Pesti Napló, 1852. szeptember (3. évfolyam, 744–768. szám)
1852-09-16 / 756. szám
1852 harmadik évi folyam. előfizetési föltételek. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k.p. Egy hónapra 1 ft 30 kr p. Félévre 10 „ ,, „ jÉvnegyedre 4 „ — ,, ,, A havi előfizetés, mint a I „,,, a számonkinti eladás isikere ' ” ” ” megszűnt. [Egyes szám A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, uri-utcza Lakért ház 8. 756 PESTI NAPLÓ. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. Csütörtök, sept. 16-án-HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK.Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ“ 1852-diki october-decemberi évnegyedi folyamára. A„PESTI NAPLÓ“ jövő évnegyedre is jelen alakját megtartandja. Béltartalmát illetőleg a szerkesztőség különösen a közlések gyorsaságára és sokoldalúságára fordítandja figyelmét, s általában mindent elkövetend, hogy a t. közönség megelégedését minél nagyobb mértékben kiérdemelje, mit annál inkább hisz elérhetni, mivel siikerült többeket publicistáink elismert jeleslejei közöl dolgozótársakul megnyernie. — Azonkívül intézkedtünk, hogy mind fővárosi naplórovatunk — különös tekintettel a fővárosi közéletre, s minden közhasznú, tudományos és művészeti intézetekre, mind vidéki híreink, eredeti levelezésekkel gazdagítva, minél élvezetesbek legyenek. Lapunk mntára érdekességének kiemelésére megemlítjük, hogy legjelesebb íróinktól hozank szépirodalmi dolgozatokat, s azokon kívül érdekes könyv- és színbirálatokat. — Figyelmeztetjük különösen a t. közönséget, hogy a műtajban october 1-vel Jókai Mórnak egy új történeti regényét kezdendjük meg, mely a köztetszéssel fogadott „Erdély aranykorának“ folytatását képezendi. Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve félévre 10 forint, — évnegyedre 5 ft p. p. — Pesten házhozhordással félévre 8 forint, — évnegyedre 4 ft p. p. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri utcza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. __Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesitetni kérjük. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos, gr. Grünne, valamint számos fényes környezettől kisérve, megérkezett. A pályaudvarnál ő Felségét a katonai és polgári kormányzó ur, Albert Főherczeg ő cs. fensége, Erneszt főherczeg ő cs. fenségével, Magyarország herczeg-primása ő főmltgával, továbbá az itt létező katonai és polgári hatóságok főnökei várták, mind teljes egyenruhában és díszben. A legalázatosabb hódolat legkegyelmesb elfogadása után ő Felsége a cs. várba Budára ment, hol a lépcsőnél a várparancsnok b. Dietrich alnagynak és a város polgármesterének magukat bemutatni megengedtetek. A pályaudvarban Pesten, a legmagasb lak előtt Budán gránátos századok voltak felállítva, kik a szokásos katonai tisztelgést teljesítik, míg alant a zenekarok a néphymnust játszák. Mindamellett, hogy a mostani legmagasabb megérkezésnél minden ünnepélyes elfogadás tiltva volt, Pestbuda lakosai, újabb bizonyságául nemrég tényleg constatkrozott őszinte ragaszkodásuknak, nem engedék magukat megfosztani attól, hogy a közösen tisztelt Országfejedelem iránt még késő estre is forró tiszteletöket ki ne fejezzék, mi a mindenütt számosan jelenlevők élénk örömnyilvánitásaiban talált szavakat, s az által is talusitva jön, miszerint az után, melyen Ő Felsége kocsiban elhaladt, minden ház, a mennyire az idő rövidsége és a sietség engedő , kivilágittatott, s az utczákon mindenütt fáklyák és szövétnekek égtek. Egy csekély gyengélkedés nem engedő, hogy Ő Felsége ma termeit elhagyhassa. (M. H.) A BUDAPESTI KERESKEDELMI S IPAR KAMARA JELENTÉSE. 1852. II. A dohánytermesztést illetőleg, melynek viszonyaira a nálunk is behozott államegyedárusság lényeges befolyást gyakorol, a kamara elismerést érdemlő nyíltsággal fejezte ki nézeteit. „Az egyedárusság behozatala óta a dohánytermesztés sok tért vesztett, ezért ugyan nagy részben némi nemzeti ellenszenvet lehet okozni, mely azonban csakhamar elenyésznék, ha pozitív anyagi előnyök kínálkoznának a dohánytermesztőknek kárpótlásul az egyedárusság- és ellenőrködéssel járó bajokért; hogy pedig az eddig nem történt, a kamara annak véli tulajdoníthatni : a) hogy a termesztés a szükségesnél szigorúbbnak látszó ellenőrködés alá van vetve ; b) hogy a megállapított legkisebb beváltási árak, amiatt, hogy az egyes áttételek egymástól igen nagy távolságra esnek, nem nyújtanak biztos alapot a termény felszámítására; c) hogy a magánvevők versenyzete igen szűk korlátok közé szoríttatott. Mert Magyarországon, hol eddig élő semmi nemű terményzés körül legkisebb korlátozás nem létezett, már maga a termesztési engedély, leginkább a vele egybekötött formaságok, s aztán az ellenőrködés és a termény beszolgáltatása körüli vesződségek miatt, nyomasztónak tetszik, s a kamara úgy vélekedik, a termesztési engedélyek nélkülözhetők lennének, és dohányelsikkasztásokat azzal lehetne megelőzni, hogy a termesztőknek bizonyos mennyiségű hosszúra vágott dohány szolgáltassák ki, minőt gép nélkül nem állíthat elő. A mostani beváltási árakat, kivált három évre megszabott áttételek mellett, a kamara igen csekélyeknek találja, minthogy ily időköz alatt jöhetnek közbe oly események, melyek az ár felemelését teszik szükségessé, különben a dohánymivelők közül többen könnyen más jutalmazóbb czikk termesztésére adhatnák magukat. Az árakat oly magasra kellene tenni, hogy a termesztő legalább azon hasznot kapja, mit neki más termesztmény is megadna, így p. o. a kincstár már ezelőtt a szegedi állomásra nézve egy mázsa dohány árául négy pozsonyi mérő búza árát határozta volt. Továbbá a tarifának a dohány különböző minőségei szerint oly módon kellene szerkesztetnie, hogy a termesztő biztosan számíthasson valamely árra, s minthogy minden dohány (kivévén rothadt s fagyottat) használható vágódohánynak, egy áttételnek kellene lenni a legalábbvaló fajtára nézve is; továbbá a jégvértes szakadozott leveleknél, melyek azonban vágódohányul használhatók, nem kellene az árból annyit lehúzni, mint most. A kamara jelentésében azt is megemlíti, hogy a dohánytermesztés buzdításául a dohányföldeket, melyeknek kiterjedése legfelebb 100—120,000 holdat tesz, adómentessé lehetne tenni, mi a kincstárnak évenkint 50—60,000 forint áldozatot okozna. Szükségesek lennének továbbá minta-dohánytermesztő-intézetek, jutalmak kitűzése legjobb termesztmények számára, s hasonló eszközök. De a hazai dohánytermesztés emeléses nemesítésére leghathatósabb eszköz lenne, ha a termesztőnek lehető legszabadabb mozgás hagyatnék terménye pénzzé tételében; mert ha a dohány a kiviteltől eltartatik, úgy a külföld, hol pedig eddig elő a magyar dohány jó hírrel birt volt, más országokból fog dohányt vásárolni, s akkor nem lesz könnyű feladata régi piaczot visszaszerezni. Eltartatik pedig némileg a kiviteltől,mert a kivitel csak arra engedélyt nyerők által eszközöltethetik meghatározott mennyiségben. S oly versenyzet, mely csak engedélyezett vevők által gyakoroltatik külföldön, a termesztőnek nem igen válhatik hasznára, mert a kevés számmal létező engedélyezett vevők egymás közt könnyen összebeszélhetnek, s annak következtében, ha külföldön a dohány jobb áron kel is, annak soha sem veendi hasznát a termesztő. A kender-termesztés s annak kelete folyvást növekedőfélben van , az utolsó évek alatt a kenderárak csaknem megháromszorosodtak. De a kender termesztése még sok kívánni valót hagy. A lentermesztés hátrább áll, s valamint az országban mindenütt, úgy a kamarai vidékben is leginkább a szegényebb osztályok házi szükségére termesztetik. Pedig Magyarországon a lentermesztés körül kellő buzdítás és oktatás által rendkívülit lehetne tenni. Egy jó repetearatás eredménye 4—500,000 köbölre tehető. Gubacs évenkint 150—200,000 mázsa gyüjtetik. Az erdőgazdálkodás Magyarországon még igen gyenge lábon áll. Sok erdőbirtokos nem ismeri az erdő becsét, s csak vágatja az erdőket, s nem gondol ápolásával. Az erdészet emelésére a kamara leghatályosabb eszközöküt jelöli ki: a) az erdei szolgalmak megváltását; b) minden községek, testületek, zárdák, egyházi s alapítványi jószágok tulajdonához tartozó erdőknek állodalmi felügyelet alá helyezését; c) minden magán erdőbirtokosok rászorítását, hogy erdőiket csak vizsgált erdészekre bízzák; erdészeti iskolák felállítását; s addig is e) felelős kerületi vizsgálati bizottmányok felállítását, s f) minél előbb egy szigorú erdészeti rendtartás kiadását. A jelentés, további folyamában áttér a marhatenyésztésre. Tekintve az 1850-diki összeírás eredményeit — miszerint a pest-budai kerületben van 264,656 10, 144,043 ökör, bika, bivaly, 176,302 tehén, 1,133,234 juh — s a marhatenyésztés állását a föld termőképességéhez és a takarmány erejéhez hasonlítva, azt mindenesetre várakozáson alulinak kell elismerni. Ennek okát a kamara részint okszerű marhatenyésztés megalapítására szolgáló intézetek hiányában , részint a megváltozott birtok-s gazdászati viszonyokban keresi. Pedig annak meghonosítása a közbirodalom magasrendű érdeke által igényeltetik, hogy az összes birodalom idegen lovak s idegen marhák behozatala alól emancipáltassék, és igy az ezekért évenkint külföldre menő tetemes öszszegek az állodalomnak megtartassanak. Különösen TARTALOM. Telegráfi tudósítások. Ő Felsége Budapestre érkezése. A budapesti kereskedelmi s iparkamara jelentése. Az osztrák birodalom állam jövedelmeinek kimutatása 1852-re. Hivatalos. (Kinevezések. Megkegyelmezések.) Nagy-Kálió. (Népmulatság. Szinházügy.) Vegyes hirek s események Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország. Helvetia. Olaszország. Törökország.) Legujabb. (Páris. Athén.) Egyházi s nevelési ügyek. Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Dunavízállás). Mfstár. (A rémes vacsora. Történeti elbeszélés Dózsa Dánieltől. Budapest, sept. 16-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Nápoly, sept. 6. — a kir. fensége a módénál uralkodóig ide érkezett s 4 hétig itt mulatand. Florencz, sept. 10. — Guerazzi rosszul érzi magát ; a vádirat ma olvastatott fel. Turin , sept. 10. — Az orleansi herczegnő Gervaist még nem hagyta el. Hallomás szerint a köztársaság elnökét déli Francziaországban teendő útjában a piemonti hadminiszter üdvözlendi. Ferrara , sept. 10. — A Pó-hajózási bizottmány ma Negrelli elnöklete alatt üléseit megnyitotta. Pest, sept. 15. Alig telt el egy hónap, mióta ő cs. k. Apostoli Felsége hosszabb legkegyelmebb mutatás után Magyarországban , innen távozott, s már újra részesülnek a testvérvárosok azon mélyen érzett szerencsében, a Felséges Fejedelmet ismét itt láthatni. Mindjárt délután, tegnap 12 órakor, azon pillanat, melyben ő Felsége az ország határát átlépte, a birodalmi zászlónak a várra feltűzése által jeleztetett, s egy ágyudörgéssel ünnepélyesen üdvözöltetett, mely ,,Albrecht főherczeg“ hadigőzösről a Duna közepén hangzott, s a vár lövegei által soká viszhangoztatott. Ó cs. k. Apostoli Felsége estve kevéssel 7 óra után különvonattal az udvari kocsiban Károly Lajos, Vilmos és ifj. Rainer főherczeg urak Ő cs. k. fenségük, továbbá a Felsége I. fősegéde A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. RÉMES VACSORA Történeti beszély. Dózsa Dániel-lal. (Folytatás. *) XVII. Ki írhatja le Margit kétségbeesését? Ő atyját szerfölött szerette, miután minden szerelmi vonszódásai meghiúsultak, a gyermeki szeretet volt még, mely betölté a szenvedélyes hölgy egész érzelemvilágát. Épesztő szivét egy szomorú önvád , midőn atyját Lódi martalékául tudta, s érzé, hogy az aljas férfi az egykor tőle nyert szerelmi remények által hivatott fel a végletekre, gyűlölte őt most inkább, mint szex) Lásd P. N. 752-dik számát, tette valaha. Undorral gondolt azon alakra, mely egykor őt bájolá. Atyja hóhérát látta most abban, kit egykor testvérének óhajtott. Nevelte szenvedését az, hogy Menyhért is ekkor családi ügyek miatt távol vala. Csak Kis Farkas volt, kinek ragaszkodásáva s kifogyhatlan nemeslelküségére támaszkodhatott. E kifáradhatlan buzgalom ifjú viszonyai által sikerült Margitnak kihallgatást nyerni Bástánál, de a képzelt szerencse mi eredményt sem hozott. A mogorva fővezér durván, vigasz nélkül bocsájta el a leányt. Búsan , leverten tért vissza Margit szállására, hol nénjének s Iíia Farkasnak keserűen panaszkodott sorsáról. — Mi lesz atyámból ? Ah Básta úgy ellene van bőszitve! szemeiből olvastam atyám halálitéletét. Megölik őt, megölik őt! — Ne remegj kedves angyal, szólt Kis Farkas, megragadva a leány hó kezeit, atyád nincs veszélyben. Ez csak Lódi valamely személyes boszujának üldözöttje, de ez üldözés csak addig tarthat, míg ügyek ellátását húzhatják. Megtudtam, hogy Matheus Hóditól meg van vesztegetve az ügy lehető hátráltatására , s a foglyok kínzására. De nekünk is lesznek aranyaink azok részére, kik Matheusnál többet tehetnek. Most arany a törvény. Atyád ügyét már tisztába hoztam; az ellene emelt vád alaptalan, mert tárgya megelőzi Básta kegyelmezési okiratát. Ok lehet-e reményünk? mivel van apám vádolva, nem való az ? — Egy széttépett levél a vád alapja, melyet atyád is kikérdeztetve, saját kéziratának vallott, de ez még Székely Mózes föllépése előtt kelt. Fehérvár ostromakor Spinosa lelte föl azt Farkas Miklós öltözékeiben , s azonnal Matheushoz küldé. Lódi felismerte atyád kéziratát, s vádat emelt Bástánál, vádját a levél oly darabjaival igazolván, melyekről a dátum és Székel Mózes neve hiányzott. Ő ez egész ügyben egyetértett Matheussal, de az ég rajtunk is segített. Itt kedves Margit a levél elrejtett darabkáit sükerült kezemre keríteni, átadom nagysádnak. Még egy kihallgatást eszközlünk Bástánál, akkor fölfedezended e gyalázatos ármányt, melyet csak tévedésnek fogsz nevezni, minthogy Lódi Bástának kegyencze. Hiszem, hogy az ég segíteni fog rajtunk, az adatok által atyád mentve lesz. Rejtse el ezeket kedves nagysád, mert engem is Lódi már szemügyre vett, s ki tudja, mi történhetik velem ! Alig rejtheté el Margit az iratokat, a terem ajtaja fölnyilt s Lódi lépett be. Margit a mint megpillantó őt, élénken sikoltott s szemeit kezeivel eltakarta. — Margit s szólt Lódi, kétségbeesve talállak, bocsáss meg, hogy még atyádon nem segíthettem. Ne aggódjál miatta, isten után mentve lesz ő. — Távozzék kegyelmed ! nincs szükségem segélyedre, nincs szüksége atyámnak is, ki büszkébb, hogy Vera árulójának kegyét elfogadná. — Nem értem nagysádot, szólt megütközve Lódi. — Mindent tudok. Távozzék kegyelmed, szőjjétek Matheussal ármányaitokat, elég becsületes embert hurczoltatok már a vesztőhelyre. Meg tud halni atyám is úgy , mint mások meghalának általatok. . •— Margit s ezek irtózatos vádak, látom, hogy valamely cselszövényes rágalmazó elkárhoztatott nagyság előtt, szólt zavarral Lódi. — Avagy azt véli kegyelmed, nem tudom, mint terveltétek ki Matheussal atyám sanyargattatását, egy levél miatt, melyet egykor Spinonától kaptatok