Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-14 / 554. szám

kőfal 9 lábnyi vastag leend­ a pinczék, melyeknek bejárasa erős aj­tók által védelmeztelek, a legcse­­kélyebb nyugtalansági jelre víz alá helyeztethetnek. Az operai előadás, melyet az elnök a megyei kép­­v­iselők számára adott, igen fényes volt. Az elnök oldala mellett Bonaparte Jeromos és Excelmans tá­bornagyok ültek ; ő maga tábornoki öltözetben je­lent meg , a becsületrend nagy keresztjével. A vice Napoleon , vive I Empereur­­ fölváltva hangozott. Ma a rendőrfőnök minden 1848-ra emlékeztető föliratokat letöröltetett, mert azok már elvesztették jelentőségüket s csak féktelenségi propagandák föl­­használására szolgáltak. A vidéken a kormány több titkos sajtót fedözött föl és foglalt le. A képviselők teremének két három nap múlva csak helyét láthatni; a piaczról a köztársaság szob­rát is lerontották. A régi követi teremet készítik a törvényhozók számára. A belügyminiszter Moray következő köriratot bo­csátott a megyei főispányokhoz : „Főispány úr! A legtiszteltebb emlékképek elveszték sajátságukat, mintha csak a rész napokra emlékeztetnének vissza, így ezen három szó : szabadság, egyenlőség, test­vériség magában egy fölindító jelleg ; de minthogy a zavarok és polgárháború korában látták föltűnni, középületeinken­ durva föliratuk sérti és nyugtala­nítja az elmenőket, tehát ezeket töröltesse le. To­vábbá jó lenne az emlékszobrok­, piaczok­ és utczák­­nak stb népies neveiket visszaadni, melyeket a köz­életben minden rendszerváltozás mellett is megtar­tottak. Egy, Francziaországra nézve dicső történeti emlékezésnek sem szabad kiveszni : a Palais Natio­nal újból — Palais Royal, l’Academie nationale de musique — le grand Opera, a Théátre de la nation — Théátre Framlais, Rue de la Concorde — Rue Royale stb neveiket visszakapják. Az ily szellembeni hasonló változtatásokról tegyen nekem jelentést, az előleges javaslattól fölmentetvén.“ A belügyminiszter Moray jelentésére az elnök 4,833,000 frt kölcsönt utalványozott a villanytele­­gráfok bevégzésére és hogy a szomszéd államokkal hasonló magasságra emeltessenek. A deportáltak egy része holnap indul Brestből Cayennebe. A páris-lyoni vasút, mint tudva van, elnöki ren­deletnél fogva egy egyesült társulatnak adatott át. Az erre vonatkozó kötés 76-ik czikkelye így hang­zik: ..76 ez. A társulat a páris-lyoni vasút építésénél a közmunkaügyi kormány kárirati rendeleteinek alá­vetve leend, melyek szerint a munka vasár- és ün­nepnapokon megtiltatik.“ Általánosan azon hir terjedt el, hogy Fould le­tenné pénzügyi tárczáját. Az alkotmány jan. 16-án fogna hírszerint közöltetni, miután a Marsmezőn egy nagy szemle tartatván, a hadsereg az elnököt, mint c­ászárt kísérte a tuilleriákba. Fould helyébe a tengerészeti miniszter Dacosát emlegetik. Az algieri helyőrség legtöbb részében az elnök ellen szavaztak, Constantineban a­zon­i tesz. Norplandy marquis holnap elhagyja Párist, hogy kormányának személyesen ecsetelje Francziaország helyzetét és Napoleon czéljait. Montalembert úr beteg, beteg pedig azért, mert a párisi universitást az egyház rendelkezése alá nem vihetvén, hogy az Elyséetől magát távol tartsa, erre betegsége a legjobb ürügy. Egy on­dit szerint Oudinot tábornok az Elysée­­hezi ragaszkodását benyújtotta volna, s nem sokára aktív szolgálatban remélik láthatni. Bonaparte Napoléon Lajosnak a rendőrséggel meggyűlt a baja, minthogy az a lehetséges orgyil­kossági kísérletek miatt inti és nyugtalanítja. Páris , jan. 8. — A bírósági hivatalnokok jöven­dőjükre nézve megnyugvást nyertek. Előbb nagyon nyugtalankodtak, minthogy azon hir terjedt el, hogy letehetlenségök csak akkor bírna ér­vénynyel, ha hiva­taluk az elnök által újból megerősíttetnék. Boucher, az igazságügyminiszter őket mindjárt fölvilágosította, S egyszersmind kijelentette, hogy szóba jött volt, de az elnök,ki az egyszer kivitt jogokat tisztelni szokta, az egészet megszüntette. A senatus elnökéül már nem Boulay (de la Meurthe), hanem Portalist, a semmitő törvényszék elnökét emlegetik, kinek helyét Troplong, a felebbezési törvényszék elnöke foglalan­dana el. Troplong helyébe pedig Dupity-t emlegetik, s a főügyvédi helyre pedig Duvergier-i­ beszélnek. A páris­ lyoni vasút részvényeit rendkívüli kí­vánsággal hajhásszák: ma 175 frcal fizetik. Azon hír kering itt, egy angol parliamenti tag le­­­pse után, hogy Angliában a dec. 2-ki esemény óta a hangulat megváltozott volna. A parliament meg­nyíltával egy bili tetetnek le, mely szerint a minisz­térium fölhatalmaztatik mindazon rendszabályokra, melyeket közbátorság tekintetéből czélszerűeknek vél, s ezen biki következtében a veszélyes idegene­ket is Londonból kiutasíthatja. Azt mondják , hogy a menekültek kényszerítve éreznék magukat Anglia elhagyására, s az egyesült államokba fognának el­hajózni. Dumas Sándor, az ismeretes regényíró, csődöt je­lentett; holmija elárvereztetek; könyvtára legcseké­lyebb értékű volt, alig rúgott pár ezer francra. Páris, jan. 9. — Az Indépendance belge-t jan. 9. reggeli 34 órakor Valenciennes-ből tudósítják , hogy Changernier, Baze és Chart­as , mindenik egy tiszt kíséretében, legszigorúbb incognito alatt, ott haltak volna. A Moniteur egy rendeletet tartalmaz, mely szerint a hadügyminisztérium újonan szerveztetik. Jövendő­­ben a hadügyminiszter kabinetje , és 7 igazgatóságból áll. A miniszter kabineti főnökévé Blondel ezredes neveztetett. A különböző hivatalnokok zsoldja így állíttatott meg: igazgatók 15,000; osztályfőnökök 8—7—6000 fre; alfőnökök 5—4500, 4000 fre; első commisk 3600, 3300, 3000 fre; rendes com­­misk 2700, 2400, 2100, 1800 és 1600 fre; alsó hivatalnokok 1600, 1200, 1100, 100 fre kapnak; összesen 595 hivatalnok. A Constitutionnel ma jelenti, hogy az alkotmány 15—25-ig közöltetni fog. A közzététel azért h­a­­lasztatik addig , minthogy a szervezeti törvényeket is egyúttal közölni akarják. A gap-, guimper- és de la rochellei püspökök föl­szólítják papjaikat, hogy az új kormányért imád­kozzanak. A megyékben utóbbi időben elfogottak száma igen nagy. Bezieres és vidékén 500 egyént börtönöztek be. A befogásnak azonban még nincs vége. Mont­­pelliersben 6-kán reggel több mint 50 egyén ágyá­ban fogatott el s a városi börtönbe hurczoltatott. A polgármestereket egyre rakják le; a megyetanácsokat és nemzetőrségeket oszlatják föl; az indre megyei polgármestereket részint letették és jó érzelmüeket raktak h­elyökbe. A carcassonci nemzetőrséget az audei főispány föloszlatta. Bordeauxban, a­hová több megyéből a foglyok szállíttatnak, a vizsgálat foly. A helvécziai franczia menekültek, a franczia kor­mány kívánatéra, Helvécziát odahagyják, s útlevél­lel Hamburgba s onnan Amerikába hajózandók. Brestben a gályarabok közt összeesküvést fedez­tek föl, kik maguk kiszabadítására egy tervet készí­tettek volt. Boulogneban, Páris mellett, többen elfogattak, minthogy az elnök ellen mertek nyilatkozni. A börzén azon hír terjedt el, hogy Algierban nagy izgatottság uralkodnék, s hogy az ottani had­sereg szelleme nem a legjobb; azt is tudni akarják, hogy egy katonai zavar következtében, az új kor­mányzó , Randon tábornok életét vesztette; minde­mellett azt hiszik, hogy ezen hírek alaptalanok. München, jan. 6. — Igen szomorú eset adta elő magát múlt éjjel. Három vasúti szolgát a légszesz megfojtott. A Bahn és Schretzinger állomási szol­gák , úgy Sauter pályaőr tegnap este közös hálósz­­tájokba mentek az itteni pályaudvarban , s ma reg­gel 4 órakor mind­három megfuladva találtatott. A szerencsétlenek lefekvés előtt nem zárták el jól a lég­­szesz-gyertyatartót, úgy hogy reggeli 3 órakor, mely időben a csövek újra megtöh­etnek, igen sok légszesz áradván el a szobában, a három férfiú megfalt, hár­­muk közöl egyik családos apa." Gotha, jan. 4. — Ma délelőtt h­erczegünk több polgárt hivatott magához, kik előtt igen panaszos­­kodott azon balitélet elterjedése ellen , melylyel ki-* vált a hivatalnokok a Koburggali egyesülés ellen viseltetnek. A herczeg 8 nap alatt Bécsbe utazik, addig az egyesülési kérdésnek az országgyűlésen el kell döntve lenni. Drezda, dec. 27. — Mult évben a föállampénz­­tárba 100,000 talléron fölüli hiány tapasztaltatván, a főpénztárnok Judeich elfogatott. Az ítélet fölötte ki van mondva az első bíróság által, s 6 évi fegyházi fogságra szól. Trier, dec. 30. — A trieri püspök egy saját papi törvényszéket állított föl kerületében. Ezen törvény­szék „püspöki Officiolatus“ nevet visel, s a kerület­ben ezentúl előjövő fegyelmi és házassági ügyek ál­tala fognak elintéztetni. kevéssé felelt meg várakozásának, legalább némi k­árpótlást bír keresni — a csinos külsőben. Ezért kívánatos, hogy kivált oly gyűjteményeknél, melyek bizonyos jótékony czélra, előkelőbb írók műveiből állitvák össze, méltó figyelemmel legyenek az illetők a küldíszre is, természetes, hogy a tartalom adván meg lelkét, savát borsát az egésznek. Könyveknél a kiállítás majd annyit nyom, mint embernél társadalmi viszonyaiban a ruha. Hogy egy almanach, ha mind­járt jótékony erély is az, utat leljen főkép hölgyeink salonasztalához, okvetlenül megnyerő külsőben kell azt nekik ajánlanunk. -- E fölöslegesnek látszó meg­jegyzést azért fontuk itt mindjárt soraink elején oly hosszúra, hogy legalább rövid, de megtartandó figyel­meztetést lássanak benne azok , kik efféle könyvek szerkesztése­­s kiadásával foglalkoznak. Az alma­nachok vagy emlények kora óta e tekintetben nem igen mutatunk elő valami nagy haladást. Igaz, hogy akadályokat bokrosával mutathatunk. A Nagyenyedi Albumnak­­külső kiállítási cím­ te­kintetében egyébiránt legkevesebbet vethetni szemére. Angol zsebkönyvek mintájára van az ütve, de termé­szetesen azoknak szinte utolérhetlen finomsága nél­kül, csak úgy , mint azt Lukács László nyomdájában a viszonyok kiállítani engedék. Négy egész levelet foglal el csupán a könyv czíme s azzal együtt járó toldalék. Két levél hirdeti, hogy ez a könyv Nagy­enyedi Album, harmadik hozza a tartalmat, negyedik olgozótársak nevét oszlopzatos czirádák közé fog­ja. Ennyi bevezetés után jutunk a tartalomhoz. És a béltartalom megfelel a külső csínnak. Több ért nevű vers- és prózaírónk műveit vesszük benne, eszük azon rovatokat, melyeket ily albumok zen­­en hozni szoktak. Elég erősen van azokban kép­eivé mind a prózai, mind a verses költeményi ré­sz; azt Kemény , Kuthi, Jókai, Egressi G., Szilágyi Jenéz, emezt Arany, Erdélyi, Gyulai, Lévai, Pe­­j, Suliei, Szász J­., Szemere Miklós, Szilágyi Ist­­a és Sujánszky Antal képviselvén. Nem czélunk ez emlékkönyv egyes műdarabjairól ízletes bírálatot írni, sőt nem is bírálatot óhajtunk mi sorainkban, csupán egypár általános­­ óriással itatni arra, hogy e gyűjteményt mindenesetre laz­­a mozgó szépirodalmunk egyik jobb termékének m inthetjük , s mint olyat teljesen méltónak tarthat­­ó a közönség elismerésére. Benne „A szív örve­­ein czímű kis­regény Kemény Zsigmondtól kitűnő ívet foglalhat bármely idegen irodalom előkelő téz­ikéi közt. Az életet látjuk abban rajzolva külön­­c bonyolult viszonyokkal. Lélektani stádium veti alapját minden helyzetnek, minden cselekvésnek intve gyakran a legmegkapóbb költői színvegyület-t. És talán e nagy kedvvel folytatott stádium, e­sszas buvárlat az egyes lelki állapotok kimagya­­rása körül, okozza, hogy az egésznek menete kissé így a hosszadalmas.­­ Két előkelő novellaírónk Kuthi és Jókai szinte gyönyörű két történeti novellá­val érdekesíték az albumot. Székely Katalint Kuthi legjobb beszélyeihez számíthatjuk e nemben, kivált ha mellőzzük azon hosszas untató dictiozást, melyben egy ősz tanácsos Erdély politikai állapotát rajzolja Cristiernának. — Az albumot megnyitó történeti czikk nincs minden történeti tanúság nélkül, de az előadási modor sokat levon élvezh­etőségéből. Mert ily emlékkönyvekben nem látjuk helyét száraz hisztoriai taglalások-, kutatások- és felsorolásoknak; ezekben a szív melegével, vagy a festő ecset művészi voná­saival szeretjük mintegy átlehellve szemlélni a tár­gyakat. — Egressi „Törökföldi jegyzeteinek“ töre­dékéről nincs mit szólnunk. Találand élvezetet az olvasó a verses költemé­nyekben is, bár fölvidulást nehezen fog találni, mivel azok kivétel nélkül mind bús viszhangjai íróik lelké­nek. Nincs azok közt egy sem, mely mosolyt idézzen ajkára, nincs egy könnyű fölvillanása a vidám tré­fának. Szemere Miklós „Kedvtelései* 1-ben is erősebb a külfestés, mint maga a meg nem tört élénk kedély. Temető, halál, koporsó, búslakodás e versek éltető levegője, melyet még sötétebbé tesz az , hogy szer­kesztő keveset ügyelt az elhelyezési változatosságra. Az egyforma tárgyunkat együvé csapta, így például egymás után jőnek e czím alatt: Temetőben, Beteg­ágyon , Ha meghalok..., Halálábránd. Pedig ily keserű dolgokból egy is elég egyszerre. — Az­ albumot Petőfi és Arany János költeményei zárják be , amaz Hozzám jösz-e czimű rövid, erőteljes költeménynyel, ez „A dalnok bajával“ melynek formatisztasága, gon­­dolattömöttsége — kissé nehézkes volta mellett is — példányul szolgálhat ifjabb verselőinknek. Kétszázhetvenhat lapnyi terjedelem mellett, nem­ igen panaszkodhatnak az előfizetők arról sem, hogy keveset kaptak. Óhajtottuk volna, hogy a könyvnek ára mind a dísz- mind a nem díszpéldányokra kité­tessek , miután arra is fordul elő példa, hogy néme­lyek az ily árnélküli könyvekkel tetszésük szerint uzsoráskodnak. Óhajtjuk egyszersmind, hogy ez em­lékkönyvnek sajtó alatt levő második kötete legalább is legyen hasonló az elsőhöz, s az illető kezelők igye­kezzenek megnyerni az olvasó­közönség rokonszen­­vét az által is, hogy az elküldendő példányokat mi­nél gyorsabban s pontosabban kézhez juttassák, mi ellen most számos oldalról oly sűrű panaszt emelnek. Magától értetik, hogy az előfizető közönséget annak idejében egy részletes számadással is ki fogják elé­gíteni. Németország, München, jan. 5. — A mai állam­tanácsi ülésben a díjrendszabály vétetett elő s el­fogadtatott. Azokat rövid időn a kamarák elébe ter­jesztik. Szinte az iparadó fölötti törvényjavaslat is készen van már a minisztériumban. A követi kamara pénzügyi bizottmánya ma egyhangúlag elfogadta a duna-majnai csatorna­ részvényeknek az állam által történendő átvétele iránti javaslatot azon hozzáadás­sal , hogy mint a vasút és dunagőzhajózási ársza­bályt, úgy a csatorna részvénydíj maximumát a kamara fogja meghatározni. Ugyanazon bizottmány a költségvetésben előfordult deficitet az államerdé­­szet jövedelmeinek fölebbszállítása, valamint a díjak és bélyeg által fél millióval kevesbtté, úgy hogy az a sorsjátékok jövedelmeinek beleszámításával még csak 1,200,000 ftra rúg. Helvétia, Bern , jan. 2. —­A helvétiai sajtó leg­tekintélyesebb része újévi elmékedéseiben Európa nagyobb részének komoly és zavart viszonyait találó színekkel füsti. És miután azon kevés államok közt, melyek még érintetlenül állanak a szabadság és al­kotmányos kormányforma területén , a helvétiai szövetség is ott van, az ország szerencsés állapota fölött örvendeznek. Az egykor már szójárásként megszokott zavarok Slelvétiában, a dolgok szilárd állásának csináltak helyet. És hogy ezen állapot nem mesterségesen előidézett, hanem a svejzi nép legbensőbb természetéből eredt, azt bizonyítja a naponkinti tapasztalás. „Hova lettek a kerü­letenkinti lázadások, az olvasd és zsoltárokkali handabandák ? Lehet- e tagadni, miszerint még azok is , kik az új idő irányával nincsenek megelégedve, szükségesnek tartják a nép előtt az új szövetségi intézményekkel­ egyetértés lárvája alatt megjelenni ?“ Ezen szavak­kal , melyeket a közelebbi nemzeti tanács elnöke in­tézett az elosztó tanácshoz, minden lap egyetért. Ellenben azt sem hallgatják el, miszerint a száraz­föld jelen állapota könnyen komoly napokat idézhet föl Szorvétiára. Az Oroszország által el nem ismert­ új szövetség, a neuenburgi kérdés, az elűzött Marilley püspök ügyei, az asylumi jog kezelése , és több más­­dolgok alkalmat nyújthatnának a külföldnek, misze­rint a korábbi állapotot újra előidézzék, és Helvé­­tiát komolyan szorítani kezdjék. És azért a lapok a belviszályok kiegyenlítését ajánlják, hogy a ki­­sértés óráiban minden párt egyetérthessen, s kész legyen jogait védelmezni. Palmerston megbukása a radikálokat mélyen megillető, mert benne legerősebb gyámokat vesztek el.­­ Már több ideje , hogy az időjárás megváltozott. Bernben és környékén a hideg 14° és több még a magasabb hegyi vidékeken a thermometrum alig mutat 3- 4°,s az idő oly gyen­ge , hogy a tartós derült időben a juhok legelőre naponkint kihajtatnak. Ma reggel nagyon villámlott, miből nagyobb hideget következtethetni. — Hírlik, miszerint a franczia belügyminiszter egy jegyzéket küldött a szövetségi tanácshoz némely radikál lapok­nak Napóleon elleni sértő kifejezései miatt. Azon­ban sem ez, sem az , mintha a franczia menekültek­nek Slorvétiábóli kiutasítása elhatároztatott volna, nem igaz. VEGYESEK. Pim hadnagy és Sir. J. Franklin. Potsdamból Írják az A. A. Ztgnak : Nemrég utazott erre keresz­tül Pim angol tengerész- hadnagy Petersburgba. Ajánló levelekkel ellátva, meglátogató a „termé­szetbúvárok Nesztorát,é­s a király asztalához is meg­hivatott. Pim még fiatal ember, mintegy 26 éves, a legutóbbi expeditiónál szolgált, mely Sir John Franklin fölkeresésére indult, a Bering­ útja felé ve­vőn útját, ezzel a Kotzebue- öbölben együtt töl­tötte a telet, s Hong­ Kongon keresztül Angliába visz­­szatért, hol azon különös gondolatra jutott, hogy Erebus és Terror, Franklin hajóit az éjszak-ázsiai partoknál kellessék keresni, vagy azon szigetek mel­lett, melyeket új Szibériának neveznek, vagy azon föld mellett, melyet Wrangel a Jakan-foktól éjszak­nak látott a hosszúság 174%. foka alatt. Különös­nek nevezzük ezen gondolatot, mivel méltán föl le­het tenni, hogyha Franklin hajóival azon tájakra vettetett volna, a tungurok, jakutok, tsuktsok, és ju­­kagiroknak, mint az éjszak ázsiai partok lakóinak ezen esemény tudtokra esett, s ezáltal Oroszország­ban is elterjedt volna. Ezzel azonban nem akarjuk állítni, mintha Pim gyanítása a lehetetlenség országába tartoznék; szük­ség azonban, hogy az éjszaki hajókázó, magasabb szélességet vegyen szeme eleibe, s a 78-dik vagy épen 80-dik egyközü körig, a keleti szélesség 130 és 180-ik foka között Páristól számítva nyomuljon előre, hol, a mint Berghaus „physikalischer Atlas-j ából tanuljuk , még egy sarktartományt gyanítnak. — Ezen gyanitás azon tenger vize természettani tu­lajdonságain alapszik, mely a száraz­föld partjain túl az új szibériai szigeteket mossa. A­mint Wran­gel beszéli, igen meglepő látvány, a végetlen jégzó­nán, az örök fagy honában, 63 tél közepén, nyílt kajókázható vízre bukkanni, mely mint valamely tó, száraz föld gyanánt, jéggel vezeték körül; ezen ta­vakban a hullámok majd csak csendesen keringe­nek,majd, mintha orkán zavarná föl, hegyekké tor­nyosulnak. Ily helyeket gyakran lehet találni Szi­bériától éjszak felé ; a föld népe azokat polinjek-nek nevezi. A hajókázásra nézve legfontosabb azon ál­landó nagy polinje, mely a Szibériához ragadt jég­­síkságot, a másiktól, mely a sark felé terjed, elvá­lasztja. Mintegy 3—4 mértföldnyire Új-Szibériától éjszaknak a tenger télen át sem fagy be. Ezt már tudjuk 1764 óta, midőn egy meg nem nevezett utazó ezen tapasztalást tette , mi azóta Hedenström, Ta­­tarinow, Wrangel, és társa Anjou s a Wrangelféle expeditio (1821—1823) egyéb tagjai által tökéle­tesen igazoltatott, s egyszersmind bebizonyittatott, hogy ezen polinjekben , igen ragadó folyamát ural­kodik, mely nyáron nyugatnak, télen keletnek fut, s hogy a szibériai partokon uralgó éjszaki szelek oly nedves ködöt hoznak magokkal, hogy attól az orosz éjszaki hajózók sátrai s ruháik egészen megnedve­­sültek. Mindezen észleletek azt mutatják , hogy az ázsiai jeges tengerben egy nagy , mindig nyílt tengertáj lé­tezik , mely legalább is Kotelnoy, új szibériai sziget éjszaknyugati csúcsánál kezdődik, délkeleti irányt látszik követni, s a száraz­földhöz annál inkább köze­ledik, minél közelebb jő Jakan felé. Ismeretes hossza tehát mintegy 270 német mértföld. Szélessége, követ­kezőleg sarkhatárai egészen ismeretlenek. További vizsgálatokat felhozni itt a hely szűke nem engedi, annyit azonban következtetni lehet, miszerint a leg­magasabb éjszakán szilárd pontoknak kell lenni, melyek vagy jégből, vagy földből, talán a gyanított sarktartományból állnak. Mind­ezen tények , úgy látszik, Pim hadnagy előtt ismeretlenek, mert, mint mondják, szibériai czirkálá­­sait az ottan divatozó szánokon, kutya előfogattal akarja kivinni, mely őt, ha a polinje partjára ér, cserben hagyandja. Talán Pétervárott föl fogják őt világosítni. Valóban igen kalandszerű egy angol tengerész tiszt jellemében , ki, minden kiséret nélkül egyes egyedül, neki megy a sziléziai pusztáknak. Mert Pim tiszta angol, ki még csak francziául sem tud, nem hogy oroszul tudna vagy beszélne, s egye­dül csak anyanyelvére van szorulva. Ezzel ugyan Pétervárott, mint magában értetődik, beéri, de hogy fog boldogulni oroszországi és szibériai útjában, mit fog tenni munkássága színterén ? hol John Bull hang­jai a legismeretlenebb hangok közé tartoznak. Annyi azonban bizonyos , hogy ha Pim expeditió­­jának semmi eredménye nem leendne is, a természeti földleírásra nézve , minden kalandos színezete mel­lett is , nem csekély tudományos érdekkel bizand.

Next