Pesti Napló, 1852. február (3. évfolyam, 570–592. szám)
1852-02-03 / 570. szám
szári királyi rendőri hivatal részéről bizonysággal: erre az ifjú összeszedte magát, s kiment — első menete is, mint látszott a korcsma volt (innen tehát kitetszik , milyen haldokló volt ez egyén) — f. év jan. 13-án 287. sz. polgármesteri meghagyás következtében az említett egyén, Missits Sándor ügyvéd fölterjesztésére , a városi kórházba fölvétetni rendeltetik, s nyilatkozat kéretik, mi oknál fogva Chaltebacher nem vétetett föl a kórházba, — erre én a polgármesteri hivatalnak a fönálló szabályokat előadván — elegendőképen megmutattam az okot, melynélfogva nem volt szabad fölvenni egy oly egyént, ki magát semminemű írással nem igazolhatja, különben a városi kórház a rablók s tolvajok bujhelyévé fog válni, — na de már a polgármesteri hivatal fölvette a beteget — én vártam a beteget egész jan. 20-ig, a beteg nem jelent meg, hanem kapok egy levelet Missics Sándor ügyvédtől, melyben azt szeni, ha föl nem veszem a beteget, ő ezen ügyben felsőbb hatósági intézkedésekről fog gondoskodni : — erre én azt feleltem : T. ügyvéd úr, szerencsém t. uraságod ismerni nincsen — azt sem tudom, hol lakik — de azt sem tudtam, hogy a beteg uraságodnál van: itt küldöm a kórházi czédulát, melyre reá írtam, hogy Chaltebacher János a városi kórházba fölvétetett, — de kár, hogy t. uraságod úgy hirtelenkedett — hiszen, ha értekezett volna velem — én megmondtam volna a bevételi kellékeket, s igy már régen segítve lett volna a dolgon. Azonban nem volt elég, hogy már itt hibás lépés történt. Missics úr részéről — mert a Pesti Napló aradi 1. levelezője az egész aradi közönség botrányára hírlap útján merészlette meggyalázni azon becsületes nevemet, melyet nem mondom Aradmegye — de egész Magyarhonban magamnak szerezni alkalmam vala, s ime most hírlap útján, nagyobb gyilkosnak kiáltanak , mint a ki két egyént meggyilkolt. — Tisztelt szerkesztő úr ! ez volt tehát azon nagyszerű gyilkolás, mely ügyesebb gyilkos kezekkel vitetett véghez, mint azon két nőszemély gyilkolása Aradon : — már most ítéljen — ítélje a világ — mire nézve kérem t. uraságod , e czáfolat fölvétele által lapjába elégtételt mielőbb adni. Ki is egyébiránt minden tisztelettel maradok t. szerkesztő urnak alázatos szolgája Munkásy Miklós, az. k. Arad Város főorvosa. Végre azt is tudatni szükséges, hogy a tárgyban lévő beteg f. hó 21-től a városi kórházban létezik — ki is még ezen hó vége felé egésségesen fog kieresztődni. — Rimaszombatból Írják a M. H.-nak: — Bizonyos jövevény, ki két év előtt származott e vidékre báró czimmel, bizonyos helyen egy hölgy levelével kaczérkodva dicsekedett. Egy vidéki úriember pártját fogta a hölgynek s talán nem is igen kíméli a báró urat, mire a báró úr azzal felelt, hogy a vidéki urat, épen midőn a színházi pénztár előtt fizetne, hátulról,orozva, úgy főbe ütötte egy fokossal, hogy rögtön lerogyott. A földön fekvőre még egyet ütött a nemes báró, azzal megszökött. Befogatása el — nem rendeltetett. — Várva várják a törvénykezésnek állandó czélszerűbb rendezését. A Presb. Zrgt tudósítják Baranyából: — A marhadög csaknem egészen megszűnt e vidéken. A marhahús fontja 16—18 váltó krajczár. A mészárosok nincsenek megelégedve ezen árszabálylyal s szeretnék legalább 20 krra csapni. — Lantsuk helységben nem rég tűz ütött ki. A Temesv. Ztg-ban olvassuk : — A temesi bánatban és Vojvodinában következő adatok jegyeztettek föl a kereskedelmi kamra útján : van itt összesen 44 gyár és kézműhely, 1309 kereskedés, 2216 kézimesterség fogyasztási tárgyakkal, 8393 kézimesterség nem fogyasztási tárgyakkal, 10,254 kereskedelmi iparüzlet (mint szatócsok, házalók, zsibárusok) 567 különös foglalkozás, összesen tehát 22,783 iparvállalat. AUSZTRIA, Bécs, jan. 30. Az új rendőri áthágásokért befolyó bírságpénzek, melyek eddig az útépítési alaphoz szolgáltattak, az igazságügyi minisztérium rendelete következtében ezentúl azon község helybeli szegényintézetéhez beadandók, melynek járásában az áthágás elkövettetik. — A telegrafi magánközlések múlt évben az államnak 122,647 p. forint jövedelmet hoztak. — A pénzügyminisztérium határozata folytán a vasútigazgatóságoknak a szállítási illetékekről adandó vérbizonyitványai bélyegkötelesség alá tartoznak. — Az ausztriai-német kereskedelmi conferentia végével a hozott határozatok közzététele iránti javaslat is tanácskozás alá jövend. Hiszik, miszerint ez egy Ausztria részéről szerkesztendő emlékirat által fog történni. — Az idegenek névjegyzékéből láthatni, hogy majd mindennap érkeznek iparos nevezetességek Poroszországból.Ők majdnem kivétel nélkül kedvezőleg nyilatkoznak Ausztria előterjesztvényei fölött, s erősítik, hogy azok keresztülvitele a sleziai kereskedők kivonatainak igen meg fogna felelni. __Az arany és ezüst küldemények a magyarországi bányavárosokból most ismét minden hónapban, valamint 1848. év előtt, rendesen érkeznek ide. A küldemények folyvást igen jelentékenyek. Különösen az aranytermelés tetemesen növekedett. __Az új bányatörvény fölötti tanácskozások naponkint folynak, s az új törvény mielőbbi kibocsátásának sürgetőssége el van ismerve. _ A moldvai kormány rendeletet bocsátott ki, mely szerint jan. 13-kától kezdve a Galíciába szállítandó gabonától ennek értéke szerinti 5 pcentes kiviteli vám fizetendő. Az eddigi vám 3 pecent volt. KÜLFÖLD, Francziaország ( Paris, jan. 27. ) A Moniteur mai száma a senatorok első névlajstromát tartalmazza ; azt gyanítják , hogy utólagos kinevezések még következni fognak, minthogy az alkotmány szavai szerint, a senatusnak legalább 80 tagból kell állani, s 150-re emeltethetik. Francziaország tábornagyai, admiráljai és bibornokai a senatusnak jogszerinti tagjai. A köztársaság elnökétől kinevezett senatorok névlajstromán, úgy a mint a Moniteur-ben áll, 72 nevet láthatni. Belefoglalván a négy bibornokot, tudniillik a rheimsi, lyoni, bourgesi és besangoni érsekeket, a hat tábornagyot, tudniillik Gérard, Reille, Bonaparte Jeromos, Excelmans, Harispe és Vaillan-t és a két admirált Mackau és Roussint-, a senatus eddigélő 84 tagból volna összealkotva, s ez tehát mintegy minimuma az alkotmány által kimondott számnak. A közlöti lajstromon 35 a volt törvényhozó-gyűlés tagja volt, 30 Francziaország volt pairje, 18 tábornok, 14 volt miniszter, 3 vice-admirál, 5 magistratuális személy és 5 tagja az academiának. A rendelettel a senatus elnöke egyszerre nem közöltetett. Kétségtelenül a lajstromon sok notabilitást láthatni, de egynéhány középszerű kapacitást lehet észrevenni; némely nevett elbámultak, hogy ott láthatni , másokat pedig, hogy ott nem láttak, az tetszett különösnek, így a senatus és államtanács alakulva van, hátra van még a törvényhozó testület. A Patrie-ban közöltetett aláírással tudtul adatik, miszerint erre is a választások nem sokára megtörténnek, miután a választási összeírások bevégeztettek. A törvényhozó test összehívása azonnal megtörténik, s így az alkotmány életbe lép. Bizonyosnak mondják, hogy a törvényhozó testi választások febr. 15-és 16-án vasárnap és hétfőn mennének véghez , azonban ez mindeddig olyan hír, melyért nem lehet kezeskedni. A börze hágását némelyek annak tulajdonítják, hogy a köztársaság elnöke látván azon tesz benyomást , mit az Orleans-család javainak lefoglalása előidézett, kényszerítve érezné magát, hogy a rendeletet ne hajtassa végre, hanem ezen kérdést az államtanács vizsgálata alá terjessze. A kormány közlönyeinek ezen rendelettel folytonos visszatérése azt mutatja , hogy az előidézett hatással komolyan foglalkoznak. Ezen hírek mellett még föntorognak a pénzügyi változtatások felőli hírek is: a jövedelmi adó , renteforgatás, stb. Bár ezen híreket komolyan vették, azért nincsenek oly hatással a börzére, mint tegnap voltak. Az új minisztérium erős egysége, és solidaritása által. Tagjai kivétel nélkül ugyanazon érzelműek, ugyanazon közös czélra törnek, egyiránt, föltétlen követői az elnök politikájának, s mindnyájan határozottak minden nehézséggel megküzdeni. A becsületrend commandeureivé neveztettek : Moreau dandárvezér, De Sergac ezredes, és a kilenczedik hadosztály táborkari főnöke, Traners az 50- dik sorezred ezredese. A Moniteurban még sok becsületrendi, kisebb fokozatú kinevezések foglaltatnak. Az egészségi bizottmány elnöke David különös küldetésben Ausztria és Olaszországba ment. A volt képviselők nagy száma akarja magát ismét kijelöltetni. A Cayennebe deportáltak családjai számosan kívánkoznak , saját költségükön, oda utazni. Közelebbről igen nevezetes kísérletet tesznek Párisban, a léghajó menete irányosítását illetőleg. A Senatorok kinevezése. Napoléon Lajos, a köztársaság elnöke, rendeli: A senatus tagjai neveztetnek : Achard, hadosztály vezér, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Argout gróf, volt pénzügyminiszter, a franczia bank kormányzója. Audiffret marquis, a számoltató hivatal elnöke. Bar, hadosztályvezér, a törvényhozógyűlés volt tagja. Baraguay d’Hilliers, hadosztályvezér, volt követ, a törvényhozógyűlés volt tagja. Beaumont (de la Somme), a törvényhozógyűlés volt tagja. Beauvau herczeg, Francziaország volt pairje. Belbeuf marquis, a lyoni fellebbezési törvényszék volt első elnöke. Berthiez Károly, wagrami herczeg. Boulay (de la Meurthe), a köztársaság volt alelnöke. Breteuil gróf, Francziaország volt pairje. Castellane gróf, a lyoni hadsereg fővezére. Casy aladmirál, az admiráltanács tagja. Caumont La Force gróf. Clary Ferencz. Croi marquis. Crouveilhes báró, volt közoktatási miniszter, volt törvényhozási tag. Durias gróf, a törvényhozógyűlés volt tagja. Drouyn de Lhuys, volt külügyminiszter, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Dumas, kereskedelmi és földészeti volt miniszter, a törvényhozógyűlés volt tagja. Dupin Károly, az Institut tagja, a törvényhozógyűlés volt tagja. Elie de Beaumont, az Institut tagja. Fould Achil, volt pénzügyminiszter, a törvényhozógyűlés volt tagja. Fouquier d’Héroul, a törvényhozógyűlés volt tagja. Fourment báró, a törvényhozógyűlés volt tagja. Gautier, volt pénzügyminiszter, a franczia bank igazgatója. Girardin Ernő gróf, a törvényhozógyűlés volt tagja. La Grange marquis, (de la Gironde), a törvényhozógyűlés volt tagja Hautpoul, hadosztályvezér, volt hadügyminiszter, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Hugón, viceadmirál; Husson tábornok, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Lacrosse , volt közmunkaügyi miniszter , a törvényhozó gyűlés volt tagja. Ladoucette, a törvényhozó gyűlés volt tagja. La Hitte, hadosztályvezér, volt külügyminiszter, a tüzérségi bizottmány elnöke. La Riboisiére gróf, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Lavoestine, hadosztályvezér , a párisi nemzetőrség főparancsnoka. Lebeuf, a franczia bank igazgatója, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Lemarrois, a törvényhozógyűlés volt tagja. Lemercier Lajos gróf, Francziaország volt pairje. Leroy de Saint-Arnaud, hadügyminiszter. Le Verrier, az institut tagja, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Leray de Marnézia, Francziaország volt pairje. Magnan hadosztály vezér, a párisi sereg főparancsnoka. Manuel (de la Niévre), a törvényhozó gyűlés volt tagja. Marchand, (du Nord) a törvényhozó gyűlés volt tagja. Meynard, a semmitő törvényszék elnöke. Mimerel, a törvényhozó gyűlés volt tagja. La Moskowa herczeg, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Murat Lucián herczeg, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Ordener, hadosztályvezér. Ornano gróf, hadosztályvezér, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Padoue herczeg, hadosztályvezér, a törvényhozógyűlés volt tagja. Perceval-Deschénes, viceadmirál. Pelet hadosztályvezér, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Plaisance herczeg, Francziaország volt pairje. Poinsot, az Institut tagja. Pontis marquis, Francziaország volt pairje. Portalis gróf, a semmitő törvényszék első elnöke. Préval, hadosztályvezér. Reynaud de Saint-Jean-d’Angely, volt hadügyminiszter, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Saint-Simon herczeg, hadosztályvezér, Francziaország volt pairje. Safey, volt követ, a számoltató hivatal volt tanácsosa. Schramm gróf, hadosztályvezér, volt hadügyminiszter, a gyalogsági bizottmány elnöke. Ségur d’Aguessay, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Siméon gróf, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Thayer Amadé a seine megyei megyei bizottmány elnöke. Thibaudeau, a császári államtanács volt tagja. Troplong, a párisi fellebbezési törvényszék első elnöke. Vicence herczeg. Vieillard, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Kelt a tuilleriákban, jan. 26. 1852. Napóleon Lajos: Az elnök által : Államminiszter, De Casablanca X. Páris, jan. 28. — Egy az esti lapokban megjelent hivatalos értesítés ma határzottan megczáfolja azon közleményt, mint ha az elnök az orleansi család javainak lefoglalására vonatkozó rendeletet újabb megfontolás alá venni s ekép a rendszabályt visszahúzni szándékoznék. A visszahuzásróli hirt a „Constitutionnel“ erősité, mely egy félhivatalosnak vélt rövid czikkben hirdette az orleansi javak iránti újabb intézkedést. Dr Veron itt hirtelenkedett s lapja most censura alá fog helyeztetni, mely alól eddig kivéve volt. Mindamellett némelyek konokul hiszik, hogy csupán a „Constitutionnel által felhozott körülmények helytelenek, de a dolognak magának azért csakugyan alapja van. Az érdeklettek eltökélvék az orleansi család javainak lefoglalása miatti panaszaikkal az államtanácshoz és a törvényszékekhez fordulni. A kabulok elleni új hadjárat el van határozva. St. Arnaud fogná a főparancsnokságot átvenni a nélkül azonban, hogy hadminiszteri állomásáról lemondjon. A ,Moniteur“ jelenti, hogy Pepin-Lehalleur is f. hó 23-kán mint tanácskozó bizottmányi tag beadta lemondását. Azon hír terjeng, hogy közelebbről Drouyn de Lhuys venné át a külügyi tárcát, Turgot , kinek számára valami követségi állomást gondoltak, mindenesetre nem marad sokáig a minisztériumban. Azt mondják, hogy a köztársaság elnöke gyakran dolgoznék Michel Chevalierrel, s hogy ezen politicaállamgazdászati értekezletekben a védvámrendszert elébe tették a szabadkereskedési elméletnek. Ma igen sok főispány van Párisban. Ma a belügyminisztériumot forma szerint ostromállapotba tették. Hihetőleg azért jöttek Párisba, hogy a közelebbi, febr. végén végbemenendő választásokra nézve, a belügyminiszter Persignyvel egyetértsenek. Jelenleg a hivatalkörökben rendkívüli, mondhatni lázas élénkség és mozgalom uralkodik: eltevés, áttevés, beigtatás, viszont a szervezet egymást érik. Feltűnő, hogy egy Bonaparte sincs a senatusban. Az elnök családja csak Lucián Murát, a császár unokatestvére, és Clary Bonaparte József egyik unokájától képviseltetik. A mai Moniteurbe igtatott rendelet szerint, Chevalier Ágoston, eddigi elnöki főtitkár, az államtanács főtitkárává neveztetik. Az államtanács összes tagjai tegnap az Elyséebe mentek, hol az elnöknek, az államtanács alelnöke Baroche által egyenként bemutattattak. Az Orleans-család javait lefoglaló rendeletek minden községben fölszegeztettek. Montalambert-nek az akadémiába leendő fölvétele febr. 5-én, a választás pedig Dupaty és St. Priest helyébe febr. 12-én menend véghez. A régi köztársaság és császárság két tisztje meghalt : Carsan tábornok és Bouchotte tüzérezredes. Nagybritannia, London, jan. 27. — Azon börzehír, mintha Palmerston lord a glasgowi kijelölést nem fogadta volna el, a North British Mail alaptalannak nyilvánítja. Sőt ellenkezőleg a lord késznek nyilatkozott ezen megtiszteltetés elfogadására. A Morning Chronicle ma igen élesen kell ki Russel lord ellen. A parliament megnyitásakor minden kockára van téve, és csak annyi bizonyos, miszerint a Russel-kabinet nem élhet tovább. A Globe a Morning Chrone megtámadására azt feleli vérmes remények között,miszerint a minisztérium még mindig erősebb lábon áll, mint a toriek vagy peeliták ellenkező combinatiói. És hogy megmutassa, mit tart az ellenzék egyik szárnya a másikról, a Globe a turisticus Hérald nyilatkozatát közli; t. i. hogy az ország mindenek előtt ne bízzon a peelitákban. Minden kéményre, vitorlára, házfödélre és falakra óriás betűkkel kellene fölírni: ne higyjetek a Peelitákban! A mai börzén kissé javult a hangulat, és a consolok 34-dal emelkedtek. Azonban a párisi dolgok és a harcz végetti félelem akadályozza a növekedést. — jan. 28. — Mindenünnen csak fegyverkezésről és hadi készületekrőli hírek. Mondják, el van már határozva, hogy a grófságokbeli rendőrség is fegyver- és szuronynyal láttassák el, mikép ez már Izlandban rég megtörtént, s a pattantyúsok jövőben nem kevesebb mint hét évre fogadtassanak föl. A londoni rendőrség is, hír szerint, katonailag fogna fölfegyvereztetni és betanítatni. Még csupán azon kérdés forog fel, váljon a parliament a rendőrségnek ezen, szárazföldi minta szerint csendőrséggé leendő átalakítását helyben hagyandja-e. A tengeri hadkészületek ellen csak oeconómiai kifogások emelkednek, de a szárazföldi fegyverzés ellen a nemzet másnemű előítéleteket táplál. Legnépszerűbbek a helvétiai és amerikai példányok szerint alakítandó önkéntes- és vadászcsapatok. A kormány, minden kikötőben fölszólította a vámhatóságokat , készítsék el s adják be a kikötőkhöz tartozó 50 lóerejű gőzösök jegyzékét. A hajótulajdonosok azonnal megtették a kívánt értesítést, s készeknek nyilatkoztak szükség esetén minden gőzöseiket az állam rendelkezése alá bocsátani. A „Gazette“ ma Darling Károly Henriknek a sok gyarmat, s a hozzátartozó területek alkotmányzójául kineveztetését közli. Németország, Frankfurt, jan. 26. — A F. O. P. Z. mai számában újra folytatja a már régen megszakadt szövetséges ülészek közléseit. Mai számában a nov. 25-iki ülést írja le, mely a német flotta ügyben tartatott. Kassel, jan. 22. — A tartományrendi állandó bizottmánynak a hadi törvényszék által történendő elítélése jövő hó 9-kére van határozva. A tárgyalás több napokig tartand. Stuttgart, jan. 24. — A második kamara tegnapi és mai ülésében a koldusok, kóborlók és gyámság alatt álló egyénekről a törvényjavaslat tárgyaltatott. Berlin, jan. 27. — Dr. Klee képviselő indítványt tett, miszerint az alkotmány 85-ik czikke, mely így szól: „A második kamara tagjai az állampénztárból útiköltséget és napidíjakat kapnak a törvény mértéke szerint, és arról lemondani nem szabad,ha oda módosítassék : „A második kamara tagjai sem útiköltséget sem napidíjakat nem kapnak. Ezen törvény jelen országgyűlés befejezése után lépenk életbe.“ A bizottmány ezen javaslat elvettetését ajánlja. Gaffron báró képviselő pedig indítványozza , miszerint : „A kamara, alkotmányos úton az alkotmányoklevél 107, 62 és 64, és az 1850. jan. 31-ki törvény 78-ik czikkének második részét, mely így szól: „A hivatalnokoknak nem szükséges szabadságidő, ha a kamarába lépenének,“ törülje el. A bizottmány ezen javaslat elfogadását kívánja. Plötz képviselő végre indítványozza : ,,Hogy a kamara az 1850. jan. 31-iki törvény 73, 76 és 99 czikkeit, alkotmányos úton igy módosítsa: 73-ik czikk. A második kamarai tagok megbízása 6 évre határoztatik. 76-ik czikk. A kamarák a király által rendesen legalább minden két évben összehivassanak. 99-dik czikk. Az állam minden jövedelmei és kiadásai legalább két évvel előbb határoztassanak meg.“ A bizottmány ezen indítvány elvettetését kéri. Dánia, Kopenhága, jan. 24. Az új minisztérium, mikép ma bizonyosnak mondják, következőkép alakult. Eluhme értekezleti tanácsnok, miniszterelnök és külügyi miniszter ; Bang belügyi és ideigl. cultus miniszter ; Sponneck pénzügyi; Scheele igazságügyi; Hansen hadügyi; Steen-Bille tengerészeti; Moltke Károly sleziigi,és Revenslow-Criminil holsteini miniszter. — A radikal lapok azon fordulatot, melyet politikánk ezen új minisztériummal vesz, meglehetős resignatióval fogadják. „Faedrelandet“ azt hiszi ugyan, hogy a belépő minisztérium programmja a nevekből világos, s így hangzik: „Slezvig külön választatik az országtól, s Ildsteinnal és Németországgal tartományrendek által kapcsoltatik össze. — Dánia orosz-ausztriai-porosz utalom alá lép, — az országgyűlés föloszlatik, az alkotmány felretétetik, s a sajtószabadság megszorítatik. — Minda mellett „Faedrelandet“ még bizalmat helyez a király jó akaratában, az országgyűlésen létező legjobb politikai erők hatályosságában s a nemzetben. A reactionárius kabinetet azon érzelmekkel kell üdvözölni.