Pesti Napló, 1854. január (5. évfolyam, 1144-1168. szám)
1854-01-03 / 1145. szám
1854- ötödik évi folyam ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidékre postánküldve : Pesten házhozhordva : Évnegyedre 5 fr. — kr. p. Félévre . 8 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a Évnegyedre 4 „ —A számonkinti eladás is ! Egy hónapra 1 fr. 30 kr p. megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közrás a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig a kiadóhivatalhoz intézendő: Cri utcza 8-dik szám. 2 1145 Szerkesztési iroda: Czi utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Hirdetések öt hasábos petit-sora 4 pgő krajczárjával számittatik. A beigtatási s 10 pengő krnyi külön bélyegdij előre lefizetendő a Magánviták öt hasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. — A fölvételi dij szinte mindenkor előre lefizetendő a Kedd, jan. 3-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. PESTI NAPLÓ kiadó hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és inneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában, mindennap reggeli órákban. Előfizetési felhívás. A „Pesti Napló“ jövő évben is jelen alakjában, útöntetű betűkkel szedve, jelenendik meg, és az előfizetési feltételek is az eddigiek maradnak, úgymint: Vidékre postán küldve félévre (januarjuniusi folyamra) 10 frt. — Évnegyedre (január-martiusi folyamra) 5 frt. p. p. Budapesten házhoz küldve félévre: 8 frt. — Évnegyedre: 4 frt. pengőben. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál , és Pesten e lapok kiadóhivatalában, uriutcza 8. sz. 1-ső emeleten az udvarban, és Emich Gusztáv könyvkereskedésében, úri- és kigyóutcza szegletén. — Az előfizetési levelek bérmentve küldendők. Pesti Napló kiadóhivatala. Budapest, január 2. Amit már számtalanszor kimondottunk, azt most ismételjük. Minden jóravaló hazafinak, annálinkább a sajtónak hivatása, fajunkban életrevalóságot, hasznos tevékenységet, miveltségre s gyarapodásra való törekvést költeni. Ez iránynak legtermékenyebb kútfeje s gyálpontja lehet a jól rendezett s munkás „községi élet.“ Mindazon eszközök, melyek egy részről tudomány, ismeretek, s nemzeti miveltség terjesztésére, vagy is fajunk szellemi súlyának szilárdítására, más részről vagyoni gyarapodásunk s külső pallérozottságunk emelésére, vagy is fajunk anyagi súlyának és erejének támogatására szolgálnak, s nemcsak legkisebb áldozattal, de legfoganatosabban is egyesült erővel történhetik. Minden község maga ismeri leginkább saját hiányait, érdekeit, szükségeit, értelmi és financiális képességét. Ennélfogva minden község maga ítélheti meg legjobban teendőinek egymásutánját, s tehetségéhez képest maga indíthatja meg ama cultural reformokat, melyeket ugyan senki nem erőszakol reájok, de a melyeknek elhanyagolása a reformokra, az önképzésre, a haladási versenyre, mint létünk mellőzhetlen feltételére fogékonytalan fajnak okvetlenül megsemmisülését vonja maga után. Azért hozzuk oly gyakran emlékezetébe hazánkfiainak a „községi életet“, s azért sürgetjük azt, vajha azok, kiket a bizalom a községek élére állított, vagy kik közállásuknál fogva a községek ügyeire igazgatólag befolynak, de különösen azok is, kiket a nép egykoron a patriarchális és hűbéri viszonynál fogva uralt, s politikai átalakulásunk következtében ma mint régi jóltevőt, mint idősb testvért tisztel, — s végre mindazok, kiknek a sors értelmi és vagyoni tekintélyt s befolyást adott, — közremunkálnának a végre, hogy községeink, eddigi közönyösségükből feleszmélve, mind jóllét és polgárisodás, mind nemzeti miveltség szempontjából tevékenyebb életre ébredjenek, s a kornak ama számos követeléseit, melyeknek kielégítését egyszersmind fajunk legszentebb érdekei igénylik, s az avatottak sikeres vezérlete alatt egyesített vállvetéssel karolják fel. A községi életnek e számos feladásai közé soroztuk a többi között a községi faiskolák létesítését is a gyümölcs-, sor- és egyéb hasznos fanemek tenyésztésének megkedveltetése és terjesztése végett; s hogy e javaslatunk könnyebb foganatosítására utat mutassunk , figyelmeztettük a községeket dr. Encz Ferencz derék hazánkfia kertésznöveldésére Pesten. A mily nagy súlyt helyezünk korirányu sociális mozgalmakba, s a mily kiváló fontosságot tulajdonítunk oly törekvéseknek, melyek a gyümölcstenyésztés, fasorok, és ültetvények előmozdítása által az ország alaptőkéjének nevelését s vele polgárisodásunk külső jelenségeinek ápolását, különösen az Alföld kopár síkságain s az ország egyéb fátlan vidékein czélozzák, s szintoly meglepő örömmel vettük „Kalocsa város“ érdemes tanácsának hozzánk intézett becses levelét, melyben hazánk számtalan városai közöl első, tudósít bennünket azon igen jeles határozatáról, miszerint a fejtegetett czél elérésére, s az érintett városi közönség számára és költségén dr. Encz kertésziskolájába egy vagy két növendéket küldeni óhajt. E szép hazafius nyilatkozat, üdvös például, s méltó ösztön, és verseny felköltése végett, ime következik: A „Pesti Napló“ t. szerkesztőségének. Kalocsa, dec. 26. Folyó évi julius havában közlött, s dr. Entz kertész-iskoláját tárgyazó czikkei következtében alólírott községi tanács meggyőződött, hogy ez intézet létesítése hazánk közgyarapodásának minő sikeres eszköze leendene. Nehogy azonban másrészről a t. czikkíró azon aggodalma, „miszerint a hanyag gondatlanság és tetterőtlenség régi átka most is rajtunk fekszik“ — valósuljon, — elhatároztuk, hogy az érintett intézetbe egy növendéket fogunk küldeni. Ugyanezért ismerve a t. szerkesztőségnek a közjóllét előmozdítása iránt mindig tanúsított szives készségét, bátrak vagyunk felkérni, szíveskednék ebbeli határozatunkat az illető intézet igazgatóságának tudtul adni, hogy az a lehető legrövidebb idő alatt tudassa velünk, egyéb részleteken kívül: elfogadható-e a növendék még ez iskolai évre , és hogy körülbelül hány évet és hány iskolát végzettnek kell annak lennie ? ÍJ. I. Lehet, hogy két növendék fog küldetni. Lauter József, biró, és a tanács. A válasz holnap következik. SÁRVÍZ-SZABÁLYOZÁS. Sár-Egres, december 30. (Vége.) Isten bocsássa meg azon keserű gúnyt, mely önkénytelenül tolakodik lelkembe, valahányszor azon mániára gondolok, melylyel a nem rég múltban, a napi sajtó részint a külföld fényes instructiója melletti hátramaradásunkat korholta szünet nélkül, részint majd ez, majd amaz olyszerű intézmények nyakra főre leendő létrehozására korbácsolta a közvéleményt, — midőn elgondolom, hogy nagyszerű lánczhidunk, gőzhajózásunk, vaspályáink stb. részint léteznek már, részint újak meg újak terveztetnek mohó divatszerüséggel; — mialatt leggyönyörűbb vizeink rendezetlenül tekeregnek önerőszakolt medreikben, százszorosan több károkat okozván, mint hasznot, több mint fél század óta nem létesült összekötő víz út vagy hajózható csatorna, és a társzekerek számtalanszor sülyednek meg legszorgosabb közlekedési utainkon is. Őrültség volna a maz említettem intézmények roppant hasznait és jótékonyságát csak távolról is tagadni, hogy a vasutak például — kivált az alföld kő és víz nélküli síkságain - - valóban kereskedelmi élettényezők, hanem mindenesetre kívánatos, hogy amazok mellett, sőt azokat megelőzőleg, a közvetlenül szükséges javításokra, ami kiváltképen termesztő országokban első életszükség, a nagy tömegek idestova szállításának czélszerű eszközeire lehetőleg nagy figyelem és erő fordíttassék, szem előtt tartván a gazdálkodási fő elvet, hogy a múlhatlanul szükségesek , azután a hasznos, végre a kellem- és kérelmet fokozatosan szereztessenek meg, vagy legalább az utóbbiak az elsők rovására arány nélkül ne szaporíttassanak. Igen könnyű szerencsésebb viszonyaik között már századok óta fejlett közgazdászati országokban , mindazon nagyszerű — társadalmi fényt és kérelmet eszközlő — intézményekre felesleges milliókat költeni , melyeknek megfontolás és illő arány nélküli létesítése más fejletlenebb országokat nyerészkedő tőzsérek stb. martalékává tehetné , megfordítva pedig, mint a jól fejlett élet-műszerben elvégre maga a túlszaporodott életerő önkényt indít virágzásra, gyümölcsözésre, szerelem és tenyészetre az életnek legkisebb kára,csonkítása nélkül, míg ezeknek erőszakolt siettetése, egyszersmind annak rongálása , úgy a jól ügyesen szerelt gazdaságból is elvégre magától ered a biztos jóllét, mely önkényt ellenállhatlanul vezérel a csinosság, kellem és kérelem eszméinek létesítésére. — S kétségtelenül ez a birodalom élén álló férfiaknak alapeszméje, meggyőződése. Azért szorítkozott a kormány a birodalmi vasutak építésében egyelőre csupán a fővonalakra, s fordítja, kivált az e részben nagyon elmaradt Magyarországban, legfőbb gondjait az országutak s vízi közlekedések helyreállítására. Az e végre országszerte szervezett útépítési hivatalokat máris mindenfelé élénk munkásságban látjuk, a Ferencz-csatorna kijavítására elrendeltetett, s a Duna szabályozására komoly készületek létettek. Újra meg újra kalapvetve üdvözöljük tehát a magas kormányt, valahányszor intézkedéseivel a szerényebb, de valóban közérdekű munkálódás körében találkozunk, melyek a mezei gazdászat, az ipar és kereskedés gyarapulásának legelső élet-kivánalmai, és ez országszerte visszavonultan ösztönükben forrongó, emésztődő munkás erőknek méltó hasznos pályatere. És még néhány szót. — Ha mondjuk is „Cicero pro domo sua“ hadd ítéljenek az emberek — mint szokás — saját kedélyhangulatjok szerint a látszat, Isten pedig igaz szigorúságával a szivnek titkos dobbanásai után. A magyar, a milyen kevés hajlammal bir, elvont bölcselkedés és száraz elméleti tudományokban búvárkodáshoz, épen oly talpraesett józan ítélő tehetséget és kiviteli erélyességet tanusít a gyakorlati cselekvés mezején. Ezért — a kor szükségeinek kívánalma szerint — sohasem hiányzottak a gyakorlati élet és tett emberei hazánkban, kiket józan felfogás, erély és a tudomány s tapasztalat elvszerű alkalmazására nézve, a világ kitűnő férfiaival párhuzamba tenni nem pirulhatnánk. De a magyar büszke vagy álszerény, nem képes tehetségeit árulni, és ha nem kerestetik, mellőztetik, visszavonulva, egyszerű kérelmében elemésztődni, vagy félszeg irányban eltobzódni hagyja az egészséges erőt, mely czélirányosan fordíttatva, nagyokat leendett képes teremteni. Ezért mig egyfelől nagy elismerésseltartozunk a magas kormánynak, midőn a tapasztalatban és cselekvésben őszült hazafias érdemet szerény visszavonultságában felkeresvén, annak az évtizedek szemmel látott útmutatása nyomán meggyőződéssé emelkedett tudományára bízza azon nagy víz-szabályozási munkálatok vezetését, melyek — minden szakértők közös véleménye szerint — a tudományos készültség mellett, mindenek felett a helyzeti viszonyok és rejtett körülmények alapos ismeretét feltételezik *), másfelől legyen szabad reménylenünk, hogy újabb időkben a mérnöki pályára oly nagy számmal készült honi tehetségek alkalmazása által, ezeknek a tudományos gyakorlat terén tekintélyesekké képződhetésére pályát nyitván, egyszersmind azon minden nemesebb kebelben fellángoló nagy szenvedélyt — mely azt hazája s embertársai érdekében önfeláldozó cselekvésekre ragadja — üdvös irányban munkálódni ösztönzendi. — A szakértők, honfitársak és elöljárók elismerése hatalmasabban ösztönöz nemesen erélyes tettekre, mint anyagi díj; s a munkás ember életének becsülete és dicsősége azon büszke öntudat, hogy gyermekei is olvasni fognak munkásságának emlékeiről. És midőn a múlt évtizedekben aránylag tízszeres nehézségekkel küzdések között létrehozott vízművek, s az emberiség javára meghódított, most már a szorgalom anyai emlőjén kiesülni kezdő nagy térségek felett, a nagy nádor szellemét jótetteinek örök dicsőségében ragyogni látjuk: szives kegyelettel kell egyszersmind emlékeznünk a jeles vízmester. Beszédesünkről, kinek önzéstelen honszeretete, ernyedetlen buzgalma, és kielégíthetetlen becsületvágya okvetlenül szükséges tényezők valának, hogy a nemzet figyelme azon műtételekre felrázatván, ezer mostoha viszonyok daczára, a részakarók és irigyek gúnyjainak közepette, a szent czél kivitele hajótörést ne szenvedjen. A szegszárdi és más vidéki borok érdekében. Szegszárd, dec. 30-án. A szegszárdi vörösbor mind tartós és gyönyörű színére, mind kellemes izére, mind zamatjára, mind pedig egészséges voltára nézve nemcsak széles Magyarországon, hanem külföldön is ismeretes. Azonban fájdalommal lehet tapasztalni,hogy ezen annyi jeles tulajdonságokkal biró valódi nemes borral a legalábbvaló csalások történnek, melyek nemcsak az azokat termesztő szőlőgazdáknak okoznak kárt, hanem magának a bornak is csökkentik jó hirét. Nem említjük, hogy a borkupeczek legjelesebb szegszárdi borainknak a kóját 4—6 forintjával fizetvén, azokat külföldön bordeauxi és burgundi borok gyanánt árulják el. Örvendünk, hogy szegszárdi borainknak oly nagy hasonlatosságuk van az említett jeles borokhoz, hogy azok gyanánt árultathatnak, nem is irigyeljük a borkereskedőktől a nyereséget, csakhogy ők is méltányosak lennének irányunkban s jeles borainkat illő áron fizetnék. Sokkal boszantóbbak ennél azon visszaélések , melyek vörös boraink kezelésében mind a vevők, mind pedig az eladók részéről történnek, a midőn a borkupeczek mindenféle vidéki vagy nem a legkitűnőbb hegyrészekben termett alábbvaló tulajdonú borokat megvásárolnak, azokat megfestik , s ez által nemcsak a jobb bort termesztő gazdákat arra kényszeritik, hogy boraikat a könnyebb eladhatás véget megfessék, hanem az igazi szegszárdi nemes borok becsét is csökkentik a közönségnek holmi mesterkélt s egészségnek ártalmas vegyizéket árulnak. Hála azonban a szegszárdi cs. k. közigazgatási főbírói hivatal üdvös és erélyes intézkedéseinek, melyek által az ilyetén és a megye főorvosa által is egészségi tekintetben roszült hamisításoknak vége vettetvén, a legkívánatosabb siker háruland nemcsak a szegszárdi, hanem a több hazánkszerte ismeretes vörös bortermesztő köségekre is. A borok hamisítása és festése eddigelő többnyire a fái- és földi bodza csere, valamint a fagyalbogyók — baccaegustri vulgaris — által történt. Ezeknek elkobzása tehát főbíróilag megrendeltetett, s ezt fogja alkalmasint a speculánsok által használni szokott más nemű festékek kikutatása és letartóztattatva is követni. A megyei főorvosi hivatal egészségügyi évi jelentésében , mint tudjuk, fensőbb helyre is szintén említés tétetvén ezen visszaélésekről, remélni lehet, hogy a magas minisztérium e tárgyra vonatkozólag nemcsak kereskedelmi, hanem egészségügyi szempontból is, az egész birodalmat érdeklő legüdvösebb intézkedéseket teendi. Addig is gondja lesz a városi elöljáróságnak nemcsak hazai lapjaink, hanem a bécsi, graezi és trieszti hírlapok utján is figyelmeztetni a közönséget a dolog miként állásáról, melylyel nemcsak jeles vörösboraink jó hirének, hanem a nagy közönség érdekének is tartozunk **). A török határszélről, dec. 28. Három nap óta ismét fagy állt be, a hóval vegyest járó esőzéseknek az elmúlt nyolcz nap alatt nehezíteniük kelle a hadműködéseket, s így ma azon várt tudósítás helyett, hogy komoly összecsapásra került a **) A szekszárdi hegyeken számos intelligens bortermesz *) Múlt évben az építészeti miniszteri biztos úr, a Kapos- és nádor-csatornás társulatok felügyelő mérnökét Haláp Gáspár urat saját házánál látogatta meg, felszólítván őt a Sárköz vízmentesítése végett tervkészítésre , utóbb pedig véleményadásra az összes munkálati folyamat rendezése iránt. dolog, csak további részleteket hallunk azon előkészületekről, melyek arra tétettek. Fischbach tábornok hadosztálya elhagyta Krajovát s Kalafát felé nyomult. Az orosz elősereg hat mérföldnyire közeledett e helyhez. A törökök azalatt egy szmnleges mozdulatot tettek, mintha a jobb Dunapartra vissza akarnának húzódni, valószínűleg azért, hogy az oroszokat elhamarkodott támadásra csábítsák. E terv ugyan tökéletesen meghiúsult, mert az orosz hadsereg oly erővel nyomul a Duna felé, mely szakértők véleménye szerint a törököket bizonyosan a Duna jobb partjára gyorsan viszszakelni kényszerítendő. Kis-Oláhország dunai vidékein Kalafáttól egész Czernetzig parasztokból fegyveres guerilla bandák alakultak, melyek több bojárok jószágain kegyetlenül garázdálkodtak. Krajovában legalább az ez iránti jelentést hozzák fel akul arra nézve, hogy egy pár zászlóalj , kozákoktól kísérve, a Krajovától jobbra eső útán Czernetz felé elindult. Bukarestből semmi jelentős hir nem érkezett. Az élelmiszerek drágaságától tartottak, a marhahúsokkája (2yt font) 45 parába (10 pkr) került, míg azelőtt 24 para már szokatlanul nagy ár volt. Biztos hírek a csatatérről ott teljesen hiányoztak , bizalmas körökben azonban annál inkább volt beszélgetés tárgya Budberg orosz és. teljhatalmazott biztos fellépése, melyet hasonlatba hoznak Duhamel tábornok fellépésével és bánásmódjával, ki mind 1842-ben Ghika fejedelem bukásakor, együtt Shekib effendi török biztossal, mind később 1848. sept. hótól kezdve egész 1851-ig mint orosz cs. meghatalmazott működött. Mindenki megváltja, hogy az összehasonlítás a mostani császári biztos javára üt ki (Lapszemle ) Az angol és franczia lapok hasábjait vezérczikkek töltik Palmerston lord ki- és visszalépésének okairól. A Times makacsul ragaszkodik előbbi állításához, hogy a belügyminiszter csupán és egyedül a parliamenti reform-kérdés miatt adta be és az e részben tett engedmények után vette vissza lemondását. „Annyira nem áll — úgymond a City-lap — hogy lord Palmerston a kabinet külügyi politikája miatt mondott volna le, miszerint nem kétkedhetünk, hogy e perecben épen a külviszonyok tartják őt vissza állomásán. Ő nagy mestere a diplomatikai tárgyalásoknak ; ő ezeket rendkívüli politikai tapasztalás, temérdek találékonyság s veleszületett erélylyel kezeli. Ő a koronát nemcsak a kabinetben adott tanácsaival, hanem parliament ékesszólása s népszerűségével is szolgálja, ezekhez járulván ama bizalom is, melyet benne a nemzet helyez. De hát ezen erő és hatalom ő felsége kormánya ellen forduljon-e azon pillanatban,midőn arra legnagyobb szükség van ? s ezen ország épen azon pillanatban áruljon-e el benső meghasonlást, midőn becsületét és hatalmát háború koczkáira teszi. Mindenek felett szükség, hogy a kisszerű viszályok, személyes indokok és magánérdekek a haza főérdekei emelésének áldozatul hozassanak. — Lord Patmerstonnak visszatérése a kabinetbe — végzi a Times — nem a kabinet egy részének a másik fölötti diadala, sem pedig engedmények árán jön az megvásárolva, hanem a közszellemnek részletes viszály fölötti győzelme az, s új biztosítéka a jelen kormány állandóságának, mely kormány az ország legfőbb érdekeinek képviselője.“ A Morning Post — Palmerston egyenes közlönye ellenben — határozottan kijelenti, hogy a lord csak akkor vette vissza lemondását, midőn a keleti ügyben követett politikájának érvénye elismerve s elfogadva jön. „Most már, írja a M. Post Palmerston maradását jelentve , rövid időn várhatjuk a hírt, hogy az egyesült hajóhadak a Feketetengerre kiindultak, s hogy végre ama téren állunk, melyen az ügy kezdetétől fogva kellett volna állanunk. A minisztererisisnek vége van, s a keletre nézve követett előbbi ingatag politikát szilárd szellemű váltotta fel.“ A Journal des Débats dec. 28-ai száma Londonból Párisba érkezett levelek után közli, hogy az angol kabinet, Palmerston lord visszatértével a következő két pontban állapodott meg: először, hogy a reformbill kérdése ideiglenesen elnapolandó; másodszor, hogy lord Redcliffe és Dundas admirál az angol hajóhadnak a Feketetengerre haladék nélküli küldésére utasíttassanak. Másrészt, végzi e lap, a franczia és angol kormány között e kérdésben , s arra nézve is meg lön állapítva az egyetértés, hogy keleti politikájuk jövőre tényleges közbenjárási jellemet öltsön.“ Az Ost. D. Post, január 1-jei számának főczikkében, a keleti állapotokat fejtegetve, többek közt imigy szól: Törökországban, mondják, az alkudozásokra hajlam megvan, s ki kételkednék benne? A dolog lényege a föltételek. Azultán azon gyakran ismételt válasza, miszerint csak akkor kíván alkudozni, ha a dunai birtokból az ellenfél kihúzta sergeit, bennünk ugyan kevés scrupulust szül; ha a nyugati hatalmak azt sürgetve követelni fogják, akkor a Porta mellőzendi ezen föltételt. Hanem amitől el nem fog állni, az a görög egyház védnökségi viszonya lesz. És mi itt ismét egészen a kezdetnél vagyunk. — Mi fog azon esetben történni — és ez könnyen előrelátható — ha azultán azt mondja: énfelségi jogaim fentartása mellett minden keresztény alattvalóimat, bármely vallásfelekezethez fő urak gazdálkodnak s igen helyeseljük, hogy ők ily rendszabályokat idéztek elő, miszerint okszerűen kezelt jeles boraik a nyerészkedők, tudatlanok és tétlenek kuruzsolásai s hamisításai miatt hírben és értékben ne szenvedjenek. Vajha ily üdvös intézkedések léteznének más hasonló károsításoknak kitett nemesi bort termő hegyeken is. Szerk.