Pesti Napló, 1854. január (5. évfolyam, 1144-1168. szám)
1854-01-24 / 1162. szám
nagyhatalmasság képviselőinek aláírásával legyen ellátva. Anélkül hogy valaki nagy diplomata legyen, első pillanatra elismeri, hogy a collectiv-jegyzék alakja ünnepélyesebb és fontosabb, mint a csupán note identique. Mert ámbár ez utóbbinak választásánál az érdeklett hatalmak szózata öszhangzó, mégis mindegyik az ő elkülönzött cselekvése által bizonyos szabadságot tart fen, hogy a körülményekhez képest későbben saját nyilatkozatát módosíthassa, ha különleges érdekei neki többé nem engedik meg , hogy a többi kabinetekkel kézenfogva haladjon a kitűzött czél felé. Sőt, oly eset is fordulhat elő, miszerint előre nem látott események az egyik vagy másik hatalmat arra bírják, hogy az átadott note identique-t visszavegyék , vagyis hogy azt mégsem történtnek tekintsék. Máskép áll a dolog a collectiv-jegyzékkel, mely a hatalmakat, kiknek aláírásával el van látva, kölcsönösen úgy megköti, hogy mindnyájan ugyanazon szózatot és magatartást, mig a collectiv jegyzék tárgya kimerítve nincs, kötelesek követni. Midőn Ausztria és Poroszország, egyetértésben Francziaországgal és Angliával a decembe 5-kei jegyzőkönyvet egy collectivjegyzék alakjában közöltették a Portával, ez által nagyobb nyomatékkal akartak, mint különben az egy note identique által történt volna, a divánra hatni, miszerint azultán aztán hiassék rá, hogy a békealapítás munkáját annál nagyobb készséggel mozdítsa elő. Francziaország és Anglia, midőn a Portához intézett collectiv-jegyzéket aláírták, a Porta előtt tökéletes egyetértéseket nyilvánították a két német nagyhatalommal, s ezen tény nyilvánossága által valóban rá is bízták a dívánt, hogy a négy nagyhatalmasság békés tanácsait meghallgassa. E mellett nem kell feledni, hogy Francziaország és Anglia egy collectiv-jegyzék aláírása által saját eljárásának szabadságát a két német nagyhatalom irányában ideiglenesen lekötő és pedig nem más szándékban, minthogy a bécsi és berlini kabineteknek Oroszországra nézve békés érzületekről biztos garantiát nyújtsanak. Mialatt eddig Oroszország csak szép és sima szavakban nyilvánítja haszonkeresettől ment szándékait, III. Napóleon a legvégső perczig cáfolhatlan tények által igyekszik a világnak megmutatni, mikép Francziaország az orosz diplomatiának legkisebb ürügyet sem szolgáltatott, hogy egy becsületteljes békét visszautasítson. AUSZTRIAI BIRODALOM. Bécs, jan. 21. Az „Indep. Belge“-nek Bécsből jan. 16 káról írják, hogy daczára a flották kiindulásának a Feketetengerre, s a keleti ügyekben ez által előidézett új fordulatnak a békés megoldásra még folyvást marad némi remény. Legújabban, mint halljuk, az ausztriai császárnak egy sajátkezüleg írt levele menesztetett a czárhoz, melynek eredményétől a legjobbat várhatni. Esterházy Bálintnak , a sz. pétervári udvarhoz kinevezett uj ausztriai követnek elutazása szerdára, azaz január 25-kére van határozva. Gróf Mensdorf-Pouilly tábornok, előbbeni követ Sz. Pétervárott, jövő csütörtökön menenci új állomására Bresciába, s veendi át ott a hadosztály fölötti parancsnokságot. (C. C.) Triesztből jelentik : A cs. k. középponti tengeri hatóság ott egy hirdetményt bocsátott ki , mely szerint hajók a Feketetengeren — tekintet nélkül a semlegességi lobogókra, — ha hadszerkészleteket szállítanak, az orosz czirkáló hajók által elfogatni és zsákmányul tekintetni fognak. (C. C.) Azon hír, mely számosabb lapokban keringett, hogy t. i. a cs. k. internuntius s a porosz kir. követ Konstantinápolyban az angol- franczia flottának a Feketetengerre kiindulása ellen tiltakozott volna, már azóta meg van cáfolva. — A tényállás bővebb felvilágosítására még isezt teszszük hozzá. Midőn a két né-met nagyhatalom követeinek hivatalosan tudomásukra jutott a flották leendő kiindulása, állásukból kifolyónak ismerték egy adtus által világosan és kétségtelenül bebizonyítani, hogy ezen rendszabály az ő részükről minden hozzájárulás nélkül határoztatott el. Ennélfogvást Schreiner úr, a cs. k. internuntiatura tolmácsa ugyanettől írott utasítással jön az e végett Resid pasához a cs. k. követség nevében teendő nyilatkozat iránt ellátva; egyszersmind meghagyatott neki, hogy annak egy másolatát tartsa kezeinél. Annak tartalma a képhang- KÜLFÖLD, Németország- Karlsruhe, január 16. A „Badische Landeszeitung“ is azon véleményben van, hogy Ketteler püspöknek a régensseli értekezletei folytán az egyházi viszály „barátságos egyezés útjáni bevégzése nem sokáig várat már magára , azonban hozzáteszi, miszerint minden körülmények közt bizonyosnak tartható, „hogy az országfejdelmi souverainitás a viszályból sértetlenül fog kikelni.“ A czikk következőkép végződik: „így állván a viszonyok bízvást fejezhetjük ki azon reményt is, hogy mostantól kezdve többé mi sem fog történni olyasmi a béke művét megzavarhatná , és hogy különösen az alárendelt papság szem előtt tartva ezt, buzgalmát a szerint fogja módosítani. Hasonlókép a sajtónak is e kérdésbeni hatását kíméletesen kellene gyakorolnia, s ez oka annak, miért tettünk mi több a legújabb időben hozzánk érkezett s az illető ügyre vonatkozó czikkeket félre.“ Francziaország, Páris, jan. 17. A „Patrie“ ma estve külföldi hírlapokról szól, melyek Anglia és Francziaország közös működésének jelentőségét a keleti ügyben kisebbitni igyekeznek. Ugyanazon lap, vezérczikkében bebizonyítni törekszik, miszerint Törökország mostani helyzete oly kedvező, aminőnek azt csak kívánhatni. Békülékeny és mérsékleti magatartása egész Európában a részvétet megkettőztető iránta, és Ausztria és Poroszország is, melyeknek értelméről még eddig némi kétség forgott fen, most megnyugtatóbban nyilatkoznak. A bécsi conferentia teljes egyetértésben működik, s munkáját folytatni fogja, míg a sz.pétervári kabinet végelhatározását tudni fogják. A „Patrie“ ezután megemlékezik Törökország épen nem kedvezőtlen katonai állásáról, Persia változékony magatartásáról az afghánok mozgalmairól, s így végzi : „A dolgok ekép állanak. Örömest hinnék, hogy ez állás bölcsebb megfontolást sugalland az orosz kabinetbe, s azt ráveendi, hogy a bécsi egyezkedési tervet elfogadja, az előzményekből azonban úgy látszik, hogy az orosz kabinet épen ezen nehézségekben fog új okot találni, hogy követeléseihez még inkább ragaszkodjék.“ A különben oly békeszerető s tartózkodó „Pays“ következő szavakkal hirdeti Anglia és Francziaország határozatait azon esetre, ha Miklós czár a bécsi jegyzéket el nem fogadja: „Az utolsó békés lépés a sz.pétervári udvarnál megtörtént. Ha ez is hajótörést szenvedene, úgy Európa számára nem marad egyéb fen, mint oly dicsvágynak elvitázhatlan bizonysága, melyet semmi sem képes megakadályozni, méltó meglepetés a tapasztalt megsértés fölött, s azon kötelesség, a békét, melyet rábeszélés által nem sikerült kieszközölni, cselekvőleg állítni helyre.“ Igen nagy súlyt helyez ezen kormányközlöny, valamint az itteni lapok mindnyájan arra, hogy Ausztria és Poroszország képviselői Bécsben sem a Drouin de l' Luys-féle jegyzék sem a flották bemenete által nem engedik magukat akadályoztatni, hogy az új collectiv jegyzékben részt ne vegyenek. A „Constitutionnel“ büszkén mutat azon körülményre , hogy Lajos Fülöp alatt a keleti ügy akkori állásakor a 3 é évente 66 frankra szállt, míg most, midőn a háborútól még jobban lehet félni, 70 frankon alul nem szállott. A fusionista és legitimista táborban igen nagy sensatiót okozott az Orleans lűnőnek az angol lapok által közlött levele. Minthogy a hűnő Francziaországban talán több népszerűséggel bir, mint családjának más tagja, a fusioi és restauratioi reményeknek ezen leplezetlen magyarázata hatalmas lökést adott. Páris, jan. 17. A belgák királyának az angol-franczia szövetség felé hajlása, úgy látszik, valósul. Palmerston lordnak visszalépése az angol kabinetbe volt a jeladás Rogier Finnin ur nyilatkozataira, mely az itteni udvarnál levő angol követ s Moguard ur,a császár belső titkára előtt történt. Ezen conferentia belső menete, s Napoleon Lajosnak erre következett megelőző közeledése Leopold Belgium királya irányában oly discretióval őriztetnek, melyet könnyen fel lehet fogni, ha meggondoljuk, Belgiumnak az éjszaki hatalmakhozi állását. De ezen interregnum hirtelen oly közlések által valósul, melyek Belgium állása felől európai háború esetére, legkisebb S SCBOBÁM ÉS IRODALOM Necrolog. Pesten, jan. 23. Engedje ön, tisztelt szerkesztő úr, hogy irodalmunknak egy újabb veszteségét jegyezzem föl becses lapjaiba. Sütkei Károly Losonczon, hol az ottani ref. középiskolában a magyar nyelv és irodalom tanszékét volt elfoglalandó, e hó 18-án négy hétig tartó súlyos szenvedések után sorvadásban meghalt. Még ifjú volt, alig 29 éves , egyszersmind remények ifja. Lyrai költeményei , melyek részint egy füzetkében „Hulló csillagok“ czím alatt jelentek meg, részint lapok és zsebkönyvekben vannak elszórva, gyöngédség és formatisztaság által tűnnek ki. Műfordításai Uhland, Hugo Victor, Moore, Shelley, Burns, Gogol, Thackeray után irodalmunk legsikerültebbjei közé tartoznak. Számos széptani czikkei és bírálatai, melyek több lapban legnagyobb részt álnév alatt jelentek meg, alapos tanulmányai stészi hivatásáról tesznek bizonyságot. 1847- ben az Életképek kritikai rovatát vitte egy darabig, 1853-ban a „szépirodalmi lapok“-nak mindvégig folytonos munkatársa volt s az „Ujabbkori ismeretek tárába számos czikket dolgozott. Legújabban egészen a műfordítás s a magyar irodalom történetének szentelte idejét, mely utóbbira már régóta nagy előkészületeket tett. Irodalmunk újabb történetét szándékozott kidolgozni Kazinczy kora óta,s jellemrajzokat, tanulmányt kisérteni meg egyes költők felett. Sokat hányódva az életben , küzdve a természet mostohasága és sorsa szeszélyeivel, akkor kelle megválnia az élettől, midőn az végre némi nyugalmat, örömöt látszék ígérni. Irodalmi tervei csak egy haldokló álmai voltak, s midőn tevékenységre ébredt, csak meghalni sietett. Az irodalmi körök még sokáig fognak emlékezni a bár különöz , de szellemdús ifjúra, kit élénk vitatkozási hajlama , szikrázó elmésségei, nagy emlékező tehetsége s éles ítéletei érdekes egyéniséggé jelölének. A világban egyedül, rokonok nélkül álló beteg szemeit nem egy két hű barátja s pályatársa foghatta be , de köszönet ezek nevében a derék losoncziaknak—különösen Steller Antal urnak — kik végnapjaiban mindent megfőnek körűlé s tiszteletök s veszteségöket egy egyszerű fejkő emelésével akarják kifejezni. Gyulai Pál. Ízott, hogy a kérdéses rendszabály csak a cs. k. udvarnak a Francziaország, Nagybritannia és Poroszszág kormányaivali egyetértésén kívül fekvőnek, mikép ez a dec. 12-kei identicus jegyzékben nyilvánult, tekintendő. Magyar Academia. A magyar academiai philosophiai-társadalmi osztályok jan. 16-kai ülésében Wenzel Gusztáv a codificatióról, mint az újabb európai törvényhozások vezérelvéről értekezett , annak a XVIII. századbeli philosophiában gyökeredzését s ehez képest tudományos jelentőségét, úgy hármas irányát Francziaországban, Németországban, s itt különösen Ausztriában, továbbá Anglia- és Éjszakamerikában mutatva fel; s végül annak a volt magyar törvényhozásban is feltüntét érintve. Ezen előadás hosszasabb fejtegetések bevezetéséül szolgált. Kir. magyar természettudományi társulat. A kir. magyar természettudományi társulat folyó hó 5-én rendes havi kisgyülését 1-fő elnök t. er. Szőnyi Pál elősülése alatt megtartván, abban 1- et felolvastatott Dr. Phoebus giesseni egyetemi tanár és a felső kassiai természet- és orvostani társulat igazgatójának levele , melyben a társulatot említett társulat nevében évkönyveik kölcsönös kicserélésére szólítja fel,s a felső kassiai társulat évkönyveinek két füzetét megküldi. Az ajánlat és küldemény örömmel fogadtatván, az évkönyvek eddig megjelent két füzete viszont megküldetni határoztatott. 2- or. Olvastatott Heinrich N. János urnak, mint a magyar gazdasági egyesület ideiglenes kormányzó bizottmánya elnökének levele , melyben a társulattal tudatja, hogy említett bizottmány kész a kir. m. természettudományi társulat gyűjteményeinek a köztelek üresen álló termeiben a társulat kérelme értelmében helyet adni, köszönettel vétetett. 3- or. Magyar nemz. múzeumi őr és társulati választ- Imányi tag Kovács Gyula a meteorkövekről általában s jelesen a közelebb múlt 1852-ik év sept. 4-én délutáni 4—5 óra közt Erdélyben Mező-Madaras környékén leesett meteor-kőről tartván felolvasást, több becses meteor-kő darabokat mutatott fel. Az igen érdekes értekezletből a következőket tartjuk, mint e lapok olvasó közönségére nézve is érdekkel bírót kiemelendőnek : A meteorköveket meg szokták különböztetni a tulajdonképeni meteorkövekre és meteorvasakra. Az elsők jóval gyakrabban jönnek elő, mint az utolsók, úgy hogy például a bécsi cs. k. meteor-kőgyűjteményben, mely az egész világon leggazdagabb, és mintegy 100 különböző helyről közel 300 darabot tartalmaz, meteorkő 70-nél több helyről fordul elő, míg meteorvas alig van 30 helyről. A tudósok még a múlt században nem igen hitték a meteorkövek légbeli hullását, melyet már ma több hiteles szemtanúk bizonysága után kétségbe hozni nem lehet. Midőn 1751-ben május 26-án a Zágráb mellett leesett 71 fontos meteor kőnek tüzes golyó alakjában, leestéről, az ottani káptalan akkori tagjai hiteles felvételt tétettek, a franczia tudósok az egész eljárást nevetségesnek, s a káptalani tagok könnyenhivőségén egyfelől, másfelől a nép babonásságán épült csalódásnak nyilvánították. Egy pár évtizeddel később azonban, Francziaországban is hasonló meteor-kő-esés történvén , megszégyenülve voltak kénytelenek a zágrábi esemény leírásának hiteles voltát elismerni. A meteor köveket meg lehet ismerni a Widmannstätten által felfedezett, s róla nevezett figurákról, melyek a megsimított és salétrom-savany által berágatott meteor-kő lapokon szoktak feltűnni, úgy hogy már ma nem szükséges a kő esését látni a végett, hogy azt meteorkőnek ismerjük el. Nevezetesebb meteor kövek egy perui 3000, két brasiliai, egyik 3000, másik 1400 és a Pallas által feltalált siberiai 1600 fontos stb. A magyar nemzeti múzeumnak főbb darabjai a lénártói Árva megyéből 133 fontos, a budetini 1831. jun. 2-ról, 19 fontos, mely leesése után félórával még oly meleg volt, hogy szabad kézzel nem lehetett megfogni. Árva megyében a Magura hegy környékén igen sok kisebb darab találtatott, de leesések ideje nem tudatik. Legújabban társulati tag Knöpfler Vilmos ajándékából úgy a magy. nemz. muzeum, mint a társulat a mezőmadarasi meteor-kőből egy egy szép darabnak jutottak birtokába. A mezőmadarasi meteor-kő leesésének körülményeit értekező a Knöpfler tagtárs tudósítása nyomán a következőkben adta elő: Sept. 4-én 1852-ben, valamint az azt megelőző és követő napokon is az ég tiszta és felhőtlen volt, — midőn délutáni 4—5 óra közt egyszerre Károly-Fejérvártól elkezdve Enyeden, Tordán, Kolozsváron, Maros- Vásárhelyen át egész Szász-Régenig a jégben egy sajátságos robaj hallatszott.A különböző helyeken ezt majd távoli ágyú szavak, majd lőpor fellobbanása miatt származott ropogásnak , majd ismét közelebbi vagy távolabbi puskalövéseknek tartották. A Maros és Aranyos folyók nyíltabb völgyein többen a kikérdezett tanuk közöl részint villámalaku tüzes szalagot, részint délnyugatról éjszakkeletre ívalaku után haladó tüzes golyót láttak a jégben. Ellenben Fekete nevű praedium környékén, mely Mező-Madarastól egy mérföldre az úgynevezett mezőségen igen termékeny, de erdő és kő nélküli vidéken fekszik; hol a meteor-kő leesett, csak egy pár ember látott az égen valami összevissza verődött apró fellegekből alakult világos fejér szalag-formát. A kikerdett tanuk vallomásából következtetve úgy látszik, hogy ezen meteor-kő Enyed és Maros Ujvár közt, hol a robaj legnagyobbnak hallatszott, magasan a jégben elpattanván onnan éjszak-keletre parabolicus után a föld felé sietve egész Feketéig haladt, hol az Isten-tó közelében, mintegy másfél mérföld hosszú s fél mérföld széles területen elszóródva lehullott. Az isten-tó körül többen foglalkoztak ekkor szénacsinálással, kik elsőbben egy hosszabb tompa morajt hallottak, mintha messze nagy ágyak szólanának; erre többszörös rövidebb és közelebb eső gyengébb ropogást, olykor erősebbekkel vegyülve, mintha egy közelgő fegyveres sereg szabálytalan sorlövéseket s közben kétséget sem hagynak fel. Hogy röviden elmondjuk: az első 120,000 emberből álló franczia hadtest, St. Arnaud parancsnoksága alatt közös operaciókra egy belga hadtesttel egyesülne. Mondják, miszerint Leopold király egyelőre is beleegyezését adta volna, miszerint a franczia hadtest akadálytalanul mehet be Belgiumba. (?) Hozzáteszik még azt is , hogy ennek következtében Napóleon Lajos maga venné át a főparancsnokságot az egyesült hadsereg fölött. Bizonyosnak állítják előttünk, miszerint Francziaország katonai terveinek kifejlődése egyike volt azon főakadályoknak, melyet az angol kabinetnek előbbi majoritásában le kellett győznie. Ma mind London, mind Brüsselben teljes elszántsággal el kellett fogadni, miszerint a háború hamarább fog bevégeztetni, ha franczia hadsereg menend be Belgiumba (?); egy másik hadtest képezi az alpesi hadserget, a harmadik az angol csapatokkal egyesülve Konstantinápolyba fog szállíttatni; a római foglaló sereg megerősíttetik, a Helvétiábani operativvonal a szövetségi csapatok részvéte által biztosittatik stb. (?) Ehez még hozzátehetni , hogy az alpesi hadsereg Napoleon Bonaparte hű vezénylete alatt leend; a keletre küldendő expeditió parancsnokságát Canrobert tábornok veendi át; egy másik tábornok pedig az algíri csapatokat vezetendi keletre, s hogy végre, minden ellenbiztosítások daczára Castellane tábornagy fogja a tartalék hadsereget vezényleni. (Mi ezen egész közleményben, kivéve a belga kabinet simulását a nyugati hatalmakhoz, nem látunk egyebet, mint egy sanguinikus mozgalmárnak ábrándos conjecturáit.) Páris, dec. 18. — A Patrienak írják Konstantinápolyból jan. 2-káról, hogy a díván a török fővárost a szárazföldi részről meg akarja erűsittetni. Mondják, miszerint egy belföldi s idegen szakértő tisztekből álló bizottmány a mielőbb létesítendő erődítések iránt, a helyszínen a szükséges területi tanulmányozást már megkezdette. Nagybritannia, London, jan. 18. — A „Chronicle“-nek táviratozzák Bécsből, dec. 17-kéről: „Odessából érkezett kereskedelmi tudósítások szerint, a feketetengeri kikötők angol és franczia kereskedő hajók előtt valószínűleg nemsokára be fognak záratni.“ A „Herald“ még folyvást szórja a villámokat Gordonoff Aberdeenowits ellen, (mert ily névvel szokta az „Atlas“ hetilap a miniszterelnököt megtisztelni), és ismét visszatér Chambord gróf meghivására Claremontba. Várjon mit mondana Angliahoz , ha Napoleon Lajos, rokonai valamelyikének, p. o. Jeromos Péternek megengedné , az izlandi John Mitchellt a versaillesi palotában fogadni, s ott általa egy republicanus congressust tartatni? Valóban a legitimista praetendensre nézve nem igen hízelgő paralella. A magas uraságok —úgy mond a „Herald,“ — kik Chambord grófot Angliába meglátták, ezen állítást ha igaz nem volna, valamely lapban mindenesetre megcáfolták volna. Miután ez nem történt, föl kell tennünk, hogy „a franczia császári trón elleni bűnös összeesküvés“-sel még koránsem hagytak föl. Ez ad alkalmat a „Herald“-nak arra, hogy előbbi óvástételeit megkettőztetett erélyességgel ismételje. A „Times“ második kiadása a következő telegrafi sürgönyt hozza Bécsből dec. 17-kéről, mely azonban még valósulásra vár: „Egy orosz futár érkezett meg jan. 8-diki tudósításokkal. E szerint az orosz kabinet 7-kén a czárnak feleletet terjesztett volna elő,a flottákbemeneteléről a jelentésre. Mint biztosan hiszik, Oroszország minden, a közbenjáró hatalmaknak előbb feltételesen adott biztosításait visszavonná. A bécsi conferentia jegyzéke tegnap este küldetett Oroszországba. A szerb fejedelem világos kívánságára a Porta ráállott, az új fermánokat közzé nem tenni. A Kalafat és Widdin körüli erődítések 250 legnehezebb kaliberű löveget foglalnak magukban 60,000 emberrel. Synopeda búvárok és munkások mentek. A „Daily News“ ma Mr. Roebuck egy levelét közli azon szerepről, melyet állítólag a parliament megnyitásakor vendett. A sheffieldi követ igen érzékenyen nyilatkozik „politikai visszavonultsága“ háborítása miatt (mi a „Daily News-nak azon kérdésre szolgáltat alkalmat, várjon a követ megbizatását letette volna-e ?) s kinyilatkoztatja : „Én ugyan alább szállhatok önök becsülésében, de csak annyit mondhatok, miszerint nyilvános bizonyságokkal kell bírnia, hogy az ember a parliamentban ily vizsgálatot indítványozzon, mert ilye nemű interpellate tettleg nem volna egyés vádnál. Én semmit sem tudok ez ügyre vonatkozólag, s nem is tudtam , míg a Daily News kezembe nem került, melyből megértem , hogy valaki komoly vádat akar a hg ellen emelni. A Times az egyedüli napilap, melyet rendesen olvasni szoktam, s e lapban ez ügy szóval sincs érintve , stb. . Dublinban azon hir terjedt el, miszerint az ir kath. - cerus utasítást kapott volna Romából, hogy magát a politikai ügyekbe semmi módon se avassa. Egy igen tiszteletre méltó kath. lap, „The Galway Packet“ e hírt nem tartja épen légből kapottnak ; emlékezteti olvasóit, hogy a „Tablet“ ezt már pár hét előtt néhány szóval megemlíté, s miszerint azt hiszik, hogy egy magas állású, épen most Rómában jelenlevő személy, ki, s mint tudva van, a kath. clerusnak politikai ügyekbei avatkozását szerfölött gyűlöli, (talán Wiseman bibori nők) szolgáltatott volna alkalmat ezen rendelet kiadatására. Ez utasítás, mint némelyek tudni akarják, a dublini érsekhez a végből küldetett, hogy az irraelatusokkal is közöltessék. Ha ez megvalósul, akkor az eredmények Irhonra nézve felszámithatlanok lennének , s nemsokára napfényre derülendnek. Az élelmiszerek ára napról napra fölebb megy. — London, jan. 18. — A „Herald“ nemrég közlötte at Orleans hgnőnek Nemourséghez intézett levelét; ez okomány sokkal fontosabb, minthogy a közelebbi tárgyalást meg nem érdemlené. Valódiságáról eddig még senki sem kétségeskedett, de minthogy épen oly időben , tétetett közzé , midőn Angliában minden párt — az egyik inkább, a másik kevésbé őszintén — kénytelen, hogy Napoleon Lajosról a legnagyobb tisztelettel s kimélettel szóljon; ennélfogva nem csodálkozhatni, ha a nemes nő levele a legszigorúbb hajszálhasogatással , bíráltatik. Mióta constatkrozott tényül fogadtatik el, hogy a fusio az orosz czár közbenjárására jött létre, s nevezetesen, mióta a fusionista lapok azon dogmát védelmezik, miszerint Francziaországnak érdekében nem fekszik kezet fogva menni az Oroszország elleni háborúban, Napóleon Lajos eddigi ellenei a csatornán innen szerfelett boszankodnak a szerepen, melyet a nemes szivű franczia nemzetről régi királyfiai feltesznek, szövegeiket egyenesen Frohsdorf és Claremont felé irányozzák. A „Daily News“ a nemes herczegnőt még legkíméletesebben ítéli meg, „mert ő volt egyedül, ki , fölemelő szavát a közönségesség ime tátongó mélysége ellen, melybe rokonai sülyedtek s őt is magokkal akarók rántani; a hűnő, úgy látszik híven megőrzött néhány jó régi fogalmat a német becsületesség- és következetességből; s egyedül ez által volt képes magát a franczia királyi ház megaláztatásától távol tartani, így elmélkedett a nemes nő, — de van még egy másik, ha mindjárt nem tisztán politikai, de fenséges emberi elv, a franczia népnek azon joga t. i. hogy királyát maga választhassa, és Lajos Fülöp valóban a franczia nép akaratábóli király volt, és itt van a szikla, melyen az eszmefonál megszakad. Ha a hgnő a szabad koronaválasztás jogát elismeri, akkor küldje át a párisi grófot a csatornán, hogy a választott császárnak a tuileriákban hódoljon. A herczegnő azonban egyedül Lajos Fülöp megválasztására hivatkozik 1830-ban, hivatkozik a forradalomra és torlaszokra, és ez igen csiklandós álláspont egy uralkodó család személyesítőnéjére nézve, ki más részről, mint maga is bevallja, szentül megőrzi a legitimitás iránti tiszteletet. Az anya sokkal helyesebben érez, mint filozofál; ez az egyedüli mentség , melyet ama levél javára felhozhatni. A „Daily News“ jelenti Berlinből jan. 15-éről, hogy Oroszország azon reményben van, miszerint a dán kabinet Bornholm szigetét Oroszországnak hajlandó leend átengedni. Remélni lehet, úgymond a „Daily News“ miszerint ezen orosz ajánlatok Koppenhágában meghallgattatást nem nyerendnek, nevezetesen azért, mivel e lépést a dán országgyűlés soha de sohasem sanctionálná. — Kevés nap sőt talán óra múlva — úgymond a Globe“ az Oroszországgal! végszakítás Páris és Londonban forma szerint ki lesz jelentve, s a követek visszahívását valószínűleg háborúüzenet követendi. A „Chronicle“ bizton reméli, hogy Ausztria az eldöntő pillanatban határozottan fog fellépni. A „Morning Herald“ írja : „A czár felelete közbenjáró hatalmak legutolsó javaslatára, nézetünk szerint, jan. 30-ka, a parliament megnyitásának napja előtt Londonba meg nem érkezhetik. Ez oly körülmény.