Pesti Napló, 1853. április (4. évfolyam, 918-942. szám)

1853-04-20 / 933. szám

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Hunyadiak kora Magyarországon. Irta gróf Teleki József. Első és második kötet. 1852. Pesten. II. Az eddig megjelent két kötet olyan egészet ad elénk , hogy azon a költői elme szintúgy mint a böl­­cselkedni szerető gyakorolhatja tehetségeit. A leg­változatosabb, s közbelső események által, melyek mind megannyi kisebb egészeket alkotnak, csak ér­­dekesbbé vált cselekvénynek dereka a Hunyadi család. Hunyadi János igen súlyos körülmények között áll elé, mint kinek saját érdekei a honnak ér­dekeivel azonosulnak; harczol a hon belső el­lenségeivel , s az azt kívülről mind hatalmasbban döntögető törökkel, ki tavaszi árvíz módjára, mely havasok közöl kirohan, minden akadály előtt addig megtorlódik, mig azt vagy elmozdítja, vagy elborítja, hogy túl rajta folytathassa pusztításait. Gyakran veszt csatát Hunyadi mind belső mind külső ellenei irányában , de a csatavesztések nem bátorta­­lanítják el, hanem csak arra intik, hogy senkiben ne bízzék, mint Istenben és karjában. Mert vesztesei nem annyira hibásnak, mint mások hűtlenségeinek követ­kezései. Giskra ellen hamis barátjai vesztetik vele a csatát, kik hűtlenül elhagyják vagy elárulják: a törökök ellen két legnagyobb csatát veszt, mert 1444-ben E­u­r­ó­p­a hagyta el, mely hadjáratra késztette volt a királyt és őt, a keresztény ügytől el­szakadást vetvén szemökre, ha nem indulnak a tö­rökök ellen; a Rigó-mezőn pedig 1448-ban szintén azért vesz el a tetemes és nagy bátorsággal vívott magyar sereg, mert a­kik előbb a hadjáratra ösztön­­zék Hunyadit, azok nem mozdultak, s kik leginkább érdekelve voltak, azok, mint Brankovics György, elárulták a magyart, vagy meg voltak akadályozva megjelenni a harcztéren, mint Castriota. S lehet­­­ nagyobb gúnyát képzelni az emberi dolgoknak, mint azt, hogy azon keresztény hajósereg, mely a magyar tábort segíteni ment, szállította át, vagy legalább engedte átszállítani Murad hadait 1444-ben, minek következtében, a szentül ígért és azért jogosan várt segítség helyet onnan, honnan en­nek kellett vala megérkezni, a török hadak robban­tak a megcsalatottakra ? vagy mint azt, hogy Hu­nyadi, ki úgy­szólván egyedül harczolt a törökök el­len, s igy egyedül tartotta meg azon országot, mely­nek birtoka után több kar nyúlt ugyan ki, de védel­méért azok egyikének kardja sem mozdult ki hüve­lyéből , hogy, mondjuk , Hunyadi mint hazaáruló rágalmaztatott. ? De Hunyadi Jánost dicsőséggel te­tézi a nándorfehérvári győzedelem, s e dicsőség által körülsugározva halt meg. Azonban a sors , mely ezen történetekből a legna­gyobb tragédiát szerkeztette, nem állapodik meg : az ifjú király is bele­rántatik. Gonoszlelkű vezetője halált esküdött a Hunyadiaknak, de maga leli halá­lát Nándorfehérvárott; a király még büntelen, azon­ban meg van sértve. November közepe táján megin­dult Nándorfehérvárról, Temesvárnak v­evén útját. Ennek hírére E­rzsébet, a nagy Hunyadi lelkes öz­vegye , maga körül gondosan nevelt kisebb fiával, a 13­ éves Mátyással, eb­be ment gyászruhában és kesergő barátaitól körülfogva, az illendő tiszte­letet fejedelmének megadandó. Ez igen kegyesen fo­gadta a bánatos nőt, mondván : „Nem illik gyász­ruhát viselni azon férfiúért, ki a halálról most ment által az életre, ki Magyarországot a szent vallásnak és nekem megtartotta, és most azon Krisztussal ural­kodik , kinek szentelt nevéért harczolt“. Egyébiránt a Hunyadiak mindent elkövettek a király fényes fo­gadására , ez pedig őket drága bibor köntösökkel ajándékozta meg. . . Tomboló vigság közt folytak le a napok. Csak a beszterczei gróf illedelmes özvegye az if­ju Hunyadiak epedő anyja látszott az örömtől elzárva lenni. Ez alkalmasint a királynak végre sze­mébe tűnt, vagy talán Veronai Gábor, különben Ca­­pistrannak barátja s baj­társa, ennek halálától fogva pedig Erzsébetnek gyóntatója és tanácsadója, vagy Gúthi Ország Mihály, becsületes ember, figyelmez­tetek őt a nemes házi asszony elvonultságára, s­ér­tésére adták, miként rebeg egy gyengéden érző asszo­­nyi szív oly fejedelemtől, ki kegyenetének gyilkosait nevetve öleli meg , és ezeknek aggodalmas anyját, midőn számukra kegyelemért esdeklik, fényes ru­hákkal képzeli megengesztelhetni. . . . Akármint tör­tént is a dolog, elég az, hogy a király ünnepélye­, ezennel a királyt is vonzza a végzet. Budára érvén Hunyadi László társaságában, 1456. dec. 30. nagykorúságát, úgy látszik , csak azért jelentette ki a magyar nagyoknak , hogy tetteinek fe­lelőssége őt érje. Mert ő azontúl is csak esz­köz a fondorkodók kezeiben. Ezek pedig a Hunyadi ház vesztét határozták el. Garai cselszövényei foly­tán Hunyadi Lászlónak fejét veszik Budán rémítő körülmények között, s Mátyást foglyul viszi magával a megfutamodó király Prá­gába, hol menyegzőjét akarja megülni. De a halál eléri azon napon, melyen esztendővel ezelőtt bocsánatot esküdt volt a Hunyadiaknak. Mint eposz, úgy áll az olvasó előtt a két kötetnek e foglalatja, mely mind nagyságánál, mind azon helynél fogva , melyen a történetek lefolynak , nem­csak a ma­gyart, de minden nemes kebelt nagyon érdekel. Itt pedig az országos szempontról fölemelkedünk, s az európai l ízszínre állunk, ezen történetek még nagyobb fontosságúak. A történetíró minden lárma nélkül emeli arra az olvasót, s a legnagyobb gon­dossággal mutat meg neki mindent, a­mit látnia kell, avagy a távolság miatt látnia lehet, hogy el­fogulatlan nézője lehessen a nagy látm­ánynak. Te­leki oly távol van attól, hogy önleges okoskodásai­val elborítsa az olvasót, a­mit sokan tesznek, kik pragmatic­a históriának azon előadást tartják , mely lehetőleg sokat beszél az író fejéből, s melytől az olvasó oly kevéssé juthat önokoskodásra, mint fe­csegő Cicerone miatt a kalauzolt néző nem élvezheti az előtte levő műdarabot, — hogy ő inkább egészen a tények mögé vonul, s azokat beszélteti. S hol előrelép is , oly szerényen , oly nyugodtan teszi azt, hogy őt kiválóan szerény, s azért szeretetreméltó írónak, s miután ezt öntudatosan teszi, egyszers­mind nagy művészírónak kell tartanunk. Munkája észrevétlenül vonza az olvasót, ki azt előbb a tárgy miatt, s majdan mindig inkább önmaga miatt ol­vassa, tehát azt megszereti. S ezen tulajdonságnál fogva Teleki mint író, s munkája mint történeti mű, szokatlanul kedvesen hat az olvasóra, s különösen elragadja a magyar közönséget, mely inkább mint más ily nyugodtan, szerényen, és tárgyilagosan, s annálfogva bölcsen tanító munkákra szorul. S hogy itt kiegészítsük azon képet, melyet a munkáról an­nak olvasása keletkeztetett bennünk : az említett műveltető hatáson kívül az az olvasót kiváltkép tanítani fogja, mint kelljen történeteket tanulni, még inkább mint kelljen azokat előadni. Lépésről lépésre a forrásokra utalván jegyzetei­ben az olvasót, kénytelen volt szerző az írók vélemé­nyeit is megítélni. S erre nézve a tanuló eléggé nem becsülhető forrást nyer ezen munkával. Teleki nem a magyar írók szokott fennhéjázásával c­áfolja meg a szerinte hamis véleményeket, hanem több­nyire úgy, hogy megmutatja , mi téveszthette meg az idézett írót, vagy ha ennek forrását nem bírja ki­mutatni, mivel az író talán fejéből csinálta meg a történet kérdéses vonását, úgy, hogy megvallja, mi­kép nem tudja megmondani, honnan merítette azt az író, holott a kapható kútforrások így adják elő. S ez azután alapos és oktató c­áfolat. De azért nem is gondoljuk, hogy valaki átugorja a jegyzeteket. A történelem a lefolyt életnek hű tükre, abban te­hát megszámlálhatóan egyes körülmények fordulnak elő, melyeket az élet nagy és kis szálainak kell tar­tanunk. Szűk helyünk nem engedi meg , hogy csak na­­gyából is megismertessük e lapnak olvasóival, azon­ban legalább állomásról állomásra hadd legyünk vezetői. Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS­sem kiváná kijelenteni a tel­jes megbocsátást a Hunya­diaknak, és ő végre Kelemen napját választá. Nagy fénynyel jelent meg a várkápolnában Hu­nyadi Erzsébet, Garainak leányával, idősb fia kijelölt mátkájával; Garai, Országh, Bánfi s több nagyok kíséretében voltak. Veronai Gábor monda a misét; a Mindenhatónak oltára előtt meg­ölelte a király a kormányzó özvegyét, és az ol­­táriszentség felett mondott esküvel fogadta Cilléi halálának feledését, ebből eredt sérelmének és keserűségének elfojtását, valamint, azt is, hogy nagybátyjának megöletését soha és semmi szin alatt sem boszulja meg; egyszersmind pedig Erzsé­betet anyjának, fiait testvéreinek fo­gadja. HIRDETÉSEK: 785 GŐZÖSÖK MENETEI Április hóban: 9* 791 Az alálírt középponti igazgatóságnak van szerencséje jelenteni, miszerint f. évi mártius 20 kától kezdve további rendeletig, az utas­szállító gőzösök következőleg járandóak: A) A Dunán •. PEST-ről B­é­c­s­b­e , márczius 19-től kezdve, m­i­n­­d­e­n n­a­p , délutáni 2 órakor. PEST-ről Z­i­m­o­n­y­b­a : megérintvén Eszéket és Titelt, mind le, mind felfelé menetkor, minden szerdán, pénteken, szombaton és hétfőn, reggeli 7 órakor. PEST-ről Orsovára: Zimonyt körülhajózva, min­den szerdán és szombaton reggeli 7 órakor. PEST-ről Galaczra, szerdán , mártius 9-dikétől kezdve, minden szerdán az oláh­b, és vasárnap mart. 12-dikétől kezdve, minden szombaton a török parton. B) A Tiszán , SZEGED-ről Szolnokra, minden kedden és szombaton déli 12 órakor. SZEGED-ről Zi­monyba, minden szerdán és va­sárnap reggel. SZOLNOK-ból T­o­k­a­jra, minden szerdán és va­sárnap a pesti reggeli vasut­vonal meg­érkezte után. ,, Szegedre, minden csütörtökön és vasárnap, a pesti reggeli vasutvonal meg­érkezte után. TOKA­J-ból Szolnokra, minden szerdán és szom­baton, reggeli 3 órakor. ZIMONY-ból Szegedre: minden hétfőn és pén­teken reggel. C) A Száván : ZIMON­Y-ból Sziszekre : minden hétfőn és csü­törtökön, déli 12 órakor. SZISZEK-ről Zimonyba : minden kedden és pénteken, reggel. deKözbejövő változások különösen tudatni fognak. A Dunagőzhajózási társaság magyarországi középp. ügyvivősége. SZÉPIRODALMI LAPOK APRIL—JÚNIUSI FOLYAMÁRA. Divatképek nélkül: helyben 2 ft. 40 kr., postán 3 £ 10 kr. p. p. Divatképekkel: „ 3 ft. 20 kr. .. 4­­5 — kr. n. n. Eddigi féléves előfizetőink, ha divatképeket óhajtanak, — ft. 50 kr. pótlólag be­küldeni méltóztassanak. Előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napi«*4 kiadó hivatalában (úri utcza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és Ellikss Gusztáv könyvkereskedésé­ben az úri- és kigyóutcza szögletén. — Vidéken minden cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. 802 Csődbintetés. A dunántúli ág. vall. ev. egyházkerületi iskolai bizottmány részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a legfelsőbb k. rendeletek értelmében ujonan szervezendő, s már a jövő tanév kezdetével szervezetten meg­nyitandó soproni evang. főtanodánál tizenkét rendes és két rendkívüli tanári állomásra csőd nyittatik , a tizenkét rendes tanszék közül kettő 1000, négy 800, kettő 700, kettő 600 és kettő 500, a két rendkí­vüli pedig 400 ezüst forint évi fizetéssel jár , az előadás nyelve magyar. Az alkalmaztatni kivánók ezennel felhivatnak, hogy ebbéli nyilatkozataikat a tanszakok névszerinti kitételével, melyekben alkalmaztatni kívánnak, a szükséges hiteles bizonyítványok , nevezetesen : erköl­csi magok viseletéről általában, és az 1849 és 1850-beni politikai magok viseletéről szóló, azonkívül oszt­rák státuspolgárságukat, s a jótanodai tanítói képességüket kimutató bizonyítványok kíséretében a­z. évi június hava 15-kéig főtiszt. Wohlmuth Leopold superintendensi adminisztrátor úrhoz, mint az iskolai bizottmány elnökéhez Rohonczra beküldjék. (u. posta, Kőszeg) Kelt Sopronban, apr. 1­2-dikén 1853. az iskolai bizottmány gyűléséből Pálfy József m­. k. GŐZHAJÓZÁSI j­elentés. 4—4 801 Lieben­­ann B. Ferencz, városháztér és váczi utcza szegletén ajánlja fris divatáruczikkekkel u. m. selyem, pamut, gyapjú és gyolcsárukkal, felette jutányos árra leszállítva, u. m. delaine ruhákkal 4 ft helyett 3 ftért, 6 ft helyett 4 ftért. — Neapolitaine, poile de chevres, luster imperial, montpensier, crepp de laine­ ruhákat 5 forint helyett 3 ftért — 6 ft helyett 4 ftért. — Perkálok réfit 10 és 12 krért. — rőfös szélességű perkálokat 24 kr helyett 16 és 18 krért. — Croisée gazdasági ru­hákat 3 ft helyett 2 ft 30 kr. — Butor-damasznkat 20 kr helyett, 14 kr. — Bútor-perkálokat 22 kr helyett 16 kron Selyem foulard ruhákat 12 ft helyett 5 ftért, s több efféle áruczikkekkel együtt. Továbbá Anodyne neclacet a hires angol foggyöngyöt gyermekek számára, végre a budapesti nőegylet fehérnem­űinek árutárát. Második javított kiadás. Kis 8­adrétben 112 lap, fűzve ára 48 kr. p. p. EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA. Mai lapjainkhoz mellékeljük, mint a hivatalos rovatho ta­rtozót, a f. évi mart. 2-dikáról szólló, s a megszűnt hűbéri viszonyokat illető kétrendbeli legfelsőbb nyiltparancsot. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A mezei-lóher- vagy trágya-gipsz, mely most tavaszszal, nedves, esős időjárásnál a lóher-földekre vagy rétekre hintve, igen nagy­­hasznú, a növények diszlését s utánnövését elősegíti, miért is a t. ez. jószágbirtokosok és gazdák figyelmébe ajánltatik. — Egy netto mázsának ára 1 ft 15 kr p. p. Ugyanott kapható : An­gol gáz-kátrány, zsindely-födelek, hajók, hajó-malmok bekenésére, valamint hydraulikai karagasz. Kink Ferencz úr gyárából Kuffsteinban, a legjobb minőség- s tetszés­ szerinti mennyiségben a lehető legjutányosb árakon. — Pest, april 8. 1953. Grilber János, Lipótváros , Széchényi utcza, 2. sz. 794 Egy műveit nevelő 6—4 kerestetik egy 14 éves ifjúhoz Budán; — több bővebb értesítést nyerhetni úri utcza 39-dik szám alatti házban , 1-ső emeletben reggeli 8 , és délutáni 4 órakor. 790 3—3 A schottwini gipsz-raktárba, Lipótváros Széchényi-utcza, Ebnerféle házban az aláb­­inál épen most érkezett meg. Szives figyelmeztetésül­ EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében, valamint általa minden hiteles könyvárusnál kapható. Emléklapok egy főrangú hölgyhez. Költemények. Irta Iliador. 16-od ívrét, 51 lap fűzve, csinosan kiállítva ára 80 kr. p. Told­y Ferencz két könyve az egészség fentartásáról

Next