Pesti Napló, 1852. szeptember (3. évfolyam, 744–768. szám)

1852-09-01 / 744. szám

gadandja, s e fontos, mostani állásában kissé bonyolult kérdést kielégítő megoldás ebbe viendi. PAP ENDRE HÁTRAHAGYOTT MUNKÁI. Kiadják az elhunytnak barátai Kemény Zsigmond és Csengeri Antal. Első kötet: költemények. Pesten ,Emich és Eisenfels könyvnyomdája. 1852. — 208 lap. Ára 2 ft 40 kr. Pap Endre, mint műfordító első rangú, s mint lyricus tiszteletreméltó helyet foglalt el a magyar irodalomban. Fiatalon, életnyarának alig kezdetén hunyt el, közepette legmunkásabb éveinek, midőn egy valóban korszerű és szükséges vállalatra (Cicero fordítása) szentelte erejét, hogy tettel és lélekkel az irodalomnak éljen, melyben már jóhangzatu neve volt, daczára, hogy elfoglaltatásai miatt idejének csak egy részét szentelhető geniusálnak annak előtte. Ily szándékkal költözött a múlt év vége felé Pestre. Többször fordultam meg nála, s ily alkalmakkor gyakran mondá : „más terünk sincs, s mindenkinek kötelessége megtenni, mi csak tőle telhetik.“ „Mit gondol ön , mondá más alkalommal, ha kiadnám verseimet ? s egy példányt mutatott a Vachot Sándor verseiből, mintegy ennyit tehetne, s nekem az alak is igen tetszik.“ Ekkor néhány hétre elhagyom Pestet, s mikor visszatértem, épen akkor vitték a temetőbe. Versei most a közönség kezén forognak, alakban és rendezéssel, milyet az elhunyt óhajtott. Óhajtanék az iskoláról, melyhez tartozott, azon hatásról, melylyel korára volt, néhány szót elmondani. De hogy ezt tehessem, szükség egypár biográfiai jegyzetet előre bocsátanom — mert közvetlen környezetének befolyása működésén észrevehető. Szathmár megye Zsarolya helységében 1817-ben született. Iskoláit részint Debreczenben , részint Sárospatakon folytatta. Első versei ez utóbbi helyt a Parthenonban jelentek meg. Innen joggyakorlat végett Csekére a Kölcsey oldala mellé ment ki, Szathmármegyében főjegyző volt. Ez időtájban indult meg Wesselényi ellen a közkereset, melyre a mentőirat Csekén készült. Itt és Pesten — hová a joggyakorlatok befejezése végett ment, Pap Endre idejének nagy részét e mentőitatra szentelé. Ily egyénekkeli társalkodás Pap Endrére nemcsak befolyásos — mondhatni irányadó volt. Az ellenzék nézeteit magáévá tette — a nélkül, hogy a szathmániak rakonczátlankodása és vesztegetéseiben részt vett volna. Jellemének egyik alapvonása mérsékeltség, szelídség vala—mint, miután a dicsérettel kiállott vizsgálatok után megyéjébe visszatért — közkedvességűvé tette, s csakhamar akkora tekintélyt és befolyást szerzett neki, hogy nemcsak helyzete függetlenné lett, hanem a gyűlésekben is hatálylyal emelt szót. Részrehajlatlanságának szép bizonyítványai a Pesti Hírlap és Erdélyi Híradóban közlött megyei tudósításai. De a pártok ingerültsége a közügyektőli viszszavonulásra bírta , s ez mindaddig tartott, családkörét mind az ideig nem hagyta el, mig a magyar minisztérium magányából ki nem ragadta. Közoktatási tanácsossá neveztetett ki. Az országgyűlésen követ vala , s a világosvári fegyverletétel után haza és innen Pestre költözött. Pap Endre irodalmi működése 1836—51 közti évekre esik. Azon időre, midőn az irodalom már fejleni kezdett, s virágzásának tetőpontját érte el, ő nem annyi teremtő lélekkel, mint ez időkben feltűntek jelesbek, péld Vörösmarty, nem annyi philosophiai komolysággal mint Kölcsey, nem oly gazdag érvel mint Garay , de igen annyi Studium és műgonddal, mint bármelyik. S ha Toldynak azon néhányára illett felsóhajtása : „el kell ismernünk, hogy szépirodalmunk jelen állapotában sem magas pontot nem foglal el, sem oly haladásban nincsen, mely azon félszázad haladásához méltó, mi ez utolsó évtizedet — denekelőtt hiányzik költőink legtöbbjeinél a szükséges készület.“ (A Kisf. társ. Vl-ik közülésében. Évf. IV-k 255 és 256.). Toldy úr felsohajtása általánosan elmondva, elhamarkodott volt — mert ha illett is azokra, kiknek neve már eddig is elhallott, mint az aranyérczből a salak , de kik neve ma is él, s élnie fog, míg Budán magyar lesz, azokra nem illett. Pap Endre akkorban feltűnt még egész fiatal író, egyike azoknak, kiket e vád nem illetett, nem illethetett. Ő is — valamint számosan az idők írói közül — nyelvre és formára nagy műgondot fordítanak. Pap Endre külföldi minták után képezte magát. Gothe, Uhland és Heine — az újabb lyra e három hatalmas óriása, kiktől fordításai is vannak — tanulmányozása látszik meg rajta mindenütt, bármily különböző és egymással ellenkező az irány, mit ezek követtek. Nem beszélünk szolgai utánzásról, eszmék átvételéről, csak iskoláról s általok felállított formák átvételéről s gyakran a modor megtartásáról. A nyelvet nálánál tisztábban senki sem kezelte, annyira, hogy minden során a legnagyobb műgond látszik. Való igaz, hogy ez sokszor inkább rhetoricai mint költői s némely verse egészen oratori hangon van írva, s gondolatok hiányát ezzel igyekszik pótolni — de még e versei is annyira dallamosak és tiszták, hogy az olvasóra kedvező benyomást gyakorolnak. Pap Endrében sok sentimentalismus és kedély vala — tulajdonok , miket a német iskolától sajátita el. Ezért nem lehet őt a magyaros költők közé sorozni — mert ezeknél, mint legtöbbnyire a keletieknél, hiányzik az. De ez épen nem hiba — ellenkezőleg mennél több oldalú egy nemzetnek irodalma, annál fejlettebb, gazdagabb. Látjuk, a műveletlen népek zenéje alig áll egypár hangból, míg a műveltebb eke hány hangot nem ölel régiójában, így az irodalom is. Mert Pap Endréből csak népköltő nem lehetett volna — de azért munkái lehetnek becsesek. Szinte nevezetes érdeme, hogy az eszmékkel tisztán bánt. Alig van verse, miben ne volna meg a szükséges lyrai kerekség és egység. Aztán a formára is sok gondot fordított — dicséretes tulajdonok, legkivált oly, mely elismert műbírálói egyikét az általunk is idézett keserű felsóhajtásra ingerlő. Sokaktól hallottam felhozatni, hogy eszmékben nem volt gazdag. De soha sem kell feledni, hogy eszmegazdagságot csak génieknél lehet találni — s a mi irodalmunk, ha fiatal óriásokkal el is van árasztva , de koránsem géniekkel, — mert csak ilyenekkeli bővelkedés tenne oly embert, mint Pap Endre fölöslegessé, kinek csinos tolla, szép veneje s bámulandó műgondja volt. Munkáit ekkor öszvegyüjtve látni valódi nyereség irodalmunkban — akkor midőn divatba kezdett jőni, hogy a minden formát s tisztaságot lábbal taposó fiatal óriások egész kötetnyi versek özönvizét árasztják a bűnös és bűnhődő földre. Költeményei chronologiai rendben vannak közölve azon három fő szakaszban, melyből az első kötet áll. E három szakasz : dalok, balladák s külföldi költők. Első szakasz: Dalok 1836 — 1841. E szakasz két cyclust foglal magában : lobbok és dalbokréta. A lobbok 14 apró két strofás költemény; mindnyája szerelmi vers, epigrammi éllel. Első próbák közé tartoznak, bár néhányában csinos fellobbanását látjuk egy költői léleknek. Például a XIII-dik számúban megragadó gondolat igen correctul van kivive. A dalbokrata 12 költeményt foglal magában. Általános színezete e daloknak rajongás és sentimentalismus — többen elvétett irányban, sükerülten néhánynál. Az 1 és 2-ik (dalforrás , kék szemről) tévesztett iránynak; a III. (Andalgás) gondolatában kedélybe menete néhol prózai, IV. (váró leány) formája csinos; V. (Betina arczképe) a kidolgozás finom; VI. (Dal a kebelről) csinos gondolat; VII. (eladó legény) kedélyes correct vers ; de ezek sorozatában legszebb a VIII dik számú éjji dal, melyet correct, kerek eszme dús lyrai költeménynek nevezhetni; a IX. (Tavaszdal) X. (Szivörvény) XI. (Népdal) jelentéktelen dalok XII. (tavaszdalok) szép gondolat jól kivive. E korszak a legszegényebb , de már itt is látunk maradandó becsű verseket, bár ha Pap Endre geniusa itt még a fejlődés fokán állott. (Vége követ.) •" J — «WfiÉIM|91|n----- I V szükséges ostromló szerekről nem gondoskodhatva, tétlenül kényteleníttettek végig nézni az elemek előharczát. Farkas Miklós csapatjával a Szentgyörgyi, Kákmándi a Szentmihály kapuján tettek ugyan egy próbatámadást , de a várbeliek oly erős kereszttűzzel fogadták , hogy a támadók visszavonulni kénytelenek valának. Folytatjuk. » VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK — Szombaton 1852-ik évi September 4-kén délutáni fél 5 órakor, fog a pesti testgyakorló intézetbeli növendékek idei próbatéte tartatni, melyre a t. ez. közönség ezennel tisztelettel meghivatik. Az első sor ülés kizárólag hölgyek számára van fentartva. Az, ez alkalommal megkivántató több rendbeli kiadások fedezésére a bemenetnél felállított pénztárnál egy belépti jegy ára 10 perra határoztatott meg, a nélkül, hogy a nemeskeblü látogatók jótékonysága megszorittatnék. — Belépti jegyek az intézetben is válthatók. A vizsga után 14 napi szünidő leend, mely után , a meddig az idő kedvezni fog, a gyakorlatok a szabadban folytattatnak. Előforduló gyakorlatok: 1. Arczmenet. 2. Kézgolyókkali kargyakorlatok. 3. Erőgyakorlatok függő botokon. 4. Karfagyakorlatok. 5. Nyújtozógyakorlatok vízirányos póznán. 6. Gyakorlatok függőleges létrán. 7. Szökőgyakorlatok. 8 Faláboni viaskodás. 9. Birkózás. 10 Piramis mászóköteleken. 11. Ugrás távolságba. 12. Mászás gerendákon , köteleken és magas póznákon. 13. Minden testgyakorló gépem mászás. Kellemetlen időjárás esetére a próbatér következő hétfőn tartandó. A pesti testgyakorló ii fizet igazgató választmánya által. •— Irodalom a napokban jelent meg következő czimű iskolai tankönyv: „A természetrajzbani oktatás alapvonalai: I. füzet Állattan (zoologia), mely egyszersmind az „Embertant“ magában foglalja. Irta Minikus Vincze , zirczi cisz. r. tanár. — E természetrajz az iskolai új tanszervezet (Entwurf) szellemében készült s leginkább a gymnasiumi ifjúság kézikönyvéül ajánltatik. Terjedelme 15 ív, ára 50 pkr. Minden hiteles könyvkereskedésben megkapható; megrendeléseket szintén elfogad Pesten Szabóky Adolf úr; Egerben , Pécsett és Szék. Fehérvárott a gymnasiumi igazgatóság. A baromvásár a legélénkebbek közé tartozott. Magyarország különböző vidékeiről a vevők nagy számmal jelentek meg; szarvasmarha kitűnőleg jó áron kelt. A vásárra hajtott marha egészségi állapota megvizsgálásával két bizottmány foglalkozott, melyek közül egyik a szarvasmarhára , a másik a lovakra ügyelt fel. — A pesti evang. esperességi tanoda i. é. September hó 6-kán ünnepélyesen meg fog nyittatni, mely alkalommal a felsőbb leánytanoda megválasztott tanára Pfltzner György úr hivatalába beiktatik. A September 6-kán megelőző napok a növendékeknek az igazgatót illető tanárok általi fölvételére vannak kitűzve. .. Ajánlkozás. Azon t. szülőknek , kik Pesten gyermekeikhez tanítót vagy nevelőt kívánnak, — egy, az orvosi tant hallgató, a nevelői pályán jártas , s tudományosan kiképzett egyén magát ajánlani , és ajánltatni bátorkodik. Bérmentett tudósítást elfogad az orvosi egyetemi házmesternél. Tudományos értesítés. Tanodáink uj szervezete következtében egyetemes oktatási ügyünk szinte új stádiumba lépett. A többi javításra célzott reformokat ezúttal mellőzvén, kiemeljük különösen a természettudományoknak saját jogaikba helyezését, s a rendes oktatási tantárgyak közé fölvételét. Mert csakis azon államban számíthatni a tudományos műveltség gyümölcsöző eredményeire, melyben a természettudományok kellőleg, azaz nem az iskola, hanem az élet számára taníttatnak. Ámde a természettudományok mind a tanítótól mind a tanulótól többet követelnek, mint a mennyi puszta szobatudományosságra szükséges. Az istenész, a jogtudós, a bölcselkedő, a költő nagy emberré válhatik tanuló szobájában, a csillagász, ablakából mérheti meg a világok forgását, s halhatatlan névre tehet szert. Nem úgy a természetvizsgáló, a természet minden szépségeivel azt kívánja, hogy azt saját műhelyeiben lessük meg. A természettudományok mezején főleg a természetrajz az, melyet pusztán könyvből, legyen az methodicai szempontból még oly ügyesen szerkesztve, tanulni nemcsak teljes lehetetlen, hanem lélekölő is, az ily tanulás elöri a természet iránti szeretetet, s közönyössé tesz annak szépségei iránt. A természetrajzra nézve tehát, s amit e helyen különösen meg akarunk említni , az állattanra czélszerű s jól rendezett ép gyűjtemények múlhatatlanul szükségesek. Honfiaink közül többeket számíthatunk, kik természeti tárgyak gyűjtésével foglalkoztak, s foglalkoznak; ezek közt azonban méltán kiemelhetjük Mihálka Antal urat, ki már több év óta fáradhatlanul munkálkodik természetiek gyűjtögetésével, nem csupa kedvtöltésből , maga számára, hanem hogy rendezett gyűjteményeit honunk tanodái számára használatul fölajánlja. Ha valaki, ő bizonyosan az, ki szakadtig a mellett áll, hogy a természetrajz könyvből sohasem , hanem egyedül nézlet által tanítható. — Szerinte, és igen helyesen, a könyvnek, csak a gyűjtemények leltárának kell lennie, melyben a tanítvány a látottakat fölkeresvén, azokat megolvasás által emlékébe igtathassa. Ez után működött ő eddig, mint gyűjtő s tanító, s működik fáradhatlanul jelenleg is. Ily czélra készítette el e napokban rovargyűjteményét al- és fel-gymnasiumok s magán nevelő-intézetek számára , melyekben a rovarok seregének mindenik osztálya, a legépebb példányokból összeállítva, képviseltetik. Volt alkalmunk e gyűjteményeket megszemlélni, s egyedül csak az igazság mellett szólván, azokat az al- és félgymnasiumok t. cz. igazgatói, magán és leánynevelő intézetek, szülők, s mindazok figyelmébe méltó joggal ajánljuk, kik a természetiekben gyönyörködnek. E gyűjtemények kaphatók, valamint ezután is megrendelhetők Mihálka Antal úr lakását, Pesten, városházatcza, 1. sz. első emelet. (Beküldetett.) KÜLFÖLD. ■ Francziaország- Paris, aug. 26. — A Moniteur közzétette tegnap az eseményt a bordeaux-cettei vasutengedély, valamint a Garonne-csatorna, a narbonne-perpignan s a bordeaux-bayonnei vasutengedély iránt. A hivatalos lap nem hivatalos részének hasábjai folyvást a megyei tanácsok felírásával vannak telve. Különösen ma 18 megyei tanács felírását teszi közzé. Ezek közül 18 az állodalmi hatalomnak Napoleon Lajos kezében megszilárdítását s állandósítását, három pedig az örökös császárságot kívánja. A kormány telegraff után folyvást kap felírásokat a megyei tanácsoktól, azoknak száma már összesen 49-re megy. Többnyire mind az állodalmi hatalom állandósítása s megszilárdítására szavaznak. A Patriot úgy találja, hogy a rhone-torkolati és gironde megyei felírás, szabatos kifejezése által különösen híven tolmácsolja a lakosság érzelmeit. __Minden lapban következő hivatalos helyreigazítás olvasható. Több lap említette volt, hogy a Francziaország s Spanyolország közt a határszéli kérdés fölött folyt tárgyalások megszakadtak. Azt hisszük, bizton állíthatják, hogy e hir alaptalan, s hogy a két illető fél által kirendelt vegyes bizottmány munkálkodása csak ideiglenesen van felfüggesztve. A villanytelegráf, — London-Paris-Lyon közt — mint mondják, a szardiniai kormány költségén meg fog hosszabbíttatni Chamberyn át Turin, Genua s Spezziáig, Spezziától a tenger alatti telegrafi társaság egy gutta percha kötelet akar vezetni Szardinia szigetére ; onnan a franczia kormány a villanyvezető sodrony Ajaccion át Bonifazio tengerszoroshoz vezettetné. De Bonelli terve még továbbra terjed; ő a tenger alatti telegrafot Tunisig akarja vezetni. Francziaország a telegrafvonalakat Tunisból Algierba, Anglia pedig Tripolison át Kairó, Alexandria és Suezig vezetné. A Rhône megyei lapok szerint a Rhône és Saône kiütése által nagy vízáradások okoztattak. A kormány telegrafi tudósítást kapott, melyben jelentetik , hogy a Rhőne újra visszahúzódott medrébe partjai közé; de a viz lassan foly le, s még sok község viz alatt van; a Saône is apad újra. A szajnamegyei rendőrfőnök a lőporárusokat felhatalmazta minden — engedelemjegygyel ellátott vivőnek —két kilogram mennyiségig adni el puskaport. Ez azért történik, hogy szajnamegyei vadászok lőporral láttassanak el, miután e megyében a vadászat megnyittatott. A herczegelnök a montreali püspöknek 2000 francot küldött át az ezen városi tizkárvallottak számára . A „Pays“ Amédé de Césenától, a „Patrie“ volt szerkesztőjétől egy vezérczikket közöl, melyben bizonyítja, hogy a császárságnak legkevésbbé sem háború a czélja, hanem csupán a békesség. A czikk végén azt mondja: „Európa mostani közhangulata mellett nincs mezeje hódítónak; maga Francziaország nem képes többé Caesart szülni; legfelebb uj Augustust adhat a világnak.“ — Múlt január havában a katonai bizottmány D... asszonyságot Algierban exportartiora ítélte volt; e nő politikai exaltatioja szocialistikus cselszövényekkel elegyedése által vonta volt magára a figyelmet. De az in contumatiam elitélt nő azért folyvást Parisban tartózkodott, és hogy a hatóság nyomozását tévútra vezesse, párisi ismerőseinek leveleket irt Londonból, melyeket boríték alatt Londonba küldött, hogy ottan postára tétessenek. De D... asszonyság tegnapelőtt lakásán elfogatott. — Cambraiban a rendőrség levétetett egy kék zászlót, melyen tövisekkel környezeti liliom volt látható e jelszóval: „Sicut lilium inter spinas.“ — Daczára annak, hogy a hatóság a kutyák által okozható szerencsétlenségek meggátlására nagy gondot fordított, fájdalom , mégis több víziszonyi eset adta elő magát. Egy ifjú , 26 éves nő , csendőrkáplár neje , ki három hónap óta Páristól nem messze, Passyban lajlott, egy kis kutyát tartott, melyet rászoktatott volt, hogy ajkait nyalja, úgy látszik, hogy a kutya ily módon közölte vele az ebdülit, mert meg nem marta. A nő, amint lélekzetét több nap előtt nehéznek s torkát szorultnak érzé, a bajt nyakfájásnak tulajdonította, hogy haját meggyógyítsa, édes italokat vett be, melyektől azonban még roszabbul kezdte érezni magát, és erőt kelle vennie magán , hogy az italokat lenyelhesse. Azonban a kór jelei nem tűntek még úgy elő, hogy meggyógyítását ne lehetett volna remélni. Csak miután az orvos vérszipókat rakatott, tört ki a betegség egész hevességében. A nő irtózatos kínjai 24 óráig tartottak , midőn aztán életének véget is vetének. — Oise megyének egy községében, egy veszett eb hét személyt mart meg , s mind a hét meghalt ennek következtében. A község elöljárója azért forma szerint kutyavadászatot tartatott ottan , s minden kutya a községben irgalom nélkül kiirtatott. — A „Journal de Cher“ jelenti, hogy a Loiret megyei volt főnök Páréira az aug. 15-diki kegyelmezettek közt van. — A „Courier de Havre“ jelenti Cayenneből, hogy Daung deportált fegyencz, ki a tengeri törvényszék által örökös kényszerített munkára ítéltetett el, mivel egyik deportált társán gyilkosságot akart elkövetni, a guyanai kormányzó parancsára az „ördögszigetre“ tétetett ki. „Styx“ hajót veres ing s nadrágban hagyta el, nyakán lánczczal; neki e puszta szigeten egyedül kellene élnie. — Marennes kerület több választói óvást adtak volt be Murát herczegnek megyei tanácsossá történt elválasztatása ellen. A megyefőnökségi tanács a felhozott sérelmeket nem találta eléggé okadatoltnak , s a választást érvényesnek nyilatkoztatta. — Az elyséei égés története még mind nincs feledve. Több fontos papír eltűnt ekkor, s azt hiszik, némely compromittált egyének többet tudnak a tűz felöl, mintsem eddig hitték. A törvényszéki vizsgálat még mindig foly. Már több magas állású személy is kihallgattatott. Páris, aug. 26. — A mai Moniteur tartalma több tekintetben érdekes. Hivatalos részén kívül három különös czikket vagy jegyzéket hoz. Az egyik válasz a Times-nek, mely naponta meglehetős hevesen támadja a dolgoknak Francziaországban újonnan alapított rendjét. A válasz élénk, összehasonlítja az angol s franczia institutiókat, s a Moniteur az elsőséget nem az angoloknak adja. Ámbár alkalmasint nemcsak a Times a vele a többi angol lap lesz az, kit a Moniteur okoskodása meg nem győz a mostani franczia institutiók felsőbbsége felől. A második jegyzék ezérja hivatalosan constatirozni a népesség lelkesedését az államfőnök irányában. A harmadik az elnöknek nem sokára teendő déli francziaországi útját tárgyalta. A Times ellenében a Moniteur következőleg szólal fel: „Többször volt alkalmunk megjegyezni, minő roszakarat tűnik több angol hírlapczikkekből a franczia kormány irányában; míg azonban ez csak személyekre vonatkozott, hallgattunk; most azonban már az egész nemzetet támadja, s a felelet kötelességünk. „A Times egyik utóbbi czikkében minden gyalázatot felhord Francziaország ellen, összehasonlítja az alvilág országával, s örökös gyermekességre kárhoztatja. „Ha a Times egy nép orgánuma lenne, úgy felboszankodhatnánk megtámadásain, de dec. 2-ka óta csak ellenséges pártok tolmácsa, s mint ilyen , csak részrehajló ellenzéket képviselt, s mint ilyen, minő hitelt érdemelnek ítéletei ? Kinek kötelessége magát azoknak alájövetni?