Pesti Napló, 1851. június (2. évfolyam, 370-392. szám)

1851-06-24 / 387. szám

Értesítés a nemzeti könyvtárról­ Azon , szívből s a legmélyebb meggyőződésből fakadt, előadásom a nemzeti irodalom ügyében, mely az­­fj Magyar Múzeum VI. füzetében jelent meg, több kő barátjait a nemzeti műveltségnek arra birta, hogy az ott nyilvánított nézeteket, illetőleg Nemzeti Könyvtáram terv­ét, magokévá tevén, azon részének, mely a régibb irodalmat foglalja magában életbe léptetésére összeállottak, a­ kiki a maga körében oda törekedendő, e vállalatot egyelőre hároméves alá­írás útján biztosítani. Midőn itt e szíves közremun­­kálásért buzgó köszönetet mondanék ; minden zavar elmellőzése végett megjegyzem , hogy a Nemzeti Könyvtárnak megindult ötödik folyama, mely Esz­­terházy Miklós, Faludi Ferenc, Vitkovics Mihály és Gombos­ Imre munkáikat adja tizenkét füzetben, saját külön vállalatom, melytől a Nemzeti Könyvtár azon Új folyama tökéletesen független, mely a régibb irodalomra szorítkozva, legközelebb Zrínyi, Liszty és Csereivel nyílik meg, s egyelőre háromévi körre tervezve XVI. és XVII. századbéli írókat foglal magában, s melyre részemről is a literatura pártolói , különösen saját barátim és jó akaróim munkás részvételét buzgón kikérem. Pest, junius 9. 1851. TOLDY FERENCZ. A kir. magyar természettudományi társulatnak folyó hó 7-kén s folytatólag 12-én, kir. biztos t. ez. Gamperl Alajos úr jelenlétében tartott tisztújító gyűlésében, a következők végeztettek : Első elnök Dr. Bugát Pál távollétében, másod­elnök Szőnyi Pál előadván a társulat múltévi mun­kálkodását ; kiemelte különösen az évkönyv 2-dik füzetének megjelenését, melyben a társulat kis gyű­léseiben felolvasott, s honunk ismertetésére szolgáló több igen érdekes értekezletek foglaltatnak. Meg­említette , miszerint a társulat gyűjteményei, több érdemes tagok ajándékai által gyarapodtak, fáj­dalommal érintvén egyszersmind, hogy több a halál által elragadott érdemes tagjait veszté el ezen év alatt a társulat. A pénztár állapota számbavetetvén, úgy talál­tatott, hogy a múlt évi kiadások levonásával van jelenleg pénztári készlet 175 pft. 30 kr.; van a ta­karékpénztárban letéve 650 pft., melyből 450 pft. a Schwster-alapítvány több évekről összegyűlt kamatja; az alapítóknál még fizetetlen küntevő kamat pedig 401 pit. 30 krt. tesz. Rendes tagoknak választottak: Dr. Semmelweis Ignácz, rókus-kórházi osztályi főorvos, és Tóth Ist­ván okleveles gyógyszerész, s kir. egyetemi vegy­tani segéd. Ezek után másodelnök Szőnyi Pál, az alapszabá­lyok értelmében , az összes hivatali kar nevében le­köszönvén , s első elnök Dr. Bugát Pálnak is le­köszönő levele — melyben magát jövőre, mint a társulat közemberét kívánja tekintetni — felolvastat­ván : az igy megürült állomásokra a választások kö­vetkező eredménynyel történtek. •— Első elnöknek választatott Szőnyi Pál; másodelnöknek Dr. Kovács Sebestyén Endre ; első titoknoknak Takács János ; második titoknoknak Haumann László ; gyűjtemény­­őrnek Payer Lipót; pénztárnoknak Jármay Gusz­táv; választmányi tagoknak Arnstein József, Dr. Balogh Pál, Dorner József, Gerenday József, Ko­vács Gyula, Lenhossék József, Molnár János, Nendt­­vich Károly , Petényi Salamon, Pecz Vilmos , Sem­melweis Ignácz és Szabó József; szaki jegyzőknek Gönczi Pál és Virnay János.­­­ Az évi tagdíjt illetőleg jövőre a helybeli és vidéki tagok közt különbség tetetvén , megállíttatott, hogy a helybeli rendes és tankedvelő tagok, mint eddig, úgy ezután is 6 pftot, a vidékiek ellenben ezentúl csak 3 pftot fizessenek évi tagdíjban, azonban úgy a helybeli , mint a vidéki fizető tagoknak az ezután kiadandó évkönyvekből egy-egy ingyenfüzet adassék. Meghatároztatott Pestbuda vidékének természet­­tudományi helyiratát adni, s az e czélrai munkálás végett, honunk minden természettudósait, illő tisz­teletdíj ajánlása mellett hirlapilag felkérni. * **) A társulat volt első elnökét Dr. Bugát Pált, ki a társulatnak nagy részben teremtője, alapítója, s folytonosan fáradhatlan buzgalma, áldozatkész hi­vatalnoka volt, érdemei elismeréséül, pártoló tag­sági czimmel és oklevéllel tisztelte meg. * * *­­ A kir. magyar természettudományi társulat, folyó hó 12-kén tartott közgyűlésében , meghatározta: Pestbuda vidékének lehetőleg kimerítő természet­­tudományki helyiratát adni. Melyben a vidék állat­növény-és ásvány­tani, föld-és őslény­tani leírása, nevezetesebb sziklanemei és gyógyvizei vegybontása foglal­tassék. Jelesen: az állattani leírásban fordittassék különös figyelem a vidék jellemzőbb természeti sajátságaira. A növénytani leírásban adassák elő ezen vidék virányzatának földrajzi felosztása, s jellemző saját­ságai. Számláltassanak elő a nyilván­ neszők közöl különösebben azok , melyek eddig vagy hiányosan, vagy talán épen nincsenek leírva. Dolgoztassék ki a lopva-nőszek eddig hiányzó leírása. A föld- és őslénytani leírásban adassanak elő : a vidéken találtató föld-, ércr- és sziklanemek. Szám­láltassanak fel az ezek között rejlő állat-és növény­maradványok , különös tekintettel azokra, melyek e vidéket jellemzik. Ezen korszerű és terjedelmes munka azonban, csak és minden ezen tanokkal eddig is foglalkozott szaktudósok egyesített közreműködése által lévén, — a tudomány jelen kivánatainak megfelelőleg — ki­vihető ; ez okból felhívja ezennel a társulat, mind azon természettudós honfiakat, kik Pestbuda vidé­ VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapesten, junius 24. Nemzeti színházunkban, ma kedden adatik: SZÖKŐ ÉV, vígjáték 3 felvonás Buckstone után angolból fordította Csepreghi. Holnap BRAMA és BAYADÉRE, opera 2 felv. — ! Tegnap estre adatott színpadunkon először Bra­­ma és Bagadére czímű­ 2 felvonásos opera, melyben Grahn Lucile vendégművésznőnk merész tánczával zajos tetszést idézett elő. Tánczában mióta­ közöttünk mulat, talán egyszer sem fejte még ki ennyi erőt, ennyi bájt. Sejtései merészek , könnyük s kifejezésteljesek voltak. Arczjátéka híven tükrözé a féltékeny szerelem által gyötrött bagadére indulatait. Kurz Antonia, ki ez estve szerepénél fogva vetélytársa volt, szinte sok ügyességet tanultja, s Grahn L. mellett már csak ennyi­ben föltűnni is érdem. A közönség leginkább megtap­solta a piros fátyollal csinált alakcsoportozatokat, s a két szerelmes bagadére versenytánczát, Grahn L. k. a. több ízben előhívatott. — A játék operai részéről kevés a mondani­való. Benza nevetséges torzalakjával mu­lattatott , Reszler úrnak hangját pedig régóta ismeri a t. közönség. — A rendezőséget azonban figyelmeztet­nünk kell, hogy holmi kalapos és nem kalapos bene­­volus spectatorokat ne engedjen kikandikálni a színfalak közöl a közönség szeme láttára. —­­ A temesvári Euphrosine jövő félévi kezdeté­től Banaler Courier czím alatt fog megjelenni. —­­j­ Bécsi lapok Írják, hogy az osztrák nemzeti bank Krakóban is egy fiók­intézetet szándékozik fel­állítani. — f Hírlik , hogy a magyarországi ideiglenes községtörvény nemsokára ki fogna hirdettetni. — f Zágrábból írják, hogy ott mintegy hat héttel ezelőtt egy 21 éves ifjú embert veszett kutya harapott meg. A megdühödés hat hét múlva a legnagyobb mér­tékben ütött ki rajta. Az irgalmasrendűek kórházába vitetett a városi orvos rendeletéből, s ott halt meg iszo­nyú kinok közt. Az ily esetek, kétszeres szigorúságra inte­­nek bennünk a kutyák szájkosarazását illető rendelet fentartása körül. —­­ Nemrégiben egy neki vadult ökör ejte félelem­be az utczán sétáló közönséget. A rohanó állat Budá­ról futott át Pestre a lanczhidon keresztül, s lefelé a váczi utczának tartott. A sétálók sietve menekültek előle; nem volt egy új Toldi Miklós,ki szarvon ragadta volna az iramló ökröt , végre is a mészárosok, és az ő kutyáik diadalmaskodtak fölötte­ , s úgy vitték a város házához az eltévedt barmot. —­­ A Svábhegyre vezető út , mely eddig egyike volt a legterhesebbeknek , nemsokára a legjobb karba fog helyeztetni. Az út építését egy e végett alakult társaság fogja eszközölni, melynek élén Ürményi Jó­zsef úr áll. — f Temesvárról írják, hogy ott, f. hó 17-kén a dísztéren 700 forintnyi forradalmi bankjegyet égettek el. — f A Korányi Vidtor úr által kiadatni szándé­kolt losonczi Album iránt egy megjegyzés volt közölve lapunk minapi számában. Ez ügy fölvilágosítását ille­tőleg , azt közle velünk K. V. úr, hogy ő az előfizetési fölszólításokat szétküldé a postán, s külde egyet minden szerkesztőséghez ; hogy kézhez nem jutott, az a postán történt zavaroknak tulajdonítandó. K. V. úr érdekében megemlítjük ebek­ közlését. E fölvilágosítással azonban a dolog csak ott áll, hol azelőtt: előfizetés gyüjtetett — bár ki legyen oka — a nélkül , hogy róla a közönséget hírlapok útján értesítették volna; pedig ily irodalmi vállalatnak nem volna szabad suttyomban történnie. — ■­■ Verbatai Márton bihari kath. lelkész, ki mir jó idő óta fogva tartatott, a nagyváradi csász. kir. hadi törvényszék által — mint hírlik legközelebb fölmente­­tett s szabadon bocsáttatott. —­­ Zágrábban és környékén e hó közepén oly irtóztató vihar dühöngött, minőre évek óta nem emlé­keznek. A kertekben erős vén fák eltöredeztek , egy panorámabódé a piaczon összeomlott, egy gyermek ha­lálosan megsebesült stb. Ugyan­onnan írják , hogy a cs. kir. városi kapitányságnak sikerült egy számos tag­ból álló „veszélyes izraelita családot“ fölfedeznie, s kézrekerítenie. A család Magyarországból vándorolt Zágrábba.­­­­ A pestvárosi hatóság nemrég falragaszokban hirdeti azon rendeletet, miszerint a városerdőben levő fák, virágok stb. megsértése, tördelése, valamint az ott levő tóbani fürdés szigorú büntetés alatt tilalmaztatik. E rendelet föntartására éjjel nappal csendőrök fognak ügyelni a nevezett helyen. —­­ Megjelent a Fos Gereben által szerkesztett Falu­könyvének hatodik, hetedik és nyolczadik füzete. Egypár czikken kívül, mely a Yl-ik füzetben foglaltatik, mind­kettőnek tartalma Atádi Vilmos tollából eredt. Hitelesen mondhatjuk , hogy a füzetek írói tetemes áldozattal ál­lítják ki ezeket, mivel az előfizetők mindeddig csupán a nyomdai költségeket fedezik. É­s Kolozsvárról írják, hogy az ottani Antalnapi vásár eléggé népes volt ugyan, de a pénzszűke mégis érezhető vola. Egypár legjobb ökör 360—370 váltó­­ forintért is elkelt, egy borjastehén 124 ftért, közön­séges lovak 34—280 frzig. Eszerint ott is az ökröknek­­ van legjobb keretök. | !_ Mint értesülve vagyunk, nemsokára elhagyja a sajtót, Zimmermann Jakab képezdei tanár úrtól : Né­­met nyelvtan és Deutsche Sprachlehre, az elemisko­lák használatára. Az iró egyike azoknak , kik iskola­­könyvek készítésével lankadatlanul foglalkoznak, és ek­­korig megjelent következő munkáira tehetni megrende­léseket : Ifjúságot képező ismeretek tára, társ. fűzve 2 f. pp. Magyar irodalom , 2 rész, fűzve 1 f. p. Ma­gyarország oknyomozó története, Spányik után, fűzve 2 f. p. Vallási szokások s szertartások magyarázata, fűzve 1 f. p. Vallástanmód, társ. kötetlen 20 kr. p. Egészség s rögtöni esetek gyógytana, köteti. 14 kr. p. Barmászat, köteti. 14 kr. p. E három még 1847. év­ben, a királyi felség által 750 p. Ital megjutalmaztatott. Magyar nyelvtan, kötve 10 kr. p. Ungarische Sprach­lehre, köt. 12 kr. p. Iratok föltevése, kötve 12 kr. p. Schriftliche Aufsaetze, kötve 12 k. p. E négy utolsó az elemiskolák használatára. — Szamosujvárról vett tudósításunk szerint e vá­rosban, mely Erdély másodrangú városai között minden tekintetben elől áll — a testvérhon új főkormányzója Schwarzenberg hg f. hó 7-én lelkesedéssel fogadtatott, és minden érintkezéseiben bizalmat aratott. A tudósítás arról is tesz említést, hogy a városi tanács közelebb sza­bad választás útján megújíttatott. Erdélyből hasonló örvendetes értesítést más helyekről is veszünk. — -j- A londoni műkiállításra mostanában már ha­zánkban is többen nyertek útlevelet, melynek szerzése eleinte igen sok nehézséggel volt összekötve. Többek közt a napokban fog annak megtekintésére elutazni Rényi Sándor úr is. Előbb ugyan egy hosszú körutat teendő csak azután látogatja meg Londont. A műkiállí­­tás közelebbi körülményeiről írandó tudósításait lapunk fogja közleni.­­ •­■ Az Ehrenberg-féle colonisatio ügye még­sem örvend valami feltűnő sükernek, mindamellett, hogy e telepítési vállalatnak magyarországi főágense Rosen­­feld J. úr a P. Z. újdonságai közt panaszos beszédet intéz azokhoz , kik e vállalatot nem fogadták üdvözlő trombitaszóval és ölelő karokkal. Rosenfeld úr igen haragszik azon journalistákra, kik a bevándorlóktól nemzetiségi féltékenységből megtagadják a szíves vendég­szeretetet, s azt mondja, hogy szerencsére van még más igazságszolgáltatás is: nemcsak a journalistáké ! Igenis van , még­pedig különb , mint a journalistáké, s ez maga a száraz tapasztalás, mely eddig azt mutatja, hogy Ehrenberg úr bevándorlói közel márig is sokan vissza­fordultak a dicsőített alsó-körtvélyesi kánaán vi­dékéről , s a magyar ember keresztyéni szánakozással nézi azon szegényeket, kik nyugodalmas fészkeikből felzaklatva, játékául estek egy oly vállalat hiú remé­nyeinek , melyet a kormány sem pártol, s maga a ta­pasztalás is életrevalótlannak bizonyít. Kik ama betele­pítendő vidék helyviszonyait, s a szándékolt telepítés közelebbi körülményeit ismerik , nem fognak csodál­kozni , hogy e bevándorlók egy része újólag visszasiet régi tűzhelyeihez, melyeket jobblét reményében el­hagyott; inkább tűnődhetni bécsi lapoknak azon tudó­sításán , mikép nemrég ismét jelentékeny számú tele­pülő csoport utazott lefelé a Dunán Magyarországba. Ezen új transport már nem az áldott Alsó-Szörtvélyes vidékén, hanem, hogy elhagyott hazájához felső Ausz­triához közelebb legyen , valahol Esztergom megyében szándékozik megtelepülni, s ott Visegrád környékén egy önálló helységet alkotni, országhozi ragaszkodásunk, nemzetiségünk megalapítá­sára kezdett, harczunk folyama alatt született, és forra­dalmi elődeink vérének, szövetségeseink, Francziaország hős fiai vérének­ egyesülésében szilárdult meg. Azon po­litikai átalakulások közepette, melyek annyiszor változ­tatták meg önök nagy és dicső földjének alakját, az amerikai nép mély rokonszenve érzelmeivel volt mindig iránta, örvendett önök virágzásán, s őszinte örömmel üdvözlé a köztársasági Francziaországban, a világ nem­zetei közt új demokrátiai testvérét. — Engedje meg ön, miszerint biztosíthassam a­felől, miszerint a két kormány között eddig létezett barátságos viszonyok föntartása­ és szorosbítására, s az egyesítő kötelékek legbensőbbé téte­lére mindent el fogok követni. Mint erre nézve egyik kí­vánatos eszközt, újból üdvözlöm önt, Európa első köz­társaságának diplomatiai ügynökét.* *) Lásd mai határunkat. **) Lásd lapnak mai számában hátrább. S­­­e­rk.­ kének természettudományi helyiratára, akár az egyes tudományi szakokban, akár a szakok külön alosztá­lyaiban közremunkálni kívánnak , szíveskedjenek szándékukat a jövőt julius hó 1-éig társulati elnök­hh­ez. Szőnyi Pál úrral írásban tudatni, pontosan kijelölvén azon szakot, vagy a szaknak azon al­osztályát , melyet a helyiratban kidolgozni szándé­koznak. — Midőn az erre megbízott választmány, a munkát az ajánlkozók közt felosztván , saját nézetei iránti némi tájékoztatásul, utasítással is szolgáland. A munkálatok beküldésére határidőül jövő 1852- dik év május 15-e van kitűzve. A társulat a munkálatokat sajátaiul tartandja meg, s illő tiszteletdijjal jutalmazandja. A kir. magyar természettudományi társulat meg­bízásából. Takács János, s. k. társulati titoknok. POLITIKAI SZEMLE. Pest, jun. 24. (!) Párisból, jun. 18-káról vett hírlapok érdekes polémiával vannak telve. A Constitutionnel erélyesen felel a Siécle kihívására. Guéronniére úr a Pays-ben (Lamartine úr lapja) egy igen éles és belátó czikkben analyzálja a jelen helyzetet. Girardin Emil úr a Pres­sében , Entendez-vous czimű csikkében megtámadja azon férfiak tapogatódzását, habozását, kik a democra­­tia vezéreinek tartják magukat, s kik ezelőtt azt hatá­rozták , hogy minden kérvényezéssel fölhagynak , most pedig a Presse főszerkesztőjét is a kérvényezés előse­gítésére akarják bírni. Girardin úr ezen törekvési és tervezési incohaerantiára egy új szót talált: e szó : bábe­lismus. A democraták ezen meghasonlásának rövid története imez : egy nagy­gyűlésekben közelebbről azt határoz­ták , hogy semmiféle kérvényezésbe nem bocsátkoznak — és a Siécle, National, République, ezen határozat megváltoztatásával, kérvényezésre szólítják föl a demo­­craták­at; a Presse a kérvényezést haszontalannak mondja, és fölszólítja a munkásokat, hogy ne írjanak alá. Ám ebből áll a demokraták meghasonlása , mi fölött a rendpártiak nagy örömöket fejezik ki. Különben náluk sem megy jobban a dolog; kivált a legitimisták egymás­közt nincsenek soha tisztában. A Corr. gen. szerint Carlier beadta volna lemondá­sát , de a belügyminiszter el nem fogadta. Madridból, jún. 16-káról érkezett hírek szerint, a minisztérium benyújta a cortesnek az államadósság sza­bályozási tervét. A cortes elnökét és alelnökeit meg­­választá. Berlinből írják a kölni újságnak, hogy a hadügy­miniszter Stockhausen úr is beadta volna lemondását, de a király álta­l el nem fogadtatott. Amerikából jén tudósítások szerint, Sartigues úr, a franczia köztársaságnak az Egyesült­ államokhoz kül­dött követe, Filmore úrnak átadta megbízó levelét. Az átadás alkalmával a követ, és az Egyesült­ államok el­nöke közt a rokonszenv jeleit tolmácsoló beszédek vál­tottak. Az elnök Filmore úr következő nevezetes sza­vakat mondd: „Uram, szerencsés vagyok, hogy önt, mint Francziaország követét fogadhatom, s hogy ön által újra biztosíttatom önök kormányának az Egyesült­ államok irányábatni rokonszenve és barátsága felől. — Franczia­Francziaország. (!) Páris, jun. 18. — A nemzetgyűlés tegnapi ülése kevés érdekes vitára szolgáltatott alkalmat. A jobboldal egyik tagja, Bouhier l'Erluse úr követ­kező tartalmú revisio-indítványt osztatott szét: máj. második vasárnapján, a köztársaság elnöke válasz­­tatásának törvényes napján, Francziaország válasz­tói, a máj. 31-iki törvény előtt létezett általános szavazat szerint összegyűlnek, és az alkotmány 45-ik czikkelyének megfelelőleg, egy ideiglenes köztár­sasági elnökön kívül, egy alkotmányozó nemzetgyű­lést nevezendenek ki, mely Francziaország alkotmá­nyát egészen megvizsgálja ,­­ kormányformáját kihirdetendi. A köztársaság ideiglenes elnöke hiva­talát leteszi, ha, mint a szerző magát kifejezi, a nép különös parancsa­ és fölhatalmazásával fölruházott alkotmányozó gyűlés, a mint az ország valódi érde­keit belátva azokat t. i., melyek a hitelt belülről, a befolyást kívülről, a jövendőt, a valódi szabadsá­got biztosan és joggal elősegíthetik, — a régi fran­czia nemzeti jogot elismeri és proclamálja, s mihelyt százados intézményeit, röviden a legnagyobbat, leg­erősebbet és leghatalmasbat Isten után, kitől minden tekintély származik , megszentesitette. A Szerző ügyében oly biztosnak látszik lenni, hogy mit sem foglalkozik azzal, hát ha az alkotmányozó gyűlés a köztársaságot fogja elismerni, s egészen mellőzi, hogy mi lesz azután a köztársaság ideiglenes elnö­kéből. E szerint már most öt revisto-indítvány léte­zik : három több- vagy kevésbbé bonapartista, egy orleanista, egy pedig legitimista. A majoritás töre­dékei egész a tiers-pártiig, s a mérsékleti köz­­társaságiak is ezekben képviselve vannak.­­ Az­­ ülés kezdetén huszonkét jobboldali képviselő kérvé­nyeket adott be , az alkotmány revisiója tárgyában, egy baloldali pedig a május 31-iki törvény eltörlését illetőleg. A napirend csupán helyérdekű, jelenték­telen volt, s a Szardinia és Francziaország között kötött kereskedelmi szerződés pótlék czikkelye min­den vita nélkül elfogadtatott. Ezután a takarék­­pénztárnak módosítása fölött vitatkoztak. A tárgyalás más napra halasztatott.­­ A nemzetgyűlés mai ülésében a takarékpénztá­rakat illető módosításokat bevégezvén, a lyoni rend­őrségi öszpontosítás fölötti tanácskozás sürgetésnek jelentetett. A sürgetősség ellen Sain úr egy heves támadást tön, mit a belügyminiszter visszatorolni igyekezett. A sürgetősség megszavaztatván, Pellet­tier úr szólt a kérdéshez, s beszédében kemény kife­jezésekkel illette a régi királyságot, az 1815-iki le­gitimitást , a júniusi monarchiát, a jelenlegi több­séget , az elnököt s főleg a belügyminisztert. Pellet­tier úr beszéde nemcsak a baloldal tetszését nyeré meg , hanem a jobboldal is figyelmére méltathatta. Utána a belügyminiszter Faucher úr lépett föl s első szavával , Pellettier úr beszédét abominable-nek (gyalázatosnak) nevezé. A baloldal méltán dühbe jött. A jobb tetszését nyilvánitá. És jön szörnyű zaj, lárma és helyreutasítás. Changarnier tábornok is megmozdult, hogy leverje a parlamenti utczaforra­­dalm­at. Faucher úr beszédének fővédve vala, hogy Lyon épen azon állapotban van, mint Páris, t. i. a forradalom egyik gyapontja, tehát a rhone-megyei főnök egyszersmind rendőri hivatalt is vigyen s a zsandárokkal rendelkezzék. Végeredmény jön, hogy a törvényjavaslat i­ fő czikkelye 449 szavazattal 217 ellen elfogadtatott. Nagybritannia­ v. ■—■ London, jun. 17. — A felsőház tegnapi ülésében Brougham lord a Chancery-court-reform­­béli czélszerű­ségét fejtegetve, sajnálatát fejezi ki, hogy a reform nem vizetik tovább, mint a törvény­­javaslat tartalmazza. Ezután egy skót páir válasz­tása fölött történtek szóváltások, de amelyek köz­érdekűséggel nem birnak. — Alsóházi ülés, jun. 16. — Az egész ülés idejét kérvények benyújtása s interpellátiók húzták ki. A ház asztalára letett kérvények között Anstey által Van­ Diemen-Landról az átszállítási rendszer ellen, és Buncombe által a Törökországban letartóztatott magyarok elbocsátásáérti erélyes föllépés végett a bemutatott kérvény legtöbb figyelmet gerjesztett. Urquhart kérdést tesz : Igaz-e , hogy a magyar menekültek , a török földről Anglia megegyezésével bocsátottak el oly föltét alatt, hogy oda soha többé vissza ne térhessenek ? Palmerston lord nyilvánítja , hogy a szóbahozott föltételekről bizonyos tudomása nincs, de úgy véli, hogy eme föltételek a szabadon bocsáttatáshoz köt­tettek. A lengyelekre, vonatkozólag ezen föltétel tö­kéletes öszhangzásban van az orosz-török szerződé­sekkel , melyek Törökország tetszésére hagyják a menekültek letartóztatását vagy kiűzését, miután Oroszország kiszolgáltatásukat sürgette, leghelye­sebben történt a második alternatívához való ragasz­kodás (halljuk !) A magyarokat, mint Ausztria volt alattvalóit illetőleg , nem lehetett várni, hogy a

Next