Pesti Napló, 1853. január (4. évfolyam, 845-868. szám)
1853-01-12 / 852. szám
TUDOMÁNY, MŰVÉSZET ÉS IRODALOM. Losonczy László költeményei. Első kötet. Pest, 1853. ( Vége. *) L. gyűjteményében egy két elbeszélő költemény is fordul elő. Két komoly történeti balladája: , ,Géza herczeg“ és „Imre Király“ igen jeles, s e tekintetben is jó példányul szolgálhat, mint kell a történet tömkelegéből érdekes és megható tárgyakat választani, s mint kell azokat költőileg előadni. — „Csokonai deák korában“ egy legatusi kaland humoristikai elbeszélése szinte sikerültnek mondható. — Ellenben a méregkeverő Ulrich, mindamellett, hogy csattanós catastrophia van, nem üti meg a mértéket. Miután a szépet és jót túlnyomónak találtuk Losonczy sokoldalú és tartalmas költeményeiben, a figyelemre is alig méltó apró hiányokat például az itt ott feltűnő darabosságot és egy két ártatlan feminis t hazaszeretetnek, az igazi magyar kebelét annyira szaggató honvágynak mily hű kifejezése ez a következő népdalban: ÉDES HAZÁM. . . Édes hazám, kelt messze a határod, Hol babámat kebelemtől elzárod ; Lelkem vágyik, sóhajtok, de hiába, Mint madár nem repülhetek karjába! Kél a felhő, a felhőből szél támad, Útjában meglátogatja hazámat; Én tűnődve, én lekötve e téren, Csak szememnek záporával kísérem ! Itt a szellők, s rózsái a ligetnek, Szivemhez nem oly édesen beszélnek, Nem oly ékes az erdőnek levele, Közte nem úgy énekel a fülmise. Nincs barátság, vig czimbora, vig sereg, A hegedű nem örül, nem kesereg; Még a nap is hideg sugárt ereget, Nem gyújthatja kedvre fájó lelkemet. Kiásott fa vagyok én ez ég alatt, Gyökere az anyaföldben ott maradt; Naponként hull fris levelem, örömem, Elhervadok, a bánat sirt ás nekem. Óh vajha még valaha, bár sokára, Borulhatnék édes hazám hantjára : Csókjaimmal behinteném szent porát, S kedves rózsám édes piros ajakát! Van költőnk verseinek egy külön faja, mely a magyar népélet sajátságait jellemző képekben állítja elénk , mi igy költői alakba öltöztetve kettős becs és érdekkel bír. — Ilyenek : „Kocsmárosné“, (melyben az üldözött szegény legény kedves paripájával beszélget) — „Édes anyám' — „V i g - L a c z i“ (egy hegyke betyár jellemzése, ki dologkerülő , korhely, mindig csak mulatna és tánczolna) , — „Szabatoni juhászbojtár dala“ (egy szépérzelmű parlagi szív ömledezései) — „Tolna vármegyében“ —, (Egy szerelmes kalandor a népből) — „Édes kincsem“ (A jó feleség dicsőítése) — „Oda van a bokrétám“ (Egy legény, ki szerelmi bánatában elhagyja magát,)— „Bágyadt szellő“ —(Egy megcsalatott szeretőnek búcsúdala) — „A Kiskunság kis Kánaán“ (Eredeti korhely nóta) — „Barna Pista“ (Szeretője halála fölötti bánatában a kocsmába megy, hol zene mellett nagy vigság van , őt is tánczra hívják a menyecskék, de feleletül poharát a vigadókelibe vágja.) — „Magyarország az én hazám“ (A magyar nép haza és nemzetiség iránti ragaszkodásának hű kifejezése). — „A sz i las i temetőbe“ (Egy kétségbeesett legény a czigány zenével igyekszik enyhíteni bánatát.) — „Tudjátok-e ki vagyok én.“ (A szív fájdalmát külső vigadással eltitkoló legény) — „Utas i f ju“ (Egy korhely betyár sajátságos, körmönfont kitételekkel udvarol egy menyecskének) — „Erzsi asszony“ (Élethű jellemzése egy rágal,mazó, pletyka vén asszonynak) stb. Losonczynak e gyűjteményben több tisztán víg humoristikai költeménye is van, mik a derült ép kedély,az anakreoni élvvágy és pajzánság, s az epigrammás elmésség kiváló bélyegét viselik magukon. — Ilyenek: ,,Terka asszony“ (ki igen jó feleség , miután férje siket és vak) — ,,Hap, hap, hap!“ (A jelen örömeinek élvezetére buzdító dal), — „Ottomány emlékezete“ (A szives bizalmas magyar falusi élet apotheosise) — „Szent Mihály napján“ — „János napján“ — (Jó ötletekkel teljes alkalmi humoreskék) — „Pál öcsém“ (Ki huszárból lett pappá, s alkalmazkodnia kell a komoly élethez) — „Hajah ha“ (Egy szenvedélyes magyar tánczos ihletett állapotában) — „A hölgyek és én“ (Jó humorral irt, kedélyes tréfa), — „Oda vagyok“ (Mindennek ellent tud állani, — csak a nők bájainak nem.) — „Szép Esztike“ (Egy igazi magyar hölgy jellemzése) — „Pál Károlyhoz“ (Egy víg czimbora megéneklése) , — „Nőtlen ember tűnődése“ — „Hölgyek panasza.“ (Mindkettő elmés, talpraesett humoristikai költemény) —„ Édes bort“ — — „Vigadás közben“ (Anakreoni dévajkodás) — „Jurátus - dal“ (Édes ifjúkori visszaemlékezések.) Költőnk satirái és tankölteményei is igen - igen sikerültek. A társadalmi gyarlóságokat, vétkeket, elmésen velőig ható gúnycsipőséggel ostorozza, a horáczi életbölcseséget, és tiszta morált magasztos önbecsérzettel, derült nyugalommal s örök igazságokat hirdető mély reflexiókkal igyekszik megkedveltetni. L. ezen költeményei igazán mulattatva oktatók , s nemes irányuknál s költői érdeküknél fogva lélekemelők. Ilyenek: „Az évnek legkieső szakán“, — „Vigasztalás“, — „Isten s igazság fegyverem!" (Hatalmas költemény ; a semmitől nem rettegő becsületesség diadaléneke), — „Ki a derék s becsületes?“ (A kétszínűség, álerény ostor..) — „A fogadatlan prókátorokhoz“ (Éles gúny a haszontalan rosz tanácsok adóira), — „Hit, remény“ (szép életphilosophia) , — „Vásári munka e világ“— (kissé sötét, de igaz, mély költői felfogás), — „A tiszta öntudat“ (fölséges erkölcsi vigasztalás), — „Nézzétek“ (A remény, türelem és önérzet szavai),—„Hogy éltetek nyugodt lehessen“ (Tartsatok a többség véleményével, de költőnk szerint a magasabb lelkű ember inkább meghal, hogy sem ezt tegye.) — „Nem tetszik e világ“ (Az emberek vétkei, roszasága miatt gyűlölséget leheli ellenök) — „Szeretem az emberiséget“ (Itt ismét megcáfolva az előbbenit, kiengesztelődik az emberiség iránt, melynek körében igaz keblűekre is lehet találni), — „Aggodalom“ (Az igazi magyar Charakter hőfestése), — „összetartás“ (Pompás satyra, de csak a régi idők embereire) — „Haladtunk“ (borsos epigramm a mindent tudók orra alá) , — „Egy szeleb erdih ez“ (Jól talált nyíllövés) — „Fülesdi Gábor névesti köszöntése“ — gúnyvers az alkalmi verskoho______________Jókra), — „Volt tanulótársaimhoz“ (Hazafias tettekre, polgári erényre serkentő magasztos költemény). Losonczy költői leveleiben is sok didacticus és satkrai elem található, s a kedély és értelen melegsége, valódisága ezekben sem hiányzik. Legszebb epistolái: „Sipos Imréhez“ — (melyben szülőföldéhezi ragaszkodását meghatóan adja elő), — „Petőfi Sándorhoz“ (Örömét fejezi ki a fölött, hogy költeményei a lánglelkű költő tetszését is megnyerők, — s ez Losonczy költeményeinek leghitelesebb kritikája , minek valódiságáról bíráló is bizonyságot tehet.) — „Obernyik Károlyhoz,“ — „Csokonai Vitéz Mihályhoz,“ — „Búcsú Székely Imrétől.“ — Az „Aranyhoz“ irt költői levél sokkal gyöngébb ezeknél, centiát, megrovogatni, nem volna egyéb, mint gyermekes szőrszálhasogatás. Lesznek úgyis kritikusok, kik költőnket, már csak azért is , mert nem ábrándos , érzelgős , nem mystikus, affectált holdkóros, — és mert erősen magyar és népies, hihetőleg sújtani fogják. — Hadd sújtsák — ő biztosítva van , nem hal meg belé. Nyomatékul figyelmeztetjük az illetőket, hogy Losonczy versgyűjteményében igen sok a szavalásra, a zene- és énekre fölöttébb alkalmas költemény. A számos elősietővel dicserhető könyv külső kiállítása, illően a béltartalomhoz, igen díszes. —— NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet, szünet. Pest, szerdán, január 12-én 1853. MARSAN HERCZEGNŐ. Dráma 4 felvonásban, előjátékkal 2 felvonásban. Irta Deneri A. Fordította Csepreghi. Kezdete 7 órakor, vége 9-kor. Igazítás. Tegnap (850.) számunk kelte a lap homlokán: „vasárnap jan. 9.“ helyett olvasandó , kedd jan. 11.“ Felelős szerkesztő BÉCSI EMILHIRDETÉSEK. Ápoljuk forrón a hazai Irodalmat s ez által legbiztosabban Nemzetiségünket |RT ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS "|| AZ UJ MAGYAR MUZEUM HARMADIK ÉVI FOLYAMÁRA. TUDOMÁNYOK ÍS MŰVÉSZETEK TÁRA egyszersmind a magyar akadémia s több tud. társul. HIVATALOS KÖZLÖNYE. Kiadják a magyar akadémia több tagjai. — Felelős szerkesztő TOLDY FERENC. 1853. JANUÁR—DECEMBER. Itt az idő, hogy a magyar, fölüdülve halottas dermedtéből, helyzete világos felfogásán alapult módjairól gondoskodjék a nemzeti föltámadásnak. E módok mai nap nem lehetnek egyebek , mint a melyek azon erkölcsi becs és tartalom megőrzése s nevelésére vezethetnek, miknek nemzetünk annyi idegen elem közepett diszszel s hatalommal megmaradását eddig is köszönhette. A MAGYAR MÚZEUM működése ismeretesebb a közönség előtt, semhogy azt újabban is fölemlegetni szükséges volna. Mutatta azt eddig a növekedő részvét, melyet törekvésünk irányában a t. olvasó közönség tanúsított. Az egyes rovatok tartalmasságát és érdekét növelni, a közönség iránti legszorosabb tartozásnak tekintettük. Folyóiratunk jövő évben is jelen alakját megtartandja. Az ívek számát a lehetőségig növelni fogjuk. Beltartalmát illetőleg mindent elkövetünk , hogy a t. közönség megelégedését megnyerhessük, mit annál könnyebben hiszünk elérhetőnek, miután dolgozó társaink száma több jelesebb íróval megszaporodott. Előfizetési feltételek : Megjelenik a „Magyar Múzeum“ havonkint, minden havi füzet 7—8 tömött nyomtatású ívet igen díszes kiállításban foglaland magában. Az előfizetés, az egész évi folyamra (12 füzetre) csak 6 ft, postán küldve 7 ft 50 kr pengő pénzben. A t. ez. gyűjtő urak, (kiknek 8 után egy tiszteletpéldánynyal szolgálok) kéretnek az aláírók neves lakásával az előfizetési összegnek a felirotthoz minél előbb (január folytában) beküldésére. Pest, december 8. 1852. Emich Gusztáv. (A „Magyar Muzeum“ kiadó hivatala, uri-utcza 8. szám első emelet, következő céira alatt megjelenendő új külföldi regénygyüjteményre : REGÉNYCSARNOK, a külföldi regényirodalom legjelesebb műveiből szerkesztve kiadja: RÉCSI EMIL, Szándékom oly vállalatot megalapitni, mely irodalmunkban általánosan érzett szükséget pótland. Czélja : külföldi remekíróknak, kik a nemcsak költészetileg, hanem társadalmilag is fontos regényirodalom terén legszebb nevet vívtak ki magoknak, legújabb s elismert legjobb műveit jeles fordításokban nemzeti irodalmunkba átültetni. E végre előfizetést nyitok következő feltételek alatt : Kf* L Előfizetési dy 10 kötetre 6 pengő forint. Minden kötet 8 kis nyolczadrétü, csinos, de tömött nyomtatású ivet foglaland magában. 2. Az első kötet 1853. január végére okvetlenül ki fog adatni; azontúl minden 5 hétben 2—3 kötet fog megjelenni, úgy hogy ezen első 12 kötet legfelebb 1853. junius végére okvetlenül a t. ez. előfizetők kezében leend. Előfizetést gyűjtőknek minden 10 példányra egy tisztelet-példányt ajánlok. 3. Minden t. ez. előfizetőnek, ki az előfizetési díjt bérmentve küldendi be, a megjelenő köteteket kiadásuk után azonnal postán bérmentve küldendem meg minden helyre, hová e postai szállítás eszközölhető, egyéb helyekre könyvárusi uton , vagy más biztos szállítási alkalommal. 4. Megkezdendi e gyűjteményt THACKERAY nagyhírű angol regényírónak remekműve : „HIÚSÁG PIACZA (Vanity fair),“ az angol eredetiből Litkey Károly által fordítva. Ezt nyomban követendi BULWER európaszerte kedvelt regényírónak legújabb s általánosan legjelesbnek elelismert műve : „Az én regényem, vagy Az angol élet változatosságai, Caxton Pisistratustól“. A gyűjtemény további folyamában felvételre jelöltem még ki az utánozhatlan kedélyes humori , s az egész európai, s amerikai olvasó közönségnél folyvást legosztatlanabb köztetszésben részesülő B 0 Z (Dickens) ,,Bleak House“ czímű legújabb, valamint „Copperfield Dávid“ czimű különösen kedvelt regényeit; de VIGNY Alfred marquistól „Cinq-Mars vagy egy összeesküvés XIII-dik Lajos alatt“ czimű remeknek elismert franczia történeti regényt; s egyáltalában a legjelesebb s legkedveltebb külföldi regényírók legújabb s legkitűnőbb műveit. 5. Az előfizetési díjakat 1853. január végéig hozzám kérem intéztetni a „Pesti Napló“ szerkesztési hivatalában vagy szállásomra Pesten, Zöldkert-utczában, 14-dik szám alatt. Kelt Pesten, 1852. december 21-dikén. RÉCSI EMIL, mint a „Regénycsarnok“ kiadója, 730 (!) Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület. Minekutána a lefolyt évnek zárszámadásai befejeztettek , az alálírt igazgatóság siet ezzel tudtára adni, hogy az egyesület az érintett évben szenvedett 963 károkat teljesen, azaz 100 perczenttel térit meg. A káratlanitások felveendők Pesten az igazgatóságnál (nagy hid-utcza Weisz ház 12-dik sz. 2-ik emelet), ugyant az egész országban az illető ügynökségeknél , kellő nyugták mellett. Pest, 1853. január hó 3-án. Weisz Bernét Ferencz, igazgató. Az 1852-ik évi károk. Ügynökség. Károsodott neve. Apathia : Müller János B. Gyarmath : Ebenführer György Báttaszék : Vángel János (2) „ Martin Ignácz Drosendorf : Allinger János „ Feldmann János „ Fenz János Fenz József „ Frischauf Ignácz „ Gruber György Harasleben Ferencz „ Harasleben Tamás „ Hebinger Ferencz „ (Japors) Heiszinger Adolf „ Köberl János „ (N. Meiseldorf) Kopp Benedek „ Kranzl Antal „ Liebhart Ferencz „ Lieshart Lőrincz „ Silberpauer Fülöp „ Willinger József Eszék : Maximovits Endre Gál-Szécs : Feldheim Károly (2) „ Heller Lotti (2) Kleinmann Izsák „ Koch József „ Polliczer Dávid ,, Rosenblüth Mihály „ Szirmay Mihály „ Szetes Ephraim „ Weinberger Illés Győr : Kabay János ,, Ozsonics Ede Kassa : Zeiger Ábrahám Kecskemét: Maár Antal Körmend : Háros Ferd. (2) „ Hegedűs János „ Mesterics András „ Nagy Károly ,, Nemes Ferencz Makó : Bossányi Radó Margitta : Szakáll János Mártonvásár : Horváth István Medgyes : Horváth Márton (2) Nagy-Siegbarts : Fálly József ,, Gamarith Antal „ Gschmeidler János Nagy-Káló : Mandl Sal. és társa Nagy-Szalontha : Balogh István Nyíregyháza : Kralovánszky A. „ Kralovánszky Frig. Sz.-Gotthard : Petzler Lipót „ Zeisl Ferencz (2) Tisza-Beő : Otto Antal Tisza-Füred : Erősz Jakab Uj-Futak : Kostits Péter „ Zifkovics János. Előfizetési felhívás EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA.