Pesti Napló, 1853. április (4. évfolyam, 918-942. szám)
1853-04-23 / 936. szám
kelni kezd, reá mutat az eliramlott s gyanúba vett egyénre, a népség összetódul, a meglehetősen öltözött egyén elfogatott, s az illető helyre vitetett. A legközelebbi változó időjárás , Budapesten , az egészségre igen ártalmas befolyással volt; a betegek száma, mind a korodák, mind magán házakban tetemesen szaporodott. — A mostanihoz hasonló időjárás 1816-dik év szent György nap táján volt, s a legnagyobb ínséget voná maga után. Vidék, Baja, april 12. A forradalom óta nálunk különösen veszélyeztetve volt személy- és vagyonbátorság magas kormányunk erélyes intézkedései folytán, lassan kint ismét szilárdul. A cs. kir. csendőrség a helybeli körülményekkel s a nép jellemével megismerkedve, naponkint nagyobb tevékenységet fejt ki. Böjt kezdetétől fogva mostanáig egy magyar szinésztársaságot bírunk, Szabó Károly igazgatása alatt. A társaság a közönségre nem panaszolkodhatik, mert a szinterem többnyire tömve van látogatókkal, és a pártfogás sok oldalról mutatkozik; — de annál inkább panaszkodhatik a közönség, hogy kivéve Váradinét és Mátrai Laurát, a társaság többi tagjai mind a középszerűség terén működnek , és Szabó úr, ki második bérletének megnyitásával a férfiszemélyzetet jobb egyénekkel ellátni ígérkezett, imez ígéretéről megfeledkezett. Pedig de jó volna ily lelkes magyar közönséget jövendőre is megnyerni ? és inkább lekötelezni, mint magától elidegeníteni. Részvénytársaság által városunk kebelében egy miniatűr gőzmalom épitetik a pesti gőzmalom mintájára ; a munka gyorsan halad előre, a gépek is már leérkeztek, és a vállalkozók állítása szerint jövő hó vége- TUDOHANY ÉS IRODALOM Hunyadiak kora Magyarországon. Irta gróf Teleki József. Első és második kötet. 1852. Pesten. IV. A kormányzó Hunyadi megfenyíti Drakulát, s igy Oláh- és Moldovaországot ismét a hazához csatolja. Azonban ebben nem volt meg az állapotok azon szilárdsága , hogy védjogát és védkötelességét a határos Oláh, Moldva, Rácz és Bosnyákországok iránt akként gyakorolhatta volna, miszerint azokat a törököktől megvédvén, magához kötelezze. A hit különbözősége is nagy akadály volt, s ehhez György despotánál, ráczországi fejedelemnél, még rokonság járult a Cilleiekkel, kik soha nem szűntek meg Hunyadit hátul megtámadni, vagy legalább megtámadással fenyegetni, valahányszor keletre fordult. Birtokpusztítás volt minden, amit György ellen tehetett, az pedig az öreg embert ingerelte ugyan, de meg nem hódította. A magyarok a kis király kiadását kérik Fridriktől , de Fridrik nem volt azon ember, ki bármi előnyről is lemondott volna ; ürügyekből pedig soha sem fogyott ki. Hunyadi tehát ellene is fordítja a magyar fegyvert; fordulja ugyan Fridrik tartományait s Osztrákhon részét, de vele ezért ott sem ér. Ezen külső alkalmatlanságok mellett belül az országot a csehek folyvást dúlják a kis király nevében, s Hunyadi nem birja őket semmivé tenni; a püspöki székek iránt pedig szinte tartós visszálkodások vannak, névszerint a zágrábi püspöki szék iránt, melyet Csupor Demeter nem foglalhat el, mert a pápa inkább a Cilleiek védettjéhez hajlik. Ezen belső és külső visszálkodások és táborozások alatt elfolyt az 1446. és 1447-dik esztendő. Az utolsóban Skanderbeg győzelmei a törökön elhiresednek : Hunyadi rég vágyván a Várnánál vett csorbát kitenni, s csak azért is óhajtván szabadon mozoghatni, hogy a törökkel éreztesse karjának súlyát, készületeket tesz új török hadjáratra. Segítséget kérve, az őrlelés benne megkezdődik. A gépezet mintegy 50 lőerőre van, de mivel a vállalkozók közös szakértő egy sincs, előre meg nem mondhatják, hány mérőt őrlend naponkint, majd csak a jövendő mutatja meg, hogy a várakozásnak meg fog-e felelni ? egyelőre elégedjünk be azzal, hogy az ipar körül nálunk is ily vállalkozási szellem mutatkozik. A kereskedés , napról napra nagyobb fontosságot nyer, főleg a nyers terjesztményekben. A gabonapiaczunk a becskereki és törökbecsei piaczcal vetélkedik ; múlt őszszel kereskedőink kicsije nagyja a gabonának minden nemét felvásárló, és az árt a felsőárakhoz képest aránytalanul felszökteté; bezzeg most, miután, hála az égnek, bőtermesztés mutatkozik, sokan vakarják fej őket, és nagyon aprehendálják, hogy az adóssági fogság nálunk is divatba hozatott. — Pécs. Ft. Nagy János prépost úr a Lyceum alapját 6000 pfttal növelé, a hetrehelyi templom építésére 4500, szorgalmas tanulóknak ösztöndijul 1500 pf., végre pécsmegyei szegényebb lelkészek felsegélésére 5000 pft. adott, ugyszinte a család birtokában alkalmazott tanítót is tetemesen segélyező. — A soproni vasúttársaság igazgatósága felterjeszté tervét a minisztériumhoz, a pálya tovább építésére vonatkozólag. S i n a b. a társaság nézeteinek gyámolitását ígéri , amiért is az igazgatóság legmelegebb köszönetet mondott a bárónak. — A soproni Ursulizák kolostorának nagyobbitására Karolina Augusta Ő Felsége 1000 forint. Ferdinand és Maria Anna Ő Felségeik 200 ft. Zsófia főherczegnő Ö Fensége 50 ft. Hildegard Ö Fensége 100 ft. Miksa főherczeg e Fensége 100 pstot méltóztattak adományozni, mindenütt a kereszténység közös ellensége ellen, de sehonnan sem kap; a pápa, katonaság vagy pénz helyett herczegi czimet küld neki, sőt utóbb le is inti a hadjáratról, midőn Hunyadi már tábort jára; a rácz despota nyíltan kivonja magát a háború terheinek viselése alól, sőt a magyarok szándékát elárulja a török szultánnak.Hunyadi mégis megindul szép seregével , s a Rigómezőn táborba száll. 24 ezerre megyen Hunyadi serege, de Murád hirtelen felbontván Krója ostromát, 150,000-rel siet elő. Első napon dicsőségesen harczoltak a magyarok, de ők mindnyájan már csatáztak és fáradtak, midőn a törökök részéről 40,000 ember még pihent. Éjszaka, s a rákövetkezett napon is foly a csata. De harmadnap elnyomatik a magyar sereg. „Ez volt vége ezen nem dicstelen, de, következéseiben siralmas ütközetnek. Hunyadinak szép, jól elrendelt serege oda volt. Tizenhét ezer bajnok találta abból halálát a csatamezőn: 9000 magyar, mintegy 2000 idegen zsoldos, ez 6000 oláh.* (II. 98.1.) Az oláh fejdelem ugyanis a harcz forrtában elpártolt a magyar seregtől s kegyelem ígérete alatt a csatarendből kiállott. Ez volt legsúlyosabb körülmény a vészes pillanatban, ezért veszett el annyira a magyar sereg. De az oláhságot a török, tett ígérete ellenére, összevagdaltatta , s igy ez jutalmát vette árulásának. Hunyadi a harcztérről elszökvén, György despota fogságába jut. Itt kénytelen ezzel és Cilléi Ulrikkal nemzetségi szövetségre lépni, de mely nem állandó. A régi külső és belső bajok megújulnak, sőt Hunyadi 1451- ben árulás következtében Giskra által meg-veretik. A belföldi történetek előadását két külföldi esemény szakítja meg, úgymint osztrák Fridrik római útja s Rómában császárrá koronáztatása 1451 és 1452- ben, mit az olvasó nem kevés gyönyörrel fog olvasni (II. köt. 191 — 232 lapig); és Konstantinápoly megvívása 1453-ban , mely országunkat inkább érdekelte, mintsem akkor azt érezték. Fridrik kíséretében ott van a kis király is. Azonban ezt már az osztrákok hevesebben kívánják kiszabadítani Fridrik kezéből, s azért készületeket tesznek Azon mezőgazdák , kik pirosító bűzért akarnak venni, magát a prágai gazdaegylet által szerezhetnek. — A kísérletek, itt, éjszakamerikai kötelezvények, és vasúti részvényeket eladhatni, siker nélkül maradtak s még nyerészkedők sem vásárjak azokat. — Viale Prela pápai nuntius hétfőn Zágrábba utazik az itteni érsek beiktatására. — A két bukovinai határszéli zászlóalj, az uj hegyes golyókhoz alkalmazott fegyvereket, s dobosok helyett trombitásokat fog kapni. Külföld, a „K a s s. Z tf“ egy nagyherczegi rendeletet közöl, mely a polgári házasságot, a fenálló keresztény egyház tagjait illetőleg eltörli. — Radovitz tábornok a porosz katonai tanügy főnöke, a katonai nevelés érdekében az ország valamennyi tartományait beutazandja. — Belgium. A boulignes-i községtanács egyhangúlag elhatározó a brabanti herczegnek, nagykorúsága ünnepére a Créy-Coeur várat odaajándékozni. Ezen vár 1554-ből nevezetes, midőn 3 hős nő, hogy a harczosok durvaságaitól meneküljön, egy toronyból az ennek tövénél elfolyó vízbe ugrott. — Cayenne -ből rosz hírek érkeztek volna. 800 fegyencz már életével adózott, s a kormány szándékoznék a többieket onnan elhozatni , s az ottani fenyitő intézetet feloszlatni. — Ghik a hospodár april 2 dikán fris egészségben vonult be Jassyba. Mondják, miként egészségének e változását egy Sz.-Pétervárról vett levél okozá. Közintézetek. Nemzeti színház. — Ma adatik: „Bál-éj.“ Nagy opera 5 felvonásban. Irta Seribe. Zenéjét szerzette Auber. Fordította Szerdahelyt, annak elszöktetésére, s ha majd keilend, fegyverhez fogásra, követeket küldenek a pápához is. Fridrik ügyesen megelőz mindent, s a pápa átkot mond az osztrákokra. Mindamellett kitört a háború Fridrik és az osztrákok között, melynek következése az jön, hogy Fridrik kiadta Lászlót. „September 4-dikén a bécsi kapu előtti feszületnél Aeneas Sylvius és Neuperg János két császári tanácsossal adták a kis királyt az egész szövetséges sereg jelenlétében Cilléi Ulriknak , ki őt jobbágyai messzeható örömzaja közt mindjárt átvitte a bertholdsdorfi várba, így a hosszú és megfeszített ügyekezeteknek, alkudozásoknak, cselszövényeknek, készületeknek, pusztításoknak , vérontásoknak és háborúzásoknak utoljára is az lett vége, hogy Magyar- és Csehországnak jövendő királya, Osztrákhon herczege, Morvaország határgrófja, minden hatalma alá esendő népeinek szerencsétlenségére a legmegromlottabb ember kárhozatos hatalma alá tétetett, hajlékony a jóra úgy mint a roszra egyaránt vezethető ifjúsága első zsengéjében, csupán a rokonság tekintetéből , melyet a legközönségesebb becsületes ember is szégyenlett volna. . . . Régóta nem volt nap oly termékeny szerencsétlen következményekben Magyar-, Cseh- és Osztrákhonra nézve, mint ez; ha Fridrik ezen tartományokon álnokul bosszút akart volna állani, ezt nagyobb mértékben nem teheté vala, mint királyuknak és uroknak Ciliéi kezébe szolgáltatása által. “ Az ifjú király Hunyadit eleinte czimerekkel, jószágokkal és méltósággal tetézi, s miután ez a kormányzóságot letette, ország kapitányának és beszterczei örökös grófnak nevezi ki. De Ciliéi már kezdi fondorkodásait; Ausztriában Eizinger, Magyarországon Hunyadi állhat cselszövényei és nagyravágyásának ellen; tehát ezek ellen áskálódik. Eizinger győz eleinte Ciliéin, ki kénytelen az udvart elhagyni ; László Prágába megyen , hová Hunyadi is érkezik , s Podiebráddal, Eizingerrel s több osztrák és cseh nagygyal szövetséget köt. — Mig László 1454. 1455-ben Prágában és Boroszlóban mulat, addig Hunyadi a törökkel csatáz; ez Konstantinápolynak megvétele után mind erősebben elényomul, a Ráczországot foglalgatván, Nándorfehérvárat fenyegeti. De Cilléi is visszajutott a király kegyelmébe, s nem átallott Horvátországba ütni, míg Hunyadi Bolgárországba csap, így az események a végfejlődésre sietnek. Cilléi ármányai nem sikerülnek ugyan, nem ejthetik meg a szemes Hunyadit, de mégis megzsibbasztják őt, s elfordítják a királyt a közügyektől. Sőt midőn a török részről mind jobban közeledik a veszély, elszökteti a királyt Budáról, s védelem nélkül hagyja a fővárost. Hunyadi és Capistranói résen állanak, s 1456. augustus 6-dikán megnyerik a fényes nándorfehérvári győzelmet, mely Hunyadi életének legdicsőségesebb pontja, közvetlenül halála előtt. Ezentúl csak személyes érdek foglalja el a főbb embereket. Cillci háborútlanul intézkedik, de annak következése saját és Hunyadi László megöletése, s hogy mint drámában a költői igazság teljesedjék , László király is meghal 1457. novemb. 23-kán. Az előttünk levő két kötet, mint mondók, némi egészet ad elénk Albert halálától kezdve Ifja László haláláig, 1439. octob. 27-kétől 1457. nov. 23-káig. E tizennyolcz év alatt Hunyadi személye kitűnő alak a drámában; Ulászló szívreható episod benne. Már e két kötet az összes magyar irodalomnak egyik főfődísze, s ha az egész munkát kirondjuk, kétségkívül terjedelem és tartalomnál fogva első lesz. Teleki e munkával megörökíti nevét, ha nem ajándékozza is oda a magyar akadémiának, így, amint ő rendelkezett , a magyar közönség oly nagyot vesz tőle, milyet kevés adhat Európában. A nagy pénzáldozatnál becsesebb a szerző ideje, melyet munkájára fordított; az érv, és tanulság pedig, melyet minden olvasó megkend belőle, mind a kettőt felülmulandja. *) *) Jegyzetben javasolnám a javítóknak, hogy Dresden Schlesien stb. helyett a ragozhatóbb Drezda, Szilézia szókat szedessék. Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS- Gabonáit váltó pénzben. Bécsi börze, ápril. 21-ről. (Távirati közlés.) Dunavizállás. (Apr. 21-én) 12', 3“, 9“'. 0 fölött. Ibilla rozsárpa s zabkuk. j. kr f. kr | f kr | f. kr|f. kr Pest, april. 19. pesti mérő 14 — 12 30 10 — 8 30 10 30 Moson, apr. 14. posonyi m. 9 45 8 — 6 45 3 24 8 — Győr, april. 16. „ „ 9 6 8 - 645 5 18 7 24 Pozson, april. 19. „ „ 10 27 8 12 7 — 5 45 -----Baja, april. 9. ,. ,. 8 7 7.— 5 10 4 40 5 40 Státuskötelezvény 5)...................................94 dto 4 y2........................ 85^ dto 4 ..................................75), 1839-ki sorsjegyek 250 ftos......................147/, 1834-ki 1 500 ftos.......................2182 Bankrészvény darabja..................................1396 Éjszaki vaspálya 1000 frtos....................... 2430 Bécs-gloggnitzi 500 frtos............................ 773), Dunagőzhajózási-részvény............................786 Augsburg........................................................109), Amsterdam 100 taller.................................152% M. Frankfurt 120 ért..................................109 Hamburg 100 Eco tallerért........................ 162V* London 1 ft sterlingért......................................1050 Cs. kir. arany.............................................14 Ft Ezüst..............................................................1097, HIRDETÉSEK: 793 GŐZHAJÓZÁSI JELENTÉS: 3 * Gyorsutazások Bécs és Galacz közt, kapcsolatban az ausztriai Lloyd hajóival Galacz és Konstantinápoly között. A hajók Bécsből lefelé az 5-dik napon Galaczra, és Galaczról fölfelé a 7-dik napon Bécsbe érkeznek. E szerint az utasok Bécsből Konstantinápolyba a 7-dik napon, Konstantinápolyból Bécsbe a 9-dik napon érkezhetnek. A Gyorshajók fölvesznek a lefeléi útban Bécsben és Pesten utasokat Orsovára és tovább, Mohács és Zimony-ban Calafatra és tovább; folytatják útjukat Orsoed-tól az oláh parton, megérintik Turn-Severin-, Calafat-, Giurgevo-, Braila- és Galaezot, s fölvesznek Orsován az utóbb említett 5 állomásra utazókat lefelé; az utasokat vegyületlen állapotban Widdin és Rustrukban kiszállítják, anélkül, hogy ezen állomásokon fölfelé utazni szándékozókat fölvennének. A fölfeléi Utat a gyorshajók a Konstantinápolyból jövő utasokkal vegyült állapotban teszik a török parton. Fölvesznek utasokat Braila-, Giurgevo-, Rustruk, Widdin és Calafatban, Zimony-, Mohács-, Pest- és Bécsbe, Orsován Pestre és Bécsbe. Az oláh parton a gyorsgőzösök a fölfeléi útban utasokat partra nem szállíthatnak , hanem a veszteg-intézeti rendszabályok megtartása mellett, Braila-, Giurgevo és Calafatban Orsovára , Zimonyba, Mohácsra, Pestre és Bécsbe. — A felebbi rendszabály áll az utasokra nézve, a gyorsáruk , lovak ,kocsik fölvételes partraszállitására nézve is. A fölvétel azonban a hajó tágassága szerint határoztatik meg; a távolabbi küldemények elsőséggel birnak. Az együttmenő utasok jószágaik lovaik és kocsijaik föltétlenül s mindenekelőtt fölvétetnek. A gyorsutazásokra nézve (mind a le-, mind a fölfeléutazást illetőleg) magasabb árszabály van kitűzve, mely a hajókon és ügyvivőségekben megtekinthető. Ebben az utasok élelmezése is benfoglaltatik. — Az utasok kényelmére a gyorshajóknak mindenike (a magánszobákat ide nem számitva) 135 kényelmesen rendezett alvóhelylyel van ellátva, melyek a megalapított rendszerint a hajóügynök által mutattatnak ki. — Azon utasok, kik Bécsből Pestre, vagy megfordítva akarják a gyorshajókat igénybe venni, kivételesen vétetnek föl s fizetnek le- vagy fölfelé 1-ső helyen 45 pft, 2-dik helyen 10 pftot. (Ideértvén az élelmezést is.) A gyorshajók menetterve. A gyorshajók következő rendben mozognak Bécsből Galacz és Konstantinápolyba. Első elindulás Bécsből, apri 29-dikén, Pestről ugyanazon napon estvéli 9 órakor és igy tovább minden pénteken. Lefelé: Megérkezés Pestre : pénteken estve 8 órakor ,, Mohácsra: szomb. délei. 9 „ „ Zimonyba: vasára, reggel 2 ,, „ Orsovára : vasárnap d. u. 2 „ „ Turn-Severinb: vasárn. d.u. 5 „ „ Guirgevoba: hétfőn d. u. 5 „ „ Galaczba: kedden délben 12 „ Csütörtökön délben. Megérkezés Galaczra: csütörtökön. „ Giurgevo és Rustrukba: vasárn. reggel. „ Orsovára: vasárnap délután. „ Zimonyba: hétfőn reggel. „ Pestre: szerdán délelőtt. *, Bécsbe : csütörtökön délelőtt. A gyorsmeneteket illető árszabály az alálirt középponti ügyvivőség irodájában mindenki által megtekinthető. — Pest, april. 9. 1853. Az első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság Magyarorsz. középponti ügyvivősége Indulás Konstantinápolyból Galaczra: kedd. délh. „ Galaczból: pénteken reggel. „ Giurgevo és Rustrukból: szomb. r. 8 ó. r. „ Orsováról: hétfőn reggel. „ Zimonyból: hétfőn estve. „ Pestről: szerdán délben 12 órakor. Indulás Bécsből: pénteken reggeli 9 órakor. „ Pestről: pénteken estve 9 .. „ Mohácsról: szombat d. e. 11 „ „ Zimonyból: vasárn. regg. 3 „ „ Orsováról: vasárn. d. u. 4 „ „ Turn-Severinből: vasár. e. 7 „ „ Giurgevoból: hétfőn esti 7 „ „ Galaczból: Konstantinápolyba kedd. d..u. Fölfelé: EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA.