Pesti Napló, 1851. július (2. évfolyam, 393-419. szám)

1851-07-24 / 413. szám

1351. másod évi folyam. ELŐFIZETÉST FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 sr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egyévre 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G­ álhoz intézendő, úri-ut. Laffertház 449 Szerkesztési iroda: Dri­ntcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. L 413 Csütörtök, július 24-én HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Magán­viták négyh­a­­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4 pgő kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási a­lap.Evnyi külön helyesdíj , előre lefize­tendő a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegrafi tudósítások- Porosz tartományi rendek Páris- (A revisio elvetése. Hugo V. A beszédek nagy el­terjedése.) A pesti műegyesülettel. Vegyes hírek és események- Politikai szemle. Francziaország. (A revisio tárgyalásának folytatása.) Németország­ (Frankfurt : az alaptörvénynek eltörlése. Nagybritannia és Francziaország óvásai. Szerkesztési bizottmány­i nyilvánosság.) Dunavszállás- Budapest, július 24-én TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Frankfurt , jul. 22.— 5% 81%, 4%% 71. Bécs 100%, Lomb. 78%. Páris, jul. 22. — 5% route 94, 85, 3% rent 56, 85. — J­arrot-m­inisztérium­r(511 hirek keringnek. London, jul. 22. — Az alsóház 150 szavazattal elhatározta, hogy Salomons hagyja el a termet. Sa­lomons ennek daczára maradt. A beszór azonban megparancsold kivezettetését. Schwerin, jul. 20. — Egy rendelet jelent meg, mely az összes minisztériumot följogosítja, a hír­lapokat nagyhgi engedelem mellett elnyomni. Turin, jul. 18. —A társulat, mely itt a londoni kiállításra küldendő munkások fölsegélésére alakult, bizottmányt nevezett ki, melynek elnöke a genuai hg, Annoni gr. és Alfieri de Sortegno marchese pe­dig alelnökök. POROSZ TARTOMÁNYI RENDEK. 1. + A berlini kormány legújabb rendszabálya, mely minden tekintetben nagy figyelmet érde­mel , nem tesz jó szolgálatot a porosz béke ál­landóságának, sőt merjük mondani: végeredmé­nyeiben veszélyesebb lehet a hatalomra, mint a porosz nép szabadságára nézve, mert megingatja a béke alapjait. Erőszakos rázkódás a népéletben, bármeny­nyire sújtja az élő nemzedék érdekeit, meggá­­tolhatlan hatásának habgyűrűzetében megszokta hozni az emberiség ügyének haszni eredményeit. Ez igaz. Azonban, ha szabadságnak és jólétnek békés útoni kifejtése visszanyomó rendszabályokkal nem lehetleníttetik, — ha a nép szellemi, s anyagi előre törekvése, mint mely a sok tekin­tetben bomladozó társadalmi kapcsok szilárdítá­sára legbiztosabban vezet — méltánylásra ta­lál , — ez esetben nem igen lehet félni a béke megzavartatásától, mert a szabadság minden igaz barátja bűnnek és őrültségnek tartaná ily esetben felzaklatni a kormányzók és kormány­zottak közötti viszálynak förgetegét, és fölfor­gatást akarni azon javak megszerzéséért, melyek birtokához békés kifejtés által is eljuthatni. A békés útoni kifejlés útjába megszámlálhat­­lan akadályok szoktak gördülni, bizonyos. De, hogy az eszmék hatalma hódít, a törté­netírás mutatja. És ebből merítsünk bizalmat a jövendő iránt, meg lévén győződve, mikép az újabbkori fölvilágosultság eszméinek hódító győzelmeit nem kell féltenünk a békés előha­­ladás útján, melyen a hódítás véráldozatokat nem kiván. Békére van szükség, melynek alapja a jog, s igazság, mely szabad tért engedjen az eltérő érdekek kiegyezésének, és összesimulásának, a nélkül, hogy akár a szabadságnak a rend rová­sára , akár a rendnek a szabadság rovására kö­veteljen áldozatokat. Tartós leend­ő ily béke Európában ? Ez a legfontosabb kérdések egyike. Két hatalmas ellensége van a békének: Fel­forgatási vágy a kormányzottak részéről, és a viszonyok számba nem vétele a kormányzók részéről.­­ Kétséget nem szenved, hogy a békének leg­határozottabb ellenei azok, kik annak felforga­tására s a forradalmi elemek szervezésére azért törekesznek, mert a társadalmi kérdések békés útoni megoldásának lehetősége iránti hitöket el­­­­vesztették, és szándékuk a gordiusi csomó ketté­­vágása mellett a szétrombolandó érdekek kőda­rabjaiból építni föl a szabadság és jólét oszlo­pait. De az is bizonyos, mikép­ezek, szolgála­tukra eszközt, és czéljaik kiküzdésére fegyvere­ket legnagyobb mennyiségben csak ott találhatnak, hol hiányzik a nép lelkében nyugalom, elégült­­ség és a létező viszonyokhozi ragaszkodás. Ki a nép befolyásának mellőzésével, saját rendszere szerint önhatalmúlag akarja bármi alakba önteni egy öntudatosan élő nemzetnek ügyeit, vagy ki, elavult institutiók fölelevení­­tése útján az alkotmányosság megrontására, s a szabadság tönkretételére törekszik,­­ az tova űzi az elégültséget, és kezére dolgozik a zava­roknak. Poroszország kormányát mi e nehéz uton látjuk. A tartományi gyűlések egybehívása, viszál­­kodásnak, békétlenségnek, zavarnak követke­zését vonhatja maga után. Hogy helyes szempontból ítélhessük meg a porosz kormány rendszabályát, mindenekelőtt e tárgyra vonatkozó két legnevezetesebb tényező iránt szándékunk figyelmet gerjeszteni. E két tényező: Az ország alkotmányosságának fejleménye. A nemzetiségi érdekek. Mi az elsőt illeti,­­ Poroszországot, az ér­telem és ipar fejlettségének emelkedettebb fokán, de korlátlan uralkodói hatalommal találta 1815. — a fejdelmi ígéretek éve. A porosz király is megtette magáét, és máj. 22-kén Bécsből népei­nek képviseleti rendszerre alapítandó alkotmányt ígért. Az európai restauratió­s béke megszilárdulá­sával ezen ígéret feledésbe ment, és több oldal­ról emlékezetbe hozatván, kilencz év múlva akként váltatott be, hogy képviseleti rendszer helyett az ország külső tartományaiban rendek hivattak öszsze, s szabadság adatott nekik, hogy helyi érdekeikkel foglalkozva ezen szűk körben alázatos esedezéseket készíthessenek. A közügyekbeni ily részvéttel az alkotmá­nyos eszméktől áthatott nemzet megelégedve nem lehet­, de minden fölszólalás sikertelen maradt, habár a mostani király trónra lépése után mindjárt 1841-ben összehívott tartományi rendek is az ígért alkotmányos intézmények életbeléptetésének sürgetéséhez fogtak, és a föl­­írások hangja naponkint merészebb, s határo­zottabb lön. A tartományi rendek gyűlésein az alkotmányosság ügye sebes léptekkel haladt előre. A helyérdekek háttérbe szorultak; kép­viseleti rendszer, sajtószabadság és az alkotmá­nyos élet többi biztosítéka, s kelléke fenhangon követeltetett. Erőszakosan megszorító rendszabályokkal fe­lelt a kormány e követelésekre. Végre azonban kénytelen volt engedni, s 1847-ben a tartományok rendeiből egyesült országgyűlés hivatott össze. A törvényhozási egység létrejötte után a tovább­fejlesztés mun­kája következett volna. De midőn egész Euró­pában megzúdult a vihar, a mártiusi napok eredményekép az egyesült országgyűlés helyébe nemzeti parlament lépett, melynek az alkotmány létrehozására elég ideje nem volt. Végre keletkezett egy engedményezett charta, melylyel a porosz nép megelégedett, nem lévén más basis, melyen alkotmányos életét tovább fejlesztheté, és e charta némi viszontagságok után múlt év elején királyi aláírással megerősíttetvén a képviseleti rendszert meghozá, mi azonban csaknem születése napján kimúlásra kényszerí­­tetik a tartományi rendek visszaállítását ezélzó rendelettel. Másik tényezőül említik a nemzetiségi ér­dekeket. Poroszország népessége 15 millióra megy, ide nem számítva a különben is alig hatvanezer lelket számláló Neuschatelt , melyet a porosz korona 1837 óta sajátjának tart ugyan, de a mely 1848-ban magát Helvétiába tényleg visz­szakebelezte, s a porosz koronávak­ minden összeköttetését tényleg megszünteté. A mondott népszám között — mellőzve azon alig százezer francziát és vallont, kik a Rajna tar­­tomány aacheni, s trieri kerületeiben élnek — van mintegy 3 millió, s háromszázezer szláv. De nem kell felednünk, hogy ezen szlávság tö­­­mör nemzetiségi egészet nem képez, mert a Posenben és Porosz tartomány nyugati részén lakó szlávok — lengyelek; Brandenburgban és Alsó-Sziléziában — vindek és sorbok; Pome­­rániában — kasubok; Porosz tartomány keleti részein — lettek. És a szláv törzs eme külön ágai nemcsak messze állanak egymástól nyelvre nézve, s nélkülözik az egyesülhetés elemeit, ha­nem közöttök nevezetes térbeli szakadozottság is létezik. Poroszországot általánfogva német biroda­lomnak kell tekinteni, diplomatikáiig német nyelvvel, német műveltséggel, német érzelem­mel, és német­ egységi iránynyal. Paris, jul. 20. P. A revisio tegnap este a nemzetgyűlésben ünne­pélyesen eltemettetett. Odilon Barrot úrnak egy hosszas és untató beszé­de után a bezárás igen kétes többséggel elhatároz­tatván, a kérdés szavazatra tűzetett, melynek ered­ménye közvetkező: Szavazók száma........................................ 724. A ill. §. értelmében megkívánt alkot­mányos többség .............................................543. A revisio mellett szavazott .... 446. A revisio ellen........................................ 278. E szerint a revisio elvettetett. Ez eredmény, habár váratlan nem volt, általános elévültséget, sőt örömöt idézett elő a lakosság min­den osztályaiban, melyek folyvást a legéberebb fi­gyelemmel kísérték a vitatkozásokat. A jobboldal az utóbbi három nap folytán nem kö­veté az ellenzék példáját, mely a köztársaság ellen intézett megtámadásokat kitartó türelemmel hallgató. Legtöbb rész jutott az erőszakoskodásból Hugo Victornak, kinek beszéde a „Moniteur“ szerint nem kevesebb, mint 101 közbeszólástól volt félbesza­kítva. A tegnapi ülésben, midőn Baroche a legszenve­délyesebb hangon tört ki Hugo Victor személye el­len , s egy megcsonkított okiratot olvasott föl ellene, állítása az utóbbi által gyalázatos rágalomnak bélye­geztetett , a többség azonban a rágalmazóitól a vé­delmet megtagadta. A köztársaság ellenei csak későn vevék észre, hogy az általuk előidézett vita által csupán és kizá­rólag a köztársaságnak tesznek hasznos szolgálatot, így történt, hogy a revisio leghathatósb pártolói szónoklatairól le kelle mondaniok, miután a többség elhatárza, hogy a vitának véget vetene. Hasztalan volt e részben a baloldal ellenzése: Dupin úr a jegy­zőkkel egyetértve kimondó a többséget a bezárás mellett. Azonban a köztársaság egyelőre megelégedhetik a kivívott diadallal. Grévy, Michel (de Bourges), Pascal, Duprat, Hugo Victor és Dufaure beszédeik millió példányokban terjesztetnek el országszerte és bizonyára megteendik hatásukat. A magát oly erős­nek hitt rendpárt soraiban leirhatlan levertség ural­kodik. Az országos lelkesedés ellenében, melyet a fenebb említett beszédek előidéznek, hol találnak viszhangra Falloux, Berryer és Baroche urak szó­noklataik , hacsak nem a rivoli-utczai gyű­lde, vagy az Elysée zárt falai közt, vagy legfö­­bb Frohs­­dorff­ban ? A „National“ Michel (de Bourges) beszédére nyi­tott aláírást; a „Siécle“ Dufaure beszédét közli mel­lékletül ; az Evénement pedig ma esti számát egé­szen Hugo Victor beszédével, a ,,Moniteur“ből szó­ról szóra átvéve, töltendő be és e számot 100,000 példányban nyomatja. 50,000-et már tegnapelőtt eladott. A „Bien-Etre universel“ ma mind a három beszédet adja a „Moniteur“ után. Tegnap este a határozat kim­ondását,az összes bal­oldal háromszor ismételt „éljen a köztársaság!“ fel­kiáltással fogadó. A royalisták sietve és lesütött fő­vel hagyák oda padjaikat. A pesti műegyesülettel. Az egyletnek, minden iparkodása daczára sem sikerülvén Delaroche „Na­poleon“ eredeti művét az idei műkiállitásra meg­nyerni , hogy e részben a közkívánatnak mégis meg­feleljen , szerencsés vola, egy , a nevezett mű után igen jól sikerült utánzásnak birtokába jutni, melyet a t. ez. közönség figyelmébe ajánl. Miután pedig e nevezett mű megszerzése, valamint annak az ere­deti képformábani kiállítása, nem kevés költségbe került, ezzennel közhírré tetetik , hogy ezen magá­nosan kiállított mű megtekintéséért a műkiállitási bemenetáron kívül, még 10 pkr fizetendő. Ezen mű, mely Bécsben és Prágában teljes meglepetést oko­zott , ábrázolja, 1814. évi martius 31. napját Fon­­tainebleauban. Napoleon t. i. későn tudván meg, hogy az ő Németországba­­szintett visszavonulása által, az egyesült hadsereg Páris felé indulásával föl nem hagy, hadseregét mártius 30-án Troyesnál legnagyobb erőfeszítéssel öszpontontosítá. Ő maga Fontainebleau-ig, és innen 2 mérföldnyire Páristól, előre sietett, hol a csata szerencsétlen kimenetét, és a főváros capitulatioját megtudá. Miután onnét meg­­kísérlett kiegyezkedése az egyesültek által vissza­­utasíttatott, mártius 31-én Fontainebleauba vissza­tért. Sorsa terhes fordulati pontjának előserdített eme pillanatát tűzte ki a művész magának felada­tul. Közli Ritter Sándor, egyleti titkár. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, jul. 24. — Nemzeti színházunkban ma csütörtökön adatik: ZAMPA , regényes opera 3 felv. szövegét irta Mellesville, zenéjét Herold , fordította Szerdahelyi. Rémy úr a czímszerepben , mint vendég lép föl. —­­ Mint bizonyost halljuk, hogy Erdélyi Mária kisasszonyt szerződtetni fogja nemzeti színházunk igaz­gatósága. Primadonnáink szaporodnak. Valóban gyö­nyörű kilátásaink nyílnak a jövendőre, oly kilátások, melyek csupa gyönyörűséggel, csupa bizalommal töltik el az embert. Hát Kaiser Ernstné, Szégerné, Janda k. a. Lovassi Betti (Tripammerné) még mind kevés az igazgatóságnak , hogy koszorújukba E. Mária kis­asszonyt is be akarja fonni? Mit használ ez acquisitio az intézetnek ? avagy nem vette még észre az igazgató­ság, hogy E. Mária k. a. eddigi föllépéseit inkább tűrte, mint élvezte a közönség? nem vette észre, hogy e jó igyekezető kisasszony valóságos tévúton jár, midőn a színművészeti pályán akar jövendőt keresni? — Mi meg nem foghatjuk el sem gondolhatjuk azon bölcseséget és tapintatot, mely ily szerzemények által szándékozik alapot készíteni nemzeti színházunk állandó virágzásá­nak. Egyébiránt rég meg van mondva , hogy amaz in­tézet ügyvivői nem is hederü­nek a journalistika figyel­meztetéseire , mi azonban E. Mária k. a. szerződtetése után mégis alkalmat veszünk egypár őszinte szót ejteni a nemzeti színház érdekében. —­­ Tegnap est­e a női harcz czimü vígjáték adat­ván Villegoutier Leona szerepe, melyet először Kom­lási I. k. a. adott, tegnap Bulyovszkiné asszony kezé­ben volt, s bár terjedelmes szerepének stúdiummal be­tanulására, mint halljuk épen nem volt valami hosszú ideje , mégis eléggé kielégítőleg felelt meg feladatának. Nem akart túlvitt naivságot és tudatlanságot ábrázolni,­­­minthogy azt e szerep nem is követeli, azonban az egyszerű falusi lánykát minden körülményeiben híven tükrözé, s most is bizonyságát adja annak , hogy fonto­sabb szerepeket is bátran bizhat rá az igazgatóság. — Az egész előadás eléggé pontosan hajtatott végre, csak Flavigneul Henrik torzitá el véghetlenül, inas szere­pét. Azon komédiára, melyet Montrichard báró háta mögött végbe vitt valódi, kétgarasos bajazzoság volt. —­s Petz tenorista s pesti fi jelenleg köztünk mulat. Ő a wiesbadeni színház szerződött tagja , s a „Prófétá­ban“ hír szerint egyike Németország legelső Prófétáinak. Várjon De La Grange asszony itt mulatása alatt nem volna-e czélszerű őt e szerepben fölléptetni, ha t. i. : az igazgatóság más kielégítőbbet nem talál ? — Mondják, hogy Stéger úr is megérkezik ma estvére. Ezenkívül Knopp tenorista a graui színháztól szinte a napokban jó ide, seregestül látogatnak bennünket a tenoristák, s mi mégis azt mondjuk, hogy nincs tenorista! — s Komáromi Lajos —tehetséges­ színészeink­nek egyike— mint hitelesen tudjuk, váltság útján ki fog szabadulni a katonaság soraiból, hová mint volt hon­véd besoroztatott. ..­­" A pesti egyetem bölcsészettanulói közöl néme­lyek szavalati ünnepélyt fognak tartani,f. hó 30-án a gör. irodalomból dr. Télfy János a görög nyelv és irodalom tanárának vezérlete alatt. Az ünnepély délutáni 5 óra­kor leend az egyetem második emeleti nagy teremében. Az előadandó tárgyak : Szókratész védelme Platontől. 2) Saphó éneke Afroditához. 3) Eszkhülosz Perzáiből a szalamiai tengeri ütközet elbeszélése. 4) Sz. István első magyar királynak a veszprémi apáczák javára ki­adott oklevele. 5) Homer Odysaeájának 9-dik éneke. 6) Szólón, alagya. 7) A szemtelenség, Theofraszt jellemei­ből. 8) Theognisz emlékmondatai. E nyilvános szava­latra a classikus irodalom baráti tisztelettel hivatnak meg, s remélhető, hogy minél számosabban fognak meg­jelenni. —­­­ A közelgő Anna-napi ünnepet több helyen igen víg mulatságokkal szándékoznak érdekessé tenni. A hegedűket, réztányérokat és nagy dobokat előre készítik hozzá , a lábakat egyengetik , és a kalandokat tervez­getik. Sőt az a hite, hogy ezen nap estvéjén (júl. 26.) a többi nyilvános helyeken, zöldben és nem zöldben adandó mulatságokon kívül, a Széchenyi-ligetben nagy reunióval összekötött fényes illuminalióról is gondos­kodnak.

Next