Pesti Napló, 1851. május (2. évfolyam, 344-369. szám)
1851-05-05 / 347. szám
ményeket készíteni nem is nagy mesterség. A közönség mindenesetre vigasztalhatja magát azzal, hogy ha a liszt drága volna, a zsömlék még parányibbak lennének. A „Magyar közmondások könyve" iránt van szerencsém fölhívni, mindazon irodalmi és személyes barátimat, kik tőlem aláírási íveket kaptak , s még eddig be nem küldék azokat, úgy szinte önkéntes gyűjtőimet is : méltóztassanak velem parancsolni; a példányokkal minden érán szolgálhatok. A könyv bolti ára 2 ft 20 kr. pp., mindamellett reájuk nézve az előfizetési ár marad. Postán küldve egyes példányok ára 2 ft 30 kr. p., mely esetben a tisztelt vevők egyenesen csak nálam rendelkezhetnek. Pest, (Béla-utcza, 249. sz.) máj..1851. Erdélyi János. Utolsó figyelmeztetés a Losonczi Phönix ügyében. Miután emlékkönyvemre a kitűzött határidőn túl is sűrűen érkeznek az előfizetők, s e miatt — úgy mint az első kötet kiadásánál történt — a nyomatandó példányok számára nézve még most sem tudok bizonyosat határozni; — a beküldési határidőt május 18-káig meghosszabbítom , a midőn a példányok nyomatása okvetlenül meg fog kezdetni. Azok, kiknek biztos alkalmuk nincs a pénz beküldésére, legalább az aláírók neveit szíveskedjenek jó eleve följelenteni. — Az 1-ső kötet elkésett és új előfizetői június elején valamennyien ki lesznek elégítve, a 2-ik kötet előfizetői legfölebb július elején. — A bejött s még bejövendő pénzeket, a költségek s a megjelenés föltételéhez kötött utófizetési ígéretek pontos beszámítása mellett, junius hó folytán adandóm át Losoncz t. hatóságának. — A 2-ik kötetben alelirt szerkesztőn kivűl, többek közt: Arany, Bajza, Erdélyi János, Fáy András, Gyulai, Jókai, Kővári, Kuthy, Lévai, Petőfi, Székács, Szigligeti, Tompa, Vakot Sándor és Vasgerebentől is jelennek meg dolgozatok, s Tóth Mihály losonczi ref. lelkész, igen érdekes történeti és statistikai adatokat közöl Losoncz egykori virágzó s mostani elpusztult állapotos viszonyairól. Vakot Imre: POLITIKAI SZEMLE. Pest, május 5. (!) Párisi fontosabb újságaink a május 4-kén és 5- kén történhető eseményekre vonatkoznak. A democratia nagy tevékenségben. A párt vezérei komolyan intik a népet, tartóztassák magukat minden fölkelési kísérlettől, mert, könnyen a köztársasági alkotmányt temethetik el, a coup d'etats-ra azáltal alkalom nyuttatván. Nevezetesen a Presse, Republique és National intik a népet. A Presse-nek intő szavait, az ellenállási bizottmánynak egy igen erélyes, s egyszersmind veszélyes hangú ZmMem-jével együtt külföldi rovatunk hozza. Mint mondják, az ilyen szellemű proclamatiók vagy a rendőrség , vagy a londoni emigratio kezeiből kerültek ki; annyi igaz, hogy pár nap óta a munkások műhelyeiben egyre forog. Ha a rendőrség íratta, vagy írta, akkor fölösleges volna okát magyarázgatnunk, ha a londoni emigratio műve, akkor sem kell okát fürkésznünk. Mindkét fél, üdve, csupán a forradalomban rejlik. Utóbbi telegráfi tudósítások szerint csakugyan Párisban készült , s a rendőrség sajtóstul együtt lefoglalta. Mi történt, vagy mi történik most, midőn e sorokat írjuk, csak az felelhet reá, ki az eseményeket mutatóujjával vezeti. Reméljük , pár nap múlva tudósíttatunk a nagy nap eseményei felől, melyek nézetünk szerint rendzavarássá nem fognak elfajulni. Changarnier tábornoknál Persigny úr csakugyan látogatást tett. Hogy mi jóban fáradozott ? közöltük, most a közlöti tényeket a Patrie megcáfolni igyekszik. Hangjából észrevehetni, hogy Persigny úr csakugyan elutasíttatott. A legitimisták és bonapartisták közt a megszakadás elvitázhatlan tény. A L'Union keményen megtámadja őket. E czikkre visszatérendünk. Berlini tudósítások szerint, Rochow úr, a berlini udvarnak Petersburgban levő követe, Frankfurtba fogna lőni. A Neue preussz. org azon helyreigazításra , hogy nem igaz azon általa közlött hir, mintha Ausztria fölhagyott volna a német szövetségbe összes tartományaitól leendő belépésekkel, azt állítja, hogy ő soha nem mondta, hogy fölhagyott volna — sőt most is azt állítja , hogy Ausztria igen nyakasan ragaszkodik ezen tervéhez; ő azt állítja, miszerint a berlini kabinet az utóbbi bécsi jegyzékiratot úgy magyarázta, hogy Ausztria , Poroszország beleegyezésére, lemond az összes államtestével leendő belépésről, s az érintett drezdai helyreigazítás a N. P. Z. állítását , valóságos jelentésében , épen nem rendíti meg. Az Ind.beige berlini levelezője is azt írja, hogy Ausztria nem hagyott volna föl régi tervével, s csak elhalasztotta. Az elhalasztás , ha igaz, Oroszország föllépése következtében történt volna. Slezvig-Holsteinból írják, hogy a német szövetségi és dán biztosok közt semmi egyezmény még nem jött létre. Az osztrák hivatalos lap szerint, miután Ausztria átlátta, hogy Dudley Mann úr eljárása miatt Amerika ellen támasztott reclamatioi czélra nem vezetnek, ő maga téve azon előterjesztést, miszerint kész Amerikával előbbi barátságos viszonyait helyreállítni. Az amerikai követ úgy nyilatkozott, hogy kormánya is osztozik Ausztria nézetében. Franciiaország, Páris , apr. 29. — Mennyire mennek Francziaországban némely törekvések, kiviláglik egy kiáltványból , mely az ellentállási központi bizottmánytól a departementekhez küldetett. Mi ezen incendiarius okirathoz nem írunk commentárt, hanem közöljük egyúttal Girardin Emil úrnak czikkét, melyet C kiáltványnak előre bocsátott. A kérdéses kiáltvány következő : A départementekhez. 40-ik jelentés: „Polgárok! „Megérkezett a pillanat, hogy vegyétek elő fegyvereiteket ismét, s Francziaország egyik végétől a másikig irtsátok ki a gyalázatos aristocratákat, kiket febr. 24-re nagylelkűleg megkímélt, s kik azóta nem szűntek meg benneteket kizsarolni, benneteket meglopni, és tönkretenni. „A fölkelés jog , mely a népet illeti; ez oly jog, mely visszaad nektek mindent, mi tőletek elraboltatott; ez azon egyedüli jog, mely számotokra még fönmaradt. Tudjátok meg, hogy közéletek mindegyik készüljön. „A vészharang első megkondultával, számoljatok párisi barátaitok hatályos segélyére; ép úgy , mint ők is számolnak ti reátok, ha a körülmények úgy kívánnák, hogy ők tegyék meg a kezdeményt. „Legyünk egyetemesek , hogy az első fölébredésre mindegyik keljen föl. „Azonban várván közeli óráját a nép igazságszolgáltatásának , hallgassatok meg egy tanácsot, és kövessétek azt, mert az üdvös. „A nép 1830 és 48-ban megkönyörült minden royalistának , s e gyáva pártolói a kényuralomnak eme nagylelkűségre nagyobb vétkekkel feleltek. „Most a kegyelem nem lehetséges többé, nem szükség többé, és nem is kell, hogy legyen. „Ez legyen jelszavunk, ez legyen egyesülési kiállításunk , ha kívánjuk, hogy a forradalom, melyet előkészítünk, utolsó legyen, s végre megszerezze számunkra a jólétet, a fölszabadulást, a gazdagságot, szóval azon jogot, hogy munkánkat élvezhessük. „Törjetek reátok izgalom nélkül; az árulók nem érdemelnek semmi könyört. — Mindazok, kik a köztársaságot megtámadják, árulók, s mindazok, kik a harcz pillanatában visszavonulnak, azoknak gyáva czinkosai. „Feleljetek az ellentállásnak ónnal, vassal, és tűzzel!!! „Hogy felszabadulástok tökéletes és boldogságtok tartós legyen, szükség, hogy elleneitek megsemmisittessenek és eltűnjenek a föld színéről. „Tekintsünk körül, s megismerendjük elleneinket, kikre könyörtelenül kellend ítéletet mondanunk; számoljuk meg azokat, hogy a nagy napon lesújtva elessenek. „Testvérek mindegyik jóléte az, mely e tanácsot adatja velünk. Gondoljátok meg, mily veszedelmes lenne közöttetek meghagyni e gyáva fajt, mely hátulról támad meg benneteket, s feláldozza nőitek és gyermekeiteket. „Polgárok, ha februárban a büntetés teljes lett volna, ha a reactio nem nyert volna a nép nagylelkűsége által alkalmat árulásának szervezése által, nem volna szükség, hogy holnap ismét fegyvert fogjatok jogaitok és szabadságtok visszaszerzésére, s a jólét régtől fogva uralkodnék már a democrata-socialis köztársaságban. „Legyünk erélyesek! „Töltse be 1851 a hézagot, melyet 1793 fenhagyott. „S minden meg leend mondva! „Üdv, és testvériség. (!!!) Az ellentállási központi bizottmány. Girardin Emil úr e bulletint így mutatja be olvasóinak : Mit a népnek tudnia kell. „Valóságos próba van kezeim közt. „Arról gondolkoznak, hogy a népet föllázítsák. „De nem fog siikerülni. „Egy gyalázatos proclamátió, nyomatott ki alattomban, melynek czime 10-ik jelentés (bulletin). „E műve a sötétségnek aláíratott az ellentállási központi bizottmány által. „Közkézen forog Páris műhelyeiben. „A posta által küldetett szét a département-liba boríték alatt, Batignolles-i l bélyeggel. „A kettő közöl egy: ez oktalan és vétkes proclamatió, vagy a reactionáriusok műve, ijesztési czélból, nem tudván másként kikerülni azon explosiót, melyet előidéztek; vagy pedig oly elkeseredett vezérek munkája, kik, vagy a fogság, vagy a száműzetés által fölingerelve, nem kértek tanácsot egyébtől, mint ingerültségektől, mely őket megvakította. Tudjuk azt: bizonyos fokban az ingerültség, mely nem egyéb gyöngeségnél, egyúttal bolondság is. „Első esetben, a rendőrség nem fog vizsgálatot tenni, mely őt könnyen és biztosan e felingerlés szerzőinek nyomára vezethetné ; 2) ez a vétkesség bevallása lenne; a második esetben ama vezérek, kiket én értek, hallgatni fognak, s ez eredetének gyanitása lenne. „A londoni menekülteknek van lapjok. „E lap czime: Voix du Proscrit (A száműzött szava). „Főszerkesztői Ledru Rollin, Doleseluze, a Vrai Republique néhai főszerkesztője, és Ribeyrolles, a Reformé néhai szerkesztője. „Ha ők is csatlakoznak azon érzelmekhez, melyek e gyűlöletes proclamatiót okozták, nem kívánom, hogy azt kinyilatkoztassák; de, ha nem helyeslik, azt kérem, kényszerítem őket, hogy azt indignatiojuk egész erélyével semmisítsék meg. „Nehéz körülmények közt élünk, nem szabad most ") Páris külvárosa. Szerk. a felelet elől menekülni, mert a hallgat is vétkes volna. „A pillanat megérkezett, melyben mindenkinek tudnia kell, kivel és ki után megyen. „Én a szabadsággal megyek, a rémítés után nem menendők soha, nevezze az magát bár a reactio reactiójának is. „Nincs szükség álarczokra! „Inquisitorok, kik vissza akartok jőni, és kik meggyűlöltettétek a hitet, mutassátok meg arczaitokat. „Hóhérok, kik ismét föl akartok kelni, s kik kétséget támasztottatok a szabadság iránt, ne takarjátok el vonásaitokat. „Bárkik legyenek ez alattomos proclamatio szerzői , kiket én ezennel a nép, melyet meggyalázni szándékoznak , megvetése tárgyaiói, jelentek föl, szükség, hogy ismertessenek. „Azokat fölfedezni könnyű leszen, mert magokviselete által, magok magokat fölfedezendik. „Szükség, hogy ismerjük, ki irta alá, s ki követeli magának azon jogot, hogy így írjon : Az ellennállás központi bizottmánya. „Vagy létezik-e bizottmány, vagy nem. „Ha nem létezik igazság, ha létezik , nemsokára megtudjuk, kikből áll, és én meg fogom kérdezni, ki alakította. „A franczia democrata köztársaság sem most, sem jövőben nem leend velenczei arisztocratikus köztársaság , hol egy tizek tanácsa sötétben működött és büntetett. „1250 és 1850 közt hat század folyt el. „Francziaország haladni akar és nem hátrálni, még hatvan évvel sem. „Ki megkísértené azt 1793-ra visszavinni akarni, az a kard kényuralma alá vezetné azt, a bárd rémsége által. „Bárkik legyetek is, kik a néphez vérbetűkkel írott fölhívásokat bocsáttatok, bármily legyen is a rendőrség, vagy a puhatolási mód , mely benneteket fölfedezem, gyalázat reátok és megvetés! „Legyetek bár félelmetesek, nem félek haragotoktól, s becsületemre, daczolok veletek. „A boszankodás emez érzelmei, melyeket kifejezek, egyek és ugyanazok a népeivel, melyet rágalmaztak; e győzelmes népeivel , mely 1848-ban nem kevésbbé mutatta magát nagylelkűnek, mint minő volt 1830-ban, és mely, ha véletlenül egy negyedik forradalom után ismét megcsalattatnék, nem fog ingadozni e két szó közt: gyűlölet vagy nagylelkűség. „Miért előzné meg a nép 1852-t? „Neki megvan azon előnye, hogy látja lőni, nincs oka miért siettesse. „Nem fogná ezzel terheit és szenvedéseit rövidíteni, sőt nehezítené azokat. „Másokról levenné azáltal a felelősséget, hogy magára hárítsa. „Ez nem türelmetlenség volna, hanem őrültség. „Mit a népnek tudni kell, nem egyéb, mint süktetnek maradnia minden ily fölhivás ellen; ha volna egy nagy veszély, melylyel szembe kellene szállania, egy nagy tartozása, melyet be kellene töltenie, képviselőinek kötelessége volna erre példát adni. „Ellenkezőleg, hacsak bátorságára hallgatna egyedül, kitenné magát annak, hogy beleessék egy tőrbe, s egy könnyen legyőzött fölkelés megfoszthatná őt három forradalom gyümölcseitől. „Ne felejtse el felséges állását, s ne cserélje föl azt a legyőzöttével. „Ez helyrehozhatlan hiba lenne, mert kezében tartja egész Európának sorsát.“ Girardin úr a baloldalhoz tartozik , s mégis úgy kel ki e vészes proclamatio ellen, így tehát tartanunk nem lehet tőle, hogy a vérengző párt ármányos törekvései sükerüljenek. (!) Páris , ápril 29. — A democratia mérsékelt szellemű lapjai erélyesen tiltakoznak, a népnek május 4-kén tervezett fölkelése ellen. A Presse , Republique, National egy újabb forradalomban, a köztársaság halálát látják. A Messager de l'Assemblée is, a nevezett lapok intő szavait méltányolván, reméli , hogy a rend nem fog fölzavartatni, s a mérsékletiek minden igyekezetüket a forradalom megakadályozására fordítandják. A Messager de l'Assemblée szerint, ők tudják azt, hogyha valami törne ki, a rendpártiak elfelednék viszálkodásukat és a fölkelők lemészárlására mennének, s a köztársaság halála is bekövetkeznék , minthogy a fölkelés ürügyet , alkalmat szolgáltatna egy coup detai-ra, mi a köztársasági alkotmányt megsemmisítné. Hogy egy forradalom minden eddigi nyereményeket elrabolna, úgy látszik, hogy nemcsak a mérsékleti köztársaságiak, hanem még a baboristák is, a hegypárt legtúlzóbb része, melyhez Greppe, Madier de Montreau, Collavru, Michel (de Bourges) stb. tartoznak, fontolóra vették, s tiltakoznak minden kísérlet ellen. Azonban vannak olyanok is, kik úgy vélekednek, hogy mindezen intések daczára, a füstölgő Vesuv kitörhet , aztán gyanúba vonják a mérsékleti köztársasági lapok őszinte törekvését. Fölhozzák, például, a Nationalt, mely jun. 13-kán reggel (1848) ezt irta : Legyünk csöndesen! s hogy a febr. 24-kei forradalom fő matadorai törvényes és alkotmányos érzelmeik felől tevének tanúbizonyságot. — A Bulletin de Paris az alkotmány revisioja tárgyában következő kérvény-mintát közöl: „Képviselő urak! „1852. májusa még távol van tőlünk, s már is azon borzasztó próba, melyre Francziaországot az 1848- dik évi alkotmány kárhoztatá, alapos és általános félelmet gerjeszt. „Ezen alkotmány hibái , Francziaország kétévi tapasztalata, és azon nehézségek által, melyeket a jövendőre nézve előkészít, annyira bebizonyítva vannak , hogy fölösleges volna önöknek mutogatni. „Ha a polgároknak első kötelességök, hogy mindaddig , míg létezik, az alkotmánynak engedelmeskedjenek , birnak magától az alkotmánytól szentesített azon joggal is , hogy revisióját kérhetik. „Méltán nyugtalankodunk: „A törvényhozó és végrehajtó hatalomnak 1852- ben történendő választása. „Létezésök utolsó hónapjaiban e két hatalom tekintélyének megcsökkenése. „Azon bizakodás miatt, melyet a rend ellenes reményeik sükerére nézve fenhangon nyilvánitnak, 1852-őt kizdelmök és győzelmük utolsó órájául tekintvén. „Még inkább nyugtalankodunk: „A munka nyilvános és növekedő apadása miatt fenyegetve, hogy a munkások nagy számára nézve, a munkaforrások bedugulnak; „A földbirtok csekély értéke és a földészet pangása miatt; „A jövendő bizonytalansága miatt, mely mindnyájunkra nehezül, mi mindent paralysál, kivéve a rosz indulatokat, melyeket táplál és bátorít; „Nyugtalankodva végre: „A katasztrófák emlékei és azon erkölcsi és anyagi szenvedések miatt, melyek a forradalmat kisérik. „Azon vad szenvedélyek miatt, melyet történetünk legveszélyesb napjaiból mentett jelek, borzasztó énekekben föléledtek, mint az általunk készített forradalom programmja. „Alólírtak sürgetőleg, a körülmények fontosságától sugallott legnagyobb erélylyel kérik önöket. „Mihelyt csak lehetséges fejezzék ki azon kívánságukat, hogy az alkotmány rövidénlássék. „A helyzet veszélyei nyilvánosak, rendkívüliek, elvitázhatlanok . e kérdés megvitatását és eldöntését illetőleg, minden húzás, minden halasztás nehezítik és veszélyeztetik a munkásosztályok sorsát. „Munkátlanság, a nép szegénységét teszi, és a féktelenség a szerencsétlen nép sorai közt remél sereget toborzani. „Képviselő urak, önöknek nem lehet arra várni, hogy a veszély közeledjék, hogy a rész, ahelyett, hogy elenyésztetnék, kikerülhetlenné váljék; meg vagyunk győződve, hogy önök, azon hazafias érzelmektől lelkesítve , melyeknek annyi próbáját adták, az általunk kifejezett kívonatoknak eleget teendőnek. Ezeket a nép roppant többsége osztja.“ A Bulleting Páris hozzáteszi: „Hogy a rend emberei úgy Párisban, mint a megyékben szervezzék magukat ezen kérvény aláírása végett, hogy nyissanak aláírást terjesztése végett. A Patrie ugyan töri magát, hogy megcáfolja a hírlapoknak Changarnier tábornok és Persigny urak találkozásuk alkalmával tartott beszélgetésre vonatkozó közvéleményeiket. Ha jól jut eszünkbe , a Patrie magát a találkozást is desavouirozta; most az ott történteket desavouirozza. Igen nevetséges erőlködés! Most ezt mondja : „Azon látogatás jelleme, melyet Persigny úr Changarnier tábornok úrnak adott, a hírlapok által annyira elferdíttetett, hogy szükségesnek vélünk e tárgyra nézve magyarázatokat tenni. „Persigny úrnak Changarnier tábornoknak látogatása nem volt hivatalos. Egyszerűen ment hozzá, hogy részéről megköszönje azon jóindulatú, egy Changarnier tábornokhoz lekötelezett személy közbenjárására történt közleményeket, melyeket ő igazaknak gondolt. „Persigny úr ezenkívül fölfette , hogy látogatása egészen személyes, s régi viszonyok emléke által sugallatott, s erre vonatkozólag nem kért tanácsot sem a köztársaság elnöke, sem a miniszterek, sem senkitől. „Mi a találkozás alkalmával történteket illeti, azt hisszük, hogy az hiedelem ellenére volna egy tanúk nélküli beszélgetést közlönünk. Arra fölhatalmazottak vagyunk állíthatni, hogy Persigny úr nem beszélt úgy a nemzetgyűlés ellen, ahogy beszéltetik. — Az Ordre-ban olvassuk : „A hivatalos világban azon hit szárnyal, hogy Aelautpoul tábornoknak Francziaországba visszatérése eldöntött tény. Azt mondják, hogy utóda Lahitte tábornok, vagy Aupick tábornok, konstantinápolyi volt követ lenne. Nagybritannia. v. — London, april 27. Westmoreland Károly helyébe lord Bloomfield neveztetett Berlinbe Nagybritannia teljhatalmú miniszteréül. Hamilton Seymour hasonló minőségben Peterszburgba megy; Packenham Richard, ki előbb Washingtonban volt,Lissabonba tetetik által. Habár közelebb az angol-franczia postajárás útjául a calaisi vonal határoztatott, az ellenzék nem hagyott fel a boulognei vonalnak pártolásával. A Times egyetért a boulognei kereskedelmi kamara nézeteivel, mely hevesen megtámadja egy röpiratban az alsóházi bizottmány határozatát. A Times szerint a boulognei út kitűnőleg rövidebb, mert közönséges időben a különbség határozottan Boulogne részére nyilatkozik, míg rész időben a calaisi útnak gyorsasági tekintetben előnye nagyon jelentéktelen, melyet egyéb körülmények tökéletesen megsemmítenek. Egy év alatt a calaisi úton 30 elkésés történt, a boulognei úton pedig tizenhárom hónap alatt 38, ellenben a Calais felé vezető vasút amainál 66 mérfölddel lévén hosszabb, az ezen különbség kiegyenlítésére Dowertól Tretonig reggelenkint 5 óra 20 perczkor, 2 óra s 10 percznyi hihetlenül rövid idő alatt kell a vonatnak eljutni, mely nevezetes költségbeli kiadást okoz. Azért a Times úgy hiszi, miszerint a posta, úgymint az üzleti utazók pénz és 3) Legújabb tudósítások szerint a rendőrség szigorú vizsgálatot ten, s mind a kiáltványokat lefoglalta, mind a sajtót is megtalálta, melylyel azok nyomattak, így tehát Girardin úr egyik alternatívája megszűnt. Szerk.