Pesti Napló, 1851. június (2. évfolyam, 370-392. szám)

1851-06-10 / 376. szám

a végből , hogy alkalmat nyújthassak nekik tehetsé­geiknek gyakorlati bebizonyítására, miszerint kedvező eredmény esetében a löst, akadémiát gyámolitó tár­sulat választmányának társulati növendékekül aján­lathassanak. Pest. június 7. 1851. Marastoni Jakab. vegek nagyrésze e szenvedélylyé vált foglalkozásról s művészetében magokat képezni óhajtó oly ifjakhoz, v­égkép lemonda , a megunt sok álhír után politika- a kik ez intézet ingyentanitási jótéteményében részé­­ről hallani sem akar. — A néhai kedv , szeszélyes-­­ sülni kívánkoznak: jelentsék magokat alulirtnál a jég és lelkesedés helyett egy alig magyarázható me­­revültség üti föl sátorát. Ebből azonban nem mernék a közös megelégü­lést következtetni, mert a martiusi charta által biztosított egyenlőség mellett is, az egy­mást semmitő remény és aggály táplálta félelem vál­tozó szinü­yegén nem­ lehet nem aggódva tekinteni ködfátyolzott jövőnk elé. Múlt hó elején kezdé meg megyénkben b. Hauer sopronkerü­leti főispán ő­rsága hivatalos körútját, nevezetesen 14-én d.u.3 — 4 óra közt Szombathelyre érkezett, 4 megyei katona nyargalván előtte. A püs­pöki lakban vevén szállást, nála legott a megyei tör­vényszék­ és városi küldöttség tisztelkedett; a főis­pánok üdvözleténél múlt időkben használt nemzeti öltözet azonban hiányzók. De köz­öröm s általános helyeslésre egynéhány biztos által a Gleiebberechti­­gunknak is elég lön téve. Mint halljuk , több helyütt nemzeti dísz­köntösben fogadák, a­mint illett. Hiszen nemzeti ruházatunk viselésétől nemcsak le nem til­­tattunk , sőt annak ezeréves használatában az ér­deklett iíj alkotmánylevél által is megerősíttettü­nk ; ezt polgári állásuknál fogva többen érezvén, a feje­delem kegyeletének kellő mértékbeni tisztelete mel­lett, mint a jó rend igazi baráti s hű magyarok tisz­­telgésre készített ruházatokat nem röstellették kissé kiszellőztetni. Az említett megérkezés után gr. Zichy Herman főnök úr által, mintegy 60 teritékű fényes ebéd­e rendeztetett a megyei nagy teremben , mely alkalomra Kőszegről leérkezett Clam-Gallas ezredbeli zenekar játszott. — 15-én a káptalan, főgymnasiumi összes tanártestület, az árva választmány s több egyesek tisztelegtek. Viszont a hatósága alá eső politikai hivatalno­kok eddigi eljárását s intézkedéseit szemügyre ve­­vén , az erélytelenséget erősebben is kárhoztatva, hi­vatalos körében intő, tanácsi é­­s oktatólag foglalko­zók. — Nemzetiségünk méltányos tisztelőjének ket­tős szempontból nem lehet nem lennie: ezt eléggé i­gyekszik bebizonyitni nyelvünk tanulása által is. Máskori tü­ndériességről ismeretes virányijának is vége a nélkül, hogy legkisebb jót mondhatnánk fe­lőle: szünetlen eső s hideg szél uralgott. Ez ideig jég s fagytól mentvék ugyan jószágaink, de több helyen a vizát leendett szénabőségü­nket megsemmisittette. Szőlő igen bőven mutatkozik, de ha az eddigi idő ellentéte be nem álland , vidító szószú borra semmi kilátás. — Dinyenövényzetü­nk egészen elmecseré­­szü­lt; szabadban úgy van, mint ápril végén. — Me­zeink ritka szépsége mellett is a gabinának elég jó ára van: a m. hó 30-án Szombathelyen a búzának pozs. mérete 8 ft 30 kr., rozs 7 ft 15 kr., árpa 6 ft 18 kr., zab 5 fton kelt váltóp.ben. Hogy erdőink a hernyók tábora által igen sok he­lyen letarohattak, ezen nincs mit csodálkoznunk; de hogy e megye jelentékenyebb gyümölcsösei úgy áll­nak, mint télközépen, ez már botrányos! A hanyag vagy legalább kellő ügyeimet és szorgalmat nem ta­núsított gazdák imez ellenvetésének : „Az idén hasz­talan volt minden törekvés, gyümölcsöseinket a her­nyók ellen megvédni lehetlenségül. c­áfolata helyett utasítunk mindenkit Szerénybe, Gotthárd István nagyszerű s legjobb karban levő gyümölcsösének szemléletére. Curiosumként megemlítjük , hogy Szombathelyen m. h. folytán legnagyobb építkezés közben a kőmi­­ves­ mestereknek legényeik szolgálatukat megtaga­dók, az eddigi bért keveselvén. De az ügy csakha­mar el lön intézve : most reggeli 6— esti 7 óráig tartó munkától a legénynek napi bére 1 ft 54 kr. v. .Mint értesü­lünk a kebelbeli biztosság az ily hason­­nemű súrlódások gyökeres megszüntetéséül, felsőbb helyre megerősítés végett tervet készült adni, kiter­jesztve figyelmét mindennemű napszámosra. Üdvös gondolat, és igen szükséges intézkedés; mert ilykép a szívtelen fukarok s terhetlenvágyó munkások szél­sőségeinek mielőbb törvényszerüleg határt vethetni. Zg­y. Losonczi könyvtár. Kilenczedik tudósítás a „losonczi könyvtár“ szá­mára fölszólitásom következtében begyű­lt könyvek­ről , a beküldetés sorozata szerint: 89) Szabó Károly gr. Teleky József tit­kára .........................................................14 kötet 90) dr. Kmeti Pál és Schwarz Samu ügy­véd Debreczenbol.................................87 91) Tidrea János újólag....................... 1 .. 92) Kronperger Antal nyug. cs. k. tá­bori lelkész.............................................15 .. 93) A pesti nemzeti casino újólag . 18 .. 94) Heke Lajos, pestmegyei hivatalnok . 61 „ 95) Nagy Gedeon .......................................83 „ 96) Elefánté Mihály, tápio­sz.-mártoni evang. lelkész........................................10 .. 97) Filredy Mihály, a nemzeti szinház dalszinész tagja: 100 népdalt 1 „ 98) Römisch Antal, museum­i írnok újólag i „ teszen . 291 kötet ehhez adva az eddig begyült . 4473 „ összesen . 4764 kötet valamint könyvtári szekrényekre 115 pft. Pesten, 1851-­ jun. 6-án museumi igazgató Kubinyi Ágoston. FÖLSZÓLITÁS. Miután a főst. akadémia gyámolitására az azt pártoló társulat által újabb háromévi aláírás nyittatott, al­­k­almat veszek fölszólitást intézni a rajz-és festészet JELENTÉS. A Kisdedovó int. M.O. terjesztő egyesület f. évi ápril 27-kén tartott közgyűléséről. E közgyűlés legfőbb teendője az egyesület pénz­­viszonyainak rendezése s tisztviselők és választmá­nyi tagok választása lévén . — Ney Ferencz úr kisd.­óvó képezdei igazgató s megbízott egyes, pénztárnok előterjesztő jelentését, melynek főbb pontjai követ­kezők : a) Az óvodai kisdedek száma utóbbi években örvendetesen szaporodott, úgy hogy 1850-ben 183 kisded járta az intézetet; b) a nemzeti színházban 1850 august. 15-kén az intézet javára adott rendkívüli előadásból bejött 101-ft, 52 kr.­p­p. c) az 1850-ki év folytán 11 ríj részvényes irta alá magát hatévi időközre; Nyíregyháza városa pedig egy 100 p­o­ntos alapitványnyal járott egyesületünk előmozdítá­sára. d.) Rendkívüli adományokat adtak: Pest városa öt db. élőfát az int. udvar számára, Bruck Móricz úr ft, Tasner Antal úr 6 ft, Kár Mátyás úr 6 ft. p. p. Kutschera Jakab úr pedig általa rendezett tánczvi­­galm­ak jövedelméből 41 ft. 46 kr. p. p., — Meckl Károly úr az úton megnyitott forgó jármű jövedelmé­ből 13 ft. 12 krt p. p. adtak át az egyesületi pénz­tárnak; e.) a költségvetés ekkép áll: tartozék-járan­­dóságokból és folyó jövedelemből vár az egyesület 1851-re 4643 ftot; ellenben az egyesület adósságai és folyó költségek tesznek 3919 ftot. Ehez képest f) jelentést tevő elkerülhetlennek látja egy nagyobszerű kölcsönnek fölvételét, hogy az egyesület hitelét és becsületét fentartván újabb bizodalmat és részvétet költsön maga iránt a hazában. Végre g) legfőbb czélja lévén az egyesületnek a kisdedovókká leendő nö­vendékek képeztetése újabb ösztönzésül, a két év óta csupán 1 segélydíjra szorított ösztöndíj helyett leg­alább két segélydíjt adatni ajánl. Ezek nyomán főbb határozatai a közgyűlésnek következők: 1) minden jótevők, adományozók, rész­­vényaláírók és az alapító Nyíregyháza városa irányá­ban legforróbb köszönetét fejezi ki a közgyűlés. 2) Az indítványozott két segélydíj ez évben kiadatni rendeltetik. 3) Pénztárnoki fizetésül most mit sem határozhatván. Ney Ferencz int. igazgató a pénztár ke­zelésével mint helyettes pénztárnok továbbra is meg­­bizatik; 4) a választmány fölhatalmaztatik 3000 pro­­ftnak a pesti takarékpénztárból leendő fölvételére, hogy minden függő adósságok letisztáz­ása s az egye­sületi hitel fentartása tekintetéből a már két évig elmaradt épület-részvények húzása a folyó vagyis harmadik évi húzással együtt, s egyszersmind a múlt kétévi kamatoknak, valamint a most egyszerre kihúzandó 57 részvény­számnak kiűzetése eszközöl­tethessék. De 5­ egyszersmind meghagyja a köz­gyűlés a választmánynak, hogy az igen tetemes tar­tozások behajtásában minden kitelhető erélylyel jár­jon el, e tartozások képezvén a fölveendő kölcsön visszafizetésére szolgáló legfőbb alapot. Ezek után a választásokhoz fogván a közgyűlés, miután az elnöki hely betöltése elhalasztandónak ítél­tetett, közértelműleg következőkben állapodott meg a választás. Alelnök : Kossalko János, ügyész: Simon Florent, helyettes pénztárnok: Ney Ferencz (a titkár­­választásra ez évben nem kerülvén a sor). Választ­­mányi tagok : Bezerédj István, Boscovits Jósef­, Buth Ignácz, Fleischman Károly, Halványi János, Kiss Ká­roly , Kovács Károly, Lángh Ignácz , Luka Sándor, Magyar Mihály , Makfalvay János , Matsenbacher Alajos­, Nádosy István, Nagy István , Nemeshegyi Ignácz, b. Podmaniczky Annia, Rász Mihály, Rud­­nay Sándor, Szántóti Antal, Szentkirályi Mór, Szőnyi Pál , I­llman Adolf, b. Wenkheim Béla, Zsivora György.Pénztárvizsgáló bizottmány: Elnök: Kossalkó János, tagok: Barkassy Imre, Glatz Ede , Kaesko­­vits Lajos, Keszt Mihály, Weisz Bernát, látott titkári avagy fogalmazói állomások valamelyikét elnyerni kívánják, ebbeli kellőleg ellátott folyamodvá­nyukat a cs. kir. magyar országos pénzügyi igazgató­ságnál hivatalos áron legfölebb f. é. júlus 15-éig be­nyújtani, s egyszersmind életkorukat, bevégzett jog­politikai tanulmányaikat, eddigi hivatalos eljárásukat, financziális ismereteiket, nemkülönben erkölcsiségü­ket, fedhetlen politikai viseletüket, nyelvbeli tehetségüket, és jelenlegi tiszti járandóságaikat kimutatni , nemkülön­ben följelenteni köteleztetnek , ha, s mily fokozatú ro­konság vagy sógorságban állanak ezen koronaországi pénzügyi tisztviselők valamelyikével? Budán, június 2-án 1851. A cs. k. magyarorsz. pénzügyigazgatóságtól. F. hó 4-én jelentek meg a birodalmi törvény és kormánylap XXXV. darabjának, a románon kiv­ül összes német kettős kiadásai, valamint az 1850. évi folyam XI. darabjának magyar-német kettős kiadása is; továb­bá máj. 3-kán az 1851. évfolyam XXXIV. dbjának a románon kívül,­összes kettős kiadásai , és az 1850- évfolyam LXXX. dbjának cseh-és ruthen-német kettős kiadásai is kiadattak. M. H. Ezek folytán ezennel közhírré tetetik, miszerint az 1849, 1850 és 1851-ki, összesen 57 részvényszámok húzása pünkösd utáni csütörtökön f. hó 12-ki d. u. 5 órakor menend véghez a n. casinóban a választ­­m­ány által intéztetvé, hatósági biztos jelentésében , mire az illető részvényes urak figyelme ezennel tisz­teletteljesen fölkéretik. Kelt Pesten , junius 6-kán 1851. PILISY BÉLA egyesületi titkár. HIVATALOS Kinevezé­s. A cs. kir. orsz. pénzügyigazgatóság a mármarosi cs. kir. kamarai igazgatóságnál megürült járulnoki állásra az ottani levéltári és lajstromzói hivatalban Zsigmond Istvánt kinevezte. 1026 --------------számhoz. pr. Hirdetmény. A cs. kir. magyar országos pénzügyigazgatóságnál következő tiszti állomások jöttek üresedésbe: u. m. egy tanácsosi állomás 1800 ftnyi évi fizetéssel, egy titkári állomás 1400 ftnyi évi fizetéssel s egy fogalma­zói állomás 800 ftnyi évi fizetéssel. Kik akár ezen , akár lépcsőnkénti előléptetés ese­tében más 1200, 700 vagy 600 ftnyi évi fizetéssel él­ vegyes hírek és események. Budapesten, jun. 10. — Nemzeti színházunkban ma kedden adatik : NORMA. Nagy opera 2 felv. Irta Romani, zenéjét Bellini. Fordította Szerdahelyi. —­ Elmúlt a pünkösd is, a magyar népköltészet leg­gyönyörűbb ünnepe, a piros névvel díszített, melynek hajnalán csupa szépség terem a rózsafán, és melyet falun városon egyiránt mulatság és öröm kisér, n­a t. i. kedvez az időjárás. Falukon ilyenkor meghordozzák a virágkoszorús kis pünkösdi királynét, az ártatlan lány­kákból a legszebbiket, és virágot hintnek utaira, S da­lolnak előtte a fehérbe öltözött pártás hajadonok. Dél­után pedig a terebes, tulipiros, pünkösdi rózsákkal fel­díszített szüzek a faluvégi gyepön hatost futnak, czi­­póznak, cziczáznak, túróárulósdit, révészest játszanak a vidékek kü­lönfélesége szerint. A legények meg labdáz­nak, karikáznak,­­fikáznak, hintáznak, vagy tánczolnak a kocsmaszeren, befejezetül pedig verekednek, hogy el­mondhassák, mily jól folyt le a pünkösdi mulatság, így mulatnak pünkösdkor falun. — És a mi fővárosi közön­ségünk? Egy része fölzarándokol a budai hegyekbe, ottan eszik, iszik, zenét hallgat, és közbekurjogat; más rész, a császárfürdőbe széled, ottan eszik, iszik, zenét hallgat és közbekurjogat; ismét más rész beül a Tüköri­­féle sörcsarnokba­­ hallgatja Morelly nyirettyűjének és nagy dobjának öszhangzását, csöndesen szörpöli az ár­palét, könnyes szemmel tömködi szájába a tormás kol­bászt, rá nyomtatókul még vagy hat üveg komlófűszeres árpalét lenyel és éjfélre kelve csöndesen haza támolyog; a többi szinte így cselekszik, azzal a különbséggel, hogy egyiknek Gambrinus nedve kedvesebb, másiknak meg a Sturm­nál mért Krisztus csöpjei izlenek legjob­ban a rántott csirke mellé.­­ A szegény városliget e napon és ez időben régi dicsősége borostyánain fohász­kodik, még a Ringelspiel sem forog oly vidáman, mint mikor élt a férfiéi, ki paradicsomot varázsolt ide, a fér­fiú kifogyhatlan jótékonyságával. Vájjon hol van ő, ki barlangot épített Gyegyula Izgondának, a csavan­­kai jósnőnek? ki halomra hordá az ország paprika­­jancsjait, a csepűevőket, az abroncson és kötélen tán­­czolók vidám csapatát, és a világ legdesperatusabb hár­­fásnőit, Local-Sängereit, és egyéb csodáit, hogy ezek láttán a nép csodára gerjedjen, búfelejtésül igyére, és ennyi gyönyörökért megfizesse a tíz krajczáron belépti díjt Tomala uramnak. Vájjon hol van ő a nép­ünne­pek nagy rendezője? Kerestük minden utczasarkon az ő névjegyét, és nem találtuk, és nagy búsan hazaballa­gunk, mert láttuk, hogy a nép nem mulathat, maga sem tudja mije? de érezi, valamije hiányzik, és ime ! To­mala úr az. Az az idei pünkösd fele sem volt a régi­nek ! azért m­i nem is láttuk oly pirosnak, mint a nép­dal énekli, meg Szigligeti valamelyik népszinművében. —■ Még egy mulatságtól estünk el, mely más időn ép­p vasárkor tartatott , hanem ez már nem oly Tomala­­féle volt, mert a legnagyobb magyar, Széchenyi István alapito­t­­i­ a jó futtatást. Ugyan mi lehet oka, hogy teremtője megdőltével ez is dugába dőlt? Hisz e mu­latság egy kissé komolyabb jelentőségű, legalább ná­lunk, az alapitő czélzata szerint, nem puszta mulatság : azért töntartásáról gondoskodni nem ártana. — Hát várjon a csepregi legények megtarták-e és szokás sze­rűit az épen pünkösdhétfőre első lófuttatást ? Soproni levelezőnk megemlékezhetnek erről. —A Pünkösd hétfőn egy az­nap történt gyilkosságról beszéltek. Állítólag a Zrínyi előtt állomásozó sütemény­­árusnőt férje úgy találta itui agyba, hogy egy óra múlva, még t. i. a vérben ázottat városházra vivék, kiadá lelkét. — Házassági jogsértés, s fenyegető nyelveskedés raga­­dák e ballépésre a szerencsétlent. —­ Pünkösd vasárnap nyittatott meg az első pesti polgári uszoda is. Az intézet a lánczhid közelébe esik. Már kívülről vonzatos tarkabarka színével, lobo­góival, s ízletes arányával , belől meg épen egy kis pa­radicsom, de czélszerűség és kényelem tekintetében is minden eddig létezett uszodát fölül­múl. — Hanem azt még is szeretnék tudni, miért épen polgári, meg első? Polgári tán annyiból, mint akárm­ely városi varga a régi czimtáblák stylusában; első pedig annyiból, mert először halljuk az „első polgári uszoda” nevet. Azon­ban az sem lehetlen, hogy az összes pesti polgárság alapítá, és táti családon kiváltságos polgárfiak (ma már ezt is bajos érteni) részesülhetnek a szerencsében, hogy itten tanuljanak, és úszkáljanak a polgári Dunában. ~ Vásárra jöttek beszélik: Pesten alól 3 — 5 mért­­földnyi távolban köröskörül kiütött a marhadög. Gaz­dák magok nem akarják járványosnak hinni a dögöt, mert — ugymondanak — 30 elhullottból alig volt 4—5 egy bajban vesző, a többi a legkülönbfélébb változatú, tüdő-, máj-, vagy véghurka daganatában lett oda. Álla­tán annak hajlandók tulajdonítni a bajt, hogy a szépen nyiló természetre hirtelen borús napok és zordon­éjek következtek , tehát a marha satyája meghalt, s beteg­ségbe esett , míg az úgynevezett számosa szerencsésen meglábolta ez idő viszontagságait is. Je Peszér, Pesttől úgyszólván a kertek alá esik. Nem­régiben itten 5 betyár valami 30 darab szarvasmarhát kiszakasztott a csordából, s velök tova állottak. A kár szembetüntére vagy 15 károsított lóra kapott és nyolflon üldözte a rablókat; már-már beérendők, midőn egyikük a visszapuskázók golyójától találva lebukik lováról, és szörnyet hal. Erre mindnyájan meghökkenve , fegyver­­telenségükben mit sem láttak tanácsosabbnak, mint föl­hagyni a kergetéssel : mit csakugyan lőnek és kesere­dett szívvel engedék oda jószágukat a betyároknak mar­talékul. Ilyenekre — úgymondanak — az őszszel van kilátás elég , mert a betyár­­ közfegyvertelenségben vérszemet kap , a c.sandáitól meg azért se tart , mert majdnem mindnyája nehéz lovas; nyomukba se érnek, ha megszorítják jóvérű paripájikat. — Pünkösd hétfőn este lű­zlárma verte föl a lakossá­got. A tűz valahol Budán lehetett, és , a harangkonga­­tás után ítélve, nem sokáig tarthatott Még nem tudjuk, miben és mennyi a kár.­­ Öles falragaszokban hirdeti a nemzeti színház igazgatósága, hogy Grahn Lucile híres magántánc­os­­nő a londoni olasz operától, és Ambrogio, drezdai ud­, vari magántánczos szerdán már föllépnek. A híres syl­­phid mindössze hat előadásra szerződött. A két felvonásos ballet , melyben művészetét először tünteti ki. „A festő álomképe“ Frottól. — Ezután jőnek : Gizella 2 fiv. ballet; Velva dráma 2 flv.; Pedri phantasticai ballet 1 felv. a szereplő művésznőtől; Brama és bayadere ope­ra 2 flv.; Katarina a bandita lánya 2 flv. Daliét 5 képben Grahn számára szerkesztve. — Ezek mind bér­letszünetben fölemelt helyár mellett élvezhetők egyen­­kint, vagy sorban egymás után, mint kinek-kinek tet­szeni fog, vagy erszénye tanácsolja, ha ugyan jut, ideje megkérdezni. Boldog vásári közönség! Ki e tündért légszász világítás mellett meglátja lejteni , mint pillan­gót a virág fölött , késő vénségében sem feledi el. Vi­déki atyánkfiai erről regélendnek falun este a nagy hárs alatt, erről a pipázóban, vagy akár a fonókában. Azért csak be a színházba ! Boldog, boldog, ki ekkorig meg nem halt, mert akkor nem látta volna, mire viheti em­ber, igazabban asszony lábával a művészet ügyét. Bol­dog vásári közönség ! POLITIKAI SZEMLE. Pest, jun. 10. (!) Fámból az utóbbi napok eseményeit dióhéjban ezekben szoríthatjuk össze. A napi kérdések legfőbbike: Bonaparte Napoleon Lajos herczegnek, a köztársa­ság elnökének , (lásd a dijoni polgármester beszédét) Dijonban tartott beszéde. Ez egy lángoló üszök , mely ismét fölgyújtá a pártszenvedélyek hamvadni kezdő tüzet. Mi csak most adhatván, a Moniteur du Soir után e két beszédet , olvasóink azon szöveget fogják la­punkban olvashatni, mely hivatalosan közöltetett, azonban , mint mondják , a köztársaság elnöke a dijoni lakomán nem mindenütt ily kifejezésekkel élt, sőt leg­merészebben támadá meg a régi pártok cselszövényeit, melyek útjában akadályokat gördítnek en­be stb. Neve­zetesen , a nemzetgyűlésre vonatkozólag, a következő szavakat mondotta volna: „valahányszor egy sajnálandó szükség arra kényszerített, hogy repressiv rendszabá­lyokhoz forduljak, a nemzetgyűléstől mindig segítet­tem; de semmi pártolásra nem találtam akkor, mihelyt azon reformokat akarom kivinni, melyeket a nép jóllé­tére, szivem sugallott.“ Továbbá, e kifejezés helyett: „Francziaország nem akar visszatérni a régi kormány­hoz“ (ancien regime) ezt mondta volna : „elbukott dy­­nastiákhoz“ (dynasties déccues). A nemzetgyűlés jún. 3-ai ülésében Faucher úr in­­terpelláltatott e beszédért. Faucher úr úgy nyilatkozott, hogy nem ismer más beszédet, csak azt, mely a Moni­­teurben megjelent. Az Assemblée national még több kifejezést közölt, melyek a Moniteurben nem úgy állanak. A nemzetgyűlés 3-ikai ülésében Changarnier tá­bornok Bonaparte úr ellen hatalmasan demonstrált. Az Caesarok és preaterorianusok nem maradtak el. (Erre viszszatérendünk.) Hír szerint Faucher úr lelépni szándékozik , azonban e hírnek alig lehet hitelt adni. Madridból jún. 2-ról érkezett telegráfi tudósítások szerint, Portugálban ellenforradalom ütött volna ki. A vidéken több ezred Saldanha tábornagy ellen nyilat­kozott. A rendes tudósítások Anglián keresztül, május 30-kaig terjednek. Ekkor még nem mutatkoztak jelei a kitörendő ellenforradalomnak. Németországból semmi politikai érdekű­. Francziaország (!) Paris, jun. 13-ján. — Moniteur du soir terje­­­­delmesen írja le a köztársaság elnökének Dijon vá­rosa által történt fogadtatását. E lap szerint, a köz­társaság elnöke a nép által vice Napoleon ! kiáltás­sal üdvözöltetett, azonban vice le president! kiáltás is itt-ott hallható vola. Miután a vaspálya a dijoni érsek által megszenteltetett, az elnök a hivatalos lá­togatásokat elfogadta , s a becsületrend keresztjeiből néhányat kiosztott, következett azon híres lakoma, mely tárgya jelenleg a politikai köröknek. A pompásan földiszesített société philharmonique­­teremben 200 személyre vala fölteritve. A köztársa­ság elnöke jobbján ültek : Lupin úr, a nemze­gyűlés elnöke , a nemzetgyűlés alelnöke ; balján : a dijoni polgármester és Castellane tábornok úr. André úr, a polgármester, a köztársaság elnökére imigyen köszöntött: ’ „Elnök úr! „Inkább szerencséltetve mint más városok, melyek vagyonvágytak önt tiszteletteljes vendégszeretettel

Next