Pesti Napló, 1851. április (2. évfolyam, 319-343. szám)

1851-04-01 / 319. szám

mlaik Benedek uram kárpáti hidegláz igényét alottuk neki. E Sokan ezen urak szaporodását azon telepítési szán­­t kifolyásának veszik , miről a birodalmi főváros lapjai annyi előszeretettel s oly gyakran irdogál-Részünkről ha nem is vonjuk kétségbe, hogy ily személyek ide vándorlása a tartomány népes­zét már is nevezetesen szaporitá; miután a telepi­ek czéljául leginkább a mezőgazdaság s ipar em­­­etik, vendégeinknek hajlamát szántás vetés s ipar­ésre szerényen kétségbe vonni bátorkodunk. Az ideiglenes adórendszer s dohánymonopólium at főkép Torontálból sok panaszt hallottunk. A legelő adómentességét s marhák adóját illetőleg ilíttetik , hogy a bánáti legelőrendszer a magyar­­aitól lényegesen különbözik; mert mig ott rende­lt vagy rendezetlen állapotban egyiránt nagy ki­­fedésű legelőket bírnak a községek, addig a bánáti felőilletőség minden telek után kiszámítva , úrbér szint szűken van kiszabva. Midőn tehát a legelő­­k adómentessége Magyarhonban nagy jótékonyság­­­ tekinthető, Bánátban az alig érdemel figyelmet M­agyarhonban a marhák a község nagy kiterjedésű ómentes legelőjével beérik, mig nálunk legelőszűr miatt földmivelőink legelőt idegenektől kénytele­­k nagy áron bérleni, s a haszonbéri nagy összeg ellett, a minden darab marhától fizetendő adó az etőket a magyarországi arányon túl terheli. To­­ntái virágzó községei marháik számának kevesbé­­jéről gondolkoznak, mi a földmivelés és marhate­­resztés hátrányát fogná okozni. A dohányt illetőleg a kertészségek szerződéseik folyta után sok helyen felhagynak a termeléssel,­ehézségü­l említik a többek közt, hogy házszüksé­­gk fedezésére engedett 70 öt földet a házi kertből 111 kiszakítani, holott a dohánynövényeket nem há­­lik, mellett a kertben , hanem dű­lőföldeiken kint­­okták elültetni. A különvált helyeken ültetés sok idézséggel jár, s ez okból általánosan óhajtják, így szokott helyeiken termesztett dohányból csa­­ldtagok aránya szerint határoztassék inkább meg a évi házi szükségre engedett mennyiség.­­ A do­­ányszárak, az anyalevelek leszedése után a földből zonnal kihúzatni rendeltetnek , mi a nem kevés fi­­gelmet érdemlő, s szép nyereséget adó kacs- és sar­­mohánynak , valamint a termesztésre elkerületle­­ül szükséges magnak enyészetét vonja maga után. A dohánymag levelezés után késő őszön érik csak meg, s honnét szerezzék dohánytermesztőink a ma­­ot, ha a szárakat az anyalevelek leszedése után­zonnal kiirtani kényteleníttetnek ? Bécsben kimúlt Zsivkovics Pantaleimon temesvári k. n. e. hitű püspök halálát harangok zúgása hirdeti árosunkban. A szerbek buzgó ügybarátot veszítettek remélyében. Az oláhok s főkétt oláh egyházférfiak azonban nem fogják siratni kimultat. A Krassó megye kormánybiztosi hivataláról lelé­­pett Fogarassy Bazil úr helyére, a tartományi igaz­ítás első titoknoka, Ilácz Mihály úr neveztetett ki Brassóvármegyei kormánybiztosul. A közlekedésből nyom nélkül eltűnt aprópénzt pótló jegyek készítése s kiadása városunkban dob szóhirdetés mellett 5 írttól 50 írtig igőben a polgári córoda javára terjedő büntetés alatt jövőre t..tazik Eddig az illető eladó becsületére s vagyonértékére alapított hitel mellett kis vásárlásoknál pénz helyett magánjegyeket nyert a vásárló, miket a kibocsátó részpénzü­l ismét elfogadott. Most tilalom után, mint­­h­ogy a v­áros papírjegy legkisebb pénz a forgalom­ban , ezt vagy egészen az eladónál kell a vevőnek hagynia, vagy vásárlási szándékáról lemondania. Míg a középponti rendőrségi osztály erélyesen mű­ködik a kereset-s útlevél nélkül városban tartózkodók kézrekerítése körül, ezeket bezáratja , vagy kiűzi a városból, hogy máshová telepedjenek, s míg mű­ködési eredménye gyanánt arról értesültek, hogy az útlevélnélküliek száma 1000-en felül van, a kereset­­nélküliség miatt kiűzöttek pedig 160 egyénre men­nek , addig igazoló irományt soha sem nélkülöző né­hány kitanult nagy mesterek merészen űzik gaztettei­ket, így e napokban egy csendőr főhadnagy ruha­neműit rabolták ki távollétele alatt szobájából; Stich nevezetű órás pedig, miután a kezeire bízott idegen órákat szép számmal összegyűjtötte, ezeket részint elzálogosítva, részint magával vive, nőjét s 5 gyer­mekét itt hagyva, elillant városunkból. A hatóság által felnyitott boltja előtt annyi embert láttunk egy csoportban állani , mennyit ostromállapotunk alatt utszán együtt még nem láttunk. A sokaság többnyire azokból állott, kik óráikat igazításra adták volt az órás kezéhez. A dologban említésre méltó, hogy mint eddig kifogáson kívüli egyén, megszökése előtt ren­dim útlevelet eszközlött magának a hatóságtól, mi által kézrekeritése nehezittetik. Isten önnel!­­ HIVATALOS. Hirdetmény. Az állam­vizsgálati bizottmányok részé­ről ezenmel közhirre tetetik, miszerint a vallás- és közoktatási mi­nisteriumnak az elméleti álladalmi vizgálatokat szabály­zó 1850. julius 30. 327. sz. alatt kelt rendelete magyarországi törvény- és kormánylapban is , névszerint annak f. é. IV. darabja 120. s következő lapjain megje­lenvén , az illető jelöltek abból maguknak a vizsgálati föltételek és szabályok bővebb tudomását meríthetik. Egyszersmind figyelmetessé tetetnek arra, hogy az 1850. év nyári felében vagy még előbb tanulmányaikat végzett jelölteknek engedményezett kedvezmények a­­zokra is kiterjesztettek , kik e folyó tanévre fejezendik be jogtanulmányaik pályáját.­­•­ A vizsgálati tárgyak az érintett rendeletnek 54. §. szerint: a) Az államjogi és közigazgatási osztálynál: az ausz­triai államjog és az új közigazgatási szerkezet rajza , a közigazgatási és pénzügyi törvénytudomány. b) A bíróinál: az ezen osztályokban eddig érvényes magánjog , a vizsgálatok idejéig ezen országok számára közhírré tett bü­ntető eljárási, polgári, kereskedelmi és váltóbírósági eljárást tárgyazó törvények. A vizsgálati­ díjnak lefizetése Budán a kincstári föfi­­zető hivatalnál történik. Budapesten, mart. 30. 1851. A cs. k. államvizsgálati bizottmányok elnöksége Hirdetés. A folyó év április 1-jétől a pest-bécsi vaspályán járatba hozandó pályavonatok a következendő módon fog­nak postai czélra fölhasználtatni: I. A reggel 9 óra 42 perc­kor Pestről Bé­csbe el­induló személy­vonattal valamint eddig, levelek és szekér - posta-küldemények fognak szállíttatni. Ezen vonathoz a levelek föladása a helybeli posta­­hivatalnál az ajánlottakra nézve reggel 8­ órára , a többiekre pedig 9 órára h­atároztatott. II. A délután 3 óra 45 perczkor innen elinduló Pest- Esztergom-Nánai helybeli vonattal Vácz, Esztergom, és a bányavárosokba szóló levelek szállíttatnak, föladási határidő ajánlott levelekre nézve délután 2Y2 óra, közön­séges levelekre nézve délután 3 óra. III. Az estre 7­2 órakor innen elinduló pest-bécsi tehervonattal levelek és szekér-posta-küldemények fog­nak szállíttatni , és innenek másnap déli 12­4 órakor Bécsben megérkezni. A tehervonatokhoz a levelek föladása az ajánlottakra nézve estve 6­ órakor, a közönségesekre nézve estve órakor bezáratik. A helybeli postahivatalnál estve 5 óráig föladott Pozsonyba, Bécsbe és tovább szóló szekér­posta-szállít­­mányok ugyan­aznap a tehervonattal, és az 5—6 óráig föladott ugyancsak a fönérintett irányba küldendő szállít­mányok más­nap a személyvonattal tovább szállíttatni. A Bécsben estve 6­/7 óráig Pozsonyban 8 óráig föl­adott levelek a tehervonat itteni rendes beérkezténél (délután 2 óra 14 perc­) más­nap délután 4 órakor fog­nak a helybeli postahivatalnál kiadatni. Az estve vala­mint jelenleg itten megérkezendő személyvonattal meg­érkező levelek és hírlapok kiadásában a jelen fönálló rendszerben változás nem történendik. A helybeli pályaudvarban fölállított posta­kiadó hi­vatalnál a vaspályán szállítandó ajánlott levelek 30 per­­czig, a többi levelek pedig 15 perczig az illető vonat elindulása előtt fölvétetnek, és ugyan az alkalommal tovább szállíttatnak. Pest, mart. 21. 1851. A cs. k. posta-igazgatóságtól. 1886. H. — A keresk. minisztérium Hoffmann Zzigmond gyakorlóorvosnak Bécsben a sérvkötők készí­tésében­ javításra 1846. mart 14-kén adott szabadalmat hat évre meghosszabbítá. 2011. H. A keresk. minisztérium a Descalzi B. János szalmakészitőnek Triestben újnemű­ székek föltalá­lására 1846. nov. 28-kán adott szabadalmat a további ötödik hatodik, hetedik, nyolczadik és kilenczedik évre meghosszabitá. (Verordnungsblatt.) M. H. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, april 1. — Nemzeti színházunkban, ma kedden adatik Benza javára bérletszünettel. PRÓ­FÉTA, opera 5 felv. Seribe­tői, szövegét francziából fordították Egressi Béni és Szerdahelyi, zenéjét irta Meyerbeer. —­­ Mondják, hogy a városi jövedelmet nagy mér­tékben csökkenti azon körülmény, miszerint az új ren­dezés következtében növekvésének egyik csekély forrá­­sát elveszti. Tudva van, hogy eddig minden telek­könyvi hivatalos beírásoknál az eladási ár minden forint­jától 2­0­­ktajczárt kellen fizetni a pénztárba. Az így begyűlt összeg nagy része a Rókus-kórház segélésére fordíttatott: e szerint e jövedelem megszüntetése ezen jótékony közintézetet sújt a legérzékenyebben, melynek ápolásában minden rendű­s rangú betegek különbség nélkül részesülnek. A nevezett jövedelem negyede min­dig ez intézet javára volt fordítva. Hogy tehát e segély­től jövőre még­se fosztassék meg egészen , kérelmet nyújtottak az illető felsőbbséghez, melynek azon jó következménye lett, hogy a telekkönyvi beírásoknál az eladási összegnek fél perczentjével azután is a városi hatóság fog rendelkezni, s így a Rókus-kórház is folyvást számot tarthat az eddig kapott segélyzésre. —­s Említettük egykor, hogy a fővárosban némely nagy kereskedők egy kölcsönösen biztosító intézetet szán­dékoznak alakítani Ez ügy azóta annyira haladt, hogy két nagy kereskedő kérvényt nyújta be a kormányhoz a szükséges engedély kinyerése végett. Lépésüket szeren­csés süker követte, az engedély megadatott, s engedel­met kaptak alapszabályaikat megalkotó gyűlés tart­­hatására. E gyűlést nemsokára megtartandják. Tanács­­kozmányaikban,­­mint cs. kir. polgári biztos Eckstein Rudolf úr fog résztvenni. Remélhető, hogy ez új válla­lat kedvező fogadtatásra talál Magyarország különböző sorsú lakosainál, kiknek vajmi kevés alkalmuk volt eddig, hogy magukat hazai társulatoknál biztosítsák. —­­ Holnaptól kezdve a Pestről Bécsbe induló gő­zösök indulásideje est­éli 6 óra leend. •­­­­ Ezelőtt egypár héttel az illető hatóság mind­azon budapesti mészárosokat, kik a rendes áron mérni nem akartak, mint tudjuk, 50 pontra ítélte fejenkint. E büntetés azonban a mészárosok folyamodványára a mi­nisztérium által, mint mondják, fölfüggesztetett. Ha ma­gukat a büntetés alól megszabadítani igyekeztek, bizo­nyosan igyekezni fognak azon is, hogy máskor ily kö­rülmények közé ne jussanak az az: a meghatározót áron, jó húst és teljes fontot fognak adni. —­­ A magyar gazdasági egyesület választmány ülésének jegyzőkönyve szerint, a kormány hazánkban a mezőgazdasági nevelés ügyét előmozdítani akarván, egy magasb, s tisztán magyar gazda tanintézetet szán­dékozik a főváros közelében fölállítani. A kormány osztálytanácsos Bischof Eduárd és Pabst dr. urakat küldé a fővárosba , hogy a m. gazd. egyesület választ­mányával többek közt e tárgy fölött is tanácskozzanak. —­­ A marhadög Pestmegyéban is megszűnvén nagy­­részint, legújabban megengedtetett, hogy itt is barom­vásárok tartathassanak, de csak azon helyeken, melyek legalább négy mérföldnyire vannak oly vidéktől, hol a marhadögnek még némi jelenségei mutatkoznának. Ezen­kívül minden barmot, melyet vásárra hajtanak, egésségi bizonyitványnyal szükség ellátni. -­­ A jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület biztosításokra hívja fel a mezőgazdákat. Meg­említi , hogy az intézet fenállása óta, 8 év alatt nem kevesebb, mint 730 jégverési károkat térített meg a szabályok értelme szerint, s mind a mellett mégis 12 ezer pontot meghaladó tőkét gazdálkodhatott meg. Biztosítá­sok elfogadtatnak Pesten az igazgatóság irodájában (nagy hid-utcza 678 sz. 1-ső emelet) és országszerte az in­tézet minden ügynökségeinél.­­ * Ismertetésül , s ajánlatul említjük föl: A la­­tin-magyar-német ZSEBSZÓTÁRT a tanuló ifjúság számára , irta Koczányi Ferencz, kegyesrendi áldoz, s a pesti nagy-gymnasiumban tanár. Pesten, nyomatott, s kapható Bucsánszky Alajosnál. Ára­­­ft p. p. — A t. kegyesrendieknek hazánk ifjúsága körüli nevelés-ok­tatási jeles buzgalma, közösen elismert tény. A fönebb czimzett zsebszótár is annak tiszta kifolyása. Mily hé­zag pótoltatik ki általa , szerző úr előszavából leginkább megérthető. A latin nyelv háttérbe szoríttatása, káros ha­tású lenne a magát többoldalúlag kiművelni törekvő if­júságra , s a classicitás ős­honának nyelvétől daczos frivolitással idegenkedni annyit tenne , mint a tudo­mány és műveltség egyik tiszta s eredeti forrásából me­­rítni nem akarni. Szerző jól érezte ez igazság fontos vol­tát , azért gondoskodott az ifjúság számára egy zsebszó­tárról. ,,A szavak jelentése, a mondatok helyes szer­kesztése nyelvtan és szótár nélkül nem tanultathatik, sem a remekírók művei sükerrel nem olvastathatnak.lí Ezen elvet tatta szem előtt a szerző. E csinos és tömött kiállítású 418 lapnyi munka ára (1 pft) oly csekély, hogy ezt a szegényebb sorsú tanulók is megszerezhetik. — Hármas tehát a haszon a tanuló ifjúságra, t. i. a latin remekírók mind prózai, mind hangmértéki megérthetése, anyanyelve műveltebb megismerése , s a korunkban ki­vált oly igen szükségessé vált német nyelv szabatos meg­­tanulhatása! Köszönet a t. szerkesztő s kiadó uraknak a tanuló ifjúság ezen újabb önképezhetési közremunká­­latukért. —­­ Az új adórendszerről ismét egy új munka je­lent meg Müller Gyula könyvkereskedésében: Jövede­lem- és személyes keresetadók­ magyarázata. Mindaz, mi ezen adózáshoz tartozik, világosan és rendszerbe hozva adatik elő. A szükséges táblázatok is föltalálhatók benne. Szükséges kézikönyv nemcsak a hivatalnokoknak , ha­nem az illető adózóknak is. Ára a nyolcz évnyi munkának csak 56 k. p. —­­ Az 1851-dik évre kiadott egyházi Schemati­smus szerint: az egri érseki megyében, melly Borsod, Heves, Szabolcs megyékre, a Jászság, Nagy-Kunság és Hajdú városokra terjed ki, s melyben nincs egyet­len plébánia, hol a magyar nyelv ne divatoznék, 153-ban kizárólagosan , 35-ben pedig a német és tót­tal vegyest; a lelkek száma összesen: 831,645. Ezek közöl r. kath. 372,409; görög egyesült 52,533; helvét vallású 335,739; ágostai vallású 15,640; g. n. e. 1028; zsidó 27,728.­­ Az egészen megmagyarosodott görög egyesültek száma a r. katholikusokéihoz adatván, az összes szám 424,933-ra megy fel, mely szám az egyéb vallásfelekezetekhez tartozók összes számát meg­haladja. A tanuló gyermekek száma a katholikusoknál összesen 26,485-öt tévén , igy általán csak 16 egyénre esik egy tanuló. Maga a Schematismus sok históriai becscsel bír, s nagy szorgalommal van szerkesztve. Van benne rövid történeti vázlat a püspökség- és káptalanra nézve. A püspökök, prépostok, és kan­onokok sorozata; a régi prépostságok és apátsá­gok történeti vázlata ; Eger város története, úgy szinte a szerzetes házaknak elszámlálása. Jövőre azonban az illető szerkesztők figyelmébe ajánljuk , hogy az össze­számításra jobban ügyeljenek. — Múlt vasárnap déli 11 és 12 óra közt ment végbe Döbrentei Gábor temetése Budán , az evang. egyház szertartásai szerint. Nagyszámú népsereg jelent meg e gyász ünnepélyen, kik megjelenésök által a meg­halt emlékezetének áldozni kívántak. A koporsó fölött Döbrentei saját végrendeleténél fogva Székács József pesti evang. lelkész úr tarta remek halotti beszédet, melyben a megholt érdemeit híven tolmácsolta. A gyász éneklőkar Schmid István budai tanító úr vezérlete alatt meghatólag zengő énekeit, mi annyival meglepőbb volt, mivel Budáról ily ügyes harmóniát sokan nem vártak. A megholtnak tetemei, önakarata szerint a bu­dai sírkertben nyugvó elesettek sorába tetettek. Mondják, hogy vagyonai nagy részét a megcsonkult havcrfiak se­gélyére hagyta volna. Ő­­ Kecskeméti Józsi elkészítő már zenéjét a La­katos Sándor által szerkesztett testvértáncznak, e na­­pokban valamely" nyilvános helyen fogja azt eljátszani. Meglátjuk, mint sikerült neki e szerzemény. —­­ Megjelent az Uj Magyar Múzeum VI. vagy martiusi füzete. Érdekes tartalmából, melynek nagy ré­szét a magyar tudományos intézetek hivatalos közlönye, a magyar akadémia értesítője teszi, kiemeljük Toldy Ferencz értekezését „a nemzeti irodalom ismeretének viszonyairól a nemzeti élethez , melyben egyszersmind fölhívja a közönséget a „Nemzeti könyvtár“ ügyének pártolására. Kimutatja mikép irodalmi múltúnk koránt­sem oly parlag, hogy fényfederítése nemzeti becsüle­tünkre új sugárokat ne hintenek íróink, kiknek müveit a legrégibb időkből T. összeszedni, s világ elé bocsátani szándékozik, nagy számmal vannak. Toldy úr ezek műveit mintegy 15 főosztályba sorolva adná ki. Gyűj­teménye csak a 16-dik századból száznyolcz költőt foglal magában sok névtelenek írásain kívül. A kiadás egész jelenkorunkig terjedne. A vállalat nagyszerű s fontos voltát mindenki láthatja. Bár hozzáillő mérték­ben nyilatkoznék iránta a közönség részvéte s ne hagy­nánk időről időre megsemmisülni nemzeti irodalmunk becses emlékeit kivált most, midőn nemzetiségünknek úgyszólván egyedüli támasza s éltető eleme az iroda­lom ! — Venczel Gusztáv eszmetöredékeket közöl a­­magyarok eredetéről. POLITIKAI SZEMLE. Pest, ápril 1. (!) Pak­sban , a kormány orgánumai két nevezetes tárgy megvitatásába bocsátkoztak, melyből nyilván lát­hatni, micsoda szándéka van a fejtegetett kérdésekre nézve. A Pays a május 31-kei törvényről beszél, s oly hangon , mintha a kormány a kérdéses törvényt az el­nöki választásra is alkalmazni szeretné; a Constitution­­nel az elnöki hatalom meghosszabbítását javasolja , s nézeteit Francziaország rovatunk alatt ma közöljük. A bonapartista journalistikának ezen , előre kijelentett né­zetei , a nemzetgyűlést izgalomba hozták, s az a 26-kai ülés végén nyilvános jelekben tört ki. A quaestorok kö­zöl egy, Baze úr fölszólalt, hogy Desmars képviselőnek indítványa : kérdeztetnék meg a kormány , várjon az el­nöki választás a nemzetgyűlési választásokkal egyformán fog-e végbemenni, azaz a május 31-kei törvény szerint­ tűzessék ki napirendre. Tudva van , miszerint a tárgyra vonatkozólag több indítvány adatott be a nemzetgyűléshez, ezért Faucher úr azt kí­vánta,hogy Desmars úr indítványa a többivel együtt tárgyaltassék. Rövid, de élénk harcz után a nemzetgyűlés elhatározá, hogy Desmars úr in­dítványa másnap napirendre kerüljön. A bal-, jobbol­dal, Thiers-párt, egy orleanista töredék ezen értelemben nyilatkoztak. Ezután azt kérték , hogy a május 31-kei törvényre vonatkozó indítványokról az illető bizottmány jelentéseit adja be , s tűzessenek ki napirendre. Azonban nem lévén mind készen a jelentések, a nemzetgyűlés kénytelen volt abban megállapodni, hogy először is a Desmars indítványa után , Arnaud aré tűzessék ki, mely indítvány a május 31-kei törvény tiszta és egy­szerű eltörlését kívánja, így Faucher kérése daczára, a többi indítványok csak később jöhetnek tárgyalásain. Ezen vita természetesen nem folyt le minden inge­rültség nélkül. A Desmars úr indítványa fölött is , al­kalmasint nem lesznek egymás irányában nagy kí­mélettel. Hírszerint, a kormány a megyegyűléseket májusban összehíni akarja, hogy az elnökségre nézve fejezzék ki kívánataikat. Németországból, a Hosszeiban márt. 25-kén történt katonai véres összeütközésről veszünk híreket. A vere­kedés mart. 25-kén estre történt: egy részen a porosz és hesszeni, a másikon az osztrák katonaság állott szem­ben. Többen megsebesültek. A Journal des Débatsnak, egy, Freyburgból, mart. 22-kéről vett tudósítása szerint, az ott kitört zavarok már lecsendesedtek. A Débats szerint, 24 felfegyverzett vidéki nyomult be a városba , s a jezsuiták épületéből két álgyút mindjárt kézhez kaptak. A katonaság hű ma­radt a kormányhoz, s rövid, de heves harcz után őket szétverték, miután 8 ember a csatatéren maradt. A slezingholsteini ügyek rendezésével foglalkozó német követség­ és dán biztosok között nem a legna­gyobb egyetértés uralkodik. A szövetségi biztosok oly követelésekkel lépnek föl, melyek Dánia jogaiba vág­nak. Minap a német lapokban azon hír terjedt el, hogy, közbenjárás végett , a dán kormány , a petersburgi kabinetet fölszólította , s hogy már egy orosz futár érkezett volna e tárgyra vonatkozó sürgönyöket hozva. Azóta semmi bizonyosabb hírt e dologban nem vettünk, kivéve ezen újabb tudósítást, hogy a biztosok most sincsenek egymással egyetértésben. Francziaország. (!) Páris, mart. 26. — A Constitutionnel, mely­nek a minap az Elyséevel némi összekocczanása volt, s már azt gondoltuk, hogy a régi barátságnak vége van, de azonban mégis kibékültek, ma, szokott mo­dorában jósszékre ül, s int és jövendöl. Legelőbb is rövid történetet adván a februári forradalomnak, föltűnnek előtte azon nagyszerű események , melyek az 1852-ik év alkalmával kitörhetnek. Czélzást tesz a véresek- és kommunistákra. S az egészből végre az következik, hogy az elnöki hatalmat meghosszabbít­a­ni kell, mert Francziaországot csak ő mentheti meg. ,,Ti, kik bennünket kormányoztok, közeledjetek, ért­setek egyet, és mentsetek meg bennünket, ez Fran­cziaország kiáltása. Hogy egynéhány évig tartó kormányhatalom alakíttassék és szilárduljon meg még az 1852-ik év előtt. (Értjük : prorogatio). A köztársaság elnöke senkit sem csal meg a benne he­lyezett bizalommal. Ő tiszteli a vallást; ő tiszteli az igazságot, a bíróságot, ő különös tanulmányozása erejénél fogva föl tudja fogni a haza minden nagy érdekeit, a földészetet, ipart, kereskedelmet, köz­hiteit : ő jelenleg a szegény osztály jóllétével foglal­kozik ; szive lelkesedve van, mint volt Napóleoné, a haza iránti forró szeretettől; ő akarja a nyugodal­mat , ő akarja a jóllétet, ő akarja Francziaország tekintélyes tiszteltetését, és azon név, melyet hordoz, elégséges, hogy a hadsereg előtt kedvessé legyen. (Igen, ha az arcolei hídon fogják látni). Egyedül a nemzetgyűlés jó darab idővel 1852 előtt, kívánva vagy nem kívánva, a néppel a köztársaság elnöké­nek megválaszth­atását és megválasztásán, ment­heti meg a hazát, vagy veszélyezheti a társa­dalmat és az egész műveltséget.“ ... Mi füg­getlenek és bátrak vagyunk; mi egy igen nagy és szent ügyet védünk, mely az egész világé. Azon borzasztó és szerencsétlen képlet igaz (következmé­nyei annak , ha az elnökséget meg nem hosszabbít­ják) s ezért egész Francziaországgal, az egész be­csületes Francziaországgal, minden érdek nélkül és szorgosan kérjük, mint egyedül megmentő eszközt.

Next