Pesti Napló, 1852. március (3. évfolyam, 593–618. szám)
1852-03-31 / 618. szám
1852- harmadik évf. folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p. , Egy hónapra 1 ft 30 kr . Félévre 10 A havi előfizetés, mint a" „ ", " " Évnegyedre 4 ., számonkinti eladás is megszűnt. Félévre . Egyes szám A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Labért ház 8. Szerkesztési iroda: Úri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasilalik. Szerda, márt. 31-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 p. kr.jával számíttatik. A beígtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajcárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve • ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. - jelen MM. ______ | Előfizetés a ■ IISTl mm második M4-évi ápril—júniusi folyamára. Megjelenik a „Pesti ]naplói vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK az április, május, júniusi folyamra . Vidékre postán küldve . . . . 5 ft p. p. Budapesten házhozhordással . . . 4 ft p. p. Előfizethetni Pesten, a „Pesti Napló“ kiadóin atalában, úri-utezai Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Földbirtoki hitelegyesületek. III. Bécs. (A német ügy. A cs. tudományos akadémia. A hannoverai tanácskozmány. Schrott.) Lapszemle. Fővárosi élet. Vidéki élet. (Kaposvár. Füred. Nagybánya.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Külföld. (Francziaország. Németország. Dánia. Olaszország. Afrika. Amerika.) Legújabb posta. (Berlin. Páris.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze.) Mai tár. (A kalóz király. Történeti novella JÓKAI MÓR-tól ) Budapest, mart. 31-én TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOKBréma, mart. 29. — A Senatus rendelete az eddigi polgárságot feloszlatja s annak működését berekeszti. Az ujonan összehivatandó polgárság számára uj ideiglenes választótörvény bocsátatik ki. Az alkotmánynak sajtót, egyesületi jogot, összegyülési jogot, eskütszékeket, eskütszéki sajtópert tárgyazó czikkei felfüggesztvén Legnagyobb csend uralkodik. Az ügyletek szokott menetükben folynak. A „Magyar Hírlapihoz következő távirati magánsürgöny érkezett : Páris , mart. 29. — A köztársasági elnök a törvényhozógyűlés megnyitásakor lelkesedéssel fogadtatott. Beszédében megemlíti a politika, pénzügyekés a külföldhözi viszonyok kedvező állását. Ha nem volna kitűzött elve, mindent csak Francziaországért, semmit pedig önmagáért tenni, könnyen nagyobb hatalmat vehetett volna föl, de nem teendi azt, hacsak a pártok viszályokba nem bonyolítják a hazát, vagy a köz népakarat visszavonhatlanul nem nyilatkozik. Pest, mart. 31. III. "»A régi porosz hitelegyesületek szabályzata az ujabbakéhoz képest igen bonyolult szerkezetet tüntet fel, s kiváltkép igen messzeható eszközök fölötti rendelkezéssel s nagy jogi kiváltságokkal ruháztatott fel az egyesület azon czél elérésére, hogy biztosíttassék adósai késedelmessége vagy fizetési képtelenségéből származható veszteségei ellen. Az újabb intézeteknél e tekintetben megelégedtek azzal, hogy az egyesület részére adósaival szemben kamathátralékai behajtására gyorsabb végrehajtási eljárás engedélyeztetett, valamint kiváltságos állás csőd esetére annyiban, hogy a záloglevelek kamatai a csődtömeghez tartozó lekötött jószágok jövedelmeiből is folyton fizetendők. De a régi intézeteknél ennél sokkal többre terjedtek volt. Ha a kamat a szabott időre pontosan be nem fizettetik, az egyesületnek a porosz szabályzatok szerint az időhatár eltelése után azonnal (önhibán kívül történt szerencsétlenségek eseteit kivéve) joga van zár alá venni a jószágot a közönséges bírói hatóságok közbenjárulása nélkül saját hatóságai által, s a zárt addig folytatni, míg minden kamat- s zárköltségi követelései kielégíttetnek. Ha a zár alá vételkor kitűnik, hogy a jószág földmivelés, marhaszám, épületek tekintetében vagy egyébként romlott, joga van a jószágnak jókarba visszahelyezését eszközölni, s a zárt addig folytatni, míg az e czélra tett költségek megtéríttettek vagy az adós magát a jószág eladására elhatározta. Ha az egyesület észreveszi, hogy zálogleveles adósa gazdaságát, jószágát romlani engedi, joga van vizsgálatot rendelni, s a birtokosnak meghagyni, mennyi idő alatt s mi ipadon helyezze újra jókarba jószágát, s ha e meghagyásnak nem tenne eleget, a jószágot zár alá venni. És ha az adós az egyesület intézkedéseinek ellenszegülne, joga van ellene nemcsak pénzbírságokat , hanem személyes fogsági büntetést is rendelni, s folytatott ellenszegülés esetén a jószágot zár alá venni, sőt végül még el is árvereztetni. Hasonlóképen túlságos kiváltságokkal ruháztatott fel az egyesület csőd esetére , minthogy kamat , zár- s jókarba visszahelyezési költségköveteléseire nézve nem köteles magát a csődhoz jelenteni, a záloglevélben lekötött jószágot csőd alatt is zár alá veheti, s eladásig az alatt tarthatja, s eladása után csak minden követelései teljes kielégítése után szolgáltatja be a maradékot a csődtömegbe. Sőt még a többi csődtömegből is kívánhat előlegezést a kamatok fizetésére s a jószág jókarba visszahelyezésének költségeire. 3. Nevezetes még azon különbség, mi az egyesületek testületi viszonyaira nézve észrevehető. A régi porosz hitelegyesületek tartományrendi intézetek azon értelemben, hogy a tartományrendi kötelékében foglaltatott jószág birtoka okvetlenül maga után vonja a hitelegyesületbeni részvétet, s az ezáltal kiadott záloglevelekérti közös kölcsönös jótállást, tekintet nélkül arra, várjon az egyes jószág valósággal van-e vagy nincs zálogleveles adóssággal terhelve. Hanem már a Kur- és Neumark lovagrendi s a poseni hitelegyesület rendjében azon határozat fogadtatott volt el, hogy csak a társaságba beállott jószágbirtokosok, kik t. i. jószágaikra valósággal vettek fel egyesületi zálogleveles adósságokat, tekintendők az egyesület tagjaiul, és pedig csak addig, míg ezen adósságok le nincsenek törlesztve. Az újabb hitelegyesületek rendszerében aztán közönségesen ezen határozat fogadtatott el, miszerint tehát ezek szabad egyesületek, melyekbe bizonyos rendű jószágbirtokosok beállhatnak , a nélkül azonban, hogy erre kényszeríttetnének. De 4. minden régibb s újabb hitelegyesületeknek közös szabálypontja az, hogy az egyesület kötelékében létező földbirtokosok összege másodrendben jótáll tőke s kamatban történhető minden hiány s veszteségért. Csak a würtembergi hitelegyesület 1831 - ben átvizsgált alapszabályaiban létetett ennek helyébe az összes tagok ebbeli kötelezettségét módosító azon határozat, hogy e jótállás megváltására minden egyes zálogleveles adós a törlesztési terv szerint kívántakon túl még kétévi járadékot fizessen, mi a tartalékalapba folyjon s ebben ily veszteségek elleni biztosítási pénzalapot képezzen. Végre 5. A részvevési képességét illetőleg , a tartományrendi hitelegyesület intézete eredetileg a nagyobb (lovagrendi) földbirtok felsegélésére volt szánva, úgy hogy a most létező hitelegyesületek nagyobb része is legújabb időkig e korlátok között maradt meg, csak lovagrendi jószágok birtokosainak engedve meg a részvételt. Azonban találunk eltéréseket ezen elvtől. A keleti porosz tartományi hitelegyesület alapszabályai 1808-ban átvizsgáltatván, a hitelegyesületi kötelék kiterjesztetett a tartományban minden teljes tulajdoni joggal biró olyan jószágok s földek birtokosaira ’, melyek becsértéke legalább 500 tallért tesz. A würtemberginél a korlát az, hogy rendesen 2000 ftnyi összegnél kisebb kölcsön nem adatik, kivévén a községeknek, vagy ha a járadékok fizetéséért a község áll jót , midőn 500 ftnyi kölcsön is adatik. A régibb s újabb hitelegyesületek ezen ismertető alaprajza után tekintsük át már ezen intézetek gyakorlati eredményeit s vizsgáljuk meg A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A KALÓZ-KIRÁLY. (Történeti novella). Irta JÓKAI MÓR. Vége. *) VIII. A serleg habja ki van öntve, fenekén csak a sepreje van még, töltsük ki azt 13. Irill kapitány a csata alatt felkerekedett saját hajójával ,s a rablók aranyát magához véve, szépen odább állt vele. Az elfogott kalózokat saját hajójukba zárva vitték a Cap-Corsóba vissza. Még a baleset sem bírta őket megtörni. A sebesültek nem engedték magukat bekötözni, letépték kötelékeiket, s ha bilincsre verték őket, leszokták lánczaikat a fájé vérző sebekre, s úgy veszi) Lásd P. N. 617. számát, tel el átkozódva, nem békülve ki sem istennel, sem emberrel. A többiek vad rabló-dalokat énekeltek s gúnyos tréfáikkal beszonták őreiket. Egy közülök kezében méregetve a kiszolgáltatott kenyéradagot, nevetve mondá: ,,Ti ki akartok bennünket száraztani , hogy a kötelet megkíméljétek, e száraz kenyértől úgy megsoványodunk, hogy elfügghetünk bátran egy ezerna-szálon. Párosával voltak összebilincselve egymáshoz. Egy közülök elkezdett imádkozni és énekelni, a másik, aki hozzá volt kötve , oldalba rúgja keményen. — Mit akarsz ezzel elérni ? kérdi tőle. — A mennyországot, felel amaz kegyesen. — Te ? a mennyországot ? rég átugrottad azt velünk együtt. Mi a pokolba evezünk. A kapitány már ott vár reánk, mi is rangunkhoz illő módon fogunk ott föllépni, s mikor bevitorlázunk a pokol kikötőjébe , tizenhárom lövéssel fogjuk őt üdvözölni. Ilurrah Barthelemy : A szegény megtérő bűnös nem szűnt meg énekelni és imádkozni, társai átkozódása közepett, míg azok egész komolysággal nem folyamodtak a hajóskapitányhoz, hogy mentse meg őket attól az embertől , aki ordításaival a többiek jókedvét zavarja s magát méltatlanná teszi ilyen jeles társaságra, vagy legalább vetesse el tőle a közrend föntartása végett az imádságos könyvet. A kalózok legveszélyesbbjeit a „Fecskén“ zárták fogva, köztük volt Moody és Asphlant. Azok ott összebeszéltek, hogy egy éjszakán kitörve börtönükből, legyilkolják mind a két kapitányt , s egy még hatalmasabb kalóz-társulatot alakítsanak. Egy közülök jónak látta magát megmenteni a többiek árán s elárulá a tervet. Már akkor a rablóknak sikerült lánczaikat lefürészelni, s azontúl éjjel nappal kelle őket őriztetni. Scudamore a Royale fortuneon hagyatott , meg volt neki engedve, hogy szabadon járjon keljen, s a sebesült kalózokat ápolhassa, akik engedték magukat ápolni. Egy éjjel felbiztatá Scudamore a kalózokat, hogy az ő segélyével szabadítsák ki magukat s inkább haljanak meg harczolva, mint kivégezve. A kitörés pillanatában elárultatott az összeesküvés , nehogy újra lehessen azt kezdeni, amint a Cap Corsóba értek, rögtön összeült a hadbíróság rövid úton elítélendő a kalózokat. Csak két osztályt kellett közöttük tenni: egyikbe jutottak a főnökök, másikba az alárendeltek, amazok határoztak mindent, ám ezek csak teljesítik. Amazokat tréfásan elnevezték felső parlamentnek. A felső parlament dolga rosszul ütött ki. Halálra ítéltettek valamennyien , köztük Moody, a vén hajós, Asphlant, Sympson , a nemes lord , és Scudamore. Csupán egyet mentettek föl, Glasby Henryt. Nemes jellemét már híréből ismerék , sokan köszönhetők neki éltüket, vagyonukat; sokszor menekülni akart a kalózok közül életkockáztatással, mindannyiszor elfogták. A törvényszék szabadon bocsáto őt egészen. Tehát végre mégis megláthatta menyasszonyát! A hirhedett kalózok elpusztulása széthangzott az egész világban. Sokan, igen sokan siett , hálát adti az Istennek, hogy e rémtől megszabaditá a világot. Három fiatal leányzó sorba járta a dublini templomokat hálaimákat susogva az éghez, hogy meghallgatá kérésüket s a rettentő kalózkirályt a tenger fenekére juttató, sutína tevék rebege: ,,és őrizd meg a mi kedvesünket Williámot, s hozd őtet mi hozzánk vissza !“.... . . . Roberts Barthelemy száz ölnyi mély vízalatt feküdt korallok és tengercsigák között.