Pesti Napló, 1853. július (4. évfolyam, 992–1018. szám)
1853-07-01 / 992. szám
kék száma a népesség szükségletéhez képest meghatároztatnék, s a húsmérés valamennyi mészárszékre nézve egyszerre, de külön vállalkozóknak, árlejtés mellett kihaszonbéreltetnék akár egy akár több évekre a körülményekhez képest. Lehetne úgy is intézkedni, hogy az évszakokhoz képest a hús ára is különböznék, amint a tapasztalás jobbnak bizonyítná. Külön vállalkozóknak kellene kiadni azért, mert míg a gyarmati székeket két mészáros bírta, volt közöttük versenyzés, hogy közönséget szerezzenek, de mióta a két zsidó társ bérli, oly hússal kell beelégednünk, a minővel ellátni tetszik. Hogy rendkívüli esetekben , minő a marhadög , háború stb. a polgári törvény 1104. 1105. 1106-dik §§-hoz képest a rendkívüli időszakra új árverésért folyamodhassanak , az igen igazságos, ha csak a bérlő magát másként le nem kötelezné. Hogy a szakértő mészárosnak , ha nem kizáró joga, legalább hasonló esetben elsőbbsége legyen az árverezéshez, a csupán nyerészkedni vágyó nem szakértők fölött, az is czélszerű lenne, mert ezen üzletet érteni kell, s a tapasztalás mutatja , hogy ezek által jobban elláttatik a közönség. Az is kívánatos , hogy a hízott és nem hízott marha húsa külön bocsájtassék árverés alá, anélkül azonban, hogy a bérlő a hízottmarha vágatástól fölmentve lenne, így valahára utol lenne érve, hogy a kövér és sovány húst egy áron venni nem kényszeríttetnénk. levelező: J a n k o v á c z , jun. 24. E mezőváros a szomszéd kisszállási pusztával együtt 4845-ik évig a báró Orczy nemzetség tulajdona volt, azóta pedig Stamecz -Mayer bécsi bankáré , kinek is, a legelő elkülönítése után udvartelki birtokul itt helyben, mintegy 160 ezer úrbéri hold jutott, melynek tány3 futó homok , y3 jegenyével beültetett ritka erdő 3/3 pedig itt ott kisebb nagyobb darabokban elszórva találtató lapos, mely legelőül használható. így az uraságnak itt és Kisszálláson összesen, mintegy 38 ezer úrbéri holdra menő birtoka van, a mezőváros határa pedig valami 27 ezer hold. Találtatik e határban, mintegy 1,700 hold szőlő, abban levő káposztással, veteményessel együtt; bora gyakran igen sok, de ritkán jó, és soha sem állandó , aminek a szűrés és a pinczehiány is lehet oka. Szőlőiben igen sok gyümölcsfa találtatik, melyek igen gyakran sokkal többet jövedelmeznek , mint a szőlőtőkék , mivel a bort eddig eladni sem igen lehetett, míg a gyümölcsért mindig pénzt kapni. Vannak oly szőlők, melyekben egy kapásról gyümölcsből átalán véve — 40 pengő forintot árulnak. Annál szomorítébb, hogy e jövedelmes szőlők még most is trized alatt vannak , melynek beszedése a lakosokra igen terhes. Szinbort szűrni nem szabad (?) csak ex peculiari gratia, az egész termést a kapura kell vinni füzéreltetés végett, innen pedig dézmaszékhez a kilenczed kiadása végett, a hol is a lehető legcsekélyebb gyorsasággal járnak el, miáltal a lakosok igen sokat vesztenek, mivel majd mindeniknek lévén szőlője, az idő változásától féltében a szüret megeresztésekor mindenik megszed, hanem mikor takaríthatja haza ! Az már itt rendes állapot, ha valaki egyszer csak fordul 36 óra alatt, hogy a bor ezáltal nem javul, és hogy sok idő föcséreltetik el, és hogy mindenkinek, de különösen a szegény embernek, ki minden fordulóért egy aké bort fizet a fuvarosának , könnyen kitetszik. Ez előtt, midőn még két annyi dézmát, t. i. a 9-iket és 40-iket — szedték, tiszt pedig felényi sem volt, a dézmaszedés még egyszer oly gyorsan történt, mint most, mivel akkor a czél az volt, hogy az uraságé mielőbb betakarittassék, jelenleg pedig : „hogy a jankovácziak a dézmaadástól elvadíttassanak.“ *) De a dézma , kedvencze az uraságnak, így az erdő részéből tavai tavaszon, mintegy 500 holdat kiosztatott szőlőveli beültetés végett, hanem kikötötte adóul a termés 7-dikét; továbbá, hogy gyümölcsfát egyedül a szőlők aljában szabad ültetni, ott is mindent elért 8 év múlva évenkinti 6 égő krajczár adóért; végre, hogy az uraság „mint egyedüli birtokos“ (az ültető csak bérlő) kibecsülheti akármikor az ültetőt belőle. És ily föltételek mellett is fölfogták, mivel a szegény ember is élni akar. **) Általán fogva mindenütt e hazában kapós a föld, de sehol annyira, mint itt, mert egy egész sessiónak ára, mely a forradalom után mindjárt csak 16000 forint volt, most 6000 forint; tehát 300 percenttel nőtt; egy *) Ily Akitólagos vexát semmi ezé sem menthetne; — de csak kívánatos volna , ha a jankováczi, s minden más helybeli nép magát a bordézma terhétől megváltani igyekeznék. Szerk. **) A földesurak az urbériséggel már megjárták. Helyesen teszik, ha megmaradt földeik és birtokuk tulajdonosi jogát szerződésekkel biztosítják. De mi igen is óhajtanék , hogy a természetben való adózások emphytheuticus vagy ideiglenes szerződés mellett kiadott földekben államilag eltiltassanak, mert e viszonyból idők múltával ismét egy új feudális állapot sejtenek, melynek megszüntetése csak most oly sok és nagy szerencsétlenségbe került. Szerk. A fáklyát vivő férfiak mindnyájan sajátságos egyenruhát viselő hajdúk. Fejeiken csákós kalpag, fehér lószőr bokrétával, derekukon piros dolmány, sárga zsinórra , melyre farkasbőr kaczagány van vetve a szakadó zápor ellen. Nyereg kápájába mindegyiknek fokos van akasztva és két pisztoly. Övig csak megjárná a gúnya, de azon alól kurta rojtos vászon lábravaló következik , mely sehogy sem akar illeni a skarlátposztó dolmányhoz. Most lássuk a szekeret: négy jó ntohány ló van eléje fogva, miknek sörénye csaknem a vízben úszik, a gyeplőt egy betyárképü vén kocsis kezeli. Alszik a jó fiú, mert hiszen lovai jól tudják az utat, s csak olyankor ébred , ha megrántják a kezében a gyeplőt, akkor aztán nagyot cserdít közé és még ő haragszik. Benn a szekérben nagyon furcsán ülnek , mert noha a hátulsó ülés nem látszik elfoglalva lenni, mégis az első ülésbe helyezkedik két bizonytalan külsejű férfiú, háttal a kocsisnak . kicsodák , micsodák ? azt hirtelen kivenni nem lehet, mert úgy el vannak téve gubákba, fejekre leven húzva azoknak kámzsája, hogy semmi emberi ábrázat azokból nem látszik, azonfelül jócskán alusznak is ; ligg-lógg mind a kettő feje jobbra balra s csak néha-néha hőköl fel hol egyik, hol másik , hol mind a kettő a szerint, a mint a lőcsbe, vagy egymásba ütődnek fejeikkel, s olyankor kiegyenesedik, mintha elszántan mondaná: már most igazán nem alszom! a másik perezben aztán újra elalszik. A szekérderék be van fedve pokróczczal, melynek domborulásairól azt lehet gyanitni, hogy nagyon sok mindenféle van alatta. A hátulsó ülésen néha-néha megmozdul a pokrócz, s azt engedi hinni, hogy ott mégis csak kell valami élő állatnak létezni, ki iránt való tiszteletében a két úriember a roszabb ülést foglalta el; míg végre csak ugyan hosszas küzködés után, a ráteritett pokrócz alól kibirkózza magát a rejtélyes valaki s kidugja fejét a világba egy gyönyörű szép m agár.— Tehát őt illető az elsőbbségi S ezt jól látszott érteni; felült kétlábra a szekérben s méltóságteljesen ásított egy nagyot, azután megvakarta kegyelmes füleit hosszuságos lábaival, megrázta a nyakán csengőbongó aczél lánczos örvét, s minthogy egy impertinens bögöly erővel ismeretséget akart vele kötni, azzal nagy vitába elegyedett, utána kapkodva s nagyokat csattantva fogaival. Miután ezt a mulatságot is megunta, alvó társaira vetette figyelmét s épen leereszkedő kedélyben lévén, midőn a hosszabbik férfiú , szundikáló állapotában nagyokat bókolt előre, a humoristicus agár felemelé első lábát és végig haza annak arczáján. Az nagyot dörmögött rá : „Ne izéljen a tekintetes úr!“ Most lássuk a hintát. Öt televér mellló van eléje fogva, csakúgy hányja veti a czifra czafrangot mindegyik a fején, kettő a rúd mellett, három ló van elől, mind a három nyakán csengetyü lógy, hogy messziről meghallja a szembejövő a neszt s előre kitérhessen. A bakon vén kocsis ül prémes bekecsében, kinek azon egy instructiója van, hogy akármerre jár, soha hátra ne merjen tekinteni a hintóba , mert rögtön főbe lövetik. Minthogy azonban mi nem félünk a főbelövetkezéstől, nézzük meg, ki ül ottan ? A kocsi ernyője alatt egy éhes férfi ül, torkig farkasbőr bundába takarva, fejébe nagy asztrahán süveg van húzva egész a szeméig’. Belőle sem látszik egyéb az arczánál, de az arczvonások és e szemek oly szokatlanul képesek meglepni a szemlélőt; egy eltévedt lélek látszik e szemekben, mely tán szokatlan nagy eszmékre volt hivatva, s fátuma, környezete, elhagyatása miatt kereste a szokatlant a kicsiségekben s most mintha önmagán bámulna el, oly mereven tud nézni; az egész arcz, kövér, de színtelen tekintetével, nemes vonásaival, de melyek mind oly bizarr szegletekké vannak elferdülve, a durva szemöldök, az elhanyagolt bajusz oly visszataszító hatást okoznak első tekintetre, pedig ha tovább nézne az ember, lassan kint kibékülne minden vonással, kivált midőn szemeit behunyja, s az álom elsimítja a dúlt körvonalakat, oly és patriarchális tekintetet vesz föl ez arca, hogy az ember atyjára gondol utána. De ami még feltűnőbbé teszi őt, ez azon szokatlan körülmény, miszerint mellette két felől két paraszt leány ül, szorosan mellé férkőzve, két piros pozsgás leányzó, kiknek komoly sőt mondhatni aggodalmas arczáról azt lehet következtetni, miszerint nem pusztán csintalan tréfa ülteti őket az öreg úr mellé. Az agg férfi fázik a hűvös nedves éjszakában, a farkasbőr bunda nem képes testét melegen tartani, azért ültették mellé a két fiatal párleányt, hogy azoknak életerős magnetismusa kölcsönözzön meleget szétbomladozó életműszereinek. Az ember sietett élni, és hamarább megszűnt élni, mint meghalt volna, úgy hogy most csak egy eleven hazajáró lélek, ki eltompul, elfásul, s csak akkor kezd újra élni, ha valami új inger, valami új mámor, bohó, bizarr, rendkívüli eszme, vágy, gondolat felébreszti lelki tetszhalálából. Most is az hozza távol fekvő kastélyából éjszakának idején, hogy egész éjjel nem tudott aludni, nem találta semmiben örömét, végre azt gondolta ki, hogy elmegy a Törikszabad korcsmárosra veszekedni, abba minden áron beleköt, az különben is mérges fog lenni, hogy éjjel felkell neki kelni, és káromkodni fog, ha enni inni kérnek tőle, a miért ő azt azután jól megvereti hajdúival. A kocsmáros nemes, az egész tréfa kerülni fog egy pár ezer forintba , de a mulatság megér annyit. Ezért fellármázta embereit, befogatott, fáklyát gyújtatott s éjszakának idején tizenkét hajdúval neki indult az úttalan sömlyéknek, magával vivén minden enni inni valót, a mi szükséges leend a megtörtént tréfa után rendezendő lakomához , nem feledkezvén meg egyúttal, azon három személyről, kik leginkább szokták mulattatni , s kik ott vitetnek elől a másik szekéren : egyik a kedvencz agár, másik a czigány bohócz, harmadik a peregrinus poéta, kik ott egy társaságban ülnek szépen. (Folytatjuk.) Kapás szőlő 26— 25 forint, most 80, 100, sőt 150 ft is, így aztán felvállalják a sivóhomokot is, bármely pogány feltételek alatt. E város népének, mely 1105 házban 7300 lélekből áll, elei tót települők voltak, kevés magyarral keverve Ez, mint a Nógrádmegyén alól eső minden helyek lakosainál, részint a beszédből, részint csak a tótos nevekből azonnal kiismerhető. Nálunk már csak emlékezetben van , mikor az egyiknek édesanyja tótul imádkozott, és nem is tudott magyarul imádkozni, s ugyanakkor még tudták, minden ember családja honnan származott ; — de a város ma már annyira megmagyarosodott, hogy erkölcsei után ítélve, szittya magyar származásnak kellene tartanunk ; szereti ugyan a földmivelést is, de sokkal jobban a marha- , leginkább pedig a birkatartást, mert azzal szerte kóborolni lehet, és mégis van utána hús, tej, vaj, túró, sajt, amilyen olyan, azután gyapjú, és nem kell mellette erőset dolgozni, hanem az ember lehasal egy dombra és fütyürészve, pipázgatva nézi, mint legel a nyáj a mezőn ha van, vagy pedig akár van, akár nincs mező, a más vetésén.*) A gyermek irtózik az iskolától, hanem lovakat a gyepre vezetni, s ott nagy titkon a vetéseken jól tartani, pajtásaival pajkoskodni, semmit tenni, oly csábitó seytha szokás, melytől a jankováczi ember sokért megnem válna. Az itteni nép többsége magát tudatlanságban igen boldognak, sőt a mesterembernél, kaputos embernél, tisztviselőnél, kinek földje nincs , még százszorta boldogabbnak is hiszi, mert neki csak megtenni földje a szükségest, de azoknak megevő falatjuk sincs olykor. De nem is igen törekedik e nép más egyéb lenni, mint paraszt; nem is vált közülök emberi emlékezet óta több tanult ember, mint egy pap, két kántor, és jelenleg két tanitósegéd; — de még kézműves sem jutott másféle, mint valami 10—15 takács, 4 — 5 csizmadia, ugyanannyi kovács meg faragó , a többi idegen származású , lakatos, asztalos, s egyéb jobbféle mesterségre innen senki sem került. Pedig kézművesség után bővebben megélhetni, és sokkal hamarább még jobban is lehet ám gazdagodni, mint lóőrzés mellett, amint látjuk a városi polgáron, a ki sem szánt, sem kapál, sem hizlal, mégis akkora házai vannak, hogy azokból egy is felér egy faluval. Mostanában a kormánybiztosság rendelete szerint egy leány- és egy fiú-iskolát kellene a községnek felállítania , hogy így három fiú- és két leányiskola lenne, de még nincsenek tisztában , vájjon a meglevő épület bővíttessék, vagy egy új emeletes állíttassák fel. Valóban ideje volt mi vettségi eszközökről gondoskodni! T. S. KÜLFÖLD. Németország. Würtembergben a hatóságok erélyesen dolgoznak a búcsújárások ellen, s úgy látszik, mikép a „Zig für N.-D“ jelenti, a főhivatalok az 1811 évi oct. 17-kei rendeletre utasitottak, mely többi köztimezt tartalmazza : „Ő kir fensége inditatva érzé magát a kir. alattvalóknak a külföldi búcsúhelyekre járását, miáltal nemcsak a háztartás és gyermeknevelés elhanyagoltaik é s a házi jóllét szenved, hanem egyszersmind a babonás hit is ápoltatik s gyakran durva erkölcsi kicsapongásokra szolgáltatik alkalom , jövendőre teljesen megszüntetni. Ennél fogvást a kir. helytartósági hivatalok mindnyájan az alájok rendelt főtisztviselőket komolyan oda utasítsák, hogy semmi alattuk álló egyénnek a külföldről bucsujárásra vagy zarándoklásra, bármi ürügy alatt, útlevelet ne adjanak.“ Berlin, jun. 26. Ő felsége a görök királyné ma Eutinből Hamburgon át ide érkezett, ugyszinte fenséges István cs. k. főherczeg és Wasa hg. ő kir. fensége is. Francziaország, Paris, jun. 24. A régi megszólítást : „hogyan vagy ?“ ezen kérdés : „béke vagy háború?“ szorította ki, s minthogy jobb feleletet nem adhatni reá, ismét a régi időjós Thersie 1 szólónak. „Oroszországban lelkesedés a szent háborúra , Törökországban muzulmán rajongók, Angliában nyilt, oroszgyűlölet és nálunk . . . mikép nőhet búza sárkányfogakból?!“ A fenebbi beszédben rejlő franczia állapotot legjobban „ellenmondás országának“ nevezhetni. A bizonytalanság sokáig semmi esetre nem tarthat, anélkül, hogy a társadalmi életre károsan ne hasson. E napokban feltűnő volt a köztársasági Léce merészsége, mely úgy vélekedett, miszerint a kormánysajtónak a köztársasági és royalista múltra tett szünetleni csapásai azt gyaníttatják, hogy a jelennek még mindig védelemre van szüksége. A félhivatalos Patrie tegnapi második kiadása egy jegyzéket tartalmaz, Nesselrode gróf jegyzékiratáról, s úgy látszik, hogy az magas forrásból eredeti. A Patrie jegyzéke így hangzik : „Az orosz kormánynak különböző miniszterei és diplomatiai ügynökeihez küldött körjegyzéket legális részrehajlatlanságból közöltük. A kérdés, az orosz kanczellária nyilatkozatának daczára változatlan maradt, mint vala : Oroszország kétoldalú kötést kíván, mi hitsorsosinak, kik azultán alattvalói és a görög valláson vannak , templomai, papsága és szertartása fölötti védhatalmat reá ruházná. A Porta ellenben ezen kívánságnak nem akar engedni. Tudhatni, mikép a polgári és vallási érdekek igazgatása a papság kezében van ; tehát azon védhatalom , melyet Oroszország a szertartásra gyakorol, a személyek és vagyonok fölötti védhatalmat is maga után vonná. Megfoghatni tehát, hogy a Porta ilyes engedményeket nem tehetett. Valóban oly népség fölött forog a kérdés, mi legalább 12 millió emberből áll, azaz a török népség harmadrészéből; mit azultántól tulajdonkép kívánnak, az, hogy 12 millió ember fölötti fensőségi jogáról mondjon le. Bármikép legyen is, Oroszország sürgeti és ellenségeskedéssel fenyegetőzik, minek kezdete a török dunai tartományok megszállása, s végeredménye Konstantinápoly bevétele lenne. Francziaország és Európa nagy hatalmasságai, kik Törökország függetlenségét és fenállását ünnepélyes kötések által biztosították, megengedhetik-e, hogy az megtámadtassák? Megengedhetik-e, hogy Miklós czár az orosz birodalom máris roppant birtokaihoz egy új országot csatoljon? Az ily kérdést megoldani kell. Ha Európa nagyhatalmai közösök valamelyiknek ily nagyobbodásán szemeiket behunyják, úgy minden súlyegyen meg fog szűnni, úgy Európában még csak egy nagy hatalom lenne, tudniillik Oroszország, melylyel szemben a többi államok másodrangú hatalmak szerepét játszanék. Nem tekintve a súvegyén és méltóság ezen koczkán levő indokait, Francziaországnak még fontosabb kereskedelmi érdekei is vannak, mint hogy oly lehetőségekkel foglalkozzék , melyek őt compromittálhatják. Ezen érdekünk különben közös azon hatalmasságokéval, kiknek kereskedelme a miénknél nem kevésbé az Európát fenyegető forradalom következményeitől félthető. Oroszország czárja ezen az Oroszországtól is elismert nemzetközi jog elveire alapított érdekek coalitiójával szemben, megáll-e követelései mellett, melyeket annál kevésbé lehet igazolni, mivel a görögök és minden vallásfelekezetek Törökországban türelmet és szabadságot élveznek , minek határát azultán még kiterjesztette? Az egész világra nézve következményeiben sajnálatos háborút látva, megáll-e azok mellett ? Mi nem hisszük.“ Larochejaquelein, az ismeretes legitimista, ki a vendégi liliomos zászlót odahagyva a sasok alá szegődött, és senatori méltóságot fogadott el, közelebbről kiadja az Orleansokat compromittáló leveleit. A levelek száma 500-an fölül van, s Prétenom czim alatt adatnak ki. Angliából azon hirt hallani, hogy az ottani európai propaganda egy eddig nem képviselt nemzetiséggel szaporodott. Iskander Herzen orosz nyelven, orosz levelekben fölszabadító irodalmat fog alapítni. Collier-Meggret, főrendőrigazgató a belügyminisztériumban , még igen fiatal ember , ki két év óta csodálkozásra méltó pályát futott. Meggret az államcsínyig a Le Salut du Lyon czimü jelentékeny vidéki lapnak volt főszerkesztője; dec. 2-ka után alispánná neveztetvén , egy év alatt a rendőri hivatal főtitkárává léptetett elő,’ s aztán a jelentékeny aube-megyei főispánságot kapta. Meggret jelen állásában rang szerint ugyan a belügyminiszter alatt áll, azonban meglehetős független és mindenesetre befolyásos állomást foglal el. A sajtóügyet ő fogja igazgatni; e szerint Demoutin, eddigi sajtófelügyelő helye nem fog betöltetni. Császári rendeletnél fogva, a francziáknak csak öly rendjelek hordozása engedtetik meg, melyek souvetain hatalmaktól adattak. A rendjel-nyertesnek azonban hordozhatási engedélyért a becsületrend kanczellárához kell folyamodnia, és a rendjel fokozata szerint 60, 100, 150, 200 frankot kell letenni. Katonák és tisztek , századosig bezárólag, e dij alól fölmentetnek. Azok, kik ezen rendszabályokkal ellenkezőleg cselekesznek , vagy a rendjelt más alakban és más fokozatban hordják mint nyerték, a büntetőtörvény 259-dik czikkelye szerint 6 hónaptól 2 évig terjedhető büntetéssel suttatnak. A császári családról szóló rendelet, mely közelebbről a Moniteur - ben jelent meg, a következőket tartalmazza. A rendelet vagy tulajdonkép statútum 6 részből áll. Az elsőben a császári család herczegei és herczegnőinek helyzete szabályoztatb: kiskorúságok alatt a császár gyakorolja az atyai hatalmat, a fölöttöki fegyelem és őrködés joga őt illeti. Ha a császár kiskorú volna, ezen jogokat a régens gyakorolja. A császári család a császár törvényes és elfogadott utódaiból és azon herczegekből, kik novezéki senatus-végzésnél fogva trónra léphetnek , és ezek nejei és utódaiból áll. A császári család tagjainak házassága de facto érvénytelen a császár formaszerinti fölhatalmazása nélkül, mi egy, az államügyi minisztertől ellenjegyzett levélben adatik. Mindazon gyermekek, kik a fenebbi téma ellenére kötött házasságból származnak, törvényteleneknek nyilváníttatnak. A házassági szerződés a császár előleges jóváhagyása nélkül érvénytelen, Iia a császári család valamelyik tagja elválni akar, a császárnak van joga ebben határozni. A kiskorú herczegek és herczegnők javai a császár által kinevezett gyámoktól kormányoztatak. Mi a gyámi kormányzatot illeti , a családi tanács gyakorol bíróságot; határozatainak azonban a császár ekbe kell terjesztetniök, jóváhagyás végett. A császári család egy tagja sem adoptálhat valakit és semmi természetes gyermeket el nem ismerhet. Ily esetekben a császár szabályozza az illetők állását és vagyonát. A császári család tagjainak kitiltása a családi tanácstól mondatik ki, azonban a császár által kell jóváhagyatni. — A második osztály a császári családot illető okmányokról szól. Az államügyi miniszter az államtanács elnökével az etat civil hivatalnokainak kötelességét visszi. Minden születési, adoptálási és házassági okmányokat, valamint mindazokat, melyek a Code Napóleonban előírva vannak, ő veszi föl. Az okmányokat a senatusnál beigtatják és őrizik. Az államügyi miniszter a császár jóváhagyása nélkül egy okmányt sem vehet föl. Ha a császár nyilvános végrendeletet akar tenni, azt az államügyi miniszter az államtanács elnökével veszi föl, azon esetben, ha titkos végrendeletet akar tenni, azt az államügyi miniszternek, államtanácsi elnöknek és 6 tanúnak kell aláírni. A titkos végrendelet a senatus levéltárában tétetik le. — A harmadik osztály rendeli, hogy egyedül a császár rendezi a császári család tagjai gyermekeinek neveltetését. A negyedik osztály azon őrködés- és fegyelemről szól, mit a császár családja körében gyakorol. A császári család tagjai, bárminő életkorúak legyenek is , a császár engedelme nélkül Francziaorságot el nem hagyhatják és azon várostól, melyben a császár székel , 75 óra távolságnál messzibb nem mehetnek. A császár a herczegeket és herczegnőket következő büntetésekkel sújthatja: Fogság, személyételi eltávolítás és száműzés. A császár továbbá azon személyeket , kik előtte gyanúsoknak tetszenek , a herczegek és herczegnőkközeléből eltávolíthatja. — Az ötödik osztály a családi tanácsról szól, melynek elnöke a császár, s tagjai: egy császári herczeg, államügyi, igazságügyi miniszterek, a senatus, törvényhozó-test, államtanács, semmitő törvényszék elnökei, egy tábornagy és egy osztálytábornok. A családi tanács ebbe tartoznak a császári család tagjainak panaszai vagy az ellenök emelt panaszok, ha nem bűnök vagy kihágások. Míg valami por ellenök megkezdetnék, a császárt kell értesíteni, ki a port megrendelendő A családtanács megállapítja a panaszt és ha alaposnak találja, a császárhoz átküldi. Ha a császár azt véli, hogy elnézéssel föl nem léphetni, a fentebbi büntetések közöl valamelyiket alkalmazza, mit ő két évi szigorú börtönre emelhet, általa kijelölendő helyen. A hatodik osztály azon rendszabályokról szól, melyek a császári család azon tagjaira alkalmaztatnak , kik a császári családhoz nem tartoznak. Ezen családi statutum azon előzményekkel kezdődik, melyek I. Napóleon császár családi statútumát megelőzték. A császár ezáltal nagybátyja személye iránti mély tiszteletét látszik bebizonyítani. Páris, jun. 25. — A közoktatási minisztérium megszüntetéséről beszélnek : az oktatási része a belügyi, a cultus pedig az igazságügyi minisztériumhoz csatoltatnék. Mignet az institut tegnapi ünnepélyes ülésében Jouffroy - ról egy jegyzéket olvasván föl, vele nagy figyelmet gerjesztett, mivel a parlamenti kormányformát az egész gyűlésnél viszhangra találó dicsérettel halmozta el. Az U. D. P. párisi levelezője szerint, Maupas a *) Csak nem kiséri egész Jankovácz a legelőre nyájait, tisztelt levelező úr ? csak marad otthon valaki, kiszántani, kapálni, és aratni megy? Szerk. V AUSZTRIAI BIRODALOM. — Öcs. k. Apostoli Felségeehó 27-dikén Sz. Pölten városát szerencsélteté legmagasb látogatásával. Ő Felsége, kíséretével, harangzúgások s örömkiáltások között vonult be a városba, s a püspök által ünnepélyesen fogadtatván, a püspöki lak teremeibe ment, hol a katonai és polgári kormányzó urak , exlják szinte megjelentek. Ezután Ő Felsége a különbféle hivatalokat s a börtönöket méltóztatott megszemlélni. Estre a város kivilágitatott, s Ő Felsége fáklyát vivő polgárok sorai között kocsizott végig az utczákon, a nép örömvivalgásai között. A férfi dalegylet szerencsés volt Ő Felsége ablakai előtt néhány dalt elénekelhetni, s a Fejedelem megelégedését megnyerni. E hó 28-kan Ő Felsége a csah helyőrség fölött tartott szemle után Herzogenburgon keresztül Kremsbe méltóztatott utazni. Bécs, jun. 29. Az Ö. C. kétségbevonja azon öszletes válaszirat valódiságát, mely Ausztria, Anglia, Franczia és Poroszország konstantinápolyi képviselőitől származott volna mint felelet a Porta kérdésére Menzikoffág utolsó jegyzéke ügyében, s melyet eddigelé több lap is közlött. A követek ugyan tanácskoztak ez ügyben még máj. 21-dikén s a válaszban is megegyeztek , ezt azonban mindegyikök külön küldte át a Portának. Válaszaik ennélfogva azonosak lehetnek, de képeznek egyet részletest, ami mindenesetre nagy különbség. »