Pesti Napló, 1853. október (4. évfolyam, 1068–1098. szám)
1853-10-01 / 1068. szám
val rögtön közlött, a harcz is békepárt közt egy nemes megegyezésnek történt, s abban állapodtak meg, hogy előbb várják be az új sürgöyöket, melyek az idegen követeknek 23-dikáig érkezhetnek. Redcille lord megint sokat forgolódik Resid pasa körül, s mi meglepő, gyakran láthatni őt a nagy seraskierral. Itt akarják tudni, hogy a maga részéről hasonlókép e két férfiú közti belső egyetértés fentartására munkálkodik. Mondják, hogy most már nem fognak több csapatot küldeni a Dunához; az egyptomi csapatok utolsó maradványai is már elmentek Várna felé, s a Rumeliában összegyűlt hadsereg most elég erőnek tartatik, hogy a Balkánt megvédhesse, másfelől az ázsiai hadsereg folyton erősbittetik, s a Kaukázus széleken állítólag már 100,000 ember van, kik nagyrészt menekültek vezénylete alatt állanak. Odessából azon hír érkezett ide, hogy ott a cholera és pedig meglehetős erővel tört ki. A törökök szövetségesüknek tekintik azt, mert épen nem kétkednek, hogy arra vonuland, merre az orosz hadcsapatok mentek, s így a fejedelemségekben levő orosz csapatok közt némi pusztítást teend. Omer pasa már rendeletet kapott, a Dunán őrvonalt állítni fel, s az odessai vidékekre nézve itt is öt napi veszteglés rendeltetett. Ide melléklem végre egy részét az ulemáktól a zultánhoz beadott ismeretes feliratnak : A nagyúr csak nem fog ereszkedni annyira, hogy a gyaurokat az igazhitüek urának ismerje el ? A nagyur széles birodalmában csak a padisáhnak , a próféta utódának van joga parancsolni. — Az ulemák, a Korán hő őrei, bizonyságul hívják őt, hogy ők mindig hűséggel engedelmeskednek uroknak, hogy készek birtokuk és vérökkel szolgálatára lenni, s mindent elkövetni, hogy az igazhivőket urok és profetájok , istenek és birodalmukért a gyaurok elleni harczra buzdítsák, s remélik, hogy isten és profetájok győzelemre segítendi őket. — Gondolja meg azultán , hogy isten és prófétája iránti bizalmiban nem ingadozhat a hatalmas seregek láttára , melyek érte és segélyére a föld minden zugaiból előtódulnak. Ha a gyávák által ráengedné magát beszéltetni, hogy csak legkevésbé is engedjen az ellenségnek, ő lenne felelős isten és próféta előtt. A gyávákat űzze el magától a padisah, de gyűjtse maga körül a bátrakat,kik, mint az oroszlán, veszélyt nem ismernek, s velök induljon ellenségeire, kik futni fognak előle mint polyva a szél előtt, mint éj a nap elől. — „Bátorság, zultán ! (igy végződik a felirat,) isten mellettünk, a próféta velünk. Lobogója leng előttünk, s hű szolgái élnek még. Dicsőittessék az isten egész a hetedik égig és prófétája.“ A vihar, melyet e felirat előidézendő vala, szerencsésen elhárittatott maga idejében; de a serailban nem minden gond nélkül tanakodtak, s egész csenddel már minden előkészületek megtétettek volt, hogy a zultán a netalán kitörendő vihar elől Drinápolyba vonulhasson vissza. Egy porosz újság következőleg intézi el a keleti viszonyokat : „Nagy háború május előtt nem lehet. A Kis háborúra az orosz hadsereg nem alkalmas, s a harcz azon neme, mely májusig lehetséges, (erősségek megrohanása és kisebb expeditiók) a törököknek csak alkalmat nyújtana katonai ügyességüket, mellyel bírnak, kifejteni, mi albizottságukat könnyen határtalanná tehetné. Mindkét hadsereg sajátszerűsége következtében az oroszoknak érdekükben fekszik, csak nagy háborút folytatni. Azonban, ha ez csak májusban lesz lehetséges, mi kényszerítheti őket arra, hogy korábban hozzá fogjanak? Ők várhatnak, s csapataik a várakozás miatt nem lesznek roszabbak. Ellenben a törökökre nézve igen fontos, hogy a háborút mielőbb teljes erővel megkezdjék. De erre nincs erejük, mert ámbár a Dunani átkelés nekik könnyebb, mint az oroszoknak, lehetőleg kerülniök kell az ütközeteket; de ha az oroszokat Oláhországban megtámadják, ütközetekre kerülne a dolog; márpedig az Oláhországba tél idején megkísérlendő benyomulás, mellőzve az élelmezés nehézségeit, a feneketlen utak miatt, a török tábornak ép oly lehetetlen, mint lehetetlen ekkor az orosznak Bolgárország és Thrácziába előnyomulni.“ Egy másik, Bécsbe érkezett konstantinápolyi tudósítás következő érdekes részleteket foglal magában : „Mint utolsó levelemben jelentem, az ulemák meg hagyák magukat a Sheik-ul-Izlam és külügyminiszter által nyugtatni, s a bairam-ünnep is részükről további demonstratio nélkül ment véghez. Mindazáltal, úgy látszik, még folyvást tart a rosz hangulat, mely az ünnep alatt elrejtőzött; azóta nép és ulemák ismét akadékosabbak lettek, mint előbb valának. Ugyanis mindenki erélyes lépéseket várt, s daczára minden türelem és hosszas várakozásnak, csalódott mindenki. A nyugati világ aligha jó nyomon van, gondolván, hogy a békepártnak utolsó és erős támasza a zultán. Ellenkezőleg, a padisah egyik párttól a másikhoz ingadozik, de látható , hogy inkább a harczihoz hajlik. Az itt élő keresztényeket azonban semmi veszély sem fenyegeti, a gyűlölet egészen az idegen hatalmak és diplomatiájuk ellen fordult. A padisah is vissza akarja nyerni elvesztett népszerűségét, az ulemák küldöttsége felnyitá szemeit, s tán nem sokáig fog tűnődni, hogy elsőséget adjon a nyílt háborúnak egy palota, vagy városi forradalom felett. Ezelőtt két nappal de la Courur császára nevében ismételve kívánta a bécsi jegyzéknek változatlan elfogadását. De mi még felötlőbb, az Francziaország képviselőjének az angol követ elleni eljárása. De la Cour úr azzal vádolja Redclffe lordot, hogy a franczia politikával ellenkező szellemben működik, s a törököket háborúra sürgeti. A francziák császára politikájának változását és a túlzó békeszeretetet, mely szívébe vette magát, azon körülményből akarják magyarázni, hogy Miklós czár sajátkezű levelet küldött volna III. Napóleonnak, melyben a francziák császárának először adja meg a „kedves testvérem“ czímet, s e hízelgő elismerés változtatta volna el Napóleonnak gondolkozásmódját. (! ?) Omer pasa nagy katonai fegyelmet tart. Némely makacs albániaiak, kik a táborba érkeztükkel mindjárt kihágásokat követtek el, rögtön büntetés alá vonattak, s e példa használt. A szükséges erősítések megtétettek, s a csapatok a határvonalon úgy rendeztettek el, hogy tökéletesen védelemre készeknek tekinthetők. Ázsiából érkezett hírek megerősítik azon állítást, hogy a Kaukázusban szinte erős orosz hadsereg alakul, mely állítólag 100—120,000 főből áll s a Fekete tengernél part hosszában vannak felállítva. Az ázsiai örmények közt röpiratok terjesztettek el, melyek örmény nyelven vannak szerkesztve , s következő jövendölést kürtötnek: „Az 1854-dik évben Konstantin elveszi Konstantinápolyt , 1855-ben a keresztények szabadon vándorolhatnak a szent sirhoz.“ Mindenesetre az oroszoknak nagyon kellene sietniök , ha a jövendölés első részét teljesedésbe hozni akarják. Oroszország, Pétervár, september 19. Moszkvából Írják: F. hő 14-dikén, reggeli 10 órakor ő felsége a czár, a „legistenfélőbb“ úr és császár, Paulowitsch Miklós, fiával, az „igazhivő“ úrNicolajewitsh Miklós nagyherczeggel harangkongatás melletta görög templomban nem harangoznak , hanem a nélkül , hogy a harangot faggatnák, azt sajátos módszerint kalapácscsal kongatják, sűrű néptömegek közt zarándokoltak a czári palotán át az Uspenski-Sobor nevű székesegyházba. — Fogadtatva a legmagasabb papi személyektől, a moszkvai metropolita, F ia re t, következőleg köszöntő a czárt: „Császárok legistenfélőbbike! Mindennek meg van az ég alatt az ő ideje , ezt mondja a bölcsek bölcse. — Te mindig oltalmazó,javalál az igazhit egyházának ; de különösen a jelen lát téged a hivatásban fáradozni. Szentsége mellett keleten, s a hitsorsosok biztossága és nyugalma érdekében kardot emeltél, melynek császári szó ad hatalmat. A félénk aggodalmasság , mely ennek következtében a más népektől lakott államokban elterjedt, hirdetik nekünk, hogy szavad úgy, mint fegyvered győzni fog a makacs erő felett. — Lelkünk, melyet gondolataid iránti rokonszenv leagát, imáját emeli a megváltéhoz: „Urunk, nyújts hatalmad által örömöt a czárnak.“ Ez után következtek a kereszt megcsókolása, szentelt vízvétel, és az imádság, melyeknek végeztével szent képek és ereklyék csókoltattak meg. Ezzel a fejedelmi búcsújárók, előttük vitetvén a kereszt, elhagyák a Sobort, míg a papság a székesegyházban a monarcha szerencsés megérkezéséért dicsérő zsoltárokat énekelt. TUDOMÁNY ÉS IPAR. Anglia műipara és kereskedelme. I. Nagybritannia, mely jóval kisebb terjedemű, mint a magyar koronához egykor tartozó országok, világszerte uralkodik tengeren és szárazon, s vele, úgy látszik, csak tulajdon lánya, Éjszakamerika fog tartós, s mind nagyobb sükerrel versenyezhetni. Nem úgy volt az mindig. Anglia kézműves és gyáripari felsőbbsége, az újkor szüleménye. A középkorban még a mi most annyira szegény és elmaradt hazánk műipara is nagyobb volt mint Angliáé. A német hanza- városok uralkodjanak akkor az angol piaczokon. Németországi, kivált kölni kereskedők összevásárolták olcsó áron Anglia nyers terményeit, gyapját és bőreit, miket a németországi és németalföldi gyárak és kézműhelyek földolgoztak, hogy a készítmények ismét Angliába vitessenek s ott drágán eladassanak. Németalföld, Nyugati Németország s éjszaki Olaszország városai voltak a középkori műipar legvirágzóbb tanyái, s ezek az angoloktól a róka bőrét egy garason vették, mig a róka farkát egy forinton adák el nekik. III. Eduárd első alapítója az angol műiparnak. 1331- ben elégedetlen flamand posztókészítőket hívott az országba, hogy a nagy gyapjútermelés mellett Angliában legtermészetszerűbb iparágat meghonosítsák. Erzsébet királyné azután valamennyi elődeit meghaladó sükerrel épített az angol műipar és kereskedelem hatalmán. Országlati tekintetben is Angliát az elsőrangú országok közé emelte Erzsébet; tiszteletet követelő tengeri hatalmat teremtett, terjedelmes külországi birtokokat szerzett, Anglia gyarmati uralmat alapítván. Vallási üldözések száműzték Flandria és Brabant műveseit, kiket Erzsébet kiszámító vendégszeretettel fogadott országában, így csakhamar hírre kaptak az angol gyapjú és fémkészítmények. 1600 dec. 31. alakult a keletindiai társaság, melynek most több száz millió lélek hódol. A Németalföldről került III. Vilmos még jobban virágoztatta föl az angol műipart. XIV Lajos franczia király eltörölte a nantes-i intézményt, s ezer meg ezer műszorgalmas hugenotta kereső és találó menhelyet Angliában, melynek selyemipara kivált ez időtől fogva virult föl. Vilmos végre egészen eltiltotta a franczia gyártmányok bevitelét, s az angolok csakhamar versenyre léptek a francziákkal. Legnagyobb lökést azonban az angol műiparnak a 18. század közepén föléledt természeti tudományok adtak. A gép- és műtan, természet- és vegytan ,a általában az összes természetisme bámulandó előmeneteket tett, s Watt Jakab lángesze a gőzgép tökéletesítése által rögtön oly eszközt teremtett , melynek segítségével az ember mind nagyobb diadalmakat viv ki a természet fölött. Ismerték ugyan a tűz és víz fiát, a gőzt már azelőtt, s a 17 század óta tettek vala kísérleteket , azt gépek mozgatására használni. Az úgynevezett newcomeni gőzgépek használtattak is , kivált bányákban. De csak Watt, ki 1785. Nottingham megyebeli Papplevrick helységben az első gőzgépet gyapotgyárban alkalmazá, mutatta meg, mikép kelljen a gőzzel bánni. Nagybritanniában és Irhonban már 1822. 10,000 gőzgép volt s némelyik 140 lóerejű. Egyremásra pedig 10 lóerejűek valának azon gépek. 1824-ben a gőzgépek száma 15,000-re emelkedett. — 1839-ben csak a gyapjú-, gyapot-, selyem- és vászongyárakban 74,094 gőzgép működött! Azután meg kell gondolnunk, hogy a ló nehéz munkában naponkint legfölebb 8 órát dolgozhatik, míg a gőzgépet éjjel nappal szakadatlanul lehet munkában tartani, úgy hogy 10 lóerejű gőzgép 30 lovat pótol. A gőzgép most a legfinomabb és leggyöngédebb s megint a legdurvább s legnehezebb dolgot egyaránt végezi. Itt a legfinomabb szöveteket szövi, amott a legkeményebb vastuskókat morzsolja vagy metszi szét! Méltó legalább futólag megérinteni az okokat, melyek eredményéül az angol óriási műipart tekinthetjük. Azon okokat részint az ország természeti minőségében, részint az angol nemzet erkölcsi és állami viszonyaiban találjuk. Az angol műipar virágzásának egyik természeti okát és feltételét abban találjuk, hogy Anglia a legfontosabb nyers terményekben igen gazdag, ilyen a gyapjú , len , vas , réz , ón stb. Drága és csekély térfogalmú anyagokra nézve nem szükséges , hogy azon országban legyenek, hol gyárilag feldolgoztatnak, de vas, réz, ón, ólom stb. nélkül a fémgyártás soha nem emelkedett volna Angliában azon fokra, melyen áll. De még annál is fontosabb tényezője az angol műiparnak, hogy Anglia kőszénben oly kifogyhatlan bőséggel bir. Mig a gőz netalán még ismeretlen új erő által teréről le nem szorittatik, addig Angliának legnagyobb előnye széntelepjeiben rejlik. — Végre mérsékelt s minden tekintetben kedvező éghajlatán kívül szigeti fekvése nyújtja Angliának nemzeti, állami és gyáripari viszonyaira nézve a legjelentősebb előnyöket. Szigeti fekvésénél fogva nyitva áll előtte az egész világ;tengeren „a nemzetek ama nagy országútján“ a legtávolabb földrészekből hozhatja magának a nyersanyagokat, s ugyanazon úton ismét minden népek közé viheti készítményeit. Azután míg az európai száraz országai közvetlen súrlódás okozta háborúk által rongálták egymást, Anglia, mely szűz földön századok óta külföldi ellenséges hadat nem szemlélt, nyugottan és osztatlan erővel érlelheti a műszorgalom gyümölcseit. Sőt a szárazföld országait dúló forradalmak és háborúkat mindannyiszor javára tudá fordítani. Azonban mindazon természeti előnyök magukban nem teremtenek még műipart. Törökország is gazdag nyers terményekben és tán kőszén is elég rejlik földének gyomrában , s Spanyolország is szigeti fekvésű, mégis sem itt sem török, sem más hasonló körülményű országban nincs műipar. Anglia természeti előnyei csak külső tényezők , a teremtő erő az angol nemzet erkölcsi és állami viszonyaiban rejlik. Az angol nemzetet szívós állhatatosság, higgadt meggondolás józan kiszámítás, nyerkemlő merészen vállalkozó és magát bátran eltökélő szellem jellemzi. Állami alkotmánya egyfelől a lehető legnagyobb szabadságot, másfelől a legnagyobb biztonságot is nyújja. Helyesen mondta Drysdale János már száz évvel azelőtt: „Hol önkény uralkodik, a virányokat pusztasággá változtatja, termékeny viruló földet kopár vadonná, méreglehellete a legftisebb vizű forrásokat és kutakat kiszárítja , a szabadság ellenben lápot és vadont termékeny földdé varázsol s tar sziklaföldekre enyhítő szökőforrásokat vezet.“ Itt természetesen a józan szabadságot kell érteni, mely az állapotok biztonságát vonja maga után s az erőszakos kitöréseket kizárja. — Hol állami biztonság nincs, hol az állapotok végérvényes fenálltában nem bíznak , ott műipar nem virágozhatik. Hogy pedig Anglia alkotmánya ilyen szabadságot és rendíthetlen biztonságot nyújt, már csak a legközelebb elviharzott fergetegek is bizonyítják. Anglia törvényei továbbá szabad mozgást engednek minden egyesnek a műszorgalomra nézve. Hajdan ugyan ott is számosak voltak a regálék és egyedáruságok, de a nép szelleme mindig ellenzé azokat s 1623-ban I s. Jakab alatt hozott törvény minden korlátlan egyedárúságot eltörlött. — Azóta legfölebb 14 évre szóló eványlevelek szoktak adatni újra hasznos találmányokra. 1815-ben 551 ilyen óványlevél adatott s azóta évenkint egyremásra 200—300 adatik. Bármint vélekedjünk az Angliába kivált Cromwell által behozott tiltóvámrendszerről, de azon körülmény, hogy a belföldi forgalmat sorompók nem akadályozók, mindenesetre üdvösen hatott az angol műipar fejlődésére. A műipar egyik főtényezője továbbá a gyakorlati természettudományi ismeretek nagy terjedtsége a társadalom minden rétegeiben. Nem állíthatni ugyan, hogy az angol nép általában véve tudomány dolgában magas fokon állana, mint más nép, sőt aránylag alig van ott több ember írni és olvasni tudó mint nálunk, de kivált a természettudományi ismeretek az angol nép közvagyonává lettek. Az angol irodalom és tudomány általában, szorosabb viszonyban van az élettel mint pl. a német, a gyakorlati tudományok legnépszerűbb idomban adatnak elő s számtalan olcsó könyvek és lapok folytonosan szivárogtatják a tudományos kutatás eredményeit a nép rétegei közé. Azonfelül élőszóval is nagy sükerrel terjesztetnek a hasznos ismeretek. — Egy országban sincs annyi egylet és társulat a gyakorlati ismeretek terjesztésére. — Legnagyobb intézet e nemben az 1838-ban magánosok által alapított londoni öszműzeti intézet, mely különös tekintettel van a hajóépítésre, kézműzetre s általában a műszorgalom valamennyi ágaira. Mindennap felolvasások történnek természetismei tárgyak fölött igen vegyes hallgatóság előtt Híres az úgynevezett Etelka-csarnok is, melyet 1832-ben társulat alapított „a gyakorlati tudomány felvilágosítására és élesztésére.“ De nemcsak London dicsekszik ebbeli intézetekkel , hanem minden, még a két három ezer lelket számláló városban is vannak ilyen „művességi Intézetek“ (mechanic Institution), melyek czélja a kézművesek oktatása és tudományos közlekedése. Ily intézetekben este felolvasások szoktak trialni, mulattató és felvII.-tko-írai kísérletekkel, egyszermind minta, rajz, s természetiségi gyűjtemények vannak. Azon felolvasások és kísérletek a nép mulatságai közé tartoznak, s nemcsak férfiak , hanem nők is látogatják. Ily mivességi intézetekkel gyakran tanodák is vannak összekötve kézművesek gyermekei számára. A főolvasásokat gyakran a természeti tudományokban jártas papok tartják. Az angol tudja, hogy a tudás hatalom (knowledge is power), és valóvá is tette hazájában. El nem mellőzhetjük az angol műipar tényezője gyanánt azon körülményt is, hogy a külföld üldözöttei Angliában rég idő óta biztos menhelyet találtak. Igaz hogy ott is elég vallási és állami türelmezetlenség velt a legújabb ideig, s hogy az ő üldözött fiai Amerika rengetegjei között kényszerűlének új hazát keresni, de az új iparosok betelepülését mégis mindig gyámoliták. Az ó- és középkorban az európai műveltség és kereskedelem a földközi tenger partországain tanyázott; az újabb korban ellenkezőleg Középeurópa s kivált annak éjszaknyugati partországai ragadták magukhoz a kereskedelmet. Azon országok közül Anglia kereskedelmi tekintetben csakhamar kiemelkedett, hajózata mindinkább gyarapult, gyarmatai roppantul szaporodtak. A kereskedelem már okvetlenül nagy lökést adott a műiparnak, mert kereskedelem és műipar karöltve járnak. A kereskedelem nyeresége nemcsak tőkét teremtett, hanem roppant piaczot is nyitott az angol műiparnak. S valahányszor európai piaczai korlátoltattak, Anglia mindannyiszor újakat tudott magának Ázsiában, Afrikában, Amerikábában és Ausztráliában nyitni. Egyesek kezében roppant tőkék halmozódtak össze kereskedelmi és műipari vállalatok következtében. Anglia tehát tőkék bőrében van. De a tőkebőség alászállitja a kamatlábat s olcsóvá teszi a pénzt, s ennélfogva nemcsak a meglevő műipart táplálja, hanem új vállalatokra ösztönöz , a legnagyobbszerű gyárintézményeket szólítja életre. Végre Anglia sajátszerű birtokviszonyai is előmozdítják a műipart, mert a főpénzesek fekvő birtokot nem igen szerezhetvén, kénytelenek tőkéiket iparvállalatokba fektetni. Hunfalvy János. * Exempla sant odresa. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK. Budapesti cs. kir. fensége Mária Dorothea főherczegasszony, mikép bécsi lapok írják, az egész telet Würtembergben töltendi. — A f. évi sept. 26-dikán kiadott és szétküldetett országos kormánylap Ő cs. kir. Ap. Felségének 1853diki jul. 20-dikan kelt császári nyílt parancsát tartalmazza, melylyel a birodalom egész terjedelmére, a katonai határőrséget kivéve, az uj büntető perrendtartás bocsáttatik ki, s elhatároztatik, hogy azon, nap, melyen az az egyes koronaországokban hatályba lépend,még utólag fog megállapittatni. — Wagner József műárusnál már csakugyan megjelent a magyar szent koronának, felfedeztetése helyének s a környék térképének rajza, még pedig két kiadásban : egyiknek ára 45 kr, a másiké itt 50 kr. A tájképet Chrismar rajzolá, a térképet P r o k o p p. Az egész, csinos kivitelű munka magas félivet foglal, s kedves ajándék lenne a magyar népnek, ha a képen az aláírások és magyarázatok megérthetés végett magyar nyelven is foglaltatnának. — Stier, wittembergi oktató, legközelebb mutatványokat küldött Pestre, Zrínyi Miklós hőskölteményének általa megkezdett német fordításából, melynek jelessége Toldy Ferencz irodalmi kincstárnokunkat annyira elbájolá, hogy kiadóról is gondoskodni ígérkezett. Stier már ezelőtt is fordított néhány darabot Kölcsey, Bezsenyi s többek versei közöl, s igen alapos nyelvész. A magyar nyelvre nézve első buzdítója és oktatója Greguss Ágost, valaki viszont német fordításban kiadott magyar népdalai szerkesztése körül sokat köszönhetett egyetemi barátja jó tanácsainak. Reméljük, hogy a szép tehetségű német tudós oly szépen, mint kezdő, bevégzendi a trinyiást, melynek keretét a jeles mű és jeles fordítása már előre biztosítják. A Kertben a „Magyar költői“ német fordításban alkalmasint még e hó folytában kaphatók lesznek. Ezen szép vállalatról , melynek sikere felett nincs okunk kétkedni, annak idejében részletes felvilágosításokat adandunk. — Halljuk, hogy Kővári László szerkesztése szerint már megjelent volna 1854-re az „Erdélyi nagy naptár,“ melynek ára 1pít. Mi még nem láttuk e naptárt; programmja után ítélve azonban, igen jó lehet, a mennyiben gazdag adatokat ígér Erdély statistikájára s történeteire nézve. Óhajtjuk mielőbb átlapozhatni. — A kitömöm elefánt, mely a bécsi cs. kir. természettüneményi tár által a nemzeti múzeumnak ajándékoztatott, már megérkezett. — Szabad-e hitelt adnunk a „Hölgyfutárnak, midőn Schodelné fellépendéséről beszél, nem tudjuk; annyi bizonyos, hogy mindnyájan óhajtjuk e hit valódiságát. — A franczia orvos jelszava: ,, nem kell többé nadály!“ egykor egész Magyarország nadály szállítóit kétségbe ejté, minthogy hazánk látta el akkor a francziákat e jótékony vérszopókkal. Most azonban a szegény nadályok már csakugyan egészen feleslegesekké lettek, mert a Heurteloupeféle gépezet tökéletesen teljesíti azt, mire eddigelé a nadályok használtattak. A berlini kórházakban már ezen gépezetet használják nadályok helyett, mely nemcsak könnyebben kezelhető, mint ezek, hanem olcsóbb is. Alkalmasint nem sokára Budapesten is alkalmazásba fog hozatni e gépezet, ami a szegénység érdekében valóban óhajtandó. — Egy siléziai lap jelenti, hogy Boroszló polgárai kérvényt akarnak benyújtani a kutyák szájkosártalanítása iránt. Indokaik közül főkép kiemelendő azon állítás, hogy a hű háziőrnek őszinte jellemét a veleszületett ösztönnek ezen folytonos elnyomása idő folytában lényegesen csonkítja s az eb , ezen őt becstelenítő és szabad működését erőszakosan akadályozó bánásmód által, lassankint a macskafaj álnokságát fogja magának elsajátítani. Mi megvalljuk, nekünk kedvünk volna kérvényt intézni az iránt, hogy a szigor az ebek feletti ügyeletben kissé szigorúbb legyen. Több kutya jár Budapesten szájkosár nélkül, mint szájkosárral. Tisztelet becsület a kutyáknak ; de minthogy gazdáikban nem bizhatunk meg tökéletesen , hogy rabszolgáiknak jó nevelést adtak s reájok kellőleg ügyelnek: igy az első és főteendő az, hogy physicailag legyünk biztosítva harapásuk elől. — Budapest elemi tanodái, úgyszintén a budai irgalmas szerzet zárdájának helyiségei már e télen kőszénnel fognak füzetni. Vidéki cs. kir. fensége Albrecht főherczeg a magyar szent korona megtaláltatásának örömére elrendelő, hogy Pozsonban az ottani haditörvényszék által elitélt 10 egyénnek egészen, 2-nek pedig félig elengedtessék, bünhödés ideje s egyszersmind ötre nézve a még függőben levő vizsgálat végkép megszüntettessék. — Vértesalja, sept. 22. Mig önök t. szerkesztő ur ott Pesten az úri utczában , a keleti kérdéssel gyötrik türelmes lelkeket, addig mi itt a provinciákon, csendes phlegmával reparáltatjuk azon hordókat, melyek elhagyatva, pusztulófélben állnak egy idő óta. Igen mulatságos dolog ilyenkor falun lenni. Minden udvarban, minden háznál van egy kis zsibaj , mely sajátságos typusával, még a régiségbúvárban is nagy érdeket költ. A vastag képű szolgáló duzzogva tüzel a nagy kondér alá, forralva híven a vizet, melylyel a hordókat istenigazában nyakon ömögetik. Az öreg béres a szüretelő edényekkel van elfoglalva, — mindegyikből hiányzik egy donga, abroncs, vagy olyan akonaféle história. A gazda egy-egy ürü vagy südő után néz, hogy a munkás publicum igényeit annak idejében egy kis pörkölt eledellel kielégíthesse. A gömbölyű háziasszony meg rétest, túróslepényt és pogácsát alkot. Mindegyik teli van jósággal, s ha ránéz az ember, mindegyik elmosolyodik. Mégsem lehetne beavatkozás nélkül állni a dolgot ! Mennyi varázs, mennyi kellem mindegyik alakján, s egyik jobban tetszik az embernek, mint a másik. Mindenfelé nagy a mozgalom, az előkészület a beállandó szüretre nézve. Az emberek azonban részint jó kedvvel néznek a dolog elé, részint lekonyult fejjel , mert nem egyiránt leszen mulatságos az ügyek menete. A furfangos időjárás ebben is csinált egy kis zavart; ennek is adott egy oldallökést, és a szerény gazda épen ennélfogva nem buzdulhat valami rendkívüli érzelmekre. Különben mindemellett is bővebb szüretet várunk , mint a múlt években, — s a jolsvai oraculum minden baljóslata ellenére is, kielégítő, hatalmas lánggal. — Hisz oly izzasztó, forró napjaink vannak, hogy Uj munka. 155 *) Természetrajz elemei. Alsóbb gymnasiumok számára. Dr. Soltész János által, Sárospatakon, a főiskola költségén s betűivel. 1853. 8 rét. 96. l.Ára 28 pkt. *) Ezentúl mind az új irodalmi termékek megjelentéről szóló tudósításainkat, mind könyvismertetéseinket számozni szándékozunk , hogy igy világosabb evidentiában tarthassuk az irodalmat, s a tisztelt közönségnek is több alkalma legyen az irodalom terjedelmi haladását s azon figyelmet, melylyel a P. Napló azt folytonosan kisérni óhajtja , tekintetbe venni. Lapunkban a jelen szerkesztőség ideje alatt, azaz f. évi febr. 13-dikától sept. 30-dikáig , a kiadott uj művekről a jelentéseink száma 154, részletes, ismertetéseinké pedig 110, így tehát a jelentések folyó száma most 155, melyet a feljebb czímzett munkát jelöltük. Az ismertetések folyó száma , melyet a legközelebbi ismertetésünket jelölendjük 111.