Pesti Napló, 1851. június (2. évfolyam, 370-392. szám)
1851-06-02 / 370. szám
ságu gróf Almásy Móricz urnak elnöklete alatt egy bizottmány ily nevezet alatt: ,,Számolási bizottmány a haditörvényszékileg elitélt személyek elvesztett vagyonára nézve“ olyformán küldetett ki, hogy ezen bizottmánynál, feküdjenek bár a kérdés alá vett javak Magyar- , Horvát-, Tótországban, a Szerb Vajdaságban, vagy Temesibánságban , kötelesek mindazok, kiknek igényeik vannak, ezeket 1. évi márt. 20-tól kezdve ,hat hónap alatt bejelenteni, mely bejelentés elmulasztása esetére ezen igények megszűnnek, és sem egyesség, sem törvény útján fel nem számolhatókul kijelentetnek. . .Szükséges tudomás, és alkalmazás végett ezennel hivatalosan értesittetnek. Pestmegye törvényszéke által. Hirdetés a cs. kir. helytartóság ideiglenes főnökétől 1851—ki april 17-kéről, melylyel az állodalmi egyedárusági tárgyaknak be- és átvitelére vonatkozó határozványok közzétehetnek. A cs. kir. pénzügyminisztérium, az állodalmi egyedárussági tárgyaknak be- és átvitelére nézve, f. é. mart. 3-kán 19023. sz. a. kelt rendeletével is a következő, már a nyugati és éjszaki koronaországokban 1838. év óta fenálló határozványokat adta ki hasonló alkalmazásul : 2. Sónak és dohánynak külföldről behozhatására, vagy e nevezett egyedárussági tárgyaknak a vámterületen átvitelére , minden folyamodó sajátkezüleg aláirt és tulajdon pecsétjével megerősitendő benyujtványnyal köteles engedélyt kérni. Ebben azt, hogy mi végre akarja az egyedárussági tárgyakat behozni, s ha dohányról lenne szó, ennek faját s minden egyes fajnak mennyiségét is ki kell tenni. 1. A folyamodványok a következő szakaszokban foglalt határozványok utasításai szerint a cs. k. járási vagy országos pénzügyhatósághoz nyújtandók. 3. A járási pénzügyigazgatóságok föl vannak hatalmazva: megengedni a dohánynak be- vagy átvitelét, ha a mennyiség 15 bécsi fontot meg nem halad, s ha a tisztség, melyen át az egyedárusági tárgy bejöttének történni kell, azon járási igazgatóság tiszti körébe esik, melynél a folyamodvány benyujtatik. 4. Az országos pénzügyigazgatóság fel van hatalmazva, megengedni a dohánynak be- vagy átvitelét, ha a szóbanforgó mennyiség a korábbi kelendőségből bejelentett mértéken fölül rúg, vagy ha e mértéket meg nem haladja is, de a belépti tisztség nem azon járási pénzügigazgatóság tiszti körébe esik, melyben a folyamodó lakik. 5. Az egyedárussági tárgyak be- vagy átvitelére szóló engedélyek érvényességének ideje, mennyiben azok a járási pénzügyigazgatóságoktól adattak — egy hónapra, ha pedig az országos pénzügyigazgatóságtól erednek, a kiadás napjától számítva három hóra szorutatik. Ez időköz eltelte után a folyamodó, ha az egyedárussági tárgy bevagy átvitelét meg is kívánná, új engedélyt kérni tartozik. Geringer A hadügyminisztériumnak 1854-ki april 14-én kelt rendelete , melylyel a hadbirósági gyakorlatba fölvételre szükséges állodalmi vizsgálatokat tárgyazó határozatok tetetnek közhírré. (A ‘közönséges birodalmi törvény- és kormánylapból 1851. XXX. darab, 95. sz., kiadott 1851-ki april 26-dikán). Az 1850-ki julius 30-kán kelt ideiglenes törvényre (birod. törv. lap 327-ik sz.) és a vallás- s közoktatási ministernek 1851-ki január 21. kelt rendeletére (bírod. törv. lap 28-ik sz.) vonatkozólag, a katonai igazságügyi szolgálat gyakornokai jövendőbeli fölvételére nézve következő rendeltettetik : I. A jog-és állodalmi tudományok azon hallgatói, kik négyévi tanfolyamukat a lombard-velenczei királyság valamely tanintézetében 1851-dik évben végzik, további rendelkezésig , a hadbirósági gyakorlatba lépésük előtt csak a különös állodalmi vizsgálatok egyikét kötelesek letenni , a másikat azonban egyévi határidő alatt annyival bizonyosabban utána pótolni, minthogy ők ezen kedvezményt elvesztik, ha mind a két különös vizsgálatot legfölebb 1852-ki december utolsó napjáig le nem tették. II. A jogtanulmányaikat valamely magyar, horvátés erdélyországi tanintézetben végzőkkel , a katonai igazságügyi szolgálatba való felvétel alkalmával, további rendelkezésig , az eddigi szabályok szerint kell bánni. III. Azoknak, kik tanulmányaikat a bécsi, prágai, olmützi, insbrucki, krakói és lembergi egyetemek valamelyikén , mégpedig: a) az 1850-51-ki tanulmányévben végzik, ki kell mutatniok , hogy négyévi tanfolyamukat, amint azt az 1850-ki julius 30-kán kelt törvény rendeli, teljesen bevégezték, s hogy az általános vizsgálati osztályt, továbbá a különös vizsgálati osztályok közöl az egyiket jelesen a bíróit, elegendő sükerrel letették; azok ellenben, kik b) tanulmányaikat az 1851-52-ik évben fejezik be, a hadbirósági gyakorlatba csak úgy vétethetnek fel, ha az elméleti állodalmi vizsgálatok mind a három osztályát , akkér , mint azt az 1850-ki julius 30-kán kelt törvény általában rendeli, letették. IV. Azokra nézve , kik az 1849-50-dik évben végeztek, a hadbirósági gyakorlatba való fölvétel tekintetében az eddigi határozatok érvényesek. Csorich. F. hó 28-án jelent meg a birodalmi törv. és körmi. XL darabja , még pedig német egyes és az összes kettős kiadásokban , kivéve a román-németet. Tartalmazza : 132. sz. a. a keresk. min. f. é. febr. 1-i kibocsátványát a posta-bérmentesités kényszerének megszüntetését illetőleg Ausztria és Lengyelország közt. 133. sz. a. ugyanannak febr. 3-iki kibocsátványát a a szabad Pó-hajózás felügyeletével megbízott központihivatal bérmentességét illetőleg. 134. sz. a. a közokt. min. ápril 29-ki rendeletét a gymnasiumi magántanulók félévi vizsgálattételét illetőleg. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapesten, jun. 2. — Nemzeti színházunkban, ma hétfőn adatik Lendvai javára: HARAMJÁK, szomorújáték 5 felvonásban, irta Schiller , fordította dr. Toldy Ferencz. — Szigligetinek Aggteleki barlang czimű népszínművétől— mely tegnapelőtt került színpadra — előre is sokat vártak némelyek , kik némely daraboktól előre sokat várni már megszokták. Azonban ki kell mondanunk , hogy a közönség nagy része velünk együtt azon meggyőződésre jutott, mikép e mű, Szigligeti leggyöngébb darabjainak egyike, sőt mondhatni, hogy nincs népszínműve, melyben a magyar népi elem oly kevéssé volna képviselve, s melynek oly kevés igénye lehetne a magyar népszínmű nevezetre. Itt még csak alakot sem látunk, melyről elmondhatnék, hogy ő a miénk , ő valóban közülünk való. A jó szivü tiszttartó (Szentpéteri) és hóbortos fia (László) legépebb alakjai a darabnak, de nem bírnak annyi érdekkel, hogy a körültök végbemenő czifra ürességeket elfelejtessék. És a közönség valóban , minden hatásra számított látványosságok mellett sem jelenté ez estre kitörő tetszését. Egy párszor tapsra buzdult ugyan, de nem a cselekvények megkapó volta miatt, hanem egy pár triviális szó hallásakor, például: midőn a hóbortos fiú azt mondá , hogy boldogságához képest Ádám és Éva boldogsága a paradicsomban csak Luviksz, vagy : hogy nem fog több leányt szeretni, ha mindjárt czintányéron hozná is szivét elébe, és hogy rector uram nem nevelte a lányt apáczának, hanem inkább anyáczának. E helyek egyszersmind bizonyságai a tapsoló közönség fölfogásának szüszlésének. A díszítmények és alakcsoportozatok jól sükerültek , a bengáliai tűz is szépen világított, s a jó és rész szellemek pontosan végzők kötelességeket. A darabhoz Bognár Ignácz úr készité a zenét, mivel azonban e darabban semmi helyök a népdaloknak s hozzá bármely nótát eldúdolhatni, a készített zenéről, mely a darabhoz vala mérve — nincs mit mondanunk. Tárczánk legközelebb kimerítő czikket hozank ezen úgynevezett népszínműről. — A két Patikáros testvér jeles bandájáról hibás tudósítást közlöttünk minap. Ezen banda a kalaputczai borsajtóban hetenkint kétszer vasárnap és szerdán estve fogja a vendégeket legszebb magyar nótáinkkal gyönyörködtetni. — A nemzeti színház igazgatósága következő sorokat írja a mai színlapon : „Lendvai úr a mai előadásban súlyos és hosszas betegsége után először, de egéssége teljes helyreálltáig egyszersmind ezúttal utolszor is lévén szerencsés föllépni, az igazgatás (!?) a t. ez. közönség méltánylatával véli magát találkozni (ez is ma:gyarul van?) midőn e rendkívüli (?) alkalmat fölhasználva, azt a művész javára rendezi, hogy a t. közönség méltányló gyámolitása által egésségében , melynek teljes visszaszerzése végett kénytelen fürdőre utazni , megerősödvén , minden tehetségét, ernyedetlen buzgalommal mielőbb ismét e nemzeti intézet javára szentelhesse.“ Mi úgy hisszük, hogy ez estve a közönség, kedvelt művésze iránti részvétét e czifra értesítés nélkül is azon mértékben fogta volna megmutatni, melyben ő azt teljesen megérdemli. — ■j" Mióta a Kiutahiában levő helzettek közöl legtöbben kegyelmet kaptak, hirszerint az aleppóiak közöl is sokan folyamodtak kegyelemért s várva várják a pillanatot , melyben Törökországot elhagyhassák. Aleppóban, mint közönségesen tudva van, még következő menekültek tartózkodnak : Kmethy (Izmáél basa) Stein (Ferhad basa) Zarziczky (Ozmán bég) Balogh János, Voronieczki (Jussuf bég) Schneider (Hassen bég) Fiala, Baróthi (Ozmán aga) Albert (Selim aga) Scheidenberg (Adron aga) Nemegyei (Omer aga) Holtan (Iskender aga) Oroszdi (Omer aga) Grimm (Mustafa aga) Árvai (Sáli aga) Tóth (Ibrahim aga) Schöpf (Jussuf aga) Tabosinszky (Jakub aga) Ezeken kívül itt tartózkodik Lévai temesmegyei volt csendbiztos nejével és két leányával, kiknek egyike Zarziczkyné, másika Tóthné , és hét szolga. Azok, kiknek neveikhez a fölvett török név mellékelve nincs, ledobták a fezt s megszűntek törökök lenni. Stein, Zarziczki, Oroszdi —az előtt Schnabel—■ körüli kételkedtek. Mondják, hogy nem a legjobb egyetértésben élnek egymással. Mint hírlik a magyar forradalom történetetét terjedelmesen megírták , s németre fordítva egy berlini könyvárusnak 18 ezer (?) tallérért adták el — ha igaz. — A városi hatóság nemrég falragaszok által hirdető azonrendeletét, mely szerint az illető gabnakereskedőknek, pálinkafőzőknek, szalámi készítők-, szatócsok-, és aprómarha kereskedőknek stb. szorosan megtiltatik, hogy életet, szalonnát, főzeléket, gyümölcsöt, tojást stb. máskor vásároljanak be, mint hetivásárok alkalmával, s akkor is csak délelőtti 11 órától kezdve. A rendelet ellen cselekvők azon kívül, hogy bevásárlóit áruczikkeiket elvesztik, 12 p.ft. büntetéspénzt is fizetnek. — -j- Halljuk , hogy Tóth Lőrincz úr azon „törvénykezési lapra“ melynek megindíthatásáért a minisztériumhoz kedvező ajánlatok mellett folyamodott, az engedélyt már megkapta. — -j- Az országos kormánylap, tisztviselők és községek számára, a budai egyetemi nyomdában következő számban és nyelveken nyomatik : magyar-német 10,000; tót-német 5,000; csupán német 3,000; oláhnémet 1,200; orosz-német 700. — -j- Némely hírek szerint Magyarországon néhány középítészeti hatóság fog nemsokára szerveztetni. Ezen hatóságoknak székhelyük lesz Buda, Pozsony, Soprony, Kassa és Nagyvárad. —- Hírlik, hogy a földmivelési és bányászati minisztérium, mint önálló tárcza meg fogna szűnni, s egy bécsi lap állítása szerint, a kereskedelmi minisztériumba fog beolvasztatni mint külön osztály. —- -j- Érdekesnek tartjuk fölemlíteni, hogy a Roth- Teleky-féle iskolai segélypénz elnyerése végett ez idén is számos evang. felsőbb iskolai tanuló ifjú folyamodott. A folyamodók mint tudva van, egy latin s egy saját anyanyelvükön irtt értekezést tartoznak az e végre kinevezett válaszmányhoz benyújtani. Mind a mellett, hogy a folyamodók nagyobb részint szláv eredetűek, a bemutatott 110 értekezés közöl szláv nyelven csak négy, németül csak hét, a többi magyar nyelven íratott. — A kerepesi és országúton leendő főcsatorna építésére Wagner János helybeli építőmester vállalkozom. Egy öl építését 56 poftért fogja végezni. — J Mondják hogy a boradóra nézve némi módosításokat fognának tenni. — -j A szentendrei szigetben levő Kis Oroszi helység folyamodott , hogy Nógrádmegyétől csatoltassék Pestmegyéhez, melyhez fekvésénél fogva is tartozik. A helység reméli, hogy ezen óhajtásának teljesítését, mit az 1802-diki országgyűlésen hiába sürgetett, most már csakugyan meg fogja nyerni. POLITIKAI SZEMLE. Pest, jun. 2. (!) Fámból, május 27-kéről három fontos kérdésre nézve kapunk tudósításokat. Első a revisio , második a május 31-kei törvény, harmadik a fusio. Az első kérdésre nézve , még mindig ugyanazon confusio uralkodik, mint pár nap előtt. A pyramid- és rivoli utczai gyüldék az indítványszerkezet fölött nem egyezhetnek. Mi a másodikat illeti, tudniillik a május 31-kei törvényt, az Elysée — Faucher úr ellentörekvései daczára — védpajzsának tartja , s ha a veszély fenyegeti, melle elébe veti, s hivatkozni fog a népre , melynek égő vágyai közé tartozik annak eltörlése. A harmadik kérdés a Jusio, a két monarchiai párt kibékítése, nem látszik a térfoglalásban sebesen haladni. Sőt Changarnier tábornok nem fusionista , mint némely lapok ezelőtt állították. (Erről külföldi rovatunk alatt bővebben.) Changarnier tábornok politikai véleményéről, ha az Ind.beige párisi levelezőjének hihetni, ezt kell megjegyeznünk : „Ő a monarchia iránt teljes rokonszenvvel viseltetik , hanem jelenleg , a köztársaság szükségességét elismerte , s ennek őszintébb védője nincs nálánál.“ Azt állítják, hogy Thiers úr is így vélekedik. A Romában történt események, kivált a democrata sajtóban nagy elkeseredést keltöttek föl, s a jezsuitákra fogják , hogy ők okozói a pápai és franczia katonaság közti orgyilkosságoknak. (?) Florenczből jött hírek szerint, az angol kormány igen erélyes jegyzékiratot intézett a toszkánai kormányhoz, bizonyos Puckenham nevű angol kiűzéséért, ki ott valami bibliai társulat ügyében működött. Úgy látszik, mint az Ind. Írja, hogy a toszkánai kormány Ausztriára támaszkodva, elhatározó az angol kormánynak nem engedni. Frankfurtból a F. O. P. A. Z. után a következő fontos tudósítást vesszük : „Az osztrák kormánynak az európai hatalmakhoz intézendő emlékirata, melyben politikája alapelveit védve , Európa nyugalmára nézve annak sürgető szükségességét nyilatkoztatja ki, némi módosítással nemsokára megjelenendik. Az olmützi congresszus bezárása után , ennek eredményeit egy külön emlékiratban akarják közrebocsátani, s egyszersmind fölfejtetnek az indokok , melyek a kérdéses határozatokat igénylik. Ezen jegyzékirat három hatalmasságtól lesz aláírva, melyek együtt a szent szövetséget képezik.“ Tallenay úr, a franczia köztársaságnak frankfurti követe , a confoederatio mellett teljhatalmú követté neveztetett. Londonból semmi különös érdekű. Portugálból május 24-kéről érkezett telegrafi tudósítás szerint, Saldanha minisztériumának első tette valt, a sajtótörvény eltörlése. Francziaország. (!) Páris, máj. 27. — Francziaország az Európa figyelmét magára vont nagy kérdés eldöntésének előestvéjén áll. Remény- és aggodalommal néz elébe a világ a lehető eredményeknek. Megoldását mindenki európai érdekűnek tartja. És midőn a kérdés ily nagy fontosság fölszínére emeltetik, hiszi-e valaki , hogy Francziaországban bárcsak két párt is megoldására nézve egyettértene ? Ki e tévhittel áltatná magát, s a békés megoldás rózsapárnáin már előre is szunyodozik, tekintsen el végig a franczia journalistikán, talál-e két egyező véleményt? Nem mondjuk, hogy a pártgyüldék tanácskozó vitáiban részt vegyen, mert ebből is eléggé meg lehet győződni a veszélyes állás valósága felől. A gyüldékben az egyenetlenkedés magvai még inkább fölcsiráznak, mint a journalistikábtól látszik. Tényeket elősorolnunk fölösleges volna, s egyszersmind el is fárasztana. De mégis lássunk egyet, mi állításunkat legközelebbről igazolja. Az alkotmány átvizsgálásának indítvány-szövegét a pyramid-utezai gyüldében megállítván, (1. utóbbi számunk legújabb rovatát) a rivoli-utezai (legitimista) gyüldével közölték, s ez azt visszautasitá. A pyramid-uterai (bonapartista legitimista) gyülde már szöveget indítványozott, mely a következő : „Alálírt képviselőknek, azon czélból, hogy a nemzetet fensősége teljes gyakorlatába visszahelyeztessék , van szerencséjük azon kivonatukat kifejezni, hogy az alkotmány átvizsgáltassék.“ Azonban , úgy látszik, hogy e szerkezetet nem fogadják el a legitimisták, pedig már sokan remélették, hogy az indítvány le fog tetetni a nemzetgyűlési bureauban. A párisi esti lapok ugyanazt állíták, hogy 182 képviselő aláírta volna, az Ind. beige levelezője pedig csak 100 képviselőről tesz említést. Szóval ez egyetlen tény is arra mutat, hogy azelőtt pár órával, midőn az indítványt le kellene tenni, a revistót kérvényező pártok közt a szó teljes értelmébeni zavar uralkodik. Mi lehet a kérdés jövendője ? gondolni lehet. Másik fontos kérdés : a május 31-kei törvény. A Constitutionnel a kereszthadat erélyesen folytatja ellene. Május 26-ról egy újabb czikket közöl, mely legvilágosabban elárulja az Elysée terveit. Imez kivonatban : „Léon Faucher úr minisztériuma a május 31-kei törvényt politikája zászlójául tűzte ki. Nekem igen tetszett volna, ha Léon Faucher úr minisztériuma hivatalbalépésének napján szabadon , minden politikai meggyőződéseivel együtt lépettvolna föl a nemzetgyűlés előtt. Nekem (t. i. Véron úrnak) különösen tetszett volna, ha az, az ország csengésével bátran szembemenve, az alkotmány revíziójából politikája programmját és czélját alkotandja. Azonban nem úgy történt. Faucher úr félt a legkisebb vihartól is , hogy a május 31-kei törvény felől nyilatkozzék. Most Faucher úr misztériuma, hogy egy roszul kezdett vitából megszabadulhasson, rögtön csak megjelenik azon elhatározásával, hogy a május 31- kei törvény vele egy test és lélek. Mi sajnáljuk a ministériumot. Nemsokára zavarba fog jőni. Rögtönzött zászlajának redői közé rejtőzve, a revisio fölötti nagy viták alkalmával oly szabadon nem mozoghat. Mint tudva van, egy legelkeseredettebb harcz készül előre; a pártok szenvedélyeik magasságából Francziaországhoz fognak szólani; a kormányra és egymásra támadnak. Az ország, melynek akarata szilárd és élénk,aggodalommal és részvéttel tekintend a szószék lármás előharczaira és tiszteletes és elhatározott állása előtt, ha nem csalatkozunk , minden lárma megszűnik és a szenvedélyek elhülepednek. E pillanatban, midőn a pártok kimerülve vannak, nézetünk szerint, a minisztérium szép szerepet játszhatott volna, fölserkentvén a kedélyekben az önmegtagadás érzelmeit, s javallhatta volna az engedékenység és alkudozás új politikáját. Léon Faucher úr minisztériumának a május 31-kei törvény melletti oly heves és késő atyai szeretetét nem tudom magamnak megmagyarázni , mely törvény ma a mérsékleti pártot elválasztja, és senki előtt nem elégséges hatalom az ország veszélyei és a pártoskodások kétségbeesésig vitt önmegszorításai ellen. A május 31-ei törvény eltörlésével csak a rosz gondolkozásnak lehetnek elégedetlenek. Mert ez a legborzasztóbb pokolgép , hogy Francziaországnak minden pontján föllobbantsa a polgárháború tüzét.“ A harmadik fontos kérdés , melyet halva született gyermeknek lehet nevezni, a fusio. Közelebbről, ha jól jut eszünkbe, némely lapok azt írták, hogy Changarnier tábornokban erős gyámolt kapott volna. Az Ind.berge, mint mondják Changarnier tábornok Moniteurje, azt hisszük e kérdésben legtöbb bizonyossággal szólhat. A levelező érdekesen adja elő, hogy Changarnier tábornok épen nem fusionista. Ha megkérdezi az ember Thiers urnak vagy egy barátját így nyilatkozik: „Changarnier tábornok nincs a fusio mellett, azt nem akarja semmi áron, e tényt egy segédétől tudom , ki maga beszélte nekem, hogy a fusio egy álom, ostobaság. Ha valaki azt mondaná, hiszen egy segéd nem mindig tudhatja parancsnoka politikai véleményét, akkor egy tömeg közé kell vegyülni, hol a képviselők legélénkebben vitatkoznak, s közülök egy azt mondja: „Changarnier tábornok nem tartja lehetségesnek a fustot, vele beszéltem személyesen, azt mondá, csalatkoznak, ha aztgondolják, hogy velük tart.“ Ha az ember Guizot, úr embereit vagy az Assamblée national szerkesztőit hallgatja ki, ezek azt mondják, hogy a segéd nem tudhatja , csak személyes véleményét mondja; a képviselőre nézve pedig megjegyezik : ezen bámulni lehet, midőn X. báróné és grófnénál a tisztelt tábornok úgy nyilatkozott, hogy meggyőződéséből a fusio ügye mellett van stb. — E néhány vonás, úgy hiszszük , elégséges a kérdés jelenlegi állásának előtüntetésére. 135. sz. a. a keresk. min. máj. 40-ki kibocsátványát, mely által közzétetetik, hogy f. é. april 19-ilegf. határozat folytán a chileni kereskedelmi zászló az austriai kikötőkben kedvezményezett zászlóul tekintendő. 136. sz. a. Ugyanannak máj. 17-ki kibocsátványát, üzletigazgatóságoknak felállítását a cs. k. status vaspályákon s azoknak Prága , Pest és Grátzba elhelyezését illetőleg. 137. sz. a. a máj. 19-ki cs. rendeletet az 1849 jun. 14-ki uj törvényszéki szerkezet 34. pontjának alkalmazásba hozatala iránt. 138. sz. a. a máj. 19-ki cs. rendeletet, mely által azon fenálló törvényes határozmány , mely szerint oly bíró, ki valamely félhez vagy annak képviselőjéhez zselléri vagy bérszerződési viszonyban áll, a bírói hivatalnak e fél polg. jogügyeibeni gyakorlatától kizárva van, megszüntetik. 139. sz. a. máj. 20-ki cs. rendeletet, azon bűnösök ideigl. büntetésének kiszabásánál követendő eljárást illetőleg , kiknek az esküdtszékek által megitélt halálos büntetés elengedtetik. 140. sz. a. a belügyminiszter május 22-ki bocsátványát, mely által a cs. k. csendőrségbe belépő katonai kapitulánsoknak a sajátjukból fizetendő első félfogadási pénzadalék elengedtetik. 141. sz. a. máj. 23-ki cs. rendeletet, mely által az esküttszékek által ítélt büntetések rendkívüli szeliditése iránti javaslatok ügyébeni eljárás szabályoztatik. 142. sz. sz. a. a bel-, had-és pénzügyminiszter máj. 25-ki kibocsátványát a községeknek azon három osztályok valamelyikébe soroztatása iránt, melyek a hadsereg beszállásolása iránti f. é. máj. 15-ki 1. f. rendeletben egy tisztiszobának az átvonulás alkalmávali lakáladására nézve megállapittattak. 143. sz. a. Ugyanazoknak május 28-ki kibocsátványát, a katonaságnak átvonulás alkalmávali ellátását és elszállásolását illetőleg. M. H.