Pesti Napló, 1853. szeptember (4. évfolyam, 1043–1067. szám)

1853-09-22 / 1060. szám

nere bírói döntvényét tettleg elismerte. A Porta kétség­kívül följogosítva van, önmagában határozni, és önmaga h háborút folytatni. Mi nem tagadjuk, hogy erre a jelen esetben helyes oka van. De világos, mikép a négy ha­talom nem állhat oly politika mellé , mely tanácsaikkal és érdekeikkel ellenkezik. Valóban Európa érdekében történik a törökök melletti európai interventió, és ha ezen érdek a határozó hatalmak előtt a béke fentartá­­sát kívánja, nehezen várható, hogy Törökországot se­gítenék, ha ez a háborút kimondaná. Kétségkívül meg­mutatható , mikép Oroszországnak nincs joga a Duna­­fejedelemségekben lenni, és hogy egy idegen államon erőszakosan átmenvén az államjogot megsértette. Ép oly könnyen meg lehet mutatni, mikép a Portának joga lenne az invasiónak fegyverrel ellenszegülni, és azt is meg lehetne mutatni, mikép a más hatalmak rokonszen­­vek­ és segélyekkel tartoznának neki. De az ily ellen­ségeskedések tán az elméleti jogosságnak tennének ele­get, az ottomán birodalomnak pedig nem használnának, míg Európát kétségtelenül átalános háborúba kevernék. A Post mindezt rövidebb­ és velősebben mondja el: A padisah jól teszi, na a jegyzéket (a bécsit tudniillik) alá­írja, minthogy ezen cselekvény őt jelen helyzetéből meg­szabadítja, és Oroszországot azon helyzetbe teszi, hogy oly állást elhagyhat, mely talán nem a legbiztosabb, és most ép oly kellemetlennek kell lennie, mint Orosz­ország­ eljárása, mi oda vezetett, rászalható vala. Mig igy a Porta magát és ellenségét megszabadíthatja, a bécsi jegyzék erejénél fogva, mely a nagy hatalmas­ságoktól a török változtatások értelmében magyaráz­­tatik, jövendő biztosságáért Európa kezességét bírni fogja. London , september 16. A dublini lordmayor követ­kező tartalmú iratot kapott: „My Lord ! Örömömre szol­gál lordságodnak a királyné meghagyásából minden, — ő fölsége Dublinban léte alatt tett elfogadási intézkedésekért annak teljes megelégedését kifejezhetni. Az ő fölsége és­­ alattvalóinak lelkesült hódolatnyilvánitásai s a rend és jó k érzület, mely közöttük általánosan uralkodott , ő fölsége s királyi férje a herczeg emlékezetében a legkellemesb be­nyomást hagyták fen ; meg vagyok bízatva, lordságodnak a királyné s a herczeg nevében az errőli biztosítást megkül­deni. Van szerencsém sat. Whitehall sept. 12. 1853, Palmersto­n.“ London, sept. 12. A Spectator azt mondja, hogy a helyzetek előtte egészen talányosak lettek. Aber­deen és Palmerston eddigi elleneiknek combinak politi­kája, az angol kabinetbeni egyetértés vagy szakadás, a Francziaországgali szövetség, a szerep, melyet Strat­­ford lord Konstantinápolyban játszik , s még sok egyéb oly kódszerűleg van elleplezve, hogy eddigelé lehetlen vala tiszta kilátáshoz jutni. Csak egyet akar a Spe­ctator tisztán tudni, azt, hogy Albert herczegnek semmi része sincs Aberdeen politikájában, hogy a kisebb német udvarok iránti figyelem nem hozatott a korona­tanácsban szőnyegre (ezen vádakat, mint tudatik, a Leader mondta vakmerően ki) , hogy a herczeg gondosan őrizkedik Anglia külpolitikájába, minden­­ avatkozástól, s csak társadalmi javításoknál igyek­szik tevékenyen együtt munkálni.­­ A Leader dolga lesz , vádját bebizonyítni vagy visszavonni; egy­előre múlt heti álláspontján marad , s úgy véli, hogy Aberdeen lordot a herczeg pártolja, mert ő világpolgári és speciális angol államférfim, mert a külhatalmakhozi vonatkozásánál fogva azok mindenikének sajátságos viszonyát tekintetbe veszi*, s legcsekélyebb szándéka sincs, *azokat megváltoztatni, mig Palmerston lord min­dig úgy tőn, mintha Anglia alkotmánya iránti szeretet­ből a szárazföld minden népeit angol alkotmányokkal akarná boldogitni. Törökország: Az ismeretes Belgiojoso herczegnő f. hó elején meghalt, azon sebek következtében, melye­ket inasai egyikétől kapott. A M­a 11 - ban megjelent „Portofoglio Maltese“ f. hó 10-kéről azon utasításból, mely szerint szállító hajók hadszerrel és eleséggel küldetnek a Besika-bagba, azt következteti, hogy az angol flotta nem egy hamar té­­rend Máltába vissza. J­a n i n­á­ból (Albániában) f. hő 3-káról jelentik : „Buona Rachele“ ausztriai kalmárhajót a tengeri kaló­zok Salahora mellett kirabolták, a kapitányt és hajós­­legénységet kezességül tova hurczolták, de később egy partmelléken őket kitették. A cs. kir. al­onsul lépéseket tett a gonosztevők kézhezkeritése és kellő kármentesités végett. Dunai fejdelemségek. Zimonyból sept. 9-ről érkezett tudósítások szerint múlt­ szerdán Vracsaron, Belgrád mel­lett Szerviában főhadi gyakorlat tartatott tüzeléssel, melyet részletes sereggyakorlatok előztek rang. A gyors és ügyes ágyúszolgálat, mint szemtanuk beszélik, külö­nösen jól ütött ki. Oroszország. A­z e­­­t következő fontos iratot közöl: „Sürgöny Meyendorff báróhoz Bécsben, Sz. Pétervár, aug. 26. 1853. Épen most vettük excellentiádnak augusztus 3-ról kelt tudósításaival együtt a változtatásokat, melyeket az ottomán Porta a Bécsben szerkesztett jegyzék-terv­ben tett. Bud­ gróf urnak csak jul. 25-éről kelt közleményünk kifejezéseit kell emlékében felidéznie, ha azon be­nyomásról akar tisztába jőni, melyet e változtatások császár ő felségére gyakoroltak. Midőn én ő felsége nevében elfogadom a jegyzékja­­vaslatot, melyet Ausztria, miután azt előbb a franczia és angol udvarok által helyben hagyatta , velünk, mint ultimátumot közlött, mit a Porta el­be terjeszteni szán­­déklott, s melynek elfogadásától való barátságos fára­dozásának folytatása függővé téve, egy önhöz, az osz­trák kabinettel leendő közlés végett indított sürgönyben következő megjegyzéseket és záradékokat csatoltam : „Feleslegesnek tartom figyelmeztetni excellentiádat, hogy midőn mi a béke szellemében elfogadjuk a bécsi javaslatot s egy török követ elküldését, előre kinyilat­koztatjuk, hogy többé nem fogunk vizsgálat alá új vál­toztatásokat és javaslatokat venni, melyek Konstantiná­polyban a harczias szellemű­zultán és minisztereinek na­gyobb része által netalán kidolgoztatnának , s hogy mi azon esetre, ha az ottomán kormány ezen utolsó kibékü­­lési javaslatot is elvetné, nem fognék magunkat többé azon beleegyezésre nézve, melyet ma adtunk, kötelezet­teknek érezni.“ Ily határozott kifejezések az osztrák kormánynak nem hagyhatnak semmi kétséget sem­ jelenlegi határoza­tainkról. Nem akarom itt közelebbről vizsgálni azon szerke­zeti változtatásokat, melyek Konstantinápolyban létet­tek. Egy más sürgönyben különösen tárgyaltam azt már. Azon kérdésre szorítkozom most, hogy a császár , mi­után maga részéről a hatalomról lemondott, bele fog-e egyezni, hogy csak egy szót is változtassanak a javas­laton , mely nem is közöltetve vele megállapittatott, elnézi-e hogy ezen szabadsággal egyedül a török Porta éljen, s fogja-e tűrni, hogy Oroszország ilyeténképen Törökországgal szemben alárendelt hely­zetbe tétessék? úgy véljük , ezt a császár méltósága nem fogja tűrni. Csak vissza kell emlékezni a dolgok egész folyamára, mint mentek azok véghez. Menzikoff jegyzéke helyett, melynek módositás nélküli elfogadását mint a Portáhozi viszonyunk helyreállításának feltételét állitók fel, egy attól egészen eltérő jegyzéket terjesztettek elénk. — Már ez okból is vonakodhattunk volna, azt vizsgálat alá venni. S ha arra elhatároztuk volna is magunkat, módot találhatunk rala, nem egyszer szabadkozások­­kal állami elő, s a kifejezésekben több változtatásokat kívánni. Ön tudja , báró úr, hogy azon pillanattól fogva, mi­dőn az ultimátumunkkal­ felhagyásba beleegyezünk, reánk nézve különösen a jegyzék formája nem­ volt kedvező, hogy mi az egyezkedést illetőleg egy más tervnek, egy más alaknak adtunk volna előnyt. Nem egyeztünk bele a tervbe, egészen mellőztük azt. Miért ? mert mihelyt ellenjavaslatokat teszünk, azzal vádol­nak vala, hogy nyújtani igyekszünk a dolgot, s hogy a válkérdést, mely Európát nyugtalanná teszi, szántszándé­­kosan bonyolítjuk. E helyett, miután a válkérdést mi­előbb eldöntetni kívánók, a tartalom és forma iránti el­lenzésünket hoztuk áldozatul. Az első javaslat vétele­kor, még mielőtt tudok, ha vájjon Páris és Londonban helyben fognak-e azok hagyatni, telegráf útján tudtul adtuk beleegyezésünket. Később megküldetett nekünk a megállapított terv, s ámbár oly értelemben volt meg­változtatva, melyet nem érthetünk félre, nem vontuk vissza beleegyezésünket és nem gördítettünk akadályo­kat közbe. Lehet-e több készséget tanusítni a kibékü­lésre ? Ha ezt tevők, ez, magától értetődik, azon feltétel alatt történt, hogy egy javaslat, melyet a császár vitatás nélkül elfogad, hasonlag a Porta által is elfogadtassák. Ausztria mint ultimátumot, melyen semmi változtatás nem történhetik, tekinté azt, mint utolsó kísérletét barátságos közbenjárásának, mely, ha a Porta nyakassága miatt meghiúsulna, azzal véget érné. Sajnáljuk, hogy nem úgy tör­tént. Azonban a bécsi kabinet elismerendő , hogy, ha nem egy ultimátum, hanem egy új javaslatról lenne szó , melyben mindkét fél még változtatásokat tehetne, mi is fentartanék magunknak a jogot, magunk részéről módosításainkat szóba hozni, a kiegyenlítési javaslatot fontolóra venni, s nemcsak a kifejezéseket, hanem annak formáját is megváltoztatni. Szándéka volt-e Ausztriának egy ily esetet előidéz­ni? Kedves lehet-e az a hatalmaknak, melyek, midőn jegyzékét megváltoztaták és elfogadák, abból közös ügyet csináltak? Az ő dolguk, megfontolni a vo­nakodásokat , melyek annak következései lehetnek, s kipuhatolni, ha vájjon Európa érdekében fek­szik-e ezen húzás-halasztásokat ketté vágni. — Csak egy módot látunk , amelylyel annak véget vethetni. Nyilatkoztassák Ausztria és a hatalmak a Portának őszintén és határozottan ki, hogy miután hiába nyitot­tak neki utat, melyen hozzánk való viszonyának köz­vetlen helyreállításához juthatott volna, a feladatot egészen reá hagyják, úgy véljük , hogy mihelyt a ha­talmak a Portához egyhangúlag egy szállnak, a törökök elfogadandják Európa tanácsát, s a­helyett, hogy egy Oroszország elleni háborúbani segélyre számítnának, elfogadják a jegyzéket, úgy amint az van, s megszűnnek helyzetüket oly komolyan kompromittálni, csak azért, hogy maguknak egy gyermekded elégtételt vívjanak ki módosíttatása által egy iromány kifejezéseinek, melyet­ket mi vitatás nélkül elfogadunk. Mert két dologból csak egy lehetséges : vagy a Porta által kivánt módo­sítás igen fontos, s akkor mi röviden vonakodunk abba beleegyezni, vagy pedig jelentéktelenek, s ekkor kérdés, hogy minden szükségesség nélkül annak elfogadását miért teszi azoktól függővé ? Röviden: a Bécsben megállapított ultimátum nem miénk. Az Ausztriáé és a hatalmaké, melyet azok előbb összeegyeztettek, meghánytak, s eredeti szövegében megváltoztattak, s a Porta által elfogadhatónak ismer­tek el. Mi részünkről mindent megtevünk, mi tő­lünk függött , hogy szükségfeletti hosszadalmasságo­kat elkerüljünk. Midőn a javaslat elénk terjeszte­tett, minden ellenvetésekről lemondottunk. Mindenki elismeréssel leend a császár ezen lovagiassága iránt. Miután hosszasan tanusítunk engedékenységet, a­nélkül hogy a Porta azt csak egyszer is tette­­volna, ő felsége nem mehet tovább S e pillanatban a jegyzék kifejezéseire vonatkozó engedékenység többé nem is vezetne czélhoz, mert a sürgönyökből lát­juk , hogy a török Porta csak a bécsi jegyzékben tett módosításokra vonatkozó beleegyezésünket várja, hogy aláírását, valamint a követ elküldését, ki azt megho­zandó lesz , új feltételektől függessze fel, s hogy a fe­jedelemségek felmentésére nagy előkészületeket ten. Mi ez utolsó pontot illeti, csak azon biztosítás- és nyilvá­nításra vonatkozhatunk, melyek augusztus 10-diki sür­gönyünkben vannak , s csak azt ismételhetjük , hogy az osztrák jegyzéket változatlanul hozó török követ megérkezése, Pétervárott elégséges lesz, hogy azonnal rendel és küldessék csapatainkhoz a határokon a vissza­vonulásra nézve.“ Az oroszok a legroszabb esetben nem igen látszanak hajlandóknak az összecsapásra. Ha az egyenetlenség diplomatiai után el nem enyésztethetik, egy darab ideig csak farkas­szemet fognak nézni a Dunánál, mert Orosz­ország a derék zálog birtokában nincs miért siessen. Azonban a keresztény lakosság a görög-szláv félszige­ten egyfelől, s az izlámkövetők másfelől némi életjelen­ségeket adhatnának , melyekre vagy a törökök nyomu­­landnak előre, vagy az oroszok lesznek kénytelenek „a rend“ érdekében azt tenni. Kérdés: várjon a Porta Oroszország ezen „mér­­sékeltségével“ meg fog-e elégedni, s nem fogja-e a nép és hadsereg fanatismusa ezeket előretörésre ösztönözni ? A Porta bármily erős védelmi állásban találja magát, támadó háborúra nehezen határozza el magát. Mos­z­kovából, hova Sándor nagyherczeg és trón­örökös ment, jelentik, hogy ő fensége, megérkezte utáni napon Uspienski Sobort meglátogatta s ott a metropolita által következő szavakkal üdvözültetett: „Igaz hivő úr ! ha szabad, utazásod és jelenlétednek jelentőségét itt értel­meznünk, úgy azt gondoljuk, miszerint te nagyhatalmú atyád példáját követve sasszárnyakon siettél ide , hogy tenszemeiddel lásd s személyesen eszközöld azt, mit ő gond­jaidra bízott. Téged látni , a te arczodban , cselekedeteid­ben az ő képét pillantani meg, reánk nézve kimagyaráz­­hatlan öröm. Mi kérjük az Istent, hogy fáradalmaid ne legyenek neked terhesek, hogy azok atyád tetszését aras­sák és Oroszország üdvére szolgáljanak.“ Kalis-ból, sept. 17-ről írják. A császárnak Var­sóba leendő érkezésére tett előkészületek nagy élénksé­get idéztek elő. Schwartz altábornagy ő felsége a csá­szár kíséretéből már Varsóba érkezett, s holnapra vá­­ratik az agg államkanczellár Nesselrode. Rövid időre . TUDOMÁNY ÉS NEVELÉS. Előadási rend. A pesti cs. kir. tudomány-egyetemben 185­.. tanévben. A hittudományi karnál. Szentirási archaeo­­li­gia, hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton délelőtt 8—9 év. Szabó János nyilv. s rend. tanár által. — Zsidó nyelvtan, ugyanazon napokon délután 2—3 ór. ugyanazon tanár által. Egyházi történelem K. U. szü­letésétől Nagy - Károlyig; ugyanazon napokon d. e. 9-10, d. u. 3—4 ér. Zalka János ny. s­z. tanár által. Általános szent-írási magyarázattan ugyanazon napokon, d. e. 8—9 ér. Márk­fi Sámuel ny. s­z. ta­nár által. Görög nyelvtan, s az uj sz.-ir. szövetség fej­­­­tegető magyarázata, ugyanazon napokon d. u. ugyan­­­­azon tanár által. Encyclopaedia, meth­odologia, és az általános hittudomány első része a kinyilatkoztatás el­méletéről, és a kér. vallás bebizonyításáról, ugyanazon napokon d. e. 9—10, d. u. 3—4 ér. Hittudománya legszorosabb értelemben véve , világ-, lélek-, ember-, Isten-, Krisztus- és üdv­tanok, ugyanazon napokon d. e. 8 — 9, d. u. 2—3 ér. Lopussay Ferencz nyilv.­s rend. tanár által. Erkölcstan a keresztény élet ele­meiről, kifejtésének s tökéletesbülésének haladásáról, ugyanazon napokon d. c. 9— 10, d. u. 3—4 ér. Ko­vács József ny. s­z. tanár által. Felsőbb neveléstan, lásd a philos. osztályban. Egyházi jogtan, kedden, szerdán s szombaton d. c. 8-9, hétfőn és pénteken u. Ui 2—3 ór. Ruzsicska János ny. és rendk. tanár által. Általános lelkipásztorság , didactica , catechetica és szónoklattan, hétfőn, kedden, pénteken és szombaton d. e. 9—10, d. u. 3—4 ór. Grynaeus Alajos ny. s r. tanár által. Arab nyelvtan, hétfőn és pénteken d. e. 10—11 dr. Ruzsicska János ny. s r. tanár által. Szir-hhaldei nyelvtan szerdán és szombaton 10 —11 ór. ugyanazon tanár által.­­ Jog- és államtudományi karnál. Jog- és államtudományi encyclopaedia (körisme) és bölcse­leti jogtan , névszerint magánjog, vizsgálatokkal; na­ponkint d. e. 9 —10, pénteken d. u. 2—3 ór. magyar nyelven, Panner Tivadar ny. és r. tanár által. Nem­zetek bölcseleti és gyakorlati joga, névszerint békejog, vizsgálatokkal, hétfőn, szerdán, szombaton d. u. 2—3 év. magyar nyelven, ugyanaz. Egyházjogi történet, bevezetés, belső és külső egyházi nyilvánjog, vizsgála­tokkal, naponkint d. e. 9 —10, kedden és szombaton 10__11 év. latin nyelven Vizkelety Ferencz ny. r. tanár által. Római polgári jog, a személy és öröklési jog kivételével, folytonos tekintettel az ausztriai pol­gári törvénykönyvre, vizsgálatokkal, naponkint d. e. 8_9 szerdán, pénteken 11 — 12 órakor latin nyelven Slenfner János ny. id. tanár. Római polgári pör a keresetek tanával, kedden d. e. 11-12 német nyelven, ugyanaz. Magyarázati gyakorlatok a XII tab­a erede­­kei és a pandekták (összegyűjtelék) válogatott helye­ fölötti, hétfőn, pénteken d. u. 2-4.tath. nyelven ugyan­az. Magyar polgári jog; bevezetés, átalános és történeti rész, vizsgálatokkal, naponkint d. e. 8-9. magyar nyel­­­­ven W­e­n­z­e­l Gusztáv ny. id. tanár Polgári törvény­kezés , bevezetés, átalános rész, törvénysz­ó szerveze és a perrendtartás XII. első fejezete, hétfőn, szerdán, szombaton d. e. 10—11. magyar nyelven, ugyanaz. Bi­zonyítékok használata polgári perben, kedden, szerdán, szombaton d. u. 4—5. német nyelven, ugyanaz. Ausz­triai polgári jog, bevezetés, személy- és vagyonjog vizsgálatokkal napokint d. e. 11 —12., hétfőn, pénteken 10—11. német nyelven Harum Péter, ny. id. tanár. Uj magyar­ polgári eljárás összehasonlítva az előbbivel, kedden, szerdán, szombaton d. u. 3—4. német nyelven, ugyanaz. Büntető­jog, az ausztriai új büntetőtörvény­könyv szerint, különös alkalmazással Magyarországra és tekintettel a bölcseleti büntető jogra; vizsgálatokkal naponkint d. e. 9—10., német nyelven V­ir­o­z­sil An­tal ny. id. tanár. Jog és államtudományok encyclopae­­diája és irodalmi története főleg a XVIII és XIX szá­zadban, szerdán, pénteken d. e. 10 — 11. hétfőn, szom­baton 11—12., német nyelven ugyanaz. Kereskedelmi és váltójog vizsgálatokkal kedden, szombaton d. e. 10 — 12, magyar nyelven K­a­r­v­asy Ágost, tanár. Ke­reskedelmi és váltójog szerdán, szombaton d. u. 4—5 német nyelven Ei­i­s­c­h­e­r Boldizsár magántanító. Poli­tikai tudományok névszerint, előtan rendészet és nem­zeti gazdászat; vizsgálatokkal, hétfőn, szerdán, pénte­ken d. u. 3—4. magyar nyelven K­a­r­v­a­s­y Ágost, ny. r. tanár. Rendészettan kedden d. u. 3—4. német nyel­ven­, ugyanaz. Ausztriai pénzügyi törvénytan vizsgála­tokkal naponkint d. e. 11—12. magyar nyelven Récsy Emil ny. r. tanár. Ausztriai közigazgatási törvénytan vizsgálatokkal naponkint d. u. 3—4. német nyelven Récsy Emil ny. rd. tanár. Törvényes szabályok a köz­hivatalok és hivatalnokok közül az ausztriai birodalom­ban hétfőn d. u. 2—3., ugyanaz. Álladalmi számvitel­tan, vizsgálatokkal naponkint d. e. 12—, magyar nyelven Degen János r. tanár. Az államismei (statis­­tikai) leczkék később fognak kihirdettetni. Az orvosi karnál. 1. Magasabb orvos sebésze­ti pálya. Bevezetés az orvos-sebészeti tanulmányokba: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken, 8—9 ór. németül; Langer Károly ny. r. tanár által. Csont-, szalag- és izomtan , hétfő, kedd, szerda, csüt. és pént., 10—12 ór., magyar- és németül; Csausz Márton ny. r. tanár által. Gyakorlati boncttan, ugyanazon na­pokon , d. u. 2—5 ór., ugyanazon tanár által. A szem­nek boncz- és élettana, szom­b. d. u. 3—4 ór., magyar- és németül, L­i­p­p­a­y Gáspár ny. r. tanár által. Kér­­boncztan, hétf., kedd, szerd., csat. és pént. d. u. 3—4 ór., latinul, Arányi Lajos rendkiv. tanár által. Szö­vettan , hétf. és kedd. d. u. 5—6 ér., magy. és német., Margó Tivadar magántanitó által. Különös élettan: a táplálásról, mozgásról s érzésről; hétf., kedd, szerd., csüt. és pént., 9 —10 ór , latinul Schordánn Zsig­­mond ny. r. tanár által. Általános kórtan: hétf. és kedd., 11 —12 ór., latinul, Tognio Lajos ny. r. tanár által. Gyógyszertan; szerd., csütört. és pént. ugyanazon órá­ban ugyanazon tanár által. Egészségesek éptana, szerd. és pént. d. u. 5—6 ór., magy. és ném., Wagner Ján., rendkívüli tanár által. Előkészítő kórodai sebészettan; hétf ,kedd, szerd., csüt. és pént., 10—11 óv., magyar és német., Stockinger Tamás ny. r. tanár által. Tör- I vényszéki orvostan; hétf., kedd, szerd., csat. és pént. u­y 2— 1 év, magy. és német., Rupp János ny. r. ta­nár által. A gyermekölésről; pént. d. u. 3—4 ór., ma­gyar és német., ugyanaz által. Különös orvosi kór- és gyógytan; hétf., kedd, szerd., pént., és szomb., 7—8 ór., latinul, Sauer Ignácz ny. r. tanár által. Gyakor­lati orvostan, ugyanazon napokon, 8—9 ór., latinul, ugyanaz által. Sebészeti kér- és gyógytan: 9—10 ór., magyar és német., Balassa János ny. r. tanár által. Gyakorlati sebészet; ugyanazon napokon, 10—11, magy. és német, ugyaz által. Szemészeti különös kér­és gyógytan, hétf., kedd, szerd. pént. és szomb. 12—1, magy. és németül, L­i­p­p­a­y Gáspár ny. r. tanár által. Gyakorlati szemészettan, ugyazon napokon 11 —12 magy. és németül ugyanazon tanár által. Elméleti szü­lészet, hétf., kedd., szerd., csüt. és pénteken, 7—8, né­metül, Birly Flórián ny. r. tanár által. Gyakorlati szülészet, hétf., kedd., szerd., pént. és szomb., 8 — 9, magy. és németül ugyanazon tanár által. Idegkórtan, szerdán 3—4 d. u., latinul, Sauer Ignácz ny. r. tanár által. Gyermek- és nőgyógytan; szerd., és szomb., 2—3 d. u., magy. és német., Brauer József rendkívüli tanár által. Fogászat; szerd., és pént., 5 — 6, magy., N­e­d­e­­­k­o Demeter rendkívüli tanár által. 2. Alsó sebészeti pálya. Első évben. Elemi boneztan, mint fönt. Gyakorlati boneztan, mint fönt. Természettan; hétf., kedd., szerd., csüt. és pént., 2—4, d. u. magyar, és német., Margó Tivadar he­lyettes tanár által. Második évben. Elméleti szülészet 1 . ... Előkészítő kórodai sebészet­ min­tn Átalános élettan és kórtan; hétf., kedd., szerd., csüt. és pént., 7—9, magy. és német., Dies­eher János rendkívüli tanár által. Harmadik évben. Sebészeti különös kór és gyógytan 1 Gyakorlati sebészet [mint fönt. Törvényszéki orvostan ) Orvosi különös kór és gyógytan; hétf., kedd., szerd., pént. és szomb., 8—9, magy. nem­, Gebhardt Fe­rencz ny. r. tanár által. Gyakorlati orvostan, ugyan­azon tanár által. 3. Szülészi pálya. Elméleti szülészet­­ ...... Gyakorlati szülészeti min 011 4. Gyógyszerészi pálya. Első évben. Ásványtan­ megltni a bölcsészeti karnál. Második évben. Átalános és gyógyszerészi vegytan ; meglátni a böl­csészeti karnál. Bölcsészeti kar. Ismetan, hétfőn, szerdán, pén­teken és szombaton 9—10-ig, előadva Stanke Lean­­der ny. h. tanár által. Gyakorlati bölcsészet, hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton , 2—3-ig ugyanattól. Felsőbb neveléstan, hétfőn, kedden, szerdán és pénte­ken 10—11-ig, Grynaeus Alajos r. t. Széptan, szerdán, pénteken és szombaton 4—5-ig, Toldy Fe­rencz magántanártól. Középkor átalános történelme, hétfőn, szerdán és pénteken 11—12-ig, Reisinger János r. t. Ausztriai történelem, I. Ferdinand korától kezdve a vesztpháliai békekötésig, kedden és szombaton 1­—12, ugyanattól. Történelmi gyakorlatok a közép­kor történetéből tanárságra készülők számára, hétfőn 3- 5-ig, ugyanattól. Újabbkori átalános történelem, kedden és szombaton 8 —9-ig , Wolf Ádám rk. t. Ausztriai középkori történelem, hétfőn, szerdán és pén­teken 8—9-ig, ugyanattól. Történelmi gyakorlatok a római történetből, tanárjelöltek számára, pénteken 4— 6-ig, ugyanattól. Oklevéltan, kedden, csütörtökön, szombaton 4—­6-ig, Horvát Árpád h. t. Régiség- és éremtan, pénteken 2—4-ig, Kiss Ferencz h. t. Ta­citus történetei I. könyvének magyarázata, hétfőn, szer­dán és pénteken 8—9-ig, Hal­der Konrád r. t. által. Demosthenes Philippicáinak magyarázata , szerdán, pénteken, és szombaton 3—4-ig, ugyanattól. Philolo­­giai gyakorlatok, tanárjelöltek számára, szombaton 8 — 10 ig, ugyanattól. Xenophon Emlékezetességei, hétfőn és kedden 11 — 12-ig, Télfy János rk. t. által. Eutro­­pius második könyvének görögre fordítása, szerdán 11 — 12-ig, ugyanattól Aristophanes Achar­ánjai és lo­­vagjai, pénteken és szombaton 4 —5-ig, ugyanattól. Elméleti csillagtan, hétfőn, szerdán és pénteken 9 —11- ig, Mayer Lambert r. t. által. Különzéki iránylat (Differential-Rechnung), hétfőn, kedden, szerdán, pén­teken és szombaton 10—11-ig, Peez val Otto r. t. Felsőbb Algebra, hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 10—11-ig, Nékám Sándor h. t. által. Logarithmu­­sok és egyenletek, pénteken és szombaton 11—12-ig, ugyanattól. Csepfolyó és terjedékeny testek nyug- és mostana , továbbá hangban , hétfőn , szerdán, pénte­ken és szombaton 9—10-ig, Jedlik Ányos r. t. által. Gyakorlatok természettani kísérletek végbevitelében, kedden 63 pénteken 1 —124 ig, ugyanattól. Állattan, hét­főn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 6—9-ig, Langer Károly r. t. által. Embertan, hétfőn és szer­dán 5—6-ig, ugyanattól. Ásványtan, hétfőn, szerdán és pénteken 9—10-ig, Szabó József h. t. Életműtlen testek vegytana, hétfőn, kedden és pénteken 9 — 12-ig, ugyanattól. A magyar irodalom története, szerdán és szombaton 2—3-ig, M­á­c­h­­­k József ny. h. tanár által. Magyar írásmód, csütörtökön 10 — 12-ig, ugyanattól. A magyar költészet története, hétfőn 4—5-ig Toldy Ferencz magántanár által. Német irodalom, hétfőn, szerdán és pénteken 4—5-ig Gaertner Vilmos rk. t. Német írásmód, kedden és csütörtökön 4—5. ugyanattól. Szláv irodalom, kedden és csütörtökön 2—4 Ferencz József h. t. által. Olasz nyelvtan, kedden és csütörtökön 4— 5. Teffenberg Adolf tanító által. Franczia nyelv­tan, csütörtökön és szombaton 2—3-ig, Mutschenba­­cher Alajos tanító által.Franczia irodalom,csütörtökön és szombaton 3—4. Ugyanattól. Angol nyelv és irodalom, kedden és csütörtökön 12—2 ig, Levis Lajos magánta­nár által. Perzsa és török nyelv, hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton 4­5-ig, Repítzky János magántanár által.­­A mindennapi leczkék, a jog- és államtudományi karban csütörtök kivételével értendők. Nyilvános lecz­kék, melyekért tandij nem jár. Leczkék, melyekért ma­gasabb tandíj fizettetik. Iskolai tankönyv. Az oktatásügyi minisztérium engedélyt adott, hogy a Feldbausch és Süpfle után Winterkorn Elek által magyarra­­ fordított görög olvasókönyv magyar algymnasiu­­mokon tankönyvül használtassák.

Next