Pesti Napló, 1854. június (5. évfolyam, 1268-1290. szám)

1854-06-04 / 1271. szám

— Nemzeti színház. Jun. 2-dikán először: Három óra egy helyett. Vígjáték 4 felvonásban. Benedix „Ein Lustspiel“ czímű vígjátéka után magyar színre szabadon alkalmazta Fáncsy Lajos. — Mon­dottuk volt, hogy általában véve inkább szítunk az angol és német színműhez, mint a francziához, és így helyesel­nünk kell, hogy az igazgatóság egyszer megint német új darabot is juttatott magyar színpadra a sok franczia után. Csak arra nézve lehetne tán kifogásunk, hogy ez új darab színrehozatalát nem vásári időben kellett volna eszközölni, mert a­mennyi néző ez estre összegyűlt, vásár idején kí­vül is összegyűlt volna, s a vidékieket nem annyira isme­retlen új darabok, mint ismeretes, jó hírre kapottak vonz­zák a színházba. Meséje a darabnak ennek czímében van kifejezve. Halmi nősülni akar, de a­kit valóban szeret, azt nem meri megkérni; megkér tehát egy másik leányt, s miután ezzel nem mindjárt tud boldogulni, egy fiatal özvegyhez is fordul hasonló megkéréssel. Félreértések következtében mind a két nő hozzá ígérkezik; akkor megtudja Halmi, hogy azon leány, kit ő szeret, őt is szereti viszont, ezzel is eljegyzi magát , s most három órája van. Ezek közöl ketten — szerencsére — más-más férfit szeretnek, s a ki­­bonyolódás mindnyájuk megelégedésére történik. Emelik a cselekvény érdekét : egy öreg úr, ki mindig a házasság ellen szónokol és cselekszik, utoljára pedig maga is kény­telen megházasodni; aztán egy bárgyú inas, ki együgyü­­ségében a legbiztosabb utat tudja követni, hogy szintén nősülhessen, s így naivságában finomul ironizálja a mivel­­tebb osztályok teketóriáiból eredő zavarokat. Az igaz, két elég hosszadalmas felvonáson kell keresztül küzködnünk, hogy aztán a két utóbbi felvonásnak valóban komikai hely­zeteiben — melyek, mi legjobb, a felléptetett személyek jelleméből folynak — gyönyörködhessünk, de legalább jellemalakokat találunk a színműben, s ez most, mert rit­kaság , nagy érdem is. A darab nagyon tetszett, s e tetszést a tökéletesen sikerült előadásnak is kell tulajdonítanunk. Szigeti (Halmi) a pedánsos karnagy szerepében remekelt. Szentpétery volt a házassággyű­­lölő öreg úr, s egyik jelenete után háromszor hivatott. Komlóssy Ida (Veronka) kis szerepet játszott, s a harma­dik felvonás második változatában puszta mimikájá­val oly nagy hatást eszközölt, hogy a közönség őt há­romszor egymásután zajosan előtapsoló; első megjelené­sekor is őt üdvözlő a közönség zajos tapsokkal s éljen­zésekkel. S e taps nem a claqueurök műve volt, hanem a művészi játék elragadó hatása a karzat s a földszin , a pá­holy és erkély közönségére. A taps nem szorítkozott egy kis pontra, hová megül az obligát lelkesedés , hanem az a színház minden pontján egy iránt támadott. Latkócziné a fiatal özvegy szerepében , mint mindig gyö­nyörűen játszott. Egyébiránt a többiek , is , Bulyovszkiné (Agnes), Feleki (Fenyvesi), László (Alkonyi), Miskolczi Julia (Konyáriné) s Szerdahelyi (Kolop , inas) , jelesen tölték be helyüket, s előadás végével mindnyájan kihi­vattak. * A magyar politikai sajtónak oly sokoldalú a feladása, hogy számos rovatai egyenlő gond mellett is csak össze­vontan tölthetők ki. Állandóan azon törekszik a szerkesz­tőség, hogy a lap minden rendű olvasói az emberiség sorsát szabályozó világeseményeken kívül a nemzet anyagi és szellemi életének is minden mozzanatait tudják és ismerjék. Terünk korlátoltsága daczára a magyar nemzeti színházat Pesten állandó rovat tárgyául választottuk, mert benne a nemzeti miveltség, irodalom, ízlés és nemesedés egyik focusát tekintjük , s mint lelkes elődök egyik leg­korszerűbb s legjótékonyabb alapítványát tiszteljük. Az, ki ez intézetet csak távolból szemléli, s a benne remeklő művészek és művésznők fényes során végig pillant, hi nem érezhet egyebet ama büszke öntudatnál, hogy a ma­gyar Tháliának papjai és papnői vannak, kik európai szín­vonalon állanak s minden más nemzet szinművészi tehet­hozatul­­ ségeivel bátran mérkőznek. Kik az európai legelső színpa­dokat látták, erről meg vannak győződve. A sajtó embereinél ellenben, kik ez intézet beléletébe bepillantanak, s kiket erkölcsi hivatásuk ellenőrködésre kö­telez, gyakran megkeserítik e kellemes érzést majd az in­­tendatura botlásai és az anyagi helyzet látható silányulása, majd a műrendezés hibái s azon cselszövények , mik egy részről a szerződtetéseknél, más részről a művezetésben s szereposztásoknál az ügynek nagy kárára elkövettetni szok­tak. Kétségtelenül nem lehet kellemes dolog e visszaélések tömkelegébe bele­nyúlni, mert a miatt sok önző, hatalmas­kodó , s a kegymosolyok után epedő és vágyakodó co­­teriák által támogatott tarka elemekkel s egyéniségekkel kell megküzdeni, s a megsértett hiúság és követelés kér­­lelhetlen boszuját idézvén fel maga ellen , mely ha a ma­gánélet ármányos útján győzni nem képes, rágalmainak s önmagasztalásainak eszközéül a sajtót sem átalja válasz­tani, ha erre egyéb­­ért nem nyerhetne is, mint a „ma­gánhirdetések“ pénzen vásárolt rovatát, így történt lapjainkkal is e napokban. Megemlítettünk több hibás szereposztásokat, visszautasítottunk több hely­telen bírálatot, s kimutattuk a lovagiatlanságot, melylyel a telhetetlen dicsvágy a versenytárs művészi érdemeinek el­­áztatásával akarta határait ragyogóbbakká tenni. — Az igaz szó elnémitására egyéb mód nem létezvén, a boszu­­lihegő atyafiak a B. H. hirdetései közt öntötték ki tisztátalan epéjüket, s „Többen“ aláírással, (mi alatt ket­tőt is, például egy boszos páracskát, vagy egy pár élősdi udvaron ezőt is érthet az ember,) szemtelen kifakadás intéz­­tetik e lapok szerkesztője ellen. Sem az utcza-suhanczokat tanúsító sárdobálás, sem a nevetséges c­érzások és személyeskedések nem érdemlik meg, hogy miattuk téntát és időt fogyaszszunk. E haszon­talan gunyiratra csupán azon okból reflectálunk, hogy ezennel kimondjuk, miszerint 1­ör mi a nemzeti színház tagjai közül senkivel semmi összeköttetésben nem va­gyunk, s ha egyes egyéniségek nemesi tulajdonai iránt örömest jelentjük is ki bensőbb tiszteletünket, azért a művészi érték és érdemek latolásában bennünket sem rokon­, sem ellenszenvek soha nem vezéreltek, s ennél­fogva m­or a szerkesztőnek nincs szüksége referenseinek nézeteit erőszakolni, (odtrogrozott magasztalások, ócsárlá­­sok, és rágalmak nem a mi táborunkban szoktak gyártatni), s ha kizáró felelősségénél fogva a szerkesztő akár színházi, akár irodalmi kérdéseknél referense véleményét saját né­zetével cserélné is fel, ezt soha az igazság rovására nem tenné , s ezt a „Többen“ - e­k azért sem állíthatják, mert a P. N. szerkesztőségének tagjai nem aljasodnak jám­­bor ellenfeleink hí­rhordóikká. — Azt pedig 3-or, hogy a szerkesztő, (midőn s­aj­á­t p­é­n­z­é­n vásár­lott helyét a fájdalom többnyire üres zártszékeken a felvonások közben ismerősei kedvéért változtatja), bármelyik színi egyéniség ellen járna haranguk­ozni, csak azon nyegle him­­pellérek foghatják rá, kik éretlen egyoldalúságból minden babért és figyelmet egy kedvenczre akarván halmozni. — Komlóssy Ida kisasszony művészi koszorúját Dezdemona remekül adott szerepében földszinti demonstratiókkal s il­letlen röhögéseikkel devalválni sikertelen igyekeztek. Nemzeti színpadunkra nézve mi minden jeles tehetség­nek örvendünk, mindegyik érdemeit elismerjük, és szeren­csét kívánunk a nemzeti műveltség ügyének,hogy oly jeles egyéniségekről rendelkezhetik. Elférnek ők mindannyian egymás mellett. Bulyovszkyné asszonyság is kétségtelenül egyik nagybecsű tagja a drámának, — de sem belértéké­­ből, sem dicsőülési teréből nem vonunk le semmit, ha mel­lette a szinházi közönség köztiszteletét, s a művészet ba­béreit a legmagasb fokban kiérdemelt Latkócziné, Jókayné és Komlóssy Ida jeles játékaikat is értékük s kötelességünk szerint méltányoljuk, s minden illegális törekvést megfed­­dünk, mely az egyiket a másik lovagiatlan lealázásával emelni törekszik. — S miért is nem férhetnének ők meg együtt s egymás mellett, midőn mindegyiknek untig elég tér marad a legtulságosb dicsvágyat is kielégíthetni? Azon elfogult emberek, azon kisszerű csatlósok, kik akár divatos érzelgésből, akár puszta coteriai s egyéb érdekből, a művészi felsőbbség kizárólagosságát erőszakolják, a sze­repek egyedáruságát elősegítik, s a nyilvánosság előtt B. és K. I. személyében két előkelő művésznőt úgy állítanak egymással szemközt, hogy közülök egyik a másiknak áldo­zatul essék, s az ellenkezőjét idézik elő annak, a­mit el­érni szeretnének. Mert azon kívül, hogy a pártoskodások, cselszövények és túlzó bálványozások az öntudatokban megsértett egyéniségek közt háborúságot s egyenetlenséget támasztva, az intézet (öszpontosított haladást igénylő) szellemi erejét csorbítják, s egyszersmind az okosabb barátokra méltó derék művésznő, B. a. iránt ellenszenvet ébresztenek a méltányos érzületű közönségben, mely a be­csületes művészi versenyt szereti ugyan, de a tapsok és valódi érdemek monopóliumának nem barátja, s coteriák ármányainak a színház egy jeles tagját sem engedi át­B. asszonyság is elmondhatja : „óvj meg Isten bará­timtól !“ Mi részünkről, valamint eddig, úgy ezentúl is, őszinte méltánylattal elismerendjük B. asszonyságnak művészi ta­lentumait, s a geniusához illő szerepekben jeles játékát,— de egyszersmind oktalan barátinak mind azon kísérleteit meg fogjuk hiúsítani, melyeknek czélja lehetne, hódolataik s bálványozásuk tárgyát akár a feddhetetlen jellemű s ma­gas fejlettségű Komlóssy Ida, akár más koszorús művésznő ócsárlásával vagy mellőzésével érvényesíteni. Nincs okunk attól tartani, hogy ellenfeleink akár anyagi, akár erkölcsi vesztegetéssel vádolhassanak; s bármint tessék is az ellenséges tábor gyakorlott kémei a szerkesztő lépteit, sőt a színházban szemejárását és borgnettét is, s soha nem fogják az itt nyilvánított nézeteknek egyéb ru­góit felfedezni,mint az igazságon s méltányosságon alapuló meggyőződést. De nem fogják egyszersmind a kérdéses ma­gán­hirdetési denunciátióban olvasható nyilatkozathoz ha­sonló mosdatlan szájú betyáros észrevételeikkel a szerkesz­tőt korlátozni, oda nézni, a hová neki tetszik, s a­hol figyel­me a közönség köztiszteletével találkozik, oly nemes eré­nyek és tulajdonok elismerésében, melyek a művészi ba­bérra kétszeres bájt és fényt árasztanak. Ily erkölcsi súlyt meg nem ingat sem gyülölség, sem rész akarat, s minden gyáva ellenséges kísérlet nevetsé­gességgel bűnhődik, mert a jónak, nemesnek, igaznak leg­­hatalmasb vértje a nagy közönségnek megvesztegethetlen ítélete, s a méltatlanul üldözött iránti meleg rokonszenv. Mi a „Többenn ek politikai vagdalózását illeti, könnyű ráismerni a coulisse-ákra, melyek mögül ez árulkodó han­gok erednek. Ezek sütik a gúnyirat forrására, az írók jel­lemére a valódi, s irigylésre nem méltó ismertető bélyeget- A .P. N.* szerkesztője soha sem fog szájhősök, s rajongók táborának eszköze lenni; de oly vádra sem ad okot soha, hogy hazájának s nemzetének a trón és közbirodalom igé­nyeivel összeolvadt érdekeit azon hatáskörben valaha el­hanyagolta volna, melyet neki ifjúsága óta a Gondviselés jóságából felsőbb akarat s bizalom időnkint nyi­tottak. Kötelesség­érzetét s hivatását néhány szenvedélyes ud­­varoncz kedvéért még csak egy kis színpadi bók kérdésében sem fogja feláldozni. Amicus Plato, amicus Aristoteles, sed magis am­ica veritas. A második hadjáratot, melylyel a fenérintett coulissák mögül inspirált „Többen“-eket és pajtásaikat több ismerő­seink előtt fenyegetőzni hallottuk, fegyverkészen várjuk. Telegraf! tudósítások. Turin, máj. 31. A senatus jóváhagyta a Lago mag­­giorén hajózandó gőzösök építése iránt kötött szerződ­­vényt. Gén­ia, máj. 31. Az itt veszteglő spanyol hajóhad­Legifjabb posta: Bécs, jun. 2. Arany: 41 %. Éz-sát: 353/4. SVlalfia Kzflrfcesz,t­fi • ■ JÍROK JÁNO« Az utasszállitó­­gőzösök menetei. (Közbenjövő változások különösen tudatni fognak.) a) A Dunán: BÉCSBŐL LINZBE és onnan vissza naponként 7 órakor reggel. BÉCSBŐL PESTRE : naponként 6 órakor reggel. PESTRŐL BÉCSBE: naponként 12 órakor délben. PESTRŐL ZIMONYRA : Eszéket és Titelt megérintve, úgy le­ mint felfelé , naponként, és pedig szerdán reggeli 7 órakor , más napokon pedig reggeli 6 órakor. PESTRŐL ORSOVÁRA: Zimonynál átrakodva, szerdán reggeli 7 órakor és szombaton reg­geli 6 órakor. ZIMONYBÓL PESTRE: május 3-tól kezdve, naponként 4 órakor reggel. ZIMONYBÓL ORSOVÁRA: szombaton és csütörtökön este. ORSOVÁRÓL PESTRE : Zimonynál átrakodva , kedden és szombaton reggel. b) A Tiszán : SZEGEDRŐL ZIMONYRA: vasárnap és szerdán reggel. SZEGEDRŐL SZOLNOKRA: kedden és szombaton a zimonyi gőzös megérkezte után. SZOLNOKRÓL SZEGEDRE: vasárnap és csütörtökön a pesti reg. vasútvonal megérkezte után. SZOLNOKRÓL TOKAJRA és SÁROSPATAKRA : hétfőn és pénteken a pesti reggeli vasút­vonal megérkezte után. SZOLNOKRÓL NÁMÉNYBA: hétfőn és pénteken a pesti reg. vasútvonal megérkezte után. TOKAJBÓL NÁMÉNYBA: vasárnap és szerdán reg. a szolnoki gőzös megérkezte után. TOKAJBÓL SZOLNOKRA: szerdán és szombaton reggeli 3 órakor. NÁMÉNYBÓL TOKAJBA és SZOLNOKRA: kedden és pénteken napviradatkor. SÁROSPATAKRÓL TOKAJBA és SZOLNOKRA: kedden és pénteken délutáni 3 órakor. ZIMONYBÓL SZEGEDRE: hétfőn és pénteken reggel. c) A Száván : ZIMONYBÓL SISSEKRE : hétfőn és csütörtökön 12 órakor délben. SISSEKRŐL ZIMONYRA : kedden és pén­teken reggel. A gőzösök megérkezése Pesten . BÉCSBŐL: naponként este. ZIMONYBÓL : május 4-től kezdve, naponkint este. ORSOVÁRÓL: hétfőn és csütörtökön este. PEST, april 27-én 1854. 2* Az első cs. k. szab- Dunagözhajózási társaság magyarországi központi figyvivősége. gözhajózási H 1 R D.E T É S.­­ál Alulirt középponti ügyvivőségnek van szerencséje tisztelettel köztudomásul adni, misze­­rint Sóza személy- mint az áruszállítások a következő állomásokra Turnu-Seve­­rin, Kalafat, Radujevatz és Vidinbe ismét fölvétetnek. Az utas­szállító gőzösök a nevezett állomásokra indulnak Pestről minden szerdán szombaton — Pest, május 10-én 1854. 1288 .) 2* A dana gözhajózási­ társaság magyarországi központi ügyvivősége, és f­eljelent az 1-só füzet s folyvást előfizethetni „a magyar NÉP KÖNYVE“ czimü munkára. Tárgyai e népszerű vállalatnak oktató és mulattató elbeszélések , történeti rajzok s ér­tekezések a mezőgazdaság és természettudományok köréből. Feladatul tűzték kiadók általában a közhasznú ismeretek terjesztését oly alakban , mely mindenkire egyiránt vonzó, s oly modorban, mely mindenkinek egyiránt érthető. E tekintetben leszünk népszerűek. Nem hisszük, hogy a nép számára külön irodalmat kelljen föltalálni. Legjobb modor, a­mit mindenki megért. A­mi szép, semmit sem veszt becséből , ha egyetemivé , népszerűvé igyekszünk tenni. Részünkről nem az együgyűségben keressük az egyszerűséget, s a népiest nem a póriásban. Különös gonddal lesznek kiadók a nép gazdasági érdekeire, főleg a kis gazdaságéi, czélszerű rendezésére stb. S e rovatra nézve megnyertük a „Gazdasági lapok“ tapasz­talt szerkesztőinek folytonos , szíves közremunkálását. Költeményeket P­e­t­ő­f­i és Aranytól közlünk. E fölött örömmel tudatjuk, hogy Vörösmarty műveivel is minél gyakrabban találkoznak olvasóink. Dolgozótársaink közt említettük továbbá : Erdélyi János, Jókai Mór, P­o­m­p­é­r­y, Érkövy és Török János barátainkat. Mióta e fölhívásunk megjelent, még több kitűnő egyéniség is csatlakozott hozzánk. Legjelesebb növénytudósunk, Dr. Kovács Gyula a fű­­nemüek életét fogja ismertetni népszerű előadással, különös tekintettel a gabnanemüekre s a réti füvekre , melyek gazdaságunkban nagyobb fontossággal bírnak. J­a­n­c­s­ó József pedig, ki az állattannal évek óta nagy sikerrel foglalkozik, azon állatok ismertetését ígérte meg, melyek a gazdára nézve hasznosak. Az egész mű 24 ívre megy. Megjelentik 4­ íves füzetekben. Az első füzet megjelenése május 15-kére volt hirdetve. A párnapi késedelemért kárpótlásul az ígért 4 ívet megtoldottuk. A kiállítása minden eddigi népe­s vállalatnál díszesebb. Előfizetési ár mind a hat füzetre , helyben csak egy ft.p., postán küldve 1 ft. 30 kr. pp. Minden 10 előfizetés után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Előfizetéseket folyvást elfogadunk ily czim­ alatt : A magyar nép könyve kiadó hivatalának. Pesten, úri utcza. 8. sz. Minden 10 előfizetés után egy tiszt, példánnyal szolgálunk. Szerkesztők Csengery Antal és Kiadó Kemény Z­s­i­g­m­o­n­d. Számvald Gyula. Megjelent s­EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében (úri- és kigyó­utcza sarkán) valamint minden hiteles könyvárusnál kapható . A VADÁSZOK KÖNYVE HIEDVEK után SZALBEK GYÖRGY 8-rét fényes kiadás, ára 2 f. 30 kr. VILÁG FOLYÁSA. BESZÉLYEK irta BÉRCZY KÁROLY. 3 kötet fűzve ára 3 fr. pp. 1294 Lampel Róbert könyvkereskedésében Pesten (a városház­téren) épen most jelent meg és Aradon B­et­te­­­h­e­­­m testvérek, Báján Schöll Debre­­czenben Telegdi, Esztergomban Stumpf, Szegeden Rába és Burger Veszprémben Krausz könyvkereskedőknél valamint, min­den hiteles könyvárosnál kapható . Község bírája, vagy : eljárások törvénykezési ki­küldöttségekben,és okiratok elem­zése; irta Györök György Somogy me­gyei hit. ügyvéd ; 6 éves munka , ára csino­san fűzve 40 kr. (Ezen öszvegnek bérmentesen leendő beküldése folytán én is bérmentesen fogom bármely tetsző czim alatt ezt megkül­deni). Ezen munkácska magában foglalja mindazt mi a községek és helységek birái­­nak szükséges lehet. A minden előfordulha­tó esetekre készített kimerítő mintázatok és okiratok fölöslegessé tesznek minde­­n ezt tárgyazó terjedelmes!) mun­kákat, feltalálhatók lévén benne tüstént bár­mely eljárásban megkivántató felvilágosítások és utasítások. 1279 f­ő 1 Lovak árverése. Mélt. gróf Hunyady József gazdaság-igaz­gatói hivatala közhírül adja, hogy f. é. július 1-én reggeli 9 órakor Nyitra megyéhez tar­tozó Ürmény mezővárosában, Tomnócz vasúti állomástól egy óra távolságra 50 darab mé­nesbeli lovak, úgymint: anyakanczák, idei 1. 2. 3. és 4 csikók , mellyek közt több angol telivér származásúak , a legtöbbet ígérőnek kész fizetés mellett eladatni fognak. Ürmény, Május 29-kén 1854. 1290 225 Haszonbérlet Pest Solt megyében kebelezett Máriaházi pusztában 2400 holdból s a Solti határban 633 holdból álló tagositott birtok, hozzá tar­tozó lak és gazdasági épületekkel együtt, jö­vő Sz. Györgytől kezdve egészben vagy rész­letekben haszonbérbe kiadandó. Bővebb értesítést ad Solton ő excellentiája gróf Nemes János úr — mint tulajdonos , — vagy Solti gazdatisztje Fodor József úr, s Pesten ügyvédje Gerenday Ambrus úr (sebes­­tény tér Havasház). 1293 1—3 osztály parancsot kapott, az Antillás archipelagusba útját megkezdeni, hogy a cubai part egy történhető újabb invasio ellen megvédethessék. Morv­a­o­rs­z­á­g helytartójának távirati sürgö­nyei a belügyminiszter ő excjához Bécsben: „Brünn, jun. 2. Ő cs. kir. Felségeik tegnap a szinházi dísze­lőadás után az ünnepélyesen kivilágított városon keresztül a várba visszatértek, az utczákon és tereken sűrűen özönlő néptömeg örömének és szeretetének általános és legélénkebb üdvözléseitől kí­sértetve. — Ma reggel 8 órakor Ő cs. k. Apóst. Felsé­­g­e az itteni helyőrséget a gyakorlótéren manoelví­roz­­tatá, s a császárné ő Felsége hintóban jelen volt a díszszemlén. Ezután Ő cs. k. Apóst. Felsége megláto­gató az obroviczi katonakóvodát, a katonaneveldét, a bün­tető- és dologházat, mialatt a Császárné Ő Felsége mint fővédasszony , a nemes hölgyek neveldéjét, azt­tán az Orsolya-nénéket , a szürke apáczák szegény leányneveldéjét , a szegények házát , a kisdedovodát (Zeil elővárosban) s gyermekkorodát szerencsésítő lá­togatásával. Ő Felségeik 12 órakor együtt meglátoga­tók Bauer Tódor és Foxhler Bódog urak gyárait, 1 órakor pedig az ipartárlatot, melyet különös, az előbb kelő jelen­volt iparosokat örvendeztető figyelemmel méltóztattak szemügyre venni. Ma délután a császári királyi Felségeik a ligetben rendezett népünnepélyen leirhatlan és szűnni nem akaró örömriadással fogad­tattak. Esti 9 órakor nagy karének s fáklyás menet volt. Ö Felségeik utazása holnap reggeli 9 órára van határoz­va. Még előbb 7 órakor egy tartaléki zászlóalj fog kivo­­­nulni. Pária, máj. 30. Baraguay d’Hilliers tábornok Pa­risba érkezett és a császárnál tüstént fogadtatásban ré­szesült. Legújabb a csatatérről: Sumla máj. 29. Zófia 10,000 embernyi helyőrséget kap ki 3­0lákor­­szágból s a legnagyobbszerű mérvekben erősittetik. Belgradzsiknál egy török figyelő hadtest állittatik fel, hogy szükség esetén Szerbia ellen használtathassák. S­z­i­l­i­s­z­t­r­i­áról táviratozzák Párisba, hogy az oro­szoknak négy támadása visszavezetett s hosszá teszik. Máj. 26. e vár még mindig ellentállott s Omer pasa s­e­g­í­t­s­é­g­re érkezett. A Párisba Marseillen át keletről érkezett tudósí­tások megerősítik St. Arnaud, lord Raglan, s a török hadügyminiszter Riza pasának elutazását A fran­czia tábornagy a „Bertholset­“en , lord Raglan a „Caradoc ””on. Riza pasa a „Cheek Pow“ gőzfregáton ment el Várnába, az elutazás napja m. h. 18. volt. Gyanít­ják, hogy Dundas és Hamelin admirálok is Várnába fognának érkezni, ott a nagy haditanácsban résztveen­­dők. A tanácskozások befejezése után lord Raglan s St. Arnaud ismét Stambulba térnek vissza, de Riza pasa szemleutat tesz egész Rumélián keresztül. A Feketetengerről jelentik, hogy az ösz­­szes orosz erősségek az abehasiai és cserkesz partokon Lyons admirál flotta­osztálya által szétromboltattak. Azok most többnyire a cserkeszek és abehasiaiak kezében vannak. Szebas­ztopolt a védflotta majdnem na­ponként nyugtalanítja, s az erőműveket már­is keményen elővette. Komoly táma­dás e tengeri vár ellen azonban csak egyidejű támadás által a szárazról eszközölhető. Igazítás. A tegnapi színházi c­z­i­k­k­b­e­n­­ alul­ról 7-ik sor : a gyakori kijelentéseket helyett, annak azon gyakori kijelentéseiben.

Next