Pesti Napló, 1851. március (2. évfolyam, 294-318. szám)

1851-03-12 / 303. szám

1851. másod évi folyam. ■ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 kr.p Évnegyedre 4 „ — „ v Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „­­ „ , Egyes szám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyaid pedig EIVNSCH G. úrhoz intézendő. 303 Szerkesztési iroda: Uri utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Vidéken: Évnegyedre 5 fz.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt. " Szerda, martius 12-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­­bos petit-sora 4 pgö kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizeten­dő EMICH G. könyvke­reskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magánviták négyha­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő , PESTI NAPLÓ szerkesz­tő-hivatalában. APRIL—JUNIUS. Előfizetési hirdetés A CZIMÜ POLITIKAI HÍRLAPRA. Megjelen a Pesti Napló vasárnapot és ünnep­napot kivéve mindennap, délutáni diákban. Bértartalmát olvasóink ismerik. A szerkesz­tőség ezután is mindent elkövetend e lap érde­kességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfize­tők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az PESTI NAPLÓ Április, m­ájus, Júniusi folyamra: Pesten, házh­ozhordással................4 ft pp. Vidéken, postán küldve................5 ft „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadó hi­vatalában, úri-utczai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken minden cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmen­­tesittetni kérjük. TARTALOM: Telegráfi tudósítások. A kath. ügy Angliában , Paris­ (Marc Dufraisse beszédének eredménye. A nemzet­gyűlés. A k. elnöke. Felelet.) Turin­ (A drezdai küldöttség iránti hír. A király leköszö­nésének hire. Tánczvigalom a szegények javára.) Bánáti levelek X. (Farsangi utóhangok. Előfogati rend­szer. Jankovics zsarolásai. Óhajtások az előfogatok iránti rendeletben. Oláh színház Lugoson. Szabó és a Próféta Aradon és Temesváron. Hivatalnokok.) Hivatalos. (Szabad kereskedelem). Vegyes hírek Politikai szemle-Németország- (A német császárság iránti körirat. Schwar­zenberg hg körirata a kisebb államoknál levő ügy­nökökhöz.) Nagybritannia. (Felső és alsó házi ülések. Diplomatikai levelezés a magyar ügyben.) Francziaország. (A régi majoritás. Soto Mayor spanyol kö­vet. Bianqui toastja. Nemours hg. Teleki gr. memo­randuma.) Magyar nemzeti múzeum. — Banavszállás. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. LORD JOHN RUSSELL, ANGOL MINISZTERELNÖK. Folytatás.­­) Lord John Russell a mostani kormányfő a bed­­fordi herczegnek harmadik fia született 1792-ben. Első tanulmányait magán tanítóknál végezte Woo­­densboroughban, később pedig a Cambridges egye­temre küldetett, hol a szokott tanulói pályát siker­­rel fejezi be. Ő 22 éves korában lépett föl legelőször a parlamentben 1814-ben, mely alkalommal a Fran­­cziaország elleni háborút illetőleg, Fox értelmében nyilatkozott. 1818-ban Tavislok képviselője len, egy év múlva Huntingdon grófságtól választatott meg, mely időben föl kezdett lépni a parliamenti reformok mellett, és mely elvek életbeléptetésére folytonosan és következetesen működött, mag lassan kint legyőz­vén az előítéletek makacs védőit, végpontját ére el az általa kitűzött reformelvek diadalának. 1819-ben dec. 11-kén föllépett a parliamenti re­formot illető indítványával. Figyelmeztetvén a házat a boroughk (mezővárosok) valódi állapotjára, ő igye­kezett megmutatni, hogy azoknak választási jogát a népes városokra szükség átruházni, azonkívül kö­vetkező indítványokat tőn : 1) Hogy a kormány mó­dot találjon a választásokkal járó megvesztegetések megszüntetésére. 2) Hogy az eféle bűnöket továbbra is gyakorló helységek szavazati jogoktól azonnal 1) Lásd PESTI NAPLÓ 301. számát. — Nemcsak Nagybritanniára, de talán egész Európára nézve is, fontossá vált a kathol. hie­rarchia ügye Angliában. Mi elmondottuk annak idejében saját néze­­tünket, s közlöttük a nevezetes­ angol és franczia lapok véleményét is ez ügyről; s mit akkor sejtve említettünk, t. i., hogy az ismeretes pápai breve nem csekély bonyodalmakat fog ama szi­geteken költeni, legalább részben, már eddig is valósult. A nép legtudatlanabb részének utczai de­­monstratiói, melyek több helyütt a vakbuzgó­ságig felkorbácsolt vallásos szenvedélyeknek megúsztassanak. 3) Hogy Grampound nevű borough (mely ismeretes mindenki előtt megvesztegetéséről) rögtön fosztassék meg szavazati jogától. A Grampound borouggh szavazati joga megszün­tetését tárgyaló bili, május 19-én olvastatott föl első alkalommal 1820-ban, és keresztül is ment; második fölolvasása azonban nagy vitákra adott al­kalmat. Abban nevezetesen mindnyájan egyetértet­tek , miszerint Grampoundtól elvetessék szavazati joga, de a vita tárgya az volt: várjon a yorki kerü­letre menjen-e át e képviselői jog, avagy valamely népes városra. Russell látván a bilit kétszer keresz­tül menni, nem sürgeté annak vadszori fölolvasását, hanem jobbnak látá azt a következő ülésszakra el­halasztani. 1821-ben a bili­ndszor olvastatott föl, és keresztül ment mind a két házban. Ezen diadal magábavéve kicsi volt, de erős fog­lalásnak tekintetett a reform barátjai által, és oly vndó pontnak, honnan reméltek némi biztossággal az általános reformtervek kivitele felé haladhatni. Russell, a brit államférfiak szokott taktikájával élvén, nem rohammal ostromla meg az előítéletek sánczait: ő szenvedélytelenül és adagonként — néha visszavonulva, néha előrehaladva — találta föl a reform szükségeit, míg fokonkénti győzedelmet, tíz év lefolyta alatt a katholikus emancipatiót és a nagy parliamenti reformot idéztek elő. — 1822-ben Russell fölhasznált a földművelő osztály aggasztó állapotját, mely minden szükségeit a par­liament hiányosságának tulajdonitá. A nemes lord a ház figyelmét a parliamenti reformokat kivánó , tö­mérdek vidéki és városi petitiókra fordítván, többi közt így szólt: „Nem újítás az, mit a nép kíván, a nép csak azt akarja, hogy a status költségeket sza­vazó , sérelmeket gyógyító, és egyéb functiókat tel­jesítő orgánum valódi képviselője legyen a népnek. Nem az a kérdés: vájjon törvényeink szerint a nép­­ képviselőjének kellene-e lenni a háznak ? hanem. Folytatjuk. Budapest, mártius 12-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Páris, mart. 8. — A Moniteur 21-dikéről bona­­partista megyei főnökök kinevezését közli. A költség­­vetési bizottmány Fasst­­urat elnökévé, Gouin urat pedig alelnökévé választotta. Girardin indítványa a száműzetési törvény eltörlését illetőleg, a bizottmány által elvettetett. A kormányzati bizottmány módosítja a községi tanácsok fölhatalmazását illő határozatot. A főtörvényszék az orani összeesküvést illető altör­­vényszéki ítéletet szelídítette. A minisztertanács köl­csön végetti tanácskozásra gyűlt egybe. London, márt. 7. — A Kap-városból igen komoly tudósítások érkeztek január 8-dikáról. Új véres kaf­fer háború ütött ki. Az angol hadcsapatok egy egész sor apróbb csatákat vesztettek. A kafferek, a keres­kedők és gyarmatosok közt iszonyú mészárlást vit­tek véghez. Turin, mart. 5. — Legközelebb a polgári házas­ság behozatala fölötti törvény fog a parlament el­be terjesztetni. A valverai lelkész 5 hónapi börtönre s 200 fr. pénzbírságra ítéltetett, mivel egyházi szó­noklataiban a lakosságot demoralizáltnak nevezé , s nyíltan állítá, miszerint a kormány majdnem több­nyire igazságtalanságot, s erőszakoskodást követ el. A követek kamrája a pénzügyminisztérium kiadási költségvetését a 10-dik §-ig megvizsgálta és elfo­gadta. A Risorgimento pánczélos czikket hoz, mely­ben a kormány eljárását a menekvők kérdését illető­leg védelmezi. Roma, mart. 3. — Fornari bibornok, állítólag Antonelli utóda ide megérkezett. Zara, mart. 4. — Omer basa szeraszkier a her­­czegovina szervezésére több fölhatalmazottat neve­zett ki. Hirszerint a krajnai lázadók a herczegovi­­naiakkal egyesülve, a szeraszkiert újólag megtáma­­dák. Arad basa ez oknál fogva a török csapatokkal kiindult Travnikból, s a fölkelőket megszalasztotta. Sarajevóban 3 zászlóalj helyőrség maradt. A kath. ügy Angliában. i. voltak sajnálatra méltó tanúságai, megszűntek, avagy nevezetesen enyhültek. A vita a parliament kebelébe ment át, hol egy nagy nemzet képvi­selőihez illő mérséklet- és türelemmel foly­­tattatik. Valamint a római pápa azon jogát, hogy az angolországi katholikus hivek hierarchiáját rendezhesse, soha kétségbe nem vontuk, s csu­pán a kiviteli formák miatt fejeztük ki angol katholikus hitfeleink iránt aggodalmunkat, úgy politikában tettnek tartottuk Russell lordnak a durham­i püspökhöz akkoriban intézett levelét is, mint a mely egyenes felhívást tartalmazott a tudatlan néptömeg vakbuzgó szenvedélyének szabad nyilatkozatot engedni katholikus honfi­társai irányában. Minő következményeket fog még előidézni a pápai eljárásban mutatkozott formahiány? nem tudjuk, de az angol whig-kabinet fejének levele mit szült? már látjuk. A katholikus és valódi szabadelvű képviselők támogatását megvonta a kabinettől, melynek feje egely dolgában, oly nagy politikátlanságot, s hozzátesszük, türelmetlenséget tanúsított. Alkotmányos életű országban, mint Nagy­­britannia, a vallás szabadságának ép oly szent­nek kell lenni, mint a vélemény és gondolkozás szabadságának. A nép műveletlenebb része vét­kezhetik ott is, mint mindenütt, sötét vakbuz­galmában a vallásszabadság gyakorlása ellen, hanem a felvilágosult résznek, különösen pedig a kormánynak, vétkeznie az ellen, bűnhödés terhe nélkül, nem szabad, lehetlen! Mit a törvény lényegben megenged: azt, for­mahiány miatt, szabad polgároktól meg nem tagadhatni. Russell lord érintett levelét nagy megelége­déssel fogadta a népesség egy, de csekély része, hanem annál nagyobb botrányul szolgált az a lelkiismeret szabadságát tisztelő minden felvi­lágosultabb brit előtt; s a parliamenti tagok szabadelvűbb férfiai, kik különben a nemes lord politikájához ragaszkodtak, elhagyák őt, s ő kénytelen jön a kabinet vezetéséről lemondani! A bili, melyről a trónbeszédben említés té­tetett, már a ház elé terjesztetett. Sorsát főleg, miután Russell lord lelépett, megjósolni bajos. Azonban, bármi sors várjon is reá, megis­mertetését helyén hisszük csak azért is, hogy a lelépett whig-kabinet szabadelműségének egész hévmérőjét­­. olvasóink is megítélhessék. A bili, bevezetésén kívül, négy pontra oszlik: vájjon a ház tettleg-e az? A kérdés tehát tény körül forog, mit a háznak szükségkép el kell dönteni.“­­ A reform szükségei bebizonyítására, igy foly­tatá : „elég volna megmutatni a nép állapotának haladás általi folytonos változását és a háznak épen ellenkező irányát. Mindenki ismeri a középosztálynak 40 év ótai haladását. Az iparos osztály haladó iránya tisz­tán kilátszik, hogyha figyelembe vesszük, miszerint 1792 —1799-ig az évi kivitel 17 milió font sterlingre ment, mialatt 1821-ben a kivitel 40 milióra rúgott. Ha most továbbá azt is akarjuk figyelembe venni, mikép ezen 40 milióból 30 milió a gyapot- és gyapjú­gyártmányokra esik, akkor lehetetlen át nem látnunk ezen iparűző osztálytól függő sokaságot és annak fontosságát.“ — Russell aztán átment az általános mívelődés haladásának megmutatására, mit az írók nagy mértékben megjavult megdíjaztatása, — és a könyvek roppant keretéből magyarázott ki. „Meg akarván tudni, úgy szólt Russell, az olvasó közönség arányát, könyvárushoz mentem , magam­nak ezen tárgyban némely adatokat szerzendő, ki tudtomra adá, miszerint ő maga 5 millió könyvet ad el évenkint, — tart 60 segédet, — hirdetésekért 5000 font szert, fizet, évfolytonosan foglalkoztat leg­alább 250 könyvkötőt. 1770-ben 4000 kölcsön­­könyvtár volt Anglia fővárosában, most 100,000 van. Nem kevésbbé hatnak a különböző társulatok, melyek millió könyveket szórnak szét a szegényosz­tály közé, míg másfelől a nép politikai ismerete a hírlapok nagy elterjedése által növekedett, és mint szónok tudja 23 millió hírlap­szám kelt el a múlt évben.“ Russell ilyformán megmutatván az országnak szel­lemi és anyagi növekedő állapotját, visszatért a va­lódi kérdéshez: azaz vájjon megfelel-e a mostani rendszer a népképviseletnek, vagy nem ? Ő bebizo­nyító , mikép a borough választói semmit sem gon­dolnak a választottak jellemével és gondolkodásmód-Elősoraiban hivatkozás van IV. György ki­rály uralkodásának tizedik évében alkotott azon törvényre, mely az angol­ és skót egyesült pro­testáns egyház viszonyait egész Nagybritannia­, és Izlandra nézve „örök időkre és változhatla­­nul“ szabályozván: 100 font sterling birság terhe alatt tiltja mindenkinek Anglia-, Skoézia- és Izlandban érseki, püspöki vagy dékáni czímet és hatalmat fogadni el, vagy használni azokon­­kívül, melyeket azon törvény meghatározott, és e törvény erejét — miután annak alkalmazha­­tása iránt az újon alkotott kath. hierarchiára nézve kétség támadott — megújítja, és kiter­jeszti mindazokra, kik a római curia legújabb kinevezéseit elfogadni, azon czimekkel élni az egyesült angol birodalomban bátorkodnának. Az 1-ső pont kimondja, miszerint az, ki e törvény kihirdetése után bánni nagybritanniai és izlandi tartomány, város, kerület stb. nevéről magát érseknek, püspök­, vagy dékánnak czi­­mezné s nevezné, akár van azon tartományban, város-, vagy kerületben érsek, püspök, dékán, akár nincs, annyiszor, a­mennyiszer e czimet használná, vagy aláírná, 100 font sterling bír­sággal büntettetik. A 2-ik pont önmagában semmisnek nyilvánít minden oly irományt, mely az előbbi pontban megtiltott czim, vagy név aláírásával volna ellátva. A 3-ik pont tiltja, hogy az ama czimekkel fölruházott papi egyének, vagy tőlök függő al­sóbb rendű papi személyek javára, bármi­nemű és nevű alapítványok, ajándékok, adakozások, letétemények, stb. — ingó vagy ingatlan ja­vakban, s illetőleg ezek javadalmaiban — az arra vonatkozó okirat semmiségének, s az aján­dékozott vagy hagyományozott javaknak a ko­ronára leendő hárulása terhe alatt tetethesse­nek.­­ Végül A 4-ik pont az ily adomány- vagy hagyo­mányozás tekintetéből keletkezendett­­perekre vonatkozik, s az illetőkre nézve eskü alatti föl­fedezést rendel. Ezeket tartalmazza az új törvényjavaslat. Szövegéből látjuk, mikép általa az angol kath. hivek­, és egyházi szolgáikra nézve, nem­csak a czimiek tekintetében, de főleg egélyi ala­pítványaikéban , oly megszorítás czéloztatik, mely az emancipatio aktájával alig fog öszhang­­zatba hozathatni. Ezen akta szabad vallásgyakorlatot enged­­, vén a nagybritanniai és izlandi katholikusok­jával, továbbá, hogy nekik mindegy, ha a szavazat­vevő whig , a Stuart ház híve , vagy a Nabobé, a szabadelvű vagy zsarnokságot szerető, az nekik mind­egy. És ezen emberek 480 tagot küldenek a házba. — Alkotmányunk egyensúlya, úgy monda, követ­kezőkből áll: „A korona minisztereket nevez ki, a minisztereknek a ház bizalmával kell bírni, a ház­nak pedig a nép akaratját kell képviselni. Ez kor­mányzatunk gépezete, és csak egyetlen egy rész ke­reke az egészet rontja el. így láttuk a Stuártok alatt, miként a ház bizalmával nem bíró miniszterek láza­dást és polgárháborút idéztek elő : most ugyan bírta a minisztérium a ház bizalmát, de a ház nem bírta a népét, s melynek következtében a minisztérium kénytelen­­en kényszerítő módokhoz nyúlni, állandó hadsereg és nagy katonai laktanyákhoz folyamodni, mi ellentétben áll egy liberális kormány elveivel. A miniszterek igyekeztek fenyegetések , rimánkodások és hivatalok osztogatása által megerősödni, de mind hiába volt. A sajtó és a közvélemény megvetették a ház jóváhagyását. — Russell aztán hivatkozott a megrögzött tory Clarendonra, a mérsékleti whig Locke — a gyakorlott Chatam-, Pitt- és Fox-ra, kik­nek mindenike elismerte a parliamenti reform szük­ségét. Azon kötelességérzetnek, igy kiáltott, mely a 17-dik században mind a tory mind a whig pártokat ösztönző, hogy a hon szabadságait megmentsék a zsarnokok kezeiből, ezen érzetnek mondom , most is kellene e két pártot arra buzdítani, hogy biztosítsák a jövő nemzedék számára azon áldásokat, melyeket ama szabadságnak szülnie kellett.“­­ Az indítvány azonban 105 szavazatnyi többséggel elvettetett.

Next