Pesti Napló, 1853. szeptember (4. évfolyam, 1043–1067. szám)
1853-09-22 / 1060. szám
nere bírói döntvényét tettleg elismerte. A Porta kétségkívül följogosítva van, önmagában határozni, és önmaga h háborút folytatni. Mi nem tagadjuk, hogy erre a jelen esetben helyes oka van. De világos, mikép a négy hatalom nem állhat oly politika mellé , mely tanácsaikkal és érdekeikkel ellenkezik. Valóban Európa érdekében történik a törökök melletti európai interventió, és ha ezen érdek a határozó hatalmak előtt a béke fentartását kívánja, nehezen várható, hogy Törökországot segítenék, ha ez a háborút kimondaná. Kétségkívül megmutatható , mikép Oroszországnak nincs joga a Dunafejedelemségekben lenni, és hogy egy idegen államon erőszakosan átmenvén az államjogot megsértette. Ép oly könnyen meg lehet mutatni, mikép a Portának joga lenne az invasiónak fegyverrel ellenszegülni, és azt is meg lehetne mutatni, mikép a más hatalmak rokonszenvek és segélyekkel tartoznának neki. De az ily ellenségeskedések tán az elméleti jogosságnak tennének eleget, az ottomán birodalomnak pedig nem használnának, míg Európát kétségtelenül átalános háborúba kevernék. A Post mindezt rövidebb és velősebben mondja el: A padisah jól teszi, na a jegyzéket (a bécsit tudniillik) aláírja, minthogy ezen cselekvény őt jelen helyzetéből megszabadítja, és Oroszországot azon helyzetbe teszi, hogy oly állást elhagyhat, mely talán nem a legbiztosabb, és most ép oly kellemetlennek kell lennie, mint Oroszország eljárása, mi oda vezetett, rászalható vala. Mig igy a Porta magát és ellenségét megszabadíthatja, a bécsi jegyzék erejénél fogva, mely a nagy hatalmasságoktól a török változtatások értelmében magyaráztatik, jövendő biztosságáért Európa kezességét bírni fogja. London , september 16. A dublini lordmayor következő tartalmú iratot kapott: „My Lord ! Örömömre szolgál lordságodnak a királyné meghagyásából minden, — ő fölsége Dublinban léte alatt tett elfogadási intézkedésekért annak teljes megelégedését kifejezhetni. Az ő fölsége és alattvalóinak lelkesült hódolatnyilvánitásai s a rend és jó k érzület, mely közöttük általánosan uralkodott , ő fölsége s királyi férje a herczeg emlékezetében a legkellemesb benyomást hagyták fen ; meg vagyok bízatva, lordságodnak a királyné s a herczeg nevében az errőli biztosítást megküldeni. Van szerencsém sat. Whitehall sept. 12. 1853, Palmerston.“ London, sept. 12. A Spectator azt mondja, hogy a helyzetek előtte egészen talányosak lettek. Aberdeen és Palmerston eddigi elleneiknek combinak politikája, az angol kabinetbeni egyetértés vagy szakadás, a Francziaországgali szövetség, a szerep, melyet Stratford lord Konstantinápolyban játszik , s még sok egyéb oly kódszerűleg van elleplezve, hogy eddigelé lehetlen vala tiszta kilátáshoz jutni. Csak egyet akar a Spectator tisztán tudni, azt, hogy Albert herczegnek semmi része sincs Aberdeen politikájában, hogy a kisebb német udvarok iránti figyelem nem hozatott a koronatanácsban szőnyegre (ezen vádakat, mint tudatik, a Leader mondta vakmerően ki) , hogy a herczeg gondosan őrizkedik Anglia külpolitikájába, minden avatkozástól, s csak társadalmi javításoknál igyekszik tevékenyen együtt munkálni. A Leader dolga lesz , vádját bebizonyítni vagy visszavonni; egyelőre múlt heti álláspontján marad , s úgy véli, hogy Aberdeen lordot a herczeg pártolja, mert ő világpolgári és speciális angol államférfim, mert a külhatalmakhozi vonatkozásánál fogva azok mindenikének sajátságos viszonyát tekintetbe veszi*, s legcsekélyebb szándéka sincs, *azokat megváltoztatni, mig Palmerston lord mindig úgy tőn, mintha Anglia alkotmánya iránti szeretetből a szárazföld minden népeit angol alkotmányokkal akarná boldogitni. Törökország: Az ismeretes Belgiojoso herczegnő f. hó elején meghalt, azon sebek következtében, melyeket inasai egyikétől kapott. A Ma 11 - ban megjelent „Portofoglio Maltese“ f. hó 10-kéről azon utasításból, mely szerint szállító hajók hadszerrel és eleséggel küldetnek a Besika-bagba, azt következteti, hogy az angol flotta nem egy hamar térend Máltába vissza. Ja n i nából (Albániában) f. hő 3-káról jelentik : „Buona Rachele“ ausztriai kalmárhajót a tengeri kalózok Salahora mellett kirabolták, a kapitányt és hajóslegénységet kezességül tova hurczolták, de később egy partmelléken őket kitették. A cs. kir. alonsul lépéseket tett a gonosztevők kézhezkeritése és kellő kármentesités végett. Dunai fejdelemségek. Zimonyból sept. 9-ről érkezett tudósítások szerint múlt szerdán Vracsaron, Belgrád mellett Szerviában főhadi gyakorlat tartatott tüzeléssel, melyet részletes sereggyakorlatok előztek rang. A gyors és ügyes ágyúszolgálat, mint szemtanuk beszélik, különösen jól ütött ki. Oroszország. Az et következő fontos iratot közöl: „Sürgöny Meyendorff báróhoz Bécsben, Sz. Pétervár, aug. 26. 1853. Épen most vettük excellentiádnak augusztus 3-ról kelt tudósításaival együtt a változtatásokat, melyeket az ottomán Porta a Bécsben szerkesztett jegyzék-tervben tett. Bud gróf urnak csak jul. 25-éről kelt közleményünk kifejezéseit kell emlékében felidéznie, ha azon benyomásról akar tisztába jőni, melyet e változtatások császár ő felségére gyakoroltak. Midőn én ő felsége nevében elfogadom a jegyzékjavaslatot, melyet Ausztria, miután azt előbb a franczia és angol udvarok által helyben hagyatta , velünk, mint ultimátumot közlött, mit a Porta elbe terjeszteni szándéklott, s melynek elfogadásától való barátságos fáradozásának folytatása függővé téve, egy önhöz, az osztrák kabinettel leendő közlés végett indított sürgönyben következő megjegyzéseket és záradékokat csatoltam : „Feleslegesnek tartom figyelmeztetni excellentiádat, hogy midőn mi a béke szellemében elfogadjuk a bécsi javaslatot s egy török követ elküldését, előre kinyilatkoztatjuk, hogy többé nem fogunk vizsgálat alá új változtatásokat és javaslatokat venni, melyek Konstantinápolyban a harczias szelleműzultán és minisztereinek nagyobb része által netalán kidolgoztatnának , s hogy mi azon esetre, ha az ottomán kormány ezen utolsó kibékülési javaslatot is elvetné, nem fognék magunkat többé azon beleegyezésre nézve, melyet ma adtunk, kötelezetteknek érezni.“ Ily határozott kifejezések az osztrák kormánynak nem hagyhatnak semmi kétséget sem jelenlegi határozatainkról. Nem akarom itt közelebbről vizsgálni azon szerkezeti változtatásokat, melyek Konstantinápolyban létettek. Egy más sürgönyben különösen tárgyaltam azt már. Azon kérdésre szorítkozom most, hogy a császár , miután maga részéről a hatalomról lemondott, bele fog-e egyezni, hogy csak egy szót is változtassanak a javaslaton , mely nem is közöltetve vele megállapittatott, elnézi-e hogy ezen szabadsággal egyedül a török Porta éljen, s fogja-e tűrni, hogy Oroszország ilyeténképen Törökországgal szemben alárendelt helyzetbe tétessék? úgy véljük , ezt a császár méltósága nem fogja tűrni. Csak vissza kell emlékezni a dolgok egész folyamára, mint mentek azok véghez. Menzikoff jegyzéke helyett, melynek módositás nélküli elfogadását mint a Portáhozi viszonyunk helyreállításának feltételét állitók fel, egy attól egészen eltérő jegyzéket terjesztettek elénk. — Már ez okból is vonakodhattunk volna, azt vizsgálat alá venni. S ha arra elhatároztuk volna is magunkat, módot találhatunk rala, nem egyszer szabadkozásokkal állami elő, s a kifejezésekben több változtatásokat kívánni. Ön tudja , báró úr, hogy azon pillanattól fogva, midőn az ultimátumunkkal felhagyásba beleegyezünk, reánk nézve különösen a jegyzék formája nem volt kedvező, hogy mi az egyezkedést illetőleg egy más tervnek, egy más alaknak adtunk volna előnyt. Nem egyeztünk bele a tervbe, egészen mellőztük azt. Miért ? mert mihelyt ellenjavaslatokat teszünk, azzal vádolnak vala, hogy nyújtani igyekszünk a dolgot, s hogy a válkérdést, mely Európát nyugtalanná teszi, szántszándékosan bonyolítjuk. E helyett, miután a válkérdést mielőbb eldöntetni kívánók, a tartalom és forma iránti ellenzésünket hoztuk áldozatul. Az első javaslat vételekor, még mielőtt tudok, ha vájjon Páris és Londonban helyben fognak-e azok hagyatni, telegráf útján tudtul adtuk beleegyezésünket. Később megküldetett nekünk a megállapított terv, s ámbár oly értelemben volt megváltoztatva, melyet nem érthetünk félre, nem vontuk vissza beleegyezésünket és nem gördítettünk akadályokat közbe. Lehet-e több készséget tanusítni a kibékülésre ? Ha ezt tevők, ez, magától értetődik, azon feltétel alatt történt, hogy egy javaslat, melyet a császár vitatás nélkül elfogad, hasonlag a Porta által is elfogadtassák. Ausztria mint ultimátumot, melyen semmi változtatás nem történhetik, tekinté azt, mint utolsó kísérletét barátságos közbenjárásának, mely, ha a Porta nyakassága miatt meghiúsulna, azzal véget érné. Sajnáljuk, hogy nem úgy történt. Azonban a bécsi kabinet elismerendő , hogy, ha nem egy ultimátum, hanem egy új javaslatról lenne szó , melyben mindkét fél még változtatásokat tehetne, mi is fentartanék magunknak a jogot, magunk részéről módosításainkat szóba hozni, a kiegyenlítési javaslatot fontolóra venni, s nemcsak a kifejezéseket, hanem annak formáját is megváltoztatni. Szándéka volt-e Ausztriának egy ily esetet előidézni? Kedves lehet-e az a hatalmaknak, melyek, midőn jegyzékét megváltoztaták és elfogadák, abból közös ügyet csináltak? Az ő dolguk, megfontolni a vonakodásokat , melyek annak következései lehetnek, s kipuhatolni, ha vájjon Európa érdekében fekszik-e ezen húzás-halasztásokat ketté vágni. — Csak egy módot látunk , amelylyel annak véget vethetni. Nyilatkoztassák Ausztria és a hatalmak a Portának őszintén és határozottan ki, hogy miután hiába nyitottak neki utat, melyen hozzánk való viszonyának közvetlen helyreállításához juthatott volna, a feladatot egészen reá hagyják, úgy véljük , hogy mihelyt a hatalmak a Portához egyhangúlag egy szállnak, a törökök elfogadandják Európa tanácsát, s ahelyett, hogy egy Oroszország elleni háborúbani segélyre számítnának, elfogadják a jegyzéket, úgy amint az van, s megszűnnek helyzetüket oly komolyan kompromittálni, csak azért, hogy maguknak egy gyermekded elégtételt vívjanak ki módosíttatása által egy iromány kifejezéseinek, melyetket mi vitatás nélkül elfogadunk. Mert két dologból csak egy lehetséges : vagy a Porta által kivánt módosítás igen fontos, s akkor mi röviden vonakodunk abba beleegyezni, vagy pedig jelentéktelenek, s ekkor kérdés, hogy minden szükségesség nélkül annak elfogadását miért teszi azoktól függővé ? Röviden: a Bécsben megállapított ultimátum nem miénk. Az Ausztriáé és a hatalmaké, melyet azok előbb összeegyeztettek, meghánytak, s eredeti szövegében megváltoztattak, s a Porta által elfogadhatónak ismertek el. Mi részünkről mindent megtevünk, mi tőlünk függött , hogy szükségfeletti hosszadalmasságokat elkerüljünk. Midőn a javaslat elénk terjesztetett, minden ellenvetésekről lemondottunk. Mindenki elismeréssel leend a császár ezen lovagiassága iránt. Miután hosszasan tanusítunk engedékenységet, anélkül hogy a Porta azt csak egyszer is tettevolna, ő felsége nem mehet tovább S e pillanatban a jegyzék kifejezéseire vonatkozó engedékenység többé nem is vezetne czélhoz, mert a sürgönyökből látjuk , hogy a török Porta csak a bécsi jegyzékben tett módosításokra vonatkozó beleegyezésünket várja, hogy aláírását, valamint a követ elküldését, ki azt meghozandó lesz , új feltételektől függessze fel, s hogy a fejedelemségek felmentésére nagy előkészületeket ten. Mi ez utolsó pontot illeti, csak azon biztosítás- és nyilvánításra vonatkozhatunk, melyek augusztus 10-diki sürgönyünkben vannak , s csak azt ismételhetjük , hogy az osztrák jegyzéket változatlanul hozó török követ megérkezése, Pétervárott elégséges lesz, hogy azonnal rendel és küldessék csapatainkhoz a határokon a visszavonulásra nézve.“ Az oroszok a legroszabb esetben nem igen látszanak hajlandóknak az összecsapásra. Ha az egyenetlenség diplomatiai után el nem enyésztethetik, egy darab ideig csak farkasszemet fognak nézni a Dunánál, mert Oroszország a derék zálog birtokában nincs miért siessen. Azonban a keresztény lakosság a görög-szláv félszigeten egyfelől, s az izlámkövetők másfelől némi életjelenségeket adhatnának , melyekre vagy a törökök nyomulandnak előre, vagy az oroszok lesznek kénytelenek „a rend“ érdekében azt tenni. Kérdés: várjon a Porta Oroszország ezen „mérsékeltségével“ meg fog-e elégedni, s nem fogja-e a nép és hadsereg fanatismusa ezeket előretörésre ösztönözni ? A Porta bármily erős védelmi állásban találja magát, támadó háborúra nehezen határozza el magát. Moszkovából, hova Sándor nagyherczeg és trónörökös ment, jelentik, hogy ő fensége, megérkezte utáni napon Uspienski Sobort meglátogatta s ott a metropolita által következő szavakkal üdvözültetett: „Igaz hivő úr ! ha szabad, utazásod és jelenlétednek jelentőségét itt értelmeznünk, úgy azt gondoljuk, miszerint te nagyhatalmú atyád példáját követve sasszárnyakon siettél ide , hogy tenszemeiddel lásd s személyesen eszközöld azt, mit ő gondjaidra bízott. Téged látni , a te arczodban , cselekedeteidben az ő képét pillantani meg, reánk nézve kimagyarázhatlan öröm. Mi kérjük az Istent, hogy fáradalmaid ne legyenek neked terhesek, hogy azok atyád tetszését arassák és Oroszország üdvére szolgáljanak.“ Kalis-ból, sept. 17-ről írják. A császárnak Varsóba leendő érkezésére tett előkészületek nagy élénkséget idéztek elő. Schwartz altábornagy ő felsége a császár kíséretéből már Varsóba érkezett, s holnapra váratik az agg államkanczellár Nesselrode. Rövid időre . TUDOMÁNY ÉS NEVELÉS. Előadási rend. A pesti cs. kir. tudomány-egyetemben 185.. tanévben. A hittudományi karnál. Szentirási archaeoligia, hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton délelőtt 8—9 év. Szabó János nyilv. s rend. tanár által. — Zsidó nyelvtan, ugyanazon napokon délután 2—3 ór. ugyanazon tanár által. Egyházi történelem K. U. születésétől Nagy - Károlyig; ugyanazon napokon d. e. 9-10, d. u. 3—4 ér. Zalka János ny. sz. tanár által. Általános szent-írási magyarázattan ugyanazon napokon, d. e. 8—9 ér. Márkfi Sámuel ny. sz. tanár által. Görög nyelvtan, s az uj sz.-ir. szövetség fejtegető magyarázata, ugyanazon napokon d. u. ugyanazon tanár által. Encyclopaedia, methodologia, és az általános hittudomány első része a kinyilatkoztatás elméletéről, és a kér. vallás bebizonyításáról, ugyanazon napokon d. e. 9—10, d. u. 3—4 ér. Hittudománya legszorosabb értelemben véve , világ-, lélek-, ember-, Isten-, Krisztus- és üdvtanok, ugyanazon napokon d. e. 8 — 9, d. u. 2—3 ér. Lopussay Ferencz nyilv.s rend. tanár által. Erkölcstan a keresztény élet elemeiről, kifejtésének s tökéletesbülésének haladásáról, ugyanazon napokon d. c. 9— 10, d. u. 3—4 ér. Kovács József ny. sz. tanár által. Felsőbb neveléstan, lásd a philos. osztályban. Egyházi jogtan, kedden, szerdán s szombaton d. c. 8-9, hétfőn és pénteken u. Ui 2—3 ór. Ruzsicska János ny. és rendk. tanár által. Általános lelkipásztorság , didactica , catechetica és szónoklattan, hétfőn, kedden, pénteken és szombaton d. e. 9—10, d. u. 3—4 ór. Grynaeus Alajos ny. s r. tanár által. Arab nyelvtan, hétfőn és pénteken d. e. 10—11 dr. Ruzsicska János ny. s r. tanár által. Szir-hhaldei nyelvtan szerdán és szombaton 10 —11 ór. ugyanazon tanár által. Jog- és államtudományi karnál. Jog- és államtudományi encyclopaedia (körisme) és bölcseleti jogtan , névszerint magánjog, vizsgálatokkal; naponkint d. e. 9 —10, pénteken d. u. 2—3 ór. magyar nyelven, Panner Tivadar ny. és r. tanár által. Nemzetek bölcseleti és gyakorlati joga, névszerint békejog, vizsgálatokkal, hétfőn, szerdán, szombaton d. u. 2—3 év. magyar nyelven, ugyanaz. Egyházjogi történet, bevezetés, belső és külső egyházi nyilvánjog, vizsgálatokkal, naponkint d. e. 9 —10, kedden és szombaton 10__11 év. latin nyelven Vizkelety Ferencz ny. r. tanár által. Római polgári jog, a személy és öröklési jog kivételével, folytonos tekintettel az ausztriai polgári törvénykönyvre, vizsgálatokkal, naponkint d. e. 8_9 szerdán, pénteken 11 — 12 órakor latin nyelven Slenfner János ny. id. tanár. Római polgári pör a keresetek tanával, kedden d. e. 11-12 német nyelven, ugyanaz. Magyarázati gyakorlatok a XII taba eredekei és a pandekták (összegyűjtelék) válogatott helye fölötti, hétfőn, pénteken d. u. 2-4.tath. nyelven ugyanaz. Magyar polgári jog; bevezetés, átalános és történeti rész, vizsgálatokkal, naponkint d. e. 8-9. magyar nyelven Wenzel Gusztáv ny. id. tanár Polgári törvénykezés , bevezetés, átalános rész, törvényszó szerveze és a perrendtartás XII. első fejezete, hétfőn, szerdán, szombaton d. e. 10—11. magyar nyelven, ugyanaz. Bizonyítékok használata polgári perben, kedden, szerdán, szombaton d. u. 4—5. német nyelven, ugyanaz. Ausztriai polgári jog, bevezetés, személy- és vagyonjog vizsgálatokkal napokint d. e. 11 —12., hétfőn, pénteken 10—11. német nyelven Harum Péter, ny. id. tanár. Uj magyar polgári eljárás összehasonlítva az előbbivel, kedden, szerdán, szombaton d. u. 3—4. német nyelven, ugyanaz. Büntetőjog, az ausztriai új büntetőtörvénykönyv szerint, különös alkalmazással Magyarországra és tekintettel a bölcseleti büntető jogra; vizsgálatokkal naponkint d. e. 9—10., német nyelven Virozsil Antal ny. id. tanár. Jog és államtudományok encyclopaediája és irodalmi története főleg a XVIII és XIX században, szerdán, pénteken d. e. 10 — 11. hétfőn, szombaton 11—12., német nyelven ugyanaz. Kereskedelmi és váltójog vizsgálatokkal kedden, szombaton d. e. 10 — 12, magyar nyelven Karvasy Ágost, tanár. Kereskedelmi és váltójog szerdán, szombaton d. u. 4—5 német nyelven Eiischer Boldizsár magántanító. Politikai tudományok névszerint, előtan rendészet és nemzeti gazdászat; vizsgálatokkal, hétfőn, szerdán, pénteken d. u. 3—4. magyar nyelven Karvasy Ágost, ny. r. tanár. Rendészettan kedden d. u. 3—4. német nyelven, ugyanaz. Ausztriai pénzügyi törvénytan vizsgálatokkal naponkint d. e. 11—12. magyar nyelven Récsy Emil ny. r. tanár. Ausztriai közigazgatási törvénytan vizsgálatokkal naponkint d. u. 3—4. német nyelven Récsy Emil ny. rd. tanár. Törvényes szabályok a közhivatalok és hivatalnokok közül az ausztriai birodalomban hétfőn d. u. 2—3., ugyanaz. Álladalmi számviteltan, vizsgálatokkal naponkint d. e. 12—, magyar nyelven Degen János r. tanár. Az államismei (statistikai) leczkék később fognak kihirdettetni. Az orvosi karnál. 1. Magasabb orvos sebészeti pálya. Bevezetés az orvos-sebészeti tanulmányokba: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken, 8—9 ór. németül; Langer Károly ny. r. tanár által. Csont-, szalag- és izomtan , hétfő, kedd, szerda, csüt. és pént., 10—12 ór., magyar- és németül; Csausz Márton ny. r. tanár által. Gyakorlati boncttan, ugyanazon napokon , d. u. 2—5 ór., ugyanazon tanár által. A szemnek boncz- és élettana, szomb. d. u. 3—4 ór., magyar- és németül, Lippay Gáspár ny. r. tanár által. Kérboncztan, hétf., kedd, szerd., csat. és pént. d. u. 3—4 ór., latinul, Arányi Lajos rendkiv. tanár által. Szövettan , hétf. és kedd. d. u. 5—6 ér., magy. és német., Margó Tivadar magántanitó által. Különös élettan: a táplálásról, mozgásról s érzésről; hétf., kedd, szerd., csüt. és pént., 9 —10 ór , latinul Schordánn Zsigmond ny. r. tanár által. Általános kórtan: hétf. és kedd., 11 —12 ór., latinul, Tognio Lajos ny. r. tanár által. Gyógyszertan; szerd., csütört. és pént. ugyanazon órában ugyanazon tanár által. Egészségesek éptana, szerd. és pént. d. u. 5—6 ór., magy. és ném., Wagner Ján., rendkívüli tanár által. Előkészítő kórodai sebészettan; hétf ,kedd, szerd., csüt. és pént., 10—11 óv., magyar és német., Stockinger Tamás ny. r. tanár által. Tör- I vényszéki orvostan; hétf., kedd, szerd., csat. és pént. uy 2— 1 év, magy. és német., Rupp János ny. r. tanár által. A gyermekölésről; pént. d. u. 3—4 ór., magyar és német., ugyanaz által. Különös orvosi kór- és gyógytan; hétf., kedd, szerd., pént., és szomb., 7—8 ór., latinul, Sauer Ignácz ny. r. tanár által. Gyakorlati orvostan, ugyanazon napokon, 8—9 ór., latinul, ugyanaz által. Sebészeti kér- és gyógytan: 9—10 ór., magyar és német., Balassa János ny. r. tanár által. Gyakorlati sebészet; ugyanazon napokon, 10—11, magy. és német, ugyaz által. Szemészeti különös kérés gyógytan, hétf., kedd, szerd. pént. és szomb. 12—1, magy. és németül, Lippay Gáspár ny. r. tanár által. Gyakorlati szemészettan, ugyazon napokon 11 —12 magy. és németül ugyanazon tanár által. Elméleti szülészet, hétf., kedd., szerd., csüt. és pénteken, 7—8, németül, Birly Flórián ny. r. tanár által. Gyakorlati szülészet, hétf., kedd., szerd., pént. és szomb., 8 — 9, magy. és németül ugyanazon tanár által. Idegkórtan, szerdán 3—4 d. u., latinul, Sauer Ignácz ny. r. tanár által. Gyermek- és nőgyógytan; szerd., és szomb., 2—3 d. u., magy. és német., Brauer József rendkívüli tanár által. Fogászat; szerd., és pént., 5 — 6, magy., Nedeko Demeter rendkívüli tanár által. 2. Alsó sebészeti pálya. Első évben. Elemi boneztan, mint fönt. Gyakorlati boneztan, mint fönt. Természettan; hétf., kedd., szerd., csüt. és pént., 2—4, d. u. magyar, és német., Margó Tivadar helyettes tanár által. Második évben. Elméleti szülészet 1 . ... Előkészítő kórodai sebészet mintn Átalános élettan és kórtan; hétf., kedd., szerd., csüt. és pént., 7—9, magy. és német., Dieseher János rendkívüli tanár által. Harmadik évben. Sebészeti különös kór és gyógytan 1 Gyakorlati sebészet [mint fönt. Törvényszéki orvostan ) Orvosi különös kór és gyógytan; hétf., kedd., szerd., pént. és szomb., 8—9, magy. nem, Gebhardt Ferencz ny. r. tanár által. Gyakorlati orvostan, ugyanazon tanár által. 3. Szülészi pálya. Elméleti szülészet ...... Gyakorlati szülészeti min 011 4. Gyógyszerészi pálya. Első évben. Ásványtan megltni a bölcsészeti karnál. Második évben. Átalános és gyógyszerészi vegytan ; meglátni a bölcsészeti karnál. Bölcsészeti kar. Ismetan, hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton 9—10-ig, előadva Stanke Leander ny. h. tanár által. Gyakorlati bölcsészet, hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton , 2—3-ig ugyanattól. Felsőbb neveléstan, hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 10—11-ig, Grynaeus Alajos r. t. Széptan, szerdán, pénteken és szombaton 4—5-ig, Toldy Ferencz magántanártól. Középkor átalános történelme, hétfőn, szerdán és pénteken 11—12-ig, Reisinger János r. t. Ausztriai történelem, I. Ferdinand korától kezdve a vesztpháliai békekötésig, kedden és szombaton 1—12, ugyanattól. Történelmi gyakorlatok a középkor történetéből tanárságra készülők számára, hétfőn 3- 5-ig, ugyanattól. Újabbkori átalános történelem, kedden és szombaton 8 —9-ig , Wolf Ádám rk. t. Ausztriai középkori történelem, hétfőn, szerdán és pénteken 8—9-ig, ugyanattól. Történelmi gyakorlatok a római történetből, tanárjelöltek számára, pénteken 4— 6-ig, ugyanattól. Oklevéltan, kedden, csütörtökön, szombaton 4—6-ig, Horvát Árpád h. t. Régiség- és éremtan, pénteken 2—4-ig, Kiss Ferencz h. t. Tacitus történetei I. könyvének magyarázata, hétfőn, szerdán és pénteken 8—9-ig, Halder Konrád r. t. által. Demosthenes Philippicáinak magyarázata , szerdán, pénteken, és szombaton 3—4-ig, ugyanattól. Philologiai gyakorlatok, tanárjelöltek számára, szombaton 8 — 10 ig, ugyanattól. Xenophon Emlékezetességei, hétfőn és kedden 11 — 12-ig, Télfy János rk. t. által. Eutropius második könyvének görögre fordítása, szerdán 11 — 12-ig, ugyanattól Aristophanes Acharánjai és lovagjai, pénteken és szombaton 4 —5-ig, ugyanattól. Elméleti csillagtan, hétfőn, szerdán és pénteken 9 —11- ig, Mayer Lambert r. t. által. Különzéki iránylat (Differential-Rechnung), hétfőn, kedden, szerdán, pénteken és szombaton 10—11-ig, Peez val Otto r. t. Felsőbb Algebra, hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 10—11-ig, Nékám Sándor h. t. által. Logarithmusok és egyenletek, pénteken és szombaton 11—12-ig, ugyanattól. Csepfolyó és terjedékeny testek nyug- és mostana , továbbá hangban , hétfőn , szerdán, pénteken és szombaton 9—10-ig, Jedlik Ányos r. t. által. Gyakorlatok természettani kísérletek végbevitelében, kedden 63 pénteken 1 —124 ig, ugyanattól. Állattan, hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 6—9-ig, Langer Károly r. t. által. Embertan, hétfőn és szerdán 5—6-ig, ugyanattól. Ásványtan, hétfőn, szerdán és pénteken 9—10-ig, Szabó József h. t. Életműtlen testek vegytana, hétfőn, kedden és pénteken 9 — 12-ig, ugyanattól. A magyar irodalom története, szerdán és szombaton 2—3-ig, Máchk József ny. h. tanár által. Magyar írásmód, csütörtökön 10 — 12-ig, ugyanattól. A magyar költészet története, hétfőn 4—5-ig Toldy Ferencz magántanár által. Német irodalom, hétfőn, szerdán és pénteken 4—5-ig Gaertner Vilmos rk. t. Német írásmód, kedden és csütörtökön 4—5. ugyanattól. Szláv irodalom, kedden és csütörtökön 2—4 Ferencz József h. t. által. Olasz nyelvtan, kedden és csütörtökön 4— 5. Teffenberg Adolf tanító által. Franczia nyelvtan, csütörtökön és szombaton 2—3-ig, Mutschenbacher Alajos tanító által.Franczia irodalom,csütörtökön és szombaton 3—4. Ugyanattól. Angol nyelv és irodalom, kedden és csütörtökön 12—2 ig, Levis Lajos magántanár által. Perzsa és török nyelv, hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton 45-ig, Repítzky János magántanár által.A mindennapi leczkék, a jog- és államtudományi karban csütörtök kivételével értendők. Nyilvános leczkék, melyekért tandij nem jár. Leczkék, melyekért magasabb tandíj fizettetik. Iskolai tankönyv. Az oktatásügyi minisztérium engedélyt adott, hogy a Feldbausch és Süpfle után Winterkorn Elek által magyarra fordított görög olvasókönyv magyar algymnasiumokon tankönyvül használtassák.