Pesti Napló, 1851. április (2. évfolyam, 319-343. szám)
1851-04-02 / 320. szám
1851. másod évi folyam.".m. 1 11 ■ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten Vidéken: Egy hónapra 1 fr 30 hr. p. Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Évnegyedre 4 „ — Félévre . . 8 Egyévre . I. Egyet szám — Félévre . 10 „ — „ „ Egyévre A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. 320 Szerkesztési iroda: úri-utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. missmissm Szerda, april 2-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁN VITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pge Ur.jával alámittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő EMICH G. könyvkereskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magán viták négyhasábos sora 5 pengő kraj—czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkin előre leteendő, PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. APRIL—JUNIUS. Előfizetési hirdetés PESTI NAPLÓ CZIMÜ POLITIKAI HÍRLAPRA. Megjelen a Pesti Napló vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. Bértartalmát olvasóink ismerik. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az Április, Május, Júniusi folyamra: Pesten, házhozhordással ................4 ft pp. Vidéken, postán küldve................5 ft „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadó hivatalában, úri-utczai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken minden cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. Németország-1 A Wanderer a sajtótörvényről. London. (Wiseman és Talbot kisasszony. Dudley Stuart levele. Az amerikai követ nyilatkozata.) Szilágyság. (Tájékozás. Fogyasztási adó.Ujonczozás. Zilahi hivatalnokok. A cath. püspökök kérelme. Alkotmány.) Hivatalos. (Kinevezések. Jövedéki adó.) Vegyes hírek Politikai szemle Francziaország. (A kormány és a pártok politikája a választási törvény iránt. A legitimisták.) Vagy britannia. (Alsóházi ülés mart. 25. Kártérítési per.) Helvétia. (Carrard kiáltványa.) Dunavízállás. Millár. (Visszatekintések Erdély múltjára és gr. Bethlen János politikai pályájára.) Budapest, április 2-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Velencze, márt. 29. — A kereskedelmi kamra, a szabad kikötő megengedése emlékére 2000 pengő forintot alapítványozott a kisdedövő intézetekre, a municipalitás pedig 4000 pforintot a szegények ápoldái számára. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. VISSZATEKINTÉSEK ERDÉLY MÚLTJÁRA és gr. Bethlen János politikai pályájára. III. A Rákóczy által szerkesztett Approbata Constitutio, mely az 1540-től 1653-ig hozott törvényeket szemelte ki, és a később megjelent Compania Constitutio, mely 1653-től 1669-ig terjed, alkotják a nemzeti fejedelmek alatti Corpus jurisát Erdélynek. Ha e rendetlen gyűjteményre tekintünk, megosztott bámulással fogjuk látni csekélységét és nagyságát a XVI-ik és XVII-ik század alkotmányos életének. Az akkori erdélyi diéták— mint kiviláglik — nem sokat törődtek sem az állami hatalmak jogkörének, sem a törvény és rendeletek közti határvonalaknak szigorú megkülönböztetésével. Figyelmöket, ma oly tárgyra szobták, melyet a kormány intézmények útján, vagy a hatóságok statútumok által teljesíthet.) Lisi P. N. 319 -ik száműttek volna; holnap pedig azon magas régiókba emelkedtek, hol a lelkiismeret szabadságának örök érdekei mérlegeltetnek, és az egélynek az államközi viszonyai nyernek alakot és szabályt: ma egy rendőri hirdetménnyel, egy mezőgazdászati határozattal bíbelődtek ; holnap az igazgatási formák lényeges részeit állíták össze vagy döntők meg. De e tarkaság, e fogalomzavar, és a tárgyaknak e szeszélyes rendetlensége mellett is, ha igazságosak akarunk lenni, be kell vallani, hogy a fejdelmek korából fenmaradt erdélyi törvénykönyvek, mind a hitvallások szellemi igényeit, mind az alkotmányos élet lényegét határozottaban látszanak fölfogni és visszatükrözni, mint az európai államok nagy részének azon időszakban hozott közjogi s vallásos törvényei. Mert Erdély az új eszmék irányában az európai állam többek közt a szélső baloldalt foglalta el. A mi nála életbe léptetek, a kornak, mely a múlt hagyományaival szakítani kezdett, radicalismusa volt, s azon túl a politikában a lengyel anarchia, az egyházi életben az ábrándos seeták kísérletei voltak hátra. Az ő alkotmánya — ha szigorúan csak akkori forrásokat, t. i. az Approbatát és Compilatát tekintjük — inkább democratico-aristocratikus és köztársasági, mint monarchiai vala. Lássuk. Az igazgatás a fejdelem kezében volt, ki a diéta által élethosszára választaték ; de legitimitását azon egyezkedési szerződéstől nyerte, mely „fejdelmi conditioknak" neveztetett, s melyben az ország közjogának elvei kimondattak, a törvények megtartása ünnepélyesen elvállaltatók, és az egyének vagy testületek szabadságai biztosittatának. A fejdelem tanácsosai, kiknek véleményét minden fontos kérdésben meghallgatni tartozott, a törvényhozás előtt felelősek valának — de csak egyénileg — a nézetekért, melyet a senatusban képviseltek. A rész- tanácsadó honárulási pörbe fogaték. A senitus, melyről itt szólok, collegialis szerkezettel birt, s leginkább a mostani státustanácshoz hasonlíta. Az egész közkezelés élén pedig a korlátnak állott. Az országgyűlés a fejdelem irányában annyira magas helyzetet foglalt el, hogy, kivált a későbbi „condiliók" szerint, inkább fölötte, mint mellette látszott lenni. Mert azon kívül, hogy az adó- és katonaajánlás alkotmányos jogait sértetlenül bírta, a végrehajtó hatalom több kérdéseit tettleg munkakörébe sodta, s a veszélyes perczekben — bár az alkotmány szellemének ellenére — kezébe ragadta a kormányt, sőt a fejdelmet hivatalából elmozdította, föloldván az országot a hűségi eskü alól. A diéta irányában felruházva vala ugyan a fejdelem az öszszehivási és eloszlatási joggal, de e jog a későbbi törvények által, melyek az évenkint kétszer tartandó országgyűlések kinyitási idejéről és hat héti rendes folyamáról emlékeznek, sok tekintetben meg lön rövidítve. A törvényczikkeket és diétás határozatokat, az utolsó időkben, már a fejdelem kénytelen volt megerősíteni, mert azok irányában oly keskeny, oly korlátolt vétóval bírt, mely igénybevételt nem érdemelt, miután csak a kedélyek fölingerlését eszközölhette, annélkül, hogy a szándékok megváltoztatására hathasson. A diéta szerkezete rendezve nem volt, s a tanácskozásokba befolyt elemek aránya, előttem, s úgy hiszem, mások előtt is ismeretlen. A főbb birtokosok és magasállású egyének személyesen vettek részt, a többiek választás útján. Választási joggal pedig ellátva volt a magyar nemes ember, a tekintélyesebb városok polgársága, továbbá a székely és szász nemzet, a keblében létező statutárius és szokásos megszorítások mellett. Erdély közjogának legáltalánosabb körvonalaiból sem maradhat ki, még annak megemlítése, hogy a fejdelmek korában, már Erdély kifejlett megyei élettel birt, s a megyék élén rendesen két főispán, s azok alatt az összes nemesség által rövid időre választott tisztviselők állottak. Mennyivel halványabb, mennyivel borongóbb e rajznál, Magyarországi közéletének képe . Ott az alkotmányos jogok gyakorlata naponkint keskenyebb körre szorult. Az önálló kormányzat eltiprása a kényuralom rendezhetéséért; a régi szokások és intézmények föláldoztatása a germán szellem terjedése végett; továbbá a vallásos villongások és erőszakosságok által a jogon s meggyőződésen ejtett tőrszórások , úgyszintén a nádori hivatal fölfüggesztése , az idegen őrizetek zsarolásai, és a bécsi kormány felolvasztása Zágráb, mart. 30. — Omer basa naponkint váratik Bihácsba. Számos futamfők érkeznek a csatatérről sebesülten, s páni félelmet terjesztenek. Gyanítják , miszerint a pártütők Varcza mellett fognak ismét egybegyülekezni, s Kljuc mellett az ellentállást megkísérteni. Egy része a lázadóknak Skopin mellett van körülkerítve, s valószínüleg el fognak fogatni. Hannover , mart. 28. — Az első kamra mai ülésében a miniszterelnök kinyilatkoztatá, hogy azon esetben, ha az első kamra a második kamrának tegnapelőtti alkotmányellenes határozataiba beleegyeznék, a rendek föloszlatnának. A miniszterelnök fölkérte az elnökséget, ez ügyet csak a legközelebbi héten hozni napirendre , hogy mielőtt az esetleges föloszlatás szükségessé válnék , a kormányzati szervezetet illető indítványok terjesztessenek elő. NÉMETORSZÁG. 1. §* E lapok valamelyik számában említtetett, hogy jelenben Európának szemei Drezdára vannak fordítva, mely, az újkor Betlehemje, a politikus Messziász vala szülendő. Mikor ezt e lapok mondák, a születést majdnem bizonyosnak lehetett hinni; ez év kezdetén valánk. Utóbb, februárius 23-kán leendő nagy nap — azt hitték — melyet ezentúl ünnepelni fog az új kor. Sime febr. 23-áa megmutatta, hogy az értekezlők teljesszámú ülése semmit sem határozott, mert, úgymond egy német lap, mely Németországnak újjászületését az osztrák birodalom bekeblezésétől és annak hegemóniájától tételezi föl, — mert nem akarnak semmit sem határozni. Az ülés utáni valamely napon megképeztetvén egy értekezlő tag, ha vájjon be lesz-e hamar fejezve az értekezlet, az úgy felelt volna: „Még a kezdetnek kezdetén sem vagyunk túl, még mindig ott vagyunk, hol voltunk az olmützi punctallók előtt!“ Nekünk magyarországi legkisebb befolyásunk a nagy értekezletre: jót vagy roszat szül-e, békét vagy háborút hoz-e, s annak következtében az állami fináncziák fognak-e takarítani avagy terhesíttetni? sem nem tudhatjuk, sem nem okozhatjuk. De annyi bizonyos, hogy a fináncziák terheit mink is fogjuk viselni, s a vér, melyet a netaláni háború követelend, a mi fiainkból is folyand. Nagy okunk van tehát óhajtani, bár a drezdai értekezletek nemcsak a kívánt — mert az maga nem sokat jelent még — hanem a kívánatos eredményt is minél hamarább meghoznák! De ép azért emberen alul vagy felül levő közönyösség volna, nem nézni, hogy mi volt és mi most azon Németország, melynek részét az összes osztrák birodalom akarja tenni, mert abból némileg megjósolhatjuk, hogy mi lesz az, miután vagy Németország az osztrák birodalomba, vagy ez amabba lesz bekebelesítve. Magunkat némileg ismerjük; tanuljuk hát a másik felet is megismerni, ha a kötendő házasság, vagy épen egy személylyé való olvadás szerencséjére következtetni akarunk. Kell pedig olyan következtetésre bátorodnunk, mert hát még emberek vagyunk! Tudom, ha a német országászok nem volnának meggyőződve, hogy ők az országlati bülcseség, s hogy mi semmi vagyunk; ha ennélfogva hírlapjainkat, melyek ugyan kicsi kevésnél is kevesebbet mutathatnak, olvasnák, megütköznének kimondott ferdeségünkön, hogy vagy Németország lesz bekebelezve az osztrák birodalomba, vagy ez amabba. Mert ők, a németországászok, egyébről nem gondolkodtak még, mint arról, hogy az összes osztrák birodalom bekeblezése által mennyire fog Németország egész a Fekete tengerig megnyúlni, s a kicsi Szászország tudósai és nem tudósai természetesen örülnek, hogy az ő országok a Cseh erdőkön túl odáig fog terjedni, hol — mint Brockhaus Conversations-Lexiconja 1816-ban megjelent II. kiadása VII. kötetének 168. lapján olvassák — a száműzött Ovidius volt kénytelen lakni, kie getrennt vom Weib und Kind, von Verwandten und Freunden, von dem mütterlichen Lande, von Italiens mitdem Himmel, von der herrlichen Roma — musste in ein weit endegenes, ihm ganz fremdes Land, über’s Meer, an die unwirthbare Küste des Pontus Euxinus, gegen Tomi (in Nieder-Mösien, dem jetzigen temeswarer Banat (sic) , wo damals die rohen Geten wohnten, wandern.“ De hát mi lehetetlenség volna abban, hogy Németország kebleztessék az osztrák birodalomba? Vagy nem természetesebb is az, mint viszontag? Az osztrák birodalom, területre nézve szintúgy, mint népességre nézve jóval felülhaladja Németországot. Mert amaz 12,213 □ mfdön számlál 37 millió lakost, ez pedig, az osztrák tartományokon kívül, 7829 □ mfdén csak 26,274,460 lakost bir. Márki tényekre alapítja a jogot, mint a német bölcsek teszik , az nem ütközhetik meg azon, hogy 7,829 □ mf. terület 12,213 □ mf. területbe kebeleztetik, s 26 millió lakos 37 millió által öleltetik, sőt az ellenkezőn kellene méltán megütköznie. De, mint mondták , a németek jobban szeretik azt hinni, hogy az ő országuk terjed majd egész „a temesvári bánátig a Fekete tenger partján“, mintsem hogy eszékbe jutna, hogy inkább a nagy osztrák birodalom terjeszkedjék nyugaton a Rajnáig, éjszakán az Eiderig, vagy azontúl is még, hol jelenben seregei is tanyáznak már, s délen Nápolyig. A természet adta elsőségeken kívül még országlati előnyöket is bir az osztrák birodalom. Ennek uralkodása egy, erős, középpontosított: Németország 37 felségek közt van elosztva, az hát egyszerű számvetés szerint, 37-szer kisebb befolyást gyakorolhat csak mind kifelé, mind befelé. Felforgató politika ez! kiáltanak fel Németországban , vagy inkább kiáltanának, ha ezt olvasnák! — Nem mi gondoltuk ki ezen politikát: németek gondolják ezt és írják. A „leipzigi illustrirte Zeitung“, mely képes nemcsak mivel képeket közöl, hanem mivel a folyó időnek politikai elveit vallja, s mind körére, mind erejére nézve hathatós, világosan írja folyó hó 15-kén, hogy a kis államok létéről van szó, „um die Existenz oder vielmehr nicht Existenz der Existenzlosen“ (létéről vagy inkább nemlétéről a létnélkülieknek)s hogy ő, a hírlap, fel tudja ugyan a kis államok — a létnélküliek ellenzékét fogni, de azt még akkor sem tartja tekintetbe veendőnek, ha a legitimitás elvére hivatkoznának is, mert, úgymond, hatályos politikában a kényszerűség és a tények viszonyai változhatlan elvek. — Ha mindjárt úgy hangzik is az, mintha mondanék: a politika az exigeniták tudománya, — nem mi, hanem a németek mondták. A kis német államok , e szerint, már tétnélküliek, az elhaltak temettessenek hát el a nagy osztrák birodalomban. Minden hímezés hámozás nélkül azért kebleztessék be Németország az osztrák birodalomba. De a német országászok még hatalmasabb ellenvetést hoznak fel. Poroszország, a pentarchiának ötödese, hová legyen? az nem mozdulhat ki állásából, melyet neki nemcsak e történelem, hanem különösen az európai súlyegyen is kiszabott. Olyan bekeblezéséről Németországnak az osztrák birodalomba , minélfogva ez egyedulságra s Poroszország enyészetre jutna, nem lehet szó. Ugyan mi lesz hát az osztrák birodalom bekeblezéséből a német szövetségbe, ha szorosabb egyesebb hatalmat nem eredményeztet ? Vagy az osztrák birodalom enyésszék el ? Az képtelenség. A nagyobb, egyesebb soha nem rendelheti magát alája a kisebbnek és széllyelhullónak: ha pedig réteges egyesség nem czéloztatik, mire valók a nagy szózatok a kietlenben, az úrnak útjait egyengetendők ? Akár így, akár úgy történik a bekeblezés, vagy egyesülés , ez ellene támadható akadályok nagyok, de mi nem okozzuk, csak megszemléljük ! v. — Sajtószabadság és esküdtszék! Két fenséges tulajdona a polgárosult emberiségnek, — nélkülözhetlen kellékei a szabad népéletnek és valódi alkotmánynak. A mart. 4-ki charta mindkettőt biztosította az összes birodalom részére, s a nemzetek epedre várják életbeléptetésüket. De nem lehet tagadni , mikép ez ügy sokoldalú aggodalomnak képezi tárgyát, annyival inkább, mert a kételyek 037ra-