Pesti Napló, 1852. november (3. évfolyam, 796–819. szám)
1852-11-26 / 816. szám
1852. harmadik évi folyam. előfizetési föltételek. Vidéken: Pesten Bt5 f. — k- f. | így hónapra 1 fi 30 kr p. Brnesysdre 4 „ — „ „ 8 n ~ ii « Bfye* nim . . 4 „ „ Félévre 10 1«— ii ii AUTi.ia»»ti.,int.|Fil.Trt «sasioekiah ala das a ■efaaAat.______ PESTI A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyafi ifyott tárgyasé pedig EHICH G. úrhoz intézendő, Őri utcaa Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Uri utcza 8. ix Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. 816 Péntek, nov. 26-án. FÜRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Sirgetének négy hasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre fefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajcárjával számítatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkezző-hivatalába legjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünnep utáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. TARTALOM. Taalgy. Leveleségek. (Pária : A nyilatkosványok. Jeromos hereseg és fia. A koronázás napja. Uj senatorok. Lamoridére. — Berlin: A kormány várandó előterjesztvényei az alkotmány revisióját illetőleg. Belügyminiszter lemondása. Vegyesek.) Hivatalos. (Érdemrendjelak elfogadására adott legfelsőbb engedély. — Uj szabadalmi törvényt hatályba léptető császári nyílt parancs. — Kinevezés. — Az érsz. törv. és kormánylap XX. darabjának tartalma.) Fővárosi hitár. Vidéki kirak. Amtrii. (Bécsi hírek és események ) Franciniorszég. (Az Ind. balga a hadsereg leszállításáról. Hamis hirek terjesztése. Vieillard és Thibaudeau a senatus-consultum allen. Butenval Turinban. Franciaország is Belgium viszonyai.) Nagybritannia. (Parliamenti tárgyalások. Orosz vaspálya-kölcsön. — Stat. adat Wellington bg temetéséhez.) Németország. (Berlin. Frankfurt. München. Mainz. Pozen. Weimar.) Dánia. (Volksbing ülése.) Svédország és Norvégia. (A király egészségi állapota. Olaszország. (Gyorskocsi kirablása sat.) Görögország. (Trónöröködés kérdése.) Törökország. (Sarijevo.) Tanis. (A bey haláláról hír valósul.) Perzsia. (A Babis-sektáni kegyetlenkedések.) Legújabb. Talagrafi taicsitások. ▼ agyasak. (Nemzeti szinház. Börze.) ■ A tár. (A pesti cs. k. egyetemi jog- * status tudományiszak általános kimutatása.) Budapest, nov. 26-án. Pest, nov. 25. Az uj tanszabadsági rendszer egy kedves tüneménye fekszik előttünk. A kolozsvári r. kath. nyilvános teljes gymnasiani évkönyveinek első füzete. Nem e szerény füzet az, mely bennünket örömre ragad Erdély legelső gymnásiumának óhajtott kitűnő állása miatt, hanem a szellem, mely azt, ha mint belőle látszik, a főtanodát átlengi. És ez nemzeties művelődésünk, a faji hajlamok s természetes ösztönünk által kijelölt iránybani haladásunk s polgárisodásunk szelleme. Tudjuk mi, hogy egy nemzet bármely önálló művelődése s civilisatiója csak egy ág a nagy folyamösszegből, mely a világ, az emberiség köztökélyesülésének oezeánjába ömlik; de valamint a tengerek erei különféle alkatú s égaljú hegyekből fakadnak, úgy a világ közműveltségében a mindennemű s fajú nemzetek és népek különféle nyelveken és jargonokon eszközlött haladásai összefolyhatnak. Azért nemzeties művelődésünk nem hiú álomkép, sőt a legfőbb hatalom védpajzsa alatt álló valódiság, s amint az előttünk fekvő évkönyv mondja: „Az összes birodalom érdekében hozott, s magyar fajunkra kiterjesztett, mély állambölcseséget tanúsító legkegyelmesb rendeletei Felséges Urunknak legalább oda mutatnak, hogy fejedelmi gyárakatok ajánlkoznak legszentebb érdekeink gyöngéd ápolására. Nyelvünk s nemzetiségünk a birodalmi nyelvek s népiségek egyenjogúságában osztakozik, s igy felül áll azon csapás félelmén, melyet Herder is a legsúlyosabb nemzeti csapásnak vall.” Két szempontból fontos s érdekes a kolozsvári tanoda hivatalos jelentése: először, mivel hazafiul örömmel tapasztaljuk belőle, mikép a nevezett tanoda, daczára azon rázkódásnak, melyen vele együtt minden szellemi s tanintézeteink keresztül mentek, most is, a szenvedett csapások után, magasztos lelkesültséggel viszi előre a nemzeties művelődés zászlaját Erdélyben ; másodszor, mert kitűnő példányául ragyog a tanszabadság elvén szervezett hazai tanintézeteinknek, melyben a szakoktatás czélszerűsége s hasznossága világos, kézzelfogható jelekben nyilatkozik. És e kettős feladatában a főgymnasium derék, műveit, alapos tudományos készültségű tanárok által istápoltatik, kik a magyar faj reményeiből a hazának lelkes, műveit, munkás honfiakat, a közbirodalom a hazájok viszonyos érdekeit tisztán belátó s ez értelemben egy czélra törekvő polgárokat, az emberiségnek hasznos s rendeltetéseket buzgón betöltő tagokat nevelni képesek is, elhatározottak is. „Első, miről szólanunk kötelesség s minkeltünk legforróbb érzete ösztönöz, — ezzel nyitja meg a tanári kar az évkönyveket: — nyelv és nemzetiség; mert ezek fajunk legszentebb tulajdonai, legféltőbb kincsei. A mely nemzetnek nyelve nincs, nincs hazája, csak szállása; nincs hazafisága, mert nincs hazája; és csak a szerencsés időknek tulajdoníthatja, hogy az ilyen nem nemzetet, hanem csoportot, más nagy nemzet et nem nyeli. Az a nyelv egy nemzetnek, ami a napnak világa az eleven világnak. Az köti az embereket oly nemzeti családdá, melynek a politika részei nem árthatnak. — Míg a nemzet nyelvét megtartja, addig el nem vesz; s ha bukott is, reménytelenül el nem veszett.44 A nemzetiség pedig mi egyéb, mint „bármely nemzetnek jellem, nyelv s erkölcsökben nyilatkozó tulajdona.“ Az uj tanrendszerre vonatkozólag pedig ezt mondja: „Új korok és viszonyok, úgy a szellem országában tett újabb foglalások okozák, hogy régi nevelési rendszerünk túlélte magát. Menynyire érte meg s fogta fel magas kormányunk a korszellem komolyan intő szózatát, fényesen tanúsítja azon alapelveiben remek s alkalmazásában czélszerű tanterv, mely magába karolván az összes birodalom szellemi érdekeit, a nevelés- s közoktatási ügyérségnek legszebb emléke. Nem czélunk itt annak egyes részeit taglalni, hisz azok az illetők előtt eléggé ismeretesek, csak az egyes tanszakokra vonatkozó alapelvét emeljük ki, mely egyik tanszaknak sem enged túlsúlyt a többiek fölött. Ezen elv nyújt megnyugtató biztosítékot magyar nyelvünknek minden egyéb tanszak túlnyomó ereje ellen, s von tisztán kijelölt korlátokat, melyek közt minden tantárgynak mozognia kell. Nem lehet tehát szorult kebellel azon aggódnunk, hogy egészséges fajunk férfias nyelvére, körén tutható valamely idegen tanszak kerekedjék, s azt ennek alárendeltjévé alacsonítsa, vagy törvényszabta határait szűkebb körre szorítsa. És épen ezen alapelv az, mely a honfikebelben a birodalmi tanterv iránt a hódoló kegyeletet s legbuzgóbb hálaérzetet költi fel. Ezért öleltük kő keblünkre az egésznek életbevitelét, mert a remekműnek méltányosság s kölcsönös jogtisztelet az alapja.44 A mely tanári kar igy fogja fel hivatását a nemzeti lét s oktatás uj viszonyai közt, az méltán megérdemli a legfőbb hatalom s nemzete közbizalmát, az a polgárosodás s műveltség-terjesztés kielégítő biztosítékát foglalja magában, s követésreméltó példányul szolgálhat a hazai köztanintézeteknek innen és túl a Királyhágón. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. I. A PESTI CS. KIR. EGYETEMI JOG S STÁTUS TUDOMÁNYI SZAK Állapotának kimutatása a Uikonalebbafolyt 183yaki tanévben. Hivatalos dékáni végjelentés alapján közölve Dr. Láner Ferenci cs. kir. egyetemi jogtanártól. Miután egyetemi jog- és államtudományi testületünknek személyzete, valamint az illető tanárok által előadott tárgyak és az előadásokra használt nyelvek és órák az 185-),kinyomtatott leczkék rendéből általában tudvák: érdekesnek tartom e helyt köztudomásra juttatni mindazt, mi jogtudományi ■Bakunkat illetőleg, tanrendszerünk átalakítása eredményének tekinthető, mi végett a legközelebb lefolyt lérfi-ki tanév végén Vízkeleti Ferencz cs. kir. tanácsos és jogtanulmányi dékán úr által a magas közoktatási minisztériumhoz felterjesztett terjedelmes és kimerítő hivatalos jelentésének főpontjait adom ezennel állapotának kimutatására. Ezen jelentés szerint ugyanis a jog- és államtu-dományi szakban a hallgatók száma 284 vala; ho 1 lett 1849—50-ben (a semestrisek elválasztása előtt) csak 51; — 1850—51-ben a téli szakban (semestrisben) már 115 ; a nyáriban 113; azután pedig az 1851 — 52-ki téli szakban (a privát Studium (magántanulás) eltiltása, és a püspöki valamint evangélikus jogtanodák korlátozása után) joghallgatóink száma egyetemünkben már 284-re rúgott; miből világos, hogy a jogtudományokra magokat határozók, és állami szolgálatra különösen törekvők száma leginkább az új tanrendszer által ösztönöztetve , semestrisről semestrisre folyvást nőtt. *) Ezen imént említett összes (284) számból, római katholikus joghallgató volt 183, görög kath. 6 , ágostai 30, helvét vallású 36, nem egyesült görög 18, zsidó 11. Az ösztöndíjas (stipendiatus) joghallgatók száma 39 volt, kik közöl első osztályú (1OOpstos) vala 10, másod osztályú (80 pírjával) vala 9, a többi 20 rendkívüli stipendiumot húzott, kik közöl egy a törvénykezési osztályú államvizsgálatban megbukván, azaz visszavettetvén, miniszteri határozatnál fogva ösztöndíjjától megfosztatott. A leczkepénzeket illetőleg, az ezeket rendező 1850-diki jul. 12-diki törvényhez képest, 26 hallgató (előrebocsátott feddhetlen erkölcsök , magaviselők, szorgalmuk és vagyontalanságuk, illetőleg szegénységök bebizonyított megvizsgálása után) az egész leczkepénztől, 18 pedig annak felétől, és igy összesen 44-en mentettek föl. Tudományos tekintetben minden elkövettetett. *) A jelen 183.-diki tanév mostani téliszakában joghallgatóink száma már 488-ra rúg, önzés egyetemi ifjúzágunknak pedig 1041, hogymiután minden egyetemi főtanodának az rendeltetése , hogy a valódi alapos tudományosság terjesztessék, és ezáltal a jellem kiképezése, gyakorlati életre minden oldalú képességgel párosíttassék minden tudományos tárgy és minden szaktudomány a jelen kor kivonataihoz, és oly tökéletesen képviseltessék , amint ezt a tudományok jelen állása és kifejlődése megkívánja. Azonkívül a tanárok részéről e tekintetben is élénkebb tevékenység és látható törekvés mutatkozott a jog- és státustudományok körében írásbeli értekezések és nyomtatott munkák által is, ezek körzetét gazdagítni, és a közvárakozásnak e tekintetben is mindenkép megfelelni. Miután az 1850-ki július 30-róli államvizsgálatokat rendező törvénynek 57-ki §-a szerint, oly jogtudori candidátusok, kik még nem az 1840-ki tanév előtt (az előbbi határozatok szerint) végzék tanulmányaikat, és e nevezett évben legalább egy szigorlaton nem estek keresztül, ezután, hogy a szigorlatok letételére bocsáttathassanak, 4 évi egyetemi idő kitöltését bebizonyítani kötelesek ; ugyanazért ezeknél fogva e (185yrki) félévben csak 3 egyén (ezek is csak kivétel gyanánt) bocsáttathatott az említett törvény 6-dik §-a alapján, a minisztérium engedelménél fogva, tudományos haladásuk és szorgalmuk tekintetéből a szigorlatok letételére, kik is egynek kivételével, (ki az egyházbeli szigorlatban megbukván, 3 hó lefolyta utánai új vizsgálatra utasittatott) helybenhagyattak. — Hasonló engedelmet nyert még más 2 egyén, kik azonban ezzel mindeddig, nem ismert oknál fogva, nem éltek. A mi jogtani ifjúságunk tudományos működését (annak alapossága és terjedelmére nézve) illeti, e tekintetben új átalakított tanrendszerünk jótékony befolyása által felébresztett szabadabb és önállóbb kifejlődése az elmebeli tehetségeknek, és ez által megindíttatott tettleges törekvése magasabb tudományos czél felé mutatkozott, melynél fogva lelkes joghallgatóink nagyobb része lehető legnagyobb szorgalommal oly leczkékre, és az azokkal egybekapcsolt Examinatoriumokra is járt, melyeknek tárgyai az államvizsgálatokhoz nem kívántainak, és melyek szabad választása magasabb és minden oldalú kiképzési vágyát és törekvését, kézzel foghatólag bizonyiták be. Ugyanis az észjogbeli előadásokat látogatók 110-en, a természeti társasság előadását járták 113-an , a római polgári jogból tartott leczkékre jártak 102-en , Justinian Institutióinak Exegesisére 28-an, az egyházi jogból tartott előadásokra 12 növendékpap, és 83 világi joghallgató. A magyar törvény előadásaira járt 99, az ausztriai polgári jogból tartott előadásokat járták 50-en, a magyar nyelven előadott váltójog leczkéire 50-en, a német nyelven előadottakra 9-en, a bányajogot hallgatók 31-en, az európai nemzetek jogát 42-en, a bűnvádi eljárást tárgyaló leczkékre 35-en, a polgári perlekedés rendszerét hallgatók 5-en, a collegium processuale juridico-practicumra 90-en, az 1850-ki aug. 2-ki törvényt magyarázó leczkékre jártak 40-en, a nemzetgazdasági és Financztudományt hallgatók 182-en, a közigazgatási és financz törvényt 47-en, a Statistikából német nyelven elrendelt leczkékre 25-en, *) és a Rationariára (Staatsverzechnungswissenschaft) 6-an. Erkölcsi (és fegyelmi) tekintetben az összes joghallgatók tartása és viselete oly példás, komoly , férfias vala, hogy a fentemlített évben egyetlen pa*) Magyar nyelven előadott statistikai leczkéimet e jelen 185%-al téli ágakban hallgatják Ul-en. Páris, nov. 20. A londoni forradalmi bizottmányok által kiadott nyilatkozványok következtében a hamis hírek egyre kezdenek szállongani, s vannak olyanok , kik a köztársaság elnöke meggyilkolásának lehetőségére komolyan gondolnak. Mi nem tartozunk ezen könnyenhírek közé; Francziaország még nem orgyilkosok hazája, s a kormány ellen a pártok minden más eszközt használnak , csak gyilkot nem. Azt hisszük, ez ellen a legvadabb communista is tiltakozik. Brutusokról pedig itt nincs szó: a köztársaság imádói itt más érdekekből indulnak ki. Bocsássanak meg önök hogyha e forradalmi nyilatkozványokra még visszatérünk ; egyszerű oka , mert — e nevezetes pillanatokban — illő magunkat tájékozni, s az emberekkel megismerkedni. Ezen nyilatkozványból nem lehetett egyebet kiolvasni , mint nyaktiló és puska ! Föl kell a népnek kelni. Úgy látszik, hogy a forradalmiak (nem a democratia és köztársaság embereit értjük) nyilatkozványaikkal némihatásra számítottak. Azon hatást, melyre számítottak, nem érték el, de el azt, hogy Napóleon Lajos meggyilkoltatását emlegetik. Tehát, úgy látszik , hogy némi rémületlen hatása a nyilatkozványoknak. Különben e nyilatkozványok készítőivel nincsenek tisztában. Az első fölött általánosan vitatkoznak. A másodikat Ledru-Rollinnak tulajdonítják pártja emberei, sajnálva, hogy alá nem írta, egyszersmind tiltakozván a közhivatalnokok lemészárlása ellen, úgy hallatszik, hogy a Hugo Victor nyilatkozványának jelentőségét is szelídítik: a nyaktilót nem akarják általánosan használni. Ám ez volt megjegyezni valónk , mik nélkül, úgy hisszük , ön bajosan jutott volna a Moniteur közleményének indokára. A napokban sokat beszéltek — minden alap nélkül — a köztársaság elnöke és Jeromos tábornok és fia közti súrlódásokról. A dolgok nem így állanak. Ezen három ember közt soha sem volt nagyobb egyetértés, mint jelenleg, őket többnyire együtt láthatni. Sőt azt állítják, miszerint a köztársaság elnöke úgy nyilatkozott volna , hogy rokonai egyedül Napoleon herczeg, Jeromos fia, képes utóda lenni. Napóleon herczeg, azon ismeretes hegypárti, kinek neve, mig a nemzetgyűlés fenállott, igen gyakran előfordult. Az ifjú herczeg eszes, erélyes egyéniség, democratiai érzelmű. Legalább barátai ezt mondják róla. A császárság kikiáltásának napja bizonytalanabb mint valaha. Azt mondják, hogy a köztársaság elnöke dec. 2-káról lemondott. Ez előtte dies nefastus, minthogy katonái kénytelenek valának a nép egy része ellen utcza-harczot folytatni. Ezen szomorú emlékű napon tehát nem akarja a koronát fejére tenni. Mi különben a beiktatási szertartásokat illeti, azt beszélik, hogy a pompák elmaradnának , az elnök házasságára. A beigtatás egyszerűen fogna történni. Hogy császári őrség fogna lenni, sokan tagadják. Mi a császári czimet III-dik Napóleont illeti: ez bár a diplomatiai világban némi látszólagos ellenzékre talált, ha a dolog kenyértörésre kerül, nem hisszük, hogy komoly ellenvetéseket tennének iránta. A népszavazás holnap kezdődik. Általánosan feltűnő azon közönyösség, melylyel a nép jelenleg a közügyek irányában viseltetik. — E nép vagy kifáradva vagy kifárasztva van. A püspökök köriratokat bocsátnak ki, hogy a népet kötelessége teljesítésére serkentsék. Különben a főpapság közt vannak elvileg legitimisták, de jelenleg kénytelenek az idő- és körülményeknek engedelmeskedni. Új senatorok neveit emlegetik : Mocquard (az elnök titkára) Pastoret (régi legitimista), Clermond- Tonnerre herczeg és Beaufort báró a senatori méltósággal tiszteltetnének meg. Tegnap azt beszélték, hogy Lamoriciére tábornok