Pesti Napló, 1853. január (4. évfolyam, 845-868. szám)

1853-01-09 / 850. szám

(nagy, fő) GO—100,0O0 frkévi fizetés van összekötve. Az első (premier) czimzetek után 50,000 frk évi fizetés jár. A Marsan - pavillont M­a­t­h­i­­­fi­e herczegnő , a Palais-Royalt Jeromos tábornagy számára bútorozzák. M­urat herczeg az Elyséeben fog lakni, hol atyja is lakott volt. Egy része azonban a badeni nagy herczegnő számára tartatik fen. Az államtanács egy törvényjavaslat tervével fog­lalkozik , mely szerint a becsületrendnek aktív ka­tonai szolgálatban levő tagjaitól a rendjellel járó érdíjt elvenni akarják. Egy királyi rendelet által eddig eltörölve volt; de az 1851. jan. 22-ki rendelet által visszaállíttatott. Most újbóli eltörlése forog kérdésben. Capua herczeg, ki jelenleg nejével (miss Pene­lope Smith) a tuileriákban lakik, nemsokára vissza­tér Nápolyba Lamartine folytatja Civilisateur czímű füzetes népújságát, s nagy keletnek örvend. Beim­ontet, a híres bonapartista költő, a múlt szerdán olvasta föl Salvage de Faveroles asszonyságnál több politikai, írói és művészi tekinté­lyek jelenlétében, Les­­infants du Sol­eil czímű drámáját. A jelen volt kis bizottmányt nagyon fölvidították a déli költőnek Corneliusi eréllyel írott versei. Belmontet ezen műve a költőnek új ko­szorúkat szerzene homlokára. A Páris czímű kis újság iránt a hatóság ma nagy szigorral viseltetett Karl Alphonsnak egy kis jegyzéke miatt, melyben egy magas állású férfira némi c­érzást láttak rejteni. Az Ind­épen­dance beige írja, hogy M a 1­­1 e v i 11 e - nek Szív és hozomány czímű víg­­játéka a Théátre-franqaisban nagy tetszéssel adatik, s egyszersmind az irót következőleg jellemzi. Nem lehet feledni azon hatást, írja a levelező, melyet M a 11 e v i 11 e - nek , mint a köztársaság rendkívüli követének szentélye, 1848-ban a lisaboni udvarnál támasztott. A királynő érdemkeresztes, fénytől csil­logó személyek jelenlétében az elfogadási teremben vala. Az ajtónálló egyszer csak jelenti: ,,A fran­­czia köztársaság rendkívüli követe!“... s belép, minden rendjel nélkül, egy magas, barna, száraz férfiú, egy flagonetta-alak, tekintete komoly, mond­hatni rideg, tiszt­a fekete öltözetben Mondják, hogy a férfiúnak első megjelenése némi félelmetes hatást gyakorolt a jelenlevőkre, s a királynő, a franczia köztársaság rendkívüli követét szemlélvén, trónján reszketett. Ugyane lap levelezője írja, miszerint egy spanyol társulat, melynek tagjai közt több madridi tőkepén­zes áll, Parisban egy színkört akar fölállítani, a se­villai és malagai mintájára , melyben Spanyolország legjelesb vívói hetenkint háromszor bikaviadalokat tartanának, még­pedig legfényesebben, mint Madrid­ban mondják, királyi futás lenne (los toros reales). Még egy másik ugyan nem spanyol, de minden­­bizonnyal valami csuvaszféle eszme foglalkoztat né­melyeket. Ugyanis arról van szó, hogy a császártól engedélyt nyerjenek kristálypalota fölállítására, mely­ben a jövő 1854-ik évben egy nagy kiállítás rendez­­tetnék , azonban nem iparmű , nem festészeti, nem szépművészeti, hanem . . . emberki­állítás! A canadai vadtól a congoi négerig, az északi pó­lus lakosától az európai legfényűzőbb városok leg­polgáriasultabb teremtményéig , mind részt vesznek ezen kiállításban, még pedig saját öltözeteikben. A nők is képviselve lesznek, a levél­takarástól elkezd­ve , a legpompásabb öltönyösig. Láthatni majd ele­fánton ülő indust, lovas kozákot, tevén ülő beduint, és szánkázó lappot stb. Az elyséei mező­k szerint valódi paradicsommá fog alakulni, s több állatot fog, minden bizonynyal magában foglalni, mint egykor a Noé bárkája. Páris, jan. 3. A Moniteur-ben egy com­­m­unique áll, melynél fogva a Les limites de la France czímű röpirat defavoyáltatik. E könyv szerzője : Le Mas­ton, mérnöktiszt. A Genovéva-templom , előbb Pantheon , a hívők számára ma a párisi érsek jelenlétében megnyittatott. Beaumontban erős földrengések történtek. Németország, Frankfurt jan. i. A Gothából néhány nap előtt ide visszaérkezett Augustenburg herczeg, a po­rosz szövetség­ gyűlési követ Bismark-Schönhausen közbenjárásával, szövetség gyűlési követ Bü­low úr­ral megkötötte a szerződést sleswig-holsteini ja­vainak a dán korona részére leendő eladása iránt. A herczeg 3 millió tallért kötelezvényekben s 350,000 tallért kéz­pénzben kap. A szerződési pontok futár által tegnap küldettek Koppenhágába. Helvétia. Tessin kantonban nov. 19-kén éjjel — ugy­­mond az ,,Oest. Correspond.“ — a forradalmi kormány biztosai minden okadatolás nélkül a legano- és metri­­siói kapuczinus-zárdák valamennnyi tagjait kiutasí­tották; közöttük volt 22 ausztriai születésű, kik azon­ban már több mint 20 év óta tartózkodtak Tessin kantonban, s igy az ottani törvények szerint már belföldiekül valónak tekinthetők ; többeket közölök maga az ottani kormány alkalmazott, egy ellen sem létezett valamely vádpanasz. Hasztalan kérdez­ték e zárda lakosok kiutasitatásuk okát, a biztosok maguk sem tudtak erre nézve kellő felvilágosítást adni. Csak nagy bajjal nyerhettek egy órai időt az uutra­ készülésre s a zárdákból távozásra , hol annyi évig vallásos hivatásuknak éltek. Éjfél után 2 óra­kor.­^- minden tiltakozásuk daczára — a zárdákból ki s az ausztriai határra szállíttattak. Ezen kebel­lázitó eljárás — folytatja az „Oest. Corresp.“ — hisszük, nem maradand megtorlatlanul, valamint ál­­talában igazságosnak mutatkozik azon óhajtás is, miszerint oly sok helvétiai kantonban a radikál garázdálkodásnak , mely a becsületes helvétiai pol­gárok dőtt mindig s­zenvedhet­­nebbé válik, a szom­széd államokat pedig veszélyezteti , a hatalmak erélyes rendszabályai által valahára gát vettessék.“ Belgium, Brüssel, jan. 2. A senatus múlt pénteken bi­zonytalan időre elnapolta magát , miután még előbb a belügyi budgetet egyhangúlag megszavazta. Spanyolország, Madrid, dec. 20. Cuba sziget főkapitánya nov. 20-káról j­elenti, hogy a szigeten tökéletes csend uralkodik ; a cholera Havanában végkép elenyészett, s csupán cubai st. Jagoban dühöng folyvást. A földrengés 14-kén megújult, de különös károkat nem tett. Törökország, Konstantinápoly, decemb. 25. A „Journ. do Const.“ tegnapi száma jelenti, hogy az északi Albá­niába rendelt ostromzári hajóhad néhány nap múlva A­h­m­e­d pasa admiral parancsnoksága alatt kiin­­dulandó azt következő hajók­­képezik : „Kaidi Sa­fer“, egy 54 álgyas fregát, „Medsehati Fer“ és ,,Gu­lhesid“ két korvet, három brigg, ,,Saikisahadi“ gőzfregát, és „Ergli“ gőzkorvet, tehát őslevesen 8 hadihajó. LEGÚJABB POSTA. Béc­s, jan. 8. — (3 cs. k. ap. Fölsége folyó hó 5-ről legf. elhatározása által karinthiai idriai cs. kir. bányahivatali elöljárót Lichtenfelsi Peithner Rudolf bányatanácsost miniszteri tanácsossá és a cs. k. er­délyi bánya-rrdészeti s­zóigazgatóságnak Kolozs­várt, igazgatójává méltóztatott kinevezni. Zágráb, jan. 5. Boszniából Zágrábba érkezett leg­újabb hír szerint F­erek Ismael pasa már Mostarba megérkezett. Dec. 15-én egy török zászlóalj, 20-kán egy más 200 emberből álló zászlóalj a porai, do­­brojaki, navjani és gr­ahovoi rakták megzabolázás­ára indult. Boszniában és Herczegovinában nagy sereg­­észpontosítások történnek. Mostarból egy zászlóalj indult Stolaczba. Sarajevóba több nehéz álgyat vit­tek Mostarba. (!) Páris, jan. 4. — A Moniteur jelenték­telen becsü­letrendi kinevezéseket tartalmaz. Murat herczeg levelet intéz a Presse szer­kesztőjéhez, melyben megc­áfolja, mintha ő a nápo­lyi király ellen, 1815-ben anyjától elfoglalt jószá­gok miatt követelésekkel lépott volna föl. A párisi világ különben a politikával keveset fog­lalkozik; a senatus tánczvigalmáról többet gondol­koznak. Proudho­n-nak nem engedték meg , hogy poli­tikai szendét adhasson ki. Proudhon első czik­­kében a h­áború szükségességét fejtegette. Úgy hall­juk, hogy zúgolódik és panaszodni akar. A Revue con­temporaine-nek sem enged­tetett meg, hogy politikai szemlélé alakuljon. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK, T­r­i­e­s­z­t, jan. 6. Köllensteini báró Keller (3 Felségének a császárnak segédtisztje tegnap ide érke­zett, s legott „Taurus“ hadigőzösre szállt, Zara és Cattaróba menendő. Róma, dec. 31. Senhor Castilho spanyol királyi követ átnyújtotta meghatalmaz­vány­át Pápa­i szentségének. Florencz , jan. 2. — Egy nagyh­erczegi decré­­tum megrendeli a szükségest az ügy­védek letétethe­­tését illetőleg. Trieszt, jan. 7. — A montenegróiak Zablja­­kot odahagyták, miután a várműveket lerontották. De a törökök nem vonultak be, mert attól tartottak, hogy a föld ott el van aknázva. Massan Petrovich montenegrói h­erczegnek két rokona és fi­­a a kapott sebek következtében életveszélyben forog. A skutar­i pasa már megkezdte támadó fellépését. Omer pasa is, ki csapatait szózatok által igyekszik föllelkesíteni, a hegyek ellen indul. P­á­r­i­s , jan. 7. — A cs. ausztriai és kir. porosz követ tegnap nyújtotta át meghatalmazó levelét a császárnak. A tegnapi börzei árfolyam-csökkenés fizetésre képtelen nyerészkedők hibája miatt történt. London, jan. 6.—­A bank a diszontot 2­/2 százlék­ra emelte fel. Nápoly, dec. 31. — Az Etna kitörése hatal­masan megújult. — — TUDOMÁNY, MŰVÉSZET ÉS IRODALOM. Losonc­z­y László k­ö­lt­e­m­é­n­ye­i. E­l­s­ő kötet. Pest, 1853. Újabb időkben a lyrai kö­tészet, kivált a néme­teknél feltünőleg politikai irányú , színezetű lett, mi­ről egy Hoffmann , Arndt, Rückort, Heine, Fallers­leben, Hervegh , Freiligrath s többek művei elég ta­núbizonyságot tesznek. Ezen irányt, mely csak úgy mint a didacticus irány nagyobb részint a reflexió szüleménye s igy nem tisz­tán költői, —a magyar lyrai költők phalanxa is nagy hévvel követé, s csak a legújabb évek folyamá­ban hagyott fel azzal, hihetőleg nem a maga jószán­tából. A politikai irány kizárása a népies elemnek már korábban jó sikerrel megkezdett miv­elését még tága­sabb körre terjeszté ki, s a népies elemmel ügyesen bánni tudó költőink kétségkívül legnagyobb népsze­rűséggel bírnak jelenleg olvasó közönségünk előtt. Ez nagyon természetes.­­ A nép képzelőd­és ér­zelmi világa , melyből költészete élő forrásként fakad elő, tiszta, romjailaan és erőteljes mint az ősi­ség, költői kifejezése egyszerű ,világos , meleg és ezért megható. E mellett a nemzetiség határozott bélyegét viseli magán. S immár a világ leghíresebb theoreti­­kusai is­­megismerék azt , hogy a lyrai költészetben ez elemekből lehet a legkitűnőbbet alkotni. Ellenben az úgynevezett tudós vagy műköltők nagyrésze a műveltség, a tudomány gőzkörében elfoj­tó­­dott képzelm­ük és elfásult érzelmeik kifejezéseit mes­terkélt szóhomályba, mystikus üres dagályba bur­­kolják , a szabályos ku­librma miatt gyakran a belső értékét iá feláldozzák, é­s idegen példányok szolgai utánzásába merülvén el, nemzeti helyett idegen szin ömlik el müveiben. — Nem csoda hát, ha az ép ér­telem és ízlés hidegen fordul el tőlök. És midőn költőink elhagyva ezen erőtetett életű, üvegházi növény ápolását, az Isten szabad ege alatt tenyésző népélet termékeny földéből szedik a költészet virág­magvait, akkor csak azt bizonyítják , miként a művészet szárnyain a természet eredeti forrásához akarnak visszatérni, azaz hogy az igaz ösvényt el­találták. E tekintetben régibb költőink közt Csokonai Mihály, az újabbak közt Petőfi, Arany és Tompa, törtek leg­hatalmasabb utat a közönség szivéhez, kiknek verseit, mindenki, legyen az tudós vagy tudatlan, ur vagy pa­raszt, férfi vagy nő, gyermek vagy öreg, —köny­­nyen, felfogja, tisztán megérti és igy érezi is egy­szersmind. Innen magyarázható, a nagy sokaságnak azon, mondhatni delejes vonszalma és részvéte, az érintettek vérré vált költeményei iránt, s innen az , hogy még a művészi iskola pártolói is térdet fejet kénytelenek előttük hajtani. — Ezek ugyan szo­rultságukban azt állítják, miként a valódi műköltő csak az értők, a választottak kis körének számára dolgozik, ámde az élet kineveti, a kor szelleme ki­­gúnyolja ezen máguszokhoz illő kasztszerű elkülön­ítést , s azt követeli a hivatott költőtől, hogy a nép embere , a nagy emberiség, vagy legalább nemzete sajátságainak hű tolmácsa, a sokaság irányadója, szívnemesítője, s vigasztaló lelkésze legyen. Amely költő nem ilyen, s nem igy tölti be hivatás­át, annak pá­pája ez eltévesztett és hasztalan. Mi a népies és épen azért népszerű költészet ily iránybani kifejlődésén csak örvendeni tudunk , mert tisztán látjuk , hogy az nem a nyers természetesség, hanem az ezt szépen kicsiszoló nemesítő művészet eredménye. Ezen irány jelesebb képviselői közt méltó helyet foglalhat most már Losonczy László is, mióta eddig kevéssé ismert, és méltányla­t költeményeit összegyűjtve adá ki, s így alkalmat nyújta egész teljében megismertetni hivatott költői­­géniuszának szüleményeit. Eredetiség , phantásia, eszm­egazdagság , belső valódiság, mély, megható érzelemkifejezés, világos egyszerű előadás , szabályos forma , s mindenek fölött tiszta nemzeti szin és irány, tősgyökeres ma­gyarság szellem- és nyelvben egyaránt, s azon ki­váló tulajdonok, mik Losonczy költeményeinek leg­nagyobb részét, tisztán lyrai elemű verseit, különösen népies dalait bélyegzik, s magok után oly kedves, és maradandó benyomást hagyó olvasmányokká teszik. Szabad legyen állításunkat néhány idézettel tá­mogatnunk , melyek közt a következő gyönyörű festői költeményt bocsátjuk előre : KECSKEMÉTI TÁJKÉP. Elhagytam a várost, a szabadban állok, Egyik kies napján a szép kikeletnek, Magasan a sugár tornyok kilátszanak, Fejeikkel vissz­i-visszaintegetnek. Pedig oly jól érzem én itten magamat, Zöld szőnyegekkel van fedve a róna­sik , Rajta ez egyszerű alföldi képeket Surra szem­lélgetnem oly igen jól esik ! Itt közel mellettem a csöndes tavacska kereken terül el, mint egy fehér lepel, Ezüst hullámain egypár rucza úszik, Zöld szélén aranyos liba sereg legel. Piros paraszt lányka őrizi gondosan, Az gyenge füvet , ez virágot szedeget, Bokrétába köti majd fürgén fölugrik , S odább hessegeti a kis pelyheseket. Amott selyemszerű birkanyáj tévedez, Messze elborítja a kies térséget, Néma csöndesség van, csak a kolom­p h­ullik, Néha kutya ugat néha bárány béget. A juhász botjára dőlve ott andalog, Csak az isten tudja , mit go­ndol a jámbor; Fölötte tiszta ég mosolyg, lábainál fényére heverész egy lombos komondor. Fenn az ég ösvényén lassan halad a nap, Ragyogó sugárral van borítva képe, És a mint csillogó szekerén elhalad, Letekint a tónak tiszta tükörébe. Tündéri szépsége hűn visszaverődik, Játszi fényben úszik aranyos ruhája, A juhászlegé­ny most ha­jtja oda nyáját, S tündöklő pompáját bámulja, csodálja, Ott a délibábnak rengő hullámain Repül a paripa, szikrákat hány lába, A­mint végig vágtat, nagy porfelleget ver, Még a szilaj orkán sem érne nyomába. Hátán, kis kalapját jobb szemére vágva Pörgő bajszti legény nagy könnyedén lebeg, Mint a nyíl egyenest áll karcsú dereka, Pedig csak szőrén ül, nincs alatta nyereg. Amott csak úgy méláz csak úgy bámészkodik, A sok szélmalom, mint egyegy roppant kaptár, *) Nem telnek be soha ők a keringéivel, Nehezen várják míg a szánóra lejár. A forgató nem jön, előttük vesztegel, Még csak nem is mozdul vitorlások szárnya, Úgy áll, úgy tetszik föl a távol ködében, Mintha összefordult két nagy lepke volna. Ott a csöndes tónak ezüsthabjain túl Szőlőkért nyúlik el szép virá­gos fákkal, A zöld lombok között szarkafészek barnul, Mig andalítókig hangzik a madárdal. Körűlem a gyepen lágy szellő lengedez, S keblét kitárva száll a fák virágihoz, Szárnyát megfüröszti az illat árjában, Szivemre nyitó édes balzsamot hoz. És én a képeken hosszan elmerengek, Keblemre minden olyan élénken hat.­ A szép hajdankornak tündér világába Érzem varázsolva e téren magamat. De titkon irigylem a zengő madárnak Irigylem sorsát, a virágos lombokon; Mért van kötve szárnyam, mért nem röpülhetek, Mért nem röpülhetek én is oly szabadon? Losonczy ily nemben kevés költeményt irt, s mű­vei leginkább subjectiv természetűek, nagy­obb ára olyanok, mikből a költő saját egyénisége s belső érzelem- élete sugárzik elő. Ezek közt a ko­moly nemben kitűnő helyet foglalnak „Anyám­ sírján“, — „Természet ünnepe“, — „Szerelem és b­a­r­á­t­s­á­g“, — „(3 s­z­u­t­ó­r-­j­á­n“, — „N­é­z­z­é­t­e­k“, — „F­e­l­k­ö­s­z­ö­n­t­é­s“ (hazafias szellemű). Van köztük egy pár szerelmi dal is, tele költői szépségekkel, s uhlandi gyöngéd­­séggel, mint a „­Szemérmesen“ — „Arczod s­z­ű 3­1 i 1 i­o­m“ — „E­g­y leánykának“ — s­z„É­denk érti 1 i 1 i­o­m s­z­á­l“ czimnek. Népdalai nagyobbára szinte a szerelem tolmácsai, mik azonban a közönségesebb népdaloktól nemesebb kifejezés , művésziebb alak által különböznek, de azért a népdal valódi lényege mindenikben feltalál­ható, különösen jól választott természeti hasonlatos­ságok, és képek tarkázzák azokat. Költőnk e nem­ben legtöbbet adott, s régen nem láttunk ennél szebb s teljesebb, mezei virágokból összeszedett bokrétát. A „Piros orczád“ — „Gyöngyöm­­a­d­­­a“ — „A mióta s­z­ere­te­m vagy“ (mely­nek vegstróphája különösen szép) — „Vájjon kinek harangoznak?“ — „Föltetszett a csillag“, — „Anyád h­áza“ — „De bre­eze­n b­en“ — ,,R­ózsaszádon“ — „Ő h m­i­­ként szaggatja“,„Kinyílott a tuli­pán.“ — „Kesereg a szőke kis lány“ „A hol az ér“ — czimüek, vagy is kezde­­tn­ek legtöbb becsesei bírnak, s műveltebb nép költé­szetünknek valódi gyöngyei. — A sok jó és szép közel alig tudjuk a legszebbet kiválasztani. Ám az élő bizonyság: ANYÁD HÁZA. . . Anyád háza paradicsom kerte, Benne virág, aranyvirág vagy te; Boldog lehet, büszke lehet a kert, Melyben ily szép virág gyökeret vert ! Egy az isten, személyében három, Egy virág vagy , egyben mégis három ! Ne felejts vagy rózsá­ s liliomszál . . . Bár csak az én ölemen virulnál! Hejd be dicső ez a szentháromság, Hol egyesül ily szép három virág?! Beli szeretném, ha nekem adnának Keblemre, ékes bokrétának ! Ha keblemre fölfűzhetlek : Jaj bele boldog legény leszek; Nem kel! a menny, gyöngyvirágom, Te le.­tesz a mennyországom. *) Méhkas. (Vége köv.) NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet. 225 szám. Pest, vasárnap , január 9-én 1853. Másodszor : A KOLDUSNŐ. Dama 5 felv. írták Anicet Bourgoins és Masson, forditotta Csepreghi. Kezdete 7 órakor, vége 10-edfélkor. Holnap, hétfőn, január 10-én első felj Álarczos Stál. Felelős szsikészlS RÉCSI EMIL

Next