Pesti Napló, 1851. október (2. évfolyam, 469-495. szám)
1851-10-28 / 492. szám
1850 másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre • 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a siánonkinti eladás is, megszűnt. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 kr.p Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — , „ Egy évre . 15 , — „ „ Egyes szám — . 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaid pedig EMICH G. úrhoz intézendő,úri-ut. Laffertház 449 Szerkesztési iroda: Uri-utéza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. 492 I 'in—I«i.n. ■ Kedd f oct. 28-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgő kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min-denkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegraff tudósítások. Tájékozás- IIIBerlin- (Bethmann-Hollweg programmja. A sept. 7. szerződés. Községi rend. Bille-Brahe.) Vegyes hírek és események. Ausztria- (Vegyes tudósítások.) Politikai szemle-Francziaország- (A Times véleménye Napoleon Lajos politikájáról. A miniszteri krizis és combinatio Az átmeneti miniszteri lajstrom. Cher és Nievre ostromállapotba helyezései. A democratia működése.) Nagybritannia- (Kafferekkeli háború ; angolok mostoha helyzete. — Sűrü kivándorlás Izlandből. — Úszó színház.) Németország- (Berlin : szövetségi csapatparancsnok ; gabonavásárlás ; testgyakorló egylet; Kinkel megszabadítóinak pere. Hamburg : Ziirchenpauer ; osztrák csapatok ; népfutkosás. Kurhesszen : alkotmányügy. Szövetségi hadtest főparancsnoksága. — Berlin : Postai congressus. Duisburgban a szivarkészítő k egylete feloszlatik.Német-ausztriai telegrafi egylet. Kaszszel : az igazságügyi személyzet változtatása. Hamburg : egyházi szolga mint politikai vétkes.) Németalföld- (Rotterdam ) Helvétia- (A menekvők ínséges helyzete. Dudley-Man északamerikövet megérkezik.) Dánia- (A miniszterkrízis még nincs befejezve. Az országgyűlés.) Olaszország- (Farini és Melegari. Zászlószentelés.) Oroszország- (Idegenek kiutasítása ; egy postahivatalnok.) Törökország- (Miniszteri változások. Németalföld és Görögország közötti kereskedelmi s hajózási szerződésre vonatkozó hírek.) Amerika- (Újabb népitélet. A Franklin felkeresésére küldött expeditio. Mexicoi mozgalmak. Gubái s éjszakamerikai viszonyok.) Legújabb. Magyar nemzeti múzeum-Börze— Dunavízállás — Gabonaár-Matár- (Magyarhon éghajlat® a gyarmatosításra vonatkozólag. II.) Budapest, oct. 28-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Trieszt, oct. 26. — Heti vásári jelentés: kávé ismét hág, Cubából két szállítmány érkezett; czukor ára valamicskét hágott; pamut: amerikai szilárd, máké száll. Gabona gyengén megy, olajos magok szilárdul tartják magukat. Bologna, oct. 22. — A vidéket tíj rabló csoportok nyugtalanítják. — Hir szerint a pápa ő Szentsége január elején kezdendi meg körútját az egyházi államban. Pest, oct. 28. Magyarországnak régi alkotmánytörvényei szellemében legfontosabb közjogi viszonya az volt, hogy összes kormányformájára nézve, odaértve minden hatóságait s hivatalait, független volt és saját consistentiával birt, minélfogva saját törvényei s szokásai szerint volt kormányzandó. Súlyos tartalmúak azon törvények szavai, melyekben a fenebb idézett közjogi viszony meg vala állapítva. E törvényeknek szelleme az ausztriai monarchia állodalmi testében szabatos demarkatiója dualismust tartott fen, mely tiszta s éles ellentétét képezi a birodalomnak érvényre jutott politikai egységével. Már, igaz ugyan, hogy a gyakorlati politikának a század folytán mindvégig sükerült foganatositni a birodalmi érdekközösséget, s azon törvényhatározat élét eltompítni, minélfogva ama dualismus az ausztriai monarchia státuspraxisában világért sem volt oly éles, mint a törvény szavaiban s annak szelleme szerint. De mi volt mégis ennek következménye. Az, hogy mindig lebegett a damoclesi kard a birodalom politikai léte fölött. Hogy törvényes téren állhattak oly törekvések, melyeknek sikere nem eredményezhető egyebet a birodalomra nézve , mint végbomlását. Hiszen a legközelebb lefolyt három év eseményei ezt igazolják. Az életben általában , s különösen a polgárisult európai népek állodalmi életében nincs pangó helytmaradás a fejlődésnek bizonyos fokán. Senki sem mondható törvényelleneseknek, senki sem kárhoztatható azon törekvéseket, melyek Magyarországnak fölébredése óta politikai álmából, a társadalmi s politikai lét javítására, s et részben amennyiben tudniillik korunk mögött hátramaradt volt, átalakítására voltak irányozva. Elhihetjük , valószínűnek találhatjuk , hogy azok komoly rázkódás nélkül juthattak volna sükerre, ha Magyarország státus lett volna a szó teljes értelmében, különálló független ország. De ha régi alkotmányunk szellemében az ország magát önállónak tekinthette, de épen ezen alkotmánynak legelső s legfőbb alaptörvénye volt az, mely az ausztriai ház uralkodása alatt álló minden egyéb állodalomrészekkel a politikai közösséget megállapító. Már, habár könnyelműnek vádolhatjuk azon eljárást, melylyel, a legszentebb törvények ellenére, az országnak is létérdekei vakmerőn koczkára vettettek, mégis el kell ismernünk másfelől, hogy az örvény azon lejtőjére vezetett azon út, mely különben ha legjobb hiszemben is követtetett, javítások, reformok létesítésére. Ezek között oly könnyen helyet talált az, hogy teljesebb, sőt egész teljes mértékben valósággá tetessék az , mi az ország önálló politikai léte iránt egyik s másik törvényében foglaltatott, mely törekvésnél, könnyelműségből, mi könynyen lehet feledni a birodalmi kapcsok törvényeit; épen ilyen arra nézve történetesen igen kedvező körülmények közt, sükert nyert törekvés eredménye volt a független felelős magyar minisztérium , s a csaknem fejdelmi hatalommal felruházott magyarországi alkirály! A nagy harcz kivivatott. Életét a birodalom egy új elvnek, a bensőbb politikai egységnek érvényesítésével újította fel s emelte új erőteljre. Azért, midőn Magyarország közjogi viszonyainak oly módoni rendezéséről van szó, hogy ez által az országnak sokkal teljesebb mértékbeni kielégítése eszközöltessék , mintsem az a charta kiadása óta követett politika által történt remény és óhajtás nem hangulandó oly magasra, hogy az által az impossibilitás körébe essék, mint többé nem gyakorlati s az új helyzet ige- A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. MAGYARHON ÉGHAJLATA a gyarmatositásra vonatkozólag. Folytatás. *) H. Mi a magyarországi légnek a kigőzölgések miatti változó természetét illeti, a természetvizsgálók megmutatván azt, hogy minden test bizonyos mennyiségben kigőzölög, ebből azt következtetik , hogy a lég, rendes vegytani alkatrészein kívül, különbféle elegyes gőzök vegyülete, mely gőzök ámbár kis láthatatlan részekben úszkálnak szét a légben, mind 5 mellett megtartják saját természetüket. A kigőzölgés véghetetlen sok és kitanulhatlan, tehát csak azt lássuk, mely nagyobb mennyiségére ,s érezhető minéműségére nézve változást okoz testünkben. Némely kigőzölgések vízbeliek, mások földbeliek, mások pedig a természet mind a három országából származnak. Minél folyóbb és könnyebb a test, annál nagyobb mértékben párolog el, mint p. o. a víz, m melylyel honunkat a természet bőven megajándékoza; látjuk a Duna és Tisza két mellékét, melyet sok ,öd, harmat, gőz és felhő bontanak. Vannak honunknak más nagyobb folyamai is, mint a Rába, srág, Körös sat. úgy hogy ritka országban van annyi folyóvíz, mint honunk főkép felső vidékein. z ország közepén mindig nagyobb a szárazság, de be is hajtanak a szelek elegendő vízgőzöket és sőt. A tavak is számosak, közülük azonban a két napot, a Balatont és Fertőt elég említeni, melyek agyságukra nézve elég gőzzel töltiik be a jéget, régi tapasztalás, hogy a nagy vizek mellett, melyekzéles medrüek a levegőmozgás vagy széljárás na*) Lásd Pesti Napló 491. sz. gyón uralkodik. A mocsárak és álló tavakban levő víz leghamarább megküzdödik, milyeneket Alsó- Magyarországban nagy számmal láthatunk , és ez az oka, hogy az ottani állóviz- vagy tómellékiséget egészen jónak tartani nem merjük, kivált a vizenyős éghajlathoz szokatlan idegenre s jövevényre nézve; noha tán egy sincs az ilyetén vidékek közöl, mely az ott, mint hónukban szülöttek s nevelkedettek, és általánosan ott élők vagy éltek közöl hosszú életű embereket nem mutathat mind a két nemen. A lég megbüzködését leginkább megérezhetni a nehéz lélegzés által. Oly források is vannak honunkban, melyeknek kigőzölgéseit mindig mérgeseknek tartották s tapasztalták , mint a szent-iványi Liptómegyében, a sztankovai tó, s az urak völgyében (Herrengrund) kifolyó érczes víz az állatoknak is ártalmas. Vannak oly vizek is, melyek ha elpárolognak, kőnemű maradékot hagynak magok után, s ezeknek gőzölgéseik szinte veszedelmesekké válhatnak. De nemcsak a vizeknek, hanem a földnek is vannak saját kigőzölgései, melyek a föld különbfélesége szerint igen sokfélék. Legkevesebbet gőzölög ki a homok és sövény, sőt ellenben a nedvességet magába szivja , s azért van olyan helyeken szárazság. Az agyagos és ingoványos föld pedig a vizesség nedvességét szivacsként issza be , mit meleg időben ismét könnyen elbocsát. A barlangokban és bányákban szinte különböző a levegő az azokban létező kő- és ércznemekből eredő kigőzölgések különbsége szerint; a bányákbeli jég, a felső rétegek nyomása s egyéb természettani okoknál fogva legsűrűbb s legnehezebb, főleg ha a bányák mélyek s a légbeli vízgőzöket a szél nem hajthatja el. Hogy sok bányabeli lég telve van gyúlékony, kén-sósav, érez- s más mérges gőzökkel, melyek az életnek mind meg annyi ellenségei, említni fölösleges. — Mi már az élő állatok kigőzölgéseit illeti, a természetbúvárok régen megmutatták, miszerint minden állatfajnak tulajdon kigőzölgése vagyon, bizonyítja ezt különösen a kutya- és macskabűz. Egy állat kigőzölgése azonban sokkal kevesebb, minthogy a miatt a lég különösen megváltozhatnék; tudjuk azonban, hogy ha bezárt helyeken sok ember van egymással összerekesztve, ott más okokon kívül, sok a kigőzölgés, mi betegséget, sőt halált is okozhat. Ennyit általánosan a kigőzölgésekről, mennyiben a lég természetére lényeges befolyást gyakorolnak. III. Az év részeinek változása szerint a lég természetének is szükségkép változnia kell, mint ez a természetbúvárok tapasztalataiból is kitűnik. Ezen tulajdonságait a légnek az esztendő szakaszaihoz képest lássuk kevéssé közelebbről honunk mind a három részében. A hegyes és erdős felső Magyarországban csak derék tavaszszal kezd a hó és jég olvadni, s igy a jéget nedvessé és hűvössé tenni, a vizek kiáradni, a gyakori szelek fujdogálni. Sokkal kedvesebb, s korábbi szokott lenni a tavasz Magyarország többi részeiben , minthogy nyílt fekvéseik miatt a nap sugarainak elfogadására alkalmatosabbak. Mert e tartomány délre fekvén, földszinének egyenes, sík és tér és léte miatt nemcsak a meleg erejét fogja fel, hanem azt a légben sokszorozva öregbiti is , természet szerint, a föld minéműsége is úgy hozván magával. Jóllehet alsó Magyarországban tavaszszal a napnak hasonló kelleme van, de egyszersmind sok alkalmatlanságnak van kitéve, mert a hó-és jégolvadáskor megnövekedvén, kiáradván és kiöntvén a sok folyóvizek, sok mocsárt s álló vizeket hagynak magok után, melyekből a jég véghetlen sok párázatokkal telik el, s egésségtelenné válik, hacsak a gyakori szelek szét nem fuvallják azokat; de a lég nedvessége ismét másrészről a növények egész országát eleveníti meg, mely a légkört a legkellemesb balzamillatokkal fűszerezi be, kivált májusi esőzések után, úgyhogy az állatok országa is egészen megújul , indul és elevenül akkor. Nemkülönben közép Magyarországnak mezős, s téves része is bővelkedik kellemes illatú növényekkel, melyek a leget, virágzásukkor balzamillattal töltik el. Tavasz után következik a nyár, midőn minél hosszabbak a napok, annál nagyobb erejét közli a nap földünkkel. De felső Magyarországban, mivel I az közelebb esik észak felé, és sok havas hegyek, I I erdők- berkek- s ligetekkel van rakva, a nyár I mérsékleti szokott lenni. Közép Magyarország pedig sokkal melegebb, mint felsőbb része, mert, ismét alább esvén , sik térsége miatt, a nap sugarait széjjelszórás nélkül fogadja el; azért is itt sokkal hőbbek a nappalok, mint a felső vidékeken. Ez országrészben a víz szűke, a sok homok miatt csaknem elviselhetlen rekkenő melegség uralkodik, mely által a jég a szükséges nedvességtől megfosztatván, a növényzetre lankasztólag hat, s egyszersmind a lélekzetet is nehezíti. Alsó Magyarország pedig még a többi más kettőnél is melegebb, hol alig tűrhető hőség uralkodik ; a kigőzölgés annál szaporább , minek természetes következése a sok eső , zápor, jégeső, felhőszakadás, mennydörgés és villámlások. Nyár után a kedvetlen ősz felső Magyarországban hamarább köszönt be, mint más vidékeken; mert már ott od. elején a fák levelei lehullanak, mig közép Magyarországon a fák s egyéb növények teljes zöldben állanak, s csak a felső tartományból fujdogáló csipős szelek okoznak némi kellemetlenséget. Alsó Magyarországon is szeles az ősz, a kigőzölgés gyakori, csakhogy itt a párázatok magas helyre nem vergődhetvén föl, e tájon más időjárások is tapasztaltatnak. Midőn végre ősz után a hideg tél bekövetkezik, honunk különböző részein a hideget is különféle mértékben érezhetni. A hegyes és erdős felső Magyarországban, általában véve , legnagyobb a hideg, s legtovább tart a tél; az előbbire nézve azonban szükséges megjegyeznünk, miszerint nemcsak közép-, de alsó Magyarországon is , nem ritka az oly fokú hideg, mely a Tátraaljaival méltán vetekedik. Honunk délesti s egyéb vidékein pedig a tél, hol hidegebb , hol gyöngébb, s a hó sem oly sok itt, mint a felső tájakon, kivevőn a kiveendő eseteket. (Vége kov.) ----------HOH---------- ( Előfizetés a „PESTI NAPLÓ“ november-decemberi folyamára. Több oldalróli fölszólítás folytán a „Pesti Naplóra úgy vidéken mint Budapesten új előfizetést nyitunk két hónapra, u. m. november 1-től kezdve december végéig. Vidékre postán küldve...............................................3 ft. 20 kr p. p. Budapesten házhozhordással.......................................2 ft. 40 kr p. p. Lapunk bértartalmát olvasóink ismerik. A szerkesztőség mindent el fog követni e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. PESTI NAPLÓ szerkesztősége.