Pesti Napló, 1853. április (4. évfolyam, 918-942. szám)

1853-04-08 / 923. szám

zenekiséret mellett , leendő állomásukra elindultak, öszvesen valami 150-en. A napokban halt el tiszteletes evang. lelkész Thaisz Ferencz,58 éves korában, ki a hely­beli egyháznak 32 évig volt buzgó lelki pásztora. — Gyászbeszédet felette , a kisded egyházban , a keb. ref. lelkész tartott, ki ideiglenesen a pásztor nélkül maradt egyház híveinek lelki oktatásbani részesülhetéséről is, egész készséggel gondoskodni vállalkozott. Számos baráti, jó akarói, s hivei ki­sérték örök nyughelyére !! Színészeink a böjti napokban mindenkép igyekez­tek bennünket az egyformaságból kiragadni; de a farsang sokakat igen megviselvén , munkájok süket télen maradt, s igy kénytelenek voltak egy időre magunknak s házi gondjainknak hagyni. A napfényes időt használják , szőlőhegyeinken foly a munka , egész nyáron át izzadva fáradoznak, s csak késő őszszel vehetik munkájuk jutalmát, ha t. i. az elemi csapások előbb el nem vették azt. Ily bizony­talan , s fáradságos a mi gazdálkodásunk fő ága. Szőlőről eszünkbe jön, hogy közelünkben Felső­bányán egy barátunk a már ezelőtt is sikerrel ké­szített pezsgő bort, ez idén is nagyobb mennyiség­ben készíti , s tiszta, egyszerű készitésmódjával felülmúl minden e­lemű pancsolásokat, s a kelle­mes zamatu iz feledteti a méregdrága franczia pezsgőt a magyar borból. Épen tegnap , azaz husvét első napján, érkezett hozzánk az itt átvonuló K. Liechtenstein ezred két százada , s pihenési idejét itt tartás­ban alapítandó kisdedóvóintézet részére, a városi szín­házban rendezett és Mayer ügyes tánczmester tanít­ványai által adott nématánczjáték alkalmával a jö­vedelem 731 pírt, a tiszta jövedelem 310 pírt volt. Nem lehetne-e hasonló mulatságokat kisebb költsé­gekkel adatni? Az évenkint újólag csinált ruhatár hová tétetik ? Egyébiránt az egészet rendező t­­er.­nek minden tekintetben méltányló köszönetre érde­mesek. — Folnes német színházi igazgató a nagy hé­ten, a társaságtól, senkinek mit sem­ mondva, eluta­zott , és miután fizetési tehetetlenségét a tagoknak rendetlen fizetésével nyilván tanussta, a magára ha­gyott színésztársaság, igazgatója iránti bizalmát el­vesztve , további játszhatási engedelemért a felsőbb­­séghez folyamodott, és az engedelmet, daczára az igazgató későbbi visszatértének is, megnyerte, és most már a helybeli német színésztársaság maga kezére játszik. •— A szervező bizottmány múlt hó elejétől összeül. — Mind a megyében, úgy a városban az ujonczállítás már befejeztetett; volt elég sírás és jaj­gatás, de ez mind csak ősi szokás: az ujoncz nem a katonaság iránti ellenszenvből, de szülei-, neje­, ro­­konaitól, elválási fájdalmában sir, — tapasztalás sze­rint, pár hónap múlva, épen ilyenek, a legderekabb katonákká lesznek. — A kassai járásbirói hivatal mai napig sincs betöltve, mi valóban az igazságki­szolgáltatás hátramaradásával és főleg a pörlekedők nem kis kárával történik.­­ Hallomás szerint a nagy­­idai és zsadányi járásokban a meghatalmazottak által képviselt pörlekedés nagy divatba kezd jönni, mi nemcsak az ideigl. polgári perrendtartás világos ren­deleteivel összeütközőleg, de az oklevéllel ellátott ügyvédek világos jogcsonkításával is történvén, már e részből is az ügyvédek mielőbbi rendezése igen kí­vánatos lenne. — Időnk egészen tavaszira változott. Werfer könyvkereskedése az olvasóközönség kivona­­tait készséges szolgálat és gyors megrendelések esz­közlésével teljesen kielégítvén, azt közfigyelembe és pártolásba ajánlani ezúttal sem mulaszthatjuk el. Miskolci, mart. 30. Társadalmi életünknek némi szokatlan elevenséget adott egypár pillanatra a folyó hó 30-án tartatott nagy hangverseny. Czélja a helybeli evange­­likus tanintézet fölsegélése. Tartási helye a megye­ház nagy tereme. Minden előkészület meg vola téve e hangverseny érdekesítésére. Megkísértették Hol­­lósi Kornélia közreműködését is megnyerni, s ebből Miskolczon elég annyi is , hogy megkísértették. Részt vettek e hangversenyben a helybeli lovasezred jeles zenekarán kívül műkedvelő hölgyek és férfiak, s ezek közt a közhiro geniális zongorász Fáy Antal hazánkfia. Minden a legjobban sikerült. A nagy te­rem alul, felül színig tömve, s a bevétel mint hall­juk 450 p. forint. Színészeink mindekkoráig sincsenek , pedig már oly régóta nélkülözzük, és talán e hosszú nélkülözés adott alkalmat azon hírre is , miszerint városunkban egy műkedvelő-társaság szándékoznék alakulni, mely az előadásokból begyűlendő jövedelmet nagy szín­házunk segélésére fordítaná. Ez eszméről azonban elég lesz néhány napig beszélgetnünk, s ha kibe­széltük magunkat, szépen pihenni hagyjuk az egé­szet. Óhajtandó, hogy szavainkat a valóság c­á­­folja meg. Egyébiránt nagy színházunk még mindig régi állapotában fölépítetlenül áll. Hírlik, hogy je­lenleg kilátás nyílnék nagyobbszerű kölcsönre, mely­ből az építést igen rövid idő alatt befejezhetnék. Erre a szükséges jótállás bizonynyal a város részé­ről sem maradna el, ha kivántatnék , hiszen e szép­­reményű intézethez senki sem áll közelebb, mint a város maga, melynek kebelében az létezik. Köztisztaság tekintetében méltánylattal említendő, hogy rendetlen kövezetű­ piaczunkon, mely eddig állandó sártenger volt, ezelőtt pár héttel a sár fel­­tisztittatott s öszvehordatott a megyei rabok által. Ez mégis mérsékli némileg a járáskelés kellemetlen­ségeit. A katonai ujonczozás megyénkben is elkezdődött, s legtöbb helyen már be is végeztetett. Ez természe­tesen nálunk is szintoly könyhullatások közt történt, mint másutt történni szokott. A közbátorság nem áll gyengébb lábon, mint ez­előtt állott, sőt rablás, tolvajlás felől most már ke­vesebbet hallani. Helybeli gőzfürdőnk állapotára nézve örvendetes jelenségül írhatjuk, hogy a közhasznú intézet mind­inkább kezdi megnyerni a lakosság tetszését, s hasz­nálói szemlátomást szaporodnak. E fürdő a közelgő tavaszra új kádfürdőkkel lesz bővítve, és igy eleget tesznek azok igényeinek is, kik talán a gőzben rög­­tönhaláltól félnének. Túri János hűséges tánczművészünk e napok­ban ide érkezett. Jó ismerősei bizonyosan számosan sereglenek tánczóráira. A búza köble piaczunkon 7—8 p. frt, a gabona 5—6, árpa 4—5, zab 3—4, kukoricza 5 p. frt. r. 1. Kassa , apr. 2­0 cs. kir. Ap. Felségének szerencsés felgyógyu­lásáért husvét hétfőjén, a városi lakosság forró óhaj­tásához képest, a székes főegyházban hálaájtatosság tartatott: a vér nélküli áldozat kassai megyés püspök Fábry Ignácz ő maga által, minden rendű, rangú és hivatalt viselő méltóságok jelenlétében reggeli 9 óra­kor nagy pompával mutattatott be a Mindenhatónak. A hivatalnokok, helybenlakó grófok, bárók és ne­messég többnyire mind fényes gazdag magyar öltö­nyökben jelentek meg. Estve a szinházban díszelő­adás és katonai nagy takarodó török zenével. Ugyanaz­nap a város is kivilágittatott, azonban a nagy szél miatt több helyeknek kivilágitlanul kelle maradni. Másnap márt. 29-kén a tegnapi ünnep fölötti öröm­nyilatkozatul a helybeli társalkodási egylet által a városi tánczteremben nagyszerű tánczmulatság ren­­deztetett. — M. hó 28-kán estveli 8 órakor a város­hoz közelfekvő és birtokához tartozó Miszlóka hely­ségben tűz támadván, a nagy szélben 19 ház mel­léképületeivel elhamvadt. Husvét mindkét napján napfényes, de szeles hideg idő volt. — A kassai nő­egylet által va­­ló 11- és 13-dik napjain a belváros­ HIVATALOS. A vallás-és közoktatási minisztériumnak 1853-diki február 27-kén kelt rendelete, *) a bécsi, prágai, pesti, krakói, lembergi, gratzi, innsbrucki és olmützi egyetemek akadémiai hatóságaihoz, a rendkívüli hall­gatók részéről fizetendő lecskepénzek tárgyában. Több egyetemek akadémiai hatóságai azon javaslatot tettek, miszerint a rendkívüli hallgatók a lecskepénzek előre leendő lefizetésére azonnal a beírásnál szoríttassa­­nak, a­mennyiben ez szükségesnek és czélszerünek mu­tatkozik a végre, hogy az 1850-diki jul. 12-kén 310 sz. alatt kelt törvény 12. tg-nak hatálya biztosittassék, a hátralékok meggyülésének s az ebből keletkező visz­­szásságoknak eleje vétessék , végre oly rendkívüli hall­gatók összetódulása is meggátoltassék, kik komoly hi­vatás nélkül magukat a leczkére beíratják, azokat azon­ban nemsokára elhanyagolják, s aztán a tanulás puszta ürügye alatt foglalkozás nélkül az egyetemi városban tartózkodnak. Miután egy részről ezen kifejezés „tanulók“ az említett törvény 33. §-ban, mint ezen §. második pontjából kiviláglik , nem csupán a rendes , hanem azon rendkívüli tanulókra is vonatkozik , kiknek egyetemi tanulmányaik rendes tovább­folytatására vagy az ezek befejezése alkalmávali igazolvány nye­rése végett a lecskelátogatásról­ rendes bizonyít­ványra van szükségük ; más részről pedig az ezen osztályba nem tartozó rendkívüli hallgatók száma növe­kedésben van, s az 1850-diki július 12-kén kelt tör­vény 12. §-nak ezek részérőli teljesítése a 55. §. máso­dik tételében foglalt szárítékot nagyobbára nélkülözi; ennélfogva a felőbbi javaslatok elintézéséül az említett visszásságok meggátlása végett rendeltetik . A fönálló akadémiai törvények által az egyetemeken rendkívüli hallgatókép megjelölt tanulók a leczkepénzt rendszerint minden általuk bejelentett leczkékért az 1853-diki nyári félév kezdetétől azonnal a beirásnál, egy félévre előre kötelesek lefizetni, a mennyiben ők magokat már a beirásnál kieszközlött mentesség iránt nem igazolhatják. Ezen szabály alól azonban kivétetnek: 1. Azon hittanulók, kik az érettségi vizsgálat hiánya miatt az 1851-diki sept. 16-kán kelt miniszteri kibo­­csátvány (birod. törv. lap 216. sz.) értelmében, rend­kívüli hallgatókkép a hittani szakra fölbocsáttatnak; 2. a gyógyszerészek; 3. az 1855. nyári félévre nézve az álladalmi szám­adási tudománynak azon rendkívüli hallgatói, kik az 1852—53. téli félévben már beírva voltak s díjfizetési kötelességüket kellően teljesítették. A vallás- és oktatási miniszternek 1853-diki febr. 22-kén kelt rendelete, **'­ mely által Magyar-, Erdély-, Slorvát-, Tótországban, a Szerbvajdaságban és temesi bánságban a papi javadalmak elnyerése végett elősza­bott zsinati (pálya) vizsgálatok intézete behozatik. A f. é. február 10-kén kelt legfelsőbb h­atározvány­­ban adott felhatalmazás folytán és az illető püspökök közt e részben létre­jött megállapodással­ összefüggés­ben, a legebbi tekintetben következő rendeltetik: I. A papi javadalmak elnyeréséért folyamodók képes­ségének megvizsgálása végett tartandó zsinati (pálya) vizsgálatok intézete, jelen kibocsátvány közhírrététele napjától kezdve Magyar-, Erdély-, Horváth-, Tótország­ban , a Szerbvajdaságban és a temesi bánságban is tör­vényes hatályú. II­ Ezen intézet életbeléptetésével, azon föltélemény mellett, hogy az illető püspökök részéről az országos kormányszékekkel­ előleges értekezlet nélkül a megálla­*) Megjelent a birod. törvénylap­ 1853 mart. 7-ki XIII. darab­jában 37. sz. a. **) Megjelent a birod. törvénylap 1853 mart. 7-ki XIII. darabjában 35. az. a.­pitott végzés határozataiban egyoldalú változtatás létetni nem fog, egyszersmind törvényes szoritékul azon kor­látolás hozatik be, hogy a jogosított kegyurak által csak oly papok ajánltathatnak a papi javadalmakra, kik a pályavizsgálatot jó sikerrel kiállották. III. A pályavizsgálatok szerkezetére és tartására nézve következő, a püspökök illető végzéseiből mentett határozatok szolgálnak átalános zsinórmértékül: 1. A vizsgálatra csak oly jelöltek fognak bocsáttatni, kik már három év óta a papi rendhez tartoznak és elöl­járóik bizonyítványával a lelkészeiben vagy egyéb egy­házi hivatalbani kellő alkalmaztatásukat tanúsítják. 2. A jó sikerrel kiállott pályavizsgálat rendszerint hat évre érvényes, ezen idő lefolyta után ugyazon lelkészek által, kik más papi javadalomba kívánnak áttétetni, mint azon jelöltek által is, kik még csak most kívánnak alkalmaztatni, ismétlendő. 3. A vizsgálat alól fölmentvék: a hittudorok és va­lóságos hittanárok, ez utóbbiak azonban csak akkor, ha a tanítói hivatalt már három évig kitűnőleg viselték; az egyházi jog­tudorok, valamint a hittan licentiátusai csak azon tárgyakra nézve vannak fölmentve, melyek­ből a szigorú vizsgálatot kiállották. A püspöki hivatal azonban csak az alzsinati vizsgáló tanács meghallgatása után oly egyéneket is fölmenthet a pályavizsgálati kö­telezettség alól, kik hittani ismereteiket mint írók, vagy valamely kitűnő egyházi hivatalnak hat évigleni vise­lése által elegendőleg tanúsították. 4. A pályavizsgálat ismétlésétől a püspöki hivatal, a vizsgáló­ tanács meghallgatása után fölmenthet oly pa­pokat, kik a vizsgálatot első ízben kitűnő sikerrel ki­állották, vagy azon időtől fogva nem mindennapi isme­reteket s a lelkészi hivatal viselésében különös ügyes­séget tanúsítottak. 5. A pályavizsgálat alól kizárvák azok, kik maguk­­viselete által a papi javadalomba lépésre méltatlanoknak bizonyultak. 6. Azon plébánosok, kik jelen rendelet kihirdetése­kor a formás egyházi beöltöztetést már megnyerték, va­lamint a valamely egyház állandó helyettes igazgatásá­val fölruházott, nemkülönben átalában oly egyházi fér­fiak, kik a papi rendhez már kilencz év óta tartoznak, azonban csak a jelen rendelet kihirdetése utáni két év alatt, a pályavizsgálat előleges letétele nélkül is ajánl­tathatnak az egyházi javadalomra, azonban az egyházi beöltözés elnyerése végett az úgynevezett jóváhagyási próbatételt kötelesek kiállani. 7. A pályavizsgálat rendszerint évenkint kétszer, je­lesen május és September havában tartatik. A feleletek a kitűzött tárgyakhoz képest szóval vagy írásban, azon­ban mindenesetre mindkét alakban adandók. 8. A vizsgálat tárgyai: a) a hittan, az evangéliumoknak a Vulgata sze­rinti, és a szentírás azon szakainak magyarázatával, melyek a római breviáriumban olvastatnak; b) az erkölcstan és lelkészi vallástan, s ez utób­biból különösen azon rész, mely szakramentomokról, kiváltképen a bűnbánat szakramentomának kiszolgálta­tásáról szól. c) az egyházjog és a tridenti zsinat szabványai, végre d) hitszónoklati és e) vallásoktatási dolgozatok. 9. A hitszónoklati és vallásoktatási munkák az egy­házmegyében divatozó nyelveken, és pedig legfölebb tíz óra alatt az erre rendelt napon és csak egy vizsgá­ló biztos felügyelete alatt dolgozandók ki, s ennél csu­pán a szentírás és a Tridentinum használata van megen­gedve. 10. A vizsgálók vagy az egyházmegyei zsinatban határoztatnak meg, vagy a püspök által neveztetnek ki a pápai fölhatalmazás értelmében, a vizsgálók közöl a Tridentinum rendeletéhez képest mindegyik vizsgálat­nál legalább is háromnak kell jelen lennie. 11. Oly jelöltek, kik egy tárgyból a második osz­tályba esnek, a vizsgálatot, csupán ezen tárgyra szorítva, ismételhetik, azok pedig, kik több tárgyakból kapnak második osztályt, az egész pályavizsgálatot újra köte­lesek letenni. T h u n s. k. Budp. hirl. AUSZTRIAI BIRODALOM. Bécs, ápril 5. — A múlt évi december 27-kén közzétett vadászati törvények függelékéül, a belügy­minisztérium rendeletéből ma következő utólagos határozatok lőnek kihirdetve : „Bevetett szántófölde­ken, úgy szinte szőlőkertekben a szőlő érésétől kezdve a szüret bevégeztéig tilos a vadászat; kivételképen azonban—hol a termésben kár nem okozható,s nehogy a vadászhatás végképen meghiusittassék — meg van engedve a kukoriczával, burgonyával, répával s más, egymástól távolabb eső növényekkel beültetett föl­deknek, úgyszintén a téli vetéseknek (kivéve nagy nedvesség alkalmával) s a szőlő- és komlókertek mesgyéinek vadászatbani meglépése. Szabad ,egy­szersmind a vadászoknak, a szükséges felügyeltetés tekintetéből, a határárkok, sövények és kerítések mesgyéin járdalni. A kiadott rendszabályok meg­szegése 5—50 ftnyi pénzbeli, vagy 1—8 napi fogsági büntetést vonana maga után. A pénzbeli bírságok azon község szegényi pénzalapjába folynak, melynek területén a kihágás történt, azonkívül a földbirto­kosnak joga marad kárpótlást követelni.“ Egy épen kiadott rendelet alapján valamely tech­nikai intézet növendékeinek ezentúlra meg nem enged­tetik más technikai intézetnél tenni vizsgálatot. KÜLFÖLD. Németország, Freiburg, mart. 31. — A határ őrzésére rendelt vadász-zászlóalj — mintegy 90 ember kivételével, kik szolgálattétel végett hátra maradtak — ma Lörrachból visszaérkezett. Berlin, ápril 3. — Németország több vidékén érezni kezdik a kivándorlási kor káros következ­ményeit , s ha még a kivándorlások egy darabig tar­tanak, könnyen történhetik, hogy a legtökélyesebb technika és gépészet sem fogják pótolhatni az emberi munkaerők nagy v­eszteségét.­­ A complett felfedezése óta a rendőrség nagy buzgalommal nyomozá a tudvalevő , Mazziniféle kölcsönre vonatkozó bankjegyeket. A mindig tovább s tovább terjeszkedő vizsgálatban, melynek tökélyes­­bítése végett még Kölnből is hozattak ide foglyok, kétségkívül legfontosabb annak kibizonyodása , hogy a forradalmi párt szervezete főképen a városunkbeli számos egészségápoló­ egyletekhez támaszkodott. A középponti egylet közel 10,000 tagot számlált, min­den rendből 63 városrészekből. Az itteni társaságok nagyobb része s a gép- és gyármunkások betegség­egyletei csaknem valamennyien részt vettek. Tegnap a „nagy berlini egész-ségápoló egylet “ választmányi tagjai és követei, mintegy negyvenen, a rendőri elnökség elé rendeltettek, hol is nekik Stieber rendőr­igazgató jegyzőkönyvileg kijelenté az egylet rendőri­leges feloszlatását, a ki lévén mutatva, hogy az, egyéb gonosz irányok mellett, a felfedezött felség­sértési complottok támogatására is felhasználtatta magát. Ennélfogva az egylet minden működése, név­­szerint a pénzbeli adakozások beszedése, szigorúan megtiltatik, s minden egyes áthágási esetre nézve 10 tallér vagy 14 napi fogság létetett kilátásba. A pénztári ügyek elrendezését a hatóság vállalta el.­­ A tett házmotozások alkalmával, több más bűnsulyositó iratok között egy kiáltvány is találtatott, melynek a remélt forradalom kitörésekor tömegestől kell vala szétosztogattatnia. Ebben végezél gyanánt az egye­temes német köztársaság helyreállítása van kimondva, s ugy látszik, hogy a felforgatók nagyon számoltak a katonaság rokonszenvére is. Berlin, april 4. — Hír szerint a rendőrileg nyomozott dr Ladendorf Soldinban elfogatott s­oderai Frankfurtból tegnapelőtt ide behozatott volna. Drezda, april 5. — A „Freim. Sachsen Zig“ eddigi szerkesztője, Haepe Hugo ügyvéd, a királytól kormánytanácsossá neveztetvén ki, a belügyminisz­tériumban alkalmazást nyert. Francziaország- Pária, ápr. 2. — A kormány­nak az egyházi ügyekbe avatkozása eddig az államtanács és külügyminisztérium véleményére szo­rítkozik , mely az ultramontan javaslatokat elveten­­dőknek tartja. Ezen javaslatok elfogadását külön­ben egy más oldalról nagyon szorgalmazzák. A ja­vaslat terve : a kath. vallást államvallássá tenni min­den következményeivel együtt. Az Indépendance belge levelezője szerint a palermói lázadás ennyire terjed: egy helvét ka­tona megszúratott, s mellén egy tőrrel oda szegzett papírt találtak ezen írással: „Mazzinoboszuja.“ Most nagy összeesküvés hire kering. F­i­l­a­n g­­­e r­i tá­bornok befogatásokat rendelt, és öt egyént, kiknél fegyvereket találtak és bűnösöknek találtattak, agyon­lövetett. Egyszersmind Sicilia minden városában fal­ragaszok által tudatja, mikép minden lázadási kísér­letet legerősebb rendszabályokkal fog elnyomni. Ápril 28-kan a törvényhozó­ test jelen ülésének időszaka bevégződik. Az eddigi eredmények után ítélve, egész működését nem lehet valami fényesnek nyilvánítani. Drouyn de Lhuys, külügyminiszter, már kétszer nyújtotta be lemondását, egyszer az orosz czár elismerése alkalmával, mit elfogadni nem akart, másodszor a császár házasságával; a lemondás ed­­digele nincs sem elfogadva, sem véglegesen vissza­utasítva. A császár a számító hivatal tagjai előtt, kik a tuileriákba jövőnek eskületétel végett, kinyilatkoz­tatta, miszerint ha a bevétel azon arányban növe­kedik, mint a múlt hónapok alatt, a földbirtoki adót 30 millióval leszállítandja. Olaszország, Turin, mart. 30. — A király C­a­­v­o­u­r gróf és Bormida minisztereket a sz. Mária és Lázár rendjellel diszesitette föl. A kamara egy törvényjavaslatot fogadott el, mely szerint minden néger rabszolga, mihelyt piemonti földre vagy hajóra lép, azonnal szabadnak nyilvánittassék. Spanyolország, Madrid, mart. 24. A senatus vitái, Narvaez tábornagy ügyében oly szenvedé­lyesek valának, hogy erre példa nincs a spanyol cortesek évkönyveiben. P­e­r­u e­­­a marquis , egy absolutista, ki előbb a carlista párthoz tartozott , a Narvaez elleni rendszabályt védelmezte, és ki­jelente, mikép e tekintetben egyedül a királynő aka­rata érvényes. Erre nagy zaj támadt, mit nem le­het­ lecsendesítni. A szószéken tomboltak, lármáz­tak , és a miniszterelnök Roncali indítványára a közönség erővel eltávolíttatott. Serrano tábornok szólni kezdett, és a kormányt leghevesebben támad­ta meg. Roncali miniszterelnök tűzött vele össze, midőn amaz úgy nyilatkozott, hogy a képviseleti rendszer Spanyolországban megszűnt, ha a kabinet­nek azon jog engedtetik, mikép a követeket és sena­­torokat katonai parancsok által jogaiktól megfosztat­­hatja. Serrano tábornok a minisztériumnak azon szemrehányást téve, hogy Narvaez barátait ér­demrendek, hivatalok és követségek által akarta láb alól eltenni. Mire való mindez ? kiálta föl, csak arra, hogy törvénytelenséget lehessen keresztülvinni. Ha a valenciai herczeg vétkes, pert kell ellene indítni, s leyális módon kell vele végezni. Én nem vagyok vérszomjas, de ha bebizonyítva volna, hogy Nar­va e­z a királynő iránti tiszteletet megsértette , én

Next