Pesti Napló, 1851. december (2. évfolyam, 520-543. szám)
1851-12-01 / 520. szám
F. évi nov. 16-kán jelent meg a hirdetmény azon kimutatásokra nézve , melyeket tanuló növendékeknek a cs. kir. katonaságba állástóli mentesség kinyerhetése végett a legközelebbi ujonczozáskor beadniok kellend. A telegráf-hivataloknak a posta -hivatalokkal egyesítése gyorsan s mielőbb meg fog történni. Az itteni katholikusok egy küldöttsége a belügyminiszternek hálairatot készül átnyújtani a németkatholikus egylet megszüntetéséért. A katonai körökben szó van számos, változtatásokról , melyek a cs. k. hadseregnél a magas tisztirangokban történnének. Az új 3 kros rézpénzek tegnapelőtt hozattak forgásba ; nagyságra hasonlítnak rá előbbeni két krajczárosokhoz ; sima karimával és császár sassal vannak ellátva. Rendkívül sok izraelita jelenté magát legújabban a római katholikus anyaszentegyházban fölvétel végett ; ezek most előlegesen szükséges oktatást nyernek a vallásban. A szárd kabinettől hallomás szerint jegyzék érkezett ide , mely azon ígéretet tartalmazza , hogy a menekültek ellen komoly rendszabályok fognak alkalmaztatni , egyszersmind tőlük minden állami segély elvonatni. Ez utolsót illetőleg, az előbbeni években kivetve volt összeg a jövő évi pénzügyi költségvetésből már ki van terülve. Néhány hét múlva, mikép a „C. Blatt a. B.“-nek írják, Párisban egy új politikai munka fog megjelenni , mely két 8-adrét kötetből s mindenik kötet (500 lapból állandó szerzőjéül Fiquelmont grófot mondják. A munka czíme : „Lord Palmerston, Angleterre et le Continent“ s az 1848-dik év óta követett angol politikát igen szigorú bírálat alá veszi. Francziául van írva, hogy a némnémet olvasó is érthesse, s főleg, hogy a közvéleményre befolyhasson Angliában. A tartományi csendőrség szolgálati eljárásának az 1851. évi utolsó negyedben az összes jelentések nyomán az előbbeni hasonló időközökéihez képest jóval nagyobb eredményei voltak, így múlt augustus , September és October hónapokban a csendőrség által közbátorság tekintetében eszközlött elfogatások következő számokat mutatnak : rablás miatt elfogatott 279 egyén, gyilkosság miatt 181, lopás és csalás miatt 7059, gyújtogatás miatt 83, hamispénzgyártás miatt 29, közkötelezvények hamisítása miatt 37, dugárusság és más jövedéki áthágásokért 056, hajtogatásért 155 csendháborítás ittassági és egyéb kicsapongásokért 7564, hazárdjátékért 545 egyén, útlevélélküli gyanús egyén 17,189, megszökött s törvényesen nyomozott egyén 1657, megszökött bünköncz 158, tiltott fegyverekkel biró 731, öncsonkításért 27 megszökésért 541, nyomozó levelek által üldöztetett 268,ujonczozás elől megszökésért 488,vadászati cserdőkihágásokért, halászati jogsértésekért 1302, engedély nélküli házalás miatt 594, megsebzésekért 88, házbatörésért 1, politikai rendszabályok áthágása miatt 2933 egyén. — Továbbá 343 holttest és 116 sebesült fedeztetett fel a csendőrség által. Föllépett a csendőrség tanúképen törvényszéki idézéseknél 1109, házkutatásoknál jelen volt 4001, itéletvégrehajtásoknál 102, és összeírásoknál 13 esetben. — A csendőrség szolgálati eljárása végre még a következőkre terjedt ki: veszélyes tájakon utazóknak fedezetül szolgált 718, foglyoknak kíséretül 15,853, törvényszéki tárgyalásoknál segélyül volt 4824, tűzveszélyeknél 743, vizáradásoknál 176, gőzhajózásoknál 136 esetben. — Erőszakos ellenállás és megszökési kísérletek miatt a csendőrség fegyvert kényszerülvén használni, minek következtében 18 haláleset fordult elő. POLITIKAI SZEMLE. Pest, dec. 1. (!) Páris, nov. 24- és 25-ki tudósítások szerint, a a felelősségi törvényjavaslat megvizsgálására kinevezett kormányellenes bizottmányval foglalkoztak a politikai körök és journalistika. A közfigyelem még annyival inkább ezen kérdésre van függesztve, mert az Elysée lapjai legdühösebb és rágalmazóbb modorban kelnek ki a parlament ezen coalitiója ellen. Mai külföldi rovatunk alatt közöljük a Constitutionnel egyik czikkét, a másiknak, mely Granier de Cassagnac tollából eredt, s nyíltan kimondja , hogy alkothat a parlament bármi törvényeket, a végrehajtó hatalom nem fog neki engedelmeskedni, helyszűke miatt, csak holnap közölhetjük érdekes helyeit. A parlament sohasem volt úgy megtámadva , mint Granier de Cassagnac által, s az interpellate 24-én meg is történt miatta a parlamentben. Creton tette az interpellatiót, de igen lágy melegen szólott, s Berryer is segítségére sietett, s reá Daviel és Thorigny feleltek, defavouálva a Conslitutionnel-t, hogy nem ismernek semmi parlamenti coalitiót, s hogy a Conslitutionnel nem a kormány nézeteit közli. A parlament ezen nyilatkozattal beérte, s mindjárt kezdett megengesztelődni. Különben, mi a felelősségi törvényjavaslat állását illeti , meg kell jegyeznünk, hogy a conservativ párt már most nem tart oly szilárdul mellette, s meglehet a bizottmányban sürgetősségét nepi fogják kimondani. A Journal des Débats nem tartja alkalomszerűnek, és így a két hatalom közti súrlódás, kölcsönös egymástóli félelem miatt csak szavakra szorítkozik. Lesz-e e súrlódásnak valami komoly eredménye ? —* még mindig kétséges. A situatiót igen helyesen jellemzi az Indépendance beige a következő szavakkal: minden lehetséges, de semmi valószínű. Az Indépendance beige írja, miszerint Párisban azon hír terjengett, hogy a franczia kormány fontos sürgönyöket kapott volna bécsi követe Delacour-tól. Ezen sürgönyök , mint állítják, azon részletezett rendszabályokat tartalmazzák, melyeket az osztrák kormány Olaszországban a forradalmi propaganda előhaladásának megakadályozására gondol alkalmazandóknak. Ezen rendszabályokat Oroszországgal vitatták meg, és maga Schwarzenberg herczeg egy hosszú értekezlet alkalmával adta Delacour-nak tudtára. Végre, anélkül, hogy Francziaország jogaiba vágna, Ausztria kivonatát fejezte ki, hogy a conservativ politika hasonló rendszószabályai alkalmaztassanak a román államokban is , s hogy Gémeau tábornok valamint a pápai kormány az osztrák hatóságokkal erre nézve értekezzenek. Az Indé- Ipendance ezen híreket megemlíti, de nem ad egész hitelt nektek. Madridból írják ugyan az Ind. belge-nek, hogy ott az alkotmányos kormányformának eltörlését híresztelik, s visszaállítják az absolutizmust, mint VII. Ferdinand alatt volt, s Isabellát kikiáltják Spanyolország és Indiák absolut királyának. Ezen hírt sem akarják hinni. Mi valószínűséggel bír e dolog? ezúttal nem vitatjuk. Francziaország. (!) Páris, nov. 23. — A végrehajtó hatalom alig élvezhető a nov. 17-diki győzelem gyönyöreit, új támadás történt ellene, az előbbieknél veszélyesebb, azon törvényjavaslat által, mely a végrehajtó hatalom felelősségét legszigorúbb korlátokkal jelöli ki. Az egész parlament, az elnök viszonti megválasztása is érdekeltetvén a törvényjavaslat által, egyesült, s a coalitio eredménye azon bizottmány, mely a felelősségi törvényjavaslat megvizsgálására rendeltetett. Az Elyséet mindez nagyon megdöbbentő , s most közlönyei a helyzetet bűn ecsetlő czikkeiben önti ki haragját. Íme egy példány: „Csak rajta, parlamenti urak, előre! Hozzátok ki Francziaországot és Európát mindennap rendes állásából! Nyugtalanítsátok a kedélyeket, egy majoritás által, mely ma mindent megmentni látszatik, hogy azokat másnap egy más majoritás által, mely ismét mindent kérdésbe von, elrémítsétek. Egy szavazattal , mi a biztosság felől kezeskedik, vasútaitokra csaljátok ki a tőkepénzeket, azután ijesszétek el egy más szavazat által, mi a bizodalomnak leghalálosabb csapást ad. Tegyetek kísérletet a franczia népen mindazzal, mit csak egy nemzetgyűlés egymással legellenkezőbb szavazatai a remény és aggodalomra magukba rejthetnek. Kényszerítsétek az országot a bátorság és aggodalom között azon lázasszerű kettős választásra, mi egy társadalomnak bukását eszközlendi, ha ez képviselő tetteiben most újjászületési ígéretet, majd feloszlási fenyegetést lát. Ti parlamenti urak, ne kedvetlenítsetek el a parlamenti kormányforma iránt! Nézzétek, mire vagyunk följogosítva, hogy kimondjuk, midőn a 408-as szavazat után, mely hadseregünket a fölbomlástól megóvta , a végrehajtó hatalom felelősségéről a törvényjavaslat megvizsgálására egy ily parlamenti bizottmány neveztetik ki. A 15 tagból álló bizottmány közöl 14 tag a kormány iránti ellenségeskedéssel viseltető párttöredékek coalitiója : orleanisták , legitimisták , lusionisták, köztársaságiak, a tiersparti, hegypártiak, socialisták, mindezen egymás között kölcsönös gyülölség miatt megosztott pártok kezet nyújtanak egymásnak, és a közös gyűlölség nevében, és a kormány ellen intézett békületlenség gondolatától vezettetve, utálatos szövetséget kötnek. A nevek összetétele, amint ezen bizottmányban figuráinak, a véleményeknek cynicus módoni megtagadása, egyesülésük úgyszólva rágalom. Itt az Orleans herczegeket száműző egyén Creton mellett áll, ki ezen tervezetet visszahívó indítványáról ismeretes a királygyilkolás merész dicsérőjje, Duffraisse Berryer mellett van, ki a királyi vértanukra gyászbeszédet tartott. De miért vitatjuk tovább az összehasonlítást ? Még most is csak az kell, hogy azt mondjuk, miszerint alaptörvényről van szó! Ennél gyalázatosabb párttörvény soha sem volt. „Ezen új coalitio túl megy minden rendes határon. Mi egy kamara uralma alatt élünk, és ezen coalitio mégis két tanácskozó testületet foglal magában : a nemzetgyűlésen kívül az államtanácsot is. Az utóbbi 29 hónapig tartotta ezen lehetlen törvényt irományai között elásva, most nagy hirtelenséggel, mint valami hadigépet előrántja, s fölfegyverzi vele anyját, a nemzetgyűlést, így két tanácskozó testület kapcsolatához járult a nemzetgyűlési pártok coalitiója, s ebből keletkezett azon bizottmány, melyben a viszálkodás 14 tagból álló képviselői ellen egyedül Janvier áll, mint az egyetértés képviselője. ,,Ezen törvény, mely különben több czikkelyekből áll, valósággal csak egyet foglal magában, melylyel a coalitio kivételesen foglalkozik, azt tudniillik , mely a köztársaság elnöke felelősségét szabályozza , azon esetben, ha ez az alkotmánynak az ő viszonti megválasztásáról szóló 45-ik czikkelyét megsértené. „Ez valóban annyit tesz, mint a törvény méltóságát nyomozó epigrammává alakítni. Mit tesz ez , az alkotmány 45-ik czikkelyének megsértését eszközölni ? Egy köztársaság elnöke, mikép eszközli megválasztatását ? Mutassátok ki az utat és módot, minden bizonynyal, ha jól kormányoz , ha a forradalom által mélyen megrendített rendet ismét helyreállítja , ha az adó megkevesbítését kezdeményezi, ha kormányzata által ezen megkönnyebbítést lehetségesíti, ha az ipart és közjóllétet ismét feleleveníti , ha azt indítványozza, hogy a néptől elvont általános szavazatjog ismét visszaadassék, ha előjogai közöl azokat, melyek a seregek erejét, a nemzet jóllétét képezik, védelmezik ezen rendszabályok, cselekmények és eredmények által magának becsületet szerezve, s a kormányzottakat szeretet és ragaszkodással magához csatolva, eszközrendi viszonti megválasztatását. „Ebből áll tulajdonkép a köztársaság elnökének minden vétke, ebből áll hazaárulása, ezért szövetkeznek az őt közösen gyűlölő pártok ellene. „Különben ezen törvény csak egy ürügy, egy roma, melybe a nemzetgyűlési pártok az egyenes requisitio jogát, mi a parlamenttől egy tiszta pillanat alatt, elvettetett, ismét befoglalni akarják. Ezen requisitionális kérdést ismét fölvehetik Francziaország véleménye, a hadsereg véleménye, a hadügyminiszter erélye, az alkotmányon kívül a nemzetgyűlésnek egy második szavazata ellen, kezeink közt van ugyanazon nemzetgyűlésnek első szavazata.“ Nagy Bitannia, London, nov. 22. — A Daily News következőleg szól mai czikkében: „A porosz kormány új alkudozást kezdett a 4 millió font sterling vasút-kölcsön megkötésére, melyről több idő előtt szólottunk, és melyre nézve itteni tőkepénzesek felszólítattak. A porosz kormány jónak látta ezen utóbbi körülményt hivatalos közlönyei által kétségbe vonni. Utóbbi tudósítások szerint ezen ügyre nézve a Rotschild urak Berlinben voltak. Mi azt hisszük, hogy e kölcsön általános államczélokra s csak szinteg kerestetik a keleti porosz vasút építésére. Az általános czélt illetőleg, a tárgy alkotmányos nehézségekbe ütközik, és ez az oka, hogy Londonban az alkudozások törést szenvedtek. Várjon a kölcsön egy része az angol börzén el fog-e kelni, nem tudjuk, különben az egész összeg jelentéktelen. Habár valószínűleg nagy osztalékot fognak ajánlani, a kölcsön mégsem bizand nagy vonzerővel. Egy brit gyarmatosítási társulat az ír kivándorlók irányát Éjszakamerikából él, és más helyre akarja vezetni. Úgy látszik , részben nemzeti s vallási tekintetek viszik a motivatió szerepét. Erin kath. fiaiból sikerült, már néhány száz gyarmatost Braziliába s Peruba szállítani. Most Spanyolországra vetették szemeiket. Ugyanis Sevilla s Cordova közt 200 angol mérföldnyi tér van a maurok kiűzetése óta elhagyottan. Bizonyos, hogy a földnek ezen részén a kivándorlótt izlandiak jól fognák magukat érezni, s a vidtor andalusiaiakkal összeférnének. Ennyiben a terv kellemes oldallal bír. Azonban az említett társulat a kivándorlók számára brit alattvalói jogokat kívánna biztosítani, s a telepek részére a brit kormány védelmét szeretné kieszközölni. Az egyesület igazgatói tegnap hivatalos értekezleten voltak Labouchére kereskedelmiügy-miniszternél. Az eredményről még mit sem tudni. Kétségtelen, hogy ezen gyarmatosítási társulat ezért nem érend a most mondott eszmének valósítása nélkül, mert az ír katholikus a brit földet nem örömest cseréli fel a pyrenaei félszigettel, hol vallásgyakorlatának szabadságán kívül kevés vonzó körülmény van kilátásban, legalább Amerika irányában a mérleget nem képes lenyomni. Más részről azonban a spanyol kormány aligha lesz hajlandó Nagybritaniának a spanyol föld bizonyos részét általengedni. Pedig a dolog tényleg ide megy ki. Azon jegyzékiratra vonatkozólag, melyet Palmerstott lord Athénbe küldött, a Daily News következőleg nyilatkozik. „Palmerston lord egy jegyzékiratot küldött Athénbe, mely a palotába mint bomba csapott le. De mit tartalmaz ezen rettenetes jegyzékirat ? Azon ijedelemből, melyet a királynak és környezetének okozott — ítélve, bizonyosan pénzkövetelés foglaltatik benne.“ — A mondott lap renden találja, hogy Anglia mint figyelmeztető egyszer ismét fellépjen. Mert — kérdi a Daily News — ugyan mit tett Görögország, pénzügyeinek rendbehozására ? — Semmit egyebet, mint, hogy hivatalnokainak fizetését — a megvesztegetések kiküszöbölése végett fölemeli. Azonban mindaddig, míg az udvar maga is megvesztegethető, s mindaddig, míg a palotában pénzért árulják a hivatalokat, a fizetések fölemelésével ezért nem érhetni. „Azt mondják — folytatja a nevezett lap —Palmerston jegyzékirata egyenetlenséget idézett elő a görög kabinetben.. Ez lehetlen , a mostani miniszterek nem egyebek, mint a királynak írnokai s inasai. Az államügyekre épen nem ügyülnek. Ezeket a király és királynő magának tartja meg. Palmerston lord jegyzékirata talán a királyt is érinti, de mindenesetre inkább minisztereit , kik a rendeleteket aláírják. Mondják, hogy ezen királyi zavarban Metaxa bízatott meg egy minisztérium alkotásával. Örvendenénk, ha e hít valósulna. Metaxa úr igen, inkább Oroszország felé hajlik, és ezen hatalomra támaszkodik, de ő mindemellet képes és független államférfim marad, ki egy alkotmányos kormányforma előnyeit méltányolni tudja... Ő nem engedni magát—mint a mostani miniszterek teszik — a király és királynő inasává alacsonyítani----Ottó király úgy bánik Görögországgal, mintha magántulajdona volna, melyet haláláig bir, s miután gyermekei nincsenek, idegenekre száll. Ezen törvénytelenség megszüntetése végett szükséges,hogy jogosított hitelezők közbelépjenek, és Palmerston ezt tette Anglia nevében. Ha Görögország jövedelmei az ország, a földművelés, a tudományok stb. emelésére fordíttatnának, úgy lennének a némi visszatartóztatási tekintetek. De midőn az ország jövedelmei a királynak, és Grivashoz hasonló minisztereknek szolgálnak zsákmányul, valóban különös, azt kívánni John Bulltól, hogy a görög államadósság érdekeit hagyja, hogy ezen alávaló nép , mely a királyi palotából ki - be megy, és ennek kegyelméből magát meghizlalá, elpazarolja azt, mi az angol adófizetőnek tulajdona.“ Németország, Frankfurt. A törvényhozó gyűlés 18-án tartotta első ülését. A sajtóra, s az újságbélyeg behozására nézve a senatus által előterjesztett törvényjavaslatot egy bizottmányhoz utasított, s a senatust felszólitatni határozta, hogy az esküdtszéki intézménynek és ezzel kapcsolatban a nyilvános és szóbeli eljárásnak visszaállítását illetőleg mentül elébb nyilatkozzék. Kurhesszenben általános lefegyverzésen dolgoznak, vadászfegyvereket is csak engedélylevéllel lehet tartani. Stuttgartban a követ-kamara határozatot hozott a kormány felszólítása végett, hogy 1849-ik évi polgári védtörvény eltörlésére lépéseket tegyen. A bajor szövetséggyűlési követ Xylander, Frankfurtból visszahivatott és helyébe Schrenk neveztetett ki. A C. B. határozottan tagadja, hogy a porosz kormány által a szabad községek ellen hozott rendszabályok egy szövetséggyűlési határozat által idéztettek volna elő. A Drezdner Journal szerint nem lehet számolni arra, hogy a szövetséggyűlési tárgyalások egyhamar közzétetessenek. Nassauban a választások nemsokára megkezdetnek azon kamara alakítása végett, melynek feladata leend az alkotmányt revideálni. Kurhesszenben a fegyelmi törvényszék megalakítatott, a kinevezések közzétetettek, s a fellebbezési törvényszék elnöke Hassenpflug. A brémai polgárság egyhangúlag elhatározta, hogy azon emlékhez, mely Washingtonnak szülővárosában állitatik , egy követ küldeni valamely illő fölirással ellátva. Hamburgban és Altonában általánosan hiszik, hogy az osztrák csapatok legközelebb elvonulandnak. A berlini C. B. szinte állítja a Hamburgban állomásozó osztrák csapatok kevesbítését. A hannoveri Münchhausen-Lindeman minisztérium visszalépvén, a Schele miniszterelnöksége mellett alakult új kormány egészen osztrák szellemét. A porosz és osztrák kormány részéről felhívás intéztetett a Bundestag-hoz, hogy szervezési munkálkodását mentálilébb igyekezzék bevégezni. Az a porosz párt által — melynek élén Bethmann- Hollweg áll — tervezett nagy politikai lap csakugyan meg fog jelenni; a program és hirdetés közzététetett; a legelső lépésből kilátszik a kormánnyali meghasonlás. Dánia: A berlini „Voss Zeitung“ szerint a Kopenhágába érkezett orosz jegyzék a két német nagyhatalmasság mostani követeléseit pártolja; a császár egyszersmind egy kéziratban személyes óhajtását fejezi ki ezen ügynek még ez évben elintéztetése iránt. A dán minisztérium, mikop a „Voss. Zg.“ megjegyzi, kész a német követeléseknek eleget tenni, azonban az egyességbe egy látszatra csekélyszerű záradékot szándékozik beszőni, mely Slezvignek későbbi bekebelezését Dániába lehetségesítené. Mindazáltal német részről szilárd az elhatározás: az egyességet csak azon világosan kifejezett föltét alatt kötni meg, hogy Slezvig bekebelezése vagy Dániával alkotmányos összeköttetése „semmi időben és semmi viszonya között“ ne történhessék meg , és általában semmi egyességbe addig nem bocsátkozni, mielőtt Dánia ezen világosan kifejezett feltételt minden tartalékgondolat nélkül elfogadta. Hogy a herczegségekbe ismét behozandó tartományi tervekre nézve általánosan új választások történendnek-e, az még nincs elhatározva , de a választások mindenesetre a korábbi választási törvény szerint menendnek végbe. A Slezvigből száműzött egyének a rendi gyűlésbe léphetéstől elzárva maradnának ugyan, mindazáltal a végegyesség magába foglalandná egyszersmind a közamnestiát. Az „Indépendance Beige“ minden dátum nélkül, következő nyomos tudósításokat közöl a herczegségek sorsának végeldöntése iránt: A kizárólagos dán párt le van győzve. Oroszország közbenjárása a német hatalmak részére billenté a mérleget. A dolgok az 1848-as forradalom előtti álláspontra vannak viszszamenesztve. Sem Slezvig sem Holstein nem fognak Dániába bekebleztetni, azok nem küldenének követeket a kopenhágai országgyűlésre. Moltke Károly neveztetett ki a herczegségek részére miniszterül, s mint ilyen a dán kamaráknak nem leend felelős. Ámbár egyrészről azt állítják, hogy e sorseldöntés csak ideiglenes, mindamellett nem egyhamar fog változást szenvedni, így állván a dolgok, a megszálló hadcsapatok mielőbbi visszahuzatása igen valószínűnek látszik.