Pesti Napló, 1851. július (2. évfolyam, 393-419. szám)

1851-07-01 / 393. szám

annyi birtokos közt létesíthetlen , mert ha egyik vagy másik, a nagy napi bér miatt, elhagyná szükséges mezei vagy szőlőmunkáját, mindig találkozik tiz­­husz, ki azt épen azért is megteteti, hogy, ha másnak nem lesz bora, burgonyája, sat, neki annál több le­gyen. S ezt tudva a mi kapásaink, megbirsakolják magukat, s ha nem fizettetik meg nekik az általuk megállapított napi bér, nem mennek dolgozni, vagy odamennek, hol az megfizettetik. E nagy bajon segítni akarván a váczi hatóság, megszabta a napibért, s hogy megtartassák az ár­szabály, őrködik a csendőr, ki hajnal előtt már a piaczon s egyéb helyeken, hol munkások szoktak fo­gadtatni, forgolódik. De azért még sincs árszabály szerinti napszámosunk ! Vagy értik már egymást az illetők, vagy kikerülik a csendőrt, vagy nem fogad­nak , s ha egyik vagy másik munkást kereső birto­kos panaszkodik, nagy hidegen felelik: „a ki dob­szó szerint akar fizetni, kapáltasson vagy köttessen a dobszó által !“ ... s van biz itt a mi határunkban szőlő, melyben egyik vagy másik, vagy több munka is elmarad, mert tulajdonosi nem bírja meg a nagy napibért; miből ismét következni fog , hogy, a kü­lönben is nehéz körülmények közt, pár év múlva még több parlagot látunk hegyeinken, mint ma, s bőriparunk még inkább csökkenni fog. Az élet ára piaczunkon néhány nap óta tetemesen felszökkent, pedig vidékünkön, ha megdőlt is itt­­amott a gabona, de kalásza teljes, s ha nyarunk meleg napokat hoz, középszerűn fölüli aratásnak né­zünk elibe. HIVATALOS. Kibocsátványa a cs. kir. pénzügminiszteriumnak 1851. jun. 20-től, érvényes minden koronaországra a közbenső vámvonal eltörlése iránt. Az 1850. nov. 29-ki r. f. nyiltparancs végrehaj­tása tekintetéből a minisztertanács határozata folytán a Magyar-, Horvát-, Szlavón és Erdélyországot illető köz­benső vámvonal eltörlése iránt következők rendeltetnek : 1) 1851. júl 1-től kezdve az egyrészről Magyar- és Horvátország, másrészről Alsó Ausztria, Magyarország, Szilézia , Galiczia és Bukovina koronaországok közt fönálló vám- és harminczadi hivatalok hatáskörükből teljesen kilépnek. 2) Az egyrészről Magyar- és Horvátország , más­részről Styria, Krajna és az illír tengerpartvidék közti határvonalon ideiglenesen a tengeriső árának történendő szabályozásáig a cs. kir. áruló raktáraknál Fiume, Buc­­cari, Zengg és Carlopagóban eladott sónak a tenger­­partvidék , Krajna és Styriába átvitelnél követendő eljárás iránt fönálló szabályok még fönmaradnak, és az említett határvonalon eddig még hatásban maradt vám- és harminczadi hivatalok ideiglenesen az említett szabályok kezelése végett föntartandók. A nap, melyen az ideiglenesen még fenálló hivatalok végkép megszün­tetnek, külön hirdetmény által fog közzétetetni. 3) Az egyrészről Erdély , más részről Galiczia és Bukovina közti határon, továbbá a határ azon részén, mely Galicziát Árva , Turócz, Liptó és Marmaros me­gyéktől elválasztja, ideiglenesen a sóárak szabályozá­sáig a sónak Erdélyből és a nevezett megyékből­ kivi­tele Galicziába és Bukovinába eltiltatik. 4) A közbenső vámvonalra nézve megállapított többi közlekedési megszorítások 1851 júl. 1-től kezdve megszűnnek, és e naptól kezdve a jövedéki szabály­zatok a belforgalomra általában érvényes határozvá­­nyai a közbenső vámvonalom forgalomra nézve is életbe lépnek. M. H. Fölhívás az országos termény-kiállítás érdekében. Egy országos terménykiállítás, midőn egyfelől mezőgazdasági termelésünk állását tükrözi élénkbe, másfelől épen a felállított termesztmények gyakorlati szemlélete, s összehasonlítása által válik azon tanu­­ságos móddá, mely a termelés hiányainak belátására, s annak kellő nemesítésére leginkább vezethet. Ez általános államgazdászati fontossága mellett, a jelen kiállításnak különösen még azon tüzetes czélja van, hogy a kiállított termesztményekből, nevezete­sen pedig a növény- és magküldemények által a ma­gyar nemzeti múzeum természetosztályában létező hiányok kiegészítése előmozditassék, s ez által a kiállítás haszna mintegy állandósitassék. S a rendező választmány e kettős, és egyiránt fontos érdeknél fogva a t. termesztő közönséghez, és minden egyes ügybaráthoz azon hazafias kérelem­mel járul, hogy e czélbavett s a n. múzeum csarno­kaiban felállítandó országos terménykiállításnak az itt közlött programul értelmében, hazánk mezőgaz­dasági állásához méltó kivitelére s felállítására a lehetőségig segédkezet nyújtson. PROGRAMMJA a magyar nemzeti múzeumban folyó 1851. October—november hónapjaiban felállítandó országos termény-kiállításnak. 1) A termény-kiállítás tart folyó évi October 19-től november 15-ig. 2) Minden kiállítandó tárgy legalább is October 1-ső napjától 16-ig okvetlenül beküldessék, egyedül a későn érő gyümölcsöt kivéve, melynek beküldése november 1-je napjáig fogadtatik el. 3) A kiállításra beküldendő tárgyak egyenesen a múzeumba küldessenek e czim alatt: ,,az országos termény-kiállítást rendező választmánynak, a nem­zeti múzeum épületében.“­­1) A levelezés bérmentesen történjék a beküldő által, úgy szinte p) a pzél érdekében biztosan reméli a választ­mány , miszerint a beküldendő tárgyak szállítási költségét is szíves lesz a beküldő viselni. 6) A kiállítás megszemlélésére a bemeneti díj 10, gyermekekért pedig 6 pengő krajcrár. 7) A tiszta jövedelem a múzeum számára át­adandó, s az viaszgyümölcs- és gomba-, valamint fa- és maggyüjtemény megszerzésére fordítatik. 8) A kiállítás után minden beküldött tárgy a múzeum tulajdona marad oly formán, hogy a­mit fel lehet a természet­ osztály gyűjteményében állítani, mint p. o. a maggyüjteményt, az felállitatik, a többi pedig eladatik , s a jövedelem —a 7-ik pontban em­lített gyűjtemények megszerzésére fordítatik. 9) Ösztön-ébresztésül, s hogy minél szebb s jobb tárgyak küldessenek a kiállításhoz , pénzbeli jutal­mak tűzetnek ki, melyeknek 10) oda­itélését s az érdemesek között kiosztását, egy különösen e czélra nevezett s részrehajlatlan bíráló választmány fogja elintézni. 11) A beküldendő tárgyak mellé jegyzék (Ver­­zeichniss) készítessék, melyben a tárgy megnevezése, a küldő neve, s a termesztés helye tetessék ki; azon kívül maradjon fel egy üres rovat arra, hogy a talán jutalomra érdemesnek ítélt tárgy, abba beírathassák. 12) A nagyobb gyümölcs- vagy veteményből, mint k­p. o. alma, körte, ananász, tök, káposzta stb., elég lesz ha egyes vagy páros példányok fognak beküldetni; a kisebbekből azonban, úgymint: gesz­tenye, dió, mandola, gubacs, makk­féléből, valamint a gabnaneműek s hüvelyes vetemények magvaiból, legalább egy itezét kérünk ; H­a drágább növények, vagy gyümölcsmagokból elég lesz egy negyed, vagy jó rész iteze is, sőt ha ennyi nem telik, a kül­demény bármi mennyiségben is elfogadtatik; milye­nek például dinnye, alma, kartifiol stb. magvak. 13) A kiállításra küldessék be : a) Mindenféle fagyümölcs—milyen az alma, ba­­raczk, szilva, narancs, czitrom, berkenye, dió, stb. a divatos tájnevezésekkel, még pedig nem csupán a legszebb, de lehetőségig minden fajból valami, hogy tudhassuk: mi minden és milyen terem hazánkban. Jegyeztessék fel (áll. pont szerint) a tárgy, beküldő, s a termőhely neve; különösen h­assék le a föld, melyben termett, p. o. fekete nehéz, fekete homokos, veres agyagos, meszes, kavicsos, vagy homokos, volt-e ? b) Szőlők, ennek különféle fajai,­­ a divatos tájelnevezéssel, s a termőhely leírásával, és talán honosítási kísérletek tetettek külföldi fajokkal, az is jegyeztessék fel. c) Mindenféle kertivetemény vagy zöldség, milyen például a káposzta, kartifiol, tök, dinnye burgonya, répa, hagyma stb.; különösen ezek magvai is. d) Gabnaneműek (cerealia), mindenféle hüvelyes, olaj, festő, s más ipar- és takarmány­növények, p. o. búza, rozs, rizs, árpa, zab,­­ bab, borsó, repere, mádha, napra­forgó, festőcsülleng, takács-mácsonya, len, kender, dohány, lóher, muhar-magok. — Ezek­ből küldessék a 11-ik pont szerint; egyszersmind a kalásznövényekből mintegy 10—20 kalász, a len- és kenderből természetbeni állapotban 15—20 szál, s kikebelezve egyes csomag. A czél érdekében áll feljegyezni azt is, hogy mennyi szántás után, trágyázott vagy trágyázatlan földben termett a küldemény ? Hogy ez után a ha­zai termesztmények mennyi- és minőségét a különféle vidékek változatosságai szerint felismerhetni alkalom, s egy mezőgazdasági statistikának összeállítására anyag szolgáltassák, s javallat tetethessék egyszers­mind az iránt, hogy hol és mit lehet legczélirányo­­sabban termeszteni. e) igen kívánatos, hogy a gabnaneműek, valamint egyéb hasznos növények betegségei, mint p. o. az anyarozs, üszög, valamint a káros növények magjai mint vadócz, konkoly, csermely vagy csormája szinte a 12 pont szerinti menynyiségben a tájnevek leírá­sával beküldetnének. f) A bortermesztés tekintetében oly gazdag ha­zánkban a kiállítás méltó tárgyát különösen még a hazai borok is teszik, melyek legfölebb egy izeres palaczkokban küldessenek , feljegyezvén a termesz­tés helyét, hegyen-e vagy lapályon a termés évszá­mát, s a beküldő nevét, s a termés folyó árát. Végre g­ őszi virágok, melyek nemcsak egyedül a terménykiállítás diszesítésére szolgálhatnak, de egyszersmind a jutalmakra is versenyezhetnek, s kí­vánatra a tulajdonos birtokában maradhatnak. Óhaj­tani lehet, hogy egy nagyobb virágkiállítás a jövő 1852. tavaszán rendeztetnék. 14) Kívánatos , hogy a küldemények bepakolása a legczélszerűbben történjék, különösen a puhább gyümölcsöknél itató papirosba burkolva; azonkívül vagy száraz vékony, zabpolyva, köles, korpa, vagy lágy fűszéna közé helyeztessenek. Pesten jun. 11-kén 1851. Kubinyi Ágoston, muzeum-igazgató s a rendező választm. elnöke. Péterfy József, mint a rendező választmány titoknoka fogását, az általa szerkesztendő “Pesti füzetek” érdekében fölhívni. A “Pesti füzetek" tartalma és iránya határzottan szépirodalmi leend, s jelesb íróinktól várható beszélyek és költeményeken kivül, leginkább fogunk adni a magyar faj társadalmi kifejlődését tárgyazó irány­­czikkeket , hazafias jellem és polgárerény példáit előtüntető kor- és jellemrajzokat, különösen a női­­ világból. A tárcza önálló rovatai figyelemmel fog­ják kísérni a honi és külföldi társas élet­, irodalom­­és művészet minden érdekes jelenségeit és moz­zanatait. A nemzeti színházra különös figyelmet fordítan­­dunk. Vállalatunk rendes dolgozó társai közé szeren­csések valünk megnyerni: Arany , Gyulai , Kazinczi Gábor, Kemény Zsigmond , Sírkei Károly, Tompa Mihály urakat, kiknek műveivel legtöbbször talál­­kozandik az olvasó, ezenkívül Bangó P., Bérczy K. Beöthy, Bernát Gáspár, Dobsa, b. Eötvös József, Erdélyi J. Egressi G. Garay , Kuth­y, Lévai J., Mentovich, M-k-t­a, Obernyik, Reguly, Sujánszky, Szász Károly, Szemere Miklós és Pál, Szilágyi Ist­ván , Tárkányi, Tóth Endre, Vörösmarty, Vas Gereben stb. stb. urak szavát is bírjuk közremunká­­lásra. Ezenkívül jeles a magyar publicisták arczképeivel is kedveskedendünk. Az első számban több ismert, jeles írón kivül Józsika Miklós , Kemény Zsigmond és Kazinczy Gábor neveikkel fog az olvasó találkozni. Kiknek főbb czikkein kivül igen érdekes adatokat fogunk közleni a törökországi magyar emigratio történeté­ből, melyeket, ha vállalatunk, pártfogásra találand, minél gyakrabban fogunk folytatni. Szilágyi Sándor, szerkesztő: Megjelennek a „Pesti füzetek“ havonkint három-­­ szor 2 íves füzetekben, divatképek, arczképek, táj­rajzok s­t. más műmellékletekkel. Előfizetési ára 3 hónapra, tehát 9 füzetre, helyben 2 frt. 30 kr. postán 3 forint, egy félévre, tehát 18 füzetre helyben 5 frt, postán 6 forint. Előfizethetni vidéken minden postahivatalnál, a fölszólított gyűjtőknél, helyben a kiadónál országút Kunewalderház. Az előfizetést gyűjtőknek minden 10 példányra egy ingyennel szolgálunk. Pest, máj. 25-én 1851. Lukács László, kiadó, előfizetési fölhívás “PESTI FÜZETEK” czimü szépirodalmi vállalatra. Kinek irodalmunk ez iránytalan, szaggatott állapo­tában módja van a fölhasználható erőket annyira ösz­­pontosítni tudni, hogy valamely vállalatnak a körül­ményekhez képest , korszerű érdeket képes adni, annak úgy hisszük kötelessége, habár eleinte önta­gadással is, s csupán jó remény fejében — magának a mennyire lehet tért nyerni. Szerencséje lévén alulirtnak e tekintetben, sokat megtehetni, bátorkodik a tisztelt közönség ismert párt­ VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapesten , julius 1. Nemzeti színházunkban, ma kedden adatik: BRAMA és BAYADÉRE, opera 2 felv. ballet- és némajátékkal. Irta Seribe, fordította Egressi Béni. Zenéjét szerzette Auber. — Grahn Lucile k. a. és Reszler úr , mint vendégek lépnek föl. Holnap először A KAPUS és FIA vigj. 2. flv. írták Bayart és Verrenes; ford. Bulyovszkiné. —­­­ Lapunknak jun. 26-iki számában azon hallo­másból vett hirt közöltük, hogy az akkoriban történt borzasztó szélvész alkalmával egy csónakot felfordított a vihar, s a benne levő néhány ember a hullámok közé temettetett. Ezen esemény, miután legújabban tőlünk telhetőleg utána jártunk , nem valósult, és nem talál­tunk senkit, ki a megírt szerencsétlenségnek szemtanúja lett volna. —­­ Mai számunkban olvasható azon új irodalmi vállalat programmja, melyet Szilágyi Sándor úr ,,Pesti füzetek“ czím alatt legközelebb megindítani szándéko­zik. Szépirodalmunk terén lassan-lassan újra föltűnni látjuk azon élénkséget, melyet azon az utóbbi idők nehéz körülményei mintegy elörni látszottak. Íróink igyekszenek összeszedni megzilált erejöket, hogy újra áldozzanak azon oltárok körül, melyek egyszersmind nemzetiségünk védoszlopai. A közönség bizonyosan méltányló elismeréssel fogja kisérni törekvéseket. A „Pesti füzetek“ érdekességeiről már előre is kezesked­nek azon közönségesen ismert írói tehetségek , melyek neveivel a programmban találkoznak olvasóink. Ú­­j- Báró Eötvös Józsefnek legújabb terjedelmes munkája Jasper, Hügel és Manz könyvkereskedésé­ben Bécsben már megjelent. A munka czíme: ,,A XIX-dik század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra.“ A német fordítás is nemsokára meg fog jelenni. Irodalmunknak ezen érdekes termékére figyel­meztetjük a t. közönséget. —­­ Pozsonyból írják, hogy ott tegnapelőtt száll­tak a Pest felé utazó gőzösre a notre-dame nevelő­inté­zet tanítónői, kik a pécsi kolostorban fogják ezután a a nevelés ügyét vezetni. Megjegyeztetik, hogy a múlt század vége felé Pécsre bevitt apáczák, az Orsolyaszű­­zek voltak. Ú­­j* Dunafürdőinket szorgalmasan látogatják a be­állott meleg nyári napokban. Tisztaság, pontos szol­gálat, s lehető kényelem ajánlják azokat. Leglátoga­tottabb azonban a Deping- féle fürdő a Kozma Vazul nyomdájával átellenben. Mind tágas és tiszta társas fürdői, mind különböző zuhanyai érdemessé teszik a kö­zönség pártfogására. Egyedül a magas árszabály ellen lehet némelyeknek méltányos kifogásuk. Mert midőn egy társasfürdőért lepedővel együtt 14 ezüst krajcrárt kell fizetni, valóban feltűnő összeget elvisz egy heves vérű fiataltól hónaponkint, a korlátok közzé szorított Duna. —-j* A L. bl. a városi hatóságnak egy rendeletéről em­lékszik , mely szerint jövendőre a gyümölcscsel való kisebb kereskedés csak öreg és elgyöngült asszonyok­nak engedtetik meg , a fiatalabb és erősebb nőszemé­lyek pedig , kik élelmöket más tevékenyebb módon ke­reshetik , a gyümölcskereskedésben némileg korlátol­­tatni fognak. —­­­ A kolozsvári nemzeti színházban nemrég Cuz­­zani Karolina asszony, a párisi dalszínház egyik énekes­­nője gyönyörködtette a közönséget. A K. L. azt írja róla, hogy „bár nem élete tavaszi rózsás szakában, de mégis meglepő bájos hangjával ritka élvezetet nyújtott stb. s ritka könnyűséggel és gyakorlottsággal bocsáta oly bájos hangokat, melyek a néző közönséget öröm­zajos tapsokra ragadák.“ —­­ A városi fogházakban jelenleg 14 fogoly tar­­tatik, kik közöl 94 tolvajság miatt ítéltetett fogságra. — X Csíkszeredáról írják a Koloszv. Lapnak, hogy ott az erdélyi új polg. és kft. kormányzót lehető leg­nagyobb kitüntetéssel és örömmel fogadták. — Van a fővárosban , közel a nemzeti színházhoz egy vendéglő. E fogadó megérdemli, hogy róla e helyen említést tegyünk. Ide tévedett nemrég késő estre egypár vendég s kérdé a szobacselédet: van-e szoba? Zu dienen! volt a felelet. S mi az ára? I Gulden 45 Kreuzer Schein. Éjfélkor, midőn észrevették, hogy a ven­dégek feküdni akarnak, belép egy új cseléd , kit bizo­nyosan álmából riasztottak fel, s szemeit dörgölve mondja a maga nyelvén: kérek a szobáért 3 forintot, mert előre kell értte fizetni. Hiába hivatkoztak a vendégek az előbbi alkura és árszabályra, meg kellett fizetni vagy eltávozni. Pedig a felvetett ágyra csak rá kellett tekinteni, hogy az ember szeméből ki­menjen az álom, oly piszkos volt az minden részében.­­ Múlt pénteken láttuk, hogy a földmnasoron ugyan csak erélyesen intézkedtek a piaczi biztosok, és több tilalomszegő kofát be is kísértettek a városházához. Ki­váncsiak lévén megtudni, mi történik a rendelet áthágói­­val, kik a közönség elől tilalmas időben foglalák el az élelmi­szereket, a város­háza elé mentünk. Alig telett bele egy óra, midőn a biztosok által bekisértetett kofák mindazon módon áruikkal együtt kijöttek , és a kapu­hoz és akkor érkező biztosokat szembe nevették a szi­gorért. Nem hozzá kommentár!! POLITIKAI SZEMLE. Pest, júl. 1. (!) Amerikából érkezett újabb tudósítások szerint, az elnökségi választási mozgalmakon kívül más politi­kai fontosságú dolgok nincsenek előtéren. Az elnökségre a democrata párt jelöltei: Cass és Buchanan táborno­kok, a wigh pártéi: Webster Dániel és Scott tábornok. Lissabonból, a Southamptonba érkezett gőzös útján, jun. 19-kéig terjedő újságokat veszünk. Az ország tö­kéletes csöndben. Az új választási törvény jun. 18-kán állapíttatott meg, a cortes azonban, csak od­. közepén fog összehivatni. Sir Hamilton Seymour helyébe, az angol kormány más követet küldött, sir Richard Pakenham-t, s a ki­rálynő már el is fogadta. Haddock úr, az Egyesült­ álla­mok követe, nemkülönben bemutattatott a királynőnek. A belügyminiszter, Saldanha herczegnek egy sür­gönye következtében, két polgári kormányzót elbo­csátott. A franczia hajóhad 16-án Cadixban volt. Harisból a revisio kérdésében tett intézkedésekben öszpontosul a napi kérdések minden érdekessége. A re­­visio-bizottmánynak a nemzetgyűlés el­be terjesztendő véleménye, mi pár nap alatt megtörténendik, a jelen­legi status quo-nak föntartására fog czéloztatni. A bi­zottmány­i vélemény előadója Tocqueville úr, a Demo­­cratia Amerikában czímű munka ismeretes írója, s nem­rég közoktatási miniszter. Lesseps úr, a külügyi osztály igazgatója, külön megbízással, Londonba küldetett. Rómából, az Ind. berge levelezője, tények által mutogatja az egyházi államokban uralkodó izgatottságot. Mint levelező írja, az osztrákok által elfoglalt helye­ken , nagyobb csendesség uralkodik , minthogy szigo­rúbb fegyelmet tartanak, mint mások. Közelebbről a rovigoi hadtörvényszék­ek­be tizennyolc­ egyént állítot­tak azok közöl, kik az országban ide­s­tova barangol­tak. Tizenhét közülük agyonlövetett, s csak egy ítél­tetett palcza­büntetésre. Rómában a szivarozók ellen rendkívül dühöngenek. A Corriere mercantile írja, hogy a készített szivarok­ban lobbanó mérges szereket rejtenek el, s közelebbről egy franczia tiszt, a mérges szer fellobbanása követ­keztében , egyik szemét elvesztette, egy­másnak pedig ábrázata sebesült meg. Az Osservatore romano is érinti ezen tényt, de nem mondja, hogy a sebesültek franczia tisztek lettek volna. Turini tudósítások szerint az egész Piemont egy had­­gyakorlati tér. Olaszországi rovatunk alatt erről bő­vebben. Berlinből, jún. 27-diki tudósítások szerint, igazol­­tatik az A. A. Z. azon híre, mit tegnap mi is érintet­tünk, hogy West-Preuszen és Posen tartományok a Bundból ki fognának lépni, azonban megjegyzendő, hogy ezen dolog Frankfurtban még csak magán körök­ben forog, s tárgyalása, mint hiszik, egy igen fontos osztrák ügygyel atyafias. Ezen osztrák ügy, melyet a levelező nem említ, alkalmasint Ausztriának a német szövetségbe összes tartományaival leendő bemenetele. Majd meglátjuk. Francziaország. 0) Páris, jun. 25. — Az alkotmány revisioja tár­gyában , Broglie úrnak a revisio-bizottmány ülésé­ben fölfejtett nézetei, melyek az orleanista állam­férfiú­s egykori minisztertől szinte egy egész órát vettek igénybe , előttünk nagy jelentőséggel bírnak, s az alkotmány jövő sorsára lehet belőlük következ­tetni. Beszédének veleje : legyen revisto azért, hogy a hibák kijavíttassanak. Broglie úr mindenesetre, úgy látszik, a status quonak, némi módosításokkali föntartása mellett va­n , s erre őt igen fontos okoknak kellett kényszeríteni. Kétségkívül azért, mert a jelen formák egyedüli föntartásában látják az absolutismus elleni védbástyájukat. Ők az absolutismus alatt egy­szersmind az imperialismust értik. Az Imperialismus épen úgy fenyegeti a régi monarchiai pártokat, mint a socialismus rendkívüli hordereje. A Messager de l’ Assemblée, ezen nézeteket játszik mai számában

Next