Pesti Napló, 1851. augusztus (2. évfolyam, 420-443. szám)

1851-08-01 / 420. szám

deklinket látogá meg, a hivatalok és hivatalnokok működéseinek megvizsgálata végett. HIVATALOS. Kinevezés. A cs. kir. magyar országos pénzügyi igazgatóság Hegedűs Imre szolnoki sóhivatali szemlészt harmad­rendű irodai segéddé nevezé ki a szolnoki cs. kir. pénz­ügykerületi igazgatósághoz. Ő felsége f. é. jul. 22-ki 1. f. határozata által a bor­termesztésnek előmozdítására Magyarországban a gazda­sági egyletnek Pesten évenkint 2000 pftnyi segélyzést az államkincstárból öt éven keresztül legk. jóváhagyni méltóztatott. Ő fége f. é. jul. 22-ki 1. f. határozata által legk. megengedni méltóztatott , hogy erdélyi szászrégeni pol­gár, Eiszner Sámuel, az orosz császár ő felségétől nyert 5. osztályú katonai érdemkeresztet elfogadhatja és hordhatja. M. H. VEGYES HIREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, aug. 1. — Nemzeti színházunkban ma pénteken adatik a PAJKOS JURISTA, iigj. Kezelve után magyarosította Baranyi Péter. — Holnap szom­baton KÉT FOSCARI opera. Rémy úr mint vendég fog föllépni. — -j- Tegnapelőtt estve felé Augusztin t. sz. n. úr tiszteletére katonai zene tartatott István h­erczeg vendéglő előtt, hol a t.sz.n. szállásol. Számos hallgató közönség gyülekezett össze a körben álló zenészek körül. A kö­zönség némely része innen a sétányra igyekezett, s még távol volt, midőn a nagy dob pufogása hallható szóval jelenti , hogy a sétányon most rendkívüli előadás vann, s a bemenetel csak fizetés mellett engedtetik meg. Mo­ren­g úr zenekara működött egész erejéből. Tömérdek hallgató közönsége volt a sétányon kívül, mivelhogy a korlátokon kívül szinte igen jól hallatszott minden leg­kisebb hang. A sétány kapuinak homlokzatát e rend­kívüli alkalomra kivilágították, az annanapi mulatságról maradt mécsekkel. Hazatérőben a­kiknek útjuk a fehér hajó vendéglő udvarán vezetett keresztül, itt a kertben a Patikárus testvérek bandájával találkoztak, s az ő nótáikban kedves változatosságot lelhettek a nagydobok és réztányérok csengő bongó szava után.. . Innen is el­búcsúzván a vendéglőtől néhány lépésre , a Károly kaszárnya előtt a takaródóra muzsikáló katonai zenekar fújta a Hunyadi indulót stb. Soha ily­­ig élet! akármerre fordult az ember, mindenütt zene harsogott. .. Fújták, húzták előtte is utána is vékonyan vastagon, csak épen a t­áncz hiányzott.. . ”­­­ Megjelent „Az ausztriai birodalom közönséges és a koronaországok különös Alkotmányjogának alap­rajza , vezérfonalus hallgatói számára irta Récsy Emil egyetemi h. jogtanár. Pesten Heckenast Gusztáv tulaj­dona 1851.“ Szerző bár tudta, hogy most az új vál­tozások rendkívül fontosak, s gyorsan következnek egy­másra, s hogy ez által az új közjogirója nagy mérték­ben van korlátolva, mindazáltal bátorkodott megkísér­teni a birod. alkotmányjognak legalább alaprajzbani előadását. A mű joghallgatók számára van szánva. Arát nem tudjuk. —­i E napokban egy ritka öregséget ért pálinka-­ gyáros halt meg Pesten. Életideje volt 104 esztendő, neve pedig, míg élt Schneider Mandel. Megjegyzik róla, hogy színházat, hangversenyt stb. soha nem lá­togatott, soha újságot nem olvasott, s némelyek ezen körülményből magyarázzák hosszú életét. — Temesváron annyira hitték, hogy az elmúlt napfogyatkozás véget vet a világnak , miként számosan találkoztak , kik ama vészes napon családostul és min­denestül elhagyták a várost, s a közel vidékre költöz­ködtek , hogy ott az utolsó ítéltet kikerüljék. —­­­ A dunagőzhajózási társulat 1. évi bevétel, mind amellett, hogy az árak tetemesen leszállí­ttattak, szembe tűnőleg felülhaladja a múlt évit. Múlt évben ugyan­annyi idő alatt 1,158,292 ft volt a bevétel, s most 1,331,960 ft. Szállítottak összesen 366,572 személyt, 1,147,986 mázsa portékát, 29,726 d. barmot. Látni való, e kimutatásból, hogy a gőzhajónak a vaspályá­­vali versenyzése , mily szembeötlő haszonnal van egy­bekötve. —­­ A K. L. Írja , hogy a szászföld, mely 1848. előtt 274 helységet, és pedig­ 6 várost, 16 mező­várost s 252 falut — ezek közt 172 szabad , s 38 katonai községet, — aztán 25 k­ézbirósági s 17 városi jószágot foglalt magában; ma már a folyó évi május 12- től kelt politikai szervezet alapjáni legújabb felosztás után 295 helységből áll, t. i. 8 városból, 18 mező­városból, 261 falu­s 8 praediumból. Nagyobbak­ tehát 2 várossal, 2 mezővárossal, 9 faluval s 8 praediummal. De Kronlandnak talán mégis csak kicsinyke lett volna, a dolog kitisztulását csak később remélhetjük , miután bizonyossággal egynek sem tudhatunk igazat adni. A Patrie még egyéb c­áfolatot is teszen. Belőle imezt olvassuk:: „Több hírlap , külföldi tudósítások nyomán, azt állítá , hogy IX-ik Pius pápa ő­szentsége és a nápolyi király Gandolfobani találkozása politikai érdekekből történt volna. „A lapok azt is állították, miszerint szóban forgott volna, hogy az egyházi fejedelem hagyja el Rómát, s mindaddig ne térjen vissza , míg a franczia sereg egy osztrák-nápolyi hadsereg által föl nem cseréltetik. „Ezen hírek tökéletesen hamisak. Ő­szentsége csak azért ment Gandolfoba, hogy a pápaság fáradalmait ki­pihenje , valamint követeink is ezen pillanatban arra vágynak , hogy a parlamenti munkásság után a falusi örömökben részesülhessenek. ,,A nápolyi királyt nem vezette egyéb Gandolfoba, mint egy katholikus fejedelem részérőli igen természetes tisztelet értelme. Különben Gémeau tábornok és a fran­czia miniszter Gandolfoban valának. Tehát nem forral­hattak valamit a franczia befolyás ellen, mivel nem rej­tőztek el előlük. „Kétségkívüli, miszerint Rómában ő szentsége szol­gálatára, egy oly őrség szervezete terveztetett, mely elég erős lenne a biztosság és rend föntartására , és ha ezen terv létesül , Francziaország a nagyfontosságú küldetés kötelességének további teljesítésétől fölmentve látná magát. „De minden esetre nem volt, nem lehetett arról kérdés, hogy a franczia hadsereg osztrák, vagy nápo­lyival cseréltessék föl. Azon őrség, melyet szervezni gondolnak , nemzeti (?) őrség leend , idegenekből ala­kítva , s a pápa által fizetve, mint a helvét őrség. S hi­hetőleg épen ezen őrség fog újra szerveztetni. „Minthogy ilyen természetű helyreigazításoknál va­gyunk , kötelességünk hazugságnak jelenteni azon hírt, mely szerint a petersburgi , bécsi és berlini udvarok Olaszország különböző kormányaihoz egy jegyzékiratot intéztek volna. Ezen jegyzékirat nem létezett soha. „A három északi hatalmasság csupán egyetlen közle­ményt küldött elébb a franczia , s azután Európa többi nyugati kormányaihoz. „Ezen közlemény, mely egyedüli diplomatiai ok­irat az olmützi és varsói értekezletek eredményéből, Francziaország iránti előzékenység bélyegét hordozza magán. Igen jó indulatot jelentő kifejezésekkel volt szerkezve, s biztosított a felől , miszerint ezen, inkább családi érzelmek, mint állami okokból származott érte­kezletben Francziaország iránti ellenséges gondolat nem forgott fön,“ így a Patrie. Mi a c­áfolat első ágát illeti, semmi szavunk reá; a másodikra nézve ismét meg kell jegyez­nünk , hogy az Assemblée nationale azt állítja , hogy kezei közt volna a kérdéses jegyzékirat másolata. Lissabonhóz fontos tudósítások érkeztek Párisba. A Constitutilonnel a sürgönyökből némi közleményt ad; az Ind. szerint úgy látszik, hogy egyedül lord Pal­merston azon egyedüli szövetséges, kire támaszkodha­­tik a királyné, hogy eltávolítsa azon uralkodást, me­lyet Saldanha akar fölötte gyakorolni, és a kitöréssel fenyegető forradalmat. Azt állítják, hogy a spanyol kabinet , a többi kabinetekkel egyetértőleg, Portugál határaira titkosan (?) néhány ezredet fölállított, kik az első jelre Portugálba nyomulandnak. _ Portugálban különben az angol és franczia befolyás versenyezve igyekszik túlsúlyra jutni , s az utóbbi Spanyolországgal kezet fogva akarja Donna Maria da Gloria trónját megmenteni.­A franczia befolyásról némely részleteket máskor, hogyan tartaná magát a hadsereg, s mi lenne a csata kimenetele ? Kérjük tehát a megyei tanácsokat, többé nem Francziaország szabadsága és méltóság­a nevé­ben , hanem a rend , minden érdek biztossága és a közbéke nevében , hogy minden olyast elkerüljenek, mi a bonapartista igényeknek hasznára válhatnék.“ A l'Ordre is ide látszik ezérozni. A t Ordre a revisio-viták előtt, a revisio mellett küzdött, s most hangját egészen megváltoztatja. Né­zetünk szerint, írja az érintett hírlap, a revisio csak azon esetben volt lehetséges , ha a különböző pár­tok magánérdekeikkel, ha nem is hagynak föl egé­szen , legalább egy pillanatra mellőzik, s ha egy czélra, a köztársasági intézmények javítására egye­sülni akartak volna. De a revisio szóban mindenik párt személyes győzedelmét akarta szemlélni, s mióta meggyőződtek felőle a félelem növekszik, s nem azt kérdezi az ember magától, hogy a törvényes­­ revisio lehetséges, hanem azt, hogy kívánatos-e ? A nemzetgyűlés szavazatát lehet kommentálni, forgatni, a­hogy tetszik, a törvényes revisiónak egy áthág­­yatlan akadálya fog lenni mindig. Három hónap múlva ismét elő lehet venni, de senki sem tagadja, a szükséges többség akkor sem lesz meg. Azon en­gedmények , melyeket a radikál párt (parti radical, a baloldalt értheti) megnyerésére kellene tenni, rög­tön egy nagy többségi töredéket idegenítne el a re­­vistotól, s az eredmény mi lenne egyéb, mint az, hogy amit egyik oldalon nyert, a másikon elvesztené. Mi czélja van tehát a bennünket fenyegető új moz­galomnak ? Rettentés által akarják-e azt kicsikarni, mit a meggyőződés megtagadott, vagy ha a nemzetgyűlés még tovább is ellenáll, az al­­kotmányozó gyűlés és a törvény ellen egy nép­mozgalmat akarnak előkészíteni ? Meg kell valla­nunk , miszerint a revisionista mozgalom, mi az eszközt illeti, lehet ugyan törvényes, de a czélra nézve mit sem fog érni. A revisiót pártolni annyit tesz, mint a nemzetgyűlést lealacsonyítni, vagy az elnök alkotmányellenes viszonti megválasztására szavazni. Csak a napokban, a Constitutionnel és a Patrie igen szabadon, igen tisztán kimondották, mi­szerint a nemzetgyűléstől mit sem lehet reméleni, de a nép tudni fog a maga baján segíteni. Az Univers­­nek, mint vallásos lapnak, ha nem is a törvényeket és alkotmányt, legalább tekintetbe kellene vennie azon ünnepélyes esküt, melyet a köztársaság elnöke Isten és emberek előtt letett. Az Univers kétségkí­vül azt hiszi, hogy midőn az elnök esküjét letette, valami utógondolat is volt lelkében — s ez elég, hogy a revisio mellett, nagy czélokért izgasson. Az Union ezt mondja: „Az alkotmányt törvényes­ségi jellemétől semmi vita nem foszthatja meg. Egy szavazatra van szükség, s míg ezen szavazat meg nem lesz, az alkotmány marad; engedelmeskedni fognak neki. Nem eléggé jegyezték meg azon bölcs lelkiismeretességet, melylyel a revisio-bizottmány a nemzetgyűlés elébe terjesztett formulában a törvény szellemét, és betűjét tisztelte. Ismételte a 111-dik czikkely szavait szövegesen, és igy kérve revisiót, bizonyítványát, kezességét adá annak , mennyire tiszteli az alkotmányt. „Összevéve, az alkotmány mindig alkotmány, a vita után épen úgy, mint a vita előtt volt. Nincs több ok neki engedelmeskedni, de kevesebb sincs. A haza viták által nem tudott meg többet, mint az előtt; ha ismét megnyitják, nem fog úgy is többet tudni. Egyetlen kérdés : fog-e az alkotmány revide­­áltatni. Miután pedig határozatilag tagadással felel­tek, többé egy becsületes ember­, egy jó polgárnak nem lehet, nem szabad kétkednie, miszerint nem ma­radt egyéb hátra, mint az alkotmánynak szükséges­képen engedelmeskedni. Lamoriciére tábornok egész hadjáratot szervezett a nemzetgyűlés bonapartista alelnökei Daru és La­crosse , úgy titkárai Peupin és Bérard ellen; a jövő parlamenti ülés­szak kezdetével ki akarják őket küszöbölni. Proudhon l ldéc générale de la Revolution új munkáját egy democrata reunio megégette. POLITIKAI SZEMLE. Pest , aug. 1. (!) A párisi Assemblée nationalelal meggyűlt a bajunk. Tegnap kénytelenek valánk visszautasitni Pie­mont ellen fölhozott rágalmait, s megmondtuk , hogy az olasz viszonyokat vagy nem ismeri, vagy rosz­in­dulatból félreismeri. Legújabb rovatunk alatt azt is érin­tettük, hogy nem igaz azon híre is, miszerint a három északi hatalmasság az olasz kormányokat forradalom esetébeni beavatkozás felől biztosította volna ; a c­áfola­­tot az elyséeista Patrie, és a félhivatalos Neue Preu­­szische Zeitung hozta.. . S mi történik másfelől ? alig bocsátottuk sajtó alá az érintett sorokat , telegráfilag vesszük, hogy az Assemblée nationale a Neue Preu­­szische Zeitung által fölhozott dementi-re kijelenti, miszerint a kérdéses, biztosító jegyzékirat másolata ke­zei közt vagyon, így állván az olasz interventio ügye, Francziaország. (!) Pára, jul. 26. — Közelebbről érintettük, hogy ha a revisio a nemzetgyűlésben másodszor is szőnyegre kerülend, nem hogy több szavazatot kap­na, mint az első alkalommal , sőt ellenkezőleg, a rendpártból többen fognak a revisio ellen szavazni. A hírlapi izgatások már folynak, s különösen a YOpinion publique megkezdte az Elysée törekvései ellen harczolni, s minden alkalmat fölhasznál a re­­visio­ barátainak másoldalra leendő terítésére. Az aug. 25-kére összehívandó megyei tanácsok minden­esetre nagy befolyással lehetnek a revisio sorsára. A legitimisták úgy vették észre, hogy a megyei ta­nácsok határozatai az Elysée érdekében ütnének ki, ezért az Opinion publique egy czikket intéz hozzájuk, melyben a többek közt ezeket írja: „Nem szabad illusiókat teremteni, ha a köztár­saság elnökének alkotmányellenes megválasztatá­sába beleegyeznek , ezáltal egy új forradalomra legkedvezőbb körülmények nyílnak, s mindazok egyesülnek, mik egy febr. 24-ke ismétlésére megkí­vántatnak. Mert mik azon fő indokok, melyek febr. 24-ikét előidézték ? Három ok van : a törvényesség vagy törvényesség színének a megtám­adóknál té­tele , a rend barátainak szakadása, s a harcz alatti közönyössége sokaknak­­ végre, ezen két körülmény következtében, a hadsereg ingadozása. Az elnökség meghosszabbítása, még úgy is, ha az­ ember csak forma szerint fogadja is el az alkotmányellenes ki­­neveztetést, nem de azok részére állítja a törvényes­séget, kik ellene fognak küzdeni ? A rend barátainak táborában nem a legmélyebb szakadások ütnének ki, s azok, kik tettleges ellenségeskedésre nem akar­nak szállani , nem közönyösségre lennének-e kárhoztatva? — Ez­által, természetesen viszont ingadozásba jőne a hadsereg , mert többé nem tudná, hol a kötelessége, mert többé nem tudná, hol áll a jogosság. Tegyük föl, hogy Cavaignac tá­bornok, ki oly nagy tekintélylyel állhat a törvények védelme mellé, mert 1848. dec. havában nemesen hódolt nektek, Lamorid­ére tábornokkal az alkot­mány védelmére, melynek engedelmeskedett, kar­dot húz: mondja meg nekünk valaki, ily összeütkö­zésnél , minő helyzetbe jőnének a rend barátai, s Nagy Britannia. London, jul 26. Felsőházi ülés jul. 25. A kris­tálypalota fentartása végett Argyll herczeg Germans gróf és Malmesbury gróf kérvényeket tesznek a ház asztalára Westminsterből és az ország több részei­ből. Ezután a czimbill bizottmányi tárgyalása került napi­rendre. Monteagle lord előterjeszti tegnapelőtt bejelentett indítványát, minélfogva Izland a bili érvényessége alól kiveendő lenne. A módosítvány kevés pártolásra talál. (A sajtóban maga a Times is—mely határozott pápaellenes szelleméről eléggé ismeretes —­ Izland kivétele mellett nyilatkozott). Viscount Canning, ki egészben a bili ellen szava­zott, a módosítvány ellen, adta nyilatkozatát, menyi­ben igen rosz példa volna a korona fensőségét érdek­lő kérdésekben Izlandot más elvek szerint kormá­nyozni, mint Angliát. Ezentúl azon biztosítást nyerte, hogy a bilinek a testvér szigeten semmi gyakorlati következése sem leend. Szavazás útján a módosít­­vány 65 szótöbbséggel elvettetett. A lordok házában mint látszik, a pápaellenes han­gulat sokkal kevesebb ellenszegülésre talál mint az alsóházban. Igaz, hogy a felső házban sem a radi­kál elem, sem a kath. Izland nem képviseltetik. Kinnaird lordnak a bili első pontja s a Walpole­­féle élesítő módositvány ellen irányzott indítványa, 51 szótöbbséggel (77 szóval 26 ellen) elvettetett. Argyll herczegnek a bili második pontjára vonat­kozólag, a magán­vádak nyománi eljárás ellen inté­zett módosítványa, szinte rövid vita után 35 szótöbb­séggel elvettetett. A többi pontok ezentúl épen semmi ellenzésre nem találtak, és igy az egész bili úgy, mint az alsóház­ban a protestáns ellenzék által élesítetett — keresz­tül men­vén, miután a harmadik olvasás merő forma­ságnak tekinthető, a bilit úgy lehet tekinteni, mint mely már törvény erejére emeltetett. Alsóházi ülés, júl. 25-kén. A képviselők reggeli ülésre az új parliament-épületbe gyűltek, és a gőzha­józási bili bizottmányi tárgyaláson keresztül ment. Ezen bili 48. pontja a brit hadi s külföldi­ gőzösöket kiveszi a szokott őrködés alól. Henley módosítvánnyal lép elő eme kedvezés ellen. Idegen vitorlás hajók, melyek utasokat szállítanak, ugyan azon rendszabályok alatt állanak, melyek alatt a brit vitorlás hajók , miért nem az idegen gő­zösök is. A belföldi gőzösök évenként 8 font sterlin­get fizetnek a felügyelésért, és egyszerre csak meg­határozott számú utasokat vehetnek föl; miért lehes­sen tehát például egy belga gőzösnek Londonból annyi utast szállítani Antwerpbe , mennyit akar ? Labouchere kereskedelmi ügyminiszter úgy véli, hogy a veszély inkább elméletben mint gyakorlatban létezik, mert az utasok szállításoknak üzlete legin­kább brit kezekben van, és idegen gőzösök illető kormányaik felügyelése alatt állanak. A módosítvány 38 szóval 13 ellen el­vettetett. Más részről, azonban Muntz indítványa elvettetett, misze­rint 1852 január 1 -től minden tengeri s­folyam-gőzös köteles lenne, minden katlanon két biztosító ventilt tartani. Az alsóház esti ülésre jul. 25-kén a régi épületbe megy vissza. B. Hall két, csaknem egyértelmű kérvényt nyúj­tott be a greenwichi választóktól Alderman Salo­mons ügyében. Ezek egyike csütörtökön esteli tíz órától, pénteken déli 1 óráig 1226 aláírással látta­tott el. R. Currie hasontartalmú kérvényt mutat be a london-belvárosi választóktól Rotschild K. ügyében. A ház eme kérvények kinyomatását és hétfőn le­endő tárgyaltatásukat elhatározta. Némi szóváltás keletkezett Russell lord és hívei között egyrészről, másrészről pedig Reynold kö­zött, ki keserű kifejezésekre fakadt azon mostoha bánás fölött, melyben Izland részeltetik, midőn a vallásügyben ellen intézett törvények meghozásá­ban oly nagy buzgalmat tanúsítanak, míg a valódi érdekeire vonatkozó billek egyik ülésszakról a má­sikra halasztatnak. Ezen szóváltások eredmény nélkül maradtak, és az államügyész indítványára a Patent-Law-Amen­­dement-Bill másod ízben olvastatott. Ezen bill sze­rint azon költségek összege, melyeket az egyesült királyságban valamely új fölfedezésre patens eszkö­­zölhetése végett tenni kell, 276 font sterlingről 175 fontra szállíttatott. Szerdán fog e bill, a ház által bizottmányilag részletesen tárgyaltatni. Ezután a városon kívül egy temetőhöz való hely megvásárlására 50 szóval 26 ellen és így 24 szó­többséggel 130,000 font sterling utalványoztatott az egészségügyi bizottmány számára. Ekkorig csupán pénzügyi nehézségek akadályozták azon régi gya­korlat megszüntetését, miszerint a temetkezések London bensőjében történtek. Az emberi életben vannak pillanatok, midőn a Times közelebb áll a szabadelvűséghez, mint külön­ben szokott. Ezen pillanatok akkor következnek be, midőn egy liberális elv közel győzelme jön kilá­tásba. Az alsóház által a hírlap-bélyeg tárgyában kikül­dött bizottmány, ezen inkább nyomasztó mint jöve­delmező adónem eltöröltetését kívánja, s a Times, mely egész tegnapig úgy küzdött a bélyeg mellett, mint egy püspök egyháza mellett, ma egyszerre egyetért a bizottmánnyal. Igaz, ezen megtérés részben könnyen érthető. A bélyeg eltörlése ugyanis 1 és 2 dolláros napi­lapok támadására vezetne, melyek—a Times napi újdonságainak régi gyakorlatnál fogva után nyomathatása miatt, mely naponkint 5 dollár­ba kerül — halálos versenyt idéznének elő. Azon zá­radék azonban, melyhez a bizottmány ezen adónem megszüntetését köti, ezen veszélyt elhárítja, mert a lapot két napig biztosítja az utánnyomás ellen, és így a cyti-lapnak nem kellene félni, hogy drágán szerzett újdonságait, mihelyt megjelennek, olcsó la­pok azonnal szétragadoznak. Ez renden van. De nem lehet felednünk, hogy a Times nemrég e bélyegel­­törlési izgatás ellen egész tárháza volt erkölcs- val­lás­ és conservatismus elveire kovácsolt fegyverek­nek, ma pedig az egész tárgyat csupán saját pénz­ügyi érdekének szempontjából tekinti. Hogy ezen reform az angol napisajtóban forra­dalmat idézend elő, s a határozott szabadelvűség bel-­s kü­l-­közlönyeit végtelenül szaporítandja, két­ségtelen ; a Times azonban megóvta erszényét és a forradalommal kibékült. Igaz, hogy resignatioját a szükség segítette létrejöni mert egyedül a vak nem láthatja, hogy a sajtó körében egy radical reform épen úgy elkerülhetlen, mint naponkint halaszthat­­lanabbá válik a parliament-reform. Az angol hírlap-bélyeg fentartásának , eltörlésé­nek vagy módosításának kérdése —a­melynek hiva­tása a brit sajtóügyben egy új és bizonytalan jövőt előkésziteni — annyira előre haladt, hogy az alsóház bizottmánya minden rettegés nélkül adhatta hozzá­­járulását. A hirlap-bélyeg jövedelmezett a kincstárnak 1850- ben 350,418 font sterlinget; 1848., 1849. és 1850. években átmérőleg évenkint 350,545 fontot. A bizott­mány kötelességének tartotta, ama rég elismert igaz.

Next