nem felelhetünk. A Pesti Napló szerkesztősége. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. A protestáns iskolák autonómiája VilágOSVár (Vigalmak. Egyházi vita. Tisztviselők). Iskolaügy. Vegyes hírek. Politikai szemle Francziaország. (Az amnesztia kérdése. Cavaignac pártja. Dufaure. Louis Blanc és az Elysée. Julien tábornok elbocsáttatása. Miniszteri tanácskozmány. Az elnök házassága). Nagybritannia. (Angol lapok nézete Ausztria s Poroszország tervei fölött. Pártviszonyok). Dánia- (Slezvig-holsteini ügyek szervezése). Helvétia- (Vendégjog. Nagyhatalmak beavatkozása. Liberálisok és radikálok Luczernben. A porosz követ. Neuenburg. Alkotmányügy. Nagytanács). Spanyolország (Követkamrai viták.) Törökország. (Fölkelés Herczegovinában). Magyar nemzeti Múzeum — Börze — Gőzkocsik menetrende — Dunavízállás. Budapest, február 24-én- TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Trieszt, febr. 21. — London 12. 38. Ezüst 30. Turin , febr. 18. — Siccardi elbocsátása hivata A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. WASHINGTON: Quijotiói. Folytatás. ') Hasonlíthatlan példája a nagyság- és szerénységnek bevégzett példánya a haza java és önmaga iránti azon tekintetnek, melyben a hatalom erkölcsi nagysága gyökeredzik. Washington helyesen tette, hogy a közügyek vezetésétől visszavonult. Ő azon kedvező s egyszersmind nehéz mozzanatba lépett, midőn a népek, a veszélyektől megrohanva, minden bölcseségek és erejöket összeszedik, hogy azokat legyőzhessék. Ő csodálatosan ezen helyzetbe jutott. Ő bírta korának eszméit és érzelmeit anélkül, hogy rajongva, vagy szolgailag hódolt volna azoknak. A múlt idők, ezek intézményei, érdekei, erkölcsei belé nem csepegtettek sem gyűlölséget, sem sajnálatot. Gondolatai és dicsvágya türelmetlenül nem törtek a jövő felé. A társadalom, melynek keblében élt, kielégítő hajlamát és meggyőződését. Bizalommal viseltetett elvei és rendeltetéséhez, bizodalommal, mi a társadalmi rend örök elvei felőli ösztön által volt világítva és mérsékelve. Rokonszenvvel és függetlenséggel hódolt annak, a hit és félelem azon vegyízékével, mi bölcsesség, mind a világi dolgokban, mind pedig Isten előtt. Mindenek fölött ezáltal neki sajátjává jön a kormányzás, mert két dolog szükséges a democratiára nézve, hogy nyugalma és sükere lehessen szükség, hogy szerettetve és vezettetve érezze magát; s hogy higyen fejeinek őszinte föláldozása és erkölcsi fensőségében. Fejlődésében csak ezen föltételek alatt kormányozhatja magát, s így remélheti, hogy az emberi társaság tartós és dicső formái közt helyet foglalani. Hogy ekkor elfogadták és megértették, ez az amerikai nép becsületére válik. Washingtoné a dicsőség, azt megmagyarázván és eszközéül szolgálván, ő két nagy dolgot vitt véghez, melyeket az emberek a politikában megkísérteni szoktak: ő a béke által megtartotta hazájának háború által kivívott függetlenségét; ő a rend elvei nevében, és ennek uralkodását visszaállítva, egy szabad kormányt alapított. Midőn az ügyek vezetésétől megvált, mindkét munkája bevégezve volt. Ő örvendhetett. Mert kevésbé veszi az ember nagy czéloknál azon munkát, melybe azok kerülni szoktak. Nincs oly veríték, melyet egy ily pálma föl ne szárítana a homlokról, hová azt Isten helyezi. Ő szabadon visszavonult, mint győzelmes. Politikája végig előnynyel birt. Ő , ha akarta volna, még a kormányzást tovább is viheti. Utóda egy leghívebb barátja volt, kit maga jelölt ki. De az idő kritikus volt. Nyolcz évig kormányzott ő, és diadalmasan, hosszú idő egy democratiai, most született államban. Darab idő óta egy más, az övétől különböző politika foglalt magának tért. Az amerikai társaság hajlandónak mutatkozott az új út megpróbálására, mi tán hajlamához inkább illett Talán eljött volt ideje, hogy Washington a küzdhomokról lelépjen. Utóda megbukott Adamst, Jefferson az ellenzék feje váltotta föl. Azóta a democrata párt igazgatja az Egyesült államokat. Jó-e ez ? Rész-e ez ? Lehetett volna-e ez másképen ? Jobb lett volna-e, ha a federalista párt tovább tart ? Lehetséges volt-e ? Mik eredményei a demokrata párt győzedelmének az Egyesült államokra nézve ? Azok bevégződtek-e vagy csak elkezdődtek ? Az amerikai társadalom, alkotmány, uralkodásuk alatt minő változásokon ment és menend át ? Roppant kérdések: nehéz megoldani, ha nem csalódom, a benszülötteknek, idegennek minden bizonynyal lehetlen. Akármi legyen is, egy dolog bizonyos: az,mit Washington véghezvitt, a forradalomból kilépve, a rend és béke által egy szabad kormányt alapított, mit semmi más, csak az ő politikájával lehetett volna elérni. Őt illeti azon tiszta dicsőség, hogy mindaddig míg kormányzott, győzedelmeskedett, s lehetségessé téve, hogy utána, ellenes győzelme az államra nézve zavar nélkül történhessék meg. A nélkül, hogy derültségét megzavarta volna, többször megfordult lelkében ezen eredmény : „Egy hatalmas indok vezette magam viseletét: időt adni hazámnak, míg új intézményei megszilárdulnak és megérnek, rázkódás nélkül emelkednek föl az erő és megállapodás azon fokára, mely , emberileg szólva, csak egyedül biztosíthatja saját sorsának vezetését ")• Valóban az Egyesült államok népe maga vezeti sorsát. — Washington czélja e magasságig terjedt, s azt elérte. Kinek sikerült ez, mint neki? Ki látta oly közel és oly hamar czélhozjutását? Kiélvezte ezen pontig, és a végczélig hazája bizalmát és elismerését? Mindamellett, végnapjai felé, mount-vernom oly kedves, annyira óhajtott magányában, ezen oly derült kedélyű nagy ember, lelke magányában némi fáradtság és szomorúsággal volt eltelve. Igen természetes érzelem, egy hosszas szolgálatokban töltött élet vége ') Búcsuiatában , Iratai, XII. köt., 234. 1. felé. Nehéz a hatalmat hordozni, és nem szeretnek az emberek akkor engedelmeskedni, midőn erényesen harczolnak szenvedélyeik és hibáik ellen. Maga az eredmény nem távoztatja el a harcz alatt támadt szomorú benyomásokat, és az ezen téren meglevő fáradtság átmegyen a nyugalom kebelébe is. Fontos körülmény, egy szabad democratiai társadalomban, miszerint a legkitűnőbb , és a legkitűnőbbek közt a legjobb emberek a közügyek vezetése iránt nem viseltetnek hajlandósággal. Washington, Jefferson, Madison forrón sóvárogtak a visszavonulás után. Mintha, ezen társadalmi állapotban, a kormányzati feladat igen sivár volna azon emberekre nézve, kik terjedelmét megmérni s azt méltóan betölteni képesek. •Mindazáltal csak őket illeti ezen feladat, s rájuk kell azokat bízni. A kormányzat mindig és mindenütt az emberi képességek legnagyobb alkalmazása, következőleg arra a legmagasabb lelkek kívántatnak. A társadalom becsülete és jólléte igénylik, miszerint azok a közügyek vezetéséhez csatoltassanak, s benmaradjanak, mert nincsenek intézmények, nincsenek biztosítékok,amelyek helyeket betölthetnek. Mindamellett az ezen sorsra annyira méltó emberek részéről bár fáradságuk és szomorúságuk igazolható, az mégis gyengeség. Az ő küldetésök: a munka. Jutalmuk: a folytonos munkában a munkálkodás sükere. Gyakran meggörnyedve múlnak ki a teher alatt, mielőtt jutalmat kaphattak volna. Washington azt megkapta, Ő megérdemlő és élvezte is a sükert és nyugalmat. Minden nagy emberek között a legerényesebb és legszerencsésebb volt. Isten, ezen a világon, nagyobb kegyelmet nem adhat. Val-Richerben, sept. 1839. GUIZOT. (Mellékletei következnek.) ») Lásd P. N. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 283. 284. 285. 286. 287. ás 288-ik számait. losan jelentetett; a király első főtörvényszéki elnök czímével ruházta őt föl. A követkamra 119 szavazattal 4 ellen a hitbizottmány eltörlését illető törvényjavaslatot elfogadta. A senatus az erkölcsi testületek fekvő jószágainak megadóztatását illető törvény fölött vitatkozik. Zara, febr. 13. — A herczegovinai lázadófönök havas basa, az ausztriai határon megjelent s befogadásért könyörgött. 150 arnauta üldözi őt, kik Gliubuszkiba várattak. Paris, febr. 19. — Több városok f. hó 24-dikére közlakomáákat rendeztek. A bizottmány többsége 11 szavazattal 8 ellen a községtörvény ellen nyilatkozik ; egy szavazat még határozatlan. A végképeni elvettetés valószínű. A leszámítolási bizottmány ellene mond azon hírnek, mintha a bank tőle 2 milliót megtagadott volna. London, febr. 18. — Pénteken az alsóház az adóleszállítás vizsgálatát veendi elő. Madrid, febr. 14. — Holnap záratik be az interpelláló fölötti vitatkozás. Berlin, febr. 21.—5% 105%, állód, kötelezv. 84%, bankrészvények 95% , Krakó 73%, alsó sziléziai 82%, felső sziléziai 115. A börze kedvezőbb hangulatú. Záradék lanyha. Frankfurt, febr. 24. — 5% met. 74%, 4% % 64%, Bécs 917s, lombardi 73. Drezda , febr. 20. — Ekkorig még nincs kilátás teljgyülésre. Schwarzenberg hgnek kézbesittetett azon porosz jegyzék, melyben Poroszország kijelenti, hogy az új központi hatalom behelyezéséhez mindaddig segédkezet nem nyujtand, mig a német kormányok mind a szövetségi alkotmány revisiója iránti nézeteiket, javaslataikat nem nyilvánították, s közös vizsgálat alá nem terjesztették. Schwarzenberg hg határozottan ellene nyilatkozott azon esetleg tett indítványnak , hogy a szövetséggyűlés ismét életbeléptessék. Paris, febr. 20. — 5%vente 96 fr. 40 cent. 3% 57 fr. 80 cent. A községtörvény fölött tanácskozandó bizottmány megalakult. Az Elysée elleni coalitio e mellett is kivívta a győzelmet. A bizottmány elnöke Lamoridére. A belle-islei száműzöttek közt zavargások ütöttek ki. Beszélik , miszerint a törvényhozó gyűlés ezután hetenkint csak három ülést fogna tartani. London, febr. 19. — John Russellord a zsidóknak a parliamentbei bebocsátását illető bilit a háznak előlegesen bejelenti. Madrid, febr. 15. — Az interpellate az egyszerű napirendrei áttéréssel végződött. A cortes nem fog feloszlatni. Berlin, febr. 22. 85% 106; állód, kötelezv. 84%; bankrészvények 96%; Krakó 74%; alsó-sziléziai 82%; felső sziléziai 115 ; Bécs 78%; szilárd, magasabb. Drezdából érkezett tudósítások szerint ma teljgyűlés fog tartatni. Manteufer urat hétfőre várják vissza. Amsterdam, febr. 21. — 38%6. 71%; új 79%. Paris, febr. 21—5% rente 96. 35. 3% 57. 75. — A legitimista lapok levél alakban egy manifestumát közük Chambord grófnak Berryerhez. Barthelemy körlevele befavouirozza az alkotmányos alapelveket, s a fusio iránti óhajtását fejezi ki. A Vote universel lap megszüntetett, Miot és Rouet Reversben szabadon bocsátottak. A törvényhozó gyűlés a hitelzálogtörvény második felolvasását elfogadta. Madrid, febr. 16. —A bizottmány az adósságokat szabályozó törvény fölött vitatkozik, s az okiratok közlését kívánja. Berlin, febr. 21. — A frankfurti Oberpostamtszeitung Bernből, mint bizonyost közli febr. 18-dikáról, miszerint, a szövetség eddigi franczia követe Reinhard gróf visszahivatott, s Bassanoig volna utódául kijelölve. Ebből azt akarják következtetni, miszerint a franczia kormány egyesülve az angollal elhatározta magát a Helvétiábani interventió ellen erélyesen lépni föl. TiteSZt, febr. 24.—Heti tudósítás: Kávé, Rio ára alantabb 31 — 34, erős üzlet. Cacao 21. Czukor szilárd, nagybani eladás: fehér Bahia 18, fehér Pernambuk 19% — 21, szőke Havannah 17—18%. Bors lanyha. Pamut kevés becsű. Makó 53 — 54. Galinavásár élénk. Déli gyümölcsök: igen lanyha. A MAGYARHONI PROTESTÁNS ISKOLÁK AUTONÓMIÁJA. §#E lapok 279. számában megkezdte valaki a magyarhoni protestáns iskolák autonómiáját vitatni. Mind ő, ki országunkbeliek nagy része előtt legkorszerűbb kérdés felvilágosításához nyúlt, mind a tiszt, szerkesztőség, mely becses lapjaiban helyt nyitott a kérdés megvitatására, megérdemlik köszönetünket. Legjobban úgy történik meg a felvilágosítás, ha a dolognak azon oldalai is világra fordíttatnak, melyek árnyékban állanak, vagy el vannak fedve. Azért a tárgyat helyesen kell szem elé állítani, hogy hamis szint ne mutasson, s hogy különböző , sőt ellenkező állásról is meg lehessen szemlélni.--------------Czikkiró hirből tudja, hogy a lőcsei, késmárki és eperjesi iskolák már főgymnasiummá alakultak. Mi nem tudunk annyit e dologban. —■ De nem hirből, hanem biztos tudósításból tudjuk, hogy Kassáról parancs ment a késmárkiakhoz, miszerint martius hó 15-kéig iskolájok reorganisatiójának tervét küldjék be. Tehát a három nevezett iskolának egy főgymnasiummá alakulása nem történt meg. Czikkíró irodalmunk, egyházunk és iskoláink ügye iránti vétkes hangyagságnak tulajdonítja azt, hogy a magyar protestáns egyházi és iskolai élet irodalmi közlönye halottaiból még fel nem támadott, s ennélfogva nem tudhatjuk, mi történik a protestáns iskolákkal. Talán nem annyira hanyagságnak, mint egyéb körülményeknek is kell azt tulajdonítani. Nekünk ugyan semmi tudomásunk arról, ha vájjon megkísértett-e valaki ismét egy protestáns egyházi és iskolai közlönyt életbe hozni, de a fenforgó körülmények közt, inkább azon csodálkozunk, hogy részint a már működő iskolai felügyelők, részint a cs. k. egyházi püspök-helyettesek nem igyekeztek még ilyen lapot megalapítani, kiknek, azt hiszem, mind hatalmukban, mind tehetségekben áll. Czikkiró némikép megnyugtatni akarván a megdöbbenő kedélyeket, olyanokat mond, melyek aligha inkább nem döbbentők, mint megnyugtatók mindazokra nézve, kik nem állanak oly magasan mint ő, s többet nézik az életet, mint az elméletet. Ugyanis elmondván, hogy hajdan e nevelés a papság kezében volt, minélfogva az, midőn a protestánsok az anyaegyház kebeléről leszakadtak, természetesen náluk maradt: „Íme, így kiált fel, ez a protestáns iskolák autonómiájának, vagyis ha egyház általi kormányoztatásának eredete, mint mindenhol, úgy honunkban is!“ — S folytatja, hogy az újabb idők józan műveltsége az általánosság és igaz egyenlőség eszméje felé gravitálván, visszavonhatlanul kimondta már azon igazságot, hogy a nevelés és tanítás intézéséhez sokkal több joga van a státusnak, mint az egyháznak, miért is int bennünket czikkbre, hogy engednénk azáltal is a testvériség és hazafiság indulatának, s keresnek a vallással semmi lényeges összeköttetésben nem levő tudományos ismereteket, szint azon mezőkön, melyeken azt más egyházhoz tartozó hazánkfiai keresik. Végül, hogy a megnyugtatásnak semmi oka ne hiányozzék, figyelmessé teszi czikkire a bánatos kedélyeket, hogy ne tekintsenek oly hő ragaszkodással , mint a mahomedán prófétájának koporsója felé, a bécsi és linczi pacificatiókra, s az ezeken alapított 179%-dik országgyűlés 26- dik törvényezikkére, — hanem vegyék figyelembe, hogy ama törvényezikknek az üldözések, és háborgatásoktól félelem volt eredeti oka, mely már megsemmisült, — s hogy midőn je-