Pesti Napló, 1854. június (5. évfolyam, 1268-1290. szám)
1854-06-25 / 1287. szám
s hálát érezni az értelmiség közvetítői iránt. S becsületére válik a magyar közönségnek, hogy e szempontra fel tudott emelkedni. Sok felől érkeznek tudósítások azon lelkes készületekről, mik a végre tételnek, hogy bálok, hangversenyek, szavalatok és színjátékok eszközlése útján a jótékony czélu alaptőke mielőbb bő kamatozásig gyarapittathassák. Igen helyes ötlet a többi közt a fürdői évszakot ily jótékony közmulatságokra használni, mint ez a pöstyényi fürdőben szándékoltatik. Vajha az hazai fürdőink mindegyikében viszhangra találna! — A magyar írók segélypénztára javára Győrött rendezett hangverseny tiszta jövedelme 167 párt, a rendező választmány által azon kijelentés mellett küldetett hozzánk, hogy ez öszveg „nem leend az utolsó küldemény Győr lakosaitól.“ Örömmel s hálával fogadjuk e kijelentést, mely egy oly szellemnek tanúbizonysága, miben az irodalom s az emberiség ügye mindig erős támaszt találhat fel. Jól esik tudnunk, hogy az iparos Győr még mindig fészke a lelkességnek, hogy e város nemcsak szép nőket nevel, hanem hogy e magyar nők szive jó és nerves. — A jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesületnél biztosított f. évi jun. 16-ig 681 fél ... . 770,670 pártnyi értéket jun. 16-tól 23-ig 98 „ .... 202,020 „ „ összesen 779 ,, biztosított 972,690 ,, „ E kimutatáshoz azon szomorú hirt csatoljuk, miként f. hó 17 -én a somlói hegyvidék iszonyú szélvész és jégvihar által dulatott fel. A felső-iszkászi és nagy-szőllősi határok szőlőtermése részint egészen elvezetett, részint pedig annyira megsértetett, hogy a gerezdek lehullásától lehet tartani. Hisszük, hogy e vidékek értelmes lakosai annak idejében biztosíttaták terméseiket, vagy ha nem, miként az ily csapások után okulni fognak. Hány szőlőtermő vidéke van hazánknak, hol a biztositó egyleteket a szegény szőlőgazda nevéről is alig ismeri. De ismeri az ily egyleteket a lelkész, a birtokos, a vagyonosabb szomszéd, kinek kezén megfordul az újságlap; ha az ily előjáró, ha az ily szomszéd elmulasztja a népet figyelmeztetni az ily egyletekre, mint a múltkor is mondtuk, kötelességet mulaszt el, nem felel meg hivatásának. Melyik vidék nincs kitéve ily csapásnak, a szépen fakadó szőlőtermés, a hullámzó vetés nincs-e minden nyári napon kitéve az ég jégzivatarának, és egy percz alatt nem veszhet el több hónap fáradtsága ? És még elölrül sem kezdhetjük a munkát, az ég beszüretelt, az ég learatott és sokszor a jövő vetésnek magjára sem telik a szűk erszényből. Miért nem biztosítjuk termésünk, vetésünk, mikor Magyarországban és Erdélyben biztosító egyletek visszatérítik a jég által okozott kárt ? Istenem, mennyi falu fog még elhamvadni, mennyi határt fog még elverni a jég, míg saját kárán okulni fog a magyar ! — Maltitz, a „Pfeffer-Körner“ geniális szerzője Berlint egy költeményben megénekelvén, minden verstag refrainjéül felkiáltott : „Aber dein Land, dein Land !“ Ha Maritz Pestet énekli vala meg, hányszor kellett volna felkiáltania : „de ez a por, ez a por!11 Mert alig van a continensen Debreczent kivéve, porosabb város mint Pest, míg London felett örökös füst jelleg gomolyog, addig Pest felett poroszlopok emelkednek, messziről tudatva az utazóval, hogy itt áll a főváros. Több port alig hint a sors, tulajdonkép a szél az ember szeme közé, mint a pesti szél, alig nyel több port valaki, mint a magyar főváros lakosa. A homeopaták ugyan azzal vigasztalhatnak bennünket,hogy e por nem egyéb mint kovasav (Kieselsäure), mi or vosságul nyeletik el a hasonszenv-gyógytárból, de mi mégis károsnak tartjuk a tüdőre, szemre ez örökös kovasavtengert. Ha Pest utczáinak e porburokja csak a Rákos és a földunasor meg nem kötött homokjától származnék, akkor nem szólanánk felőle , mert e homokot nem a hatóság hordatá a Rákosra és a dunapartra, ha bár eddig, valljuk be az igazság érdekében, meg lehetett volna kötni e futóhomokot, ha a várost körülültetjük akáczfa erdőkkel, ha a főutak végére nemcsak vámfát ültetünk, ha a feldunasort vagy kiköröztetjük, vagy beültetjük. De miután a nagy pornak más reservoirja, más forrása is van, mint a híres Rákos és a bagdadi, medinai virányokra emlékeztető földunasor . Szólanunk kell felőle, hogy a t. hatóságot figyelmeztethessük , miként e por nagy része még két forrásból veszi eredetét: az egyik a lerombolt épületek omladék-halmazai, másik az összesepert utczaporhalmocskák. Az épületek Pesten lerontatnak, a falomladék, a mészpor, vakolat stb. az utcza egy részét elfoglalja, hónapokig hever ott, mint hevert hónapokig a gránátos és újvilág utcza sarkán épült új ház építtetésekor, s elhordatása egy kés szekérrel csak akkor kezdetik meg, midőn felét már elhordta a szél. Ez ugyan a háztulajdonos részéről az oeconomia elvei szerint történik, de a hatóságnak ezt nem kellene megengedni. Az összesepert utczapor nem rakatik tüstént szekérre s a szél játékának hagyatik napokon keresztül. Aztán ne legyen Pesten por. Kösintézet- Nemzeti szinház. Junius 23-dikán: Három szin. Eredeti vígjáték négy felvonásban. Irta Kovács Pál. — Mégis csak több néző jelent meg, mint a franczia Mariannák, vagy német Vallomásokra. Pedig majdnem egy éve már, hogy Kovács Pálnak fenczimzett igen mulattató darabja színpadra került, mégis csak most jutunk ismét annak láthatásához, minekutána már a franczia és német selejtet a rendezők maguk is megsokalták. Mi a „Három színről“ elmondok véleményünket annak első adatása után; távol vagyunk tőle, hogy végkép tökéletes drámának tarthassuk, de bizonyára jobb az sok idegennél. A játékban különösen szorosabban a jellemrajzoló szerepek vivői, úgymint Tóth (Porhanyó orvos), Szigeti (Osvár birtokos), László (Geldman tőzsér) és Kovácsné (agg leány) tünteték ki magukat, a többi személy elmosódott és határozatlan, szerencsére azonban jó kezekben. Tóthot és Kovácsnét zajosan kihívták a harmadik felvonás után. Ma vasárnap adatik : Mari, egy anya a népből-Dráma 5 felv. Telegraf! tudósítások. Palermo, jun. 12. A rendőrség a vastag palcták, és bunkós botoknak, különösen a vasasoknak a hordozását, valamint azok eladását is megtiltotta. Genua, jun. 18. Tegnap egy, állítólag Waldensi családnak háza előtt köznép csődült össze, zajlott, lármázott, köveket hajgált, mig a biztonsági őrség a botránynak minden további következés nélkül véget vetett. Turin, jun. 20. Itteni lapok szerint néhány helvét katona kísérletet ten mindenestül a toskánai határra átszökni, ott azonban a csendőrök által letartóztattak és lefegyvereztettek. Csupán egy altisztnek, ki élükön állott, sikerült a menekvés. Gera, jun. 20. LXII-dik Reutz Henrik herczeg Schleizban meghalálozott. Legújabb posta: Bécs , jun. 23. Ő cs. kir. Fensége Albrecht Félig múlt szerdán meglátogató Fernkorn Szobrász műhelyét, személyesen meggyőződendő afelől, mily gyorsan halad elő a munka néhai Károly Főherczeg óriási lovagszobrának nagy agyagmintája körül. Bécs, jan. 24. Ha a „Times“ fordulatot tesz, ez gyakran az angol kabinetben történt hangulatváltozás eredménye , s most csakugyan halljuk Londonból, hogy az ottani politikai körökben Oroszország ellen egy tervvel foglalkoznak, mely, bizonyos előzmények mellett, már az angol kormány helyeslését is megnyerte. A terv : Krimia elszakítása Oroszországtól, Szebasztopol földig rombolása, utóbb Krimia átadása Törökországnak, mely e helyett más területrészeket engedne át egy egészen újjáalakított s a nyugoti hatalmak kellő bizalmát biró görög államnak. Páris, jun. 20. Az uj ausztriai kölcsön felől, Bécsből, f. hó 17-kéről érkezett levelek után beszélik, hogy az öszvesen 400 milliót fog tenni 5 % kamatokkal pengő pénzben , s alpam fog megkötttetni. A kibocsátás öt évi részletben, egyszerre mintegy 80 millióval fog történni. Varsóból érkezett magántudósítás szerint, Pétervárott nem szivesen fogadtatott a cs. kir. bécsi kabinet sommatiója, nem szívesen különösen azon biztosítás, miszerint Ausztria, ha az orosz csapatok elhagyandozták az oláh dunavidéket, nem fogja megengedni, hogy Nagy Oláhországot angol-török-franczia hadak szállják meg. — A „Patrie“ ma jó forrásból tudni akarja, hogy Paskievits hg megsebesülése épen nem oly jelentéktelen, mint azt orosz részről láttatni szeretnék. 1l-dikén a hg egészségi állapota igen is nyugtalanító volt. — Bruck bárónak a „Moniteur“ által is közölt alkudozásairól a m. Portával tudomásul esett, hogy Ausztria a Divánnál megegyezett abban, hogy Montenegrót azonnal megszállandja, hogyha ott lázadási kísérletek merülnek föl. Ezzel a „Portofoglio Maltese“ tudósítása is megegyezik, mely szerint Tefik efffendián elhagyta Stambult, hogy mint a Porta biztosa az ausztriai csapatokat szólítsa föl a Montenegróba bevonulásra, hogyha t. i. az ausztriai tekintélyek ezt szükségesnek látandják. A Dunafejedelemségek megszállását illető conventióra vonatkozólag azonban Párisban sem tudnak többet, mint amit a „Moniteur“ már jelentett. — A Várnába szállított franczia csapatok operatiói felől Párisban hírlik, miszerint az angolok rendeltetése az oroszok ellen indulandó nagy hadsereg centrumában működni, a francziák pedig annak jobb szárnyát fogják képezni. A törökök Sumlánál a baloldalon legszámosabban lesznek képviselve. A francziák álláspontja Várna és vidéke, az angoloké Paravadi. Legújabb a csatatérről. Szilisztriára nézve következő távirati tudósítás érkezett: „15-ke óta a harcz Szilisztriánál teljesen megszűnt. A vár 16-án részben váltogatta őrségét. Az új őrség Szadik pasa vezénylete alatt Sumlából hozatott oda. Izmail, Szaktsi és Matsin várak új erősítéseket kaptak Besszarábiából. A badabaghi magaslatokat is nagyon erősitik az oroszok s 5,000 emberrel szállják meg.“ Bukaresti 20-ki tudósítások szerint is Sz i i sz- ’ trá nát az ostrommunkálatok nyugszanak; a törökök a vár előtti Dunapart urai és az oroszok által épített mellvédeket lődözik , így a várőrség maga tisztította meg a vízi részt. Vidini 16-ki tudósítások szerint az oroszok 15-én a török mozsárüteg működése folytán Tarbanaki szigetet odahagyták , s most csak a két más szigetet tartják megszállva. Az ostrommunkálatokat főleg Schilder ték szerencsétlensége idézte elő, mely rajta akként történt, hogy 13-án d. n. ép azon pillanatban, midőn a törökök kirontást tettek, a készülő aknát vizsgálta; csak bajjal tudott az előnyomuló törökök elől menekedni; de még mielőtt az orosz vonalat elérhette, lova ágyúgolyó által találva lerogyott s nem sokára egy második golyó magát a tábornokot találta; az akna körül foglalkozó aknászokat a törökök elfogták. Galaczi jun. 15-ki jelentés szerint az oroszok néhány nap óta az Izakzsi, Tulcsa és Mazsin erősített helyekre vonulnak vissza. A Traján-sáncz nincs többé megszállva. Hiszik, hogy az oroszok a Dobrudzsát is kiürítik. A Moldvai tudósítás szerint pedig az Izmail, Galacz és Brailában állt csapatok Krimiába indítgatnak, hol támadástól tartanak. — Hasonlag a dunai torkolatok megtámadtatását is várják az oroszok. — E tudósítások mint látszik a felebbi távirati sürgönynyel némileg ellenkeznek. Egyébiránt az oroszok a dunai balpartot egész K a-1 a r a s i g ürítik. Gyurgyevót és Turtukait 16 -án hagyták oda, Rimnikből 13-an Foksápyba mentek. Paskievits bg Jassyban oly szenvedő állapotban van, hogy a folyó ügyeket nem végezheti. Ő saját kezével tett jelentést a czárnak. A Patrie szerint az orosz hadügyminiszter értesíti az orosz tábornokot, miszerint a czár oly ingerült állapotban van, hogy nem mer feléje közeledni más, mint valamely oly fegyvertény jelentésével, mely az orosz fegyverek becsületét ismét helyreállítja. Mondják, hogy M e n z i k o ff hg van Paskievits hgad latusává kinevezve, s a dunai sereg feletti parancsnokságot viendi. — Stambulból jun. 12-ről Írják, mikép ott mindennap eldöntő csaták hírét várják. A segédseregek már tiszteletet parancsoló állást foglaltak a Balkán alatt. Omer pasa indulóban van Szilisztria felmentésére, s angolok és francziák követik hadoszlopait. A Patrie írja jun. 10-ről, hogy az összes gárdakozák ezredek, egyet kivéve, Finnlandba küldettek, mit Sz. Pétervárott a helyzet aggályos voltából magyaráznak. Az angolok úgy látszik Ó-Karleby megtámadásánál a keleti tengeren nem voltak szerencsések. 2 fregat jelenvén meg a kikötő előtt, 11 bárkával téteték a támadást, de az ottani orosz csapatok és ágyúk ellentállását nem birták legyőzni s kénytelenek voltak visszavonulni. E támadás 7-én történt, Odin és Vulcan fregattok által. Gabonaár: pengő pénzben. Rozsnyó, jun. 20. Emelkedettebb árak: Búza: nehéz 6 f. 48 kr. könnyebb 6 f. 12 kr. Kétszeres : 6 f. Rozs : 5 f. 18 kr. Kukoricza : 5 f. Árpa : 3 f. 36 kr. Zab : 2 f. Köles : 8 f. Borsó : 6 f. 24 kr. Bab : 7 f. pozs. m. 1 . i... i.. i. . .. i . .. , m. Bécs, jun. 23. Arany: 363/4. Ezüst: 313/4. Felelős szerkesztő: TÖRÖK JÁNOS Megjelent az 1-ső füzet s folyvást előfizethetni „a magyar NÉP KÖNYVE“ czimű munkára, ér Tárgyai e népszerű vállalatnak oktató és mulattató elbeszélések, történeti rajzok , tekerések a mezőgazdaság és természettudományok köréből. Feladatul tűzték kiadók általában a közhasznú ismeretek terjesztését oly alakban , mely mindenkire egyiránt vonzó, s oly modorban, mely mindenkinek egyiránt érthető. E tekintetben leszünk népszerűek. Nem hisszük, hogy a nép számára külön irodalmat kelljen föltalálni. Legjobb modor, a mit mindenki megért. A mi szép, semmit sem veszt becséből , ha egyetemivé , népszerűvé igyekszünk tenni. Részünkről nem az együgyűségben keressük az egyszerűséget, s a népié, nem a póriásban. Különös gonddal lesznek kiadók a nép gazdasági érdekeire, főleg a kis gazdaságok czélszerű rendezésére stb. S e rovatra nézve megnyertük a „Gazdasági lapok“ tapasztalt szerkesztőinek folytonos , szíves közremunkálását. Költeményeket Petőfi és Aranytól közlünk. E fölött örömmel tudatjuk, hogy Vörösmarty műveivel is minél gyakrabban találkoznak olvasóink. Dolgozótársaink közt említettük továbbá: Erdélyi János, Jókai Mór, Pompéry, Érkflvy és Török János barátainkat. Mióta e fölhívásunk megjelent, még több kitűnő egyéniség is csatlakozott hozzánk. Legjelesebb növénytudósunk, Dr. Kovács Gyula a fűnemüek életét fogja ismertetni népszerű előadással, különös tekintettel a gabnanemüekre s a réti füvekre , melyek gazdaságunkban nagyobb fontossággal bírnak. Jancsó József pedig, ki az állattannal évek óta nagy sikerrel foglalkozik, azon állatok ismertetését ígérte meg, melyek a gazdára nézve hasznosak. Az egész mű 24 ívre megy. Megjelentik 4 íves füzetekben. Az első füzet megjelenése május 15-kére volt hirdetve. A párnapi késedelemért kárpótlásul az ígért 4 ívet megtoldottuk. A kiállítása minden eddigi népes vállalatnál díszesebb. Előfizetési ár mind a hat füzetre , helyben csak egy ft.p., postán küldve 1 ft. 30 kr. pp. Minden 10 előfizetés után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Előfizetéseket folyvást elfogadunk ily czim alatt . A magyar nép könyve kiadó hivatalának. Pesten, úri utcza. 8. sz. Minden 10 előfizetés után egy tiszt. példánnyal szolgálunk. Szerkesztők Csengery Antal és Kiadó Kemény Zsigmond. Szárnvald Gyula. 1328—3 Előfizetési figyelmeztetés a GAZDASÁGI LAPOK 1854. Julius—decemberi félévi folyamára. E lapok feladata : a mezőgazdasági érdekeket képviselni, s egyetemes közgazdasági viszonyaink taglalatára közlönyként szolgálni, különös figyelemmel mégis a jószágok rendezésére. Megjelennek minden csütörtökön másfél-két tömött ivén. Előfizetési ár félévre folyó évi júliustól december végéig 4 ft. évnegyedre 2 ft. 30 kr. pp. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél (üllői uton, a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Á. könyvkereskedésében (Kristóf tér); vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, egyenesen a Gazdasági Lapok szerkesztőségéhez intézett bérmentes levelekben. Pest 1854. junius 20. A Gazdasági lapok szerkesztősége. Az utasszállitógőrösök menetei. (Közbenjövő változások különösen tudatni fognak.) a) A Dunán: BÉCSBŐL LINZBE és onnan vissza naponként 7 órakor reggel. BÉCSBŐL PESTRE : naponként 6 órakor reggel. PESTRŐL BÉCSBE : naponként 12 órakor délben. PESTRŐL ZIMONYBA : Eszéket és Titelt megérintve, úgy le mint felfelé , naponként és pedig szerdán reggeli 7 órakor, más napokon pedig reggeli 6 órakor. PESTRŐL ORSOVÁRA: Zimonynál átrakodva, szerdán reggeli 7 órakor és szombaton reggeli 6 órakor. ZIMONYBÓL PESTRE : május 3-tól kezdve, naponként 4 órakor reggel. ZIMONYBÓL ORSOVÁRA: szombaton és csütörtökön este. ORSOVÁRÓL PESTRE : Zimonynál átrakodva , kedden és szombaton reggel. b) A Tiszán : SZEGEDRŐL ZIMONYRA: vasárnap és szerdán reggel. SZEGEDRŐL SZOLNOKRA: kedden és szombaton a zimonyi gőzös megérkezte után. SZOLNOKRÓL SZEGEDRE : vasárnap és csütörtökön a pesti reg. vasutvonal megérkezte után. SZOLNOKRÓL TOKAJRA és SÁROSPATAKRA : hétfőn és pénteken a pesti reggeli vasútvonal megérkezte után. SZOLNOKRÓL NÁMÉNYBA: hétfőn és pénteken a pesti reg. vasutvonal megérkezte után. TOKAJBÓL NÁMÉNYBA: vasárnap és szerdán reg. a szolnoki gőzös megérkezte után. TOKAJBÓL SZOLNOKRA: szerdán és szombaton reggeli 3 órakor. NAMÉNYBÓL TOKAJBA és SZOLNOKRA: kedden és pénteken napviradatkor. SÁROSPATAKRÓL TOKAJBA és SZOLNOKRA: kedden és pénteken délutáni 3 órakor. ZIMONYBÓL SZEGEDRE: hétfőn és pénteken reggel. c) A Száván : ZIMONYBÓL SISSEKRE : hétfőn és csütörtökön 12 órakor délben. SISSEKRŐL ZIMONYBA : kedden és pénteken reggel. . A gőzösök megérkezése Pesten . BÉCSBŐL: naponként este. ZIMONYBÓL : május 4-től kezdve, naponként este. ORSOVÁRÓL: hétfőn és csütörtökön este. PEST, april 27-én 1854. 1287 8* Az első csk-szab- Duna gőzhajózási társaság magyarországi központi ügyvivősége. GŐZHAJÓZÁSI HIRDETÉS. Alulirt középponti ügyvivőségnek van szerencséje tisztelettel köztudomásul adni, miszeszerint a személy- mint az áruszállítások a következő állomásokra Turnu-Severin, Kfilafat, Radujevatz és Vidinbe ismét fölvétetnek. Az utasszállitó gőzösök a nevezett állomásokra indulnak Pestről minden szerdán és szombaton — Pest, május 10-én 1854. 1288 8* A dana gőzhajózási társaság magyarországi központi ügyvivősége. MÜLLER Gyula könyvárusnál Pesten, épen most jelent meg , s kapható minden könyvkereskedésben . 1327 1—3 KALANDORNO. Regény. Irta DEORÉ ALAJOS. Két kötet. Ára 2 frt. 20 kr. SIRÁLY. Történeti Regény. IRTA Szathmáry Károly. Három kötet. Ára 3 p. frt 1313 2-3 Előfizetési felhívás a Budapesti Hírlap július-decemberi félévi folyamára. A jövő félévben e lapnak egy—egyébiránt külön álló munkát képző és külön is megszerezhető - melléklete lesz, egy 10 — 12 évnyi, finom ízléssel írt franczia regény, csinos fordításban, e czím alatt: „PontailgOS marquis.“ Irta Girardin Emilié. — Ki a ,,B. P. Hirlap“ t. ez. előfizetői közöl — mire azonban kötelezve nincs—a fennirt és jövő julius közepén készen levő szép regényt leírni akarja, azt az előfizetéshez csatlandó és a mellett beküldendő 20— húsz perért díjmentesen megkapja; nem előfizető számára ellenben vagy könyvárusi után azon munka ára 1segy ptt. — E munkából a nyomtatási költségek levonása után megmaradó egész összeg egy létesítendő magyar idi-nyugdíjalapoványra fordittatik, mely intézet pártolását t.ez. Fáy András és Szemere Pál köztiszteletben álló hazánkfiai valának szívesek elvállalni. Előfizetési föltételek: Helyben : Fél évre 8 pft.Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 550 kr. A július közepén megjelenő franczia regénynyel együtt : Helyben : Félévre 8 pft. 20 kr Évnegyedre 4 pft. 20 kr. Vidékre : Fél évre 10 pft. 20 kr. Évnegyedre 5 pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadó hivatalában (Országút, Kunewalderház földszint )történik. A