Pesti Napló, 1853. március (4. évfolyam, 892-917. szám)

1853-03-19 / 908. szám

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Szépirodalmi lapjaink 1853-ban. II. A Szilágyi V. által szerkesztett Budapesti Viszhang hetenkint kétszer jelenik meg a legkisebb alakú másféliven. Egy iv a műtárt képezi, melyben csupán beszélyek s versköltemények foglaltatnak, — mig a mintegy borítékul használt féliv mindenféle vegyes, s leginkább napi érdekű tárgyakkal van betöltve. A hely korlátoltsága miatt a lap belseje nem mo­zoghat oly szabadon s nem terjeszkedhetik ki annyira, mint kellene, s innét az , hogy a csak valamivel hosszabb beszélyeket mind megszaggatva, nagyon is apróra felhasábolva kénytelen közleni, mi nem úgy volna, ha , mint azelőtt, hetenkint csak egy­szer jelennék meg. Igen , de akkor meg a lap kül­sejét elfoglaló újdonságokat kapná ritkábban a kö­zönség, s e szerint bajos volna elhatározni, az olva­sóra nézve mi kedvesebb : igy-e vagy amúgy. Min­denesetre legkedvesebb volna az , ha hetenkint két­szer és két-két évén kapná a Viszhangot, de itt ismét az a kérdés merül fel : várjon megbízná-e szerkesztő a kiadási költséget, holott a jelen ildomos takaré­kosság mellett a legnagyobb concurrentia közepett is megélhet. A Budapesti Viszhangon új év óta szembetűnően észrevehetők szépirodalmi lapjaink versenyzésének jótékony nyomai. Tisztán eredeti műtárában sok jó beszély, és versköltemény tűnik fel , mire nézve felismerhető befolyással van az, hogy a buzgó szer­kesztő pályadíjakat tűzött ki, nevezetesen a legjobb beszélyre 10 , a legjobb verskölteményre 6 da­rab aranyat, mit az előfizetők szavazása fog eldönteni. Ezen időszaki szépirodalmunk belbecsének gazdagí­tására czélzott pályáztatás igen szép és üdvös dolog, — csakhogy mi a kitűzött két dij mennyisége közt nem találunk kellő arányt, miután egy jó beszély kidolgozása tízszer annyi időt és fáradságot igényel, mint egy verskölteményé. Aztán azt is meg kellett volna határozni: várjon komoly vagy víg legyen e a pályázó beszély és vers, mert így a szavazás oly tarkán üthet ki­, hogy alig lehet majd rajta el­igazodni. A Viszhang műtárában közlött beszélyek : Qua­­t­e­r­n­o, Dobsa Lajostól, ki általán véve nagy köny­­nyüséggel, az élet s emberi lélek mélyebb ismereté­vel ir, de szylje pongyola, szabálytalan. — Két kép, Vadnay Károlytól, ki Jókai modorában dol­gozik , a fellengzőt szereti, s e miatt olykor az üres, dagályos szópompa hibájába esik. — Nóra és a Viaszalakok műterme, Laukától , ki még akkor is, midőn komoly akar lenni, a spanyol Gra­­tioso tréfás szerepet játszik játszani. Vilhelmina Obern­yiktől, ki mély érzelemmel, s nagy műggonddal alkotja műveit, s az áradozást és a reflexiókat ked­veli. — Déva galambja, Szatm­áry Károlytél, igen érdekes történeti novella, hanyag, rendetlen külform­ában ; — Kelet csillaga, Ilosszufalusi Kálmántól, kedves olvasmány ; — Az én menny­asszonyom, Szőllősi Benőtől, szinte élvezhető. Oly sok verset egy lap s­in adott az idén, mint a Viszhang , s épen azért, mivel bőviben van a jónak, kissé válogatósabb lehetne. Például a sok közöl elég lett volna csupán a következő, valódikig sikerült vers­költeményeket közölnie: P­a­­­ó Pál úr — Petőfitől; — Búcsú az új évtől, — őszi tájnak. — Tompától; — N­­éu sóvárgás, — Aranytól; — Sírom felől — Erdélyitől; — Mily isteni szép hely, — Az elátkozott háznép, — Mulatságból Lévaitól; — Fa­jszél — Gyu­laitól; — Templomban — Sükeitől;—Nagy­apám,Emléksorok— Szásztól; — Őszi rózsa — Flórától ; — Év elején — Losonczytól; — Anyámhoz — Zalártól; — Az életből — Bulcsútól. — Sükeinek egy verse méltán viseli az „Á­b­ránd'* czimet, miután nemcsak méla hold­világos éj és nyáréji álom, hanem egy­szersmind lágy mandolin, ideál, neolhárfa, ínyrthuslomb és még 1­o tósz is van benne. Mi is legyen más egy lyrai költeményben , ha azon téveszmének hódolunk, hogy a nemzeti és népies elem nem lényeges kelléke a lyrai költészetnek. A Viszhang külső körében, vagy­is a féliven meg­jelenő víg beszélykék , élet-jellemképek, humoris­­tikai elmefuttatások nem maradandó belbecsre, mint inkább futólagos mulattatásra számítvak , s e tekin­tetben a czél el van érve velők. A valódi humor, a mélyebb átható elmésség különben is ritka madár nemcsak nálunk, de az egész világirodalomban. A mondott rovatban nagy v­áltozatosság s élénkség uralkodik , a­mint ezt a következő czim­sorozatból is látni lehet. Egy öreg nyúl szenvedései; — Egy journalista naplójából; — A kék domino; — Megbukott a papucskor­­mány; — Kaméliás hölgyek; — Hiszen csak tréfa; — A próbára tett vendég; — Figaro szerelme; — Valami-e a semmi? — Kézszorítások; — Bál előtt, alatt és után; — A nagynéne ifjú nő helyett, stb. Ugyanott vidéki társaséletünk moz­galmát terjedelmes levelezés ismerteti, s a hirek , a szépirodalom , művészet és nemzeti színház is külön rovattal bír. A Viszhang színi birálatai is igen rövi­den s csak általánosságban ismertetik nemzeti szín­házunk napi előadásait. Nemrég Shakespeare művei­nek m­egbírálásáról lévén szó, a Viszhang színi re­ferense a Szépirodalmi lapok ellenében azt állítá, hogy nincs nehezebb feladat, mint Shakespeare mű­veit megbírálni, és szerinte Si. megbírálására egy második Shakespearenek kellene születnie. Nem úgy áll a dolog, mert Shakespearet megbírálni sem köny­­nyű­, sem nehéz. Könnyű annak, ki tud hozzá, nehéz annak , ki nem ért a dologhoz. Nyelvezet, helyesírás tekintetében a Viszhang szinte hemzseg a sol­ hibától, — és ez onnét van , mert sok magyar iró rösteli alaposan , tudományo­san megtanulni a magyar nyelvet, s ily képtelensé­get a külföld irodalmi világában aligha lehetne felmu­tatni. Egy író nyelvtan és helyesírás nélkül annyi, mint katona fegyver nélkül. A Viszhang ez első évnegyedi folyamához már két érdekes arczkép volt mellékelve, Dobsa Lajos és Bulyovszkynénak Barabás által rajzolt arczképei. Az első, mint író , az utóbbi mint írónő és művésznő, egyaránt megérdemlik e kitüntetést. — Ellenben Gino k. a. arczképe s a Lauka verséhez mellékelt spa­nyol szerelmes jelenet rajza , bizonnyal kevéssé ér­dekelte a magyar olvasó közönséget. A Klezsó József által igen jó tapintat- , valódi műgonddal szerkesztett Családi lapok, mint a vallás-erkölcsi műveltség s kath. hitélet emelésére irányzott tudományos és szépirodalmi folyóirat, iparkodik lehetőleg megfelelni feladatának a nél­kül, hogy túlzás, egyoldalú elfogultság által távolról is ártana az ügynek, melyet hatásával előmozdítani akar. Különösen a műveltebb ifjúság erkölcsi és ér­telmi kiképezésére számítvak leginkább mindazon czikkek , mik e folyóirat tartalomdús hasábjain meg­jelennek. Az életre ható, hasznos gyakorlati isme­retek terjesztését a tanulságos egyszersmind mu­lattató előadás által czélszerűen törekszik elérni, s történeti földrajzi , ország- és népismei, s természet­­tani czikkei világos, egyszerű, könnyű felfogható modorban írvák , s azok, kik a száraznak tetsző tu­dományt úgyszólván játszilag kívánják sajátjukká tenni , sok gyönyörködtető olvasmányt lelhetnek abban. Szerkesztő az „Olvasóinkhoz“ czímű jeles vezérczikkében leplezetlenül kitárja azon magasztos irányt, melyet folyóiratában követni akar, mely nem más, mint társadalmunk rongált erkölcsi állapotán mindinkább javítani, s e czél elérésének alapjául a vallásos, vagy­is erkölcsi nevelést jelöli ki. Szer­kesztő előadása erőteljes , szabatos , költői és meg­ható , mi főleg a fiatal, fogékony keblekben mara­dandó benyomásokat hagy. — Somogyi Károly a képzelő tehetségnek jó iránybani fej­lesztéséről alaposan s lélektani mélységgel ér­tekezik , s kellemes előadásával még az abstract tár­gyat is érdekessé tudta tenni. — Lonkai Antal Pe­rut, történeti, földrajzi és népismei tekintetben ta­nulságosan ismerteti. E folyóirat szemléje az élet, iskola, irodalom és művészet terén szinte tartalmas és változatos. Henry M. hittérítőnek tudósításai Óczeá­­n­i­á­b­ó­l érdekes földrajzi, népismei és természettudo­mányi ismereteket tárgyaznak.— Szabóky Imre a hires A­p­pert lovagnak a bűnösök erkölcsi javítása körül tett tapasztalatait közlé, mi lélektani te­kintetben is becses adatok gyűjteménye. — Az is­kola testvérek czimü czikk a fegyencz ifjak szükséges neveltetését utánzásra méltó példában tünteti fel. — Az irodalmi szemle erkölcsi és vallá­sos könyvek ismertetésével foglalkozik. — Szinbirá­­lati rovata csupán a keresztény jellemű drámák­ és előadásaikra vonatkozik s a színházat mint erkölcs­képező intézetet kívánja tekintetni. —­Az Árpádok versenye, hazafiai és vallá­sos lelkesedéssel irt költői kép Paulikovics Lajostól. Mind a mellett, hogy e czikk inkább az ábránd mint a való világába tartozik, sok helyes történeti refle­xiót foglal magában. — N­epomuki sz. János társulatának romjai Temesvárott, Berecz Imrétől igen érdekes korrajzi adat, történeti emlék. — A vakok ügye a pogány és a keresztény világban, a vakok pesti intéze­tének igazgatójától , ki e czikkben a keresztény mű­veltséget legfőbb tényezőként állítja fel arra nézve, miszerint most már a vakok szellemi és erkölcsi nö­veléséről is jótékonyan gondoskodva van. — Az a­n­­tiparosi barlang, utazási töredék El­­bából, élvezetes, tanulságos olvasmányok. — Dá­vi­ös, történeti adatok nyomán, Rimely Károly által kimeritőleg s alaposan van ismertetve. — Koczányi Ferenc, a Méhek sajátságos életét mutatja be term­észettörténeti tekintetben. — Van e folyóiratban külön ol­vasmányi rovat is a gyermekek számára, mit czélszerű volna a többi szö­vegtől egé­szen elkülöníteni, s nagyobb kiterjedésűvé tenni. A tisztán szépirodalmi rész beszélyeket s verses költeményeket hoz a folyóirat erkölcsi irányú szel­lemében. — A Kebel rém czimü beszély Neytől még most sincs bevégezve, s ily, fölötte hosszúra ter­jedő munkákat, bármily jelesek is, főleg rit­kábban megjelenő folyóiratban közleni, nem tartjuk czélszerűnek. — A három első füzetben csak 5 vers­költemény foglal helyet: A B i­z­a­l­o­m­h­o­z , C­s­á­­­szár Ferencitől; A három sir, Árva Imrétől; I Az anya, Garai Alajostól; Myrtuslombok I testvérem fölött, Győrffy Gyulától; — Tisz­teljed atyádat és anyádat, Benőfy Somá­tól- Az elsőt és utols­ót legsikerültebbeknek tartjuk. A­­Családi lapok a folyóirat havonkint kétszer jelenik meg négy évnyi tömött füzetben, s kisba kiállítása igen bóros, és becsületére válik Emich nyomdájának (Folytatása köv.) Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS. HIRDETÉSEK: 776 3-1 GŐZHAJÓZÁSI jelentés. Az alálirt középpontú ügy­vivőségnek van szerencséje jelenteni, hogy szom­battól mártius 19-től kezdve naponkint egy személyszállító gőzös fog Pestről Bécsbe, a közbenső állomások megérintésével, délutáni 2 órakor indulni, s keddtől— már­tius 22-től — kezdve, naponkint estre egy személyszállító gőzös Bécsből Pestre érkezni. — Pest, martius 17-kén 1853. Az első cs. kir. sz .b. dunagőzhajózási társulat magyarországi közp. ügyvivősége. 755 GÁZOSOK MENETEI Martius hóban. 9* Az alálirt középponti igazgatóságnak van szerencséje jelenteni, miszerint f. évi martius 2—kától kezdve további rendeletig, az utas­szállító gőzösök következőleg járandóak: A) A Dunán­­. PEST-ről Bécsbe : márczius 19-től kezdve, min­d­e­n n­a­p , délutáni 2 órakor. PEST-ről Zimonyba : megérintvén Eszéket és Titelt, mind le, mind felfelé menetkor, minden szerdán, pénteken, szombaton és hétfőn, reggeli 7 órakor. PEST-ről Orsovára: Zimonyt körülhajózva, min­den szerdán és szombaton reggeli 7 órakor. PEST-ről G­a l­a­c­z r­a : szerdán , mártius 9-dikétől kezdve, minden szerdán az oláh —, és vasárnap mart. 12—dikétől kezdve, minden szombaton a török parton. B) A Tiszán : SZEGED­ről Szolnokra, minden kedden és szombaton déli 12 órakor. SZEGED-ről Zimonyba, minden szerdán és va­sárnap reggel. SZOLNOK­ból Tokajra, minden szerdán és va­sárnap a pesti reggeli vasút­vonat meg­érkezte után. „ Szegedre, minden csütörtökön és vasárnap, a pesti reggeli vasútvonal meg­érkezte után. TOKA­J-ból Szolnokra: minden szerdán és szom­baton, reggeli 3 órakor. ZIMONY-ból S­z­egedre: minden hétfőn és pén­teken reggel. C) A Száván : ZIMONY-ból Sziszekre : minden hétfőn és csü­törtökön, déli 12 órakor. SZISZEK-ről Zimonyba : minden kedden és pénteken, reggel. (KP)Közbejövő változások különösen tudatni fognak. A Dunagőzhajózási társaság magyarországi középp. ügyvivősége. 772 Csász. kir. szab. 1—L RIUNIONE ADRIATICA DI SICURTA (Adriai biztosító-társulat.) Alapittatott Triestben 1838-dik évben. A részvényeseknek f. évi febr. 24. Triestben tartott nagygyűlése elé terjesztett zárszámadás ki­vonata, a társulat 1851. évi junius 1-től 1852. évi julius 30 ig illetőleg. Biztosított tőkék........................................................................ 348,545,142 ft 30 kr. Díjbevétel....................................................................................... . 1,695,959 ft 32­ kr. 2497 félnek megtérített károk.............................................................. 888,898 ft 22 kr. Viszontbiztosítások, ellentételezések, tőzsdiiak és ügykezelési költségek........................................................................................... 595,787 ft 50 kr. Dij­tartalék a folyó biztosításokért . . .............................. " 1,309,890 ft — kr. Tartalék­ tőke..................................................................................... 241,870 ft 15 kr. A tartalék öszvege .... 1,551,760 ft 15 kr. A Ritinione kiterjedt működése legjobb bizonysága azon bizodalomnak, melynek ez örvend, és a felhozott számok megismertetik egyúttal azon tetemes erőket, melyek ezen intézetnek rendelkezésére álla­nak , minthogy az alaptőke, a tartalékok és az évi díjbevételek összevéve 5.000,000 forintnál nagyobb biztossági tőkét képeznek. A közönségnek ez által nyújtott biztosíték még azon ismert tény által is neveltetik, hogy minden, az ő biztosítottait ért károk a leggyorsabban és az igazság és méltányosság szabályai szerint té­ríttetnek meg. Az intézet által alapíttatása óta megtérített károk a SjOOOIOOO forinton fölül rúgnak, s legvilá­gosabb példáját adják a biztosítások hasznosságának, melyek eszközt nyújtanak az emberi, társaság minden osztályának, magukat olcsó, a fenyegető veszélyhez képest csekély összeg (díj) által a szerencsétlenségek szomorú következményeitől, melyek gyakran igen fájdalmas veszteségekkel vannak összeköttve, megóvni. Azért az alulírt köz­lőügyvivőség kötelességének tartja, a közönséget a biztosító­intézetek jóté­kony hatására általában figyelmeztetni, s az ő általa képviselt társulatot különösen oly megjegyzéssel ajánlani, miszerint annak hatálya kiterjed . Ingó és ingatlan tárgyaknak tűzkár ellen, és a szárazon és vizein szállítmányoknak minden elemi kár ellen biztosítására. Biztosítás ajánlati példányok, díjjegyzékek stb. szintúgy a köz föügyvivőség irodájában Pesten, nagy hid-utcza, Weisz-ház 12. sz. a., valamint a fő- és kerületi ügyvivőknél a vidéki városokban és falukon is ingyen szolgáltatnak, és mindenre kívánt felvilágosítás adatik. Pest, martiusban, 1853. A köz-löügyvivőség Magyar- és Erdélyországra nézve. Weisz B. és társa. 773 Most már egészen megjelent, s J. M. Fraenkl egri könyvárus által kapható: 3—2 Német nyelvtan, németü­l tanulni kivánó minden magyar, jelesen pedig a magyar tanuló if­júság számára, irta Dr. Monte Dégoi Albert Ferencz, egri érseki csillagász és tanár stb. 17 ív, ára fűzve 1 forint p. p. EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA.

Next