Pesti Napló, 1854. május (5. évfolyam, 1243-1267. szám)

1854-05-06 / 1247. szám

minden emberben (miként az eredeti bűn) bizonyos men­nyiség görcs létezik s hogy azt elébb vagy utóbb a delej és villany hatalmával ki kell kergetni (mint a bűnt a ráolvasással), naponkint több hitelre talál. Akadhatnak végre a vizgyógynak is buzgó hívei s a helyt hogy rész­vétünkkel tágabb kört nyitnánk a már fenálló és eddig is évenként több ezer kisdedet gyógyító kórodának, megoszt­juk erőnket.­­ Az alagút építése annyira haladt, hogy az oldal­falak és boltozat építését elkezdheték. Az eddig e válla­latnál tapasztalt erély, hisszük, e nagyszerű művet a meg­határozott idő előtt viendi befejezéséhez. — Barsból szomorú híreket vettünk. A Garay­­árvák részére Léván rendezett tánczvigalom a rendezők hibás eljárása miatt sem a czélnak méltósag , sem a jogos várakozásnak meg nem felelt s e 15 pftos részvényekre alapított mulatság e­redménye felől­­sem a részvényesek magán után, sem a közönség a la­pok által nem értesíttetett.A második szomorú hír az, hogy a Léva utczáinak kivilágítására adott tánczvigalom rende­zői ennek eredményéről, többszöri felszólítás után sem akarnak számolni. A harmadik szomorú hír, hogy Ga­­ram-Szőllös és Koszmár leégett; ámabban 200 ház közöl csak 6 ház maradt meg, imebben 130 ház hamvadt el. — A bálrendezők iránt legyen ezentúl is figyelemmel t. értesítőnk. — Lesniewska Louiza kisasszony holnap a Lloyd­­teremben több szegény család ji­vára nagy hangversenyt rendezend. A nemes czél és azon körülmény, hogy a jeles hangversenyadó művésznő mellett e zenélyben Téli Ró­zák, a­ Stéger, Erkel, Füredy, Jekelfalusy, Dopler Károly és Ferencz, és Haber urak fognak részt venni , s úgy hisszük, elég vonzó erő­vel bizand a jótékony érzelmű közönségre. Az érdekes programaiból csak azt említjük meg, hogy Lesniewszka k. a. Normából (Téli Rózával) és Donizetti ,,Vértanúk“ czimfi operából (Jekelfalusyval) egy párdalt éneklend. — Figyelmeztetjük fővárosi t. olvasóinkat Stéger ur mai fellépésére, ki Lammermoori Luciában a nemzeti színházi nyugpénz-intézet javára lépend fel. Ma tehát kettős ok vonja a magyar színészet barátait a színházba s hisszük, hogy mindenki sietni fog részvétének, jóakaratának jeleit adni. Vidék, Nógrád megye, ápril 24. Hontmegyében ke­belezett Szokolya helységben (hg Eszterházy birtoka) i. e. 10 órakor a pusztító tűz kiütött, nagy szél fújt, s en­nek következtében, —az úgy is szorosan egymáshoz épí­tett házakat nehéz lévén menteni — a jó nagy falunak 2/3-ad része porrá s hamuvá lett. Ezen romboló elem martalékává lett 95 szám vagy ud­var, egy egy udvarban volt 2­4 elkülönözött lakház is, ezek száma mintegy 140-re rúg , ezeken kívül számtalan gazdasági épület, sok marha f­eleség, a földalatti vermek, melyekben az élet tartatik, beégett, továbbá beégett az ispáni lak, a kath. iskola, a lakosok többnyire protestánsok lévén, kath. egyház nincs, csak harangláb,a mi szintén el­hamvadt, a harangok elolvadtak. Emberélet öt esett áldo­zatul , 16-an pedig súlyos betegek; biztosítva csak a her­­czeg épületei voltak ; egyik birtokos­a... ur Váczon rég. 9 órakor biztosította házát, s tízkor már égett; a kár ki­­számithatlan, a reggel még jó birtokosok, délben már kol­dusok lettek. Másnap D. Jenő lakosai­­— az elöljárók jó példája után — kenyeret, szénát s más egyéb szükségese­ket adtak a porrá égettek segítségére. A tűz támadását két­­féleképen adják elő ; némelyek azt állítják, hogy a pajtá­ban gyermekek gyufával játszottak s ezek okozták volna a kigyuladást, mások pedig azt erősitik, hogy egy asszony pampuskát sütött, s épen ekkor jöttek a férfiak őt leönteni, husvét hétfője lévén , az asszony félre ugortában feldönté a zsírt, mi meggyűlvén, a fentebbi nyo­mort idézte elő. Valahányszor ily szerencsétlenséget látok, hallok, vagy olvasok, mindannyiszor eszembe jutnak a már hazánkban is életbe lépett üdvös „p­hil­an­t­ro­p“ intézetek, melyek mindnyájanak, de különösen — a hazánkban sőt egyes helységekben is gyakori — tűzveszélyek ellen biztosító intézetek jótékonyságát kétségbe vonni nem lehet. De saj­nos­­ hazánk alsó osztálya nem bir ezen intézetekkel meg­barátkozni, neki a szokolyai eseményhez hasonló meg­győző okok kellenek, s vajmi sokszor ezek is hatásnél­küliek. — Ezen szerencsétlenség után a d.­jenői elöljá­rókkal együtt lévén, mindenkép igyekeztem őket a községi javak biztosítására birni, biztatásaimra egyik-egy, másik más ellenészrevételt tett, törvénybiró uram pedig így vé­lekedett : „h­i­s­z­e­n én már 50 éve hogy esze­met tudom és csak kétszer volt tűz, ak­kor is csak egy egy ház égett le, így hát ha Isten úgy akarja, még más 50 eszten­deig sem lesz tűz, addig pedig mi úgy­sem élün­k“. — beszéltem ezután még többet, és végre elhatároztatott, hogy e tárgy felett majd „gondol­kozni“ fognak. KÖZIntézetek- Nemzeti színház. Május 4-kén Aranyvári Emíliák. a. a párisi theatre lyrique első tánczosnéjának első fellépteül „Az apaátok,“ ballet Luigitől, zenéje Doppler Ferencztől. Mint vendég még Schreiter úr lépett fel. Arany­vári k. a. egyike a legkedvesebb színpadi alakoknak. Tekintete bájos a nélkül, hogy tetszelgő lenne; mozdulata nemes, táncza tisztán mű­vészi, menten mindattól, mi érzéket ingerel, s mi a hatás­nak más feltételeit ismeri, mint a művészi szép. Tánczá­­nak egyik főjellegét képezi azon biztosság is, melylyel legnehezebb pirouetteit, legmerészebb sejtéseit viszi vég­hez ; könnyen, biztosan emelkedik a szép termet a kicsi lábakon , mintha ezek nem is éreznék e súlyt. A komoly­­ kettősben nagy művészetet fejtett ki , s a jellemtánczokban gráczia és komoly méltóság tűnt fel. E táncz művészi szép, mint a silphyd táncza, ki a vilü­k őrült tánczát szereti, ki a bacchanti fesztelen, kihívót, ingerlőt e táncz fölé emeli, az hidegnek fogja tán azt találni s nem találja fel abban azon erélyt, azon gyulasztó tán­­czot, mihez újabb időben a nagy közönség szokott. De a művésznőnek csak egy eszköze lehet a mivel tud hatni, és ez a művészet. Aranyvári k. a. a művészet avatottja. A zajos tapsok, a többszörös kihívás eléggé tanusítá, hogy ily eszközzel is hathat a művésznő. Schreiter úr eléggé ügyes s lesz R. k. a. több ízben adá ügyességének jelét. A tánczokat a „Szép Molnárnő“ czimü jeles vígjáték előzte meg, melyben Szerdahelyi Kálmán úr, vidéki színész, mint vendég lépett fel. Ezen tehetséges fiatal művészről már első fellépte alkalmával méltánylással emlékeztünk meg; most, a molnárlegény szerepében, újabban meggyő­zött bennünket arról, hogy szép jövője van a színészeti pá­lyán. A szép molnárnő Bulyovszkiné szerepeinek egyik legkitűnőbbje, s a művésznő ma is találkozott a közönség elismerésével. — Ma szombaton, a nemz. színházi nyugpénz-intézet javára: LAMMERMOORI LUCIA. Opera 3 felv. Telegraf­ tudósítások. Pár­is, máj. 3. — A „Moniteur“ közli a legújabb bécsi jegyzőkönyvet, s némely, az angol-franczia és ausztria-porosz véd és dacz-szövetségre vonatkozó el­méleteit következő észrevétellel kiséri: „A berlini szer­ződés követte a jegyzőkönyvet (postérieur au protocolle) miből kiviláglik, hogy ezen szerződés hasonló czélra törekszik, s a londonival egyenlő alapokon nyugszik.“ Páris, máj. 4. — A mai „Moniteur“ egy császári rendeletet közöl, mely 80,000 embert, a törvényhozó test által megszavazott 140,000 ujjonczilletményből fegyverre szólít. Továbbá ugyanezen lap tudni akarja, miszerint Oroszország 700,000 francot küldött volna segélyül Görögországba. London, máj. 3. — Estve. A pénzügyminiszter épen most jelenti, miszerint 983/4 % ajánlatokat el­fogad az új kölcsönre, miből azonban eddig csak egy kis rész vétetett. 1232 1—3 Balaton­füredi fürdő és savó-intézet. (Fürdőszak megnyitása május 15-én). Alig van fürdőhely , melyre a természet oly soknemű kincset halmozott, mint Füred; hol az erőteljes savanyuviz oly, több mértföldnyi hosszúságú, kies tó partján buzog fel , me­lyet természeti szépségre nézve csak kevés halad felül. A füredi források, melyek köztudomásra egyszersmind szelíden áldozó és nagy mérték­ben erősítő hatásúak, főleg hasznosak mindazon bajban, hol az életerőnek gyengesége, a sza­bályos életműködések sülyedt állapota a különböző nedvek pangásával , s dugulásokkal van­­párosulva.­­ Csaknem biztos hatással használtatnak tehát a gyomor és a­­ részek mű­ködéseinek rendetlenségeiben (mint : felböfögések, zaha, (Sodbrennen), gyomorgörcs , puffadt­­ság, rendetlen székelések sat.) m­áj-­ é­s du­g­ulá­s­o­k- és daganatokban, és ugyan különösen s majdnem egyedül azon alakzatokban, melyek váltóláz után támadnak , miből ma­gyar hazánknak oly tetemes rész jutott, s mik itt gyorsabban és biztosabban gyógyulnak, mint bármely más gyógyforrás által; továbbá r­osztkórban (Hypochondriában) aranyér­ben, vese és hugyhólyagnyálkásságában, húgyföveny- és kövek által okozott bántalmakban , sápkórban, havi folyás rendetlenségeiben, fehér folyásban, a női testnek gyakori gyermekágy, szoptatás, s erőtlenítő vérvesztések általi kimerülésében, végre a hyste­ria minden fajában. Ha ezen erőteljes savanyuvíz itala már magában is nagyon üdítő ; gyógyereje még sok­kal inkább emelkedik, s növekedik a festői vidék és ős víz által szellemet és testet egyaránt erősítő Balaton hullámaibani fürdés egy azon időbeni alkalmazása által. Azon betegek számára, kiknek, a szabadbani hideg tófürdők nem ajánlatosak , az izle­­­tesen ellátott uj fürdőházban meleg tóviz adatik tiszta fürdőkádakban, s ugyanott melegített érczes vízfürdők is szolgálatra állanak. Hogy minden óhajtásnak elég legyen téve, czélszerüen elrendezett gőzfürdő , s a tóbeli fürdőknél zuhanykészületek állanak a fürdővendégek rendelkezésére. Ha a füredi savóintézetről utoljára szólunk, ezt azért tesszük, hogy a közfigyelmet kü­lönösen erre irányozzuk. — Több ezer anyajuh tejéből, melyek a dús hegyi legelőkön a leg­­fűszeresebb növényekkel táplálkoznak, oly savó készül, mely tisztaságára, könnyen emészt­hetőségére, s táperejére nézve a legkitűnőbbekkel mérkőzhetik. — A nagy mennyiség , mely­ben ott a savó készül, lehetségessé teszi, hogy azt ritka olcsóságu áron adhassuk, minélfogva az terhesebb költség nélkül, részint fürdőkre, részint italra, és ugyan tisztán, vagy ásványvi­zekkel vegyítve, használtathatik. Tisztaságra, szigorú rendre, pontos és előzékeny szolgálatra ételek és kényelmes laká­sok lehetőleg olcsó árára a legnagyobb gond van fordítva. Minthogy a füredi ásványvíz elküldve is jó hatással lehet, gondoskodva van, hogy üvegek és palaczkok gyorsan, czélszerü gépek segélyével, töltessenek meg s dugaszoltassanak be, mellyek üvege Füreden folytonosan 8. p. krért kapható. A szobák ára 36. krtól, 2. sz. 30. krig terjed.­Szobák megrendelései É é­s­y fürdő- fel­ügyelő úrhoz bérmentes levelek útján intézendők.­Az utazók, kik vasúton vagy gőzhajón kényelmesen juthatnak el Pestre, a Tigris foga­dóban naponkint induló csinos gyorskocsikat találnak Füredre. A fürdői igazgatóság, melynek első füzete május 15-kén, s legfőbebb pesti novemberi vásárig egészen megjelenik. Tárgyai e népszerű vállalatnak oktató és mulattató elbeszélések , történeti rajzok s ér­tekezések a mezőgazdaság és természettudományok köréből. „ Feladatul tűzték kiadók általában a közhasznú ismeretek terjesztését oly alakban , mely mindenkire egyiránt vonzó, s oly modorban, mely mindenkinek egyiránt érthető. E tekintetben leszünk népszerűek. Nem hisszük, hogy a nép számára külön irodalmat kelljen föltalálni. Legjobb modor, a mit mindenki megért. A mi szép, semmit sem veszt becséből , ha egyetemivé , népszerűvé igyekszünk tenni. Részünkről nem az együgyüségben keressük az egyszerűséget, s a népié­t nem a póriásban. Különös gonddal lesznek kiadók a nép gazdasági érdekeire, főleg a kis gazdaság... czélszerű rendezésére stb. S e rovatra nézve megnyertük a ,,Gazdasági lapok“ tapasz­talt szerkesztőinek folytonos , szíves közremunkálását. Elbeszéléseket következő munkatársainktól közlünk : Báró Eötvös József, Erdélyi János , Gyulai Pál, Jókai Mór. Költeményeket már Arany, Gyulai és Vörösmarty ígért. E fölött kezeink közt van Petőfinek több, még kiadatlan becses dala. A közhasznú ismeretek terjesztésében Érkövy és T­ör­ö­k János stb. fognak velünk közremunkálni. Rendes munkatársunk lesz Brassai S. is, az egykori „Vasárnapi újság“ szerkesztője. Az egész mű 24 ívre megy. Megjelenik 4 éves füzetekben. Előfizetési ár az egész 6 füzetre csak e­gy ft p., postán küldve 1 ft 30 kr. p. Az előfizetési iveket f. é. Május 1. napjáig beküldetni kérjük, a „MAGYAR NÉP­­KÖNYVE“ kiadó hivatalába, uriutcza 8. sz. Vállalatunk folytatása azon részvéttől függ, melylyel a magyar nép fogadja. Minden 10 előfizetés után egy tiszt. példánnyal szolgálunk. Szerkesztők Csengery Antal és Kiadó Kemény Zsigm­ond. Számvald Gyula. `IC2ir.' Mai számhoz van csatolva Előfizetési felhívás „Müller Gyula 1855-re szóló Nagy Naptárára.“ MAGÁN HIRDETÉSEK. Előfizetési felhívás „a magyar NÉP KÖNYVE“ czimü munkára. A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN uri-utcza 8. M. a. I Figyelmeztetés a pará­­di fürdőkre. A parádi fürdőkre öszvegyülni szokott ven­dégsereg évről évre növekedése ingerül szol­gált a birtokos uradalomnak nemcsak uj épü­letek emelése által — mint a timsé fürdőnél — hanem czélszerű változások, és bővítések által a Cseviczénél is a lakszobák nevezetes szaporításáról, s azoknak kényelmet szolgál­tató berendezéséről illelleg gondoskodni. Friss és tiszta savé szerzésére ez idén is éber figyelem leend fordiva. — A mi a midőn a t.­ez.közönségnek tudtul adatik, egyszersmind megemlitetik, hogy szobák előleges rendelése végett a timsófürdőbe készülő urodalmi ispán Sirk Károly — a Cseviczénél pedig Virágh Ist. bérlőhöz forduljon Gyöngyösön keresztül küldendő, és előpénzzel ellátott levelek által. A legújabb fürdői leírás „Parádi gyógyvizek“ Czime alatt kapható Müller Gyula könyvke­­resekedésében. 1232 1 1 gr^*1854-ik évi töltésiig ásványvizek? nagymenyiségben már megérkeztek Ebenführer M. „2 matrózhoz­ czimzett kereskedésében. 1234 1 —3 Pesten ar­utczában. 1209 b 2—10 Jégverés elleni biztosi­tásokat ez évben is elfogad a „Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egye­sület,“ és az e tárgybani jelentések létethet­nek az igazgatóság irodájában Pesten (nagyhid­­utcza Weiszház 12. sz. 2. emelet), vagy pe­dig az egyesület illető,vidék nagy­nökéin él. Pola, máj. 3. — „Mount Washington“ amerikai három­árboczos (kapitánya Darris William) 2150 bál pamuttal Scoglio Levanonál Promontore mellett hajótörést szenvedett. A legénység meg mentetett. A hajó erősen ül a sziklán. Legújabb posta: Brüssel, máj. 1. — Itt arról beszélnek, hogy P­o­­roszországnak a nyugati hatalmak poli­tikájához­ csatlakozása várható. — Az „Emancipation“ ugyanis bizonyosnak állítja, miszerint egy igen magasállású személy Parisból itt átutazott, s igen körülményes utasításokkal, melyek az angol kabi­net által jóváhagyattak, Berlinbe ment. Páris, máj. 1. A „Patrie“ írja, miszerint azon ha­jós kapitány, ki a levantei ausztriai hajóosztályt ve­zényli, Bécsből parancsot kapott, hogy három hadiha­jóval a Pyraeusba menjen, segélyt nyújtandó az angol­­franczia hajóosztályoknak Görögország belső rendjének helyreállításában.­­ Ezen tudósítást az „Indépen­­dance beige“ következő igen érdekes észrevétekkel toldja meg : „Bécsből vett biztos tudósítások alap­ján hinnünk kell, hogy az ausztriai kabinet teljes meg­egyezését adá azon iránynak, melyet Franczia­ és An­golország követtek Görögország irányában , s hogy Ausztria csakugyan elhatározta magát néhány hadihajót küldeni azon ország partjaira, de csak a végett, hogy a két nyugati hatalom előterjesztéseit erkölcsileg — habár nem is tettleges részvéttel — támogassa. Az ausztriai kabinet, tökéletesen helyeselve a nyugati hatalmak el­járását, figyelmezteté ezeket, hogy három oknál fogva nem csatlakozhatik hozzájuk tettlegesen: 1) mert ő nincs, mint Angol- és Francziaország, háborúban Orosz­országgal , s így nem vádolhatja magát, mint a nyugati hatalmak tehetnék, azzal, hogy az ellenség segédjévé leszen; 2) mert O­ttokirály a bajor ház ivadéka s ezen ház iránt Ausztriának természetes okoknál fogva tekin­tettel kell lennie; 3) végre, mert Ausztria nem tartozik Görögország védhatalmai közé s ennélfogva nincs joga ennek irányában úgy fellépni, mint Franczia- és An­golország.“ Ha a hadiké­születek, mik folyamatban vannak vagy megkezdettek, egyedül a keletet illetik, akkor ott a há­ború nagy mértékben fog folytattatni. És kit illethet­nének még ? Bár egy bizonytalan hír ismét a Rajna melletti táborról beszél, de mi végre szolgálna mind­ez, miután a német hatalmak oly kielégítő állást fog­laltak el? London, ápril 25. A „Times“nak táviratilag je­lentik Bécsből, hogy Meyendorff báró hivatalos je­lentést tett az ausztriai kormánynak Kis-Oláhország kiürítéséről. Legújabb a csatatérről. Szilisztria vára egyelőre az összes orosz hadműködések czélpontja, Schilder tbk Kalarasban van s három mozsárütegnek felállítását rendelte meg Szilisztria ellen s 28-án tizen­két óráig tartó heves tüzelést kezdett , de ered­mény nélkül. Az oroszok 150 ágyút és mozsara­­kat 17 ütegben állítottak fel Szilisztriánál. A törö­kök 14 ütegből feleltek. Két szigetet Szilisztria körül az oroszok megszálltak, a jobb parti uton fekvő redou­­tot a törökök még tartják, a többi erőműveket már oda­hagyták. Azonban O­m­e­r pasa azon biztosítást üzente Stambulba , hogy 6—8 hétig e vár okvetlen tartani fogja magát, addig pedig fog módot találni az ostrom alól felszabadutni. — A többi pontokon a dunai átkelés végett felállított orosz csapatok mindennap várják a parancsot ennek létesítésére. Oltenitza és Gyurgyevóba naponként nagy élelmi készletek, csapaterősitések indíttatnak. Minden más közlekedés Bukarest és e pon­tok közt néhány nap óta megszűnt; az utak katonák­­lövegek és podgyászkocsikkal leptek. A közbeneső fa­­j­­uk parasztjainak meghagyatott, hogy lakhelyeiket szükség esetén hagyják oda. Ennek ellenében írják Belgrádból, a 28-ról, hogy Sumlából jövő levelek szer­t m­e­r pasa készül az oroszokkal legközele egy nagy csatát vívni, még pedig még a s­véd seregek megérkezte előtt. A Dobrudzsát csi­pán e végett hagyatta volna el elszánt védősél nélkül; mint eszélyes vezér nem akarta magát pl. csapatoktól megfosztani, melyek a döntő pillanatban neki a győzelmet megszerezhetik. — S valóban, ha megemlékezünk, hogy Omer pasa egy proclama­­tióban szive örömének mondá, hahogy az oroszok a jobb partra átjöendnek , hol majd el fog tudni velük bánni, hajlandók vagyunk e tudósításban kifejezett szándéknak hitelt adni, sőt ha a már la­punk élén olvasható május 3-diki magántávirati sürgöny­nek, mely Vidinben s nem Omer pasa főha­diszállásáról kelt, tudósítása valósul,úgy Omer pasa már­is beváltotta szavát s a Dobrudzsa az oroszok boldogító jelenlététől fel van szabadítva. Be­l­grád, april 29. Az itteni ausztriai és porosz consulokhoz ma reggel sürgöny érkezett , mely szerint Csernavoda mellett a törökök és oroszok közt nagy­szerű csata küzdetett, melyben 120 ezer ember állott egymással szemközt. Az oroszok tönkre vezettek, s oly hathatósan üldöztettek, hogy töménytelen számú halot­tat és sebesültet hagytak a csatatéren. A hir azonnal Bécsbe táviratoztatott. (E hir mai távirati sürgönyün­ket ismét összevág.) pl. Üzlettudósitások. Pest, máj. 4. — Gab­n­a . A le­hetőségig pontos összeírás szerint a mai piaczon, minden gabnanemből mintegy 200,000 pozs.­m. rendelkezhető ára van. Ezen mennyiségből Búza: többnyire tiszai mintegy 55,000; Kenyérnek való : 13,000; Zab : 16.000; Kuko­­ricza : 56,000; Árpa : többnyire könnyű áru 40,000, és Köles mintegy 20,000 pozs.­m. E készletek magokban véve nem jelentéktelenek ugyan, tekintve a mostani év­szakot, melyben máskor nagyobb mennyiségű gabnakészlet szokott megjelenni összes kirakó helyeinken, igen csekély s a kukoriczát kivéve szaporodása nem is igen várható. A borszesz iránt néhány nap óta jobb hangulat mutat­kozik, minek oka főleg abban fekszik, hogy a felső vár­megyék nem vehetvén Slézia-és Gallicziából készleteket, hol a borszesz ára 48-49 kra rúgott, kénytelenek szükség­leteiket innen fedezni; igy vásároltatott meg az említett vidékek számára 200 akő 41 kron, 100 akó pedig 42% kron, fokat számítva hordó nélkül. Gyapjú: Eladatott 20 m. bőrgyapju 94—95 ft. 25 m. timár-gyapju 81—82 f. Repczeolaj : 313/4 f. m. Gabonaár: pengő pénzben. W.es z p r e Itl 111 e gy e (Leányfalu) máj. 1. Búza : 6 , 24 — 48 kr. Rozs: 5 f. 24 kr. Kukoricza : 3 f. 36 kr. Árpa : 3 f. Zab : 2 f. — 2 f. 48 kr. ;B­o­rg­o­n­y­a : 1 f. 36 kr. Beszterczebánya máj. 1. — Búza: 6 f. 24 kr.; — Kétszeres: 5 frt. 24 kr.; — Rozs: 4 f. 48 kr.; Árpa: 4 f. 12 kr.; Zab : 2 f. kr.; Kuko­ricza: 4 f. 18 kr. pozs. m. Bécsi börze május 5 fét (Távirati közlés.) Pénz Statuskötelezvény 51................................ 867/4­ Bankrészvény darabja...............................1199 Augsburg............................................... 1363/4 Bécs, május 5. Arany: 40­2 Ezüst: 36%­­Danavszállás (Május 5-kén) 6', 8', 9'' 0 fölött. Felelős szerkesztő: TÖRÖK JÁNOS.

Next