Pesti Napló, 1851. április (2. évfolyam, 319-343. szám)

1851-04-02 / 320. szám

1851. másod évi folyam.­­".­m. 1 11 ■ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten Vidéken: Egy hónapra 1 fr 30 hr. p. Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Évnegyedre 4 „ — Félévre . . 8 Egyévre . I. Egyet szám — Félévre . 10 „ — „ „ Egyévre A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt. A­ lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATAL­HOZ, anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. 320 Szerkesztési iroda: úri-utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. missmissm Szerda, april 2-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁN VITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4 pge Ur.­­jával alámittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizeten­dő EMICH G. könyvke­reskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magán viták négyh­a­­sábos sora 5 pengő kraj—­­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkin előre leteendő, PESTI NAPLÓ szerkesz­tő-hivatalában. APRIL—JUNIUS. Előfizetési hirdetés PESTI NAPLÓ CZIMÜ POLITIKAI HÍRLAPRA. Megjelen a Pesti Napló vasárnapot és ünnep­napot kivéve mindennap, délutáni órákban. Bértartalmát olvasóink ismerik. A szerkesz­tőség ezután is mindent elkövetend e lap érde­kességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfize­tők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az Április, Május, Júniusi folyamra: Pesten, házhozhordással ................4 ft pp. Vidéken, postán küldve................5 ft „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadó hi­vatalában, úri-utczai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken minden cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmen­­tesittetni kérjük. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. Németország-1 A Wanderer a sajtótörvényről. London. (Wiseman és Talbot kisasszony. Dudley Stuart levele. Az amerikai követ nyilatkozata.) Szilágyság. (Tájékozás. Fogyasztási adó.Ujonczozás. Zilahi hivatalnokok. A cath. püspökök kérelme. Alkotmány.) Hivatalos. (Kinevezések. Jövedéki adó.) Vegyes hírek Politikai szemle Francziaország. (A kormány és a pártok politikája a vá­lasztási törvény iránt. A legitimisták.) Vagy britannia. (Alsóházi ülés mart. 25. Kártérítési per.) Helvétia. (Carrard kiáltványa.) Dunavízállás. Millár. (Visszatekintések Erdély múltjára és gr. Bethlen János politikai pályájára.) Budapest, április 2-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Velencze, márt. 29. — A kereskedelmi kamra, a szabad kikötő megengedése emlékére 2000 pengő forintot alapítványozott a kisdedövő intézetekre, a municipalitás pedig 4000 pforintot a szegények ápol­­dái számára. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. VISSZATEKINTÉSEK ERDÉLY MÚLTJÁRA és gr. Bethlen János politikai pályájára. I­­II. A Rákóczy által szerkesztett Approbata Consti­­tutio, mely az 1­540-től 1653-ig hozott törvényeket szemelte ki, és a később megjelent Compania Con­­stitutio, mely 1653-től 1669-ig terjed, alkotják a nemzeti fejedelmek alatti Corpus jurisát Erdélynek. Ha e rendetlen gyűjteményre tekintünk, megosz­tott bámulással fogjuk látni csekélységét és nagysá­gát a XVI-ik és XVII-ik század alkotmányos éle­tének. Az akkori erdélyi diéták— mint kiviláglik — nem sokat törődtek sem az állami hatalmak jogkörének, sem a törvény és rendeletek közti határvonalaknak szigorú megkülönböztetésével. Figyelmöket, ma oly tárgyra szob­ták, melyet a kormány intézmények út­ján, vagy a hatóságok statútumok által teljesíthet­.) Lisi P. N. 319 -ik száműt­­tek volna; holnap pedig azon magas régiókba emel­kedtek, hol a lelkiismeret szabadságának örök érde­kei mérlegeltetnek, és az egélynek az államközi vi­szonyai nyernek alakot és szabályt: ma egy rendőri hirdetménnyel, egy mezőgazdászati határozattal bí­belődtek ; holnap az igazgatási formák lényeges ré­szeit állíták össze vagy döntők meg. De e tarkaság, e fogalomzavar, és a tárgyaknak e szeszélyes rendetlensége mellett is, ha igazságosak akarunk lenni, be kell vallani, hogy a fejdelmek ko­rából fenmaradt erdélyi törvénykönyvek, mind a hit­vallások szellemi igényeit, mind az alkotmányos élet lényegét határozottaban látszanak fölfogni és vissza­tükrözni, mint az európai államok nagy részének azon időszakban hozott közjogi s vallásos törvényei. Mert Erdély az új eszmék irányában az európai állam­ többek közt a szélső baloldalt foglalta el. A mi nála életbe léptetek, a kornak, mely a múlt ha­gyományaival szakítani kezdett, radicalism­usa volt, s azon túl a politikában a lengyel anarchia, az egy­házi életben az ábrándos seeták kísérletei voltak hátra. Az ő alkotmánya — ha szigorúan csak akkori for­rásokat, t. i. az Approbatát és Compilatát tekintjük — inkább democratico-aristocratikus és köztársa­sági, mint monarchiai vala. Lássuk. Az igazgatás a fejdelem kezében volt, ki a diéta által élethosszára választaték ; de legitimitását azon egyezkedési szerződéstől nyerte, mely „fejdelmi con­ditioknak"­ neveztetett, s melyben az ország közjo­gának elvei kimondattak, a törvények megtartása ünnepélyesen elvállaltatók, és az egyének vagy tes­tületek szabadságai biztosittatának. A fejdelem tanácsosai, kiknek véleményét minden fontos kérdésben meghallgatni tartozott, a törvény­­hozás előtt felelősek valának — de csak egyénileg — a nézetekért, melyet a senatusban képviseltek. A rész- tanácsadó honárulási pörbe fogaték. A seni­tus, melyről itt szólok, collegialis szerkezettel birt, s leg­inkább a mostani státustanácshoz hasonlíta. Az egész közkezelés élén pedig a korlátnak állott. Az országgyűlés a fejdelem irányában annyira magas helyzetet foglalt el, hogy, kivált a későbbi „condiliók" szerint, inkább fölötte, mint mellette lát­szott lenni. Mert azon kívül, hogy az adó- és ka­­tonaajánlás alkotmányos jogait sértetlenül bírta, a végrehajtó hatalom több kérdéseit tettleg munka­körébe sodta, s a veszélyes perczekben — bár az alkotmány szellemének ellenére — kezébe ragadta a kormányt, sőt a fejdelmet hivatalából elmozdította, föloldván az országot a h­űségi eskü alól. A diéta irányában felruházva vala ugyan a fejdelem az ösz­­szehivási és eloszlatási joggal, de e jog a későbbi törvények által, melyek az évenkint kétszer tartandó országgyűlések kinyitási idejéről és hat héti rendes folyamáról emlékeznek, sok tekintetben meg lön rö­vidítve. A törvényczikkeket és diétás határozatokat, az utolsó időkben, már a fejdelem kénytelen volt megerősíteni, mert azok irányában oly keskeny, oly korlátolt vétóval bírt, mely igénybevételt nem érde­melt, miután csak a kedélyek fölingerlését eszközöl­hette, annélkül, hogy a szándékok megváltoztatására hathasson. A diéta szerkezete rendezve nem volt, s a tanács­kozásokba befolyt elemek aránya, előttem, s úgy hi­szem, mások előtt is ismeretlen. A főbb birtokosok és magasállású egyének személyesen vettek részt, a többiek választás útján. Választási joggal pedig ellátva volt a magyar nemes ember, a tekintélyesebb városok polgársága, továbbá a székely és szász nem­zet, a keblében létező statutárius és szokásos meg­szorítások mellett. Erdély közjogának legáltalánosabb körvonalaiból sem maradhat ki, még annak megemlítése, hogy a fejdelmek korában, már Erdély kifejlett megyei élettel birt, s a megyék élén rendesen két főispán, s azok alatt az összes nemesség által rövid időre választott tisztvi­selők állottak. Mennyivel halványabb, mennyivel borongóbb e rajznál, Magyarországi közéletének képe . Ott az alkotmányos jogok gyakorlata naponkint keskenyebb körre szorult. Az önálló kormányzat eltiprása a kény­uralom ren­­dezhetéséért; a régi szokások és intézmények föl­­áldoztatása a germán szellem terjedése végett; to­vábbá a vallásos villongások és erőszakosságok ál­tal a jogon s meggyőződésen ejtett tőrszórások , úgy­szintén a nádori hivatal fölfüggesztése , az idegen őrizetek zsarolásai, és a bécsi kormány felolvasztása Zágráb, mart. 30. — Omer basa naponkint vára­­tik Bihácsba. Számos futamfők érkeznek a csatatér­ről sebesülten, s páni félelmet terjesztenek. Gyanít­ják , miszerint a pártütők Varcza mellett fognak is­mét egybegyü­lekezni, s Kljuc mellett az ellentállást megkísérteni. Egy része a lázadóknak Skopin mel­lett van körülkerítve, s valószínüleg el fognak fogatni. Hannover , mart. 28. — Az első kamra mai ülé­sében a miniszterelnök kinyilatkoztatá, hogy azon esetben, ha az első kamra a második kamrának teg­napelőtti alkotmányellenes határozataiba beleegyez­nék, a rendek föloszlatnának. A miniszterelnök föl­kérte az elnökséget, ez ügyet csak a legközelebbi héten hozni napirendre , hogy mielőtt az esetleges föloszlatás szükségessé válnék , a kormányzati szer­vezetet illető indítványok terjesztessenek elő. NÉMETORSZÁG. 1. §* E lapok valamelyik számában említtetett, hogy jelenben Európának szemei Drezdára van­nak fordítva, mely, az újkor Betlehemje, a po­litikus Messziász vala szülendő. Mikor ezt e la­pok mondák, a születést majdnem bizonyosnak lehetett hinni; ez év kezdetén valánk. Utóbb, februárius 23-kán leend­ő nagy nap — azt hitték — melyet ezentúl ünnepelni fog az új kor. S­ime febr. 23-áa megmutatta, hogy az értekezlők teljesszámú ülése semmit sem hatá­rozott, mert, úgymond egy német lap, mely Németországnak újjászületését az osztrák biro­dalom bekeblezésétől és annak hegemóniájától tételezi föl, — mert nem akarnak semmit sem határozni. Az ülés utáni valamely napon meg­képeztetvén egy értekezlő tag, ha vájjon be lesz-e hamar fejezve az értekezlet, az úgy fe­lelt volna: „Még a kezdetnek kezdetén sem va­gyunk túl, még mindig ott vagyunk, hol voltunk az olmützi punctallók előtt!“ Nekünk magyarország­i legkisebb befolyá­sunk a nagy értekezletre: jót vagy roszat szül-e, békét vagy háborút h­oz-e, s annak következ­tében az állami fináncziák fognak-e takarítani avagy terhesíttetni? sem nem tudhatjuk, sem nem okozhatjuk. De annyi bizonyos, hogy a fi­náncziák terheit mink is fogjuk viselni, s a vér, melyet a netaláni háború követelend, a mi fia­inkból is folyand. Nagy okunk van tehát óhaj­tani, bár a drezdai értekezletek nemcsak a kí­vánt — mert az maga nem sokat jelent még — hanem a kívánatos eredményt is minél hama­rább meghoznák! De ép azért emberen alul vagy felül levő közönyösség volna, nem nézni, hogy mi volt és mi most azon Németország, melynek részét az összes osztrák birodalom akarja tenni, mert abból némileg megjósolhatjuk, hogy mi lesz az, miután vagy Németország az osztrák biroda­lomba, vagy ez amabba lesz bekebelesítve. Ma­gunkat némileg ismerjük; tanuljuk hát a másik felet is megismerni, ha a kötendő házasság, vagy épen egy személylyé való olvadás szeren­cséjére következtetni akarunk. Kell pedig olyan következtetésre bátorodnunk, mert hát még em­berek vagyunk! Tudom, ha a német országászok nem volná­nak meggyőződve, hogy ők az országlati bül­­cseség, s hogy mi semmi vagyunk; ha ennél­fogva hírlapjainkat, melyek ugyan kicsi kevés­nél is kevesebbet mutathatnak, olvasnák, meg­ütköznének kimondott ferdeségünkön, hogy vagy Németország lesz bekebelezve az osztrák biro­dalomba, vagy ez amabba. Mert ők, a ném­et­­országászok, egyébről nem gondolkodtak még, mint arról, hogy az összes osztrák birodalom bekeblezése által mennyire fog Németország egész a Fekete tengerig megnyúlni, s a kicsi Szászország tudósai és nem tudósai természetesen örülnek, hogy az ő országok a Cseh erdőkön túl odáig fog terjedni, hol — mint Brockhaus Conversations-Lexiconja 1816-ban megjelent II. kiadása VII. kötetének 168. lapján olvas­sák — a száműzött Ovidius volt kénytelen lakni, ki­e getrennt vom Weib und Kind, von Verwandten und Freunden, von dem mütterli­chen Lande, von Italiens mitdem Himmel, von der herrlichen Roma — musste in ein weit end­­egenes, ihm ganz fremdes Land, über’s Meer, an die unwirthbare Küste des Pontus Euxinus, gegen Tomi (in Nieder-Mösien, dem jetzigen temeswarer Banat (sic) , wo damals die rohen Geten wohnten, wandern.“ De hát mi lehetetlenség volna abban, hogy Németország kebleztessék az osztrák birodalom­ba? Vagy nem természetesebb is az, mint vi­­szontag? Az osztrák birodalom, területre nézve szintúgy, mint népességre nézve jóval felülha­ladja Németországot. Mert amaz 12,213 □ mf­­dön számlál 37 millió lakost, ez pedig, az osz­trák tartományokon kívül, 7829 □ mfdén csak 26,274,460 lakost bir. Már­ki tényekre ala­pítja a jogot, mint a német bölcsek teszik , az nem ütközhetik meg azon, hogy 7,829 □ mf. terület 12,213 □ mf. területbe kebeleztetik, s 26 millió lakos 37 millió által öleltetik, sőt az ellenkezőn kellene méltán megütköznie. De, mint mondták , a németek jobban szeretik azt hinni, hogy az ő országuk terjed majd egész „a temes­vári bánátig a Fekete tenger partján“, mintsem hogy eszékbe jutna, hogy inkább a nagy osz­trák birodalom terjeszkedjék nyugaton a Rajnáig, éjszakán az Eiderig, vagy azontúl is még, hol jelenben seregei is tanyáznak már, s délen Ná­­polyig. A természet­ adta elsőségeken kívül még or­száglati előnyöket is bir az osztrák birodalom. Ennek uralkodása egy, erős, középpontosított: Németország 37 felségek közt van elosztva, az hát egyszerű számvetés szerint, 37-szer kisebb befolyást gyakorolhat csak mind kifelé, mind befelé. Felforgató politika ez! kiáltanak fel Német­országban , vagy inkább kiáltanának, ha ezt olvasnák! — Nem mi gondoltuk ki ezen poli­tikát: németek gondolják ezt és írják. A „leip­­zigi illustrirte Zeitung“, mely képes nemcsak mivel képeket közöl, hanem mivel a folyó idő­nek politikai elveit vallja, s mind körére, mind erejére nézve hathatós, világosan írja folyó hó 15-kén, hogy a kis államok létéről van szó, „um die Existenz oder vielmehr nicht Existenz der Existenzlosen“ (létéről vagy inkább nem­létéről a létnélkülieknek)s hogy ő, a hírlap, fel tudja ugyan a kis államok — a létnélküliek ellenzékét fogni, de azt még akkor sem tartja tekintetbe veendőnek, ha a legitimitás elvére hivatkoznának is, mert, úgymond, hatályos politikában a kényszerűség és a tények vi­szonyai változhatlan elvek. — Ha mindjárt úgy hangzik is az, mintha mondanék: a poli­tika az exigeniták tudománya, — nem mi, hanem a németek mondták. A kis német államok , e szerint, már tétnél­­küliek, az elhaltak temettessenek hát el a nagy osztrák birodalomban. Minden hímezés hámozás nélkül azért kebleztessék be Németország az osztrák birodalomba. De a német országászok még hatalmasabb ellenvetést hoznak fel. Poroszország, a pentar­­chiának ötödese, hová legyen? az nem mozdul­hat ki állásából, melyet neki nemcsak e törté­nelem, hanem különösen az európai súlyegyen is kiszabott. Olyan bekeblezéséről Németország­nak az osztrák birodalomba , minélfogva ez egyedulságra s Poroszország enyészetre jutna, nem lehet szó. Ugyan mi lesz hát az osztrák birodalom be­­keblezéséből a német szövetségbe, ha szorosabb egyesebb hatalmat nem eredményeztet ? Vagy az osztrák birodalom enyésszék el ? Az képtelen­ség. A nagyobb, egyesebb soha nem rendelheti magát alája a kisebbnek és széllyelh­ullónak: ha pedig réteges egyesség nem czéloztatik, mire va­lók a nagy szózatok a kietlenben, az úrnak útjait egyengetendők ? Akár így, akár úgy történik a bekeblezés, vagy egyesülés , ez ellene támadható akadályok nagyok, de mi nem okozzuk, csak megszem­léljük ! v. — Sajtószabadság és esküdtszék! Két fenséges tulajdona a polgárosult emberiségnek, — nélkü­löz­­hetlen kellékei a szabad népéletnek és valódi alkot­mánynak. A mart. 4-ki charta mindkettőt biztosí­totta az összes birodalom részére, s a nemzetek epedre várják életbeléptetésüket. De nem lehet ta­gadni , mikép ez ügy sokoldalú aggodalomnak képe­zi tárgyát, annyival inkább, mert a kételyek 037ra-

Next