Pesti Napló, 1851. április (2. évfolyam, 319-343. szám)

1851-04-16 / 332. szám

1851. másod évi folyam. 332 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Testen • Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egyévre. 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ Vidéken. Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egyévre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G­­árhoz intézendő. Szerkesztési iroda: Uri­ntcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Még teljes számú példányokkal szolgálhatunk. ............. Szerda, ápril 16-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasá­bos petit-sora 4 pgö kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizeten­dő EMICH G. könyvke­reskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magánviták négyha­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő , PESTI NAPLÓ szerkesz­tő-hivatalában. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. Sajtószabadság. II Diplomatikai levelezés-Előterjesztés a pesti ker. kamrához Kolozsvár. (Nevelési ügy). Hivatalos. (Kinevezések. Dohányegyedárusság). Vegyes hírek-Politikai szemle. Francziaország. (Girardin Emil úr czikke. A nemzetgyű­lés ápr. 10-kei ülése. Alkotmány­ünnep. Pascal Du­­prat indítványa. Vegyesek). Nagybritannia. (Felsőházi ülés ápril 8-án. Alsóházi ülés apr. 8. és 9-én). Dunavizállás-Mestár. (Visszatekintések Erdély múltjára és gr. Bethlen János politikai pályájára). Budapest, április 16-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Turin, ápr. 10. — A kereskedelmi minisztérium egy, a város nagyobbítását illető indítványt terjesztett elő. A postatörvény 70 szavazattal 44 ellen, a nem­zeti ünnepély törvénye pedig 32 szavazattal 25 ellen elfogadtatott. A rizsmivelési törvény szentesittetett. Genua , apr. 9. — Döghalál-nemü fekélyeket előidéző betegség ütött ki. Az egésségi hatóság azon­nal erélyes rendeleteket ten a nyavalya terjedésének meggátlására. Florencz, apr. 10. — Hirszerint a franczia hajó­had Livornoba váratik. Roma, apr. 8. — A toskanai nagy hg tegnap Ná­polyba utazott. Ma titkos, csütörtökön nyilt consi­­storium tartatik, melyben a Spanyolországgal kötött s már hitelesített Concordatum fogná a megnyitóbe­széd tárgyát képezni. A rheimsi érsek bibornoki ka­lapot kapott. A vasutrészvények 160ról 60 scudira estek. Amsterdam, apr. 11. — 2%% 37, 4%% 68, új 76*. London, apr. 11. — Consol 97%—%. Hamburg, 3 havonkint 13,7%. Gabnavásár élénktelen. Liverpool, apr. 10. — 5000 csomag pamut kelt el. Paris, apr. 12. — Piemont 82 fr. 40 cent. — Az Évenement elmulasztott aláírás miatt elítéltetett. A semmitőszék a Solidarité republicaine elitélését hely­ben hagyja. Számos képviselő a departementekbe utazott. A lelépett miniszterek a becsületrend kereszt­jével diszesíttettek föl. Hírszerint egy állodalmi altit­kárság fogna alakíttatni, s ennek eszközlésével Bre­mer úr bízatni meg. A kormány fölszólita Helvétiát, hogy az Angolországba szándékozó menekültektől tagadja meg az útileveleket. Páris, apr. 12. — A párisi hírlapok igen külön­bözően nyilatkoznak az új minisztérium fölött. A De­­bats igen óvatos nyilatkozataiban. 5 é­vente 93 fr. 30 cent. 3% 57 fr. 65 cent. Páris, apr. 13.— A nemzetgyűlés magaviselete az új minisztérium irányában általában véve jóaka­­ratú, nem úgy a sajtóé. — A börzén ma nem volt üzlet. Berlin, apr. 14. — 5% rente 105%; állód, köte­­lezv. 85%; bankrészv. 96%; Krakó 74% ; alsó-szilé­ziai 84%; felső-sziléziai 118% ; alapítványok szilár­dak ; részvények lanyhábbak. Athén, apr. 8. — Tegnapelőtt a függetlenségi ün­nepély tartatott meg. Nápoly, apr. 9. — A toszkánai hg­épen most érke­zett meg. Konstantinápoly, apr. 4. — Mukdar-bey, mint rendkívüli kormánybiztos van Alexandriába kine­vezve. Trieszt, ápr. 13. —­ Hetivásári tudósítás: Kávé meglehetősen lanyha, Rio 29—31, Java 36, Cuba 42, cacao 20; czukor szilárd, fehér Bahia 16—17, szőke Havanna 18; pamut alantabb áron Makó 50—53, amerikai 54 — 56, szmyrnai 35 — 37; gabnaár élénk; olajak szilárd; déligyümölcs lanyha. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. VISSZATEKINTÉSEK ERDÉLY MÚLTJÁRA és gr. Bethlen János politikai pályájára. [Folytatás. *) MÁSODIK RÉSZ. VIII. Havak folytak le oly tusában, melyben a szónok­latok , mint az árvíz, elborították az egész láthatárt, a nélkül, hogy a süker reményének legkisebb zöldje, a­nélkül, hogy az özönből egy magasabb eredmény emelkedett volna föl, melyen az elmék megnyugodni, a kedélyek kipihenni, a kivonatok horgonyt vetni tudtak volna. A királyi hivatalosok lajstromának és a követek megbízó leveleinek átvizsgálása szóval, a verifica­­tio kérdése meddő küzdelmek után végtére átnapol­­­taték azon időre, midőn a ház elnöke — ki törvény­­szerint a kormányszék bírói osztályának elnöke volt — s a ház tollvivői — kik a szintén választás alá tartozó itélőmesterek valának — szózattöbbség által megválasztatván, és a felség által megerősítetvén, hivatalra lépések következésében mintegy legálissá teszik az országgyűlést. Ekkor csakhamar a választás elvei kerültek sző­nyegre, viszont nagy zajjal és kölcsönös ingerültség­gel fejtegettetve. Hogy minden kérdésben levő állomásra a négy vallásból külön három, tehát összesen 12 egyén kül­dessék fel : csak eziránt voltak a pártok öszhang­­zók, mert a törvény szavai világosak valának. Ellenben száz apró nehézség és solutio vált Eris almájává. A kormánypárt csekélységekben sem engedett; az ellenzék lényegtelen dolgokban sem hátrált. *) Lásd P. H. 331. számát. Bámulatos micrológiával kerestetett ki minden akadály, s a csatázó felek felváltva vádolák egy­mást szándékos halogatással. Csak egy kérdés gördült elő, mely valósággal ki­tűnő fontossággal bírt s Európa minden országában oly általános elismerésben részesült, hogy sehol két­ség alá nem hozatott volna. De Erdélyben ez járt legszerencsétlenebbül. Szász t. i. indítványba hozta, hogy csak az tekin­tessék megválasztottnak, ki a szavazatot adók felé­nél legalább egygyel több szavazatot nyert, azaz, ki általános többséggel bir. A híres vízaknai követ e tárgyban tarta az egész országgyűlés folyama alatt, kétségkívül a legragyo­góbb szónoklatot, melyben a költői előadás szépsé­gei az érvek leváltatlan erejével versenyeztek. De azon tapintatlanságot követé el, hogy Indítvá­nyát a nemzeti gyűlésen be nem jelenté­s meg nem vitatá. Következőleg midőn megtámadtaték a baloldal szónokai által, egyszersmind Wesselényitől is hideg dicséretek közt visszautasíttatott, és az ellenzék ha­tékony pártolását a formásságokérti neheztelés miatt nem nyerhető meg. Az indítvány tehát mellőztetett, s azzal eldöntve volt a választások sorsa. Mert végtére vád és ellenvád közt kifáradván a szenvedélyek, előhozatanak a szavazat­ládák, a kor­teskedések folyamba indultak ; a pártok sürgének az ingatag tagok rábeszélésében; a votumok a házel­nök és itélőmesterek állomásaira beszedettek; a szek­rény lepecsételtetvén, a következő gyűléseken föl­nyittatott ; az eredmény megmutató, hogy mindenik hivatal és mindenik vallás jelöltjeire nézve az ellen­zék nagy többségben volt ugyan, de midőn e párt emberei majdnem 200 szózattal az első és második helyeket elfoglalták, ugyan­akkor a kormánypárt jelöltjei is 90 vagy 100 szózattal minden vallásnál a harmadik helyre becsúsztak. Ezen váratlan kimenetel nagy nyugtalanságot oko­zott a teremben. Ékes szónoklatok közt a felküldendő névlajstrom mellé kisérő fölirat készitteték, melyben a gyűlés többsége a trón elébe terjeszté azon remé­nyét, hogy ő felsége a vallások egyenlőségét szem előtt tartva a legtöbb szavazatot nyertet erősítendi meg. SAJTÓSZABADSÁG.­­) II. Pest, ápr. 16. §. A sajtóvisszaélések besorozásának a köz­büntető törvény alá kettős főkövetkezménye van: az, hogy ekkor különbséget kell tenni sajtóbűnök és sajtóvétségek között; továbbá az, hogy ekkor a sajtó­vétségek elítélése nem fog bízatni esküttszékekre, s mivel a sajtóvissza­élések legnagyobb része csak vétség lehet, s nem bűntett, következik, hogy ekkor sajtópe­rek esküttszékek előtt csak ritka nagy esetek­ben fognak folyhatni, különben pedig az áthá­gások és vétségek illető bíróságai előtt. Azon kérdésre, a sajtó útján elkövetett vét­ségek minő okból utaltathatnának más itélő­­székekhez, mint az ugyanazon nemű, de más úton ") Lásd P. N. 331. számát. elkövetett vétség elitélésére illetőséggel biró köz­törvényszékekhez, megfelel az 1849. mártius 4-diki alkotmány 103-dik §-ának határozata, miszerint nehéz büntettek, politikai és sajtó­vétségek esküttszékek által elítélendők. Az alkotmány e határozata kivételes törvény­hatóságot állít föl a vétségek bizonyos osztá­lyára nézve. De azért teljességgel nem mond­hatni, hogy a büntető törvénykönyv által meg­állapított törvényhatósági rendszer megzavar­tatok.­­ Bizonyos polgári peres tárgyak sok helyütt ki vannak véve a köztörvényszékek törvényhatósága alól, s különös törvényszékek vannak számukra rendelve. Alapos okokból ugyanez méltán történik a büntető­jog perrend­jében. Annyival inkább, hogy e kivétel kedvező s nem gyűlöletes, s e kivétel a politikai szabad­ság, s ennek intézetei fentartására szolgál. Tekintsük a sajátlagos sajtóvétségek termé­szetét. Ezek mindenike a következő három osztály valamelyike alá sorozható : úgymint, vagy közvetlenül az állodalom, s kormány ellen, vagy az erkölcsiség, vagy a becsület elleni jog­ellenes megtámadásokat foglalnak magukban. A közbüntető törvény által felállított egyéb bün­tettek vagy vétségek elkövetésében, mennyiben sajtó útján részt vehetni, annyiban az ugyanaz­­által megállapított büntetések alá eshetni. Ezek, s a közerkölcsiség és a becsület elleni sajtóvét­ségek elitélésére a törvényszékek illetékessége iránt fontos nehézség nem támadhat. Mint már felőbb említők, e kérdésre a feleletet ugyan megadja a birodalmi alkotmány, mely minden sajtóvétségek iránt határozott. Azonban a dolog érdeméhez szólva, mondhatjuk, hogy az utóbb nevezett sajtóvétségeknek az ország közbírói hatóságaihoz utalása ellen semmi lényeges te­kintet nem szól. De a sajtóvétségek azon osz­tálya, mely az álladalom és kormány elleni jog­ellenes megtámadásokat foglalja magában, való­ságos politikai természete, tehát minden egyéb politikai vétségekkel egy tekintet alá jó; ennél fogva, ha a sajtóvétségek különbség nélkül a közbüntető törvény alá sorozva, nagyobb részint A bécsi kormány azonban nem hajlott e kérésre, s azok neveztettek ki, kik a kormánypárton valának, mi az erdélyi rendek előtt nem látszék természetes­nek , noha a legnagyobb mértékben megfogható volt. — A hiba, mely elkövetteték, a későbbi idők szá­mára is cynosurává vált ügyetlen választási mód­szerre esik ; de a rendek hajlandók valának inkább a kormányt, mint magokat kárhoztatni, s Nopcsá­­nak, a ház új elnökének kell e legelől a szerencsét­lenül végződött választások eredménye miatt az üröm­poharat kiüríteni. Mert midőn székét elfoglalná, kérdésbe hozatott: váljon törvényes elnök­e ő, ki a szavazatoknak alig bírván harmadát, tulajdonkép egy csekély minoritás által igtattaték fényes hivatalába ? Ekkor a többség Cato-censorrá vált, s nemcsak az igazgatás régi és nemrégi bűnei soroltattak elő; de különös szemle tartaték Nopcsa fölött is, s megmu­tatva jön, hogy ő sem előbbeni tettei, sem mostani helyzete által nincs jogosítva elhinni, hogy közpá­lyáján a rendek bizodalma, mely nem erőszakol­ható , kitámogatandja. Ily gyöngédtelen és tapintat nélküli jelenetek közt mind zordonabbá vált a szellem, követelőbbé a köz­vélemény , mélyebbé a pártviszály. Az első választások eredményéig inkább a kor­mányszék barátai gátolták a diéta folyamát, félvén, hogy a süker a hivatalnokok nagy részének föláldoz­­tatásába kerülend; azontúl már a baloldal tagjaiból váltak többen a gyors fejlemények ellenségévé, attól tartván miként minden 12 egyén közé vegyülhet va­laki a törvénytelen kormányszék tanácsnokaiból, és felső megerősítés által a régi emberek fognak a ha­talom polczán maradni. Ezen irány, melynek képviselője leginkább Wes­selényi volt , bár gondosan eltakartaték , még dagályosabbá tette a szenvedélyek árját, melyet a kormánypártnak is egymásra következő ballépései növeltek. Most a napirend fölötti háborgó viták, majd a házelnöki jogok túlterjesztése miatt gerjedt nehezte­lések voltak szőnyegen: ha e csekély kérdésekben az ellenzék győzött, a jobboldal, ha a kormánypárt győzött, akkor a baloldal igtatá a jegyzőkönyvbe ünnepélyes tiltakozását, elvetetnének az esküttszékek illetékessége alól, s ez alá továbbra csak a tulajdonképeni sajtó­büntettek tartoznának, akkor ugyanannak kel­lene történni minden politikai vétségekkel. Minden politikai, s így a politikai természetű sajtó­vétségnél a kormány egyenesen érdekelve van. Azt hisszük, ez teljesen elegendő indok arra, hogy ezeknek elítélése, maga a kormány érdekéből, kinek a részrehajlás legkisebb gyanú­ját távoztatnia kell magától, oly férfiakhoz uta­landó, kik polgári állásuknál fogva a kormánytóli függésen merőben kívül vannak helyezve. A birói hatalmat ugyan kivétel nélkül független tör­vényszékek önállólag gyakorolják. A birói sze­mélyzet szeplőtlenségére legkisebb homályt sem vetünk azért, ha mondjuk, hogy a kinevezett birák a kormány bizalmának kitűnő jelét nyer­ték, hogy a birák elmozdu­hatlansága nem gá­tolhatja azt, miszerint a kormány bizalmának további jeleit is ne várják, hogy a kormány iránti különös készségre ne tartsák magukat kötelezetteknek, s hogy minden ellen, mi a kor­mány ellen szól, mintegy önkénytelenül elfogul­takká váljanak. Ezen állásnak semmi rész­következménye nincs a közönséges vétségek elitélésére, de ta­­gadhatlanul nem oszlathat el minden nyugtalan­ságot, s aggodalmat oly polgárok irányában, kik a kormány cselekvényeit bírálva, szabad vélemény-nyilvánítási jogukkal kívánnak élni. Ha a sajtószabadságnak, mint politikai jognak fen kell állani, nem találhatni a politikai ter­mészetű sajtóvétségek elítélésére alkalmasabb birákat, mint az eskütteket, kik elegendő véd­letet nyújtanak a személyeknek, s elegendő biz­tosítékot a kormánynak. Egyszersmind ez egye­düli módja azon elitéltetési közbotrányok elke­rülésére, melyek az elitéltekre nézve diadalokká válnak, mik a politikai erkölcsökre mindig gyá­szos következményekkel bírnak. Bizonyára ezek voltak a tekintetek, melyek a birodalmi alkotmány, s az ideiglenes sajtó­­törvény és sajtó büntető perrend kiadásakor a politikai és sajtóvétségek különös törvényha-A törvényhozás hajó volt, mely iránytűjét elvesz­tette, s hányaték a tengeren, fölötte borús láthatár, körülé tajtékzó hullámok. Végre már halaszthatlan vola, megint elővenni a választási ládákat. Az ellenzék, mielőtt a rendek szavazathoz fogná­nak , sürgeté a verificatio kérdését, minthogy az, csak a házelnök és ítélőmesterek megerősítéséig vala elhalasztva. — Most a kormánypárt nézete szerint is kiegé­­szítve vagyunk, mondák a baloldalon: ideje tehát, megtudni, kiknek van kétségtelen joguk szavazni, s kik foglalták el jogtalanul vagy az alkotmány szel­lemének megsértése mellett, a törvényhozási pa­dokat ? E követelés, amely bár meddő vitatkozásokra nyi­tott tért, eléggé igazságos volt, — többséget nyert.­­ A verificatio alatt, természetesen azon sérelem rej­lett , miszerint a felső kormány az eddigi gyakorlat és az alkotmányos fogalmak daczára, annyi királyi hivatalost nevezett ki, a­mennyi, ha nem sodortaték vola az idő szelleme és a követi kar erélye által, kétségkívül semmivé tehette volna a képviseleti ele­mek minden hatását. Ez ugyan nem történt meg, sőt az ellenkezője vo­lt látható, azonban elméletileg lehetséges volt, s a jövendőre tekintve, az aggodalmaknak a politikai történhetőségek iránt tág kaput nyitott. Elővétettek tehát a királyi hivatalosok, hogy meg­mérettessenek, és a juhoktól a kecskék különválasz­tása végrehajtassák. De midőn a legerősebb szónoklatok zsilipjei már fölemeltettek, valaki észreveszi, hogy a királyi hiva­talosok authenticus lajstroma azon borítékba, mely­ben leérkezettnek mondaték, be nem fér. És jön nagy lárma. Némelyek e tényt valami titkos cselszövény jelé­nek tárták. Mások hinni akarták, hogy az egész lajstrom Ko­lozsvárt készült és még Bécsben befavoulroztathatik. Nem mutatott nagy státusférfiúi bölcseségre ily reményeket komolyan táplálni, de talán az ellenzék tekintélyei közöl egyik sem ringatta magát épen ek­kora csalásomban: a fölmerült kérdés utilitásáról való inkább náluk szó, mint valódi jelentékenysége felől.

Next