Pesti Napló, 1851. július (2. évfolyam, 393-419. szám)
1851-07-02 / 394. szám
1. A maire folyamodik az alpréfethez, engedelemért a községi tanács egybehivása végett. 2. A sous-préfet engedelmet ad. 3. Egybehivatik a tanács. 4. A maire előadja nézeteit. A tanács bizottmányt nevez ki. 5. A bizottmány egybeül. Viták. Egy előadó választatik. 6. Ismét egybehivatik a községi tanács. 7. A jelentés előterjesztetik. A tanács programmot készit. 8. A maire levélben értesíti az építészt. 9. Az építész, hosszas készület után , beadja előleges tervét. 10. A községi tanács egybehivatik. 11. Az előleges terv fölötti tanácskozás. Módosítások. 12. Ismét értesítik az építészt. 13. Ez újra beadja igazított tervét. 14. A községi tanács egybehivatik. 15. A tanács határoz. A terv helybenhagyatik. 16. E jóváhagyás megküldése az építészhez. 17. Az építési költségterv feltétele. 18. Ez megküldésik az építészhez. 19. A közs. tanács egybehivatik. 20. A költségtervet helybenhagyják. 21. A tanács elhatározza a költség (hitelkérés) iránt folyamodást terjeszteni föl, mindazon okiratokkal támogatva, melyekből kitetszik , hogy a tervezett költségek nem haladják meg a község erejét. 22. E folyamodvány a költségtervvel egyik az alpréfelhez küldetik. 23. Innen az iratcsomag a préfelhez küldetik. 24. Az okiratok taglalása. A költség iránti kérelem a pénzügyi bureauba utasitatik; az építési terv a közmunkaügyi bureauba. 25. A minisztériumhoz küldetik föl a folyamodvány. 26. A miniszteri bureauban hosszas ideig hevervén, végre megadatik a jóváhagyás. 27. A miniszter véleménye a köztársaság elnöke elé terjesztetik. 28. A köztárs. elnökének határozata. 29. Visszaküldetik a miniszterhez; innen 30. A préfethez, honnan ismét 31. Az alpréfethez , s erről 32. A raairehez. 33. A munkaterv is a miniszterhez küldetik 34. Az osztályfőnök a bureaux-ba. 35. A bureaux-k expeditio elé küldik. 36—37. A minisztertől viszont a polgári építészi bizottmányhoz. 38. Az iratok osztályozása. Sorra kell várniok. 39. A bizottmány egybehivatik. Az iromány egy előadónak adatik ki. 40. Az előadó foglalkozása 41. A jelentés fölolvastatik. A terven javaslati módosítások. 42. A bizottmány visszaküldi a miniszterhez. 43—45. Innen visszaküldetik a préfethez, alpréfethez és mairehez. 46. A községi tanács egybehivatik. 47. A tanács helyben hagyja a módosításokat. 48. Az építészhez utasitatnak. 49. Az építész újra dolgozik, s aztán 50. Munkálatát megküldi a mairenek. 51—62. Ismét azon utakat járja meg, miket 21 — 32-ig előadunk. 63—69. Mint a 33—39 sz. a. 70. Az építészi bizottmány helybenhagyja. 71—74. Visszaküldetik az iromány a miniszterhez, préfethez, alpréfethez és mairehez. 75. A költségvetés beiktatása. 76. Árlejtési hirdetmény. 77. Árlejtés. 78. Leltárba vétel. 79. Az árlejtési jegyzőkönyv fölküldése az alpréfethez. 80. Az alpréfetről a préfethez. 81. Ettől a miniszterhez. 82. Helybenhagyás. 83—85. Visszaküldetik a préfethez , alpréfethez, és mairehez. 86. A maire értesíti az építészt, és 87. Az árlejtőt. 88. A leltárba följegyeztetik a jóváhagyás. 89. A pénztárnok értesítése a beiktatásról. 90. A jegyzőkönyv beiktatása. 91. Visszaküldetik a mairehez. 92. A jegyzőkönyv végrehajtása, s a terv végső megállapítása. A munka megkezdetik, végrehajtatik. A számadási bizonyítványok beadatnak. Tehát mindennek vége ? Még nem. Az építész bizonyítványt ad ki. 93. Ez fölküldetik az alpréfethez. 94. Innen a préfethez , általa 95. A miniszterhez. 96. Miniszteri jóváhagyás. 97—99. Visszaküldése az okiratoknak a rendes utakon. 100. Rendelmény. line a bureaucraticus eljárás egy példája. Közelebbről is idézhetünk rala példát. — De miért ? A rendszer , itt és amott, úgy hasonlít egymáshoz, mint egyik testvér a másikhoz. Azonban térjünk közelebb saját viszonyainkra. Tata, június 20-án. Utolsó levelem beküldése óta egy egész hó pördült le é s ennyi idő alatt is alig találok miről érdekes volna az olvasó közönséget tudósítani. így vagyunk mi levelezők mai világban. Sóhajtoznunk kell bezzeg az egyiptomi halak és hagymák után. — Hajdan meghúzta magát a vidéki tudósító egy megyei terem zugában, s a napi események — valamint a polgárokat többé kevésbbé érdeklő közügyek tára nyitva állt előtte; menthetett tudósítást eleget, érdekest, s valót, a dolgokat átadhatta a közönségnek a magok eredetiségében minden czirógatás és bókolás nélkül. Most! Bezzeg zárvák a bureaux-k előttünk, a nyilvános életnek nyoma is alig látható. Haa titkolódzás a jelen kor jelleme, így állnak dolgaink, és ha ennek következtében a vidéki tudósító levelezései nem oly gyakoriak és érdekesek, mint tán a tisztelt olvasó közönség várná, ennek oka leginkább a körülmények mostohaságában kereshető. Az úrnapi ünnepély nálunk is a lehető legnagyobb pompával ment végbe, mihez az idő is kedvező volt. Az egyházi anyakönyvek egy a lelkészekhez érkezett körlevél következtében latin nyelven fognak vezettetni. — Mint hírlik az esztergomi conferentia végzése volna ez. A tavasz óta nálunk állomásozó tüzérek 16 ágyúikkal most hagytak el bennünket s Váczra mentek. Becsületes katonák voltak, s városunk teljes megelégedését vitték magokkal. — Közölök egy—némi kihágás miatt a büntetéstől félvén — a nagy tóba ölte magát,, honnét tüstént, de holtan kihalasztatván, másnap katonai szokás szerint eltemettetett. Igen roszul hat kedélyeinkre ama hir, miszerint már el volna döntve, hogy az egyetem Budára jő. — Mi e hirt nem akarjuk hinni. Múlt levelemben irtam, hogy a tatai társas bíróság — daczára az itten előforduló nagyszámú polgári és fenyitő pöröknek — daczára a tatai és csépi járás 70—80 ezernyi lakossága által a kormányhoz intézett többszörös kérvényezésnek, holott e két járás teszi jóformán a megye szellemi és anyagi erejét — daczára annak, hogy a 14—15 ezer lakossal bíró Tata épen a megye közepén fekszik — megszüntetett , és nekünk innét nagyobb polgári és fenyítő ügyeinkben Esztergomba a megye túlsó sarkára kelletik levándorolnunk. — Igen sajnos , hogy a kormány oly kevés figyelemmel viseltetik irányunkban, holott ezt saját érdeke is igényli. — A társas bíróság által ápril elejéig elitélt rabok máig is itt vannak az egykori uradalmi börtönökben, valamint a megszüntetés miatt itéletlenül maradtak is ; és minekutána ezeknek ügye, noha ismét az illető bűnvizsgálati irományok mind átküldették Esztergomba, maiglan is itéletileg eldöntve nincs, azt következtetjük, hogy az Esztergomba áthelyezett sectionális társasbiróság első április óta, az ez érdemben kibocsátott kormányrendeletek daczára is, ülést nem tartott, — ami pedig a jelendivatú gyors igazságszolgáltatást nem igen jellemzi. — Jövő hó elején a rabok Esztergomba fognak átszállíttatni. Reméljük, hogy a Marczaliból Kaposvárra kisért rabokkal előfordultakat nem fogják a cs. kir. csendőrök ismételni. Nem is szokás elitélt rabokat gyalog kisérni hanem kocsin és illő elővigyázattal, anélkül, hogy velük roszul kellene bánni. Nemrégiben egy fürdőházat is terveztünk, leginkább a tatai nővilág kedvéért, minthogy itt, daczára a sok jótevő meleg forrásnak fürdőház eddig soha se volt. — Azonban már mikor jó sok részvényes volt aláírva, akkor vettük észre, hogy biz ehhez sok pénz kell. És a jó szándék megbukott. Minek is ? — mondják sokan. Gyermely és Szomor helységek már jó ideje a tatai járástól az esztergomihoz csatoltattak, és máig is a tatai járás birótói kezeltetnek. Utolsó heti vásárunkon a gabona jó drágán kelt: búza 7, rozs 6—6%, árpa és tengeri 5-1, zab 4, 4/2 forint váltóban pérőnkint. — Isten őknél. Levelező. N.-Bánya, junius 25. —— Magyarország kerületek, s megyékre tett első felosztása alkalmával bennünket azon szerencsétlenség ért, hogy a román kerületbe estünk, mibe magunkat — már csak szokatlanságánál fogva is — sehogy sem tudtuk feltalálni. —• Nem kerestük, nem kívántuk ez új epithetont, jobb szeretők elszakadt rokonunk barátságát, s ime a remény, a vágy teljesült, s most ismét egyek vagyunk, a román kerület, mint külön álló megszűnt, s mégis mit kell tapasztalnunk nagy megbotránykozásunkra, közelebbről egy oláh pap azt írja hivatalos levele külsejére: „A nbányai román kerület alesperessétől“ — ne idézzük fel a múltakat, különben is könnyebb tüzet gerjeszteni, mint a már erőre kapott lángot eloltani! Hogy mennyire értjük mi a bélyegtörvényt, a következő adatka teljesen meggyőzhet róla: B. elalkudja jószágát A.nak, s minthogy az alku falun törtörtént, mig a törvényes örök bevallás megtörténnék, egy bélyegtelen papirosra írják a szerződést kötbérrel ellátva, azonban midőn az örök bevallás napja eljött, B. titkon a jószágot nem A.nak, hanem C.nek vallotta be, ezt A. megtudván a kezében levő ideiglenes szerződés erejénél, s a fölvett felpénznél fogva ellent mondott, s eredménye a kötbér megnyerése lett. — C. mint vevő a kincstári díjjal megrovatott, de ugyanakkor A. bélyeg csonkítása följelentetvén, ő is megrovatott a vételi 34 %al — a bíróság figyelmeztette ekkor az illető hivatalt, hogy nem A. vette meg a jószágot, s nincs is birtokában, hanem C. ki már érte meg is rovatott, — mind híjába, rendelet jött, hogy A. is ellenmondás nélkül fizessen vételi dijt, — és fizetett olyanért, mi tulajdonképen nem az övé, s nem is volt soha, miért a valóságos birtokos C. már fizetett; ezt nem értjük, de hisszük, hogy senki sem fogja érteni. A Magyar Hírlap n.bányai levelezője, s utána e lap újdondásza is, bizonyos templomrablást közöl városunkból, mire az az észrevételem van először, hogy a templompénztár rablása nem nálunk, hanem Felsőbányán történt; másodszor, hogy a befogott csak vádoltatik e tettel, s egészen más tett nyomja. — BÁNÁTI LEVELEK. XXIX Temesvár, jun. 24. Német hírlapokban azon tudósítást olvastak nemrég , miképen Appert lovag úr polgári- és katonaiintézetekről irt munkája 2-ik kötetének átnyújtásakor, ő felsége a magyarhoni fogházak állapota felől az emberbarátnál tudakozódott. Valójában, hogy börtönrendszerünk javítása sürgetős szükségeink közé tartozik, azt újabban a városunkban elkövetett két nevezetes rablásban résztvett egyének vallomásaiból nyert tapasztalás mutatja. Azon két rablási bűntényt értjük, melyeket maga idejében leveleinkben említettünk , s melyek folytán egy szorgalmas óraművestől mintegy 100 darab óra, a bécsi bank pénztáriból pedig 41,500 pengősrt ellopatott. A vakmerő két bűncselekmény elkövetői a büntető igazság kezeibe kerültek, előleges vallatásuk bevégeztetett , s most törvényszékünk börtönében bűneik büntetését várják-S minő tapasztalást nyertünk a bűnösök vallomásaiból ? S hogy börtöneink mostani szerkezetükben a véletlenség-, vagy emberi tévedésből vétkező egyéneket rögzött gonosztevőkké képezhetik, a lelkileg már romlott bűnösöket pedig nem javítják, s következőleg a büntetés czéljának , mely egyedül javítás, sehogy sem felelnek meg. A három egyenes rabló Bugarszky Pál asztalos Újvidékről, — Josiphovics Döme dobozszkészitő Butákról, — és Miloschevics Miklós Bosnyákországi papucs-csináló, — mint állítja a forradalom alatt szlavón végseregi tiszt,— rablás, az orgazdanő Arszkin Acza ráczkereszturi nő pedig gyilkolás miatt néhány év előtt Újvidéken fogva tartattak. A bűnre hajlandóság, közös fogház, s munkátlanság megtenné szomorú gyümölcsét, mert a bűnösök részéről szoros viszonyt idéze elő, mely a férjétől elválva feslett élethez szokott nőt egyik rabló ágyasává, mind a négyet pedig jövő bűntények kivitelére solidaris czimboratársakká tévé , s az újvidéki börtön falai közt keletkezett bűnszövetség következései , a városunk közepében, vastag falak, s vasalt szekrények betörésével elkövetett vakmerő rablásokban mutatkoztak. Nem akarjuk erősíteni, hogy a gonosztevők első büntetésük alkalmával a magán- vagy hallgató rendszer alakú börtönbe záratásuk esetében többé nem vétkeztek volna; mert a bűnre hajlandóság nagy mértékben létezik személyeikben, vakmerő rablásaik, s befogatásuk körülményei rögzött gonosztevők jellemvonásait tüntetők fel; de azt mégis állítani merjük, hogy a solidaritásnak azon neme, mely czimboratársak közremunkálása mellett nagyobb és vakmerőbb bűntényekre ösztönzi a gonoszokat, nem keletkezett volna, ha a börtönben együttlét a közösen véghez vitt bűntények kivitelére megkívántató ismeretségi viszonyt élő rutin segíti. A bűntény Arszkin Aéza vigyázatlansága miatt fedeztetett fel, mert ez kedvesének Bugarszky Pálnak, a tett után innen távoztával, a kapott bűnosztalékkal együtt Torontálmegyében Gyálán lakozó férjéhez visszatérve, költekezni, nagyobbszerű építkezések iránt intézkedni kezde, miáltal az igazgatási tisztviselőség figyelmét magára vonta. A nő befogatása után bűntársait azonnal felfedezte , s ezeknek kettője gyárkülvárosunkban, Bugarszky pedig Zágrábban, Trieszten át szándékba vett megszökésében, csakugyan kézrekerítettek. A martiusi korszak előtt Temesmegye járdakő-faragásra használta volt rabjait. Ezen intézkedés főkép a rabok egéssége tekintetéből hiányos volt, de városunk csinos járdakövezetét mégis ennek köszönheti , s avatott személyek állításaként nincs példa reá, hogy a kőfaragásra alkalmazott rabok közöl, valamelyik későbbi bűntény miatt fogházba visszakerült volna. Torontalvárraegy, a magánrendszer elvei szerint nagyszerű fogházat épített volt Nagy- Becskereken. Martius előtt haladtunk, s a felhozott példák mutatják, hogy börtönök javításában is haladtunk. Jelenleg ideiglenes pangás, sokban visszaesés uralkodik, azonban reménység táplálja kebleinket, hogy emberbaráti érzelmeiről ismeretes Appert lovag úr körutazása, terjedelmes munkába foglalt tapasztalatai , s főkép ő Felségének az ügy érdekében kitüntetett részvéte a börtönreform korszakát siettetendik. A magyar színészet ügye új korszakba lépett városunkban. Kreibig igazgatónak Szebenből írt tagadó válaszára, Havi-Szabó igazgatók július hónapban ittmaradhatásuk iránti engedelemért a városi tanácshoz folyamodtak. A tanács tagjai s választott polgárok nemcsak készséggel adák meg az engedelmet, de miután a színház a város tulajdonához tartozik, s a német igazgatónak rendelkezési joga, a vele kötött, szerződésnél fogva csak húsvétig terjed, az eddigi két hónapra általa követelt fizetés jogtalansága is szóba hozatott. Ezen határozatot a nemzetiség iránti rokonszenv jeléül vesszük, s honfias méltánylásra már csak azért is érdemesnek találjuk, mivel kimondása leginkább német és szerbajkú derék polgáraink hatályos fellépésének köszönhető. Derék Erkelünk Hunyady Lászlójának zeneszövege megérkezett, e szerint a jeles dalmű csakugyan adatni fog színpadunkon. Temesvár hajdan a Hunyadyak legnevezetesb birtoka volt. A kastély falai, melynek kapuja előtt László anyja, Szilágyi Erzsébet a Cilley gróf halála után Nándorfehérvárról jövő királyt barátai s szűzhölgyek körében fogadta, s térdre borulva fiai számára bocsánatért esedezett, s melynek egyházában 1456-dik évben a király ünnepélyes esküvést tön, hogy Cilley Ulrik halálát nem fogja megbeszélni, az utolsó várostrom alatt rongálva bár, de ledöntve nem, még máig állanak. — A zenemű e szerint zenészeti becsén kívül helyi érdekkel is bír körünkben, s már csak ezért is örvendünk, hogy fővárosunk után nekünk jutand az első szerencse a jeles dalmát hallhatni. A ritkatehetségű tenor Gallynak színész pályáról lelépése, az ezen szakmában annyira ritka egyéniségünk miatt, érzékeny veszteséggel sujtandja honi színészetünket; de mivel az igazgatók nemzeti színházunkban működéseiről dicséretesen ismert Reszler tenor énekest a társaság számára megnyerték, s ennek július hó elején megérkezése bizonyosan váratik , ezen felől pedig alapos reményünk van , hogy valamint az igazgatóság Gálfy közreműködésének kieszközlésére fáradozásait nem kímélendi, úgy más részről Gálfy a honi dalmű iránti méltánylatának föllépése által jelét adni nem vonakodandik. Hunyady Lászlónak ily szép tehetségű két tenor énekes közreműködése mellett színpadra hozatalával, eddig nem ismert műélvezetben részesülend közönségünk, gyanú van reá, de adat semmi, egyébiránt a tettes fenyítő kereset alatt áll, majd megválik, mennyire bűnös, idő előtt senkit se kárhoztassunk ; — sok ily nemű újdonságok kerültek már ki ama boltból rögtönzött szobából, de híjába, ha az ember levelező, s nincs mit írni, akkor minden kósza hirt felkap, — pedig bizony mondom a hirek közlésével a levelezőknek igen óvatosoknak kell lenniük. Nemzeti színházunk növendéke Klauber Regina kamulattai tánczával, úgy közelebb Kövessi Ede bűvész hazánkfia kedves egypár esti időtöltést eszközlött, ajánljuk erdélyi rokonunknak, hova tőlünk utazott. Még egyet : Kaschni Ferdinánd e lapok 379. számában tiltakozik, hogy e lapok 367-dik számában közlött nagybányai levelet nem ő irta, a szerkesztő nyilatkozatához én is csatlakozván, nyilvánítom, hogy nem ő irta, s azt mi tudtuk is, hogy nem irta, mert mióta egy más lap levelezőjének felitetett, azóta tudtunkra levele egy lapban sem jött ki. — Hiába ilyen az írói viszketegség. Hűvös őszies időnket szebb napok váltották fel, bár északról gyakran jeges felhőket hoznak a szelek, de még eddig minden tetemes kár nélkül. HIVATALOS. Kinevezések. A magas cs. kir. igazságügyi minisztérium a miskolczi cs. kir. I. osztályú járásbíróságnál Noszticzius János lemondása következtében megüresedett járásbirói állomásra, Miskolcz város voltbiráját László Józsefet nevezte ki. Pest, 1851. évi junius 29-kén. A magas cs. k. igazságügyi minisztérium a pesti cs. k. megyetörvényszéknél Kanyó Gábor lemondása, és Bovankovics Józsefnek esztergomi cs. kir. megyetörvényszékhez álladalmi ügyvédül lett alkalmazása által megüresedett elnöki állomásra balassa-gyarmati cs. kir. megyetörvényszék ülnökét , gróf Forgách Sándor , és a feloszlatott pest-budai megyetörvényszék volt jegyzőjét Bellaagh Józsefet ideiglenesen kinevezte. Pest, 1851. évi junius 30-kán. Magyarországot illető országos törvény- és kormánylap. II. évfolyam. XIV. darabjából. 1851-diki május 15-kén kelt császári rendelet, mely által a hadsereg beszállásolását tárgyazó szabály bocsáttatik ki, a katonai határőrségen kívül, minden koronaországok számára. (A közönséges birodalmi törvény- és kormánylapból 1851. XXXVIII. darab, 124. sz., kiadatott 1851-ki május 22-kén.) A hadsereg beszállásolását tárgyazó szabályok kellő módoni rendezése sürgetőleg szükséges lévén, békés hadminiszterium előterjesztése s minisztertanácsom javaslata folytán , a birodalmi tanács meghallgatása mellett, a hadsereg beszállásolása tárgyában ide mellékelt szabályt, mely 1851-diki junius 1-jétől kezdvea katonai határőségen kívül minden koronaországokban megtartandó, jóváhagytam s végrehajtásával bel- , had- és pénzügyi minisztereimet, mindegyiket saját körében megbízom. Ferencz József, s. k. Csorich. Bach. Szabály a hadsereg beszállásolása tárgyában. 1 czikk. Általános határozatok. 1. §. A hadcsapatoknak a különböző koronaországokbani elosztása a legfelsőbb hadi főkormány által rendeltetik el. A katonai hatóságok kötelesek a hadcsapatoknak a koronaország belsejében s minden egyes állomásbani elhelyezését, a politikai közigazgatási hatóságokkal egyértelműleg meghatározni, s e részben az utóbbiak által előadott, a katonai czélokkal egybeférő tekintetek figyelembe veendők. 2. §. A beszállásolási ügy vezetése a politikai közigazgatási hatóságokat illeti. Ezek kötelesek az arra vonatkozó rendeleteket megtenni s szükség esetében kényszerítő eszközök alkalmazásával is végrehajtani. Különösen kötelesek a községek fölött, e részbeni kötelezettségeik teljesítésében őrködni, s a szükséghez képest kellőleg intézkedni. Az előforduló panaszok fölött ezen közigazgatási hatóságok a kiszabott folyamodás útján határoznak. Ha a panaszok katonai személyek ellen intézzék, a politikai hatóságok, az ily panaszok alaposságához képest, orvoslást az illető katonai parancsnokságoktól kérenének. 3. §: A beszállásolás vagy: