Pesti Napló, 1851. május (2. évfolyam, 344-369. szám)
1851-05-05 / 347. szám
Van szó arról is, hogy Azeglio úr Ralazzi által akarná ezentúl képviseltetni minisztériumában a demokratiát! Megemlítem e hírt, de alaposságáról kezeskedni nem mernék. Ralazzi a szélső baloldalon áll, minisztériumba lépése elvonná a kabinettől az egész jobboldalt, s ezt Azeglio és Cavour nem tehetik, nem teendik. Politikai láthatárunk csöndes, legalább annak látszik. Legtöbb rendellenes mozgalom mutatkozik Gémiában. F. hó közepe táján jön ott elfogva Artntni alezredes, lombardiai menekvő, s miután házkutatás alkalmával több rendbeli gyanús iratok találtattak nála : az alexandriai erősségbe kísértetett. Sajtóink szinte, mint a florencziek is, sok érdekes munkával gazdagítják az olasz történeti irodalmat Az oklevelek, melyeket napvilágra hoznak, megbecsülhetlen anyagul fognak szolgálni maholnap egy újabb Cantúnak. Nem találkozunk fölötte gyakor okoskodásokkal, de annál többször az események hiteles — oklevelekkel gyámolított — felsorolásával, melyek nagy fényt derítnek nem csupán a legújabb történetek folyamára, de általában az 1815. utáni olaszországi ügyekre. Mint kiválólag becses gyűjteményt s előadást, megemlítem itt Gualtiero munkáját, mely kevés idővel ezelőtt jelent meg Florenezben. A rajz, melyet Gualtiero ad IV. Ferencz modenai hgről és XVI. Gerő pápa végnapjairól, megérdemli, hogy az emberiség történetének minden barátja által olvastassák, hogy minden absolut fejdelem által taníthassák. Azon elhagyatottadig, melyben e pápa szomorú emlékezetű életét befejező, valóban szívrendítő. Az új olasz nemzedék sokat fog tanulni, kétségkívül, e történeti munkákból —hazája boldogságára ! Eperjes , máj. 1. Múlt hó 24 és 25-én , a tiszai kerületi ágost. hitvallású esperességek iskoláik ügyében tanácskoztak Eperjesen, minek folytáról és eredményéről önök olvasóit annál is inkább sietünk értesíteni, mivelhogy Magyarországon a Pesti Napló közlötte az első fölszólalásokat a protestáns iskolák autonómiájáról. A kormány nézetei és kivonatai az iskolákra nézve a sokszor megemlített „Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich vom Miniszterium des Gustus und Unterricht. Wien 1849- ből ismeretesek. Ezek a magyarországi protestánsokra nézve életbéli kérdéssé váltak, miután könnyen megtörténhetnek , hogy azok következtében ők iskoláikat elvesztenék , melyeket pedig annyi szorongató idők közt, a legnagyobb erőmegfeszítéssel, mindeddig főn és megtartottak, s mint szentül meg vannak győződve, bizony nem az ország és a művelődés kárára tartottak fen. Soha anya nem ragaszkodhatik erősebben kisded fiához, kiről nem tudja, ha vájjon lesz-e idővel öregségének gyámola , mint ragaszkodnak a protestánsok iskoláik abbeli önállásához, minélfogva azok övék mindazért, mert magok tartják főn, mindazért is, mert magok nevezik és választják beléjök a tanítókat, s befolynak a tanítás és oktatás rendszerére és szellemére. — S ragaszkodnak ahoz, mert bizonyosan tudják, hogy jelen és jövendő létök csak az ilyen iskolák által van belsőleg is biztosítva, melyek nélkül minden külső biztosítás, mint nem saját életerő , hamar hiúvá, kijátszhatóvá, vagy épen fölöslegessé válnék. Miután nemcsak a késmárki és eperjesi főtanodák, hanem a többi középiskolák is a kerületi iskolafelügyelőségtől fölszólíttattak, hogy bizonyos idő alatt határozottan nyilatkozzanak, mennyiben tudnak és akarnak az eleikbe tett kivonatoknak megfelelni; s miután a késmárki főtanodai gyűlés vagy tanácskozmány, már előbb is úgy nyilatkozott, hogy az autonómiát , mint a protestánsság szívetejét, nem engedheti oda, de különben sem határozhat egy maga, az egész protestánsságot illető életkérdésben, s abbeli értelemben válaszolt az illető kerületi cs. k. iskola felügyelőnek: az eperjesi főtanoda fölügyelősége közmegegyezéssel az iránt folyamodott a kassai kerületi főispán úrhoz, hogy az iskolai ügyben Eperjesen a tiszai kerületi esperességek, mint a melyeké a kerületben létező evang. fő- és alsóbb iskolák, királyi biztos jelenlétében tanácskozhassanak. Az engedelem megadatott, s biztosul nagys. Berzeviczy Titus úr küldetett ki, s illetőleg adatott meg. A kitűzött időre tehát, úgymint apr. hó 24-dikére számosan jelentek meg Eperjesen az esperességek követei, bizonyos utasítással, mely sok esperesség részéről előleges elvállalását is az iskolák föntartására szükségelt fizetésnek foglalta magában. A tanácskozók , mindenekelőtt tanácskozási elnököt és jegyzőket választottak, azután fölolvastattak a hivatalos iratok, s nagys. Berzeviczy Titus úrnak biztosul kiküldetése, valamint a Rőczén székelő cs. k. püspöki helyettesnek levele, melyben ő is véleményét hallatta az iskolák leendő állapotja felől. A tanácskozó tagok, már küldőik, t. i. az esperestségek, s azok egyes gyülekezeteik egyhangú határozatainál fogva, legelőbb is arról mindnyájan megegyeztek , hogy iskoláik autonómiájáról semmi áron és semmi föltétel alatt önkényt le nem mondanak , s le sem mondhatnak , amely elv rájuk nézve annyira nem eshetett vitatkozás alá, mennyire csak egyes ember tarthatná fölöslegesnek arról tanakodni, vájjon követelje-e, s tulajdonítsa-e magának a szabad akaratot. Azután szintén nem tanácskozás eredménye gyanánt, hanem a protestáns egyház háromszázados történelmi életének második lényeges követelménye gyanánt világosan állott mindnyájok előtt, hogy az evangélikus egyház autonómiája, vagyis közélete, csak és egyedül a négy kerületek összes egyetemes tanácskozásában, illetőleg gyűlésében, nyilatkozhatik érvényesen, mely egyetemességtől ha valamely kerület elszakadva indulna és határozgatna , nemcsak önmagát, hanem az egész ev. egyházat Magyarországon gyilkolná meg. Ebbéli tudatban folyt az eperjesi tanácskozás. Ha tudósítónak szabad észrevétel által félbeszakasztani az elbeszélést, ő azt gondolja, hogy a protestáns egyház jelképe minálunk most és mindig nyaláb vessző legyen, annak kijelentésére, hogy a gyülekezetek csak együtt és egyetértésben erősek, s építhetik Krisztus igéi szerint Istennek országát a földön. A tanácskozmánynak öreg tárgya a tiszai kerületi evangélikus iskolák ügye volt, név szerint, hogy mint kelljen intézkedni, hogy azokban egyfelől a szükséges javításokat létesítsék, másfelől pedig nyilvánosoknak ismeretessenek el a kormány által. Az elsőt illetőleg, a kerületi tanácskozmány joggal elmondhatta, hogy az iskolák javításának szükségét az evang. egyház kerületi és egyetemes gyűlései soha sem vonták kétségbe , sőt hogy ők , még mielőtt valahol valami történt volna erre nézve az országban , intézkedtek , mint azt a zayugróczi tanácskozmányok, s azok nyomán keletkezett gyűlési határozatok megmutatják, melyek minden evang. iskolák által gyakorlatba is vetettek. így név szerint a hellén nyelv tanítása rendszeresítve volt azokban, mikor a katholikus iskolákban arról szó sem volt még, így más tekintetben is inkább többet mint kevesebbet kívánt a befogadott rendszer. S hogy annak gyümölcsei szembetűnőbben nem mutatkoznak jelenleg, azt nem is a szegénységnek, melyben iskoláink vannak , hanem a bekövetkezett szomorú eseményeknek kell tulajdonítani. Ezúttal tehát gyökeres javításról gondolt a tanácskozmány, s hogy biztos alapból indulhasson , az esperességek követeiből s a tanodák képviselőiből választmányt küldött ki, mely részint a meglevő iskolai alapítványokat fölszámolja, részint újonnan létegesítendő iskolákról véleményt készítsen. A tanácskozás súlya ezennel a kiküldött választmányra nehezedett , melynek működése úgyszólván , mindnyájuk jelenlétében folyt a délelőtti és délutáni órákban április 24-én. A meglevő alapítványok könnyen számoltattak föl: nehezebb volt az újonnan rétegesítendő iskolákra nézve az egyezés, mert itt történeti emlékezetek, helyérdek, földirati fekvés, s többféle viszony jöttek szóba. A vélemények és követelések eleinte nagyon szétágaztak , de utóbb oly szépen egyeztek meg, hogy az eperjesi tanácskozmány, mennyiben tanácskozás általában érdem lehet, valóban becsületére válik a kerületnek. Másnap, azaz ápril 25-kén a választmány munkálata köztanácskozás alá bocsáttatott, s következő eredmény fogadtatott el. A tiszai kerületben az iskolák újból szerveztetnek, miszerint Eperjesen jogi, theológiai és bölcseleti akadémia, Késmárkon és Rosnyón főgymnasiumok, Miskolczon pedig algymnasium lesznek. A rosnyai tanodával a sajógömöri már ezelőtt egyesült , mi valamint az, hogy a gömöri esperesség maga legnépesebb, Rosnyó felé vonta a súlyt, hová eleinte csak algymnasiumot szántunk, minthogy az egész kerületre nézve egy főgymnasiumot elégnek tartottak. Lőcsén pedig, minthogy ott az iparra nézve több előny van, név szerint jeles rajziskola létezik , reáliskolát szándékozik a kerület fölállítani, valamint néptanító-képezdét is, mire szinte ott több elem volna már, kiváltkép pedig híres orgonazenészet. A meglevő alapítványokat a kerületi tanácskozmány évenkinti tetemes pótolékkal (8000 p. forinton felüli összeggel) akarja megsegíteni, s azt évenkinti rendszeres adakozással kiteremteni. A szükséges elődolgozatok megtételére 9 személyből álló választmányt küldött ki, mely Kassán működjék , s részint a kormány felé, részint az egyes gyülekezetek ellenében a kerületet képviselje. Annak főteendője lesz a tanítási rendszert teljesen kidolgozni, melynek külső állományát és a tanárok számát már az eperjesi tanácskozmány szabta meg, s ha a körülmények szükségessé tennék, a kerületi tanácskozmányt ismét összehívni , mert annak dolga nem fejeztetett még be, csak félbeszakadt , míg a szükséges előkészületek megleendenek. Mert a tanácskozmány nemcsak az elfogadott tervet , s annak kivitelére szánt erőt kívánja követség által Ő Felségének személyesen bemutatni, hanem kérelmet is az iránt benyújtani, hogy Ő Felsége kormánya az imigy tervezett iskoláinkat nyilvánosoknak ismerje el, s hogy egyetemes tanácskozást vagy gyűlést méltóztatnék kegyelmesen megengedni, hogy ez általánosan elfogadja, amit a tiszai kerület ideiglenesen határozott, s az iskolai ügynek újból szervezését azon hatálylyal létesítse, mely egyedül a négy kerületek egyetemes gyűlésétől telhetik; végre, hogy az új szervezésre legalább egyévi időt kérjen, minthogy oly rövid idő alatt még az állami tanodákat sem bírja a kormány újból szervezni. A követség elnökévé Zsédényi Eduard úr neveztetett ki. Ennélfogva Ő Felsége és kormánya leendő kegyelmes válaszánál fogva is elkerülhetlen szükségessé válandik a tanácskozmány folytatása, kivált miután erősen reményük, Ő Felsége jóváhagyása mellett, nem sokára együtt fognak a négy kerületek arról tanakodni, mi minden protestánsra nézve fő palladium. Minden határozatai között az eperjesi tanácskozmánynak fő figyelmet és elismerést érdemel az állandó bizottmány, mely Kassán, hol a kerület katonai és polgári hatóságai székelnek, azon fog működni, hogy az igék testté váljanak. Ennyit kívántunk előlegesen az olvasóknak a szóban levő tanácskozmány meneteléről és eredményéről elmondani, míg a lapok útján vagy egyébként a hivatalos irományok tartalmáról hitelesen vehetnek tudomást. Vácz, május 2. : Mit előbbi leveleim egyikében érintettem, hogy a püspöki palota tisztittatván, hisszük, miszerint apostoli fejdelmünk lakójáról gondoskodik — nem volt alaptalan hit. Tegnap érkezett bécsi tudósítások nyomán, melyek igen biztos kútfőből erednek, jelenthetem önöknek, hogy ő Felsége múlt ápril 29-én kelt legfelsőbb határozatával , Roskoványi Ágoston , egri kanonok úr őrságát váczi püspökké nevezni méltóztatott. Nem szólok ezúttal a hatásról, melyet nálunk e kinevezés szült, s nem szinte az úján kinevezett püspök úr tulajdonairól. Lesz, úgy hiszem idő mindkettőre. Örülünk mindnyájan, hogy főpapunk van, mégpedig különösen annak, hogy derék magyarlelkű férfiút fogunk üdvözleni soká üresen állott püspöki székünkben , kiben erély s akarat leend fölemelni azt, mi nálunk — mint múltkori levelemben érintem — ha nem sülyedésnek, bizonyára hanyatlásnak indult. Tegnap tartatott a szentferencziek templomában a ,,Jövel Szentlélek“ a váczjárási törvénykezési bíróság részéről, mely e szerint — ismét ideiglenesen — meg fogja kezdeni munkálkodását. Óhajtjuk, hogy munkálkodásában a tegnap segédül hitt Szentlélek az illetőket soha el ne hagyja, így legalább remélhető , hogy az igazságszomjazók nem fordulandnak száraz forráshoz.—L*úr egyébiránt B* segédét mindnyájunk nagy örömére elvesztette; ő — t.i.B* úr — a némedi járásba ment által, s helyét, L* mellett, G* pótolja, kit még nem ismerünk. Május 1-je dérrel köszönte be a lapos helyeken, mely meg is szüretelt. Esőnk egyébiránt járdogál, ha nem épen országos is, mely mélyen hatna, legalább olyan , mely a föld színét megáztatván , gyönge és szomjas veteményeinknek igen hasznos. Határunk egy részén ma jéggel vegyes zápor nyargalt keresztül, de apró lévén a jég, nem jön ártalmas. HIVATALOS. Hirdetmény. A cs. kir. országos magyar pénzügyi főigazgatóságnál irodai segédekké neveztettek: Roszmann József, Grabacsay Pál, Suhajdy György, Paulay Károly, Stromer Benedek, Mattyók János, Szubbotics Jenő, Dévay László, Szuper László, Schreiber Károly, Rezsán Antal , Kurányi István, Fröhlich Ágoston, Krandl Benedek, Holnstein Ferencz, Szochay Ignácz, Faix Vincze, Subbotics Sándor, Práger Imre, Novottny Gergely, Dretthander Gusztáv , Ráth Fülöp , Vavra Gyula, Reimer Ferencz, Kiefer Antal, Végh Antal, Steinmusz Ferencz , Markovics Ferencz , Ramóczy András , Maczogatty Jenő, Piaveczky Ferencz, Pichelmayer Gyula, báró Fellner Ede, Kolmann József és Keszler Károly. Budán, ápril 28-án 1851. Csődrendelet. A nagyváradi cs. kir. jogakademiánál betöltendő ausztriai pénztörvénytani tanszékre, melylyel a magyarországi jogakadémiákra nézve sept. 29-én 1850- ben kelt ideiglenes rendelmény következtében, ha az rendkívüli tanárra ruháztatik, 900 pftnyi állandó fizetés , rendes tanárra nézve pedig 1000 ftnyi évi fizetés, 1200—1400 frtiglani előléptetési joggal, továbbá a szabályszerű kollegiumpénz-általány van összekötve, f. évi april 25 ki 3967381 sz. miniszteri kibocsátvány folytán , f. é. julius 10-én csődvizsgálat fog magyar nyelven a pesti cs. k. egyetemben tartatni. Mindazok, kik magukat ezen csődvizsgálatnak alája vetni kívánják, legkésőbb 3 nappal a vizsgálat tartása előtt, a pesti jog- és státustudományi tanártestület dékánjánál jelentkezni, s a betöltendő tanszék iránt benyújtandó folyamodványaiban korukat, születéshelyüket, állapotukat, továbbá bizonyítványokat, végzett köteles és nem köteles kartanulmányok fölött, valamint egy akadémiai gradus mindenesetről elnyerését, nyelvismeretüket, már netalán tett szolgálatukat, erkölcsi viseletüket stb. kimutatni, nemkülönben a netán már előbb valamely más tanszékre tett csődvizsgálatukat, és netaláni irodalmi munkálataikat versenykérvényeikben előterjeszteni tartoznak. Az összes versenykérvények a megkivántató bizonyitmányok és okmányokkal ellátandók. Buda, máj. I. 1851. A magyarországi cs. k. helytartóságtól. M.H. Hirdetés. Addig, mig a jelenleg fönálló Nagybritannia és Poroszország között 1847. évben kötött postaszerződésnek némely szabályaiban egyezkedés utján változás nem történik, az Ausztria és Nagybritannia között váltott leveleknek vitelbére különféleképen számittatik, mert mig a cs. kir. postahivataloknál bérmentesités mellett föladott, Angolhonba szóló egyszerű, azaz féllatnyi nehézségű levélért 29 kr. fizettetik„agy ily levélért, ha bérmentesítés nélkül küldetik Angliába, az ottani postahivatalok 50 pgő krt szednek be. Ennélfogva czélszerűnek látszik azon levelezőkre nézve, kik kölcsönös levélbér-számolásban állanak, ha az Angliába szóló leveleket a föladásnál bérmentesítik, a számukra Angliában feladott levelek pedig bérmentesítés nélkül adatnak föl, mert míg az ily egyszerű levélért itt 26 krt fizetnek, ha imez bérmentesítés mellett adatik fel Angliában, a feladó 50 pgő krt köteleztetik amott fizetni. Pest, april 25-kén 1851. A cs. kir. postaigazgatóságtól. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, május 5. Nemzeti színházunkban, ma hétfőn adatik : NE NYÚLJ A KIRÁLYNÉHOZ, vigj. 3 felv. Gautier és Lopez Bernard után francziából ford. Bulyowszkiné■ — Ma reggeli 9 órakor a ref. papiakban k. biztos Nagy István jelenlétében tartatott b. Haynau rendelete értelmében , az illető Superintendens által egybehívott kerületi gyűlés. A jelenvoltak minden más tárgy mellőzésével egy kérvénynek ő Felsége elébe leendő terjesztését határozták el. A kérvény egy küldöttség által fog ő Felsége elébe adatni, melynek tagjai : Superint. Polgár Mihály, Török Pál helybeli lelkész, Szabó Sándor d. tataji lelkész; a világiak közöl: Tisza Lajos ő mlga, Hubay János t.széki ülnök és Huszár Lajos hnguk. —s Erdély polgári és katonai teljh. kormányzójává, mint hallatszik Schwarzenbergig van kinevezve s mellé hirszerint Bordolo altábornagy rendeltetett. Sokan örvendenek, hogy Erdély kormányzósága két ily kedvezőleg ismert igazságos, szilárd férfiú kezébe tétetik le. — 4 Egy zenebanda mulat fővárosunkban , melyet már régi idő óta ismer a közönség egy része. S ha ismeri, jól tudja felőle, hogy a magyar nóták az ő hegedűjükön szebben szólnak, mint bármely mesterséges művészek keresett hangjai. Ki e dalokat érti , ki azokban örömének , fájdalmának s ezer meg ezer emlékeinek képét találja fel, annak fölpezsdül vére, dandalodik lelke, midőn Patikárus Károly és Patikárus Ferencz néhányad magával rázendíti hegedűjét. Óhajtandó, hogy e kis banda állandón a fővárosban maradhatna. Elég vendéglő és kávéház van még, hol sem Kecskeméti, sem Sárközi nem szoktak játszani; a Patikárusatyafiak valódi gyönyörűséget szerezhetnének ily helyen a vendégeknek. Kecskeméti nagy közönséggel bir; az ő zenekara számos tagokból áll, mindenféle darabokat ügyesen játszik s pontos összevágó , szabatos játéka közméltánylással fogadtatik... A két Patikárus bandája megfér mellettök a nélkül, hogy akár egyiknek , akár másiknak rövidségére lenne, sőt a verseny még emelné az ügyesebbek érdemét. E banda különösen a magyar nótákat adja vissza teljes eredetiségükben , tele érzéssel, örömmel, vagy búbánattal, amint azok a nép lelkéből fakadtak. Ajánljuk őket kávésok és vendéglősek figyelmébe s a közönség pártfogásába. Eddig legtöbbször az „arany sas“ban játszottak. — Megnyilatkoztak az égnek csatornái és tegnap egész nap szakadt az eső. Mennyi sok szép reményt elmosott ! mily sok öröm előtt bevágta az utat! A zöldbe szándékozók itthon maradtak; a császárfürdői mulatság összement; a sétány közönsége, ki sem lépett a házból s még a kávéházak sem örvendhettek oly sok vendégnek, mint napfényes időben. Azonban a szakadó eső legkevésbbé sem gátolta a jámbor keresztyének ájtatosságát, kik egész nap csapatonként vonultak keresztül utczáinkon, keresztekkel, lobogókkal, hangosan énekelve. Búcsúról tértek vissza, hova néhány nappal ezelőtt sereglettek. Fedetlen fővel, s többnyire mezítláb vándoroltak a kellemetlen időben. Némelyiknek arczát már egészen laposra mosta a víz; különben sem mosdott, mióta a búcsút járja. Mondják, hogy minden szenvedést elfelejtett , sőt kedvessé lön előttök az istenes buzgóság! Azonban a batyukat és tarisznyákat, melyeket megtömve vittek el, mégis üresen hozták vissza. — Újólag emlékezetbe hozatik a színházakat illető azon régi rendelet, mely szerint meg van tiltva, hogy színházi szolgálatokra , akár hallétben , akár pantomimekben, akár színjátékban, gyermekek alkalmaztassanak. Annyi mindazáltal megengedtetik , hogy a színházaknál foglalkozásban levő színészek gyermekei szükség esetében, mint jelképes alakok, amourettek stb. használtathassanak, anélkül, hogy főszerepeket vagy jelentékeny táncdarabokat rájuk bízni lehetne. Sem balletben, sem pantomimben nem szerepelhet lányka, ki 15 évét, ifjú ki 17-dik évét be nem töltötte. S e rendelet nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki színházakra is kötelező erővel bir. — Beküldetett hozzánk összeges áttekintete azon betegek, elmekórosok, szülők és aggoknak, kik sz. kir. Pest városa „Sz. Rókus“ czimü polgári kórházában * vele összekötött aggápoldában 1840-dik katonai évben ápoltattak. Ápoltatott összesen 7452 egyén , tehát 1806-al kevesebb, mint a múlt évben. Az összes ápoltak számából gyógyultan elbocsáttatott 3107 férfi, 2139 nő, 205 gyermekágyas, 81 fiú, 82 lánygyermek, 20 elmekóros férfi, 7 elmekóros nő, összesen 5641; javultan elbocsáttatott 220 férfi, 164 nő , 4 elmekóros férfi , 3 elmekóros nő, összesen 391; bujakórban szenvedtek összesen 1291-en, köztök 722 nő. Meghaltak 913-an, kik közöl 254 egyén haldokló félben vitetett a kórházba. A betegek közt magyarországi volt 4206, pesti 1490, morvaországi 364, cseh 299 stb. belga 1. Polgári állásra nézve legtöbb volt a cseléd 1268, a műveltebb osztályból 107. Az aggápoldában ápoltatott 11, meghalt 2. Az elszegényedett adózók ápoldájában 58 ápolt közöl meghalt 13. Az intézet összes bevétele 1849 nov. 1-sejétől 1850 oct. utoljáig 101,119 ft 270 pkr. kiadás 92,554 ft 5971pkr. — ! A Beöthi László által szerkesztendő Romemlékek czimü album nemsokára sajtó alá kerülend. Halljuk, hogy Komárom történetét Beöthi "Zsigmond fogja az album számára megírni. Előfizetői hir szerint meglehetősen szaporodnak. — A zugligetben levő Fáczánhoz czimzett vendéglő oly ízletes étkekkel és italokkal látja el vendégeit, hogy a ki egyszer nála megfordul, nemigen kívánkozik vissza a városba, melynek megromlott levegőjét oly drágán fizeti a jámbor halandó. A fáczánt ugyan még most kevesen látogatják, de ennek oka nem maga a fáczán, hanem azon körülmény, hogy a svábhegy lakói még nincsenek valami nagy számmal, mit főképen a bérlők túlcsigázott követeléseinek köszönhetni. —s Grahn Lucile híres táncosnő e hónap folytán hozzánk fog érkezni, s nemzeti színházunkban megkezdendi előadásait. — Sokan nem tudják megfogni mi oka annak, hogy a pékek süteményei szemlátomást fogynak, soványodnak és kisebbednek , holott a búza semmivel sem drágább, mint azelőtt. Ez csak onnan van, hogy az ember keze gyakran megsiklik még akkor is , midőn 12—50 pft. büntetéssel fenyegetik. Aztán drága búzából kis sütő