Pesti Napló, 1853. november (4. évfolyam, 1094–1118. szám)

1853-11-01 / 1094. szám

trítl, megfosztatik. — Ezociális kísérlet] kényes természetű. Mert a mint magasztos egy részről a bűnbánóhoz e szavakat intézni: ,,Menj s ne vétkezz többé !“ úgy más részről nagyobb kisértetnek tétetik ki a bűnök szabadkelési jegyével honn, mint a gyarmatokban, hol a becsületes elélés s kenyérkereset kevesebb nehézségekkel jár. Szerencse, hogy a kísérlet épen most létezik Angliában , midőn a munka kerestetvén a dolgot szerető ember elélhet. De egy másik árnyoldala is van az új rendszernek, az t. i., hogy a kémkedés elemeit oltja a rendőrségi intézménybe, mely ezentúl a szabadon eresztett bűnösnek utánjárni s őt nyomozni leend kénytelen. Eddig a szabadkelési jegy a gyarmatokban, kisebb községekben használtatott, hol a lakosok egymást ismerék, s a jegyesnek netalánt eltűnése a vidékről, vagy ha roszban tőré fejét, könnyen észrevéteték. S mégis megesik gyakran, miszerint személyhasonlatosságnál fogva vagy egyéb tévedésből, a bűnös helyett más fogaték el; s így a bűnjavítás e rendszere gyakran összeütközött az angol alkotmány egyik sarkpontja, a személyszabadsággal. Mennyivel több nehézségekkel járand ennél, az új rendszabálylyal élés Anglia népes városaiban honn? ■— Ezen s egyéb nehézségek ellensúlyai az uj rendszer mellett szóló okoknak. Csak egyedül tapasztalás fogja eldönthetni e vagy ama nézetnek igaz voltát, s ez eldöntést türelemmel kell bevárni. Addig is helyesen cselekszik a kormány, hogy míg e héten ismét nyolcat helyzett vissza félszabadságba, s a következő héten másokat is, többeket szabad jegyesekké teend , addig másrészről Denham kapitányt kiküldő a déli vizekre transportatióra szükség esetén alkalmazható honi szigetek kiszemelésére. — Angliának e gondoskodása a bűnösök javítása körül, mindenesetre méltánylást érdemel , vajha oly arányban fordítaná figyelmét a bűn megelőzésére is : köznevelés előmozdításával, a koldulás, s főleg gyermekkoldulás megszorításával, a büntatyáknak, minek a penny-szinházak sat. szétrontásával, az alsóbb rétegekben oly közönséges részegedésnek erkölcsi ellenhatásával, a tőke s munka közötti helyesebb arány létrehozásával stb.; mely utóbbi azonban, a sociális politiai létkérdéseknek ugyszólván elseje az országban. A szabad birtokok (freeholdland) részvényesei követválasztási joggal birván, 17 Benedek-rendi szerzetes Liverpoolban, egyenkint ily részvényt vásároltak, s azonnal be is nyujták kérelmüket a szavazás jogáért. E jog azonban tőlök, — miután szerzeteskülök által szegénységre kötelezvék, mely meg nem enged erkölcsileg s jogilag évenkinti 2 font szer. kamatozó magán vagyont, mennyi mégis legalább megkivántatik a szavazati jog gyakorlatára, — megtagadtatok. M’Clure az észak-nyugoti tengeri út felfedezője, — ha mindjárt felfedezései nem is párhuzamotak haszon szempontjából Richer vagy Newtonéival, de nemes feláldozása mindazonáltal, melylyel a geographusok s kereskedők régi álmait valósitá, s a német óceánból a a csendesre rést tört, — kapitánynak nevezteték ki. Tower Hamlet külvárosa Londonnak, holnap tartand a keleti kérdésben meetinget. (Lapszemle ) A Wanderer, oct. 29-kei számában többek közt imezt írja: A „Moniteur“ a régi elszenderítő bölcsődalt kezdi hangoztatni, melynek nincs egyéb czélja, mint elrejteni Francziaország előtt, hogy XV-dik Lajos napjai óta Európábani állása nem volt oly hatalom-, és fénynélküli, mint épen most. A tuileriák kabinetjének csak azon választása van , hogy Angliához csatlakozván vagy oly politikát kövessen keleten , mely neki gyümölcsöt nem hozhat, vagy pedig határszélein keressen kárpótlást, mi azonnal ismét Európát nem Francziaország, hanem az 1851-ki bonapartisticus restauratió ellen fogná szükségkép fegyverre szólítani. — Oly krízis, milyen most keleten van, nem maradhat Francziaországra lényeges visszahatás nélkül. — Az 1852. évi császárság csak tény , de nem jog szerint ismertetett el. Ezen hozzátételben : ,,111-dik“, melyet Lajos Napóleon elfogadni jónak látott, fekszik reá és utódaira nézve az 1815. évi kerményeket alkotta Európával egy valódi belső egyetértés lehetlensége. ,,III-dik“ Napóleon egyszersmind esetleges restaurátiója a Berg nagyhűségnek, Westfáliai királyságnak, és rajnai szövetségnek közelebb vagy távolabb jövőben. Egy ,,III-dik“ Napoleon név Hágában, Madrid és Nápolyban mindig nyugtalanító maradt, valamint Bécs és Berlin is miatta folyvást ús éber őrködésre van kényszerülve. Középeurópa „neutralitása“ azon közvetett kényszerűségen alapszik, melyet a Bonapartismus gyakorol azon szükségen, hogy a havasok és a Rajna ellenében biztosítva legyenek. — Ha egyszer a Bonapartismus— végzi a Wanderer—az ő reális erőinek megkísérlésére, az ő decembristáinak fegyveres csoportjaira van utasítva, akkor ereje alkalmasint igen csökkenőben lesz. Nem örvendetes dolog a félhold mellett küzdeni, és még kevésbbé vidító, a Waterlooi havermezőn a nagybátya halott-árnyával, találkozni. De a töltözés és életkedv napjaiból kilépés Francziaország hatalomgyakorlóira nézve mindamellett sem marad el. Csak az,látszik valószínűnek, hogy Európa akkor későn fog eljönni, mint ellenség leküzdendő azt, mi az első zordon szél rohamnál régi homályába viszszahúzódni szemlátomást készül. AUSZTRIAI BIRODALOM, Prága, oct. 27. Ő Felsége Ferdinand császár Reichstadtból nyári mulatóhelyéről ma estve váratik Prágába. A Hradschinon ünnepélyesen fog fogadtatni; a cseh nemzeti színház építésére alakult bizottmány tagjai már a határozott üléseket elhalaszták, hogy ez alkalommal a Felsége iránti mély tiszteleteket tanúsíthassák. A fogadtatás minden részről ha nem is rendkívül pompás, de mindenesetre örömteljes és szívélyes leend, a szegények atyját a jóságos Ferdinandot illetvén az , kinek, valamint Felséges nejének is nevét egy szűkölködő, ügyefogyott szegény sem nevezi a legmélyebb hála érzelme nélkül. Számtalan azon köny, melyeket a magas pár nemes cselekedetei szárítottak, és jótéteményeiknek csak csekély részét képezi az , mi nyilvánosságra jut. Ferdinand császár ő Felsége megérkeztéről Prágába a „Bohemia“ f. hó 28-ról következőleg ir . Tegnap este 6 óra előtt összegyűltek Prága városa katonai s polgári tekintélyei, élükön Lipót Főherczeg 6 cs. Fensége, Mecsery báró helytartó úr, Clam Gallas altábornagy, Sacher Masoch lovagi udvari tanácsos úr és Dr. Janka polgármester úr az ünnepélyesen földiszitett pályaudvaron, Babencben , császár és császárnő ő Felségeiket Reichstadtból, nyári székhelyükről a fővárosbai visszatértekben elfogadandók. —A pályaudvaron Albrecht Felig gyalogezredének zenekara, s ugyanazon ezred gránátosainak egy osztálya valának fölállítva. Hat óra tájban három röppentyű jelenté ő Felségük megérkezését, a zenekar a néphymnuszt játszá , s Ő Felségeik, a nagy számmal egybegyütt embertömeg által örömteljesen üdvözölve, hagyák el a vagyont, mire a készen álló udvari kocsiba szánván, a várba kocsiztak. Az egész út a pályaudvartól a váriakig fáklyákkal és lámpákkal volt kivilágítva. E. Max jeles szobrász épen most végezte be a Mária Anna császárné ő Felsége által Nepomuki sz. Jánosnak fehér carrarai márványból készítetni rendelt szobrát, s az ezen szentnek emelendő oltár bizonyos, 2 ölnyi magas fülkében fog állani fekete aranyeres márványból, melyet e napokban hoztak Olaszországból. (C. C.) Pontos tudakozódások után azt hiszük, hogy a moniteuri sürgönyben, mely az Isacska melletti eseményről jelentést tesz, foglalt ime kitétel „passage de Danube“ helyesebben „Dunán járásnak“ nem pedig „Dunán átkelésnek“ értelmezendő. Midőn az orosz járművek a török várda lövéstávolába jutottak, a várdaőrség alkalmasint lőtt azokra, mit ismét amazok viszonoztak, úgy hogy Isacaka reá lángba borult. Az út fordkozása tehát akép történt, hogy a járművek útjukat folyammentiben folytatták, holott a Dunáni átkelés bizonyos czélt föltételez, mely bizonyosan megjelöltetett volna , de más okból is valószínűtlennek mutatkozik. Béc 8 . october 29. Az itteni hadi törvényszékek által folyó évi sept. 1-jéig a kivételes törvények áthágása miatt vizsgálat alá vett személyek közöl, két csekélyebb bűnesetet is ide számítva, a következők ítéltettek el: Másodfokú felségsértés miatt, izgató beszédek által súlyosbítva Cody Terézia magántanítónő nyolchavi, Kovács Francziska, gabnakereskedő neje Győrből, beleszámítva a vizsgálati fogságot, s más szeliditő körülmények tekintetbe vételével hatheti porkoláb-fogságra ; ugyanazon bűntett miatt Benatzky Katalin hárfásnő, egyszersmind egy csendőrnek szólalt megsértése miatt, vizsgálati fogságán túl négyhavi börtönre vasban ; Rohatsek József vargalegény, izgató beszédek, s a katonaság káromlása miatt tizennégynapi börtönre vasban; politikai izgató nyomtatványok birtoklása miatt Magner Antal író , és Siegler Mihály könyvkereskedő segéd, az első tizennégynapi porkoláb-fogságra , utóbbi tiznapi fogházra; Schulz János bérkocsis szolga, az őr szavak és tettek megbántása s ellenszegülés miatt, tiznapi, kétszeri böjttel súlyosbított fogházra vasban ; Zwaschka József péklegény, a vizsgálati időn felül húsz botütésre . Ivanovic Péter magánzó tiltott fegyverek birtoklása miatt, a vizsgálati időn túl tiznapi fogságra ítéltettek. Gróf Bakowski Jaxa Ferdinand, Uscieben , a szaniszlói kerületben Galicziában született, 49 éves, nős, Uscie és Trautenfels uradalmak ura — előbbi Galiczia-, az utóbbi Stájerországban — mind a két koronaország rendeihez tartozó, kire haditörvényszéki vizsgálat következtében, részint saját, részint a tanúk vallomása után rábizonyult, miszerint ő a) a jószágain levő gazdatisztek és szolgák előtt a császkormány iránti ellenszenvét nyíltan kimondotta, ennek rendeleteit meghiúsítani törekedett, azoknak ellenszegült, s egy köztársasági kormány Ausztriábai behozatala iránti érzelmeit nyiltan kimondotta. b) Hogy ő többször nyilvánított szándékában, az állandalmilag önálló Lengyelország helyreállítására új forradalom által közremunkálni, a lengyel emigratiónak Francziaországban felállított iskoláit e végre erkölcsileg és anyagilag gyámolítni, alélszláv mozgalmakat az ausztriai birodalomban pénzzel a nép között szétosztandó könyvek terjesztése által elősegítni törekedett. c) Hogy ő égő gyűlölettel telve el a cs. kormány iránt hű ruthen népfaj ellen, azon czélból, hogy galicziai jószágain egy intelligens lengyel proletariátust képezhessen, s azt felségárulási czéljai kivitelére használhassa, erre alkalmas zugiskolákat állított, a ruthen nyelv használatát, a tanítókat elbocsátással fenyegetvén, eltiltotta, s minden úton és módon oda működött, hogy a ruthen birtokosokat elnyomás és üldözés által jószágaik eladására kényszerítse, hogy azokon rokonérzelmű embereit telepítse le, és ez által saját czéljaira lekötelezze. d) hogy ő a külföldön létező lengyel írókat kormányellenes s elvetendő politikai irományok fogalmazása- terjesztésére buzdította ; az ily szellemi terményeket saját költségén kinyomatá, hogy azokat Galicziába becsempészhesse. e) hogy ő a lengyel menekülteket az 1850,1846 és 1848- diki forradalmi időkből tetemes pénzküldeményezésekkel segítette , hogy az ő nyilatkozata szerint a haza irányábani szolgálatukat elismerje, s hogy lehetségessé tegye külföldön izgatásaikat folytatniok, mely czélból több, a magyar forradalomban részt vett, s a császári hadseregbe parancs szerint besorolt exhonvédeket tettlegesen gyámolított. A hogy az állam pénzügyi szorultságának képzelt súlyosbítása tekintetéből gazdatiszteinek szigorúan meghagyta, hogy adót ne fizessenek, a hatóságok határozatainak ellenszegüljenek , magokat a dohányzástól és bélyegpapirok használatától, a cs. kir. államjövedelem károsítására megtartóztassák. g) hogy 1850 és 1851-ben nagy számú hat- és tizkrajczáros pénzjegyek alá papirszeleteket ragasztott, s azokat részint igen lázud, egy legközelebb kitörendő forradalomra utaló, a császári kormányt, valamint az ausztriai hadsereg több érdemdús hadvezérét gyalázó feliratokkal látta el,mely pénzjegyeket Rakowsky Ferdinand gróf nevezetesen Stajerdonban" igyekezett elterjeszteni, hogy a földnépet a törv. kormány ellen fellázítsa, egyes jobbágyaihoz is ilynemű tanácsokat menesztetvén ; h) hogy Törökországban élő menekültekkel a legújabb forradalmi korszakból levelezésben állt, s ezeknek levelezését a hasonérzelmű egyénekkel a belföldön is előmozdította , hogy még 1851-ben a magyar demokrata középponti bizottmány kitünőbb tagjaival Londonban, különösen a lengyel osztály vezetőivel közvetlen levelezésbe lépett, ez által tökéletes tudomására jutott minden egy új fölkelést s egy önálló Lengyelország alapítását czélozó törekvéseknek; ezen felségárulási fondorkodásokat a külföldön leveleiben nemcsak helyessé, hanem azok vezetőit is több ízben tetemes pénzösszeggel segítette. k hogy az említett demokrata bizottmány kiáltványát, melyben a forradalmi tervezetek és előkészületek körülményesen leiratvák , egyszersmind annak gyámolítására részvények vétele és értékesítésére felhivatott, magánál tartotta légyen. Végre a vádlott Rakovszky gróf ellen intézett törvényes vizsgálatból az is kisült, miszerint ő a Kossuth-család tagjaival bűnös, felségáruló czéljaikra czélzó vállalataikra nézve összeköttetésben állt. Ennélfogva Jaxa-Rakovszky Ferdinand gróf, felségsértés bűne miatt, az ez évi julius 27-diki haditörvényszéki ítélet szerint, a törvények által szabott büntetésre ítéltetett, mely ítélet törvényesen megerősitetett; az ítélet végrehajtásától azonban a vádlott közbejött halála által megmenekült. Bécs, oct. 28. 1853. . .. A cs. kir. kat. kormány haditörvényszéki osztályától. Trieszt, oct. 27. Európa helyzete bonyolultabb és a kabineteké súlyosabb, az uj szárazföldi államrendszer megállapítása óta, még talán sohasem volt, mint épen most A diplomatia önkénytelenül mintegy örvény sodrába a Charybdisbe vetődik, hogy ismét a Scyllába vissza löhessék. Miután csaknem negyven év óta ember dolgokat, mindennemű tekinteteket feláldoztatni lehető elővigyázati szabályokat alkalmaztak, csakhogy a béke fennmaradjon: most Európa, saját akarata áll , a háborúra ösztönöztetik. A kabinetek egyik egyig békét akarnak, s a Duna mellett már tán harczolnak ; minden érdek ellenkezik a háborúval, s mégis kétkednek béke fentarthatásában. Úgy látszott, az ég maga csa azért bocsát a rosz termést a nyugati vidékekre, hogy gátat emeljen minden harczias viszketeg árjainak, s a sors mégis a nyugati hatalmakat ragadja csatába, mitől oly igen vonakodnak. Nem tagadhatni, Franczia- és Angolország-bármiféle békebiztosításokkal tegyék is a franczia lapok — azon ponton állnak, hogy via, háborúba sodródjanak, s bármennyiszer ismétlik is, hogy a háborút igyekezni fognak bizonyos helyre szorítani, mégis mind a Szajna, mind a Spree partján egyiret készek arra, hogy szükség esetében világháborút kellene kezdeni. A franczia kabinet mindennap kijelenteti, hogy ezúttal nem fog létesülni semmi coalitio, n épen ezen kijelentés által, melyre senki sem szólíta fel, azt árulja el, hogy hiszi efféle coalitio létesülhetését. A franczia közlönyök forradalommal fenyegetőznek, s a forradalomtól senki sem fél jobban, mint épen az, ki jelenleg Francziaországot kormányozza. Ne ámítsuk magunkat az ügyek állására nézve. Valamennyi európai állam viszonyai kiemelvék rendszerinti állapotukból. Az első franczia forradalom óta valamennyi népes állam oly vágyakra, törekvésekre gerjedett, melyek nagyobbrészt teljesütlen maradtak; a megrázkódások hárítása végett az anyagi erőnek teljes hatalmával kelle fellépnie, hogy a szellemi lendület ellensúlyoztassék , szóval, az anyagi érdekeknek előtérbe kellett állíttatniok. Erősebben megfeszült gőzkatlanra senki sem nyomná a szelepet, mint a mostani franczia császár. Senki sem rendelkezhetik kevesebb szellemi segélylyel, mint épen ő. Törvényszerű fejedelemnek van mintegy vallásos kenete, a törvényszerűség erős hit; alkotmányos fejedelem a parliamentek közvéleményére támaszkodhatik; köztársaság a nép szabadsági lelkesedésére hivatkozik. — Mindez nincs meg Francziaországban. Lajos Napóleon valóban nem bizonyos pártnak fejedelme, mert Francziaországban jelentékes a bonapartista párt nem létezik; ő mindazon pártoknak embere, melyek őt szintúgy fentartják, mint fentartották a köztársaságot, mivel valamiféle kormányt mégis akarnak s jobban szeretik a nyugalmat a harcznál. De a forradalom harcz. Lajos Napoleon által a forradalom döntetett meg, mint a forradalom által Lajos Fülöp kormánya. Ő el van tökélve a forradalmat homlokegyenest megtámadni, ha ez ismét fölemelkednék. Nagybátyja példát hagyott neki, hogyan kell mindjárt első pillanatban egész erővel megtámadni a még gyenge ellenfélt, nem kímélvén őt a csatában, hanem épen ezen körülmény annál veszélyesebbé teszi a csatavesztést. Ami egyszer sikerül, nem fog tán mindig sikerülni, s Francziaországban az lesz úrrá, ki csak egy percig is a győztes. A forradalom sokkal veszedelmesebb Francziaországban, mint bárhol másutt; annál inkább kell tehát azt lehetőleg kerülni. Európa bármely zugában győzzön csak egyszer a forradalmi párt , ez megingathatná az alig felállított császári trónt; annál inkább kell tehát a fejedelemnek, ki Francziaországot mint korlátlanul kormányozza , óvakodnia, nehogy a forradalmat szövetségesévé tegye. A francziák ezt egyszer tették : Amerikába mentek s vívtak ott a gyarmatok ellen, melyek felkeltek volt az anyaország ellen; mi volt a következés? Három forradalom, magában Franországban. Mindezt jól tudják a tuileriákban, s mégis történhetik, hogy Párisban kénytelenek lesznek mindent kockáztatni. Mintha Európa végzete egyetlen nyilatkozatban akarná bebizonyítani , hogy nem az emberek csinálják a világtörténetet! Anglia nem fél forradalmaktól , de hatalma mesterséges , nem gyökerezik az ügyek természeti állapotában. Anglia oly szigetről, mely kisebb Magyarországnál , oly országcsoport felett uralkodik, hol a nap soha le nem száll; mintegy 15 milliónyi emberfaj—mert hiszen Izland is alávetett ország — a föld legnagyobb birodalma felett tartja a kormány palotáját. Maga szegény a termékekben, mégis az egész világnak árul. Nagysága eszközeit mesterséges tevékenysége és ügyessége képezik, melyeknek segedelmével átdolgozza és becseréli, mit mások kedvező éghajlat alatt termelnek, szóval: kereskedik. Az angolok, mint a többi világ szállítói és napszámosai, képesekké teszik magukat arra, hogy e világnak törvényeket szabjanak. Termelés és szükséglet közt sehol sem oly aránytalan a viszony, mint Angliában, mely legelső szükségét, kenyerét, harmadrészben a külföldről kénytelen beszállítani; a szegény és gazdag közti mélység sehol sem tátongóbb, mint Angliában. Azátraenetet, a hidat csak ipar és kereskedelem teszik lehetővé. Európai háború ezen hidat azonnal összerombolná, s a következések, ha nem is politikai, de társadalmi, a tulajdon ellen intézett forradalmat eredményezhetnek. Ezt az angol kormány jól tudja, s mégis minden pereben készen kell lennie egy új, punicai háború kitörésére, mely Londont Karthago sorsára juttathatja. A megtámadhatlan Oroszország, a vaskarú óriás, kinek lába nem agyagból van, hasonló balsors ellen tökéletesen biztosítottnak mutatkozik. Ott nincs mesterségesen összeállított, állami épület, nincs változásnak alávetett ipari alap, minden szilárdan fel van építve , minden a hit erős ragaszával összeforrasztva. De Oroszország is érzi, hogy azon határra ért, melyet átlépnie nem szabad. Máris megjelen előtte Talbot szelleme, intvén a győzelmes szűzt, hogy tovább elő ne haladjon. Minden új szerzemény oly elemeket hozna Oroszországba, melyeket ez nem assimilálhatna, oly népeket t. i., melyek szabad, egyedi mozgalomhoz szokvák, melyek független municipális életet élnek, melyeknek más a nyelvök, más és részben hírneves a történelmük. Még Oroszország eddig sem emészte meg a balti tengermelléki tartományokat, mindamellett, hogy már két évszázad óta bírja , hogy a német jellem sokkal hamarabb és könyebben hódol, mint minden más nemzetbeli. Lengyelország sem feledkezett meg még Rousseau tanácsáról. A Duna és Bosporus körül lakó harczias népek pedig oly kemény falatot képeznének, melyet még orosz gyomor sem bírna meg. Népek, melyek sohasem teszik le fegyvereket, nem illenek az ukazrenszerhez. Félnomádok, mint például a kozákok, kivételes állapotba volnának helyezhetők, de városokkal és falvakkal borított tartományokat, melyek habár az európaitól különböző, de mégis miveltségök van, melyek oly kiterjedtek, mint Törökország, ily tartományokat kivételes állapotba helyezni annyi volna, mint laza szövetségi államot, államot az államban alapítani. Ez Oroszországra nézve a legnagyobb veszély, s Oroszország mégis delejes erővel juzatik oda, hogy előbbutóbb magáévá tegye Konstantinápolyt. A végzet kerekének hajtó ereje nem ismer emberi akadályt. A két német főhatalomnak végre, melyek csak imént üdülnek fel, reményök az, hogy nemsokára nem kellene választaniok a követendőink közöl, s hogy lehetséges leen, ezúttal elhalasztaniék határozatukat. Van remény, hogy a vihart éépegyszer fog lehetni elodázni; de a körülmények a vihat ismét kényszerűleg előidézendik. Törökország az eufógai államrendszer. ”«,ben permanens nehézséggé vált; ez ép rendszeren kivül szintúgy meg nem állhat. Ezt a törökök is érzik, mi bizonyítja, hogy ezen, a mivelődéstől még meg nem rongált népet még férfias szellem lengi át, előre tevén a becsületes bajnoki halált a tengődő életnek. A törökök nem akarnak ugy elesni, mint az arabok Spanyolországban, mint a nagymogol Indiában; ők, ha kell, mint férfiak akarnak veszni, és ez tiszteletet érdemel. Az Európában annyira félreismert nép még egyszer összeszedi magát, de félni lehet, hogy ez az elalvandó mécsnek utolsó fellobbanása. Ha háborúra kerül a dolog, a törököknek végre mégis veszteniük kell a túlhatalom irányában, bármi nagy hőstetteket kövessenek is el; ha pedig ezúttal Törökország még megmenti életét, meg lesz zsibbasztva erejében. Ha ellenben a csapatok hazatérnek, anélkül, hogy mérkőztek volna, úgy most fogtak utolszor megjelenni, mert lelkesült harczosokat, kik, nem képeznek zsinór szerint kinövelt hadsereget, csak harczra , de nem demonstratióra, lehet összehívni. (Tr. Z.) KÜLFÖLD. Németország. A „Frankfurter Postzeitung“nak írják Bukarestből, oct. 16-káról: „Már néhány nap előtt futár által azon tudósítás érkezett ide az itteni vámigazgatósághoz, miszerint úgy Giurgevo mint Túrna, Nikápolylyal átellenben, egészen el vannak zárva; egy hajónak sem szabad a kikötőkbe befutni, sem valakinek a Duna jobb partjáról általlőni. Ezen kivül tudomásul esett az is, miszerint Omer pasa több nagyobb hajón kivül, 200 sajkát hozatott a Dunára, melynek mindenikére 60—120 ember fér. Hogy tehát a Dunán átkelni szándékozik, e felől többé kétség nem lehet; e végre pedig állóhidra épen nincs szüksége; magam is láttam p. o. Brailánál, még pedig több ízben, mint kötöttek össze a törökök négy kily sajkát egymás mellé, azokat álgyukkal s katonasággal megterhelék, a lovak pedig szépen átúsztak a rögtönzött repülőhíd mellett. — Ily módon egy éjszaka ezernyi ezer ember kelhet át a Dunán. — Hogy Omer pasának komoly szándéka Oláhországban támadni, a Brailából érkező futárok tudósításaiból kiviláglik. — Az ottani tanácselnök Epides jelente ugyanis Stirbey herczegnek, hogy az ozmán csapatok az említett város szeme láttára a nagy Dunán átkeltek, s előlegesen egy Dunaszigetet foglaltak el. A Dunának azon ága , mely őket a szárazföldtől elválasztja, mintegy 260 ölnyi széles. Már a múlt héten a törökök könnyű sajkukon megjelentek Braila előtt, s különböző manővereket vittek véghez. Az ott parancsnokoló orosz tábornok Engelhard nyugodtan nézte őket, anélkül, hogy csak egy lövést is tétetett volna rájuk. Némelyek tudni akarják, miszerint Omer pasának szándékában volna mindenek előtt a Pruthot érni el, s e mellett fölfelé vonulni, és így a harertért vagy Moldvába, vagy az említett folyó bal partjára tenni át. Egy másik futár hasonló tudósítást hozott Kis-Oláhországból, hová a török csapatok szinte betörni szándékoznak, s e végre egy nagyobb Dunaszigetet Widdin közelében már el is foglaltak. Mondják, hogy ,a törökök a második folyamágon, melynek szélessége mintegy 250 ölnyi, hidat verni szándékoznak. A Kalaraschból érkezett szökevények ezenfelül azt is állítják, miszerint a törökök ott is át fognának kelni a Dunán. . E pillanatban az orosz csapatok mind induló- és harczkészen állanak, úgy hogy a következő napokban elhatározó eseményeknek nézhetünk eléjük. Gorcsakoffzg igen neheztel az itteni közönségre, mivel mindig csak háborúról s Omer pasa proclamátióiról beszél, melyeket azonban csak igen kevesen kaphatnak szemük ebbe. Amint biztos forrásból tudom, az orosz kereskedők nagyszerű üzletet visznek az angol gyapotárukkal, melyekből itt tetemes készlet van jelen , s ezeket többnyire a Pruthon túl küldik. Francziaország, Paris, oct. 25. Oly jelenségek mutatkoznak, hogy a franczia kormány a dolog alakulását igen komolynak tartja, De meggyőződése, hogy Oroszország háborúra engedi kerülni a dolgot. Mi a hajóhadaknak a Dardanellákba menetelét illeti , a W. levelezője hiszi, miszerint bizonyos jelekkel bír arra nézve, hogy e kérdés nemcsak Sz. Pétervárott, ha-nem Bécsben is volt értekezlet tárgya. Nem lehet meghatározni, hogy Sz. Pétervárott minő indokok érvényesíttettek, s a nyugati hatalmak minő feleletet nyertek; azt hiszi azonban levelező, mikép bizonyos arra nézve, hogy Ausztriának mi volt felelete a hajóhadak bemenetelét illetőleg. Ausztria nem sajnálja, hogy a nyugati hatalmak hajóhadaikat a konstantinápolyi öbölbe küldik, szilárd meggyőződése lévén, miszerint ezen rendszabálynak, a tett nyilatkozat szerint, czélja volna, az e vidékeni keresztény népséget a muzulmán rajongás lehető veszélye ellen védelmezni. Ausztria fentartja magának, hogy előadandó esetben a török birodalom keresztény népségének azon részét ő is védelmezze, melynek a hajóhadak elegendő segélyt nem nyújthatnak. Itt a bécsi kabinet a hajóhadnak bemenetelét így fogta volt föl: a háború-bonyodalom esetében a török terület valamelyik részének megszállását várni lehet, és azon esetben a háborúnak egy helyre szorítása alig lehetséges. Az orosz követ Rómábóli visszahivatásának okát azon felszólalásban keresik, melyet a pápa a kaitholikusoknak Oroszországban üldöztetése ellen intézett. A nantesi gépgyárak a kormányól annyi megrendelést kaptak, hogy magánosak számára mostan nem dolgozhat.