Pesti Napló, 1853. október (4. évfolyam, 1068–1098. szám)
1853-10-14 / 1079. szám
) Vidékre postánküldve: Évnegyedre 5 fr. — tr. p. Félévre 10 ,, _ ?? A havi előfizetés , mint’ a számonkinti eladás , megszűnt. Pesten házhozhordva Félévre . 8 „ — „ „ Évnegyedre 4 „ — „ ,, Egy hónapra 1 fr. 30 k. p 1853. negyedik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. (099 Rsn mpu. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ anyagi ügyeit tárgyazó pedig a kiadóhivatalhoz intézendő uri-utcza 8-dik szám. Szerkesztési Iroda: Drl-utca 8 sz. Bementetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Péntek, oct. 14-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Ahoa petit sora 4 pgő krajazárjival számittatik. A kotgtatási s 10 pengő krnyi külön bélyegdíj előre lefizetendő a sákos sora 5 pengő krajczárjával számittatik.— A fölvételi díj szinte mindenkor előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ kiadó hivataliban. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünnep utáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap reggeli órákban. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ NEGYEDIK ÉVNEGYEDI (october-decemberi) folyamára. Vidékre postán küldve 5 for. Budapesten házhozhordással 4 for. Az előfizetési dijak elfogadtatnak minden cs. kir. postahivatalnál — és Pesten e lapok kiadó-hivatalában uri-utcza 8. sz. a.i-ső emeleten az udvarban, és Emich Gusztáv könyvkereskedésében úri- és kigyó-utcza szegletén. Az előfizetési leveleket bérmentesittetni kérjük. „Pesti Napid“ kiadó hivatala. „GYMNASIUMOK és REÁLISKOLÁK.“ Mi a kocz, sept 7. Az anyagi és szellemi jóllét lelkes előharczosai előtt tisztelettel kell meghajolnunk. Ezeknek törekvésén tenyészik föl azon üdv, melyért oly sokan epednek; de forrását nem tudják, s a hozzá vezető út akadályait elhárítani nem képesek. Méltó elismerés az ily lelkeseknek ! A Pesti Napló hasábjain megszoktuk ugyan a higgadt , józan és érett felfogással írott czikkek olvasását, de különösebben: a reáliskolák létesítése körüli buzdítások,“ — „angol nevelési rendszer,“ — „Suum cu iquo“ féle közlések, oly fontosak , ésannyira körülmény és időszerűek , hogy hasonlókat olvasni, minden igaz hazafi lelke újra meg újra vágyik. De miért is ne? A fejtegetett eszmék életbe vágók , s nem meddő és időtlen vajúdások; fajunk anyagi jóllétét , közértelmesedését s igy az igazi és valódi műveltséget , egy czélra törekedve, előmozdítani tűzék ki feladatul. Hogy e czélra kell törekednünk, tagadatlan tény. Az idő követelése vállainkra nehezedett; tennünk kell, hogy fajunk véletlenül hátra ne maradjon. Csak az a megfejtendő kérdés : miként juthatunk czélhoz ? Észrevételeink e pont körül fognak forogni, s az olvasó közönség megbocsátand, ha a már több ízben, többek által elmondott elmélkedések helyett, gyakorlati oldalán fogjuk fel a dolgot. A magas kormány kijelöli az irányt, mely felé kelljen törekvésünkben indulni. E két irány : „A tudós iskolák szervezése, úgy, miként azt a tanügy európai álláspontja kívánja.“ „Reáliskolák alapítása, annyi számban és ott, a mennyit és a hol, a már létező műipar, kereskedés s annak jövendőre a civilisatióval haladó fejlendése követel, az ethnographiai helyzet pedig megenged.“ A tudós iskolák szervezése körül honunkban a legutóbbi években óriási mozgalom fejtetett ki. Állam, egyes hitfelekezetek és testületek vetekedve állottak küzdtérre , örömest vívó áldozatul filléreit a jóakarat, hogy megmentse a tudós iskolák életét, biztosítsa jövőre a tudományosság és tiszta erkölcsiség azon templomait, hová gazdag és szegény eljuthat, ha bit képességgel, ismeretszomját csilapítani, erkölcsi érzelmeit nemesbíteni. Ezen törekvés úgy az állam, mint minden felekezetek és testületekben az életrevalóság, erő és hatalom félreismerhetlen bélyege, a közértelmesedésre vágyás típusza, kegyeletes ragaszkodás az ősök által tudományos intézetekre tett jótékony intézményekhez. E törekvésnek eredményei : a már nyilvánossági joggal bíró állam-felekezeti és testületi tanintézetek ; ennek eredményei a többi már szervezett, de mindeddig nyilvánosoknak el nem ismertek is. E törekvésben haladt nemzetünk , mint kivonja az idő, s nemzetünknek a birodalmi egységbe egyenjogus beillesztése. Sokkal inkább, sőt igen hátra állunk a reáliskolák alapítása tárgyában. Okát ennek, mig egy részről eltaláltan adja, a ,,suum cuique“ czikk írója, — mellőzni látszik más oldalról azon minden esetre számításból ki nem hagyható fontos körülményt, mi az egyes hitfelekezetek és testületek kezeit e tárgyban eddig kötve tartotta. Mint tudjuk ugyanis, a hitfelekezetek tudományos intézeteik legnagyobb részint kegyes hagyományokon és alapítványokon nyugszanak , a hálás maradék az ősök és még jelenben is élők végintézményeit, azoknak szellemében tartozik kezelni és hiven megőrizni. Nagy erkölcsi súly fekszik ebben , mitől eltérni annyit lenne, mint bezárni örökre a jóltevők ilynemű adakozásai előtt az utat, s a végintézetek megváltoztathatásával meggyökeresíteni bennök azon hiedelmet , hogy pium legatumaik, egykor egyéni, önző czélokra is fordíthatók leendőnek . . Ez egyéni meggyőződésünk, és itt látjuk azon késedelmezésnek okát, mely az egyes hitfelekezeteknél, a reáliskolák alapítása körül eddig mutatkozott. A dolgok új helyzetében mit kelljen cselekednünk ? Miután az állam a levirbarzott események után nincs oly kedvező helyzetben , s még sok idő telhetik bele, hogy egyedül és kirekesztőleg állam által dijjazott reáliskolákat alapítson, — az egyes kitfelekezeteknek, — a mellett hogy ezekre is mázsányi sulylyal nehezedett ugyanazon idő forgása — szinte meggyőződésükké vált: a reáliskolákat inkább az állam érdekében és alap erején felállíthatóknak tekinteni , úgy hisszük legczélszerűbb leend, a két külön válni látszó érdeket egyesíteni. Egyesítése mind a hitfelekezetek érdekével, mind a magas kormány kivonataival megegyeztethető. * E meggyőződésben indokaink következők : „Ha van legfelsőbb rendelet, mi eddig nekünk — kik, a közintézkedések gyapontjától távol vagyunk — tudo- másunkra nem jutott, de nem kétkedünk felőle , hogy * az Organisations-Entwurf által kivánt iskolai új szervezet csak egy évre kívántatik még s csak ideiglenesen, azutánpedig bizonyos módosításokon megy keresztül. *) Továbbá : „Minthogy miniszteri legfelsőbb nyilatkozat szerint a reáliskolák és gymnasiumok tanulmányai egymást segélyezve és párhuzamosan tanitathatnak, mint ez a felső lövői evang. tanintézetben már gyakorlatban is van. Végre „Minthogy felsőbb rendelet által már eddig is oda vannak a tanintézetek utasítva , hogy az algymnasiumban pedagógiai szempontból a merev szakrendszert ne alkalmazzák, s ahoz szorosan ne ragaszkodjanak, hanem elég legyen két legfeljebb három tanár működését igénybe venni.“ Következik , hogy a tanintézetek szervezése körül tetemes változásnak nézhetünk elébe. E változtatásnál, hogy a fentebb említett syneretismus, vagyis tudós és reáliskolák egyeztetése létrejöhessen, következőket vélnénk tekintetbe vétetni: Nevezetesen !) A tudós iskoláknál, csak annyi egyén munkássága vétessék igénybe, amennyi a cs. kir. oktatási miniszter által kijelölt tanokat kellő terjedelemben adhatja. Mire nyolcz, legfeljebb kilencz egyén működése elegendő. Még pedig úgy, hogy a tanár óraszáma hetenkint 20-nál többre nem menjen, a tanítvány pedig a felgymnasiumban legfeljebb 24, az algymnasiumban még kevesebb órán át nyerjen oktatást. Ebből 2) következnék, hogy az algymnasiumban a tanítványok óraszámát az Entwurfban kijelöltnél czél- és nevelésszerű lenne kevesebbre reducálni. 3) A felgymnasiumban teljes szakrendszerben adassanak a tudományok, az algymnasiumban osztály-szakrendszerben, hol az osztályrendszeren tanítás birjon túlsulylyal. 4) A classicai nyelvek tanításában, mint a „amim cuiquo“ czikk írója is érinti, egy osztályban csak egy nyelv tanítása kezdessék meg, azonban az élő nyelvek tanítása se halmoztassék lakásra. Például az elsőben kezdessék meg a latin , a másodikban a német — a hol ez nem anyanyelv,a hol pedig az,helyette más, — a harmadikban semmi uj nyelv , a negyedikben a hellén. 5) Az algymnasiumban, azokra nézve, sőt a félgymnasium két alsóbb osztályaiban is , kik iparos életpályára készülnek, a classicus nyelvek tanulása ne legyen kötelezett tantárgy. 6) A fegyelem és erkölcsi magaviselet feletti őrködés véleményünk szerint az igazgató közbejöttével, csak az osztályfőnök kezében legyen. Ezek szerint , ha a tudós iskolákban előadatni szokott tanok előadását kevesebb tanár is elvégezheti, önként következik, hogy azon tanintézetekben, melyek már eddigelé a minisztérium által kívánt számban állták ki a tanítói személyzetet, rendelkezhetnek felesleges erővel is, mely a gymnasiumba behozandó reál tudományok tanításával foglalkozhatik, így a magas kormány szándéka az egyes hitfelekezetek által is előmozdítathatik, s fajunk anyagi és szellemi haladása párhuzamosan történhetik. Azonban ha nagyobb alapérték kívántatnék a reál tudományok előadására, nagyobb számban kiállítandó tanári személyzet ellátására , vélekedésünk szerint bizonyos eszközök használatba vételével, azt kevesebb erőmegfeszítéssel lehetne előteremteni, mint a már meglevő tudományos intézetek mellé egészen elkülönzött reáliskolákat állítani. A használatba veendő eszközök mellett, nem kellene devalválni a nyolcz osztályú gymnasiumot, hatosztályúvá, mit nem is óhajtunk. Ámaz eszközök kétféle természetűek , államiak és magántermészetűek lehetnek. Nevezetesen : „ Ha van — aminthogy van is — a tanintézetek fentartására s tökéletesítésére, országosan létrehozott közalapérték, azt a „Gleichberechtigung“ és „unitis viribus“ nagyszerű elvek nyomán, népességi arányban, egyenlőség és viszonyosságnál fogva, megosztatni óhajtanék. 2. Ha az alapértékből, a kegyes jóltevők alapítványain nyugvó felekezeti tudós iskolákba behozandó reáltudományok tanítására megkívántai a személyzet ellátására, a szükségek kellőleg nem fedeztethetnének , a közadó vétessék segédkútfőül, mely esetben az innen származható kellemetlen súrlódások kikerülése tekintetéből , óhajtanék , hogy az e czélra megkívántabb mennyiség ne kilön rovat alatt vitessék a közadóba, annyival inkább községi adó tárgyát soha ne tegye. * **) Itt tartozunk megmondani, hogy a„Suum cuique“ kik csikkében térvedésből állítatott , hogy a gymnasiális szervezet ideiglenessége még egy évre meghoszszabbítatott. E rendelet csupán a főiskolákat illeti. A gymnasiális szervezet állandónak tekinthető, oly értelemben , hogy ez nem gátolja koronkint a czélszerűnek látszó javításokat rajta alkalmazni. S erre kétségkívül a reáliskolák beolvasztása is nyújt alkalmat. Szerk. **) Lehet, hogy oly országos alaptőkék léteznek, melyek feloszthatók , de nagyobb része kétségkívül olyan, melynek felekezeti rendeltetése van a kegyes hagyománynál fogva. Az ily alapítványokra nézve már feljebb kimondta a tisztelt értekező úr maga az ítéletet. Azonban gymnasiális és reáliskolák csak nagyobb városi községekben nagy testületek által alakulhatnak. S mig annyi érettségre s érdeköntudatra nem jutottak vagyonos községeink, hogy gyermekeik nevelésére áldozataikkal készségesen járuljanak , addig a közműveltség eszközei hazánkban virágozni nem fognak. Hazánkfiai nagy eszmények után epednek, de azért költeni és fáradni nem akarnak. Az áldozat biztos sikere helyett megelégesznek a bizonytalan tempór álmaival. Szerk. E két kútfő felhasználása oly öszveghez juttatna, mely a mellett, hogy a kincstárra terhet nem róna, a tudós iskolákkal párhuzamban a reáltudományok tökéletesítését fajunk javára, s a közbirodalmi érdekek biztosítására óriási haladással vinné előre. A tárgy fontosságához képest felhíva érezők magunkat addig is észrevételeinket közleni, mig e kérdéskörüli practicumokat, — ha e lapok hasábjain tért nyerendünk, — bővebben fejtegethetjük. *) ír.—v. London, october 7-én. 4. Azultán hadizenése s az ellenségeskedés tettleges kitörése felől még mindig csak hírekkel s nem biztos tudósítással bírunk; a legtöbb itt mégis azt hiszi, vagy inkább attól fél, hogy a széles Dura nem szolgál többé gátul az ellenséges két had között. E köz aggalomhoz azonban még mindig a remény szövődik, mikép a vita, ha nem is épen békés eszközökkel, legalább európai háború nélkül fog elintéztetni. Miként? e kérdésre jártas politikusok sem képesek kielégítő választ adni. Mert miután a czár olmützi békenyilatkozatai közt kijelenté még azt is, hogy egyezését nem adhatja új kiegyenlítési javaslathoz , ellenben a nyugati kormányok a régi tervezet vagyis a bécsi jegyzék alapján alkudozni vonakodnak , csak teljesen kifeszített diplomatiai leleményesség birkózhatik meg a vitakérdés jelen stádiumának nehézségeivel.Súlyosbítja a feladat bajait azon körülmény, hogy a negotiatióknak további kinyujtása, ha mindjárt csak hétre is, azaz a tél beálltáig, a török hadat veszteglés szülte felbomlással fenyegeti; ez pedig, a megszállott Dunafejedelemségeknek állandó birtokká elfoglaltatását vonhatná maga után. Mert ha a czár, — az alkudozásoknak idején túl, a török véderő szétomlásáig kihúzása esetében, — azultán hadizenéjét, atár gyakorlatba nem vettet, korábbi szerződéseket semmitő nyilatkozatnak veszi, s az Oláh herczegségeket télen át mint sajátját erősiteti: e földről a hóditót tavasszal, puszta angol-franczia száraz erő, ki nem nem fogja szórítbatni. — Komoly s nehéz munka vár ezért ama teljes számban megtartandó cabinetülésre , melynek egyenetlen fegyverrel vivandó csatájában, meglehet, hogy a hir szerint már ismét málladozó, coalitionak liberal töredéke küzdi ki a győzelmet. Mert míg Palmerston, Russell, Clarendon lordokat részint a már megtartott meetingek végzései, részint a még megtartandó gyűlések előretudott szelleme, főleg pedig a mára hirdetett metropolitan meeting, támogatják, addig Aberdeen lord, csak akkorra várhatja nézeteinek viszhangoztatását a szinte készülő békeconferentia részéről, mikor majd ennek szava az országkiáltás zajában fog elmerülni. A mai londoni avern-i összejövetelt u. i, mely a fő világváros egyetemes képét viseli, a külvárosok külön s egyenkénti gyűlései fogják követni, mely gyűlések sorában, terv szerint, az első a City vagyis belváros részéről fog a híres Guildhall teremében megtartatni. S minthogy a főváros , tekintélyénél fogva irányadó szokott lenni népmozgalmak s demonstrátiókban, valószínű, hogy két hét lefolyta alatt, az egész ország nyilatkozni fogott a keleti viszály tárgyában. Francziaországra is visszaható e nyilatkozat előtudata bírhatá a két kormányt a desikaöbli összes hadnak kiindíttatására, mert hogy Dundass Hamelin admirálok összes ereje horgonyoz immár Konstantinápoly előtt, még pedig nem Redcliff s Delacour által meghivatva, de egyenesen a londoni s párisi kormányok által kiven lehetve , arról, a Párisból vett mai tudósítás nyomán is , alig létez többé kétség. Sőt mindinkább jelentkezőbb mindkét kormány készsége , a vita színhelyére száraz erőt is küldeni, s csak igen kevés olvassa kétséggel azon hírt, mely szerint a franczia státushatalom, az oceans-quadronnal 10 — 30 ezernyi szaráz erő kiküldetését határza el, ez utóbbinak parancsnokául Canrobert tábornokot nevezvén ki. Izland nyugalmát ismét felzaklattatás fenyegeti. A „bérlet-jog értekezletet , mely a fontos földkérdés mikénti megoldása fölött már megkezdő vitatkozásait Dublinban , — a „független ir párt“ tanácskoztata s lakomái váltandják fel. A közipar, kincstárállapot, országos képviselet s választási rendszer, végre a pártok állása s hitágazataik átvizsgálása fogják képezni az utóbbi nevezetes tanácskozat tárgyait, melynek főczélját teendi : az ir politikának az angolétól elkülönítése akként, hogy ezentúl az ír pártmozgalmak ne legyenek tárgyban szükségkép azonosak a György csatornáján inneniekkel, s ezeknek mintegy árnyékai.— Jogos voltát ez eljárásoknak kétségbe vonni nem lehet akaratom; de azoknak üdvös befolyást, — tekintetbe vévén Izland pártpolitikai jelen szétdultságát, az oly annyira ellentétben állót socialis állapota újabb fejlődésnek indultával, — nem ígérhetek. — Az ir pártpolitika szakadozott volta, a coalitionális kormány alakultával egyidejű. Ez alkalommal u. i. vezérei az ,,ir-dandár“nak, — Sadder, Keogh, Young — kormányhivatalt fogadván el, állítólagosan pártesküjök megszegésével, — „árulás“ bűnében marasztaltatok el régibb híveik s követőik által; kik, nemcsak a sajtóban a népgyűlésekben veték „átok“ alá a hitehagyottakat, de azok választói körében is, még pedig nem kis sikerrel, elvetek a viszály s elégedetlenség magvait. Eléggé mentegetődzék a vádlott trió, hogy a kormányba fektetett azon erős bizalomnál fogva vállaltak hivatalt, miszerint az, ha nem is fogja talán a földkérdést megoldó Sharman Crawford bill-t egész terjedelmében s mint kabinetkérdést, felkarolni, tekintet s orvoslás alá veendi mégis Izland két sarksérelmét: a földviszonyokat s egyházi állapotot. Hiában ígérték meg, mikép csalódásuk esetében, a kormányt haladéktalanul oda fogják hagyni: a dandár s a parliamenten kívüli párt, qui se excusat, incusat-tal válaszolt. „Ha mégis azt mondanák, — igy szóltak a vádlók s elégedetlenek, hogy csalatásuk esetében ki fognak lépni a kormányból, mi azt jelentené, hogy positív ígéretekkel concessiókkal birattak hivatalfogadásra, felfogni tudnánk, ha nem is felejteni; de mert csalódásról szólanak, tehát a kormányba fektetett puszta egyéni hitnél fogva váltak ki tőlünk, „átok“ nevekre. — S így történt, hogy míg a kormány soraiba lépett vezéreket számos mások követének , addig a pártzászlóhoz hívek maradtak . Duffy a „National“ vezetője, Lucas az uttamontan „Tahiét“ szerkesztője és Moore hármas főnöksége alatt újjá alakultak. De az ekként kevesebb számmal összealkotott párt is csakhamar, mint oldott kéve, széthullani kezdett, s jeleslegei egy idő óta , parliamenben s parliamenten kívül, vád socsárlás sarával dobálják egymást, így a Dublinban most együttülő bérletjog-értekezlet is, botrányos jeleneteket idézett elő. Kuifiht, szinte lapszerkesztő, s az éjszaki vidékek egyik küldöttje, vádat emelt, — a hűtlenség, a kormánynyali titkos közlekedés, sőt pénzbeli megvesztegetés vádját, — ki ellen? Moore, Duffy s Lucas új vezérei ellen a pártnak. „Az egynyakú két hazugságot, a legalaptalanabb hazugságot, egy sujtással fejezem le.“ Így kezdő replicáját Lucas, az egykoron protestáns, a most túlbuzgó katholicus lelkész. Meg is eredtek e nyilatkozat után kölcsönös piszkolódásnak a nyelvek olyannyira, hogy az ülésnek alig volt elnapolása is lehetséges. — Szomorú ellentétet képez a dublini „Rotunda“-ban, s kapuin kivül kedélyt zaklató e politikai izgatottsággal, — a csendes de biztos átalakulásnak indult sociális állapot, mely ugyancsak Dublinban , a derék Dargan nagy művében, jelképeztetik. Vanderbilt híres gőzyachtja , mely New-Yorkból aug. 26-án indult ki, sept. 23-án tért vissza, négy világrésznek érintő e rövid idő alatt partjait. Útrajzát, mely a yankee hajók történetében is kitűnő helyre érdemes, összefoglaltan ekként adja elő a „New-York Herald“ : „meglepte John Bull-t, csodálatra gerjesztő az orosz udvart, bámultatott azultán által, s ráijesztett a pápára.“ A szmyrnai ügyben nyilatkozata a washingtoni kormánynak jövő postával váratik, valamint Marcy külügyi státustitkár válasza is. Russell lordnak a cubai ügy körül tett sürgöny nyilatkozatára. A mai esti lapok szerint, megeshetik, hogy az együttülő kabinet Aberdeen lord lelépésével fog szétoszlani. A Morning Herald esti lapja a Standard : „nem akarja, úgymond , az eseményeket megelőzni különben névszerint kijelölhetné a jövő minisztereimvel. London, oct. 8. 4* A londoni faverni népgyűlést, mint hirdetve volt, tegnap esti 7 órakor Dudley Stuart lord elnöklete alatt, megnyitó a terembe nem férő ezrek kizártával, s ugyancsak tegnap délután a kormány is összeült Downingutczában két s fél óráig tartott tanácskoztatra, melyben, a meghívó tiszt feledékenysége miatt, a radicai Molesworth részt nem ven.Amaz, a népgyűlés, összehordván egy füst alatt szónokai (Urquhart, Dr. Newman, Napier admiral, Mayno Reid stb) a legtarkább tárgyakat, a. m. az eljárásában helyeselt Ingraham amerikai kapitányt s Cromwellt; Wellington herczeget, Aberdeen lordot, Malmesburyt és ismét Aberdeent; a hosszan éljenzett s miniszterelnöknek kitűzött Palmerstont és harmadszor is Aberdeent stb. négy, illetőleg öt, határzatra kelt. Az elsőben kimondatik , hogy a kormány eddigi negotiátióiban csak időt pazarlott, s károsítá a török igazságos ügyét, a világkereskedelmet, s mindenek felett Anglia becsületét, a mennyiből t. i. kétségessé téve a brit nemzet hűségét Európa előtt. A másodikban : elismerés szavaztatik a török nép jelen dicső hazafiságának , melyet ha a keleti birodalom épentarthatására annyi kötelékkel kötelezett Angliának kormánya lehangolni törekednék, ezt a gyűlés nemtelen eljárásnak tekintené. A harmadik határozat: az eseményeknél kisebbeknek vallja a coalitio jelen tagjait, s bár ez által a meetingnam más pártnak kormányhatalomra jutását kivánja, óhajtaná mégis, ha a királynő jogával élne szolgáinak megválaszthatását s elbocsáthatását illetőleg. A negyedik határozatban: a titkos és dynastialis angol diplomatiára mondatik ki a kárhoztatás. E határozatok a királynőnek s a török követnek megküldetni rendeltettek Míg a metropolitan meating ekként, do omnibus rebus et quibusdam aliis végzett, Francziaországot megéljenző, Oroszországot kimorogta, Albert főherczeget gyanusítá, sat, addig a kormánytanács (a Times szerint egyhangúlag) a török államterület megvédését, de egyúttal az alkudozások folytatását, határzá el. —• Anglia tehát, — ha a kormány e végzése időfolytán meg nem döntetik , — az ellenségeskedés tettleges kitörése esetében: közvetett, de nem közvetlen s egyenes háborút folytatand az oroszszal. Vagy jobban mondva : nem Oroszország megrontására támadó, hanem a keleti birodalom épséges függetlensége mellett védő háborút viselend éjszakkal. El fogja zárni a tengeren Oroszország had forrásait, de nem bántja ki rakodásét; törekedni fog meggátolni az átkelést a Dunán s a Balkánon, mégpedig, ha kell, száraz erejének segítségével is, de a foglaló seregeknek a Dunafejedelemségekből kinyomására,csak erkölcsi súlyát vetendi a török anyagi erő mérlegébe. Az ellenzéki lapok természetesen többet szeretnének ennél, s miután Palmerston közlönye a Morning Post szerint, háborús állapot s hadirene megsemmit minden korábbi szerződést, az ez üzenetet váltott felek között , az orosz-török szerződési viszonyoknak újjá , nyugat-keletre előnyösebbé öntetését sürgetik. De a kormány , mint a fentebbi határzatból kitűnik , csak a felzavart statusquo helyreállitatását czélozza; sikerülend-e a népvéleménynek netalán kiütendő háború folytán , a mérsékelt kormánytervet sarkából kiforgatni? — e kérdésre jós választ adni nem lehet feladatom. A négy százados geographiai rejtély, melyet hinne *) Szives köszönettel várjuk az avatottság és jóakarat további nyilatkozatát, Szerk.