Pesti Napló, 1851. július (2. évfolyam, 393-419. szám)
1851-07-24 / 413. szám
1351. másod évi folyam. ELŐFIZETÉST FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 sr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egyévre 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G álhoz intézendő, úri-ut. Laffertház 449 Szerkesztési iroda: Drintcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. L 413 Csütörtök, július 24-én HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgő kr.jával számittatik. A beigtatási alap.Evnyi külön helyesdíj , előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegrafi tudósítások- Porosz tartományi rendek Páris- (A revisio elvetése. Hugo V. A beszédek nagy elterjedése.) A pesti műegyesülettel. Vegyes hírek és események- Politikai szemle. Francziaország. (A revisio tárgyalásának folytatása.) Németország (Frankfurt : az alaptörvénynek eltörlése. Nagybritannia és Francziaország óvásai. Szerkesztési bizottmányi nyilvánosság.) Dunavszállás- Budapest, július 24-én TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Frankfurt , jul. 22.— 5% 81%, 4%% 71. Bécs 100%, Lomb. 78%. Páris, jul. 22. — 5% route 94, 85, 3% rent 56, 85. — Jarrot-minisztériumr(511 hirek keringnek. London, jul. 22. — Az alsóház 150 szavazattal elhatározta, hogy Salomons hagyja el a termet. Salomons ennek daczára maradt. A beszór azonban megparancsold kivezettetését. Schwerin, jul. 20. — Egy rendelet jelent meg, mely az összes minisztériumot följogosítja, a hírlapokat nagyhgi engedelem mellett elnyomni. Turin, jul. 18. —A társulat, mely itt a londoni kiállításra küldendő munkások fölsegélésére alakult, bizottmányt nevezett ki, melynek elnöke a genuai hg, Annoni gr. és Alfieri de Sortegno marchese pedig alelnökök. POROSZ TARTOMÁNYI RENDEK. 1. + A berlini kormány legújabb rendszabálya, mely minden tekintetben nagy figyelmet érdemel , nem tesz jó szolgálatot a porosz béke állandóságának, sőt merjük mondani: végeredményeiben veszélyesebb lehet a hatalomra, mint a porosz nép szabadságára nézve, mert megingatja a béke alapjait. Erőszakos rázkódás a népéletben, bármenynyire sújtja az élő nemzedék érdekeit, meggátolhatlan hatásának habgyűrűzetében megszokta hozni az emberiség ügyének haszni eredményeit. Ez igaz. Azonban, ha szabadságnak és jólétnek békés útoni kifejtése visszanyomó rendszabályokkal nem lehetleníttetik, — ha a nép szellemi, s anyagi előre törekvése, mint mely a sok tekintetben bomladozó társadalmi kapcsok szilárdítására legbiztosabban vezet — méltánylásra talál , — ez esetben nem igen lehet félni a béke megzavartatásától, mert a szabadság minden igaz barátja bűnnek és őrültségnek tartaná ily esetben felzaklatni a kormányzók és kormányzottak közötti viszálynak förgetegét, és fölforgatást akarni azon javak megszerzéséért, melyek birtokához békés kifejtés által is eljuthatni. A békés útoni kifejlés útjába megszámlálhatlan akadályok szoktak gördülni, bizonyos. De, hogy az eszmék hatalma hódít, a történetírás mutatja. És ebből merítsünk bizalmat a jövendő iránt, meg lévén győződve, mikép az újabbkori fölvilágosultság eszméinek hódító győzelmeit nem kell féltenünk a békés előhaladás útján, melyen a hódítás véráldozatokat nem kiván. Békére van szükség, melynek alapja a jog, s igazság, mely szabad tért engedjen az eltérő érdekek kiegyezésének, és összesimulásának, a nélkül, hogy akár a szabadságnak a rend rovására , akár a rendnek a szabadság rovására követeljen áldozatokat. Tartós leendő ily béke Európában ? Ez a legfontosabb kérdések egyike. Két hatalmas ellensége van a békének: Felforgatási vágy a kormányzottak részéről, és a viszonyok számba nem vétele a kormányzók részéről. Kétséget nem szenved, hogy a békének leghatározottabb ellenei azok, kik annak felforgatására s a forradalmi elemek szervezésére azért törekesznek, mert a társadalmi kérdések békés útoni megoldásának lehetősége iránti hitöket elvesztették, és szándékuk a gordiusi csomó kettévágása mellett a szétrombolandó érdekek kődarabjaiból építni föl a szabadság és jólét oszlopait. De az is bizonyos, miképezek, szolgálatukra eszközt, és czéljaik kiküzdésére fegyvereket legnagyobb mennyiségben csak ott találhatnak, hol hiányzik a nép lelkében nyugalom, elégültség és a létező viszonyokhozi ragaszkodás. Ki a nép befolyásának mellőzésével, saját rendszere szerint önhatalmúlag akarja bármi alakba önteni egy öntudatosan élő nemzetnek ügyeit, vagy ki, elavult institutiók fölelevenítése útján az alkotmányosság megrontására, s a szabadság tönkretételére törekszik, az tova űzi az elégültséget, és kezére dolgozik a zavaroknak. Poroszország kormányát mi e nehéz uton látjuk. A tartományi gyűlések egybehívása, viszálkodásnak, békétlenségnek, zavarnak következését vonhatja maga után. Hogy helyes szempontból ítélhessük meg a porosz kormány rendszabályát, mindenekelőtt e tárgyra vonatkozó két legnevezetesebb tényező iránt szándékunk figyelmet gerjeszteni. E két tényező: Az ország alkotmányosságának fejleménye. A nemzetiségi érdekek. Mi az elsőt illeti, Poroszországot, az értelem és ipar fejlettségének emelkedettebb fokán, de korlátlan uralkodói hatalommal találta 1815. — a fejdelmi ígéretek éve. A porosz király is megtette magáét, és máj. 22-kén Bécsből népeinek képviseleti rendszerre alapítandó alkotmányt ígért. Az európai restauratiós béke megszilárdulásával ezen ígéret feledésbe ment, és több oldalról emlékezetbe hozatván, kilencz év múlva akként váltatott be, hogy képviseleti rendszer helyett az ország külső tartományaiban rendek hivattak öszsze, s szabadság adatott nekik, hogy helyi érdekeikkel foglalkozva ezen szűk körben alázatos esedezéseket készíthessenek. A közügyekbeni ily részvéttel az alkotmányos eszméktől áthatott nemzet megelégedve nem lehet, de minden fölszólalás sikertelen maradt, habár a mostani király trónra lépése után mindjárt 1841-ben összehívott tartományi rendek is az ígért alkotmányos intézmények életbeléptetésének sürgetéséhez fogtak, és a fölírások hangja naponkint merészebb, s határozottabb lön. A tartományi rendek gyűlésein az alkotmányosság ügye sebes léptekkel haladt előre. A helyérdekek háttérbe szorultak; képviseleti rendszer, sajtószabadság és az alkotmányos élet többi biztosítéka, s kelléke fenhangon követeltetett. Erőszakosan megszorító rendszabályokkal felelt a kormány e követelésekre. Végre azonban kénytelen volt engedni, s 1847-ben a tartományok rendeiből egyesült országgyűlés hivatott össze. A törvényhozási egység létrejötte után a továbbfejlesztés munkája következett volna. De midőn egész Európában megzúdult a vihar, a mártiusi napok eredményekép az egyesült országgyűlés helyébe nemzeti parlament lépett, melynek az alkotmány létrehozására elég ideje nem volt. Végre keletkezett egy engedményezett charta, melylyel a porosz nép megelégedett, nem lévén más basis, melyen alkotmányos életét tovább fejlesztheté, és e charta némi viszontagságok után múlt év elején királyi aláírással megerősíttetvén a képviseleti rendszert meghozá, mi azonban csaknem születése napján kimúlásra kényszerítetik a tartományi rendek visszaállítását ezélzó rendelettel. Másik tényezőül említik a nemzetiségi érdekeket. Poroszország népessége 15 millióra megy, ide nem számítva a különben is alig hatvanezer lelket számláló Neuschatelt , melyet a porosz korona 1837 óta sajátjának tart ugyan, de a mely 1848-ban magát Helvétiába tényleg viszszakebelezte, s a porosz koronávak minden összeköttetését tényleg megszünteté. A mondott népszám között — mellőzve azon alig százezer francziát és vallont, kik a Rajna tartomány aacheni, s trieri kerületeiben élnek — van mintegy 3 millió, s háromszázezer szláv. De nem kell felednünk, hogy ezen szlávság tömör nemzetiségi egészet nem képez, mert a Posenben és Porosz tartomány nyugati részén lakó szlávok — lengyelek; Brandenburgban és Alsó-Sziléziában — vindek és sorbok; Pomerániában — kasubok; Porosz tartomány keleti részein — lettek. És a szláv törzs eme külön ágai nemcsak messze állanak egymástól nyelvre nézve, s nélkülözik az egyesülhetés elemeit, hanem közöttök nevezetes térbeli szakadozottság is létezik. Poroszországot általánfogva német birodalomnak kell tekinteni, diplomatikáiig német nyelvvel, német műveltséggel, német érzelemmel, és német egységi iránynyal. Paris, jul. 20. P. A revisio tegnap este a nemzetgyűlésben ünnepélyesen eltemettetett. Odilon Barrot úrnak egy hosszas és untató beszéde után a bezárás igen kétes többséggel elhatároztatván, a kérdés szavazatra tűzetett, melynek eredménye közvetkező: Szavazók száma........................................ 724. A ill. §. értelmében megkívánt alkotmányos többség .............................................543. A revisio mellett szavazott .... 446. A revisio ellen........................................ 278. E szerint a revisio elvettetett. Ez eredmény, habár váratlan nem volt, általános elévültséget, sőt örömöt idézett elő a lakosság minden osztályaiban, melyek folyvást a legéberebb figyelemmel kísérték a vitatkozásokat. A jobboldal az utóbbi három nap folytán nem követé az ellenzék példáját, mely a köztársaság ellen intézett megtámadásokat kitartó türelemmel hallgató. Legtöbb rész jutott az erőszakoskodásból Hugo Victornak, kinek beszéde a „Moniteur“ szerint nem kevesebb, mint 101 közbeszólástól volt félbeszakítva. A tegnapi ülésben, midőn Baroche a legszenvedélyesebb hangon tört ki Hugo Victor személye ellen , s egy megcsonkított okiratot olvasott föl ellene, állítása az utóbbi által gyalázatos rágalomnak bélyegeztetett , a többség azonban a rágalmazóitól a védelmet megtagadta. A köztársaság ellenei csak későn vevék észre, hogy az általuk előidézett vita által csupán és kizárólag a köztársaságnak tesznek hasznos szolgálatot, így történt, hogy a revisio leghathatósb pártolói szónoklatairól le kelle mondaniok, miután a többség elhatárza, hogy a vitának véget vetene. Hasztalan volt e részben a baloldal ellenzése: Dupin úr a jegyzőkkel egyetértve kimondó a többséget a bezárás mellett. Azonban a köztársaság egyelőre megelégedhetik a kivívott diadallal. Grévy, Michel (de Bourges), Pascal, Duprat, Hugo Victor és Dufaure beszédeik millió példányokban terjesztetnek el országszerte és bizonyára megteendik hatásukat. A magát oly erősnek hitt rendpárt soraiban leirhatlan levertség uralkodik. Az országos lelkesedés ellenében, melyet a fenebb említett beszédek előidéznek, hol találnak viszhangra Falloux, Berryer és Baroche urak szónoklataik , hacsak nem a rivoli-utczai gyűlde, vagy az Elysée zárt falai közt, vagy legföbb Frohsdorffban ? A „National“ Michel (de Bourges) beszédére nyitott aláírást; a „Siécle“ Dufaure beszédét közli mellékletül ; az Evénement pedig ma esti számát egészen Hugo Victor beszédével, a ,,Moniteur“ből szóról szóra átvéve, töltendő be és e számot 100,000 példányban nyomatja. 50,000-et már tegnapelőtt eladott. A „Bien-Etre universel“ ma mind a három beszédet adja a „Moniteur“ után. Tegnap este a határozat kimondását,az összes baloldal háromszor ismételt „éljen a köztársaság!“ felkiáltással fogadó. A royalisták sietve és lesütött fővel hagyák oda padjaikat. A pesti műegyesülettel. Az egyletnek, minden iparkodása daczára sem sikerülvén Delaroche „Napoleon“ eredeti művét az idei műkiállitásra megnyerni , hogy e részben a közkívánatnak mégis megfeleljen , szerencsés vola, egy , a nevezett mű után igen jól sikerült utánzásnak birtokába jutni, melyet a t. ez. közönség figyelmébe ajánl. Miután pedig e nevezett mű megszerzése, valamint annak az eredeti képformábani kiállítása, nem kevés költségbe került, ezzennel közhírré tetetik , hogy ezen magánosan kiállított mű megtekintéséért a műkiállitási bemenetáron kívül, még 10 pkr fizetendő. Ezen mű, mely Bécsben és Prágában teljes meglepetést okozott , ábrázolja, 1814. évi martius 31. napját Fontainebleauban. Napoleon t. i. későn tudván meg, hogy az ő Németországbaszintett visszavonulása által, az egyesült hadsereg Páris felé indulásával föl nem hagy, hadseregét mártius 30-án Troyesnál legnagyobb erőfeszítéssel öszpontontosítá. Ő maga Fontainebleau-ig, és innen 2 mérföldnyire Páristól, előre sietett, hol a csata szerencsétlen kimenetét, és a főváros capitulatioját megtudá. Miután onnét megkísérlett kiegyezkedése az egyesültek által visszautasíttatott, mártius 31-én Fontainebleauba visszatért. Sorsa terhes fordulati pontjának előserdített eme pillanatát tűzte ki a művész magának feladatul. Közli Ritter Sándor, egyleti titkár. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, jul. 24. — Nemzeti színházunkban ma csütörtökön adatik: ZAMPA , regényes opera 3 felv. szövegét irta Mellesville, zenéjét Herold , fordította Szerdahelyi. Rémy úr a czímszerepben , mint vendég lép föl. — Mint bizonyost halljuk, hogy Erdélyi Mária kisasszonyt szerződtetni fogja nemzeti színházunk igazgatósága. Primadonnáink szaporodnak. Valóban gyönyörű kilátásaink nyílnak a jövendőre, oly kilátások, melyek csupa gyönyörűséggel, csupa bizalommal töltik el az embert. Hát Kaiser Ernstné, Szégerné, Janda k. a. Lovassi Betti (Tripammerné) még mind kevés az igazgatóságnak , hogy koszorújukba E. Mária kisasszonyt is be akarja fonni? Mit használ ez acquisitio az intézetnek ? avagy nem vette még észre az igazgatóság, hogy E. Mária k. a. eddigi föllépéseit inkább tűrte, mint élvezte a közönség? nem vette észre, hogy e jó igyekezető kisasszony valóságos tévúton jár, midőn a színművészeti pályán akar jövendőt keresni? — Mi meg nem foghatjuk el sem gondolhatjuk azon bölcseséget és tapintatot, mely ily szerzemények által szándékozik alapot készíteni nemzeti színházunk állandó virágzásának. Egyébiránt rég meg van mondva , hogy amaz intézet ügyvivői nem is hederünek a journalistika figyelmeztetéseire , mi azonban E. Mária k. a. szerződtetése után mégis alkalmat veszünk egypár őszinte szót ejteni a nemzeti színház érdekében. — Tegnap este a női harcz czimü vígjáték adatván Villegoutier Leona szerepe, melyet először Komlási I. k. a. adott, tegnap Bulyovszkiné asszony kezében volt, s bár terjedelmes szerepének stúdiummal betanulására, mint halljuk épen nem volt valami hosszú ideje , mégis eléggé kielégítőleg felelt meg feladatának. Nem akart túlvitt naivságot és tudatlanságot ábrázolni,minthogy azt e szerep nem is követeli, azonban az egyszerű falusi lánykát minden körülményeiben híven tükrözé, s most is bizonyságát adja annak , hogy fontosabb szerepeket is bátran bizhat rá az igazgatóság. — Az egész előadás eléggé pontosan hajtatott végre, csak Flavigneul Henrik torzitá el véghetlenül, inas szerepét. Azon komédiára, melyet Montrichard báró háta mögött végbe vitt valódi, kétgarasos bajazzoság volt. —s Petz tenorista s pesti fi jelenleg köztünk mulat. Ő a wiesbadeni színház szerződött tagja , s a „Prófétában“ hír szerint egyike Németország legelső Prófétáinak. Várjon De La Grange asszony itt mulatása alatt nem volna-e czélszerű őt e szerepben fölléptetni, ha t. i. : az igazgatóság más kielégítőbbet nem talál ? — Mondják, hogy Stéger úr is megérkezik ma estvére. Ezenkívül Knopp tenorista a graui színháztól szinte a napokban jó ide, seregestül látogatnak bennünket a tenoristák, s mi mégis azt mondjuk, hogy nincs tenorista! — s Komáromi Lajos —tehetséges színészeinknek egyike— mint hitelesen tudjuk, váltság útján ki fog szabadulni a katonaság soraiból, hová mint volt honvéd besoroztatott. .." A pesti egyetem bölcsészettanulói közöl némelyek szavalati ünnepélyt fognak tartani,f. hó 30-án a gör. irodalomból dr. Télfy János a görög nyelv és irodalom tanárának vezérlete alatt. Az ünnepély délutáni 5 órakor leend az egyetem második emeleti nagy teremében. Az előadandó tárgyak : Szókratész védelme Platontől. 2) Saphó éneke Afroditához. 3) Eszkhülosz Perzáiből a szalamiai tengeri ütközet elbeszélése. 4) Sz. István első magyar királynak a veszprémi apáczák javára kiadott oklevele. 5) Homer Odysaeájának 9-dik éneke. 6) Szólón, alagya. 7) A szemtelenség, Theofraszt jellemeiből. 8) Theognisz emlékmondatai. E nyilvános szavalatra a classikus irodalom baráti tisztelettel hivatnak meg, s remélhető, hogy minél számosabban fognak megjelenni. — A közelgő Anna-napi ünnepet több helyen igen víg mulatságokkal szándékoznak érdekessé tenni. A hegedűket, réztányérokat és nagy dobokat előre készítik hozzá , a lábakat egyengetik , és a kalandokat tervezgetik. Sőt az a hite, hogy ezen nap estvéjén (júl. 26.) a többi nyilvános helyeken, zöldben és nem zöldben adandó mulatságokon kívül, a Széchenyi-ligetben nagy reunióval összekötött fényes illuminalióról is gondoskodnak.