Pesti Napló, 1851. május (2. évfolyam, 344-369. szám)

1851-05-09 / 351. szám

ban Montalambert szelleme másként akarta: a remek­mű adatása bizonytalan időre betiltatott. Turin, april 30. *1­. Spinola őrgróf nem sokáig mulatott városunk­ban , mert már egypár nap előtt visszatért követségi helyére Rómába. Ideutazásának oka nem titok többé. Az nem volt vallási ügy — hanem a Baldasseroni úr által munkába vett négyes szövetség. A dolog fontossága bírta egyedül arra Spinola urat, hogy e tárgyban személyes értekezés útján nyerjen utasítást a királytól és kabinettől. Minő ezen utasítás ? még nincs tudva, de annyit már tudunk, hogy az őrgróf elutazása után, Azeglio úr rögtön Genuába rándult angol követ Abercombry lordhoz, ki jelenen is ott mulat még a Nervile nya­ralóban. Kétségkívül a lorddal is aziránt tanácsko­zott : mily tartást vegyen Piemont azon esetre, ha a tervezett négyes frigy létrejöne, Olaszország irá­nyában ? Jól értesült körökben beszélik, mikép Baldasse­roni úr épen nem saját feje szerint működik Rómá­ban , hanem Bécsben még taval készült terv után fáradozik nem kevesebben, mint egy osztrák-olasz vámszövetség létesítésében. Ausztria igen is jól tudja, hogy anyagi érdekek kapcsa által kötvén magához Olaszország független államait, sokkal biztosban megtarthatja Lombard- Velenczét is. És ha összes tartományival — és olasz szövetséges államaival — beléphet, a német vám­egyesületbe és Bundba, akkor oly hatalmas lesz, mint a Habsburgház V. Károly óta nem volt. Csakhogy a bécsi kabinet terveit — bár látszólag Baldasseroni, a toszkánai premier viszi is—keresztül látta már Anglia és Francziaország is. S e hatalmasságoknak nagyon is érdekükben van: Ausztria ezen törekvései ellen dolgozni. Innen Fran­cziaország tiltakozása a Bundbalépés ellen, és köve­telése Toszkána elhagyása végett. Innen az angol pártfogás Piemont irányában, melyet még a parókás „Times“ is helyesel. Azon kósza hír terjedt el a napokban, mintha Azeglio és Cavour urak között súrlódás volna. Egész bizonyossággal írhatom önnek , hogy e hír egészen alaptalan. E két legkitűnőbb tagja az itteni kabinetnek sok­kal inkább meg van győződve arról, hogy egyiknek a másikra szüksége van, minthogy egymással czi­­vódnának. Érzik mindketten a jelen idők súlyát, iparkodnak vállvetve mozdu­ni elő e kis ország fejlő­désben levő alkotmányszerű institutióit. E hírt csak a mai kabinet ellenei koholtatták. BÉKÉSMEGYEI LEVELEK. III. B. Csaba, ápr. végén. Örömmel vettük kormányunk fölszólitását, mely­ben kérdeztetü­nk : az Arad felé vezetendő vasút, megyénként vonattatása esetére, mit hajlandók köz­ségeink ajánlani? Fölkarolák e korszerű ügyet az értelmesebbek, s fáradalmas, de sükeres capacitatio után fejcsóválva ,,igent­" mondanak ködmönöseink. Ugyan­is az ut-, s épületekre megkívántaté tért ingyen ajánljuk, több helyütt az ingyen munkától nem idegenek polgártársaink, mi mindenesetre kön­nyiti a kivitelt. — Hogy akadnak, kik a gőzkocsit rész szellem művének tulajdonítják, sőt Isten harag­ját magára vonónak mondják, pirulva kell a 19-dik század derekán beváltanunk. — Békésmegyét e rónai által főpontokkal összekötni, és Szegedet ez­úttal elkerülni, méltányosnak és czélszerűnek tartjuk, finem önzés, — különben sem lévén e helyhez kötve, de a közjó mondatja ezt velünk. Szeged különben is­­ Tisza által van közlekedésben Szolnokkal, s igy a Fővárossal. Különösen pedig soha sem kell felednünk, hogy Békés megye termi az arany búza kalászt, s hogy sokszor, a gabnaszűke hazánkban nem volna érez­h­ető annyira, ha vidékünket a sár-tenger nem szige­teli el a többi megyéktől, minek valóságát ez évben is tapasztaltuk. Mind az ajánlatokat , mind pedig kérelmeinket, városaink küldöttjei fogják a kormány­nak előterjeszteni. Ez örömhírt szomorú és lakótársainkat sújtó váltja föl. Miként több helyütt, úgy megyénk szor­­galmas­ és önérzettől lekesített városai 1848-as év előtt, földesúri tartozásuktól megválták magukat. De a valódi megváltás, leginkább szerződésekben s kö­telezvényekben lévén, a forradalom költségeit, a magyar pénzjegyek megsemmisülését, s a do­hány­­pénz elvesztését siető Békés­ Csabának váltsági tőkéje, e perczben fölmondatik. Ezen város a fölmondott pénzösszeg lefizetési képtelenségét bizonyítja, múlt évben a kormánytól vett kölcsöne , miért is per útján lesz a tartozás megveendő. Kiváncsiak vagyunk a végeredményre : el fog-e marasztaltatni a város é s annak daczára , hogy a váltsági s kárpótlási ügyek, különösen a megváltott községekre nézve, nem ho­zatyák még tisztába , kénytelen leend­ e a város, a volt földesurasággal kötött szerződés erejénél fogva, a váltsági tőkét lefizetni ? Kondorosy: HIVATALOS. Kinevezések. Gróf Cziráky János Pest kerületi cs. kir. főtör­vényszéki elnök ur ő méltósága által f. évi május 6-án 273. szám alatt kelt rendelete szerint a pesti cs. kir. megyei törvényszékhez, és a területén levő társas- és járásbíróságokhoz következő segédhivatalnokok nevez­tettek ki; és pedig. I. a pesti cs. k. megyei törvényszékhez Írnokokul Tormásy Benjámin, Marczell Tamás, Biró József, Mráz József, Papp Lajos, Bellágh István, Fésűs Dániel, Mészáros Károly, Arday János , Nagy József, Kádár Ferencz és Fribauer Ferencz.----Végrehajtókul: Pádli Lajos, Oberrecht Ferencz, Góor Béla és Uj Albert.— dim­onokul : Cselko József, Nagy Miklós és Kántor István. II. A pesti cs. k. megyei törvényszék budai taná­csához írnokul: Merckl Tivadar, Leibniczgruber József, Adamovich Ádám és Tornay István. — Végrehajtókul: Molnár István és Strobl Vilmos. — Dirnokokul : Lég­­man Izidor, Veleczky Gyula és Beimel György. III. A pesti első társas bírósághoz Írnokokul : Gál Károly, Gyurkovits Alajos, Henszler Ignácz, Grasszer Filibert, Szen­ner József és Schneidt Ferdinánd.­­— Végrehajtókul: Bogisics Lajos, Travnik Antal, Dombay Imre és Gál Ernő. — Dirnokokul: Czéhmeister János és Bartay Gusztáv. IV. A pesti második társas bírósághoz Írnokokul: Zsitkovszky Antal, Mirth Antal, Lisznyay Zsigmond, Zsarnay Ábrahám és Balásy Ferencz. — Végrehajtókul : Bartay Ede és Engerth Tivadar. — Dijnokul: Kozák István , a másik díjnoki állomás egy ideig üresen ha­gyatván. V. A budai társas bírósághoz írnokokul: Krajcsovics Ferencz, Pejkő György, Sperlágh Ignácz , Görög Ist­ván, Máry Gyula, Nekám Endre és Holl Gyula. — Végrehajtókul: Kapmáry Antal és Sélley Imre. VI. A kecskeméti társas bírósághoz írnokokul: Darási Dániel, Mónus Ferencz, Báthory István és Balogh Imre. — Véghajtóul: Nagy Barnabás. VII. A kalocsai társas bírósághoz Írnokokul: Do­bos Sándor, Kustár Sándor és Horváth Ignácz. — Végrehajtóul: Rácz János. VIII. A váczi járásbírósághoz írnokokul: Ferber Alajos és Pajor Ferencz. IX. A gödöllői járásbírósághoz Írnokul: Holló József. X. Az alsó-némedi járásbírósághoz Írnokul : Finta Károly. XI. A pilisi járásbírósághoz Írnokul: Kramaricz Endre. XII. A ráczkevi járásbírósághoz Írnokul: Gyöngyösi István. XIII. A czeglédi járásbírósághoz Írnokokul: Wienner József és Dely Alajos. XIV. A nagy­körösi járásbírósághoz Írnokul: Csányi Károly és Szabó Albert. XV. A nagykátai járásbírósághoz Írnokul: Szabó János. , XVI. A dunavecsei járásbírósághoz írnokul: Török Pál. XVII. A kis­kőrösi járásbirósághoz Írnokul: Boros Sándor. XVIII. A hajósi járásbírósághoz írnokul: Pethes István. XIX. A biai járásbirósághoz Írnokul: Gunda Ferencz — végre XX. A szent-endrei járásbirósághoz Írnokokul: Hum­mel István és Krecsárovics Pál. Miről is az e jegyzékben megnevezett írnokokat és , I végrehajtókat, különösen pedig a helybelieket oly föl­d s hívással értesítem , hogy föleskettetésük végett azonna­­­l jelentsék be magukat nálam; a vidékieket pedig, hogy a tiszti esküjök letételére f. hó 17-ke tűzetett ki határna­­­pul, megjegyezvén még, hogy a dijnokok h­ivatalosko­­­dásuk megkezdhetése végett egyenesen, és mielőbb a­z illető főnökeiknél jelentsék be magukat. Kelt Pesten, 1851. május 7-kén.­­ For­stinger Mátyás, pestmegyei törvényszéki titkár. Hirdetés. Az épitő-hivatal utján történt fölmérés következté­ben folyó évi e hó 15-kétől kezdve a távolság Páka és Félegyháza közt egy-egy egyszerű állomásról %-ra szál­líttatott le, amaz Félegyháza és Péteri közt ellenben egy egyszerű állomásról 1%-ra emeltetett föl. E körülménynél fogva, minthogy e vonalon t. i. Fél­egyháza és Péteri közt minden szekér, tehát a posta is az út rész állapota miatt 1000 ölnyi kerülést tenni kény­­telenittetik, az említett két postai állomásnak minden egyes postajáratnál az érintett vonalon a vitelbért és ál­lomásért többre, tehát 1%-ért mindaddig számadásba venni megengedtetik, mig csak ezen akadály el nem hárittatik, s a szállítás a rendes utón eszközölhető nem leend. Pest, sz. György hava 29-kén 1851. Cs. kir. postaigazgatóság. A soproni kerületből a telekadó­ ideiglen behozata­lára czélzó munkálatok folyama fölött érkezett tudósí­tások szerint f. é. mart. hó végéig, 2432 község közöl, az első oktatás 2398, a határleirás 2168, a miveleti ren­deltetés és osztályozás 1775 községben végeztetett, s a telekkönyv 146,338 földbirtokosra 1,225,682 h­ely­­irati számokkal készíttetett el. Budapest, május 9. Nemzeti színházunkban, ma pénteken adatik: ESZTER ÉS DÁVID, vigj. 2 felv. Seribe után Somolki. —­­ Tegnapestre Marianna franczia dráma elő­ször adatvan színpadunkon, a közönség oly hosszantartó élvben részesült, hogy utoljára legtöbben mégis unták magukat, mert e dráma sem több sem kevesebb, mint épen hét felvonás , még­pedig oly formába öntve , min­t legtöbb franczia drámában kárhoztatva lát a közönség értelm­esb része. E darabot sokan előre különös becscsel bírónak, igen jelesnek, a legjobbak egyikének stb. hirdet­­gették. Voltak is benne egyes jelenetek, melyek az érzé­keny hallgató szemeiből könyet sajtoltak, hanem az ily könyeket még nem lehet a mű valódi becsének mérvéül tekinteni; ezek el nem moshatják ama feltűnő botlásokat, melyeket művében az író elkövetett. Az öreg tábornoknak minden módon meg kellett vakulnia, hogy oly dolgok tör­ténhessenek előtte, miket más ember vakon is észrevenne; hűtlen nejének mérget kellett innia, hogy minden jóra fejlődjék a hetedik fölvonásban : Mariannának húsz évig kellett szenvednie ártatlanul az író szeszélye miatt stb. Mindenesetre méltánylatunkat fejezzük ki az igazgatóság iránt, hogy egy új drámát —­ ha mindjárt Mariannát is — színpadra hozott. Bár minél több ügyelmet for­­dítna az igazgatóság a drámára, midőn különben is köz­tudomású dolog , hogy az opera jelenleg már magában elég nagy közönséggel bír, s a dráma hanyatlásnak indul. Színészeink Marianná­ban kitűnő szorgalommal mű­ködtek minnyájan. Jókainé (Marianna) különösen annyi melegséget, annyi erőt öntő játékába, miként főleg neki köszönhetni, hogy a darab itt-ott kedvező fogadtatásra talált. Latkócziné, Szentpéteri, és Bartha szinte ki­tűnők voltak. —­­ Sárközy Ferencz közönségesen ismert zenekara jelenleg egy új derék taggal szaporodott, mely nem ke­véssé fogja emelni e magyar banda érdemét. Ez új tag Pongrácz Lajos, a kolozsvári magyar zenebandának volt karmestere, ki klarinétot igen ügyesen játszik, s mint mondják, több talpraesett zeneszerzeményei vannak! — -j- A­mint tegnap est­e a színházban a csata folyt — mert Mariannában árgyúzásnak is kell előfor­dulnia — egy jámbor keresztény atyánkfia épen kívül­ről jött be a színházba , a mint hogy másunnan nem is jöhetett. A mi atyánkfia el volt sápadva, mint a fal, s hallván a csata nagy dübörgését, ijedve mondá­a mint belépett: „nagy baj van oda künn , igen sűrűn álgyúz­­nak valahol!“­s csodálta, mint lehet nyugton a tisztelt közönség ! ”­­ Lamotte József és Hohlfeld Ignácz helybeli polgári kereskedők egy kérelmet nyújtottak a városi ha­tósághoz az iránt, hogy engedtetnék meg nekik rendes közlekedési eszközölni a városerdő és a belváros között. Ha az engedélyt megnyerik, társaskocsikat fognak állí­tani a közönség használatára, melyeknek állomáshelye a belvárosban az evang. templom előtt, a város­ligetben pedig az új „Ringelspiel“ mellett leend. A kocsik állo­más­helyükről minden órán fognak indulni, tavaszszal reggeli 7 órától esti 7 óráig, nyáron által reggeli 6 órától esti 8 óráig. Egy kocsira 12 személy számíttatik, s míg a kocsiban üres hely lesz, egy kitűzött zászlócska fogja ezt jelenteni.... Mi hajlandók vagyunk hinni, hogy a városi hatóság szinte czélszerűnek fogja találni ezen intézkedést, s megadandja hozzá a szükséges enge­délyt. Alig van nagyobb város, mely kevesebb szabad sétánynyal, közmulató helylyel volna ellátva, mint épen Budapest. Itt kétszeres szükségét érezzük tehát annak, hogy az ily helyekkeli közlekedés, minél inkább meg­­könnyittessék. — "­" A tavasz, vidékünkön is mindenfelé legszebb reményeket kelt az ezévi termés iránt. Ennek követ­keztében legtöbb élelmi czikknek ára piaczainkon né­mileg már is alászállott. De csak piaczainkon, mert mikorra azok asztalra kerülnek, épen oly drágák, mint ezelőtt. A sütemények nem jobbak, nem nagyobbak sőt kisebbek, mint máskor, pedig a legszebb lisztnek mázsája alig 9 forint; vendéglőink asztalán a hús sem­miben sem kölönbözik a hajdanitól, pedig május eleje óta a húsnak fontja 2 krajczárral lejebb szállott. —­­ Pozsonyban az izraelitáknak régóta fenálló fiú­­iskolások mellett legközelebb egy más tanintézet fog ala­ku­tatni leányok számára, a község költségén , mely in­tézkedés jótékonyságát, mint mondják, különösen a sze­gényebb sorsú izraeliták fogják érteni. —­­ A városi hatóság és a gőzhajózási társaság közt a hajók kikötőjét és kirakási helyét illető alkudozások immár végeredményre vezetnek. Az ezen ügyben Augusz kerületi főispán úr elnöklete alatt összeült vegyes bizott­mány befejezte működését. E szerint meg van határozva a part-és víztér, mely a társaságnak átengedtetik; a par­ton építendő lakhelyek magassága (34 láb.) Az utazók kiszállítására az egykori hajóhíd helye engedtetett át. A lánczhídon alul levő part­ tér, melyet eddig a keresk­­egylet használt, szinte a gőzhajótárs­ birtokába bocsátta­­tik minden kárpótlás nélkül. Az ezen téren heverő nagy köveket azonban a társaság tartozik onnan egy más megnevezendő helyre hordatni. A marhaszállító hajók részére a tábori kórház közelében jelöltetett ki egy part­rész minden díj nélkül. A part-haszonbér 2 — 3000 pontra tetetik. A város , mint hírlik, annál kevesebbet követel , minél szebbek, csinosabbak s alkalmasbak lesznek a társaság által építendő lakhelyek. A bizott­mánynak ezen javaslatát a város már elfogadta, s nem­sokára várhatni, hogy ezen egész ügy végképen be­fejeztetik. —­­ Pápáról írják , hogy ott Ujfalusi szinésztársa­­sága, i­­dő elején kezdé működését, s a közönség köz­tetszéssel kiséri előadásaikat. —­­ Hírlik, hogy a Vág és Garan vize, a kormány költségén , mielőbb szabályoztatni fogna. — Május 2-ra viradólag II.­Várad mellett megint új rablás követtetett el a Biasini-gyorsszekéren, példá­jául annak , hogy a conductorok többszöri kárvallások mellett sem tanulnak vigyázók lenni. Ekkor is az uta­zókkal együtt aludt, s a tolvajnak alkalma volt, a más napon tett vizsgálatok eredménye szerint, egy fél óráig a saroglyán ülve , a felső bőrládát fölhasitni s abból mindent kiszedegetni. A megkárosított utazó a n.­váradi hatóságnál minden lépést megtett vagyona visszaszerez­­hetésére, s a följelentőnek visszakerülés esetére 40 pontot ajánlott. Óhajtjuk tudni, mily eljárással lesz a gyors­­szekértulajdonos a kárvallott irányában ! (Beküldetett) —­­ Egerből írják, hogy az ottani kath. tanitóintézet nyolczosztályú nagy gymnasiummá fog átalakíttatni. A tanítók évi díjának felét az érsek , másik felét a káp­talan fogja fizetni. A jogakadémiánál legalább nyolcz tanár fog működni. — Ilki szerint azon néhány száz tagból álló telep, melyet Ehrenberg úr akar Magyarországon meghono­sítani , elindult volna már hazánk felé. Mi ugyan még mit sem hallottunk felőlök, csupán azt hirdetik némely lapok folyvást, hogy a kormány ezen telepítési társu­lattal legkisebb összeköttetésben sem áll, s igy a tele­pedők a kormánynak ez ügyet illető pártfogására, jóté­konyságára nem igen számolhatnak. Nem is igen leend arra szükségök , ha már a telepítők kolostorok és kór­házak felől gondoskodnak számukra. —­­- Némelyek sürgetik, hogy a gőzhajók ezután ne csak a császárfürdő, hanem az alduna mellett levő für­dők körül is állapodjanak meg, s az órai fordulást ott is tegyék meg. Mennyire szükségli e megállapodást, és fordulást a közönség érdeke, azt most vitatni nem akar­juk , csak arra figyelmeztetjük az aldunasoron levő fürdők bérlőit, hogy fordulhat ott a hajó és meg is ál­­lapodhatik, de ha fürdőikbe legkisebb rendet, legkeve­sebb javítást sem igyekezzenek tenni, nem igen fogják őket a vendégek valami nagy számmal háborgatni. — Tisztaság, pontos kiszolgálát, kényelemrőli gondoskodás, stb. főkellékeihez tartoznak e fürdőknek. —­­ A német színház ügye naponkint hanyatlik. Úgy látszik, hogy „megnehezült az idők viharos járása fölötte é s gyökeres javításra, vállvetett működésre van szüksége, hogy megmeneküljön. A Loc. bl., mintegy ezeket írja róla : a pest,­ német színház szomorú viszo­nyai jelenleg ismét oly általános szétbomoltságban van­nak, hogy e dolgoknak végkifejlődése legrövidebb idő alatt kimaradhatlanul be fog következni. A közönség részvétlensége által ismét csaknem azon szerencsétlen pontra jutott ez intézet, melyen a múlt nyáron állott. Haimer igazgató úr legjobb törekvései szinte minden süker nékül maradtak. A Spiegl ezt írja : folyó hó 16- kán csakugyan meg fog történni , hogy Haimer igaz­gató úr az itteni német opera társasággal Bécsbe utazik, ott a Károly színházban egy hosszabb vendégszerep­­ciclust nyitandó. Hasselt-Barth asszony és Stéger úr (?!?) hírszerint szinte csatlakoztak e vállalathoz. POLITIKAI SZEMLE. Pest, május 9. (!) Párisi tudósításaink május 3-ról, a rettegett nap előestéjéről szólanak. Semmi olyan körülmény nem adta lt magát, melyből zavarokra következtetni lehetett volna. A katonaság és rendőrség egyre jött ment, de semmi prédára nem tehetett szert. A nemzetgyűlésben, az ellenállási bizottmány sajtójának lefoglaltatása követ­keztében, a megbecstelenítni akart Greppois Miot kép­viselőkre fogott hírért Joly és Schoelcher képviselők interpellálták a belügyminisztert, ki felelni nem tudott, s a két képviselő tisztában állott az elszomorodott több­ség előtt. A legitimisták még nincsenek tisztában magukkal. Ők háromtól félnek: az orleanismustól, caesarismustól és socialismustól. Mintsem valamelyik orleans-herczeg­­ üljön a franczia trónra, inkább meghosszabbítják Bo­naparte úr elnökségét, s mintsem Bonaparte úr csá­szár legyen, inkább Cavaignac tábornokra szavaznak, s mintsem egyenesen Cavaignac­ tábornokra szavazza­nak , ismét Bonaparte úrhoz térnek vissza, minthogy remélik , miszerint Bonaparte úr kormánya alatt kilá­tásuk lehet Chambord gróf visszahozására , míg Ca­­vaignac tábornok alatt, Isten tudja meddig föl kell hagyniok minden reménynyel. Szóval: nincsenek tisz­tában magukkal." Két dologban mégis, úgy látszik, ha­­tározottabbak kezdenek lenni: sem orleanismus, sem socialismus. Félnek az utóbbitól, az első pedig haláluk lenne, így ismét, bárhogy okoskodjanak: vagy Bona­parte vagy Cavaignac. Hervéliából, Neuenburgből vett hírek szerint, a franczia kormány azon megegyezését küldé oda , hogy a Bernből Colombierbe érkezett, s ott beszállásolt 113 magyar menekvő Francziaországon átmehessen , de csak azon föltétel alatt, hogy ne Montevideoba, hanem egyenesen az észak-amerikai egyesült­ államokba hajóz­zanak. Parancsnokok Tiszt úr, egy mannheimi honvéd­zászlóalj volt őrnagya, a feltételt elfogadó nyilatkozatot adott ki társai nevében. Drezdából írják , hogy az értekezleteket nemsokára bezárják. Schwarzenberg hg. és Manteuffel urak a bezáráson jelen lennének. Mi a frankfurti diéta megnyi­tását illeti: a megnyitás napja még most sem bizonyos. Némelyek május 15-két gondolják,­­ Madridból vett hírek szerint, Izabella királynő ér­dekes állapotban volna. Mint mondják, a hazát ez ese­mény nagyon megörvendeztetné. Az udvar május elején Aranjuezbe szándékozott. A királynő elutazása az or­vosi tanácstól függött. A Cortesnek előre nem gondolt föloszlatása és a Bravo Murillo pénzügyminiszter úr pénzügyi tervei következ­tében , a mérsékleti párt közt szakadást előidézett ese­mények miatt, a szabadelmű , úgynevezett progressista párt, mely most magát democratánsak nevezi, nagy előhaladásokat ten. Ezen párt választási bizottmánya egy, szinte köztársasági programmot közöl. A spanyol, democraták a következő pontokat kérik : 1) Általános szavazatot, a nemzeti fensőség gyakor­latát és tettleges megszentesítését; 2) Minden szabad­ságnak, minden egyéni jognak kivétel nélkül, az állam általi elismerését, és hatályos biztosítását, egyéni biz­tosságot , a lakház sérthetlenségét, összegyűlési, társu­lati , kereskedelmi szabadságot stb.; 3) Egy kamarát a nemzeti egység kifejezéséül; 4) Egy választott állam­tanácsot ; 5) A megyék és tartományok függetlenségét helybeli ügyeik kormányzatát illetőleg; 6) Sajtószabad­ságot, minden pénzletétel, cautio, pénzügyi bilincsek nélkül; 7) Az igazságszolgáltatás egységét, az esküdt-, székeknek mindennemű bűntényekrel fölállítását, a bűnvádi eljárás ingyen kiszolgáltatását, penitentiális büntető­rendszert, s a halálbüntetés eltörlését; 8) A társaság különböző osztályait nyomó mindennemű adók gyökeres reformját, a fogyasztási adó megszüntetését, a só-, dohány- s egyéb, az állam által monopolizált jöve­delmek eltörlését; 9) A hasznot nem hajtó kiadások­nak haladéktalan leszállítását, és a hasznot hajtó kiadá­soknak fokonkénti kiterjesztését; 10) A szegény osztá­lyokra nézve általános elemi ingyentanítást, szabad oktatást; 11) Az összeírás eltörlésére alapított katonai rendszert és a nemzetőrség fölállítását.

Next