Pesti Napló, 1851. március (2. évfolyam, 294-318. szám)
1851-03-12 / 303. szám
1851. másod évi folyam. ■ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 kr.p Évnegyedre 4 „ — „ v Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ „ , Egyes szám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyaid pedig EIVNSCH G. úrhoz intézendő. 303 Szerkesztési iroda: Uri utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Vidéken: Évnegyedre 5 fz.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. " Szerda, martius 12-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgö kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő EMICH G. könyvkereskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő , PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. APRIL—JUNIUS. Előfizetési hirdetés A CZIMÜ POLITIKAI HÍRLAPRA. Megjelen a Pesti Napló vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni diákban. Bértartalmát olvasóink ismerik. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az PESTI NAPLÓ Április, május, Júniusi folyamra: Pesten, házhozhordással................4 ft pp. Vidéken, postán küldve................5 ft „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadó hivatalában, úri-utczai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken minden cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. TARTALOM: Telegráfi tudósítások. A kath. ügy Angliában , Paris (Marc Dufraisse beszédének eredménye. A nemzetgyűlés. A k. elnöke. Felelet.) Turin (A drezdai küldöttség iránti hír. A király leköszönésének hire. Tánczvigalom a szegények javára.) Bánáti levelek X. (Farsangi utóhangok. Előfogati rendszer. Jankovics zsarolásai. Óhajtások az előfogatok iránti rendeletben. Oláh színház Lugoson. Szabó és a Próféta Aradon és Temesváron. Hivatalnokok.) Hivatalos. (Szabad kereskedelem). Vegyes hírek Politikai szemle-Németország- (A német császárság iránti körirat. Schwarzenberg hg körirata a kisebb államoknál levő ügynökökhöz.) Nagybritannia. (Felső és alsó házi ülések. Diplomatikai levelezés a magyar ügyben.) Francziaország. (A régi majoritás. Soto Mayor spanyol követ. Bianqui toastja. Nemours hg. Teleki gr. memoranduma.) Magyar nemzeti múzeum. — Banavszállás. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. LORD JOHN RUSSELL, ANGOL MINISZTERELNÖK. Folytatás.) Lord John Russell a mostani kormányfő a bedfordi herczegnek harmadik fia született 1792-ben. Első tanulmányait magán tanítóknál végezte Woodensboroughban, később pedig a Cambridges egyetemre küldetett, hol a szokott tanulói pályát sikerrel fejezi be. Ő 22 éves korában lépett föl legelőször a parlamentben 1814-ben, mely alkalommal a Francziaország elleni háborút illetőleg, Fox értelmében nyilatkozott. 1818-ban Tavislok képviselője len, egy év múlva Huntingdon grófságtól választatott meg, mely időben föl kezdett lépni a parliamenti reformok mellett, és mely elvek életbeléptetésére folytonosan és következetesen működött, mag lassan kint legyőzvén az előítéletek makacs védőit, végpontját ére el az általa kitűzött reformelvek diadalának. 1819-ben dec. 11-kén föllépett a parliamenti reformot illető indítványával. Figyelmeztetvén a házat a boroughk (mezővárosok) valódi állapotjára, ő igyekezett megmutatni, hogy azoknak választási jogát a népes városokra szükség átruházni, azonkívül következő indítványokat tőn : 1) Hogy a kormány módot találjon a választásokkal járó megvesztegetések megszüntetésére. 2) Hogy az eféle bűnöket továbbra is gyakorló helységek szavazati jogoktól azonnal 1) Lásd PESTI NAPLÓ 301. számát. — Nemcsak Nagybritanniára, de talán egész Európára nézve is, fontossá vált a kathol. hierarchia ügye Angliában. Mi elmondottuk annak idejében saját nézetünket, s közlöttük a nevezetes angol és franczia lapok véleményét is ez ügyről; s mit akkor sejtve említettünk, t. i., hogy az ismeretes pápai breve nem csekély bonyodalmakat fog ama szigeteken költeni, legalább részben, már eddig is valósult. A nép legtudatlanabb részének utczai demonstratiói, melyek több helyütt a vakbuzgóságig felkorbácsolt vallásos szenvedélyeknek megúsztassanak. 3) Hogy Grampound nevű borough (mely ismeretes mindenki előtt megvesztegetéséről) rögtön fosztassék meg szavazati jogától. A Grampound borouggh szavazati joga megszüntetését tárgyaló bili, május 19-én olvastatott föl első alkalommal 1820-ban, és keresztül is ment; második fölolvasása azonban nagy vitákra adott alkalmat. Abban nevezetesen mindnyájan egyetértettek , miszerint Grampoundtól elvetessék szavazati joga, de a vita tárgya az volt: várjon a yorki kerületre menjen-e át e képviselői jog, avagy valamely népes városra. Russell látván a bilit kétszer keresztül menni, nem sürgeté annak vadszori fölolvasását, hanem jobbnak látá azt a következő ülésszakra elhalasztani. 1821-ben a bilindszor olvastatott föl, és keresztül ment mind a két házban. Ezen diadal magábavéve kicsi volt, de erős foglalásnak tekintetett a reform barátjai által, és oly vndó pontnak, honnan reméltek némi biztossággal az általános reformtervek kivitele felé haladhatni. Russell, a brit államférfiak szokott taktikájával élvén, nem rohammal ostromla meg az előítéletek sánczait: ő szenvedélytelenül és adagonként — néha visszavonulva, néha előrehaladva — találta föl a reform szükségeit, míg fokonkénti győzedelmet, tíz év lefolyta alatt a katholikus emancipatiót és a nagy parliamenti reformot idéztek elő. — 1822-ben Russell fölhasznált a földművelő osztály aggasztó állapotját, mely minden szükségeit a parliament hiányosságának tulajdonitá. A nemes lord a ház figyelmét a parliamenti reformokat kivánó , tömérdek vidéki és városi petitiókra fordítván, többi közt így szólt: „Nem újítás az, mit a nép kíván, a nép csak azt akarja, hogy a status költségeket szavazó , sérelmeket gyógyító, és egyéb functiókat teljesítő orgánum valódi képviselője legyen a népnek. Nem az a kérdés: vájjon törvényeink szerint a nép képviselőjének kellene-e lenni a háznak ? hanem. Folytatjuk. Budapest, mártius 12-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Páris, mart. 8. — A Moniteur 21-dikéről bonapartista megyei főnökök kinevezését közli. A költségvetési bizottmány Fassturat elnökévé, Gouin urat pedig alelnökévé választotta. Girardin indítványa a száműzetési törvény eltörlését illetőleg, a bizottmány által elvettetett. A kormányzati bizottmány módosítja a községi tanácsok fölhatalmazását illő határozatot. A főtörvényszék az orani összeesküvést illető altörvényszéki ítéletet szelídítette. A minisztertanács kölcsön végetti tanácskozásra gyűlt egybe. London, márt. 7. — A Kap-városból igen komoly tudósítások érkeztek január 8-dikáról. Új véres kaffer háború ütött ki. Az angol hadcsapatok egy egész sor apróbb csatákat vesztettek. A kafferek, a kereskedők és gyarmatosok közt iszonyú mészárlást vittek véghez. Turin, mart. 5. — Legközelebb a polgári házasság behozatala fölötti törvény fog a parlament elbe terjesztetni. A valverai lelkész 5 hónapi börtönre s 200 fr. pénzbírságra ítéltetett, mivel egyházi szónoklataiban a lakosságot demoralizáltnak nevezé , s nyíltan állítá, miszerint a kormány majdnem többnyire igazságtalanságot, s erőszakoskodást követ el. A követek kamrája a pénzügyminisztérium kiadási költségvetését a 10-dik §-ig megvizsgálta és elfogadta. A Risorgimento pánczélos czikket hoz, melyben a kormány eljárását a menekvők kérdését illetőleg védelmezi. Roma, mart. 3. — Fornari bibornok, állítólag Antonelli utóda ide megérkezett. Zara, mart. 4. — Omer basa szeraszkier a herczegovina szervezésére több fölhatalmazottat nevezett ki. Hirszerint a krajnai lázadók a herczegovinaiakkal egyesülve, a szeraszkiert újólag megtámadák. Arad basa ez oknál fogva a török csapatokkal kiindult Travnikból, s a fölkelőket megszalasztotta. Sarajevóban 3 zászlóalj helyőrség maradt. A kath. ügy Angliában. i. voltak sajnálatra méltó tanúságai, megszűntek, avagy nevezetesen enyhültek. A vita a parliament kebelébe ment át, hol egy nagy nemzet képviselőihez illő mérséklet- és türelemmel folytattatik. Valamint a római pápa azon jogát, hogy az angolországi katholikus hivek hierarchiáját rendezhesse, soha kétségbe nem vontuk, s csupán a kiviteli formák miatt fejeztük ki angol katholikus hitfeleink iránt aggodalmunkat, úgy politikában tettnek tartottuk Russell lordnak a durhami püspökhöz akkoriban intézett levelét is, mint a mely egyenes felhívást tartalmazott a tudatlan néptömeg vakbuzgó szenvedélyének szabad nyilatkozatot engedni katholikus honfitársai irányában. Minő következményeket fog még előidézni a pápai eljárásban mutatkozott formahiány? nem tudjuk, de az angol whig-kabinet fejének levele mit szült? már látjuk. A katholikus és valódi szabadelvű képviselők támogatását megvonta a kabinettől, melynek feje egely dolgában, oly nagy politikátlanságot, s hozzátesszük, türelmetlenséget tanúsított. Alkotmányos életű országban, mint Nagybritannia, a vallás szabadságának ép oly szentnek kell lenni, mint a vélemény és gondolkozás szabadságának. A nép műveletlenebb része vétkezhetik ott is, mint mindenütt, sötét vakbuzgalmában a vallásszabadság gyakorlása ellen, hanem a felvilágosult résznek, különösen pedig a kormánynak, vétkeznie az ellen, bűnhödés terhe nélkül, nem szabad, lehetlen! Mit a törvény lényegben megenged: azt, formahiány miatt, szabad polgároktól meg nem tagadhatni. Russell lord érintett levelét nagy megelégedéssel fogadta a népesség egy, de csekély része, hanem annál nagyobb botrányul szolgált az a lelkiismeret szabadságát tisztelő minden felvilágosultabb brit előtt; s a parliamenti tagok szabadelvűbb férfiai, kik különben a nemes lord politikájához ragaszkodtak, elhagyák őt, s ő kénytelen jön a kabinet vezetéséről lemondani! A bili, melyről a trónbeszédben említés tétetett, már a ház elé terjesztetett. Sorsát főleg, miután Russell lord lelépett, megjósolni bajos. Azonban, bármi sors várjon is reá, megismertetését helyén hisszük csak azért is, hogy a lelépett whig-kabinet szabadelműségének egész hévmérőjét. olvasóink is megítélhessék. A bili, bevezetésén kívül, négy pontra oszlik: vájjon a ház tettleg-e az? A kérdés tehát tény körül forog, mit a háznak szükségkép el kell dönteni.“ A reform szükségei bebizonyítására, igy folytatá : „elég volna megmutatni a nép állapotának haladás általi folytonos változását és a háznak épen ellenkező irányát. Mindenki ismeri a középosztálynak 40 év ótai haladását. Az iparos osztály haladó iránya tisztán kilátszik, hogyha figyelembe vesszük, miszerint 1792 —1799-ig az évi kivitel 17 milió font sterlingre ment, mialatt 1821-ben a kivitel 40 milióra rúgott. Ha most továbbá azt is akarjuk figyelembe venni, mikép ezen 40 milióból 30 milió a gyapot- és gyapjúgyártmányokra esik, akkor lehetetlen át nem látnunk ezen iparűző osztálytól függő sokaságot és annak fontosságát.“ — Russell aztán átment az általános mívelődés haladásának megmutatására, mit az írók nagy mértékben megjavult megdíjaztatása, — és a könyvek roppant keretéből magyarázott ki. „Meg akarván tudni, úgy szólt Russell, az olvasó közönség arányát, könyvárushoz mentem , magamnak ezen tárgyban némely adatokat szerzendő, ki tudtomra adá, miszerint ő maga 5 millió könyvet ad el évenkint, — tart 60 segédet, — hirdetésekért 5000 font szert, fizet, évfolytonosan foglalkoztat legalább 250 könyvkötőt. 1770-ben 4000 kölcsönkönyvtár volt Anglia fővárosában, most 100,000 van. Nem kevésbbé hatnak a különböző társulatok, melyek millió könyveket szórnak szét a szegényosztály közé, míg másfelől a nép politikai ismerete a hírlapok nagy elterjedése által növekedett, és mint szónok tudja 23 millió hírlapszám kelt el a múlt évben.“ Russell ilyformán megmutatván az országnak szellemi és anyagi növekedő állapotját, visszatért a valódi kérdéshez: azaz vájjon megfelel-e a mostani rendszer a népképviseletnek, vagy nem ? Ő bebizonyító , mikép a borough választói semmit sem gondolnak a választottak jellemével és gondolkodásmód-Elősoraiban hivatkozás van IV. György király uralkodásának tizedik évében alkotott azon törvényre, mely az angol és skót egyesült protestáns egyház viszonyait egész Nagybritannia, és Izlandra nézve „örök időkre és változhatlanul“ szabályozván: 100 font sterling birság terhe alatt tiltja mindenkinek Anglia-, Skoézia- és Izlandban érseki, püspöki vagy dékáni czímet és hatalmat fogadni el, vagy használni azokonkívül, melyeket azon törvény meghatározott, és e törvény erejét — miután annak alkalmazhatása iránt az újon alkotott kath. hierarchiára nézve kétség támadott — megújítja, és kiterjeszti mindazokra, kik a római curia legújabb kinevezéseit elfogadni, azon czimekkel élni az egyesült angol birodalomban bátorkodnának. Az 1-ső pont kimondja, miszerint az, ki e törvény kihirdetése után bánni nagybritanniai és izlandi tartomány, város, kerület stb. nevéről magát érseknek, püspök, vagy dékánnak czimezné s nevezné, akár van azon tartományban, város-, vagy kerületben érsek, püspök, dékán, akár nincs, annyiszor, amennyiszer e czimet használná, vagy aláírná, 100 font sterling bírsággal büntettetik. A 2-ik pont önmagában semmisnek nyilvánít minden oly irományt, mely az előbbi pontban megtiltott czim, vagy név aláírásával volna ellátva. A 3-ik pont tiltja, hogy az ama czimekkel fölruházott papi egyének, vagy tőlök függő alsóbb rendű papi személyek javára, bárminemű és nevű alapítványok, ajándékok, adakozások, letétemények, stb. — ingó vagy ingatlan javakban, s illetőleg ezek javadalmaiban — az arra vonatkozó okirat semmiségének, s az ajándékozott vagy hagyományozott javaknak a koronára leendő hárulása terhe alatt tetethessenek. Végül A 4-ik pont az ily adomány- vagy hagyományozás tekintetéből keletkezendettperekre vonatkozik, s az illetőkre nézve eskü alatti fölfedezést rendel. Ezeket tartalmazza az új törvényjavaslat. Szövegéből látjuk, mikép általa az angol kath. hivek, és egyházi szolgáikra nézve, nemcsak a czimiek tekintetében, de főleg egélyi alapítványaikéban , oly megszorítás czéloztatik, mely az emancipatio aktájával alig fog öszhangzatba hozathatni. Ezen akta szabad vallásgyakorlatot enged, vén a nagybritanniai és izlandi katholikusokjával, továbbá, hogy nekik mindegy, ha a szavazatvevő whig , a Stuart ház híve , vagy a Nabobé, a szabadelvű vagy zsarnokságot szerető, az nekik mindegy. És ezen emberek 480 tagot küldenek a házba. — Alkotmányunk egyensúlya, úgy monda, következőkből áll: „A korona minisztereket nevez ki, a minisztereknek a ház bizalmával kell bírni, a háznak pedig a nép akaratját kell képviselni. Ez kormányzatunk gépezete, és csak egyetlen egy rész kereke az egészet rontja el. így láttuk a Stuártok alatt, miként a ház bizalmával nem bíró miniszterek lázadást és polgárháborút idéztek elő : most ugyan bírta a minisztérium a ház bizalmát, de a ház nem bírta a népét, s melynek következtében a minisztérium kénytelenen kényszerítő módokhoz nyúlni, állandó hadsereg és nagy katonai laktanyákhoz folyamodni, mi ellentétben áll egy liberális kormány elveivel. A miniszterek igyekeztek fenyegetések , rimánkodások és hivatalok osztogatása által megerősödni, de mind hiába volt. A sajtó és a közvélemény megvetették a ház jóváhagyását. — Russell aztán hivatkozott a megrögzött tory Clarendonra, a mérsékleti whig Locke — a gyakorlott Chatam-, Pitt- és Fox-ra, kiknek mindenike elismerte a parliamenti reform szükségét. Azon kötelességérzetnek, igy kiáltott, mely a 17-dik században mind a tory mind a whig pártokat ösztönző, hogy a hon szabadságait megmentsék a zsarnokok kezeiből, ezen érzetnek mondom , most is kellene e két pártot arra buzdítani, hogy biztosítsák a jövő nemzedék számára azon áldásokat, melyeket ama szabadságnak szülnie kellett.“ Az indítvány azonban 105 szavazatnyi többséggel elvettetett.