Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)
1851-09-09 / 450. szám
450 1851. másod évi folyam. Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p Félévre . 10 „ — , „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 1 8 „ — „ „ Egy évre. 15 „ — „ „ Egyes szám— „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő,úri-ut. Laffertház 449 Szerkesztési iroda: Drn urcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. 1-*n.. 1 .....i Kedd, sept. 9-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgö kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegraff tudósítások. Földbirtoki viszonyok. SBankállási kimutatás-London. (Iparműkiállítás.) Hivatalos. (Kinevezések. Postaszerződés Würtemberggel. Legfelsőbb kézirat. Pénzügymin. rendelet állodalmi kölcsön nyitását illető.) Vegyes hírek és események. Ausztria (Galicziában és Bukovinában : halottak és születtek száma; gabná-s burgonyatermés. Vasútüzletre s zárdareformra vonatkozó tanácskozások. Trieszt: — tengerészek ; Rachel: veszekedés. Mayland : határőrzés.) Politikai szemle-Francziaország (A Constitutionnel a máj. 31-ki törvény ellen. A Patrie és Bulletin de Paris a Constitutionnel ellen. A pártok közötti szakadások. Collavra röpirata.) Németország (Seehoff Luxemburg : szerkesztő nyomoztatása. Kasszel: szövetségi biztosok távozása. Frankfurt : Zirndorffer levelei. Mainz : német-kath. község. Guttenberg-egylet. Nürnberg : Ruf és Dumhof kitörése. Bréma : Haase elfogatása. — Sziléziai tartományi gyűlés. Nagybritannia-Palmerston lord visszaérkezése. Vas tánczterem. Amerika gyors gőzös. Kereskedelmi hírek. Legújabb Magyar nemzeti múzeum. Gabonaár. — Dunavízállás. Budapest, sept. 9-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Turin, sept. 1. — A király ma reggel a genuai herczeggel, s ennek kíséretével Cuneoba utazott, a Stura-hid alapkövét leteendő. Innen Mórázzon keresztül , Montrotte- , Mondom- , Ceva- s Genua-ba utazandik. Genua, sept. 2. — Cavour gr. pénzügyminiszter ide megérkezett. Livorno, sept. — A Marseille-be elindult görög gőzös Otto ide megérkezett. • Roma, sept. 4. — Az újonan kinevezett spanyol követ családával együtt megérkezett. Páris, sept. 3. — A menekvők itteni bizottmánya és a londoni egyesület rendőrileg föloszlatott. 47 különböző egyén, ezek közt több német, elfogatott. További elfogatások szinte valószínüek. Páris, sept. 5. — 5 % rente 94. 30. 3 % 56. 35. Eddig 200 elfogatás történt. A statuscimreli hírek alaptalanok. Brüsszel, sept. 4. — A hivatalos „Moniteur“ a senatus föloszlatását illető rendeletét hozandja. Trieszt, sept. 5. — London 12. 1 ; ezüst 21 %. Nápoly, sept. 2. — A hivatalos Giornale egy hivatalos megbízásból fogalmazott irományt közöl, az ismeretes Gladstone-féle jegyzetek megczáfolására, s Palmerston lordhoz azon intést teszi, hogy ezt a brit legatlékban is közzétetesse. Hirszerint eddig 46 halálos ítélet hozatott. FÖLDBIRTOK VISZONYOK. 1. Magyarország földbirtoki viszonyai, minőknek azokat a nép középkori fejlődése hagyományozta volt korunknak, a volt jobbágy gazdák részére a legutóbbi években tett nagyszerű kisajátítás előtt, több pontban megegyeztek azokkal, melyek az európai szárazföldön, s kivált a közép- európai állodalmakban voltak szemlélhetők, s melyek hibásan általában hűbéri rendszer kifolyásául tartottak azért, mert el nem ismertetett azoknak népgazdászati jelentősége. E tételes jogokon alapuló földbirtoki viszonyok fő jellemvonása az volt, hogy a földbirtok szabad és teljes tulajdoni jogát többféleképen korlátolták. E korlátolások közül némelyek a törvényhozás rendes menetén megszüntettek, másokat árrohama sodort el hirtelen. A jelen állást a földbirtoki viszonyok tekintetében nem lehet megállapodottnak tekinteni. Kérdés, minő lépéseket látszik még szükségesnek tenni a földbirtok mozgóvá tételének útján, vagy talán elsietés volt a tett lépésekben is, mennyiben azok a gazdászati igények tökéletes számbavétele nélkül történtek, ennélfogva vannak utánpótlandók, hogy megrövidített jogos érdekek kárpótoltassanak , teremtett új szükségek kielégíttessenek. Nem érdemes említésre, ha némelyek talán azon véleményt táplálnák, hogy a földbirtoki viszonyok új fejlődésének útján egy s más lépés visszafelé lenne teendő. Azon törvények, melyek a földbirtoki viszonyoknak adják meg alakzatukat, a polgári társaságnak legfontosabb törvényei közé tartoznak, s mint a nemzeti gazdászat egyéb ágaiban hozott törvények, úgy ezek is, csak azon esetben hatnak jótékonyan, sőt tartósságot is csak akkor remélhetnek, ha a nép gazdászati fejlődésének természetes törvényeivel egybehangzásban állanak. A földbirtoki viszonyok régi törvényeiről gyanítlunk, sőt vizsgálódván el kell ismernünk azt, hogy miután az általuk létesített intézetek olyanok voltak, melyek különböző, s több népeknél századokon át fönállottak, egykor nem ellenkeztek a természetes törvényekkel, tehát a nép valódi gazdászati szükségeivel. E nézetből szükség kiindulnunk az ebbeli múltnak helyes fölfogására. Hogy tisztán, s a maga valódi mélységében fogjuk föl azon föltételeket, melyeken az eltűnt kor, az alsóbb művelési fokozatok intézetei nyugodtak. Látandjuk így , hogy azon időben nagyobb részint nemcsak károsak nem, de egyenesen szükségesek, ész- és czélszerűek voltak. S hogy azokból, mik még napjainkban is fönállanak, olyanok, melyekre nézve ama föltételek léteznek, könnyelműen le ne romboltassanak, valamint másfelől senki okosan nem védelmezhet olyanokat, melyeknek létezési föltételei ellenkezőkké alakultak át, tehát annál károsabban hatnak, minél kedvezőbb volt egykori hatásuk. Azt sem kell felednünk, hogy a gazdászati állapot csupa gazdászati elemek ismeretéből meg nem fejthető, mert az állodalmi, s népéletben szétágazni látszanak ugyan az egyes irányok, de mind egy gyökérből sarjadztak, s minden bámulandó szervezetté van egyesülve. Hazánkban a földbirtoknak négyféle nevezetes korlátozása létezett. Tudniillik, a földbirtokos korlátolva volt család, község, földesúr, és (nemesi vagy paraszt, vagy polgár) rend által. Ezekről egyenként fogunk szólani. A 1. hó 4-dikén megjelent bankállási kimutatás szerint, a forgalomban levő bankjegyek összegének tetemes kevesedése tűnik ki, habár a múlt hóhoz hasonlítva, a bank érczpénzkészlete csak igen kis mértékben gyarapodott. Ugyanis jelenleg ez 43,039,799 ft 37% krt tesz, tehát 78,322 fttal többet , mint július 29-dikén. A bankjegyforgalom 232,215,028 ft, tehát 5,889,409 fttal kevesebb, mint az említett időpontban. A kibocsátott bankjegyek összege az érczpénzkészlethez körülbelől úgy áll, mint 1, 5%. Ez nagyobbára az állodalom által a bankhoz tett fizetéseknek eredménye. T. i. a régibb megalapított 4% kamatozó állodalmi adósság jelenleg 35,538,495 ft 37% krt tesz , tehát 454,501 fttal kevesedett; az új adósságból, melynek összege az 1849. dec. 6-dikán, a pénzügyi igazgatással kötött szerződés szerint 146,948,768 ft 28 kr. tett, a hó folytán az állodalom által 40 millió, s így összesen 105,448,768 ft 28 kr. fizettetett le, miszerint ez már csak 41,500,000 ftot tesz. A banknak az állodalomnál levő összes követelése jelenleg 117,030,127 ftot tesz; ide járulnak a bank pénztáraiban levő kamatozó és nem kamatozó állodalmi pénzjegyek, összesen 52,072,496 ft; a kamatozók összege a múlt hóhoz képest 1,608,205 fttal kevesedett, a nem kamatozóké 163,540 fttal öregbedett. A bank tárczája 35,987,578 ft 39 kr., öregbedések szerint 279,925 ft; a bank szabályszerűleg letett állodalmi papírokra adott előlegezések összege 12,882,600 ft, tehát 230,400 fttal kevesebb a múlt hóhoz képest. Egyéb pontokban csekélyek a változások. London , aug. 30. Az európai brit birodalomnak három egyesült országát, a gőz sebes szárnyain keresztül kasul befutván , Londonban , s jelesen a kristálypalota tündér épületében, melyhez hasonlót az emberi szem másutt hasztalanul keresne, folytatom vizsgálódásaimat, s ezúttal, valamint máskor is, azoknak eredményeit csak dióhéjban adom elő. Igenis csak dióhéjban s futólag , mert hisz a palota csodálandó tartalmát szaktudományilag leirni képtelen egy embernek tolja. E működéshez több szem, több kéz, sokoldalú tudomány, és szaktapasztalás raegkivántatik, mert az iparpalotában körül vagyunk véve a prométheoszi munka mindazon eredményeivel, melyek az emberi észt dicsőítik. Itt a természet három országának gazdag anyagával, melyen a munkás ember megkisérte erejét, találkozunk, ott vizsgálva csodáljuk teremtő mesterségét, mely kényszerité az anyagot mindazon ezer és ezer alakot és szint fölvenni , melyekben a jótevő természet változhatlan törvényei által haladásra utasított polgári társaságnak hasznára s nemesítésére szolgál. S igy az előre vezérlő isteni gondviselés kezét mindenütt vehetjük észre! s azért igaza volt Napóleonnak, midőn mondá : a századok, bármit tegyünk is, nem fognak hátrálni. Ha valaki nagyobb haszonnal akarja vizsgálni az egyetemes iparműkiállítást, szükséges, hogy fogadja el a tényt mint van, s kövesse vizsgálódásaiban azon fölosztási rendszer , mely a rendezőktől kiállítási működéseikben szempontul vezetett. Ugyanis érett megfontolás után a kiállított tárgyak harmincz szakra osztattak föl, és ámbár igen nehéz volt az érintett, lánczként összefüggő szakok vagyis inkább osztályok kezdete és vége közt az elválasztási vonalt húzni, a brit kiállításban mégis lehetőleg legnagyobb mértékben tartatott meg az imént említett fölosztás. Azért az egyesült három brit ország művei, kevés kivétellel, inkább természetük s jellemek, mint kerületeik szerint, melyeknek produktumai, kiállítvák. A nem brit országbeli, és gyarmati művek kiállításában, tartományszerinti fölosztás fogadtatott el, azonban ezen országok is kiállítási köreikben ugyanazon felosztási rendszert követték, mely a brit iparműkiállításban oly dicsően észrevehető. Ennek következtében a kritikus vizsgáló nagy előnyt nyert, a kiállított tárgyak minősége s mennyisége összehasonlítási elemezésében. Föl kell tennem, hogy a „Pesti Napló“ olvasói ismerik a kristálypalotát, mert szeretem hinni, hogy kiki másutt olvasta leírását, azért fölhagyván vele csak azt érintem, hogy a vas- süvegből teremtett épületnek, — mely Paxton úr terve szerint készült el — belterjedelme: „33 millió“ köblábú; s hogy az egész épület külterjedelme erős vászonnal be van vonva ; miáltal kettős czél éretett el, először a nap forró sugarai mérsékelvék, másodszor az üvegtáblák védvék a jég ellen. Az olvasó tán nem fog haragudni, ha megsúgom fülébe, miszerint a kristály palotában két magyarmértföldnyi megtett hasznos séta után, hatalmasan lakomázhatik is ugyancsak a palota belsejében, mert, kivéve, ha kedve van a bemenetbért másodszor is fizetni, kimennie nem szabad. Parancsol, ha úgy tetszik, gyümölcsöt, melynek hazája p. o. Keletindia vagy Brazília, s íme tüstént egy szép „Miss“ kézbesíti neki a kívánt frisstőt, melynek ára egy schillingtől egy fontig — határozott skála szerint — változik. Ha szomjas, kap jó hideg vizet ingyen, de kap beát, kávét, gránitfagylaltot stb. jó sok ezüst vagy arany pénzért. Bort és szeszes falatokat ne kérjen, mert szép kérését a szép miss kilenczvenkilencz oknál fogva nem fogja teljesíthetni. Ő ugyanis ezen egyetlen egy tekintetben kérlelhetlen maradand. Én tapasztalásomból szólok! Ezek után : Föltévén, mint fölebb mondom, hogy a hosszú négyszögű palotát , köröskörül folyó karzataival együtt, ismeri az olvasó, van szerencsém kelet felé fekvő knightbridgei kapun bevezetni őt az ipar egyházába , s íme itt mindjárt kedve szerint vizsgálhatja az amerikai szövetséges államok, leginkább a hasznosság elvére vonatkozó küldeményeit, mert hisz tudja az olvasó, miszerint e hatalmas köztársaságnak szabad polgárai, kik hatvan év alatt nagysága által csudálatra ragadó előmenetelt tettek a civilizatio pályáján, minden teendőt illetőleg, először azt kérdezik, várjon hasznos-e ?if it is useful ? és ezen józan elv határozza el az igent, vagy nem-et. A szövetséges államok tőszomszédságában látható az orosz kiállítás, azután a norvég, és svédféle, mely után jőnek a német vámszövetség és osztrák birodalom, s mellette mindjárt Hollandia iparczikkei. Egy lépéssel tovább az iparteljes Belgium jeles küldeményei fölfrisítik a vizsgáló szemét. Most a palota keleti részének közepén vagyunk, s itt Francziaország iparműkiállítása nagyszerűen tűnik szemünkbe, sok czikke, mint p. o. selymek, bronzok, aranyművek stb. fölülmúlják tökéletességök- s ízlésükre nézve még a brit hasonnemű czikkeket is. Francziaország nyugatfelői szomszédságában Portugália, Spanyolország, olasz államok, és Helvétia kiállították czikkeiket, s ezek után Mexico, Brazília, Egyptom, Görög- s Törökországok kiállításán előtt állunk, ha utunkat folytatjuk Perzsia, Arábia és China, bizarr orientális ízlésű küldeményeit látjuk, s ha úgy tetszik csodálhatjuk is. A kristálypalota fő részében, s kellő közepében, úgy nevezett „Transept“ben vagyunk, melyben rövid időn útat teendünk. Minden országnak iparműkiállitását in specie röviden fogom leírni s jellemzeni. Tisztelem mindnyájokat! megyek egy meetingbe. HIVATALOS. A magas cs. kir. igazságügyi minisztérium a cs. kir. jászberényi megyei törvényszéknél Eördögh Jánost titkári állomásra, a cs. kir. jászberényi társas járásbíróságnál Kolosi Lajost, Sipos Imrét, Belezkay Ignáczot és Radimeczky Lőrinczet ülnöki állomásra, a kunszentmártoni járásbirói állomásra pedig Hajdú Ignáczot ideiglenesen kinevezte. A magas cs. kir. igazságügyi minisztérium a cs. kir. kalocsai társasbiróságnál Rédly Károlyt és Dobos Józsefet ülnöki állomásra ideiglenesen kinevezte. Pest, sept. 5. 1851. Ausztria és Murtemberg között szerződés következtében a würtembergi királyság a német-ausztriai postaegylethez járult. Ezen szerződésnek szabályai folyó észt. sept. 6-án életbe lépendők. Jelenleg a német szövetséghez tartozó államok közöl csak még Hessen nagyherczeg- és nagyfejedelemség, továbbá Luxemburg, Brunschweig , Nassau és Hohenzollern a németausztriai postaegylethez nem járultak. Pest, sept. 4. 1851. A cs. k. postaigazgatóságtól. A Ilge következő legfelsőbb kéziratot intézett be Schwarzenberg Bódog miniszterelnökhöz: Kedves herezog Schwarzenberg! A státusfinancziák könnyítése tekintetéből késztetve érzem magamat, minisztériumomnak világosan meghagyni, mikép a reá bízott szolgálati ágak igazgatásában a státuspénzek kíméletét lehetőleg figyelembe vegye, s nekem oly javaslatokat terjeszszen elő, mi által óhajtandó megtakarítások eszközöltethetnek. Ön e szándékomat minisztériumom minden tagjaival pontos ahhoztartás végett közlendi. Ischl aug. 30. 1851. FerenczJózgefs. k. A pénzügyminisztériumnak 1851-ki September 1-én kelt kibocsátványa, az ausztriai cs. k. pénzügyek számára nyitandó kölcsön tárgyában. Azon intézkedések sorában, melyek az 1851-diki május 15-kén kelt legfelsőbb nyiltparancs (Bírod. törv.lap 118. sz.) szerint a pénzforgalom szabályszerű voltának helyreállítása végett tetetnek. Ő cs. k. Felsége a minisztertanács és a birodalmi tanács meghallgatása után 1851-ki junius 24-kén kelt legfelsőbb határozványával egy államkölcsön fölvételét méltóztatott elrendelni. Ezen legfelsőbb határozvány foganatositásául s az 1851-ki augustus 2-kán kelt legfelsőbb határozvány által kibocsátott további rendelkezésekhez képest következő tetetik közhírré: 1. Egy államkölcsön nyittatik a mellékletben foglalt határozatok szerint szabad bejegyzés (aláírás) útján. Erre aláírni mindenkinek szabadságában áll. 2. A kölcsön eredménye a forgalomban levő kamatos és kamatnélküli állampapírpénz behúzására és alapítására van rendelve oly mértékben, hogy legalább is kétharmada a kölcsön által papírpénzben vagy ezüstpénzben bejövő összegeknek ezen czélra fordittassék, s az állampapirpénzben behúzott összegek megsemmisittessenek. Legfölebb 1852-diki február 1-jéig az állampapírpénz megfelelő öszvegének törlesztése el fog kezdődni s a befizetések végéig három hónapról három hónapra folytattatni. 3. A kölcsön felől kiadandó kötelezvények öt százalékot kamatolnak, s két sorzatba (A. és B.) sorozzák. 4. Az A. sorzatbeli kötelezvényektől a kamatok a cs. k. államadóssági pénztárnál Bécsben, vagy a cs. k. fiók-hitelpénztáraknál a belföldön fizettetnek. A B. sorzatbeli államkötelezvények kamatjai Amsterdamban, Majnai - Frankfurtban, Brüsselben és Párisban, az ott divatozó pénzben fizettetnek. 5. Az A. sorzatbeli kötelezvényekre aláírók a befizetéskor, vagy ezen kötelezvények átvétele után is 1853-diki julius 1-jéig megkívánhatják, hogy nektek ezen kötelezvények névbecsének minden százától két forint harmincz krajczárnyi öszveg készpénzbeni lefizetése mellett, a kétszeres öszveg az államadóssági pénztárnál Bécsben vagy a fiókhitelpénztáraknál kamatoló, két és fél százalékos államkötelezvényekben szolgáltassák ki. 6. Az aláírás kezdődik 1851-diki September 9én, s berekesztetik 1851-diki September 27-kén esteli 8 órakor. 7. Az A. sorzatbeli kötelezvények minden százáért 95 forint; a B. sorzatbeli kötelezvények minden százáért pedig 100 forint fizetendő ausztriai bankértékben. 8. Ezen árból azoknak, kik 1851-diki September 16-kán estveli 8 óráig írnak alá, két százaléka; azoknak pedig, kik 1851-diki September 23-kán estveli 8 óráig imák alá, egy százaléka engedtetik