Pesti Napló, 1851. október (2. évfolyam, 469-495. szám)

1851-10-28 / 492. szám

1850 másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre • 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a siá­­nonkinti eladás is, megszűnt. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 kr.p Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — , „ Egy évre . 15 , — „ „ Egyes szám — . 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaid pedig EMICH G. úrhoz intézendő,úri-ut. Laffertház 449 Szerkesztési iroda: Uri-utéza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. 492 I 'in—I«i.n. ■ Kedd f oct. 28-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4 pgő kr.­­jával számit­ta­tik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefize­tendő a Magánviták négyha­­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min-­­denkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegraff tudósítások. Tájékozás- III­Berlin- (Bethmann-Hollweg program­mja. A sept. 7. szer­ződés. Községi rend. Bille-Brahe.) Vegyes hírek és események. Ausztria- (Vegyes tudósítások.) Politikai szemle-Francziaország- (A Times véleménye Napoleon Lajos po­litikájáról. A miniszteri krizis és combinatio Az át­meneti miniszteri lajstrom. Cher és Nievre ostrom­­állapotba helyezései. A dem­ocratia működése.) Nagybritannia- (Kafferekkeli háború ; angolok mostoha helyzete. — Sűrü kivándorlás Izlandből. — Úszó színház.) Németország- (Berlin : szövetségi csapat­parancsnok ; ga­bonavásárlás ; testgyakorló egylet; Kinkel megsza­­badítóinak pere. Hamburg : Ziirchenpauer ; osztrák csapatok ; népfutkosás. Kurhesszen : alkotmány­ügy. Szövetségi hadtest főparancsnoksága. — Berlin : Postai congressus. Duisburgban a szivarkészítő k egy­­lete feloszlatik.Német-ausztriai telegrafi egylet. Kasz­­szel : az igazságügyi személyzet változtatása. Ham­burg : egyházi szolga mint politikai vétkes.) Németalföld- (Rotterdam ) Helvétia- (A menekvők ínséges helyzete. Dudley-Man északameri­követ megérkezik.) Dánia- (A miniszterkrízis még nincs befejezve. Az or­szággyűlés.) Olaszország- (Farini és Melegari. Zászlószentelés.) Oroszország- (Idegenek kiutasítása ; egy postahivatalnok.) Törökország- (Miniszteri változások. Németalföld és Gö­rögország közötti kereskedelmi s hajózási szerződésre vonatkozó hírek.) Amerika- (Újabb népitélet. A Franklin felkeresésére kül­dött expeditio. Mexicoi mozgalmak. Gubái s éjszak­amerikai viszonyok.) Legújabb. Magyar nemzeti múzeum-Börze— Dunavízállás­ — Gabonaár-Matár- (Magyarhon éghajlat® a gyarmatosításra vonat­kozólag. II.) Budapest, oct. 28-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Trieszt, oct. 26. — Heti vásári jelentés: kávé ismét hág, Cubából két szállítmány érkezett; czukor ára valamicskét hágott; pamut: amerikai szilárd, máké száll. Gabona gyengén megy, olajos magok szilárdul tartják magukat. Bologna, oct. 22. — A vidéket tíj rabló csoportok nyugtalanítják. — Hir szerint a pápa ő Szentsége január elején kezdendi meg körútját az egyházi államban. Pest, oct. 28. Magyarországnak régi alkotmánytörvényei szellemében legfontosabb közjogi viszonya az volt, hogy összes kormányformájára nézve, oda­értve minden hatóságait s hivatalait, független volt és saját consistentiával birt, minélfogva saját törvényei s szokásai szerint volt kor­mányzandó. Súlyos tartalmúak azon törvények szavai, melyekben a fenebb idézett közjogi viszony meg vala állapítva. E törvényeknek szelleme az ausztriai monar­chia állodalmi testében szabatos demarkatiója dualismust tartott fen, mely tiszta s éles ellen­tétét képezi a birodalomnak érvényre jutott po­litikai egységével. Már, igaz ugyan, hogy a gyakorlati politi­kának a század folytán mind­végig sükerült fo­ganatositni a birodalmi érdekközösséget, s azon törvényhatározat élét eltompítni, minélfogva ama dualismus az ausztriai monarchia státuspraxisá­ban világért sem volt oly éles, mint a törvény szavaiban s annak szelleme szerint. De mi volt mégis ennek következménye. Az, hogy mindig lebegett a damoclesi kard a birodalom politikai léte fölött. Hogy törvényes téren állhattak oly törekvé­sek, melyeknek sikere nem eredményezhető egye­bet a birodalomra nézve , mint végbomlását. Hiszen a legközelebb lefolyt három év esemé­nyei ezt igazolják. Az életben általában , s különösen a polgári­sult európai népek állodalmi életében nincs pan­gó helytmaradás a fejlődésnek bizonyos fokán. Senki sem mondható törvényelleneseknek, senki sem kárhoztatható azon törekvéseket, me­lyek Magyarországnak fölébredése óta politikai álmából, a társadalmi s politikai lét javítására, s et részben a­mennyiben tudniillik korunk mögött hátramaradt volt, átalakítására voltak irányozva. Elhihetjük , valószínűnek találhatjuk , hogy azok komoly rázkódás nélkül juthattak volna sü­­kerre, ha Magyarország státus lett volna a szó teljes értelmében, különálló független ország. De ha régi alkotmányunk szellemében az or­szág magát önállónak tekinthette, de épen ezen alkotmánynak legelső s legfőbb alaptörvénye volt az, mely az ausztriai ház uralkodása alatt álló minden egyéb állodalomrészekkel a politi­kai közösséget megállapító. Már, habár könnyelműnek vádolhatjuk azon eljárást, melylyel, a legszentebb törvények elle­nére, az országnak is létérdekei vakmerőn kocz­­kára vettettek, mégis el kell ismernünk másfe­lől, hogy az örvény azon lejtőjére vezetett azon út, mely különben ha legjobb hiszemben is kö­­vettetett, javítások, reformok létesítésére. Ezek között oly könnyen helyet talált az, hogy teljesebb, sőt egész teljes mértékben való­sággá tetessék az , mi az ország önálló politikai léte iránt egyik s másik törvényében foglaltatott, mely törekvésnél, könnyelműségből, mi köny­­nyen lehet­ feledni a birodalmi kapcsok törvé­nyeit; épen ilyen arra nézve történetesen igen kedvező körülmények közt, sükert nyert törekvés eredménye volt a független felelős magyar mi­nisztérium , s a csaknem fejdelmi hatalommal felruházott magyarországi alkirály! A nagy harcz kivivatott. Életét a birodalom egy új elvnek, a bensőbb politikai egységnek érvényesítésével újította fel s emelte új erőteljre. Azért, midőn Magyarország közjogi viszo­nyainak oly módoni rendezéséről van szó, hogy ez által az országnak sokkal teljesebb mérték­­beni kielégítése eszközöltessék , mintsem az a charta kiadása óta követett politika által történt­ remény és óhajtás nem hangulandó oly magasra, hogy az által az impossibilitás körébe essék, mint többé nem gyakorlati s az új helyzet ige- A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. MAGYARHON ÉGHAJLATA a gyarmatositásra vonatkozólag. Folytatás. *) H. Mi a magyarországi légnek a kigőzölgések miatti változó természetét illeti, a természetvizsgálók meg­mutatván azt, hogy minden test bizonyos mennyi­ségben kigőzölög, ebből azt következtetik , hogy a lég, rendes vegytani alkatrészein kívül, kü­lönbféle elegyes gőzök vegyülete, mely gőzök ámbár kis lát­hatatlan részekben úszkálnak szét a légben, mind 5 mellett megtartják saját természetüket. A kigőzölgés véghetetlen sok és kitanulhatlan, tehát csak azt lássuk, mely nagyobb mennyiségére ,s érezhető minéműségére nézve változást okoz tes­­tünkben. Némely kigőzölgések vízbeliek, mások földbeliek, mások pedig a természet mind a három országából származnak. Minél folyóbb és könnyebb a test, annál nagyobb mértékben párolog el, mint p. o. a víz, m melylyel honunkat a természet bőven megajándékoz­­a; látjuk a Duna és Tisza két mellékét, melyet sok ,öd, harmat, gőz és felhő bontanak. Vannak ho­­nunknak más nagyobb folyamai is, mint a Rába, srág, Körös sat. úgy hogy ritka országban van annyi folyóvíz, mint honunk főkép felső vidékein. z ország közepén mindig nagyobb a szárazság, de be is hajtanak a szelek elegendő vízgőzöket és sőt. A tavak is számosak, közülük azonban a két na­­pot, a Balatont és Fertőt elég említeni, melyek agyságukra nézve elég gőzzel töltiik be a jéget, régi tapasztalás, hogy a nagy vizek mellett, melyek­zéles medrüek a levegőmozgás vagy széljárás na­*) Lásd Pesti Napló 491. sz. gyón uralkodik. A mocsárak­ és álló tavakban levő víz leghamarább megküzdödik, milyeneket Alsó- Magyarországban nagy számmal láthatunk , és ez az oka, hogy az ottani állóviz- vagy tómelléki­séget egészen jónak tartani nem merjük, kivált a vizenyős éghajlathoz szokatlan idegenre s jövevényre nézve; noha tán egy sincs az ilyetén vidékek közöl, mely az ott, mint hónukban szülöttek s nevelkedettek, é­s általánosan ott élők vagy éltek közöl hosszú életű embereket nem mutathat mind a két nemen. A lég megbü­zködését leginkább megérezhetni a nehéz lé­legzés által. Oly források is vannak honunkban, melyeknek kigőzölgéseit mindig mérgeseknek tartották s tapasz­talták , mint a szent-iványi Liptóm­egyében, a sztankovai tó, s az urak völgyé­ben (Herrengrund) kifolyó érczes víz az állatoknak is ártalmas. Vannak oly vizek is, melyek ha elpárolognak, kőnemű maradékot hagynak magok után, s ezeknek gőzölgéseik szinte veszedelmesekké válhatnak. De nemcsak a vizeknek, hanem a földnek is van­nak saját kigőzölgései, melyek a föld különbfélesége szerint igen sokfélék. Legkevesebbet gőzölög ki a homok és sövény, sőt ellenben a nedvességet ma­gába szivja , s azért van olyan helyeken szárazság. Az agyagos és ingoványos föld pedig a vizes­ség nedvességét szivacsként issza be , mit meleg időben ismét könnyen elbocsát. A barlangokban és bányák­ban szinte különböző a levegő az azokban létező kő- és ércznemekből eredő kigőzölgések különbsége szerint; a bányákbeli jég, a felső rétegek nyomása s egyéb természettani okoknál fogva legsűrűbb s legnehezebb, főleg ha a bányák mélyek s a légbeli vízgőzöket a szél nem hajthatja el. Hogy sok bá­nyabeli lég telve van gyúlékony, kén-sósav­, érez- s más mérges gőzökkel, melyek az életnek mind meg annyi ellenségei, említni fölösleges. — Mi már az élő állatok kigőzölgéseit illeti, a természetbúvárok régen megmutatták, miszerint minden állatfajnak tulajdon kigőzölgése vagyon, bizonyítja ezt különö­sen a kutya- és macskabűz. Egy állat kigőzölgése­­ azonban sokkal kevesebb, minthogy a miatt a lég különösen megváltozhatnék; tudjuk azonban, hogy ha bezárt helyeken sok ember van egymással össze­rekesztve, ott más okokon kívül, sok a kigőzölgés, mi betegséget, sőt halált is okozhat. Ennyit általáno­san a kigőzölgésekről, mennyiben a lég természetére lényeges befolyást gyakorolnak. III. Az év részeinek változása szerint a lég természeté­nek is szükségkép változnia kell, mint ez a termé­szetbúvárok tapasztalataiból is kitűnik. Ezen tulaj­donságait a légnek az esztendő szakaszaihoz képest lássuk kevéssé közelebbről honunk mind a három részében. A hegyes és erdős felső Magyarországban csak derék tavaszszal kezd a hó és jég olvadni, s igy a jéget nedvessé és hűvössé tenni, a vizek kiáradni, a gyakori szelek fujdogálni. Sokkal kedvesebb, s ko­rábbi szokott lenni a tavasz Magyarország többi ré­szeiben , minthogy nyílt fekvéseik miatt a nap suga­rainak elfogadására alkalmatosabbak. Mert e tarto­mány délre fekvén, földszinének egyenes, sík és tér és léte miatt nemcsak a meleg erejét fogja fel, ha­nem azt a légben sokszorozva öregbiti is , természet szerint, a föld minéműsége is úgy hozván magával. Jóllehet alsó Magyarországban tavaszszal a nap­nak hasonló kelleme van, de egyszersmind sok al­kalmatlanságnak van kitéve, mert a hó-és jégolva­dáskor megnövekedvén, kiáradván és kiöntvén a sok folyóvizek, sok mocsárt s álló vizeket hagynak magok után, melyekből a jég véghetlen sok páráza­­tokkal telik el, s egésségtelenné válik, hacsak a gyakori szelek szét nem fuvallják azokat; de a lég nedvessége ismét másrészről a növények egész or­szágát eleveníti meg, mely a légkört a legkellemesb balzamillatokkal fűszerezi be, kivált májusi esőzések után, úgyhogy az állatok országa is egészen meg­újul , indul és elevenül akkor. Nemkülönben közép Magyarországnak mezős, s téves része is bővelkedik kellemes illatú növényekkel, melyek a leget, virág­zásukkor balzamillattal töltik el. Tavasz után következik a nyár, midőn minél hosszabbak a napok, annál nagyobb erejét közli a nap földünkkel. De felső Magyarországban, mivel I az közelebb esik észak felé, és sok havas hegyek, I I erdők- berkek- s ligetekkel van rakva, a nyár I mérsékleti szokott lenni. Közép Magyarország pedig sokkal melegebb, mint felsőbb része, mert, ismét alább esvén , sik térsége miatt, a nap sugarait széjjelszórás nélkül fogadja el; azért is itt sokkal hőbbek a nappalok, mint a felső vidékeken. Ez országrészben a víz szűke, a sok homok miatt csaknem elviselhetlen rekkenő melegség uralkodik, mely által a jég a szükséges nedvességtől megfosz­­tatván, a növényzetre lankasztólag hat, s egy­szersmind a lélekzetet is nehezíti. Alsó Magyarország pedig még a többi más kettő­nél is melegebb, hol alig tűrhető hőség uralkodik ; a kigőzölgés annál szaporább , minek természetes kö­vetkezése a sok eső , zápor, jégeső, felhőszakadás, mennydörgés és villámlások. Nyár után a kedvetlen ősz felső Magyarországban hamarább köszönt be, mint más vidékeken; mert már ott od­. elején a fák levelei lehullanak, mig kö­zép Magyarországon a fák s egyéb növények teljes zöldben állanak, s csak a felső tartományból fujdo­­gáló csipős szelek okoznak némi kellemetlenséget. Alsó Magyarországon is szeles az ősz, a kigőzöl­gés gyakori, csakhogy itt a párázatok magas­ hely­re nem vergődhetvén föl, e tájon más időjárások is tapasztaltatnak. Midőn végre ősz után a hideg tél bekövetkezik, honunk különböző részein a hideget is különféle mértékben érezhetni. A hegyes és erdős felső Ma­gyarországban, általában véve , legnagyobb a hideg, s legtovább tart a tél; az előbbire nézve azonban szükséges megjegyeznünk, miszerint nemcsak kö­zép-, de alsó Magyarországon is , nem ritka az oly fokú hideg, mely a Tátraaljaival méltán vetekedik. Honunk délesti s egyéb vidékein pedig a tél, hol hi­degebb , hol gyöngébb, s a hó sem oly sok itt, mint a felső tájakon, kivevőn a kiveendő eseteket. (Vége kov.) ----------HOH---------- ( Előfizetés a „PESTI NAPLÓ“ november-decemberi folyamára. Több oldalróli fölszólítás folytán a „Pesti Naplóra úgy vidéken mint Budapesten új előfizetést nyitunk két hónapra, u. m. novem­ber 1-től kezdve december végéig. Vidékre postán küldve...............................................3 ft. 20 kr p. p. Budapesten házhozhordással.......................................2 ft. 40 kr p. p. Lapunk bértartalmát olvasóink ismerik. A szerkesztőség mindent el fog követni e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. PESTI NAPLÓ szerkesztősége.

Next