Pesti Napló, 1851. december (2. évfolyam, 520-543. szám)

1851-12-01 / 520. szám

F. évi nov. 16-kán jelent meg a hirdetmény azon kimutatásokra nézve , melyeket tanuló növendékek­nek a cs. kir. katonaságba állástóli mentesség ki­­nyerhetése végett a legközelebbi ujonczozáskor be­­adniok kellend. A telegráf-hivataloknak a posta -­hivatalokkal egyesítése gyorsan s mielőbb meg fog történni. Az itteni katholikusok egy küldöttsége a belügy­miniszternek hálairatot készül átnyújtani a német­­katholikus egylet megszüntetéséért. A katonai körökben szó van számos, változtatá­sokról , melyek a cs. k. hadseregnél a magas tiszti­rangokban történnének. Az új 3 kros rézpénzek tegnapelőtt hozattak for­gásba ; nagyságra hasonlítnak rá előbbeni két kraj­­czárosokhoz ; sima karimával és császár sassal van­nak ellátva. Rendkívül sok izraelita jelenté magát legújabban a római katholikus anyaszentegyházban fölvétel vé­gett ; ezek most előlegesen szükséges oktatást nyer­nek a vallásban. A szárd kabinettől hallomás szerint jegyzék érke­zett ide , mely azon ígéretet tartalmazza , hogy a menekültek ellen komoly rendszabályok fognak al­kalmaztatni , egyszersmind tőlük minden állami­ se­gély elvonatni. Ez utolsót illetőleg, az előbbeni években kivetve volt összeg a jövő évi pénzügyi költségvetésből már ki van terülve. Néhány hét múlva, mikép a „C. Blatt a. B.“-nek írják, Párisban egy új politikai munka fog megje­lenni , mely két 8-adrét kötetből s mindenik kötet (500 lapból állandó szerzőjéül Fiquelmont grófot mondják. A munka czíme : „Lord Palmerston,­­ Ang­­leterre et­ le Continent“ s az 1848-dik év óta köve­tett angol politikát igen szigorú bírálat alá veszi. Francziául van írva, hogy a némnémet olvasó is érthesse, s főleg, hogy a közvéleményre befolyhas­son Angliában. A tartományi csendőrség szolgálati eljárásának az 1851. évi utolsó negyedben az összes jelentések nyomán az előbbeni hasonló időközökéihez képest jóval nagyobb eredményei voltak, így múlt augus­­tus , September és October hónapokban a csendőrség által közbátorság tekintetében eszközlött elfogatások következő számokat mutatnak : rablás miatt elfoga­tott 279 egyén, gyilkosság miatt 181, lopás és csalás miatt 7059, gyújtogatás miatt 83, hamispénzgyártás miatt 29, köz­kötelezvények hamisítása miatt 37, dugárusság és más jövedéki áthágásokért 056, haj­togatásért 155 csendháborítás ittassági és egyéb ki­csapongásokért 7564, hazárdjátékért 545 egyén, útlevélélküli gyanús egyén 17,189, megszökött s tör­vényesen nyomozott egyén 1657, megszökött bünköncz 158, tiltott fegyverekkel biró 731, öncsonkításért 27 megszökésért 541, nyomozó levelek által ü­ldöztetett 268,ujonczozás elől megszökésért 488,vadászati cser­­dőkihágásokért, halászati jog­sértésekért 1302, enge­dély nélküli házalás miatt 594, megsebzésekért 88, házbatörésért 1, politikai rendszabályok áthágása miatt 2933 egyén. — Továbbá 343 holttest és 116 sebesült fedeztetett fel a csendőrség által. Föllépett a csendőrség tanúképen törvényszéki idézéseknél 1109, házkutatásoknál jelen volt 4001, itéletvégre­­hajtásoknál 102, és összeírásoknál 13 esetben. — A csendőrség szolgálati eljárása végre még a követke­zőkre terjedt ki: veszélyes tájakon utazóknak fede­zetül szolgált 718, foglyoknak kíséretül 15,853, tör­vényszéki tárgyalásoknál segélyül volt 4824, tűzve­szélye­knél 743, vizáradásoknál 176, gőzhajózásoknál 136 esetben. — Erőszakos ellenállás és megszökési kísérletek miatt a csendőrség fegyvert kényszerülvén használni, minek következtében 18 haláleset for­dult elő. POLITIKAI SZEMLE. Pest, dec. 1. (!) Pári­s, nov. 24- és 25-ki tudósítások szerint, a a felelősségi törvényjavaslat megvizsgálására kinevezett kormányellenes bizottmány­val foglalkoztak a politikai körök és journalistika. A közfigyelem még annyival inkább ezen kérdésre van függesztve, mert az Elysée lapjai legdühösebb és rágalmazóbb modorban kelnek ki a parlament ezen coalitiója ellen. Mai külföldi rovatunk alatt közöljük a Constituti­­onnel egyik czikkét, a másiknak, mely Granier de Cassagnac tollából eredt, s nyíltan kimondja , hogy al­kothat a parlament bármi törvényeket, a végrehajtó hatalom nem fog neki engedelmeskedni, helyszűke miatt, csak holnap közölhetjük érdekes­ helyeit. A parlament sohasem volt úgy megtámadva , mint Granier de Cassagnac által, s az interpellate 24-én meg is történt miatta a parlamentben. Creton tette az interpellatiót, de igen lágy melegen szólott, s Berryer is segítségére sietett, s reá Daviel és Thorigny felel­tek, defavouálva a Conslitutionnel-t, hogy nem ismer­nek semmi parlamenti coalitiót, s hogy a Conslituti­­onnel nem a kormány nézeteit közli. A parlament ezen nyilatkozattal beérte, s mindjárt kezdett megengesztelődni. Különben, mi a felelősségi törvényjavaslat állását illeti , meg kell jegyeznünk, hogy a conservativ párt már most nem tart oly szilárdul mellette, s meglehet a bizottmányban sürgetősségét nepi fogják kimondani. A Journal des Débats nem tartja alkalomszerűnek, és így a két hatalom közti súrlódás, kölcsönös egymástóli félelem m­iatt csak szavakra szorítkozik. Lesz-e e súr­lódásnak valami komoly eredménye ? —* még mindig kétséges. A situatiót igen helyesen jellemzi az Indépendance beige a következő szavakkal: minden lehetséges, de semmi valószínű. Az Indépendance beige írja, miszerint Párisban azon hír terjengett, hogy a franczia kormány fontos sürgönyöket kapott volna bécsi követe Delacour-tól. Ezen sürgönyök , mint állítják, azon részletezett rend­szabályokat tartalmazzák, melyeket az osztrák kormány Olaszországban a forradalmi propaganda előhaladásának megakadályozására gondol alkalmazandóknak. Ezen rendszabályokat Oroszországgal vitatták meg, és maga Schwarzenberg herczeg egy hosszú értekezlet alkal­mával adta Delacour-nak tudtára. Végre, a­nélkül, hogy Francziaország jogaiba vágna, Ausztria kivonatát fe­jezte ki, hogy a conservativ politika hasonló rendszó­­szabályai alkalmaztassanak a román államokban is , s hogy Gémeau tábornok valamint a pápai kormány az osztrák hatóságokkal erre nézve értekezzenek. Az Indé- I­pendance ezen híreket megemlíti, de nem ad egész hi­telt nektek. Madrid­ból írják ugyan az Ind. belge-nek, hogy ott az alkotmányos kormányformának eltörlését hí­resz­­telik, s visszaállítják az absolutizmust, mint VII. Fer­dinand alatt volt, s Isabellát kikiáltják Spanyolor­szág és Indiák absolut királyának. Ezen hírt sem akarják hinni. Mi valószínűséggel bír e dolog? ez­úttal nem vitatjuk. Francziaország. (!) Páris, nov. 23. — A végrehajtó hata­­lom alig élvezhető a nov. 17-diki győzelem gyönyöreit, új támadás történt ellene, az előb­bieknél veszélyesebb, azon törvényjavaslat ál­tal, mely a végrehajtó hatalom felelősségét leg­szigorúbb korlátokkal jelöli ki. Az egész parla­ment, az elnök viszonti megválasztása is érde­­keltetvén a törvényjavaslat által, egyesült, s a coalitio eredménye azon bizottmány, mely a fe­lelősségi törvényjavaslat megvizsgálására ren­deltetett. Az Elyséet mindez nagyon megdöb­bentő , s most közlönyei a helyzetet bűn ecsetlő czikkeiben önti ki haragját. Íme egy példány: „Csak rajta, parlamenti urak, előre! Hozzátok ki Francziaországot és Európát mindennap rendes állásából! Nyugtalanítsátok a kedélyeket, egy ma­joritás által, mely ma mindent megmentni látszatik, hogy azokat másnap egy más majoritás által, mely ismét mindent kérdésbe von, elrémítsétek. Egy sza­vazattal , mi a biztosság felől kezeskedik, vasútai­­tokra csaljátok ki a tőkepénzeket, azután ijesszétek el egy más szavazat által, mi a bizodalomnak leg­halálosabb csapást ad. Tegyetek kísérletet a franczia népen mindazzal, mit csak egy nemzetgyűlés egy­mással legellenkezőbb szavazatai a remény­ és aggo­dalomra magukba rejthetnek. Kényszerítsétek az or­szágot a bátorság és aggodalom között azon lázasszerű kettős választásra, mi egy társadalomnak bukását eszközlendi, ha ez képviselő tetteiben most újjászü­­letési ígéretet, majd feloszlási fenyegetést lát. Ti parlamenti urak, ne kedvetlenítsetek el a parlamenti kormányforma iránt! Nézzétek, mire vagyunk föl­jogosítva, hogy kimondjuk, midőn a 408-as szava­zat után, mely hadseregünket a fölbomlástól meg­óvta , a végrehajtó hatalom felelősségéről a törvény­­javaslat megvizsgálására egy ily parlamenti bizott­mány neveztetik ki. A 15 tagból álló bizottmány kö­zöl 14 tag a kormány iránti ellenségeskedéssel vi­seltető párttöredékek coalitiója : orleanisták , legiti­misták , lusionisták, köztársaságiak, a tiersparti, hegypártiak, socialisták, mindezen egymás között köl­csönös gyülölség miatt megosztott pártok kezet nyúj­tanak egymásnak, és a közös gyűlölség nevében, és a kormány ellen intézett békületlenség gondolatától vezettetve, utálatos szövetséget kötnek. A nevek összetétele, a­mint ezen bizottmányban figuráinak, a véleményeknek cynicus módoni megtagadása, egye­sülésük úgyszólva rágalom. Itt az Orleans herczege­­ket száműző egyén Creton mellett áll, ki ezen terve­zetet visszahívó indítványáról ismeretes­­ a király­gyilkolás merész dicsérőjje, Duffraisse Berryer mel­lett van, ki a királyi vértanukra gyászbeszédet tar­tott. De miért vitatjuk tovább az összehasonlítást ? Még most is csak az kell, hogy azt mondjuk, mi­szerint alaptörvényről van szó! Ennél gyalázatosabb párttörvény soha sem volt. „Ezen új coalitio túl megy minden rendes hatá­ron. Mi egy kamara uralma alatt élünk, és ezen coalitio mégis két tanácskozó testületet foglal magá­ban : a nemzetgyűlésen kívül az államtanácsot is. Az utóbbi 29 hónapig tartotta ezen lehetlen törvényt irományai között elásva, most nagy hirtelenséggel, mint valami hadigépet előrántja, s fölfegyverzi vele anyját, a nemzetgyűlést, így két tanácskozó testü­let kapcsolatához járult a nemzetgyűlési pártok coa­­litiója, s ebből keletkezett azon bizottmány, mely­ben a viszálkodás 14 tagból álló képviselői ellen egyedül Janvier áll, mint az egyetértés képviselője. ,,Ezen törvény, mely különben több czikkelyek­­ből áll, valósággal csak egyet foglal magában, melylyel a coalitio kivételesen foglalkozik, azt tud­niillik , mely a köztársaság elnöke felelősségét sza­bályozza , azon esetben, ha ez az alkotmánynak az ő viszonti megválasztásáról szóló 45-ik czikkelyét megsértené. „Ez valóban annyit tesz, mint a törvény méltósá­gát nyomozó epigrammává alakítni. Mit tesz ez , az alkotmány 45-ik czikkelyének megsértését eszkö­zölni ? Egy köztársaság elnöke, mikép eszközli megválasztatását ? Mutassátok ki az utat és módot, minden bizonynyal, ha jól kormányoz , ha a forra­dalom által mélyen megrendített rendet ismét hely­reállítja , ha az adó megkevesbítését kezdeményezi, ha kormányzata által ezen megkönnyebbítést lehet­­ségesíti, ha az ipart és közjóllétet ismét felele­veníti , ha azt indítványozza, hogy a néptől elvont általános szavazatjog ismét visszaadassék, ha elő­jogai közöl azokat, melyek a seregek erejét, a nemzet jóllétét képezik, védelmezi­k ezen rendszabályok, cselekmények és eredmények által magának becsü­letet szerezve, s a kormányzottakat szeretet és ra­gaszkodással magához csatolva, eszközrendi viszonti megválasztatását. „Ebből áll tulajdonkép a köztársaság elnökének minden vétke, ebből áll hazaárulása, ezért szövet­keznek az őt közösen gyűlölő pártok ellene. „Különben ezen törvény csak egy ürügy, egy roma, melybe a nemzetgyűlési pártok az egyenes requisitio jogát, mi a parlamenttől egy tiszta pillanat alatt, elvettetett, ismét befoglalni akarják. Ezen re­­­quisitionális kérdést ismét fölvehetik­ Francziaor­szág véleménye, a hadsereg véleménye, a hadügy­miniszter erélye, az alkotmányon kívül a nemzet­gyűlésnek egy második szavazata ellen, kezeink közt van ugyanazon nemzetgyűlésnek első szavazata.“ Nagy Bitannia, London, nov. 22. — A Daily News következőleg szól mai czikkében: „A porosz kormány új alkudo­zást kezdett a 4 millió font sterling vasút-kölcsön meg­kötésére, melyről több idő előtt szólottunk, és melyre nézve itteni tőkepénzesek felszólítattak. A porosz kormány jónak látta ezen utóbbi körülményt hivata­los közlönyei által kétségbe vonni. Utóbbi tudósítások szerint ezen ügyre nézve a Rotschild urak Berlinben voltak. Mi azt hisszük, hogy e kölcsön általános állam­­czélokra s csak szinteg kerestetik a keleti porosz vasút építésére. Az általános czélt illetőleg, a tárgy alkotmá­nyos nehézségekbe ütközik, és ez az oka, hogy Lon­donban az alkudozások törést szenvedtek. Várjon a kölcsön egy része az angol börzén el fog-e kelni, nem tudjuk, különben az egész összeg jelentéktelen. Ha­bár valószínűleg nagy osztalékot fognak ajánlani, a kölcsön még­sem bizand nagy vonzerővel. Egy brit gyarmatosítási társulat az ír kivándor­lók irányát Éjszakamerikából él, és más helyre akar­ja vezetni. Úgy látszik , részben nemzeti s vallási tekintetek viszik a motivatió szerepét. Erin kath. fiai­ból sikerült, már néhány száz gyarmatost Braziliába s Peruba szállítani. Most Spanyolországra vetették szemeiket. Ugyanis Sevilla s Cordova közt 200 angol mérföldnyi tér van a maurok kiűzetése óta elhagyot­tan. Bizonyos, hogy a földnek ezen részén a kiván­dorlótt izlandiak jól fognák magukat érezni, s a vi­dtor andalusiaiakkal összeférnének. Ennyiben a terv kellemes oldallal bír. Azonban az említett társulat a kivándorlók számára brit alattvalói jogokat kívánna biztosítani, s a telepek részére a brit kormány vé­delmét szeretné kieszközölni. Az egyesület igazgatói tegnap hivatalos értekezleten voltak Labouchére ke­­reskedelmiügy-miniszternél. Az eredményről még mit sem tudni. Kétségtelen, hogy ezen gyarmatosítási társulat ezért nem érend a most mondott eszmének valósítása nélkül, mert az ír katholikus a brit földet nem örö­mest cseréli fel a pyrenaei félszigettel, hol vallás­gyakorlatának szabadságán kívül kevés vonzó körül­mény van kilátásban, legalább Amerika irányában a mérleget nem képes lenyomni. Más részről azon­ban a spanyol kormány aligha lesz hajlandó Nagy­­britaniának a spanyol föld bizonyos részét általenged­­ni. Pedig a dolog tényleg ide megy ki. Azon jegyzékiratra vonatkozólag, melyet Palmerstott lord Athénbe küldött, a Daily­ News következőleg nyilatkozik. „Palmerston lord egy jegyzékiratot küldött Athén­be, mely a palotába mint bomba csapott le. De mit tartalmaz ezen rettenetes jegyzékirat ? Azon ijede­lemből, melyet a királynak és környezetének okozott — ítélve, bizonyosan pénzkövetelés foglaltatik ben­ne.“ — A mondott lap renden találja, hogy Anglia mint figyelmeztető egyszer ismét fellépjen. Mert — kérdi a Daily­ News — ugyan mit tett Görögország, pénzügyeinek rendbehozására ? — Semmit egyebet, mint, hogy hivatalnokainak fizetését — a megvesz­tegetések kiküszöbölése végett fölemeli. Azonban mindaddig, míg az udvar maga is megvesztegethető, s mindaddig, míg a palotában pénzért árulják a hi­vatalokat, a fizetések fölemelésével ezért nem érhet­ni. „Azt mondják —­ folytatja a nevezett lap —Pal­merston jegyzékirata egyenetlenséget idézett elő a görög kabinetben.. Ez lehetlen , a mostani miniszte­rek nem egyebek, mint a királynak írnokai s inasai. Az államügyekre épen nem ügyülnek. Ezeket a király és királynő magának tartja meg. Palmerston lord jegyzékirata talán a királyt is érinti, de mindenesetre inkább minisztereit , kik a rendeleteket aláírják. Mondják, hogy ezen királyi zavarban Metaxa bízatott meg egy minisztérium alkotásával. Örvendenénk, ha e hít valósulna. Metaxa úr igen, inkább Oroszország felé hajlik, és ezen hatalomra támaszkodik, de ő mindemellet képes és független államférfim marad, ki egy alkotmányos kormányforma előnyeit méltányolni tudja... Ő nem engedni magát—mint a mostani minisz­terek teszik — a király és királynő inasává ala­csonyítani----Ottó király úgy bánik Görögországgal, mintha magán­tulajdona volna, melyet haláláig bir, s miután gyermekei nincsenek, idegenekre száll. Ezen törvénytelenség megszüntetése végett szükséges,hogy jogosított hitelezők közbelépjenek, és Palmerston ezt tette Anglia nevében. Ha Görögország jövedel­mei az ország, a földművelés, a tudományok stb. eme­lésére fordíttatnának, úgy lennének a némi visszatar­­tóztatási tekintetek. De midőn az ország jövedelmei a királynak, és Grivashoz hasonló minisztereknek szolgálnak zsákmányul, valóban különös, azt kíván­ni John Bulltól, hogy a görög államadósság érdekeit hagyja, hogy ezen alávaló nép , mely a királyi pa­lotából ki - be megy, és ennek kegyelméből magát meg­hizlalá, elpazarolja azt, mi az angol adófizetőnek tulajdona.“ Németország, Frankfurt. A törvényhozó gyűlés 18-án tartotta első ülését. A sajtóra, s az újságbélyeg behozására nézve a senatus által előterjesztett törvényjavaslatot egy bizottmányhoz utasított, s a senatust felszólitat­­ni határozta, hogy az esküdtszéki intézménynek és ezzel kapcsolatban a nyilvános és szóbeli eljárásnak visszaállítását illetőleg mentül elébb nyilatkozzék. Kurhesszenben ál­talános lefegyverzésen dolgoznak, vadászfegyvereket is csak engedély­levéllel lehet tartani. Stuttgart­ban a követ-kamara határozatot hozott a kormány felszólítása végett, hogy 1849-ik évi pol­­gári­ védtörvény eltörlésére lépéseket tegyen. A bajor szövetséggyűlési követ Xylander, Frank­furtból visszahivatott és helyébe Schrenk nevez­tetett ki. A C. B. határozottan tagadja­, hogy a porosz kor­mány által a szabad községek ellen hozott rendsza­bályok egy szövetséggyűlési határozat által idéztet­tek volna elő. A Drezdner Journal szerint nem lehet számolni arra, hogy a szövetséggyűlési tárgyalások egyha­mar közzétetessenek. Nassauban a választások nemsokára megkezdet­nek azon kamara alakítása végett, melynek feladata leend az alkotmányt revideálni. Kurhesszenben a fegyelmi törvényszék megalakí­­tatott, a kinevezések közzétetettek, s a fellebbezési törvényszék elnöke Hassenpflug. A brémai polgárság egyhangúlag elhatározta, hogy azon emlékhez, mely Washingtonnak szülő­városában állitatik , egy követ kü­ldeni valamely illő fölirással ellátva. Hamburg­ban és Altoná­ban általánosan hiszik, hogy az osztrák csapatok legközelebb elvonulandnak. A berlini C. B. szinte állítja a Hamburgban állomá­sozó osztrák csapatok kevesbítését. A hannoveri Münchhausen-Lindeman minisz­térium visszalépvén, a Schele miniszterelnöksége mel­lett alakult új kormány egészen osztrák szellemét. A porosz és osztrák kormány részéről felhívás intéztetett a Bundestag-hoz, hogy szervezési mun­kálkodását mentálilébb igyekezzék bevégezni. Az a porosz párt által — melynek élén Bethmann- Hollweg áll — tervezett nagy politikai lap csaku­gyan meg fog jelenni; a program és hirdetés közzé­­tétetett; a legelső lépésből kilátszik a kormánnyali meghasonlás. Dánia: A berlini „Voss­ Zeitung“ szerint a Kopenhágába érkezett orosz jegyzék a két német nagyhatalmasság mostani követeléseit pártolja; a császár egyszersmind egy kéziratban személyes óhajtását fejezi ki ezen ügynek még ez évben elintéztetése iránt. A dán mi­nisztérium, mikop a „Voss. Zg.“ megjegyzi, kész a német követeléseknek eleget tenni, azonban az egyes­­ségbe egy látszatra csekélyszerű záradékot szándéko­zik beszőni, mely Slezvignek későbbi bekebelezését Dá­niába lehetségesítené. Mindazáltal német részről szi­lárd az elhatározás: az egyességet csak azon vilá­gosan kifejezett föltét alatt kötni meg, hogy Slezvig bekebelezése vagy Dániával­ alkotmányos összeköt­tetése „semmi időben és semmi viszonya között“ ne történhessék meg , és általában semmi egyes­­ségbe addig nem bocsátkozni, mielőtt Dánia ezen világosan kifejezett feltételt minden tartalékgondolat nélkül elfogadta. Hogy a herczegségekbe ismét be­hozandó tartományi tervekre nézve általánosan új választások történendnek-e, az még nincs elhatá­rozva , de a választások mindenesetre a korábbi vá­lasztási törvény szerint menendnek végbe. A Slez­­vigből száműzött egyének a rendi gyűlésbe léphetés­­től elzárva maradnának ugyan, mindazáltal a vég­­egyesség magába foglalandná egyszersmind a köz­­amnestiát. Az „Indépendance Beige“ minden dátum nélkül, következő nyomos tudósításokat közöl a herczegsé­­gek sorsának vég­eldöntése iránt: A kizárólagos dán párt le van győzve. Oroszország közbenjárása a né­met hatalmak részére billenté a mérleget. A dolgok az 1848-as forradalom előtti álláspontra vannak visz­­szamenesztve. Sem Slezvig sem Holstein nem fognak Dániába bekebleztetni, azok nem küldenének köve­teket a kopenhágai országgyűlésre. Moltke Károly neveztetett ki a herczegségek részére miniszterül, s mint ilyen a dán kamaráknak nem leend felelős. Ám­bár egyrészről azt állítják, hogy e sors­eldöntés csak ideiglenes, mindamellett nem egyhamar fog változást szenvedni, így állván a dolgok, a megszálló hadcsa­patok mielőbbi visszahuzatása igen valószínűnek látszik.

Next