Pesti Napló, 1852. július (3. évfolyam, 692–718. szám)

1852-07-24 / 712. szám

1852. harmadik évi folyam. 112 előfizetési föltételek Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k p. Félévre 10 „ — „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is megszűnt. Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 kr p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 8 ,, — „ „ Egyes szám . . 4 ,, ,,PESTI NAP. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH tí. árhoz intézendő, űri­ntcza Lal­ért ház 8. Szerkesztési iroda: úri utcia 8. u. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszcluh­ulttatik. Teljesszámu példányokkal még folyvást szolgálhatunk. Szombat, jul. 24-én HIRDETÉSEK és MAGÁN VITÁK. Hird­eté­se­k négyha­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négy­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi dij szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkez­tő -hi­va­t­a­láb­a Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap , délesti órákban. TARTALOM Telegrafi tudósítások. Az ausztriai birodalom álla­mábe­vételei s kiadásainak kimutatása. Hivatalos. (Kinevezések.) Vegyes hírek s események. Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország. Olaszország. Spanyoloszág. Helvétia. Belgium. Dánia. Görögország. Törökország.) Legújabb. (Berlin. Paris. London. Madrid. Brüssel.) Vegyesek. (Bánsági bányaipar. — Nemzeti színház. — Börze. — Dunavizállás.) M­a­t­á­r. (A virágos sir. Irta E­r­v­i­n. — Természetrajzi oktatások). Budapest, jul. 24-én. TELEGRAH TUDÓSÍTÁSOK Karánsebes, jul. 19. — (Coronini gr. altbn. kat. és polg. kormányzó, Chorich b. hadügyminiszterhez Bécsbe), a cs. k. Apóst. Fölsége Albert főherczeg ő fensége kíséretében ma rég. 6 órakor Orsováról elin­dúlt, meglátogatta a mehádiai fürdőt és d. u. 3 órakor ide érkezett. — A határlakosok a legmagasb látoga­tásom örömüket nagy mértékben fejezték ki. — D. u. 5 órakor egy oláh-bánsági határezred zászlóalja tün­tette ki magát Ő Felsége előtt, s a legmagasb meg­elégedést és különös tetszést nyerte meg. — Továbbá Ő Felsége minden kincstári épületet és iskolát meg­szemlélt , azokra nézve dicsérő elismerést nyilvánít­ván. — Mindezek után ő Felsége a különféle testü­leteket legkegyesebben fogadá. Ma estve kivilágítás. Holnap korán reggel a határországból elutazás Er­délybe. Karensebes, jul. 19. (Kempen altbn.-hoz Bécsbe) ő cs. kir. Apóst. Fölsége ma reggel 6 órakor a né­pesség örömzaja közt, számos bandérium kíséretében folytatta útját Orsováról Karansebesre; ez alkalom­mal a Herkules-fürdőt Mehadiánál méltóztatott sze­­rencsési­ni látogatásával, szemlét tartott az oláh­bánsági határezred felállítva volt tiszteleti százada, s egy lovas szerezsán-osztály fölött, s megtekintett minden gyógyintézetet. Az egész után, Orsovától Karansebesig a határhelységekbeli községek ünnepi öltönyben jelentek meg s ó Felségét katonai rend­ben, — a pappal élükön­­— szives és hangos üdvözlő kiáltásokkal fogadták. Ó Felsége d. u. 3 órakor ér­kezett Karánsebesre, a lakosság által lelkesült öröm­­riadással fogadtatva; a katholikus esperes egy be­széddel üdvözlé. Ezután Ő Felsége lóháton a dísz­térre ment, hol az oláh-bánsági határezred első zászlóalja volt felállítva, azt a gyakorlattérre ki­­állani parancsolta, s vele több, tüzeléssel összekötött mozdulatokat végeztetett. Ezután ő Felsége a gróf Strassoldo gyalogsági szöveldéjét, a kor- és fegy­­házat, s a kincstári irodákat szemlélte meg, továbbá a kath. templomba ment, s onnét szállására tért, hol valamennyi törzs és főtiszt , a papság és tisztviselő­éig bemutattatok. Berlin , julius 21.— A tegnapi vámtanácskoz­­mányban, melyben a további tárgyalások aug. 16-ig napoltattak el, két nyilatkozat, egy t. i. Poroszor­szágtól , a másik pedig a szövetkezett államoktól nyujtatott be. Az utóbbi szorosan a kissingi prog­rammhoz van alkalmazva, s csak öt, a szövetségben résztvevő kormánytól (Szász­, Bajorország, a két Hessen és Nassau) aláírva. Würtemberg és Baden nem járultak hozzá. A porosz nyilatkozat felszólítást tartalmaz­ az elnapolási időköz alatt a vég­nyilat­kozatok beadására. Az ausztriai birodalom állodalmi bevételei■ s kiadá­sainak kimutatása az 1851-dik évre. (Folytatás *). in. Az állodalmi bevételeknek a kiadásokkali egybe­­hasonlitása következő eredményeket tüntet ki: 1851. 1850. igazg.­év. igazg.­év. fr. fr. Rendes állodalmi be­vételek .... 205,760,584 180,288,466 Rendes állodalmi ki­adások .... 257,557,370 250,266,520 Ennélfogva a hiány, mely a rendes valódi kezelés eredményéül tekintendő , tett . 51,797,786 6­9,978,520 A rendkívüli bevé­telek tettek . . 17,491,454 14,007,991 A rendkívüli kiadá­sok ........................... 20,862,100 414,062 Ennélfogva az 1850- diki igazgatási évben — 13,593,646 forintnyi felülség, 1851 - diki igazga­tási évben pedig . . 3,370,646 •— forintnyi hiány tűnt ki. A rendes és rendkí­vüli kezelés eredmé­nyeit egybefoglalva, az összes állodalmi be­vételek tettek . . 223,252,038 194,296,457 Az összes állodalmi kiadások . . . 278,420,470 250,681,048 és összes deficit tett 55,168,432 56,384,591 A rendes valódi kezelés eredményeit a két év­fo­lyamból egybehasonlítva, minthogy az 1851-dikre 51,797,786 és 1850-re 69,978,520 frtnyit tüntet ki, az 1851-diki igazgatási évre itt 18,180,734 frttal kisebb hiány eredményeztetett. De tekintetbe véve, hogy az utóbbi évkezelésen a dohányegyedárusság behozatala a magyar korona­országokba , mint már előbb megjegyeztetett, 4 mil­lió forintnyi terhet képez : kitetszik, hogy az ösz­­szes rendes valódi kezelésben 1851-diki igazga­tási év folyama alatt több mint 22 millió forintnyi javulás eredményeztetett. IV. következik az 1851-eős­ ft. igazgatási év folyama alatt hitelműveletek által megszerzett rendkívüli se­gédforrásoknak s ezek fölhasználásának kimutatása­it. • 1. Az 1847-ki 5% kölcsönre történt befizeté­s által (hátralék) . . 699,370 *) Lásd Festi Napló 711. számát. 2. Befizetés az 1851-ki 5% kölcsönre 14,828,945 3. Befizetés az 1850-ki lombard­velenczei kölcsönre . . 6­27,712,971 4- Kamatszelvények és sorsjátéki kölcsön­­ fizetések tőkésítése által....................................... 15,442,015 5. Lombard-velenczei kincstári je­gyek tőkésítése által . . . 7,616,070 11. Daz­a kárpótlások tőkésítése által....................................... 326,290 7. A törlesztési alap letéti pénz­tárára szóló 4)0 középponti pénztári utalványok kdbocsá­­tása által ...... . 1,450,000 8. 5)0 jelzálogos utalványok ki­adása által........................... 28,436,200 9. Kényszeritett forgalommal ellá­tott állampapírpénz kiadása által....................................... 48,305,344 10. Bírói letételek elszállítása által 1,019,410 11. Apró pénzjegyek kiadása által 5,324,707 12­ A német és szláv koronaorszá­gokban (Galliczia nélkül) na­gyobb összegben befizetett, mintsem előlegezésképen ki­szolgáltatott, telekfelszabadi­­tási tőkék és évi járadékok által 3,002,977 összesen 154,164,199 Ebből felhasználtatott ft. 1. A rendes és rendkívüli hiány fedezésére............................. 55,168,432 2. Sorsjátéki kölcsöntőkék vissza­fizetésére ............................. 1,191,000 3. A váltó czédulai adóssági kihú­zott kötelezvények beváltására 17,829 4. Más kötelezvények beváltására a törlesztési alap által . . 107,529 5. A banknak a váltóczédulai pa­pírpénz beszedéséből eredt kö­telezvényei beváltására . . 2,709,584 6. 1842-diki 3% középponti pénz­tári utalványok beváltására . 1,073,800 7. 1848 s 1849-i 5% középponti pénztári utalványok beváltá­sára (hátralék) .... 360 a) a 3% adósság . . . . 16,500,000 b) a 2% adósságra a szar­­diniai hadiköltségtérítési pénz által.............................................13,710,000 egyéb fizetések által . . 4,906,838 c) más függő adóssági tételekre.................................. 4,80­0,852 9. Lombard - velenczei kincstári jegyek beváltására . . . 16,386,493 10. Váltói adósságok törlesztésére 152,594 11. Daz-kárpótlási tőkék kiegyen­lítésére .................................. 383,519 12. Úrbéri kárpótlási előlegezé­sekre Galiicziában s a magyar koronaországokban . . . 5,093,222 13. Vasúti építésekre ...1­14,545,246 14. Vasút-üzleti eszközök gyara­pítására ................................. 1,492,561 15. Magán vaspályák beváltására 2,623,215 16. Telegraf, épitésre . . . • 451,859 összesen: 141,323,93311. Ezen összeget a rendkívüli segéd­források összegével . . . 154,164,199 „ egybehasonlítva , ki jó fenm­aradó összegül.............................. 12,840,266 ,, mely részint további előlegezésekre Maagyarország s Erdélyben, és az előbb ide tartozott tartományokban részint a pénztári ezüst készletek öregbítésére, vál­tókra s bankjegyekre különböző külföldi piaczokon fordittatott. A különös segédforrásokat s ezek felhasználásának fő eredményeit egybefoglalva — az egynevű bevéte­lek , kiadásokat egymásból levonva — következő eredmény tűnik ki, melyhez egybehasonlítás végett az előző évbeli hasonnemű eredmények is odamel­­lékeltettek. Különös segédforrások. 1851. 18­0. igazg.­év. igazg.­év. ft. ft. 1. A megalapított adós­ság nevelése által . 62,599,619 57,518,528 2. A függő adósság ne­velése által . . . 29,831,450­­,250,663 3. Az állampapirpénz szaporítása által . . 37,243,558 88,979,021 Összesen 129,674,627 147,747,912 Ebből felhasználtatott 1. A rendes és rendki­vüli hiány fedezésére. 55,168,432 56,384,591 2. A bankbéli adósság törlesztésére . . 39,926,690 52,183,293 3. Váltói adósságok tör­lesztésére . . . 152,594 2,727,357 4. Daz-kárpótlási tőkék kiegyenlítésére . . 383,519 2,184,156 5. Vasutak s telegráfok építésére és magán vaspályák beváltására 19,112,881 17,341,513 6. Úrbéri kárpótlásokra nyújtott előlegezésekül 2,090,245 3,054,941 7. Egyéb előlegezésekre s a pénztári eszközök szaporítására . . . 12,840,266 13,872,061 Összeg mintfenebb 129,674,627 147,747,912 Bécs, jul. 16. 1852. A cs. kir. pénzügyminisztériumtól. HIVATALOS. A kassai kereskedelmi kamra elnöke Bujánovits­­ Edvárd helyébe , alelnök Koppy Istv., s ennek helyébe­n a visszalépett kassai kereskedő Fiedler helyett, taní­­t­ásossá előmozdított gyámok Moll József lépvén, — e a kamra visszalépett tagjai gr. Andrássy György, Benkner Samu, Burkhard Vilm., Hauszer Ferencz, Klekner János, Pollak Lipót és Trangous Lajos helyébe, követ­kező pótférfiak : Haltenberger Péter , Lehrner János és Spielmann József, — továbbá eperjesi kereskedő Stei­­hübl Károly tanácsosokká — kassai kereskedő Koosch László pedig , Szentistványi Frigyes és Adler József, A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A VIRÁGOS SIR Irta Ervin 1850. V. Egy évvel vénebb lett az idő; a föld is töménte­­len sírral lett ismét gazdagabb. A föld sok vért ivott, sokszor felpirosult az ég boltozatra. Az év átváltozott. Az ősz elhullata a fák leveleit, piros leveleit, sárgult leveleit a megfosztott erdők­nek. A szél messzire elhordta a levelet. Tán csata­­mezőkön pihent meg a levél , azért olyan veres, tán a­hová lehűlt új sírdombor­ít ott, azért olyan sárga. Az év átváltozott, de a tél el nem fedheté az ínsé­get ; a tavasznak nem volt annyi virága, hogy be­hinthetné az utan hányt sírokat; a nyár, hol elébb az áldás járt bőséggel, most nem érlelt kalászt, nem érlelt gyümölcsöt. *) Lásd P. N. 708. számát. Csak a romok felett zöldelt ki a repkény, csak a dűlt falakat vonta be mohával a munkás vén idő. Miért borítja be mohával az idő a porladó romot? Hadd borulna el a kebel a pusztulás sötét tekin­tetén ! hadd lenne a rom, az embergyűlöletnek intő bús emléke! Egy év múlt el, a küzdésnek sötét éve. Szegeden az országgyűlés végnapjait élte. Július 28-kán volt az utolsó ülés. E nevezetes napot megelőző este egy sánta honvé­det látunk Szőreg felől Szegednek tartani. A­mennyire a terjengő homály kivennünk engedi, a sánta hon­védben ifjú deli barna legényt ismerünk fel. Kezé­ben a nyomor mankóját szorítja; balarczán egy mély seb forradása látszik. Kopott ruhájáról foszlani kezd már a veres sinor­­ hja­ sok harmat és zápor , sok golyó hullt reá. Sipkáját tán vérbe ejté, mert veres vök A béna honvéd lassú lépéssel haladt az ország­úton ; megmegállapodott és sokszor felnézett a ra­gyogó égre, és nézte az egymást érő csillaghullást. Azt hitte, hogy minden lehulló csillagban egy egy élet múl ki, és sokszor kérdező magában: vájjon hol csa­táznak, hol arat ilyenkor a halál ? A nyugati égen egy véres csillag ragyog. Arra tekintett fel a honvéd gyakorta, s egyszerre úgy tetszett neki, hogy e csil­lag szinte aláhullott. Ő nem tudta, hogy e hulló csillagokban mind meg annyi világ hull ki pályájából, hogy a föld vonja magához e testeket, mert meg van írva, hogy a na­gyobb erő a kisebbet legyőzze. Ő nem tudott olvasni a csillagokban, nem tudta, h hogy mi az égen most még csak fényes folt, egy átlátszó felleg, ezredek múlva egy új világ magva lesz, s nem jutott eszébe, hogy e világon is, mit föl­dnek nevezünk­, sok kis foltból, sok kis fellegből le­tt ország és na­gy biroda­lom, mint látjuk éjszakán. De hiszen ezt többen nem tudják, soknak hiában szól az írás. Az ország déli határán egy felleg emel­kedik. Ki lát a jövőbe ? De tán igazad van, barátom , tán e csillaghullás csakugyan sírok m­egnyitását jelenti ! Sírok, sötét sírok. És te millióktól megsiratott halott! A honvéd tovább ballag és töprenkedik„­vajjon hol csatáznak, hol arat a halál ? Fülének afjy tetszik, hogy ágyudörgést hall. Megmegállapodik és hall­gatja honnan jön az ágyuszólá­s ? De az esti csendet semmi sem zavarja. Az út mellett egy kőkereszt omladozik. Hulló lép­csőjére ül a fáradt honvéd. Elmerüléséből közelgő lép­tek és férfi hangok ver­ték fel. Két férfi ballagott a szegedi útón. A­mint ezek hozzá közelebb jutottak, úgy tetszett neki, mint­ha az egyiknek a hangját ismerné. A férfiak szerbül beszéltek egymással. A sánta honvéd a kőkereszt mögé vonult, hogy az érkezőktől észre ne vétessék. A kereszt előtt a két férfi meg állott. — Tovább nem kisérlek, mond kezet nyújtva az egyik, jó éjszakát; már nagy idő lehet; még sok teen­dőm van. — Tehát holnap, szól a mély hangon a másik, egy permezet öltött s őszbe csavarodó szálas izmos ember. —• Holnap bizonyosan, jön a rövid válasz. — Én reád Szőregen fogok várakozni, ha éjfélig nem jösz, elveszettnek tartalak és egyedül fogok a táborba menni.­­ Még este megjövök, éjfélkor indulunk. — Késő reggel rakodtass a szekerekre, hogy ezek előbb ne indulhassanak el; a táborban fogytán van­nak a tölténynek ; Temesvár alatt is sokat fecsérel­tek ; legyen gondod rá, hogy minden együtt legyen : tanácssá a mély hangú szálas atyafi. — Úgy lesz bátya, ne félj, mindent elintézek ; de most jó éjszakát. Ezzel elváltak; a szálas férfi balra Szőregnek tartott, míg a másik vissza­indult Szeged felé. Forg­­atjuk.

Next