Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-01 / 544. szám

hitt, de hasztalan! — minden tömegben találka­egy — kettő, ki vak is, süket is, csak nem né­­! bár volna néma inkább — legalább a philoso­­us hírében maradna, és embertársainak, nemzeté­nek kárt nem tenne. LAPSZEMLE. A politikai sajtó némi kivétellel még mindig külö­nösen a brit miniszterváltozással és Napoleon Lajos­sal foglalkozik, és a sok ismétlés között szinte jól esik ittott egyéb tárgygyal is találkozni. — A Pester Zeitung (jan. 1.) hevesen kiket a Lloyd A jegyű levelezője ellen, ki azt mondá, hogy „Magyarország mindig épen ellenkezőjét kivánja annak, mit a kevéssé olvasott Pester Zeitung és Magyar Hírlap kíván.“ Kiemeli, mikép­p A levelező kivánja, hogy közigazgatási nyelvül a magyar nyelv tartassák meg, — hogy a polgári törvényhozást a magyar országgyűlés szabályozza, ■— hogy a me­gyei élet megtartassák , hogy a magyar hivatalno­kok a magyar országgyűlés irányában felelőséggel tartozzanak, stb.; — tagadja a mondott lap, hogy ezen kivonatokat az egész ország osztaná. •—A Magyar Hírlapot lapunk sajtó alá bocsátá­sáig nem kaptuk. — Az Oesterr. Reichszeitung, (dec. 31.) rövi­den összefoglalja azon eredményeket, melyekre Ausz­tria a lefolyt évben jutott. Első helyen áll, miszerint a Bundestag működése visszaállíttatott, és habár egyes kérdésekre nézve több kormány közt némi el­térés van, de azon állásra nézve, mely Ausztriát a Bundestagon illeti, teljes egyetértés hozatott létre. Általán fogva az idézett lap szerint Ausztria a kül­­ü­gyekben tett előlépéseket, és nagy nyeremény a Bajorországgal kötött vasútegyezmény, mely a nyu­gat-németországi vasutaknak a trieszti vasútháló­zattal kapcsolatba hozását biztosítja, s a Parmával, Modenával, Toskánával, egyházi állammal, roppant nehézségek leküzdése mellett létesült vasúti szerző­dések, melyek a középolaszországi vasutaknak lom­­bard-velenczei hálózattal egyenes összeköttetésére vezetnek. Egy másik czikkben a jan. 2-án megnyitandó bécsi vámértekezlet czéljáról szólva , kiemeli azon nehéz­ségeket, melyekkel az munkálkodásában találkozni fog, de kiemeli csupán azért, hogy az illetőket megfeszített erélyre ösztönözze.­­ A Lloyd (dec. 31.) kiemeli azon ingerültséget, mely a brit lapokon észrevehető a­miatt, hogy Pal­­merstont, egy angol minisztert, egy idegen minisz­ter képes volt megbuktatni. Schwarzenberg tette, mi­szerint az Európának annyi bajt okozott angol mi­niszter leléptetésére a petersburgi s berlini kabinetek összeható működését kieszközölte , tökéletesen iga­zolva van Palmerston politikájával, mely már 1848- ban Európa földarabolásáról s új fölosztásáról, saját térképet készite, s később sem szűnt meg a szárazföld kabineteit nyugtalanítani. — A Presse (dec. 31.) Azok irányában, kik a francziaországi eseményt kevésre becsülik, meg­jegyzi, mikép igaz lehet ugyan, hogy azon kitörés, mely 1852-re volt tervezve, csupán néhány évre el­­halasztatott; de Ausztriára nézve már ez elég, mert néhány békeév untig elegendő a császári állam ügyeinek megszilárdítására. — A Wanderer (dec. 31.) nem hiszi, hogy azon izgatottság mellett, mely Angliá­ban politika­s val­lási kérdéseket illetőleg oly magas fokra emelkedett — Russel minisztériuma képes legyen a közelebbi parliamenti ülésszakot túlélni; Palmerstont társai is követendik a lelépésben. Másik czikkében a bécsi Josephinum eredeti ren­deltetését rajzolván, ennek munkában levő átalakí­tásáról szól. FŐVÁROSI ÉLET. — A budai várhegy alatt keresztülvezetendő tun­­nelre nézve következőleg írnak Pestről a Const. b. a B.-nek: a tunnelt illető engedélynek már csak a ke­reskedelmi kamrán kell keresztül esnie, hogy aztán végeldöntés végett a minisztériumhoz terjesztethes­sék. Hihető, hogy mindenütt oly kedvező fogadta­tásban részesítik azt, mint másutt eddig részesiték. Ez átjárás 160 öl hosszú reend, s így gyalogjárók néhány percz alatt juthatnak rajta keresztül, mi Budának szép környékét a sétáló közönséghez mint­egy közelebb vonandja. Az építés 3 év alatt bevé­geztetik. A költséget három­száz­ezer p. ftra teszik. E költséget kibocsátandó három ezer darab 100 p. ftos részvény által fogják födezni. A részvényes a vételnél csak egy harmadát tartozik letenni, másik harmadát pedig a legközelebbi évben, utolsó har­madát pedig a harmadik évben. A nyereményre nézve következő előleges számvetést készítettek. A lánczhídon csupán a gyalogjáróktól kétszáz­ezer pft. kerül be évenként; e szerint a tunnel, melyen az átmenő csak fél pengő kft. fizet, 100 ezer pftot jöve­delmezne. De vegyük csak egy ötödét, azaz: 20 ezer ftot, melyből 15 ezer az építési költségek 5 p centes kamatjára fordíttatik, különböző költségek födözésére mégis 5 ezer pengő forintot fordíthatni, így a szekerektől, lovaktól, barmoktól stb. fizetendő díj csupán a részvényesek évi osztalékának emelé­sére fordíttatnék. E számításnál azonban a minimum igen is kevésre van téve, mert a készítendő alagú­­ton nem csupán a lánczhídon járókelő közönség fogna megfordulni. Szóval, a részvényesek itt a leg­biztosabban jövedelmező vállalatra fordítnák pén­zeiket. — A különböző könyvekkel, irodalmi ajándékok­at házaló emberekről e lapokban is volt már eml­­­és. Az ily látogatások az új év első napjaiban mint tudjuk, rendesen szaporodni szoktak. Nem árt azért újonnan figyelmeztetnünk a közönséget az ajándék­­lesők vagy igaz nevükön ingyenélők ezen fajára, kik bármily érdektelen irodalmi termékekkel igénybe ve­szik némely családok és egyének ismeretes nagylel­kűségét , adakozását, kiadják magukat a könyv­kiadójának , vagy ínségre jutott honvédeknek, a könyv árát meg nem szabják, hanem lisztát hurczol­­nak, melyre az adakozók nagyított adományai (3—5 pengőnél nincs alább) följegyezvék, hogy ezt látva, szinte hasonló mennyiségű adakozásra bírják azt, a­kit megragadtak. A közönség jól tudja, de azért he­lyén látjuk megemlíteni, hogy a Színházi Zseb­könyvnek évek óta szokásban levő árulása nem tar­tozik a nevezett csalások fajához. E zsebkönyv költ­sége valamint jövedelme a nemzeti színház súgóit illeti, kik ezt újév alkalmával rendes megbízott em­berük által árultatják. Ha a zsebkönyvvel is talán egyéb czélra visszaélések történnének, igyekezzék a t. közönség azoknak elejét venni szigorú föllépése által. A színházi zsebkönyv már ez évre is megje­lent szokott alakban, hozván a rendes rovatok után Müller Lujza opera fordítását Egressi Bénitől. — Beranek műlovagtársasága,mint hallatszik,jövő hónapban elhagyni szándékozik fővárosunkat s visz­­szatéreni Bécsbe, honnan ide utazott, s ott állandó szállást fog aztán tartani. Egyébiránt, ha mutatvá­nyai nem tartoznak is a sükerültebbekhez azok kö­zött, melyeket e nemben már láttunk, mindenesetre méltánylattal említendő róla, hogy némely jótékony czélokra előadást rendezni késznek nyilatkozott. Legközelebb, mint hallani, a testgyakorló intézet ja­vára rendez egy estvét, melynek jövedelme, a neve­zett intézetben „Beranek alapítvány“ nevet fogna nyerni.­­ A festészeti akadémia tagjai is szándékoznak e farsangon egy társas tánczvigalmat rendezni, mely­ben főkép művészek fognának részt venni.­­ Azon többször emlegetett indítványt, hogy ál­líttassák egy gazdászati tanintézet, melyben a taní­tási nyelv magyar legyen, mint német lapok Írják, ez év folytán csakugyan létesíteni fogják. — Fővárosunkban, mint a Wanderer írja, bizo­nyos csalásnak jöttek nyomába, melyet az életbizto­sító intézetnél elkövetni szándékoztak. Biztosítottak egy ép egésséges asszonyt egy beteges szabóné ne­vére , ki néhány hét múlva csakugyan meg is halt. Ekkor a nemrég betett 60 ftért ki akarták az illetők fizettetni az ötezer forintot, de csalásukat még elég jókor fölfedezték. — Most jelent meg Pesten Kozma Vazulnál „Co­moedia és Tragoedia“, írta Lauka Gusztáv. I. füzet. Ez ismert nevű humoristicus író e czím alatt indítá meg vegyes dolgozatait, verseit és apróbb humoristi­kus beszélyeit. Nem tudni, mert a füzeten nincs ki­téve , sem ára, sem az, vájjon hány füzetre terje­­dend az egész munka. Annyit a szerzőnek jól ismert humora után ítélve, mondhatunk, hogy e kedélyes dolgozatok kedves mulatságot fognak szerezni az olvasó közönségnek. T- ■WLfJ.TJ_lift ——— VIDÉKI ÉLET. Számos­ Újvár, dec. közepén. Gyakran lehetett panaszokat hallani, hogy ez vagy amaz rendelet rosszul értetett s fonákul teljesíti­etett a német nyelvbeni járatlanság miatt; mert nálunk a szász földet kivéve , e nyelvet csak az értelmesebb osztály érti némileg és beszéli, fogalmazni pedig na­gyon kevesen tudnak. A kormány jól tudja a nyelv­kérdés kényes voltát, s nem akar germanizálni, sőt több rendeletekben nyíltan ki van mondva, hogy a tisztviselőknek a hazai nyelvekben jártasoknak kell lenniük, s ezek bármelyikén fogalmazott beadvá­nyok a hatóságok által elfogadandók; és mégis vol­tak kerületi biztosságok, hol a nem német nyelven írott beadványok vagy el nem fogadtattak , vagy számba nem vetettek, s a magyar városi hatóságok­tól is német nyelven írott levelezés kivántatott. Egyik városi hatóság magyar város lévén, egyetlen németül fogalmazni tudó egyén német volt az első, mely sérelmét s innen eredeti aggodalmait a nagy­­méltóságu főkormányzó előtt egész bizodalommal fölterjeszté, honnan azon örvendetes válasz érkezett, hogy a magyar városi hatóságoknak megengedtetik levelezéseiket az illető kormány­hatóságokkal ma­gyar nyelven folytatni. Az idő lelkét és honunk vi­szonyait fölfogni tudó leyális kormányzónk eljárása például szolgálhatna az alárendelt hatóságoknak, miként lehet a kedélyek örökös hullámzásba tartása helyett, kölcsönös türelem s engedékenység által bé­kés szellemet terjeszteni. A mérnöki kerületek az egész országban megsza­­poríttattak s az alkalmazott mérnökök száma is nö­­vekedett, reméljük , az egyének szaporodásával a munka is megoszlik, s több figyelmet fordíthatnak a múlt évi természeti viharok által megrongált utak és hidak kijavítására, melyek miatt a közlekedés sok helyütt nagyon meg van nehezülve; különben, jó utasról ismeretes honunkba már úti-biztosok és út-tatarozók vannak téve; azt hiszem, csak az időt várják, mely az úti­ munkákra alkalmas legyen, azonnal megkezdendik munkásságukat. A napokban egy szomszéd városba jótékony czélra kibocsátott aláírást iv tartóztatott le a vidéki ható­ság által, mivel a gyűjtő honleány elmulasztó az illető hatóság és felsőbb rendeletek értelmében enge­délyért folyamodni, de azonnal visszaadatott, mi­helyt világosságra jött, hogy ezen rendelet létezé­séről mit se tudott; nagy hiány s még mindig sok panaszra nyújt alkalmat, hogy a felsőbb rendeletek nem juttatnak elegendő mértékben a közönségnek hírei, s csak hallomásból jut azok némelyike tudo­másunkra , a kormány megküldi az alsóbb hatóság­­oknak, de azok nem tudatják úgy , hogy kellene a közönséggel, s így nem csoda , ha nem egy ren­­delet-áthágási eset fordul elő, pedig még Verbő­­czi megírta, hogy „lex non promulgata non obligat.“ A földadó ideiglenes rendszere behozatala körül a jövedelem kipuhatolásában működött catastralis bizottmányok a téli idő beállván, a külső munkála­tokkal fölhagytak , s jelenleg a háziadó átvizsgálá­sával , s az abban netalán ejtett hibák kijavításával foglalkoznak. A múltévi adó már majd az egész ke­rületből begyűlt, s csak kevés helyen kellett kato­nai segélyt igénybe venni. Rég az ideje, hogy nem volt egyhangúbb társas­életünk a mostaninál, nem volt társas mulatság , mi összehozza az embereket több hónapok óta egész a múlt napokig, a­midőn Bunkó Antal, nagy­ károlyi barna hangász karnagy 14 tagból álló zenetársulat­­jával 2 hangversenyt rendezett a városi vendéglő nagyobb teremében, nagy közönség előtt, melyet jól esett már egyszer annyi idő óta együtt látni. Nem is kell említenem , hogy Bunkónak legjobban süke­­rülnek a csárdások és magyar darabok , a neruda csárdás. Hunyadi László cavitanája s bevezetése, s a Rákóczi induló még soká fog visszahangozni fü­leinkbe, s eszünkbe jut a költő figyelmeztetése: „Hallod hallod a hegedűt, hallod mint szél kesereg. Négy kis húrban annyi érzés nem is tudom hogy fér meg.“ A Magyarhonból Erdélybe utazó barna hangá­szoknak köszönjük, hogy magyar városunkban a nemzeti zenedarabok feledékenységbe nem mennek. Bunkó eltávoztával megint pang társas­életünk, színészeket még mindig hiába várunk. Csupa una­lomból nyakra-főre házasodnak a környékben öregek és ifjak, van példa rá, hogy egyik nap az apa, má­sikon a fiú tartá menyegzőjét, s egy más úr másod­szor vette el nejét, kitől már egyszer törvényesen elvált. Hold-Mezővásárhely dec. 16. Múlt napokban fölterjesztetett a városi tanács ál­tal hivatalos egyéneinek fizetései úgy nehány üre­sen álló tanácsnoki hivatal­­töltése , valamint az elsőnek jóváhagyását a már kinevezettek, úgy a má­siknak jóváhagyását a ki nem nevezettek — óhajtva s remegve várják, — s bár szóval mind azzal dicsek­szik , hogy ő neki nem kell­ azonban alkalmasint, kiket a sors ér, a szakma betöltését nagylelkűleg el­fogadják. A járásbírók működnek, s a perlekedés meglehe­tős könnyűséggel foly; f. e. összes száma a polgári pereknek csak egy bírónál 416; az egész bíróság előtt folyt pereknek f. e. összes száma eddig 2351. Hajdan még a fokosnak fénykorában itt két ka­szinó volt; az egyik még akkor megbukott, a másik egész 1849 aug. 13-áig élt, — a mikor a városi kapi­tány által eltiltatott, becsukatott s azóta halottaiból fel nem támadhatott. Könyvtára rendeletlenül szét­szórva, csak válogatott egyéneknek adatik olvasásul, kiknél néha csupa irodalompártolás tekintetéből a kiadott könyv örökre oda marad. Volt egy társulat, mely örökös színházat akart állítani, s már néhány fő tőke meg is volt; azonban hol van ? Ki a számadó ? arról a krónika mélyen hall­gat, s jelenleg szinte van egy szinésztársulat Lenkei igazgatása alatt, kik eléggé iparkodnának csekély tehetségük megfeszítésével is a közönséget mulat­tatni , — azonban a részvétlenség miatt aligha ily nagy városból Demjén társasága módjára tót vagy oláh faluba nem lesznek kénytelenek innen vándorolni, — egypár meglehetős tagja Lenkei és Kovácsné. — Zenészei is volnának e városnak, s szegény Imre váltig iparkodnék, de a társaság, ki őket szerződési­leg tartja, semmiféleképen nem akar tettleg ipar­kodni. Keresk. társulata szinte megbukott, s a hat év ki­telvén , osztatlanul fenmaradt 1187. 55.­­2 kr. egy­hangúlag az itt alakulandó szegények kórháza ja­vára ajándékoztatott. Végre még megemlítem azon folytonos rablást, mely e megyében divatozik. A Magyar Hírlap dec. 5-kei számában már meghatott a Szegedhez 12 órai távolságra­ eső Algyő helységben történt nevezetes rablás, melyhez csak annyi hozzá­adnivalóm van, mikép több hiteles adatok nyomán egyéb a kész­pénznél a vezér tiltó parancsára nem vitetett el; ugyan csak a rablás előtt egy héttel pénteken est­e itt Vásárhelyen a város közepén egy előkelő polgár Berecz Paliestveli vacsorája alkalmakor 10—14 fegyveres rabló által meglepetvén, mielőtt ideje lett volna szé­kéről fölkelni, vagy valamelyiket megtekinteni,agyba­­főbe veretett, vérébe fetrengve élet nélkül lerogyott; az asszony, ki vele evett, szinte ütlegekben részesittetve földhöz nyomattatott, s mintegy 5000 ft értékű pénz­éé ezüst készlete, köztök néhány db jutalomdíj arany, melyet, mint szorgalmas gazda nyert megtisztltetés­­ből a megyétől s több társaságtól, s több fehérnemű és asztali kendők elvitettek. Ily eset a megyében csak­nem napirenden van, s a többieket felhozni — bár szinte felhozásra érdemlő tények — a hely rövidsége miatt fel nem hozom, csak annyit jegyzek meg, mikép az idei rablásból eredő károk többre mennek összesen 30,000 pengőnél a megyében. — Az ily gyakorta előforduló erőszakoskodás miatt, valamint nálunk, úgy a hon többi részeiben is azon remény táplál bennünket, miszerint a magas kormány erélyes intézkedései meg­szüntetendik a szüntelen rette­gést , melyet e tények okoztak bennünk, kivált jelen időben, midőn fegyverengedelmeink elszedve, szabadon s védetlenül vagyunk kitéve az erőszak sújtó következményeinek Aradi r. levelező. TTPT 0­r­/1 rr­a Q KÜLFÖLD Francziaország. (!) Páris , decemb. 26. — Páris a gyermekjátékárusoktól van elöntve. St. An­toine külváros, a quais, a boulevardok elborítva vannak a sok tarkabarka játékszerektől. Párisban ebből mintegy 40,000 ember él. Maupas, rendőrfőnök, a becsületrend comman­­deurévé neveztetett. Bizonyosnak mondják, hogy a seinemegyei főispán, Berger beadta volna lemondá­sát. Helyét, mint állítják, Maupas foglalná el, ennek helyébe pedig Saint-Georges lépne. Ma beszélnek a nemzetőrség feloszlatásáról. A dologból annyi látszatik valónak, hogy a nemzetőr­séget 12 zászlóaljra szállítják le. A szavazat eredménye ma: 6,497,000 igen, és 789,000 nem. Ma tizenkét órakor minisztertanács volt. Tegnap több színház, nevezetesen a Theater framjais, VO­­pera comique, és a Varieté fényesen kivilágítva volt. Az l'Opera rendesen ezen napon zárva van. Páris, dec. 27. —A Moniteur ma egy elnöki ren­deletet tartalmaz, mely szerint jövendőre nézve a megyék és városok a végrehajtó hatalom által ki­adott rendeleteknél fogva hatalmaztatnak föl az általuk megszavazott adók, vagy kölcsönök foga­natba vételére. A fölálló törvények szerint, a tör­vényhozó testület megszentesítése kívántatott arra, hogy ezen adók és kölcsönök törvényes erővel bír­janak. A megyékben az elfogatások folynak. Allier- Loiret stb. megyében számos elfogatás történt. Cavaignac tábornok ma kelt össze Odier bankár leányával. Ezen házasság kath. és protestáns szer­tartás szerint áldatott meg, minthogy Cavaignac tá­bornok katholikus, a leány pedig protestáns. Ez al­kalommal a párisi érsek Libour vitte véghez a szer­tartást a Notre Dame-ban, s Coquerel, mint pro­testáns lelkész, a st. Honore-i oratóriumban. A bourgesi felebbezési törvényszék egy feliratot intézett az elnökhöz, melyben mellé nyilatkozik. Baze , azt mondják, szabadságot kap, szülővá­rosa Agenbe haza menni, de azt nem szabad el­hagynia. Nachaud és Greppo elhatározták, hogy a politikai élettől visszalépnek. Még mindig azt hi­szik , hogy a Slamban levő tábornokokat száműzik, s csak Changarnier tábornokot tartanak hosszabb fogságban. LEGÚJABB. London, dec. 27. — Lord Stanley of Alderley a külügyminiszter altitkára, hivataláról lemondott. — A Globe, hivatalosan hangzó egyik czikkében megnyugtató biztosításokat hoz, milyenek, hogy Palmerston lelépése a külügyminisztérium politiká­jába változást nem hozand, — hogy nem külbefolyás idézte elő a brit külügyminiszter bukását, — hogy a kormánynak semmi szándéka egyik vagy másik bourbonág igényeit támogatni. — Anglia tisztelet­ben kivánja tartani azon intézményeket, melyek egy nemzet nyilvánított akaratának kifolyásai. — Granvillenek, az új miniszternek neje gazdag és előkelő olasz családból származott; e mellett szigorúan ragaszkodik kath. hitéhez. -----------HOH----------­ NEMZETI SZÍNHÁZ. Pest, csütörtökön, jan. 1.1852. A RÓZSA - KIRÁLYNÉ. Eredeti népies drama 4 felv. dalokkal. Irta Hegedűs Lajos , zenéjét Bognár Ignácz. — Az új díszítményt festette Telepi. — Az új jelmezek Papp József fő­szab­ó felügyelete alatt készültek. Személyek: Arany­vári grófnő.................... Latkócziné. Andor, fia............................... Hegedűs. Báró Kemendi, a grófnő bátyja . Szilágyi Sánd. Pávai grófnő, özv., Andor nagynénje Bartháné. Tenkő Mihály, kisbirtokos . . Szentpéteri. Klára, leánya.......................... Komlóssi Ida. Tenkőné, ennek mostoha anyja , Miskolczi Jul. Tanító ........ (Udvarhelyi M. Virág Jancsi.......................... Udvarhelyi S. Orvos.......................................... Tóth. Öreg ember............................... Zsivora. Öreg asszony .......................... Patakiné. Vén leány............................... Kovácsné. Rózsa­ legények.......................... (Balázsi. (Szilágyi Béla. (Petrei. (Margai. (Tímár. (Perron. (Virányi. (Kovacsics Liza. ) (Kovacsics Jul. (Csendes Julcsa. ( Rózsa- leányok . (Libera Mária. (Eötvös Borcsa. Ámon Rózsa. (Viski Klára. Inas a grófnőnél.......................... Petrik. Cseléd Tenkőnél......................... Korcsek Pali.­­ Czigány zenészek. Nép. Kezdete 7 órakor, vége 10-edfélkor. Dunavisárlás jan, 1-én 8' 3'0'" 0 fölött. Felelős szerkesztő : RÉGLI EMIL­ Rózsa­ legények . . \

Next