Pesti Napló, 1851. május (2. évfolyam, 344-369. szám)
1851-05-09 / 351. szám
ban Montalambert szelleme másként akarta: a remekmű adatása bizonytalan időre betiltatott. Turin, april 30. *1. Spinola őrgróf nem sokáig mulatott városunkban , mert már egypár nap előtt visszatért követségi helyére Rómába. Ideutazásának oka nem titok többé. Az nem volt vallási ügy — hanem a Baldasseroni úr által munkába vett négyes szövetség. A dolog fontossága bírta egyedül arra Spinola urat, hogy e tárgyban személyes értekezés útján nyerjen utasítást a királytól és kabinettől. Minő ezen utasítás ? még nincs tudva, de annyit már tudunk, hogy az őrgróf elutazása után, Azeglio úr rögtön Genuába rándult angol követ Abercombry lordhoz, ki jelenen is ott mulat még a Nervile nyaralóban. Kétségkívül a lorddal is aziránt tanácskozott : mily tartást vegyen Piemont azon esetre, ha a tervezett négyes frigy létrejöne, Olaszország irányában ? Jól értesült körökben beszélik, mikép Baldasseroni úr épen nem saját feje szerint működik Rómában , hanem Bécsben még taval készült terv után fáradozik nem kevesebben, mint egy osztrák-olasz vámszövetség létesítésében. Ausztria igen is jól tudja, hogy anyagi érdekek kapcsa által kötvén magához Olaszország független államait, sokkal biztosban megtarthatja Lombard- Velenczét is. És ha összes tartományival — és olasz szövetséges államaival — beléphet, a német vámegyesületbe és Bundba, akkor oly hatalmas lesz, mint a Habsburgház V. Károly óta nem volt. Csakhogy a bécsi kabinet terveit — bár látszólag Baldasseroni, a toszkánai premier viszi is—keresztül látta már Anglia és Francziaország is. S e hatalmasságoknak nagyon is érdekükben van: Ausztria ezen törekvései ellen dolgozni. Innen Francziaország tiltakozása a Bundbalépés ellen, és követelése Toszkána elhagyása végett. Innen az angol pártfogás Piemont irányában, melyet még a parókás „Times“ is helyesel. Azon kósza hír terjedt el a napokban, mintha Azeglio és Cavour urak között súrlódás volna. Egész bizonyossággal írhatom önnek , hogy e hír egészen alaptalan. E két legkitűnőbb tagja az itteni kabinetnek sokkal inkább meg van győződve arról, hogy egyiknek a másikra szüksége van, minthogy egymással czivódnának. Érzik mindketten a jelen idők súlyát, iparkodnak vállvetve mozduni elő e kis ország fejlődésben levő alkotmányszerű institutióit. E hírt csak a mai kabinet ellenei koholtatták. BÉKÉSMEGYEI LEVELEK. III. B. Csaba, ápr. végén. Örömmel vettük kormányunk fölszólitását, melyben kérdeztetünk : az Arad felé vezetendő vasút, megyénként vonattatása esetére, mit hajlandók községeink ajánlani? Fölkarolák e korszerű ügyet az értelmesebbek, s fáradalmas, de sükeres capacitatio után fejcsóválva ,,igent" mondanak ködmönöseink. Ugyanis az ut-, s épületekre megkívántaté tért ingyen ajánljuk, több helyütt az ingyen munkától nem idegenek polgártársaink, mi mindenesetre könnyiti a kivitelt. — Hogy akadnak, kik a gőzkocsit rész szellem művének tulajdonítják, sőt Isten haragját magára vonónak mondják, pirulva kell a 19-dik század derekán beváltanunk. — Békésmegyét e rónai által főpontokkal összekötni, és Szegedet ezúttal elkerülni, méltányosnak és czélszerűnek tartjuk, finem önzés, — különben sem lévén e helyhez kötve, de a közjó mondatja ezt velünk. Szeged különben is Tisza által van közlekedésben Szolnokkal, s igy a Fővárossal. Különösen pedig soha sem kell felednünk, hogy Békés megye termi az arany búza kalászt, s hogy sokszor, a gabnaszűke hazánkban nem volna érezhető annyira, ha vidékünket a sár-tenger nem szigeteli el a többi megyéktől, minek valóságát ez évben is tapasztaltuk. Mind az ajánlatokat , mind pedig kérelmeinket, városaink küldöttjei fogják a kormánynak előterjeszteni. Ez örömhírt szomorú és lakótársainkat sújtó váltja föl. Miként több helyütt, úgy megyénk szorgalmas és önérzettől lekesített városai 1848-as év előtt, földesúri tartozásuktól megválták magukat. De a valódi megváltás, leginkább szerződésekben s kötelezvényekben lévén, a forradalom költségeit, a magyar pénzjegyek megsemmisülését, s a dohánypénz elvesztését siető Békés Csabának váltsági tőkéje, e perczben fölmondatik. Ezen város a fölmondott pénzösszeg lefizetési képtelenségét bizonyítja, múlt évben a kormánytól vett kölcsöne , miért is per útján lesz a tartozás megveendő. Kiváncsiak vagyunk a végeredményre : el fog-e marasztaltatni a város é s annak daczára , hogy a váltsági s kárpótlási ügyek, különösen a megváltott községekre nézve, nem hozatyák még tisztába , kénytelen leend e a város, a volt földesurasággal kötött szerződés erejénél fogva, a váltsági tőkét lefizetni ? Kondorosy: HIVATALOS. Kinevezések. Gróf Cziráky János Pest kerületi cs. kir. főtörvényszéki elnök ur ő méltósága által f. évi május 6-án 273. szám alatt kelt rendelete szerint a pesti cs. kir. megyei törvényszékhez, és a területén levő társas- és járásbíróságokhoz következő segédhivatalnokok neveztettek ki; és pedig. I. a pesti cs. k. megyei törvényszékhez Írnokokul Tormásy Benjámin, Marczell Tamás, Biró József, Mráz József, Papp Lajos, Bellágh István, Fésűs Dániel, Mészáros Károly, Arday János , Nagy József, Kádár Ferencz és Fribauer Ferencz.----Végrehajtókul: Pádli Lajos, Oberrecht Ferencz, Góor Béla és Uj Albert.— dimonokul : Cselko József, Nagy Miklós és Kántor István. II. A pesti cs. k. megyei törvényszék budai tanácsához írnokul: Merckl Tivadar, Leibniczgruber József, Adamovich Ádám és Tornay István. — Végrehajtókul: Molnár István és Strobl Vilmos. — Dirnokokul : Légman Izidor, Veleczky Gyula és Beimel György. III. A pesti első társas bírósághoz Írnokokul : Gál Károly, Gyurkovits Alajos, Henszler Ignácz, Grasszer Filibert, Szenner József és Schneidt Ferdinánd.— Végrehajtókul: Bogisics Lajos, Travnik Antal, Dombay Imre és Gál Ernő. — Dirnokokul: Czéhmeister János és Bartay Gusztáv. IV. A pesti második társas bírósághoz Írnokokul: Zsitkovszky Antal, Mirth Antal, Lisznyay Zsigmond, Zsarnay Ábrahám és Balásy Ferencz. — Végrehajtókul : Bartay Ede és Engerth Tivadar. — Dijnokul: Kozák István , a másik díjnoki állomás egy ideig üresen hagyatván. V. A budai társas bírósághoz írnokokul: Krajcsovics Ferencz, Pejkő György, Sperlágh Ignácz , Görög István, Máry Gyula, Nekám Endre és Holl Gyula. — Végrehajtókul: Kapmáry Antal és Sélley Imre. VI. A kecskeméti társas bírósághoz írnokokul: Darási Dániel, Mónus Ferencz, Báthory István és Balogh Imre. — Véghajtóul: Nagy Barnabás. VII. A kalocsai társas bírósághoz Írnokokul: Dobos Sándor, Kustár Sándor és Horváth Ignácz. — Végrehajtóul: Rácz János. VIII. A váczi járásbírósághoz írnokokul: Ferber Alajos és Pajor Ferencz. IX. A gödöllői járásbírósághoz Írnokul: Holló József. X. Az alsó-némedi járásbírósághoz Írnokul : Finta Károly. XI. A pilisi járásbírósághoz Írnokul: Kramaricz Endre. XII. A ráczkevi járásbírósághoz Írnokul: Gyöngyösi István. XIII. A czeglédi járásbírósághoz Írnokokul: Wienner József és Dely Alajos. XIV. A nagykörösi járásbírósághoz Írnokul: Csányi Károly és Szabó Albert. XV. A nagykátai járásbírósághoz Írnokul: Szabó János. , XVI. A dunavecsei járásbírósághoz írnokul: Török Pál. XVII. A kiskőrösi járásbirósághoz Írnokul: Boros Sándor. XVIII. A hajósi járásbírósághoz írnokul: Pethes István. XIX. A biai járásbirósághoz Írnokul: Gunda Ferencz — végre XX. A szent-endrei járásbirósághoz Írnokokul: Hummel István és Krecsárovics Pál. Miről is az e jegyzékben megnevezett írnokokat és , I végrehajtókat, különösen pedig a helybelieket oly föld s hívással értesítem , hogy föleskettetésük végett azonnal jelentsék be magukat nálam; a vidékieket pedig, hogy a tiszti esküjök letételére f. hó 17-ke tűzetett ki határnapul, megjegyezvén még, hogy a dijnokok hivataloskodásuk megkezdhetése végett egyenesen, és mielőbb az illető főnökeiknél jelentsék be magukat. Kelt Pesten, 1851. május 7-kén. Forstinger Mátyás, pestmegyei törvényszéki titkár. Hirdetés. Az épitő-hivatal utján történt fölmérés következtében folyó évi e hó 15-kétől kezdve a távolság Páka és Félegyháza közt egy-egy egyszerű állomásról %-ra szállíttatott le, amaz Félegyháza és Péteri közt ellenben egy egyszerű állomásról 1%-ra emeltetett föl. E körülménynél fogva, minthogy e vonalon t. i. Félegyháza és Péteri közt minden szekér, tehát a posta is az út rész állapota miatt 1000 ölnyi kerülést tenni kénytelenittetik, az említett két postai állomásnak minden egyes postajáratnál az érintett vonalon a vitelbért és állomásért többre, tehát 1%-ért mindaddig számadásba venni megengedtetik, mig csak ezen akadály el nem hárittatik, s a szállítás a rendes utón eszközölhető nem leend. Pest, sz. György hava 29-kén 1851. Cs. kir. postaigazgatóság. A soproni kerületből a telekadó ideiglen behozatalára czélzó munkálatok folyama fölött érkezett tudósítások szerint f. é. mart. hó végéig, 2432 község közöl, az első oktatás 2398, a határleirás 2168, a miveleti rendeltetés és osztályozás 1775 községben végeztetett, s a telekkönyv 146,338 földbirtokosra 1,225,682 helyirati számokkal készíttetett el. Budapest, május 9. Nemzeti színházunkban, ma pénteken adatik: ESZTER ÉS DÁVID, vigj. 2 felv. Seribe után Somolki. — Tegnapestre Marianna franczia dráma először adatvan színpadunkon, a közönség oly hosszantartó élvben részesült, hogy utoljára legtöbben mégis unták magukat, mert e dráma sem több sem kevesebb, mint épen hét felvonás , mégpedig oly formába öntve , mint legtöbb franczia drámában kárhoztatva lát a közönség értelmesb része. E darabot sokan előre különös becscsel bírónak, igen jelesnek, a legjobbak egyikének stb. hirdetgették. Voltak is benne egyes jelenetek, melyek az érzékeny hallgató szemeiből könyet sajtoltak, hanem az ily könyeket még nem lehet a mű valódi becsének mérvéül tekinteni; ezek el nem moshatják ama feltűnő botlásokat, melyeket művében az író elkövetett. Az öreg tábornoknak minden módon meg kellett vakulnia, hogy oly dolgok történhessenek előtte, miket más ember vakon is észrevenne; hűtlen nejének mérget kellett innia, hogy minden jóra fejlődjék a hetedik fölvonásban : Mariannának húsz évig kellett szenvednie ártatlanul az író szeszélye miatt stb. Mindenesetre méltánylatunkat fejezzük ki az igazgatóság iránt, hogy egy új drámát — ha mindjárt Mariannát is — színpadra hozott. Bár minél több ügyelmet fordítna az igazgatóság a drámára, midőn különben is köztudomású dolog , hogy az opera jelenleg már magában elég nagy közönséggel bír, s a dráma hanyatlásnak indul. Színészeink Mariannában kitűnő szorgalommal működtek minnyájan. Jókainé (Marianna) különösen annyi melegséget, annyi erőt öntő játékába, miként főleg neki köszönhetni, hogy a darab itt-ott kedvező fogadtatásra talált. Latkócziné, Szentpéteri, és Bartha szinte kitűnők voltak. — Sárközy Ferencz közönségesen ismert zenekara jelenleg egy új derék taggal szaporodott, mely nem kevéssé fogja emelni e magyar banda érdemét. Ez új tag Pongrácz Lajos, a kolozsvári magyar zenebandának volt karmestere, ki klarinétot igen ügyesen játszik, s mint mondják, több talpraesett zeneszerzeményei vannak! — -j- Amint tegnap este a színházban a csata folyt — mert Mariannában árgyúzásnak is kell előfordulnia — egy jámbor keresztény atyánkfia épen kívülről jött be a színházba , a mint hogy másunnan nem is jöhetett. A mi atyánkfia el volt sápadva, mint a fal, s hallván a csata nagy dübörgését, ijedve mondáa mint belépett: „nagy baj van oda künn , igen sűrűn álgyúznak valahol!“s csodálta, mint lehet nyugton a tisztelt közönség ! ” Lamotte József és Hohlfeld Ignácz helybeli polgári kereskedők egy kérelmet nyújtottak a városi hatósághoz az iránt, hogy engedtetnék meg nekik rendes közlekedési eszközölni a városerdő és a belváros között. Ha az engedélyt megnyerik, társaskocsikat fognak állítani a közönség használatára, melyeknek állomáshelye a belvárosban az evang. templom előtt, a városligetben pedig az új „Ringelspiel“ mellett leend. A kocsik állomáshelyükről minden órán fognak indulni, tavaszszal reggeli 7 órától esti 7 óráig, nyáron által reggeli 6 órától esti 8 óráig. Egy kocsira 12 személy számíttatik, s míg a kocsiban üres hely lesz, egy kitűzött zászlócska fogja ezt jelenteni.... Mi hajlandók vagyunk hinni, hogy a városi hatóság szinte czélszerűnek fogja találni ezen intézkedést, s megadandja hozzá a szükséges engedélyt. Alig van nagyobb város, mely kevesebb szabad sétánynyal, közmulató helylyel volna ellátva, mint épen Budapest. Itt kétszeres szükségét érezzük tehát annak, hogy az ily helyekkeli közlekedés, minél inkább megkönnyittessék. — "" A tavasz, vidékünkön is mindenfelé legszebb reményeket kelt az ezévi termés iránt. Ennek következtében legtöbb élelmi czikknek ára piaczainkon némileg már is alászállott. De csak piaczainkon, mert mikorra azok asztalra kerülnek, épen oly drágák, mint ezelőtt. A sütemények nem jobbak, nem nagyobbak sőt kisebbek, mint máskor, pedig a legszebb lisztnek mázsája alig 9 forint; vendéglőink asztalán a hús semmiben sem kölönbözik a hajdanitól, pedig május eleje óta a húsnak fontja 2 krajczárral lejebb szállott. — Pozsonyban az izraelitáknak régóta fenálló fiúiskolások mellett legközelebb egy más tanintézet fog alakutatni leányok számára, a község költségén , mely intézkedés jótékonyságát, mint mondják, különösen a szegényebb sorsú izraeliták fogják érteni. — A városi hatóság és a gőzhajózási társaság közt a hajók kikötőjét és kirakási helyét illető alkudozások immár végeredményre vezetnek. Az ezen ügyben Augusz kerületi főispán úr elnöklete alatt összeült vegyes bizottmány befejezte működését. E szerint meg van határozva a part-és víztér, mely a társaságnak átengedtetik; a parton építendő lakhelyek magassága (34 láb.) Az utazók kiszállítására az egykori hajóhíd helye engedtetett át. A lánczhídon alul levő part tér, melyet eddig a kereskegylet használt, szinte a gőzhajótárs birtokába bocsáttatik minden kárpótlás nélkül. Az ezen téren heverő nagy köveket azonban a társaság tartozik onnan egy más megnevezendő helyre hordatni. A marhaszállító hajók részére a tábori kórház közelében jelöltetett ki egy partrész minden díj nélkül. A part-haszonbér 2 — 3000 pontra tetetik. A város , mint hírlik, annál kevesebbet követel , minél szebbek, csinosabbak s alkalmasbak lesznek a társaság által építendő lakhelyek. A bizottmánynak ezen javaslatát a város már elfogadta, s nemsokára várhatni, hogy ezen egész ügy végképen befejeztetik. — Pápáról írják , hogy ott Ujfalusi szinésztársasága, idő elején kezdé működését, s a közönség köztetszéssel kiséri előadásaikat. — Hírlik, hogy a Vág és Garan vize, a kormány költségén , mielőbb szabályoztatni fogna. — Május 2-ra viradólag II.Várad mellett megint új rablás követtetett el a Biasini-gyorsszekéren, példájául annak , hogy a conductorok többszöri kárvallások mellett sem tanulnak vigyázók lenni. Ekkor is az utazókkal együtt aludt, s a tolvajnak alkalma volt, a más napon tett vizsgálatok eredménye szerint, egy fél óráig a saroglyán ülve , a felső bőrládát fölhasitni s abból mindent kiszedegetni. A megkárosított utazó a n.váradi hatóságnál minden lépést megtett vagyona visszaszerezhetésére, s a följelentőnek visszakerülés esetére 40 pontot ajánlott. Óhajtjuk tudni, mily eljárással lesz a gyorsszekértulajdonos a kárvallott irányában ! (Beküldetett) — Egerből írják, hogy az ottani kath. tanitóintézet nyolczosztályú nagy gymnasiummá fog átalakíttatni. A tanítók évi díjának felét az érsek , másik felét a káptalan fogja fizetni. A jogakadémiánál legalább nyolcz tanár fog működni. — Ilki szerint azon néhány száz tagból álló telep, melyet Ehrenberg úr akar Magyarországon meghonosítani , elindult volna már hazánk felé. Mi ugyan még mit sem hallottunk felőlök, csupán azt hirdetik némely lapok folyvást, hogy a kormány ezen telepítési társulattal legkisebb összeköttetésben sem áll, s igy a telepedők a kormánynak ez ügyet illető pártfogására, jótékonyságára nem igen számolhatnak. Nem is igen leend arra szükségök , ha már a telepítők kolostorok és kórházak felől gondoskodnak számukra. —- Némelyek sürgetik, hogy a gőzhajók ezután ne csak a császárfürdő, hanem az alduna mellett levő fürdők körül is állapodjanak meg, s az órai fordulást ott is tegyék meg. Mennyire szükségli e megállapodást, és fordulást a közönség érdeke, azt most vitatni nem akarjuk , csak arra figyelmeztetjük az aldunasoron levő fürdők bérlőit, hogy fordulhat ott a hajó és meg is állapodhatik, de ha fürdőikbe legkisebb rendet, legkevesebb javítást sem igyekezzenek tenni, nem igen fogják őket a vendégek valami nagy számmal háborgatni. — Tisztaság, pontos kiszolgálát, kényelemrőli gondoskodás, stb. főkellékeihez tartoznak e fürdőknek. — A német színház ügye naponkint hanyatlik. Úgy látszik, hogy „megnehezült az idők viharos járása fölötte é s gyökeres javításra, vállvetett működésre van szüksége, hogy megmeneküljön. A Loc. bl., mintegy ezeket írja róla : a pest, német színház szomorú viszonyai jelenleg ismét oly általános szétbomoltságban vannak, hogy e dolgoknak végkifejlődése legrövidebb idő alatt kimaradhatlanul be fog következni. A közönség részvétlensége által ismét csaknem azon szerencsétlen pontra jutott ez intézet, melyen a múlt nyáron állott. Haimer igazgató úr legjobb törekvései szinte minden süker nékül maradtak. A Spiegl ezt írja : folyó hó 16- kán csakugyan meg fog történni , hogy Haimer igazgató úr az itteni német opera társasággal Bécsbe utazik, ott a Károly színházban egy hosszabb vendégszerepciclust nyitandó. Hasselt-Barth asszony és Stéger úr (?!?) hírszerint szinte csatlakoztak e vállalathoz. POLITIKAI SZEMLE. Pest, május 9. (!) Párisi tudósításaink május 3-ról, a rettegett nap előestéjéről szólanak. Semmi olyan körülmény nem adta lt magát, melyből zavarokra következtetni lehetett volna. A katonaság és rendőrség egyre jött ment, de semmi prédára nem tehetett szert. A nemzetgyűlésben, az ellenállási bizottmány sajtójának lefoglaltatása következtében, a megbecstelenítni akart Greppois Miot képviselőkre fogott hírért Joly és Schoelcher képviselők interpellálták a belügyminisztert, ki felelni nem tudott, s a két képviselő tisztában állott az elszomorodott többség előtt. A legitimisták még nincsenek tisztában magukkal. Ők háromtól félnek: az orleanismustól, caesarismustól és socialismustól. Mintsem valamelyik orleans-herczeg üljön a franczia trónra, inkább meghosszabbítják Bonaparte úr elnökségét, s mintsem Bonaparte úr császár legyen, inkább Cavaignac tábornokra szavaznak, s mintsem egyenesen Cavaignac tábornokra szavazzanak , ismét Bonaparte úrhoz térnek vissza, minthogy remélik , miszerint Bonaparte úr kormánya alatt kilátásuk lehet Chambord gróf visszahozására , míg Cavaignac tábornok alatt, Isten tudja meddig föl kell hagyniok minden reménynyel. Szóval: nincsenek tisztában magukkal." Két dologban mégis, úgy látszik, határozottabbak kezdenek lenni: sem orleanismus, sem socialismus. Félnek az utóbbitól, az első pedig haláluk lenne, így ismét, bárhogy okoskodjanak: vagy Bonaparte vagy Cavaignac. Hervéliából, Neuenburgből vett hírek szerint, a franczia kormány azon megegyezését küldé oda , hogy a Bernből Colombierbe érkezett, s ott beszállásolt 113 magyar menekvő Francziaországon átmehessen , de csak azon föltétel alatt, hogy ne Montevideoba, hanem egyenesen az észak-amerikai egyesült államokba hajózzanak. Parancsnokok Tiszt úr, egy mannheimi honvédzászlóalj volt őrnagya, a feltételt elfogadó nyilatkozatot adott ki társai nevében. Drezdából írják , hogy az értekezleteket nemsokára bezárják. Schwarzenberg hg. és Manteuffel urak a bezáráson jelen lennének. Mi a frankfurti diéta megnyitását illeti: a megnyitás napja még most sem bizonyos. Némelyek május 15-két gondolják, Madridból vett hírek szerint, Izabella királynő érdekes állapotban volna. Mint mondják, a hazát ez esemény nagyon megörvendeztetné. Az udvar május elején Aranjuezbe szándékozott. A királynő elutazása az orvosi tanácstól függött. A Cortesnek előre nem gondolt föloszlatása és a Bravo Murillo pénzügyminiszter úr pénzügyi tervei következtében , a mérsékleti párt közt szakadást előidézett események miatt, a szabadelmű , úgynevezett progressista párt, mely most magát democratánsak nevezi, nagy előhaladásokat ten. Ezen párt választási bizottmánya egy, szinte köztársasági programmot közöl. A spanyol, democraták a következő pontokat kérik : 1) Általános szavazatot, a nemzeti fensőség gyakorlatát és tettleges megszentesítését; 2) Minden szabadságnak, minden egyéni jognak kivétel nélkül, az állam általi elismerését, és hatályos biztosítását, egyéni biztosságot , a lakház sérthetlenségét, összegyűlési, társulati , kereskedelmi szabadságot stb.; 3) Egy kamarát a nemzeti egység kifejezéséül; 4) Egy választott államtanácsot ; 5) A megyék és tartományok függetlenségét helybeli ügyeik kormányzatát illetőleg; 6) Sajtószabadságot, minden pénzletétel, cautio, pénzügyi bilincsek nélkül; 7) Az igazságszolgáltatás egységét, az esküdt-, székeknek mindennemű bűntényekrel fölállítását, a bűnvádi eljárás ingyen kiszolgáltatását, penitentiális büntetőrendszert, s a halálbüntetés eltörlését; 8) A társaság különböző osztályait nyomó mindennemű adók gyökeres reformját, a fogyasztási adó megszüntetését, a só-, dohány- s egyéb, az állam által monopolizált jövedelmek eltörlését; 9) A hasznot nem hajtó kiadásoknak haladéktalan leszállítását, és a hasznot hajtó kiadásoknak fokonkénti kiterjesztését; 10) A szegény osztályokra nézve általános elemi ingyentanítást, szabad oktatást; 11) Az összeírás eltörlésére alapított katonai rendszert és a nemzetőrség fölállítását.