Pesti Napló, 1853. március (4. évfolyam, 892-917. szám)
1853-03-19 / 908. szám
TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Szépirodalmi lapjaink 1853-ban. II. A Szilágyi V. által szerkesztett Budapesti Viszhang hetenkint kétszer jelenik meg a legkisebb alakú másféliven. Egy iv a műtárt képezi, melyben csupán beszélyek s versköltemények foglaltatnak, — mig a mintegy borítékul használt féliv mindenféle vegyes, s leginkább napi érdekű tárgyakkal van betöltve. A hely korlátoltsága miatt a lap belseje nem mozoghat oly szabadon s nem terjeszkedhetik ki annyira, mint kellene, s innét az , hogy a csak valamivel hosszabb beszélyeket mind megszaggatva, nagyon is apróra felhasábolva kénytelen közleni, mi nem úgy volna, ha , mint azelőtt, hetenkint csak egyszer jelennék meg. Igen , de akkor meg a lap külsejét elfoglaló újdonságokat kapná ritkábban a közönség, s e szerint bajos volna elhatározni, az olvasóra nézve mi kedvesebb : igy-e vagy amúgy. Mindenesetre legkedvesebb volna az , ha hetenkint kétszer és két-két évén kapná a Viszhangot, de itt ismét az a kérdés merül fel : várjon megbízná-e szerkesztő a kiadási költséget, holott a jelen ildomos takarékosság mellett a legnagyobb concurrentia közepett is megélhet. A Budapesti Viszhangon új év óta szembetűnően észrevehetők szépirodalmi lapjaink versenyzésének jótékony nyomai. Tisztán eredeti műtárában sok jó beszély, és versköltemény tűnik fel , mire nézve felismerhető befolyással van az, hogy a buzgó szerkesztő pályadíjakat tűzött ki, nevezetesen a legjobb beszélyre 10 , a legjobb verskölteményre 6 darab aranyat, mit az előfizetők szavazása fog eldönteni. Ezen időszaki szépirodalmunk belbecsének gazdagítására czélzott pályáztatás igen szép és üdvös dolog, — csakhogy mi a kitűzött két dij mennyisége közt nem találunk kellő arányt, miután egy jó beszély kidolgozása tízszer annyi időt és fáradságot igényel, mint egy verskölteményé. Aztán azt is meg kellett volna határozni: várjon komoly vagy víg legyen e a pályázó beszély és vers, mert így a szavazás oly tarkán üthet ki, hogy alig lehet majd rajta eligazodni. A Viszhang műtárában közlött beszélyek : Quaterno, Dobsa Lajostól, ki általán véve nagy könynyüséggel, az élet s emberi lélek mélyebb ismeretével ir, de szylje pongyola, szabálytalan. — Két kép, Vadnay Károlytól, ki Jókai modorában dolgozik , a fellengzőt szereti, s e miatt olykor az üres, dagályos szópompa hibájába esik. — Nóra és a Viaszalakok műterme, Laukától , ki még akkor is, midőn komoly akar lenni, a spanyol Gratioso tréfás szerepet játszik játszani. Vilhelmina Obernyiktől, ki mély érzelemmel, s nagy műggonddal alkotja műveit, s az áradozást és a reflexiókat kedveli. — Déva galambja, Szatmáry Károlytél, igen érdekes történeti novella, hanyag, rendetlen külformában ; — Kelet csillaga, Ilosszufalusi Kálmántól, kedves olvasmány ; — Az én mennyasszonyom, Szőllősi Benőtől, szinte élvezhető. Oly sok verset egy lap sin adott az idén, mint a Viszhang , s épen azért, mivel bőviben van a jónak, kissé válogatósabb lehetne. Például a sok közöl elég lett volna csupán a következő, valódikig sikerült verskölteményeket közölnie: Paó Pál úr — Petőfitől; — Búcsú az új évtől, — őszi tájnak. — Tompától; — Néu sóvárgás, — Aranytól; — Sírom felől — Erdélyitől; — Mily isteni szép hely, — Az elátkozott háznép, — Mulatságból Lévaitól; — Fajszél — Gyulaitól; — Templomban — Sükeitől;—Nagyapám,Emléksorok— Szásztól; — Őszi rózsa — Flórától ; — Év elején — Losonczytól; — Anyámhoz — Zalártól; — Az életből — Bulcsútól. — Sükeinek egy verse méltán viseli az „Ábránd'* czimet, miután nemcsak méla holdvilágos éj és nyáréji álom, hanem egyszersmind lágy mandolin, ideál, neolhárfa, ínyrthuslomb és még 1o tósz is van benne. Mi is legyen más egy lyrai költeményben , ha azon téveszmének hódolunk, hogy a nemzeti és népies elem nem lényeges kelléke a lyrai költészetnek. A Viszhang külső körében, vagyis a féliven megjelenő víg beszélykék , élet-jellemképek, humoristikai elmefuttatások nem maradandó belbecsre, mint inkább futólagos mulattatásra számítvak , s e tekintetben a czél el van érve velők. A valódi humor, a mélyebb átható elmésség különben is ritka madár nemcsak nálunk, de az egész világirodalomban. A mondott rovatban nagy változatosság s élénkség uralkodik , amint ezt a következő czimsorozatból is látni lehet. Egy öreg nyúl szenvedései; — Egy journalista naplójából; — A kék domino; — Megbukott a papucskormány; — Kaméliás hölgyek; — Hiszen csak tréfa; — A próbára tett vendég; — Figaro szerelme; — Valami-e a semmi? — Kézszorítások; — Bál előtt, alatt és után; — A nagynéne ifjú nő helyett, stb. Ugyanott vidéki társaséletünk mozgalmát terjedelmes levelezés ismerteti, s a hirek , a szépirodalom , művészet és nemzeti színház is külön rovattal bír. A Viszhang színi birálatai is igen röviden s csak általánosságban ismertetik nemzeti színházunk napi előadásait. Nemrég Shakespeare műveinek megbírálásáról lévén szó, a Viszhang színi referense a Szépirodalmi lapok ellenében azt állítá, hogy nincs nehezebb feladat, mint Shakespeare műveit megbírálni, és szerinte Si. megbírálására egy második Shakespearenek kellene születnie. Nem úgy áll a dolog, mert Shakespearet megbírálni sem könynyű, sem nehéz. Könnyű annak, ki tud hozzá, nehéz annak , ki nem ért a dologhoz. Nyelvezet, helyesírás tekintetében a Viszhang szinte hemzseg a sol hibától, — és ez onnét van , mert sok magyar iró rösteli alaposan , tudományosan megtanulni a magyar nyelvet, s ily képtelenséget a külföld irodalmi világában aligha lehetne felmutatni. Egy író nyelvtan és helyesírás nélkül annyi, mint katona fegyver nélkül. A Viszhang ez első évnegyedi folyamához már két érdekes arczkép volt mellékelve, Dobsa Lajos és Bulyovszkynénak Barabás által rajzolt arczképei. Az első, mint író , az utóbbi mint írónő és művésznő, egyaránt megérdemlik e kitüntetést. — Ellenben Gino k. a. arczképe s a Lauka verséhez mellékelt spanyol szerelmes jelenet rajza , bizonnyal kevéssé érdekelte a magyar olvasó közönséget. A Klezsó József által igen jó tapintat- , valódi műgonddal szerkesztett Családi lapok, mint a vallás-erkölcsi műveltség s kath. hitélet emelésére irányzott tudományos és szépirodalmi folyóirat, iparkodik lehetőleg megfelelni feladatának a nélkül, hogy túlzás, egyoldalú elfogultság által távolról is ártana az ügynek, melyet hatásával előmozdítani akar. Különösen a műveltebb ifjúság erkölcsi és értelmi kiképezésére számítvak leginkább mindazon czikkek , mik e folyóirat tartalomdús hasábjain megjelennek. Az életre ható, hasznos gyakorlati ismeretek terjesztését a tanulságos egyszersmind mulattató előadás által czélszerűen törekszik elérni, s történeti földrajzi , ország- és népismei, s természettani czikkei világos, egyszerű, könnyű felfogható modorban írvák , s azok, kik a száraznak tetsző tudományt úgyszólván játszilag kívánják sajátjukká tenni , sok gyönyörködtető olvasmányt lelhetnek abban. Szerkesztő az „Olvasóinkhoz“ czímű jeles vezérczikkében leplezetlenül kitárja azon magasztos irányt, melyet folyóiratában követni akar, mely nem más, mint társadalmunk rongált erkölcsi állapotán mindinkább javítani, s e czél elérésének alapjául a vallásos, vagyis erkölcsi nevelést jelöli ki. Szerkesztő előadása erőteljes , szabatos , költői és megható , mi főleg a fiatal, fogékony keblekben maradandó benyomásokat hagy. — Somogyi Károly a képzelő tehetségnek jó iránybani fejlesztéséről alaposan s lélektani mélységgel értekezik , s kellemes előadásával még az abstract tárgyat is érdekessé tudta tenni. — Lonkai Antal Perut, történeti, földrajzi és népismei tekintetben tanulságosan ismerteti. E folyóirat szemléje az élet, iskola, irodalom és művészet terén szinte tartalmas és változatos. Henry M. hittérítőnek tudósításai Óczeániából érdekes földrajzi, népismei és természettudományi ismereteket tárgyaznak.— Szabóky Imre a hires Appert lovagnak a bűnösök erkölcsi javítása körül tett tapasztalatait közlé, mi lélektani tekintetben is becses adatok gyűjteménye. — Az iskola testvérek czimü czikk a fegyencz ifjak szükséges neveltetését utánzásra méltó példában tünteti fel. — Az irodalmi szemle erkölcsi és vallásos könyvek ismertetésével foglalkozik. — Szinbirálati rovata csupán a keresztény jellemű drámák és előadásaikra vonatkozik s a színházat mint erkölcsképező intézetet kívánja tekintetni. —Az Árpádok versenye, hazafiai és vallásos lelkesedéssel irt költői kép Paulikovics Lajostól. Mind a mellett, hogy e czikk inkább az ábránd mint a való világába tartozik, sok helyes történeti reflexiót foglal magában. — Nepomuki sz. János társulatának romjai Temesvárott, Berecz Imrétől igen érdekes korrajzi adat, történeti emlék. — A vakok ügye a pogány és a keresztény világban, a vakok pesti intézetének igazgatójától , ki e czikkben a keresztény műveltséget legfőbb tényezőként állítja fel arra nézve, miszerint most már a vakok szellemi és erkölcsi növeléséről is jótékonyan gondoskodva van. — Az antiparosi barlang, utazási töredék Elbából, élvezetes, tanulságos olvasmányok. — Dáviös, történeti adatok nyomán, Rimely Károly által kimeritőleg s alaposan van ismertetve. — Koczányi Ferenc, a Méhek sajátságos életét mutatja be természettörténeti tekintetben. — Van e folyóiratban külön olvasmányi rovat is a gyermekek számára, mit czélszerű volna a többi szövegtől egészen elkülöníteni, s nagyobb kiterjedésűvé tenni. A tisztán szépirodalmi rész beszélyeket s verses költeményeket hoz a folyóirat erkölcsi irányú szellemében. — A Kebel rém czimü beszély Neytől még most sincs bevégezve, s ily, fölötte hosszúra terjedő munkákat, bármily jelesek is, főleg ritkábban megjelenő folyóiratban közleni, nem tartjuk czélszerűnek. — A három első füzetben csak 5 versköltemény foglal helyet: A B izalomhoz , Császár Ferencitől; A három sir, Árva Imrétől; I Az anya, Garai Alajostól; Myrtuslombok I testvérem fölött, Győrffy Gyulától; — Tiszteljed atyádat és anyádat, Benőfy Somától- Az elsőt és utolsót legsikerültebbeknek tartjuk. ACsaládi lapok a folyóirat havonkint kétszer jelenik meg négy évnyi tömött füzetben, s kisba kiállítása igen bóros, és becsületére válik Emich nyomdájának (Folytatása köv.) Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS. HIRDETÉSEK: 776 3-1 GŐZHAJÓZÁSI jelentés. Az alálirt középpontú ügyvivőségnek van szerencséje jelenteni, hogy szombattól mártius 19-től kezdve naponkint egy személyszállító gőzös fog Pestről Bécsbe, a közbenső állomások megérintésével, délutáni 2 órakor indulni, s keddtől— mártius 22-től — kezdve, naponkint estre egy személyszállító gőzös Bécsből Pestre érkezni. — Pest, martius 17-kén 1853. Az első cs. kir. sz .b. dunagőzhajózási társulat magyarországi közp. ügyvivősége. 755 GÁZOSOK MENETEI Martius hóban. 9* Az alálirt középponti igazgatóságnak van szerencséje jelenteni, miszerint f. évi martius 2—kától kezdve további rendeletig, az utasszállító gőzösök következőleg járandóak: A) A Dunán. PEST-ről Bécsbe : márczius 19-től kezdve, minden nap , délutáni 2 órakor. PEST-ről Zimonyba : megérintvén Eszéket és Titelt, mind le, mind felfelé menetkor, minden szerdán, pénteken, szombaton és hétfőn, reggeli 7 órakor. PEST-ről Orsovára: Zimonyt körülhajózva, minden szerdán és szombaton reggeli 7 órakor. PEST-ről Ga lacz ra : szerdán , mártius 9-dikétől kezdve, minden szerdán az oláh —, és vasárnap mart. 12—dikétől kezdve, minden szombaton a török parton. B) A Tiszán : SZEGEDről Szolnokra, minden kedden és szombaton déli 12 órakor. SZEGED-ről Zimonyba, minden szerdán és vasárnap reggel. SZOLNOKból Tokajra, minden szerdán és vasárnap a pesti reggeli vasútvonat megérkezte után. „ Szegedre, minden csütörtökön és vasárnap, a pesti reggeli vasútvonal megérkezte után. TOKAJ-ból Szolnokra: minden szerdán és szombaton, reggeli 3 órakor. ZIMONY-ból Szegedre: minden hétfőn és pénteken reggel. C) A Száván : ZIMONY-ból Sziszekre : minden hétfőn és csütörtökön, déli 12 órakor. SZISZEK-ről Zimonyba : minden kedden és pénteken, reggel. (KP)Közbejövő változások különösen tudatni fognak. A Dunagőzhajózási társaság magyarországi középp. ügyvivősége. 772 Csász. kir. szab. 1—L RIUNIONE ADRIATICA DI SICURTA (Adriai biztosító-társulat.) Alapittatott Triestben 1838-dik évben. A részvényeseknek f. évi febr. 24. Triestben tartott nagygyűlése elé terjesztett zárszámadás kivonata, a társulat 1851. évi junius 1-től 1852. évi julius 30 ig illetőleg. Biztosított tőkék........................................................................ 348,545,142 ft 30 kr. Díjbevétel....................................................................................... . 1,695,959 ft 32 kr. 2497 félnek megtérített károk.............................................................. 888,898 ft 22 kr. Viszontbiztosítások, ellentételezések, tőzsdiiak és ügykezelési költségek........................................................................................... 595,787 ft 50 kr. Dijtartalék a folyó biztosításokért . . .............................. " 1,309,890 ft — kr. Tartalék tőke..................................................................................... 241,870 ft 15 kr. A tartalék öszvege .... 1,551,760 ft 15 kr. A Ritinione kiterjedt működése legjobb bizonysága azon bizodalomnak, melynek ez örvend, és a felhozott számok megismertetik egyúttal azon tetemes erőket, melyek ezen intézetnek rendelkezésére állanak , minthogy az alaptőke, a tartalékok és az évi díjbevételek összevéve 5.000,000 forintnál nagyobb biztossági tőkét képeznek. A közönségnek ez által nyújtott biztosíték még azon ismert tény által is neveltetik, hogy minden, az ő biztosítottait ért károk a leggyorsabban és az igazság és méltányosság szabályai szerint téríttetnek meg. Az intézet által alapíttatása óta megtérített károk a SjOOOIOOO forinton fölül rúgnak, s legvilágosabb példáját adják a biztosítások hasznosságának, melyek eszközt nyújtanak az emberi, társaság minden osztályának, magukat olcsó, a fenyegető veszélyhez képest csekély összeg (díj) által a szerencsétlenségek szomorú következményeitől, melyek gyakran igen fájdalmas veszteségekkel vannak összeköttve, megóvni. Azért az alulírt közlőügyvivőség kötelességének tartja, a közönséget a biztosítóintézetek jótékony hatására általában figyelmeztetni, s az ő általa képviselt társulatot különösen oly megjegyzéssel ajánlani, miszerint annak hatálya kiterjed . Ingó és ingatlan tárgyaknak tűzkár ellen, és a szárazon és vizein szállítmányoknak minden elemi kár ellen biztosítására. Biztosítás ajánlati példányok, díjjegyzékek stb. szintúgy a köz föügyvivőség irodájában Pesten, nagy hid-utcza, Weisz-ház 12. sz. a., valamint a fő- és kerületi ügyvivőknél a vidéki városokban és falukon is ingyen szolgáltatnak, és mindenre kívánt felvilágosítás adatik. Pest, martiusban, 1853. A köz-löügyvivőség Magyar- és Erdélyországra nézve. Weisz B. és társa. 773 Most már egészen megjelent, s J. M. Fraenkl egri könyvárus által kapható: 3—2 Német nyelvtan, németül tanulni kivánó minden magyar, jelesen pedig a magyar tanuló ifjúság számára, irta Dr. Monte Dégoi Albert Ferencz, egri érseki csillagász és tanár stb. 17 ív, ára fűzve 1 forint p. p. EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA.