Pesti Napló, 1852. április (3. évfolyam, 619–643. szám)
1852-04-16 / 631. szám
í t A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ISTEN IGAZSÁGA(Történeti beszély). Dózsa Dániel-től. I. Ki szabott törvényt, hol az államélet gyűrűzete megtörik , hol a pártoskodások a nép és végrehajtóhatalom egységét megszakítják ? Egy felforgatott államban , hol nincs többé törvény, nincs többé tekintély, hol cselszövények s vad erőszak űzik játékaikat, ki védi jogaiban az üldözött erőtelent, ki bünteti meg az üldözőt? Az Isten, a természet azon törvénye által, melyet a sors lapjairól évszázadok során át olvashat az emberiség ! Forgassátok a történet lapjait, mindenütt föllelitek az események menetelében az eltiprott ártatlanság drámai diadalát; csak ne mindig a közeibe tekintsetek, vessétek össze a századokat, mert Isten előtt egy évezred nem több egy percznél. Figyeljetek egy eseményre, melyet a történet lapjairól olvasunk, s halljátok annak drámai menetelét. Nagy Lajos királyt gyászolta nemzetünk, a páratlan hőst és polgárt, ki Európa előtt világhírt s dicsőséget szerzett a magyar koronának. Az erélyes királyt trónjában, leánya, a gyöngéd Mária váltotta föl, kit atyja kegyeletes emlékéért nyájas reményekkel emelt trónjára a nép. Ő előbb az országnagyok befolyása által csöndesen kormányzá a bűnt, de a tanácsadók kezdék kizsákmányolni a koronás fő zsengekorát, s a körökben tartott hatalmat saját érdekekre hasznáják föl. Hatalommal kapcsolt kincsgromjuk mind nagyobb mértékben kezdé fölemészteni a korona javait, mígnem végre Gara Miklós nádor, ki fénypalctára igénytelen sorsából Lajos király által emeltetett, Erzsébet anyakirálynőnek benne helyzeti bizalma által a főhatalmat saját kezébe vette át. Útjában állt a hatalmasok túlzott követeléseinek , letépte fénypolczukról a daczolókat s elkezdette a főbb hivatalokat leghívebbjeinek kezére játszani. A nem kiterjedett családi összeköttetésekkel kérkedő nádor hatalmaskodása mind több ellenséget szerzett a trónnak az ország leghatalmasb osztályában, s a gyorsan terjedő ingerültségből előre lehetett sejteni, hogy az ország fénypontjáról sülyedezve, szomorú katasztrófák felé vezettetik. Kényesek valának azon kornak kormányzati viszonyai ; az alkotmányos szabadság nem volt még tapasztalatokon épült intézményes korlátai közé szorítva, a főhatalom hatásköre a körülmények, s egyéniségek befolyása által szabályoztatott, a magyar állam a korlátlan uralkodású monarchia, s a szabadosságig terjedő nemesi köztársasági formák közt ingadozott, avagy feudális urak hatalmi befolyása alatt hánykodott. Fölfoghatatlan, mikép egyeztethetett ezen kora főhatalom körében annyi ellentéteket, mikép élvezhette a királyi választás jogát meghatározott trónörökösödési szabályok mellett ? mikép létezhetett választott király, szent sérthetlenségben, bandériumos olygarchákkal sorkatonaság nélkül, mikép létezhetett törvény által szabályozott kormányzás rendes képviseleti formák nélkül ? mikép víhatott a nemzet kormánya világhírt , hol minden országos lépés a hon főbbjeinek tanácskozását vette igénybe; mikép tudott a trón minden kérdésben a különféle véleményekkel megbirkózni, s mégis fentartani monarchiai méltóságát? Voltak is a nemzetnek viharos napjai, s a koronás fők is gyakran tapasztalták a szerencse változó játékát; olykor a királyok nem egyenlíthetvén ki a pártokat, kezökbe ragadták a főhatalmat, olykor a többek bábként használták a királyt, gyakran pedig egyes befolyása vítta ki uralmát király és nép fölött, oly király fölött, kit a többség csekélybe vett, s ki ellen feljogosítva érzé magát felgyújtani a forradalom szövetnekét; mint ez beszélyünk korában is vala. Gara födve volt, nem engedni senkinek túlhatalmat, s a korona javait megkímélni az uralkodás szükségeire , hogy a nép szerfölötti adók miatt koldusbotra ne jusson. Természetes, hogy e politika leginkább az ország oligarcháit sértette, kik mintegy kiváltságolva képzelék a főhatalmat, s szerettek ezen hatalommal iii.«ii ii f. ■ ...................... ——±il«'JMiin'L»a csával bejárni a koronajavak aprónkinti kizsákmányolására. Az izgatottság annál inkább nőtt, minél erélyesebb lépéseket tett Gara az államban, s rövid idő múlva a királyi és polgári hatalom közti láncz szakadozni kezdett. A társadalom a feloszló test sorsára kezde jutni, hol minden rész elválva az egésztől, saját társai felé sietett. Az országnagyok, midőn a trónt nem zsebelhették, a lovagi renden és népen kezdenek zsarnokoskodni, vagy egymás ellenében viseltek heves csatákat, a lovagrend vállvetve harczolt a hatalmasokkal, s a nép meghegyezte vasvilláit, várván az alkalomra. A hon az anarchia örvényében keringett, s amint a méltatlanság kezde országszerte terjedni, úgy érezhette a kormány , hogy intézkedéseinek fentartására nincs a többség hűségében elég kezessége. Czélszerűnek látta Gara most, midőn már késő volt, fölkérni az országnagyoknak hosszú idő óta nélkülözött tanácsát, s e czélból legfőkép azokat bízta meg, kik leginkább kezdettek élni önhatalmukkal, minek voltak István erdélyi vajda, testvérével Endrével, Horváth János Horvátország kormányzója, a zágrábi püspök, az ifjú Hédervári Kont s több mások a főbb urak közöl. Nem mondatott élesb gúny a kormány gyengeségére , mint midőn e meghívásra Horváth János és a zágrábi püspök visszaírtak Garának, hogy intézkedjék utjuk közben megyei védseregről, minthogy saját bandériumaikat nem vélik elég erősnek a mindenfelé lázongó népség ellenében. Horváthontól Budáig nem volt ugyan oly reszé 1652. harmadik évi folyam. 631 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre 10 „ — ,, „ A havi előfizetés, mint a számon kinti eladás is megszűnt._____ Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre 8 „ — „ Egyes szám . . 4 ,, „PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. Péntek, ápr. 16-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 p. kr.jával számíttatik. A beígtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. -I. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. A pártok Francziaországban. II. Pária. (Politikai élet pangása. Dupont szabadonbocsáttatása. Thiers. Canino hg. Pestalozzi.) Lapszemle. Hivatalos. (Kinevezés. Országos törv. lap. tartalma.) Fővárosi élet. Vidéki élet. (Vegyes tudósítások.) Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország. Németalföld. Oroszország. Spanyolország. Törökország.) Legújabb posta. (Berlin. Hamburg. Paris.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár. Dunavizállás.) Matár. (Isten igazsága. Történeti beszély Dózsa Dánieltől.) Budapest, apr. 16-án. TELEGRÁFI TUDÓSÍTÁSOK Trieszt, april 14. A „Trieszter Zeitungénak egy Kairóból f. hó 3-káról kelt tudósítása szerint ott azon hír, hogy Fuad effendi a porta parancsaival oda utazik , nagy aggodalmakat gerjesztett. Kairo kilencz kapuja bezáraték, a többi kapuknál pedig az őrség megkettőztetett. Abbas basa, magánkincsét Abbasie palotába szállíttatta. Az alexandriai helyőrség megerősítetik, az ottani rendőrség 200 havassal szaporítatik. Ezenkívül többféle elővigyázati rendszabályok hozattak egy netaláni meglepetés megelőztethetése végett. Az angol hajóhad Mahon előtt czirkál. Velencze, ápr. 14. — Tegnap estre a Márk tér ő cs. kir. fensége, Zsófia főherczegnő jelenlétének tiszteletére fényesen kivilágítatott. A PÁRTOK FRANCZIAORSZÁGBAN. (U. Gy.) II. Lamartine a köztársaságiakról átmegy a legitimistákra, s azt tartja, hogy ez tulajdonkép nem is párt, hanem Francziaország történetének egy időszaka, egy múlt időszaka, mely azonban még él és helyét elfoglalja, mely Francziaország minden egymásután következett kormányában résztvett, azt figyelemmel kísérte, dicsérte vagy gyalázta, és koronkint tiltakozik, hogy joga elévülését megakadályozza, melyet isteninek és elévülhetlennek tart. A legitimisták, Lamartine szerint, Francziaország egyik legbecsületesebb pártját képezik. Náluk van különben a vagyonosság, nekik vannak a legszebb salonaik Európában. Egyedül ők csinálhatnak forradalmat , mint egykor Vendée fölkelt volt. Különben, Lamartine véleménye szerint, ők nem alkotnak pártot, hanem inkább egy korszakot képeznek , s a jelenben inkább történeti, mint működő elemként állanak. Ezután Lamartine a legkeményebben támadja meg az orleanista pártot. Ez azon párt, mondja, mely a democratiát azért ölte magára , hogy forradalmat csináljon, s mindjárt elveté az álarctot, keztyűt dobott a népelibe, a királyi palotát megragadá, hogy egy első emeleti monarchia helyébe, egy földszinti monarchiát építsen. Ezen párt eredetileg nem is vola párt; egy csoport vala ; a nagyravágyó talentumok csoportja kezdetét az udvari versenygésekből vette, leült a kerevetre, ügyes volt a monarchiának hízelegni, minthogy egy monarchia a zsebében vala, s épen oly ügyes vala a democratiát áltatni, mivel legitim királyát elűzte. A trón és a nép egy zsebmetszési mesterfogáson mentek keresztül. Ez az, mit 15 évi komédiának vagy az 1830-ki forradalomnak neveznek. Ezen párt nem nagy; inkább egy udvar, mint párt; egy kis Koblencz Francziaország kebelében, tele azonban nagyravágyással, boszúval, s a köztársaságra nézve veszélyes elemnek tekinti. Megemlíti Lamartine a vallásos pártot is, és két árnyalatra osztja : egyik a tisztán vallásos párt, mely úgy gondolkozik , miszerint a kormányalak csak gépezete a népek életmű-szerkezetének, lelke azonban a vallásban fekszik; kik azt hiszik, miszerint, ha mindenki az Istent szabadon imádhatja, s benne öntudata és értelmisége szerint hiszen ez legmagasabb czél, és az embernem legnagyobb méltóságát képezi; kik azt hiszik, miszerint a polgári intézmények bevégzése abból áll, hogy a törvényekben egy cselekvő vallás, egy collectiv hit legyen, s egy általános morált és nemzeti hitvallást képezzenek. Ezen párt nem kíván egyebet, mint szabadságot, részrehajlatlanságot és sérthetlenséget. A vallásos pártnak másik árnyalata egy nagyravágyó, visszamenő papi párt, egy politikai kottéka, mely a szenthely zászlaját kezébe ragadva, közhelyeken hurczolja, mely semmi más vallásos vagy bölcsészeti tant nem akar tűrni, mint az övét, s egy, mindent kizáró egyházat akar. Szerinte ezen párt czélja, melyet nyiltan bevall, hogy a kormány meghódítása, részrehajló törvényhozás és a budget megrontása által a világot egyházi táborrá alakítsa. Lanartine ezen árnyalatot factionak nevezi, s szerinte igen csekély számmal bír. Azt hiszi, hogy csak a tisztán vallásos pártnak van kárára. Az épen úgy akarja megvásárolni a köztársaságot, mint a monarchiákat igyekezett megvásárolni. Különben ezen I actio épen úgy nem monarchiai, mint nem köztársasági , s épen úgy nem aristokrata, mint nem demokrata. Ez a theocratia phantoma. Végül említi Lamartine tíz a bonapartista pártot. Ezen nézetek teszik czikkünk legérdekesb részét. „Van végre, mint mondják, egy bonapartista párt. Én után mondom, de magam nem hiszem. A nemzetek mindig logikát követnek még következetlenségeik és esztelenségeikben is. Egy párt bizonyos korszak- és országban mindig valami ösztönszerűnek, valami sajátságosnak felel meg. „Én értem a köztársasági pártot, ez megfelel a szabadság iránti szeretetnek, a nép egysége szükségének , mely nép egymáshoz egyenlő lett, az intézményekben előhaladás szenvedélyességének, melyek a democratiát, a jelen idő növekvő erényét alkotják. „Én értem a legitimista pártot; a monarchiában a jog, örökösödés, állandóság, az aristocratiai leszármazás értelmének felel meg. „Én értem az 1830-as monarchiai pártot; ez egyfelől a forradalomnak, másfelől a királyságnak felel meg. Ez ellentét, de a kiegyenlítésre némi kilátással bír. „Én értem a vallásos pártot; ez a lelkiismeretnek felel meg. „Én értem még a pseudo-katholikus pártot is,a melyről fennebb szólánk; ez a vakhit- és uralomvágynak felel meg. „De ezen korban a császári bonapartista párt minek felel meg ? „A forradalomnak ? Napoleon a despotismusig lenyomta. „A szabadságnak ? Ő ezt meggyilkolta. „A democratiának ? Ó udvaronczokká öltöztette s nemesi czimeket és apanageokat adott neki. „A hódításnak ? Ő egyetlen egyet sem birt megtartani, és a hódítás vele együtt kétszer Párisig visszavezetve, Francziaországot a világ szövetsége által befalazva hagyta hátra. „A mérsékleti és alkotmányos monarchiának ? De csak katonai monarchia alapítását kísérlette meg. „Az átszállásnak ? ő egyedül vala a szerencseörökös. „A jövőnek? Ő egyedül ismerte azon vágyat, hogy a múltat kiássa, és Nagy Károlyt ismét fölserkentse. „Én nem látok semmit, a dicsőséget kivéve. És valóban ma csak a dicsőség felelhet meg a bonapartista párt ezen árnyékának Francziaországban. De ha valami egyéni, személyességhez kötött valami van a világon, úgy ez a dicsőség, és hogy a dicsőséget ismét föltalálni lehessen, Napóleont kellene fölkeresni s ismét három millió ember életét kellene föláldozni, hogy mit hódítson meg ? az invasiót. „Tehát nincs sajátilag úgynevezett bonapartista párt. A mi van, nem egyéb, mint hosszú, fényes vakító sugára a nép szemében a Napoleon névnek, egy becsületes és megmagyarázható vakító fény, egy hatalmas későn szülött kegyelet ezen név iránt, mely fegyvereinket megszerettette, egy oly hatalmas vakító fény, miért a nép, midőn azt mondták neki, válaszszatok a köztársaságnak elnököt, csak egy nevet hordozott ajkain, nem azért hogy császárt, hanem hogy egy európai nevű polgárt nevezzen ki. „Ennyi a való. „Azok, kik azzal áltatják magukat és az mondják, hogy a nép urat választott magának , értem ugyan ezt, de azt mondani, miszerint a császárság iránti képzelődést illetőleg csalódnak. Nem, a nép dicső Előfizetés a PESTI KAPU második ,114-évi ápril júniusi folyamára. Megjelenik a „Pesti Napló“ vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK az április, május, simiusi folyamra : Vidékre postán küldve . . . . 5 ft p. p. Budapesten házhozhordással . . . 4 ft p. p. Előfizethetni Pesten, a „Pesti Napló 44 kiadóhivatalában, úri-utczai Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó.