Pesti Napló, 1852. február (3. évfolyam, 570–592. szám)

1852-02-03 / 570. szám

szári királyi rendőri hivatal részéről bizonysággal: erre az ifjú összeszedte magát, s kiment — első me­nete is, mint látszott a korcsma volt (innen tehát ki­tetszik , milyen haldokló volt ez egyén) — f. év jan. 13-án 287. sz. polgármesteri meghagyás következ­tében az említett egyén, Missits Sándor ügyvéd föl­­terjesztésére , a városi kórházba fölvétetni rendelte­tik, s nyilatkozat kéretik, mi oknál fogva Chalte­­bacher nem vétetett föl a kórházba, — erre én a polgármesteri hivatalnak a fönálló szabályokat elő­adván — elegendőképen megmutattam az okot, melynélfogva nem volt szabad fölvenni egy oly egyént, ki magát semmi­nemű írással nem igazol­hatja, különben a városi kórház a rablók s tolvajok bujhelyévé fog válni, — na de már a polgármesteri hivatal fölvette a beteget — én vártam a beteget egész jan. 20-ig, a beteg nem jelent meg, hanem ka­pok egy levelet Missics Sándor ügyvédtől, melyben azt szeni, ha föl nem veszem a beteget, ő ezen ügy­ben felsőbb hatósági intézkedésekről fog gondos­kodni : — erre én azt feleltem : T. ügyvéd úr, sze­­­­rencsém t. uraságod ismerni nincsen — azt sem tudom, hol lakik — de azt sem tudtam, hogy a be­teg uraságodnál van: itt küldöm a kórházi czédulát, melyre reá írtam, hogy Chaltebacher János a városi kórházba fölvétetett, — de kár, hogy t. uraságod úgy hirtelenkedett — hiszen, ha értekezett volna ve­lem — én megmondtam volna a bevételi kellékeket, s igy már régen segítve lett volna a dolgon. Azonban nem volt elég, hogy már itt hibás lépés történt­­. Missics úr részéről — mert a Pesti Napló aradi 1. levelezője az egész aradi közönség botrányára hírlap útján merészlette meggyalázni azon becsületes ne­vemet, melyet nem mondom Aradmegye — de egész Magyarhonban magamnak szerezni alkalmam vala, s ime most hírlap útján, nagyobb gyilkosnak kiálta­nak , mint a ki két egyént meggyilkolt. — Tisztelt szerkesztő úr ! ez volt tehát azon nagyszerű gyilko­lás, mely ügyesebb gyilkos kezekkel vitetett véghez, mint azon két nőszemély gyilkolása Aradon : — már most ítéljen — ítélje a világ — mire nézve kérem t. uraságod , e czáfolat fölvétele által lapjába elég­tételt mielőbb adni. Ki is egyébiránt minden tisztelettel maradok t. szerkesztő urnak alázatos szolgája Munk­á­­­sy Miklós, az. k. Arad Város főorvosa. Végre azt is tudatni szükséges, hogy a tárgyban lévő beteg f. hó 21-től a városi kórházban létezik — ki is még ezen hó vége felé egésségesen fog kie­­resztődni. — Rimaszombat­ból Írják a M. H.-nak: — Bizonyos jövevény, ki két év előtt származott e vidékre báró czimmel, bizonyos helyen egy hölgy levelével kaczérkodva dicsekedett. Egy vidéki úri­ember pártját fogta a hölgynek s talán nem is igen kíméli a báró urat, mire a báró úr azzal fe­lelt, hogy a vidéki urat, épen midőn a színházi pénztár előtt fizetne, hátulról,­orozva, úgy főbe ütötte egy fokos­sal, hogy rögtön lerogyott. A földön fekvőre még egyet ütött a nemes báró, azzal megszökött. Befoga­­tása el — nem rendeltetett. — Várva várják a tör­vénykezésnek állandó czélszerűbb rendezését. A Presb. Zrgt tudósítják Baranyából: — A marhadög csaknem egészen megszűnt e vi­déken. A marhahús fontja 16—18 váltó krajczár. A mészárosok nincsenek megelégedve ezen ársza­­bálylyal s szeretnék legalább 20 krra csapni. — Lantsuk helységben nem rég tűz ütött ki. A Temesv. Ztg-ban olvassuk : — A temesi bánatban és Vojvodinában következő adatok jegyeztettek föl a kereskedelmi kamra útján : van itt összesen 44 gyár és kézműhely, 1309 keres­kedés, 2216 kézimesterség fogyasztási tárgyakkal, 8393 kézimesterség nem fogyasztási tárgyakkal, 10,254 kereskedelmi iparüzlet (mint szatócsok, há­zalók, zsibárusok) 567 különös foglalkozás, összesen tehát 22,783 iparvállalat.­ ­ AUSZTRIA, Bécs, jan. 30. Az új rendőri áthágásokért befolyó bírságpénzek, melyek eddig az útépítési alaphoz szolgáltattak, az igazságügyi minisztérium rendelete következtében ezentúl azon község helybeli szegény­intézetéhez beadandók, melynek járásában az át­hágás elkövettetik. — A telegrafi magánközlések múlt évben az ál­lamnak 122,647 p. forint jövedelmet hoztak. — A pénzügyminisztérium határozata folytán a vasútigazgatóságoknak a szállítási illetékekről adan­dó vérbizonyitványai bélyegkötelesség alá tartoznak. — Az ausztriai-német kereskedelmi conferentia végével a hozott határozatok közzététele iránti ja­vaslat is tanácskozás alá jövend. Hiszik, miszerint ez egy Ausztria részéről szerkesztendő emlékirat ál­tal fog történni. — Az idegenek névjegyzékéből láthatni, hogy majd mindennap érkeznek iparos nevezetességek Poroszor­szágból.Ők majdnem kivétel nélkül kedvezőleg nyilat­koznak Ausztria előterjesztvényei fölött, s erősítik, h­ogy azok keresztülvitele a sleziai kereskedők ki­­vonatainak igen meg fogna felelni. __Az arany és ezüst­ küldemények a magyaror­szági bányavárosokból most ismét minden hónapban, valamint 1848. év előtt, rendesen érkeznek ide. A küldemények folyvást igen jelentékenyek. Különö­sen az arany­termelés tetemesen növekedett. __Az új bányatörvény fölötti tanácskozások na­ponkint folynak, s az új törvény mielőbbi kibocsátá­sának sürgetőssége el van ismerve. _ A moldvai kormány rendeletet bocsátott ki, mely szerint jan. 13-kától kezdve a Galíciába szállítandó gabonától ennek értéke szerinti 5 pcentes kiviteli vám fizetendő. Az eddigi vám 3 pecent volt. KÜLFÖLD, Francziaország­ (­ Paris, jan. 27. ) A Moniteur mai száma a senatorok első névlajstromát tartalmaz­za ; azt gyanítják , hogy utólagos kinevezések még következni fognak, minthogy az alkotmány szavai szerint, a senatusnak legalább 80 tagból kell állani, s 150-re emeltethetik. Francziaország tábornagyai, admiráljai és bibornokai a senatusnak jogszerinti tag­jai. A köztársaság elnökétől kinevezett senatorok név­lajstromán, úgy a mint a Moniteur-ben áll, 72 nevet láthatni. Belefoglalván a négy bibornokot, tudniillik a rheimsi, lyoni, bourgesi és besangoni érsekeket, a hat tábornagyot, tudniillik Gérard, Reille, Bona­parte Jeromos, Excelmans, Harispe és Vaillan-t és a két admirált Mackau és Roussint-, a senatus eddig­­élő 84 tagból volna összealkotva, s ez tehát mintegy minimuma az alkotmány által kimondott számnak. A közlöti lajstromon 35 a volt törvényhozó-gyűlés tagja volt, 30 Francziaország volt pairje, 18 tábor­nok, 14 volt miniszter, 3 vice-admirál, 5 magistratu­­ális személy és 5 tagja az academiának. A rendelettel a senatus elnöke egyszerre nem kö­­zöltetett. Kétségtelenül a lajstromon sok notabilitást láthatni, de egynéhány középszerű kapacitást lehet észrevenni; némely nevett elbámultak, hogy ott lát­hatni , másokat pedig, hogy ott nem láttak, az tet­szett különösnek, így a senatus és államtanács alakulva van, hátra van még a törvényhozó testület. A Patrie-ban kö­­zöltetett aláírással tudtul adatik, miszerint erre is a választások nem sokára megtörténnek, miután a vá­lasztási összeírások bevégeztettek. A törvényhozó test összehívása azonnal megtörténik, s így az al­kotmány életbe lép. Bizonyosnak mondják, hogy a törvényhozó testi választások febr. 15-és 16-án va­sárnap és hétfőn mennének véghez , azonban ez mind­eddig olyan hír, melyért nem lehet kezeskedni. A börze hágását némelyek annak tulajdonítják, hogy a köztársaság elnöke látván azon tesz benyo­mást , mit az Orleans-család javainak lefoglalása előidézett, kényszerítve érezné magát, hogy a ren­deletet ne hajtassa végre, hanem ezen kérdést az államtanács vizsgálata alá terjessze. A kormány közlönyeinek ezen rendelettel folytonos visszatérése azt mutatja , hogy az előidézett hatással komolyan foglalkoznak. Ezen hírek mellett még föntorognak a pénzügyi változtatások felőli hírek is: a jövedelmi adó , renteforgatás, stb. Bár ezen híreket komolyan vették, azért nincsenek oly hatással a börzére, mint tegnap voltak. Az új minisztérium erős egysége, és solidaritása által. Tagjai kivétel nélkül ugyanazon érzelmű­ek, ugyanazon közös czélra törnek, egyiránt, föltétlen követői az elnök politikájának, s mindnyájan hatá­rozottak minden nehézséggel megküzdeni. A becsületrend commandeureivé neveztettek : Moreau dandárvezér, De Sergac ezredes, és a kilen­­czedik hadosztály táborkari főnöke, Traners az 50- dik sorezred ezredese. A Moniteurban még sok be­csületrendi, kisebb fokozatú kinevezések foglaltatnak. Az egészségi bizottmány elnöke David különös küldetésben Ausztria­ és Olaszországba ment. A volt képviselők nagy száma akarja magát ismét kijelöltetni. A Cayennebe deportáltak családjai számosan kí­vánkoznak , saját költségükön, oda utazni. Közelebbről igen nevezetes kísérletet tesznek Pá­­risban, a léghajó menete irányosítását illetőleg. A Senatorok kinevezése. Napoléon­ Lajos, a köztársaság elnöke, rendeli: A senatus tagjai neveztetnek : Achard, hadosztály vezér, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Argout gróf, volt pénzügyminiszter, a franczia bank kormányzója. Audiffret marquis, a számoltató hivatal elnöke. Bar, hadosztályvezér, a törvényhozógyűlés volt tagja. Baraguay d’Hilliers, hadosztályvezér, volt követ, a törvényhozógyűlés volt tagja. Beaumont (de la Somme), a törvényhozógyűlés volt tagja. Beauvau herczeg, Francziaország volt pairje. Belbeuf marquis, a lyoni fellebbezési törvényszék volt első elnöke. Berthiez Károly, wagrami herczeg. Boulay (de la Meurthe), a köztársaság volt al­­elnöke. Breteuil gróf, Francziaország volt pairje. Castellane gróf, a lyoni hadsereg fővezére. Casy aladmirál, az admiráltanács tagja. Caumont La Force gróf. Clary Ferencz. Croi marquis. Crouveilhes báró, volt közoktatási miniszter, volt törvényhozási tag. Durias gróf, a törvényhozógyűlés volt tagja. Drouyn de Lhuys, volt külügyminiszter, a tör­vényhozó gyűlés volt tagja. Dumas, kereskedelmi és földészeti volt miniszter, a törvényhozógyűlés volt tagja. Dupin Károly, az Institut tagja, a törvényhozó­gyűlés volt tagja. Elie de Beaumont, az Institut tagja. Fould Achil, volt pénzügyminiszter, a törvény­hozógyűlés volt tagja. Fouquier d’Héroul, a törvényhozógyűlés volt tagja. Fourment báró, a törvényhozógyűlés volt tagja. Gautier, volt pénzügyminiszter, a franczia bank igazgatója. Girardin Ernő gróf, a törvényhozógyűlés volt tagja. La Grange marquis, (de la Gironde), a törvény­hozógyűlés volt tagja­ Hautpoul, hadosztályvezér, volt hadügyminiszter, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Hugón, viceadmirál; Husson tábornok, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Lacrosse , volt közmunkaügyi miniszter , a tör­vényhozó gyűlés volt tagja. Ladoucette, a törvényhozó gyűlés volt tagja. La Hitte, hadosztály­vezér, volt külügyminiszter, a tüzérségi bizottmány elnöke. La Riboisiére gróf, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Lavoestine, hadosztályvezér , a párisi nemzetőr­ség főparancsnoka. Lebeuf, a franczia bank igazgatója, a törvény­hozó gyűlés volt tagja. Lemarrois, a törvényhozógyűlés volt tagja. Lemercier Lajos gróf, Francziaország volt pairje. Leroy de Saint-Arnaud, hadügyminiszter. Le Verrier, az institut tagja, a törvényhozó gyű­lés volt tagja. Leray de Marnézia, Francziaország volt pairje. Magnan hadosztály vezér, a párisi sereg főpa­rancsnoka. Manuel (de la Niévre), a törvényhozó gyűlés volt tagja. Marchand, (du Nord) a törvényhozó gyűlés volt tagja. Meynard, a semmitő törvényszék elnöke. Mimerel, a törvényhozó gyűlés volt tagja. La Moskowa herczeg, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Murat Lucián herczeg, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Ordener, hadosztályvezér. Ornano gróf, hadosztályvezér, a törvényhozó gyű­lés volt tagja. Padoue herczeg, hadosztályvezér, a törvényhozó­gyűlés volt tagja. Perceval-Deschénes, viceadmirál. Pelet hadosztályvezér, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Plaisance herczeg, Francziaország volt pairje. Poinsot, az Institut tagja. Pontis marquis, Francziaország volt pairje. Portalis gróf, a semmitő törvényszék első elnöke. Préval, hadosztályvezér. Reynaud de Saint-Jean-d’Angely, volt hadügy­miniszter, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Saint-Simon herczeg, hadosztályvezér, Franczia­ország volt pairje. Safey, volt követ, a számoltató hivatal volt ta­nácsosa. Schramm gróf, hadosztályvezér, volt hadügymi­niszter, a gyalogsági bizottmány elnöke. Ségur d’Aguessay, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Siméon gróf, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Thayer Amadé a seine megyei megyei bizottmány elnöke. Thibaudeau, a császári államtanács volt tagja. Troplong, a párisi fellebbezési törvényszék első elnöke. Vicence herczeg. Vieillard, a törvényhozó gyűlés volt tagja. Kelt a tuilleriákban, jan. 26. 1852. Napóleon Lajos: Az elnök által : Államminiszter, De Casablanca X. Páris, jan. 28. — Egy az esti lapokban megjelent hivatalos értesítés ma határzottan megczáfolja azon közleményt, mint ha az elnök az orleansi család ja­vainak lefoglalására vonatkozó rendeletet újabb meg­fontolás alá venni s ekép a rendszabályt visszahúzni szándékoznék. A visszahuzásróli hirt a „Constituti­­onnel“ erősité, mely egy félhivatalosnak vélt rövid czikkben hirdette az orleansi javak iránti újabb in­tézkedést. Dr Veron itt hirtelenkedett s lapja most censura alá fog helyeztetni, mely alól eddig kivéve volt. Mindamellett némelyek konokul hiszik, hogy csupán a „Constitutionnel által felhozott körülmények helytelenek, de a dolognak magának azért csak­ugyan alapja van. Az érdeklettek eltökélvék az orleansi család javainak lefoglalása miatti panaszaikkal az államtanácshoz és a törvényszékekhez fordulni. A kabulok elleni új hadjárat el van határozva. St. Arnaud fogná a főparancsnokságot átvenni a nélkül azonban, hogy hadminiszteri állomásáról lemondjon. A ,Moniteur“ jelenti, hogy Pepin-Lehalleur is f. hó 23-kán mint tanácskozó bizottmányi tag beadta lemondását. Azon hír terjeng, hogy közelebbről Drouyn de Lhuys venné át a külügyi tárc­át, Turgot , kinek számára valami követségi állomást gondoltak, min­denesetre nem marad sokáig a minisztériumban. Azt mondják, hogy a köztársaság elnöke gyakran dolgoznék Michel Chevalierrel, s hogy ezen politica­­állam­gazdászati értekezletekben a védvámrendszert elébe tették a szabadkereskedési elméletnek. Ma igen sok főispány van Párisban. Ma a belügy­minisztériumot forma szerint ostromállapotba tették. Hihetőleg azért jöttek Párisba, hogy a közelebbi, febr. végén végbemenendő választásokra nézve, a belügy­miniszter Persignyvel egyetértsenek. Jelenleg a hi­vatalkörökben rendkívüli, mondhatni lázas élénkség és mozgalom uralkodik: eltevés, áttevés, beigtatás, viszont a szervezet egymást érik. Feltűnő, hogy egy Bonaparte sincs a senatusban. Az elnök családja csak Lucián Murát, a császár unokatestvére, és Clary Bonaparte József egyik unokájától képviseltetik. A mai Moniteurbe igtatott rendelet szerint, Che­valier Ágoston, eddigi elnöki főtitkár, az államta­nács főtitkárává neveztetik. Az államtanács összes tagjai tegnap az Elyséebe mentek, hol az elnöknek, az államtanács alelnöke Baroche által egyenként bemutattattak. Az Orleans-család javait lefoglaló rendeletek min­den községben fölszegeztettek. Montalambert-nek az akadémiába leendő fölvétele febr. 5-én, a választás pedig Dupaty és St. Priest helyébe febr. 12-én menend véghez. A régi köztársaság és császárság két tisztje meg­halt : Carsan tábornok és Bouchotte tüzérezredes. Nagybritannia, London, jan. 27. — Azon börze­hír, mintha Palmerston lord a glasgowi kijelölést nem fogadta volna el, a North British Mail alaptalannak nyilvánítja. Sőt ellenkezőleg a lord késznek nyilat­kozott ezen megtiszteltetés elfogadására. A Morning Chronicle ma igen élesen kell ki Russel lord ellen. A parliament megnyitásakor minden koc­­­kára van téve, és csak annyi bizonyos, miszerint a Russel-kabinet nem élhet tovább. A Globe a Morning Chrone megtámadására azt fe­leli vérmes remények között,miszerint a minisztérium még mindig erősebb lábon áll, mint a toriek vagy peeliták ellenkező combinatiói. És hogy megmutassa, mit tart az ellenzék egyik szárnya a másikról, a Globe a turisticus Hérald nyilatkozatát közli; t. i. hogy az ország mindenek előtt ne bízzon a peelitákban. Min­den kéményre, vitorlára, házfödélre és falakra óriás betűkkel kellene fölírni: ne higyjetek a Peelitákban! A mai börzén kissé javult a hangulat, és a con­­solok 34-dal emelkedtek. Azonban a párisi dolgok és a harcz végetti félelem akadályozza a növekedést. — jan. 28. — Mindenünnen csak fegyverkezésről és hadi készületekrőli hírek. Mondják, el van már határozva, hogy a grófságokbeli rendőrség is fegy­ver- és szuronynyal láttassák el, mikép ez már Iz­­landban rég megtörtént, s a pattantyúsok jövőben nem kevesebb mint hét évre fogadtassanak föl. A londoni rendőrség is, hír szerint, katonailag fogna fölfegyvereztetni és betanítatni. Még csupán azon kérdés forog fel, váljon a parliament a rendőrségnek ezen, szárazföldi minta szerint csendőrséggé leendő átalakítását helyben hagyandja-e. A tengeri hadké­születek ellen csak oeconómiai kifogások emelkednek, de a szárazföldi fegyverzés ellen a nemzet másnemű előítéleteket táplál. Legnépszerűbbek a helvétiai és amerikai példányok szerint alakítandó önkéntes- és vadászcsapatok. A kormány, minden kikötőben fölszólította a vám­hatóságokat , készítsék el s adják be a kikötőkhöz tartozó 50 lóerejű gőzösök jegyzékét. A hajótulaj­donosok azonnal megtették a kívánt értesítést, s ké­szeknek nyilatkoztak szükség esetén minden gőzö­seiket az állam rendelkezése alá bocsátani. A „Gazette“ ma Darling Károly Henriknek a sok­ gyarmat, s a hozzátartozó területek alkotmány­­zójául kineveztetését közli. Németország, Frankfurt, jan. 26. — A F. O. P. Z. mai számában újra folytatja a már régen meg­szakadt szövetséges ülészek­ közléseit. Mai számában a nov. 25-iki ülést írja le, mely a német flotta ügy­ben tartatott. Kassel, jan. 22. — A tartományrendi állandó bi­zottmánynak a hadi törvényszék által történendő el­ítélése jövő hó 9-kére van határozva. A tárgyalás több napokig tartand. Stuttgart, jan. 24. — A második kamara tegnapi és mai ülésében a koldusok, kóborlók és gyámság alatt álló egyénekről a törvényjavaslat tárgyaltatott. Berlin, jan. 27. — Dr. Klee képviselő indítványt tett, miszerint az alkotmány 85-ik czikke, mely így szól: „A második kamara tagjai az állampénztár­ból útiköltséget és napidíjakat kapnak a törvény mértéke szerint, és arról lemondani nem szabad,ha oda módosítassék : „A második kamara tagjai sem útiköltséget sem napidíjakat nem kapnak. Ezen tör­vény jelen országgyűlés befejezése után lépenk életbe.“ A bizottmány ezen javaslat elvettetését ajánlja. Gaffron báró képviselő pedig indítványozza , miszerint : „A kamara, alkotmányos úton az alkot­­mányoklevél 107, 62 és 64, és az 1850. jan. 31-ki törvény 78-ik czikkének második részét, mely így szól: „A hivatalnokoknak nem szükséges szabadság­­idő, ha a kamarába lépenének,“ törülje el. A bizott­mány ezen javaslat elfogadását kívánja. Plötz kép­viselő végre indítványozza : ,,Hogy a kamara az 1850. jan. 31-iki törvény 73, 76 és 99 czikkeit, alkotmányos úton igy módosítsa: 73-ik czikk. A má­sodik kamarai tagok megbízása 6 évre határoztatik. 76-ik czikk. A kamarák a király által rendesen leg­alább minden két évben összehivassanak. 99-dik czikk. Az állam minden jövedelmei és kiadásai leg­alább két évvel előbb határoztassanak meg.“ A bi­zottmány ezen indítvány elvettetését kéri. Dánia, Kopenhága, jan. 24. Az új minisztérium, mikép ma bizonyosnak mondják, következőkép ala­kult. Eluhme értekezleti tanácsnok, miniszterelnök és külügyi miniszter ; Bang belügyi és ideigl. cultus miniszter ; Sponneck pénzügyi; Scheele igazságügyi; Hansen hadügyi; Steen-Bille tengerészeti; Moltke Károly sleziigi,­­és Revenslow-Criminil holsteini mi­niszter. — A radikal­ lapok azon fordulatot, melyet politikánk ezen új minisztériummal vesz, meglehetős resignatióval fogadják. „Faedrelandet“ azt hiszi ugyan, hogy a belépő minisztérium program­mja a nevekből világos, s így hangzik: „Slezvig külön vá­­lasztatik az országtól, s Ild­steinnal és Németország­gal tartományrendek által kapcsoltatik össze. — Dánia orosz-ausztriai-porosz utalom alá lép, — az országgyűlés föloszlatik, az alkotmány fe­lretétetik, s a sajtó­szabadság megszorítatik. — Mind­a mellett „Faedrelandet“ még bizalmat helyez a király jó akaratában, az országgyűlésen létező legjobb poli­tikai erők hatályosságában s a nemzetben. A reac­­tionárius kabinetet azon érzelmekkel kell üdvözölni.

Next