Pesti Napló, 1854. augusztus (5. évfolyam, 1317-1342. szám)

1854-08-04 / 1320. szám

ppen paplakot építeni, ha iskoláit szaporítani szándékozik — mint testület készpénzbeli egész vagyona egy negyed részét — 1000 pftot — ajánlott föl. A jó példa nem marad utánzás nélkül. Épen útnak akartam indítani levelemet, midőn értésemre esett, hogy Csabán egyesek részéről 65.000 pfrtot biztosit a város az államkölcsönre. A község pedig 70,000 pártot irt alá. —1— Cserháti levelek nemzeti színházunk ügyében. XIV. Ha — mint szerénységünk mellett sem kétkedünk — kimutattuk, hogy a baj legfőbb oka: „az intendáns grofur hibás és czéle 11 énes művezetése és kormányzata“, a következés önként merül fel, hogy annak változni kellene, mert addig semmiféle kórállapot nem orvosolható, míg annak alapoka el nem távolíttatik. Ha a nemes gróf, minden eddigi intézkedéseivel, meg nem győz vala bennünket arról , hogy e szép és nemes feladatú műintézetünk kormányzatára, sem szellemi sem anyagi tekintetben, legkisebb hivatással, képességgel nem bír: gyönge szózatunkat azért intéznék hozzá, hogy a keserű tapasztalások után okulva, ő maga vezesse biztos révbe intézetünk hányatott hajóját. De miután annyi kérelem, fölhívás, zaklatás, meghallgatatlanul mellőztetett: kétségtelenül azt kell hinnünk, hogy a nemes grófot elfogultsága gátolván saját hibáinak fölismerésében , kártékony eljárásához, ragaszkodásában annyira megrögzött, hogy jobb jövő tőle vagy általa már nem várható ; vagy valljuk meg őszintén, még azon esetben sem volna remélhető, ha, most egyszerre más szellem által szállatván meg a legjobb, legczélszerűbb intézkedésekkel buzgólkodnék múltjának hibáit helyrehozni, mert a közvélemény, amelynek, szeszélye szerint, majd szolgájává fajult, majd urává akará magát tenni—teljesen elidegenült tőle , s legjobb irányú intézkedéseivel sem bírna már bizodalmát ébreszteni. Ha egy közreható intézet, a közönség jó véleményére és bizodalmára nem számíthat, elvesztette fennállatásának alapját, és meg van fosztva feladatának , — hogy közrehasson, — megvalósithatásától. Ha e czáfolhatlan igazság megismeréséig a nemes gróf, tán elfogultsága miatt, mindeddig el nem juthatott volna, fölhiva érezzük magunkat, ezt neki férfias őszinteséggel megmondani. És igy lévén a dolog, miután ő már, az általa sülyedésnek indított intézetre jót, üdvöt, akarva a legszentebb buzgalommal sem hozhat: önkényt következik a másik, s jó akaratát csak egyedül tanúsítható feladata, minél fogva neki erkölcsi kötelessége , hogy ez intézet kormányzatától töredelmes lélekkel visszalépjen, alkalmat szolgáltatván ez által más hivatottabb képességnek , ez egyetlen színművészeti intézetünk rendbehozására, talán felvirágoztatására. E kötelesség teljesítésével tartozik , mint ember : saját erkölcsi érzelmének, mint családtag : történeti fényű nevének; mint állampolgár: a közjólétnek; mint hazafi: a nemzeti közművelődésnek; mint hű alattvaló : azon kegyeletnek, minél fogva nem lehet s nem szabad legmagasabb helyről származott kegyes megbízatásával viszaélnie. És mi nem hisszük, nem hihetjük, hogy az intendáns gróf úr, bármennyire áldozzák is hiúságának, elég erős ne legyen, annak kártékony sugalmát, a hangosan kiáltó közvélemény szózatával elnémítani és állásáról annál inkább is lemondani, mert tudja, tudnia kell, hogy a kormányzata által keltett és általánossá lett bizalmatlanság az, mi az intézet anyagi állapotának megjavítására irányzott áldozatkészséget is visszariasztá. Ha a nemes gróf még ezentúl is ragaszkodnék állásához, könnyen támaszthatna maga iránt oly véleményt, mely nemzeti intézetünk hanyatlását, nem csak avatatlanságának vagy képessége hiányának, hanem még más oly ösztönnek is fogná tulajdoníthatni, mint mi, a nemes grófról, épen úgy nem hiszünk, nem hihetünk, nem akarunk hinni, mint amaz ős görög törvényhozók, kik az apagyilkosság megbüntetésére azért nem akartak törvényt hozni, mert azt lehetlennek tarják. Ennélfogva mi hisszük, hogy a nemes gróf lemondásának kiáltó szükségességét kellőn méltányolván, nem késendik a közóhajtásnak eleget tenni. És ez megtörténvén, kezdethetik meg a czélszerű uj szervezet, intézetünk czéljához képesti átalakítása, melyet mi a jövő számban elősorolandó módon hiszünk elérhetőnek. (Lapszemle.)Az OstD. Post, júl. 30-kai számát ezen czikkel nyitja meg : A politikában nincs fideicommissum. Egy apa az ő utódainak egy palotát, ékszert, képcsarnokot hagyhat elidegeníthetlen családi jószágul, ámde barátságát örökségileg nem szállíthatja át; ő végrendeletébe nem teheti : az én gyermekeim, unokáim s másodunokáim örök időkre ezen s meg ezen ur gyermekei, unokái s másodunokáinak baráti kell hogy maradjanak. Mert az emberek változnak, s egy ősnek, ki talán az igazságosság, nagylelkűség és önmegtagadás eszményképe volt,utódait oly határtalan szenvedélyesség, uralkodásvágy, oly határtalan önzés és hitszomj szállhatja meg, hogy mindenki kénytelen, házküszöbét ellenökben őrizni. Egy király, ki utódainak parancsolni fogná, hogy mindig egy más királynak, vagy utódainak szövetségesei maradjanak, az ő államának igen veszélyes, és teljesithetlen politikai végrendeletet hagyna; ő országát satellesévé határozná azon szomszéd államnak, melyhez sorsát köti; ő azt kíntürővé s ütlegbábbá tenné minden szeszély, meggondolatlanság, igazságtalanság és hatalmaskodásokra nézve, miket amaz elkövet; kényszeríteni fogná, miszerint legyen szolgája, csakhogy amaz uralkodjék; méltóságábólvetkeztetné,csakhogy amaz nagyobbithassa tekintélyét, hogy a már félig elvesztettet sértetlenül fentarthassa. Mi nem hisszük, hogy ily politikai végrendeletek valaha léteztek volna, legkevésbbé hisszük pedig, hogy valakinek eszébe jutthasson : valamely jámbor óhajtást ily értelemben végrendeleti érvényre emelni akarni. — A politikában általános mentőszer nincs. A pseudo-politikusok, kik minden európai zavaroknál csak a szent Oroszországot ajánlják gyógyszerül, szintúgy az őrültek házába tartoznak, valamint azon pseudo-orvosok, kik minden emberi betegséget csak érvágással gyógyítanak, a közegészségi rendőrség alá. Midőn Francziaország e század kezdetén a világuralkodást magához ragadni törekedett, akkor egész Európa összeállóit a veszély elhárítása végett, egy majdnem negyvenéves béke jutalmazta Európát ezen erőfeszítésért, melyet csak néhány kisebb állam bánt meg, melyek elég gyarlók voltak a franczia nagyravágyóénak pajzsul szolgálni. A mi napjainkban Oroszország az, mely a világuralmat magához ragadozni sikeresen indult, ha t. i. egy még kellő időbeni inspiratio amaz előítéleteket, melyek az egyes államokat külön választják, melyekre Oroszország, mint egykor Napóleon, — számolt, le nem rontotta volna. Európa ismét egyesült, hogy egy egyes államnak hatalomkényét és jogtalan követelésit elhárítsa. És ha ez erélylyel történik, úgy ismét egy hosszú s biztosított béke jutalmazandja erőfeszítését, és ha minden állam megteszi kötelességét, és ha a történet tanulságai s azok szenvedései, kik a jogtalanság és nagyravágyás pajzstartóiul szolgáltak, feledésbe nem merülnek, úgy a végszámolásnál senkinek sem leend mit megbánnia. AUSZTRIAI BIRODALOM (Ost. Corr.) Bécs, júl. 30. Az ausztriai hazafi jelenleg csak megelégedéssel szemlélheti azon magatartást, melyet a hazai és német lapok a két nagy napi tárgyról, u. m. az ausztriai nemzeti kölcsönről, s Ausztriának a keleti ügybeni politikájáról nyilatkozólag kitüntetnek. — Urunk Császárunk szózata birodalma alattvalóihoz, melyben ezek az érezpénz-érték helyreállítását, s a jelen európai conflictusban a császári birodalom hatalmi állásának és érdekeinek biztosítását eszközlő rendkívüli pénzforrások előteremtése végett tetterős összehatásra felhivatnak, Ausztria öszves sajtójában leyális viszhangra talált, mely valósággal egy, valamennyi osztálynál s minden koronaországban nyilatkozó s az üdvhozó rendszabály sikerét már minden kétségen felül emelő érzület kifejezése. Ily tényekkel szemközt az Ausztrián kívüli sajtó is kénytelen a Császárunk uralkodó palotája alatt egyesített birodalom belső segélyforrásainak nagyságát, valamint a népesség hűségét és férfiasságát is elismerni, mely az elhatározó pillanatokban csodálat-ébresztő fényes cselekvőséggel tanúsítja újonan régóta tapasztalt becsületes gondolkozását. Az Ő cs. kir. Apostoli Felségének az illető legfelsőbb rescriptumban foglalt határozványai szerint az önkénytes nemzeti kölcsönnek, mikép már említve volt, egyszersmind ezélja : előmozdítani a hadkészületeket, melyek Ausztria külpolitikájának illő nyomatékot adandók. E tekintetben is csak azt bizonyíthatjuk , hogy a belföldi lapok rendkívül túlnyomó többsége, s hogy nem különben az Ausztrián kívül megjelenő legtekintélyesb hírlapok is azon hazafias megelégedésnek , melyet a cs. kir. kabinet traditionális politikájának követése mind ezen birodalom határain belül, mind pedig a német szövetség minden tartományiban előidéz, közlönyiül szolgálnak. — Midőn ekép az ausztriai sajtót általánosan a nagy európai kérdés tárgyalásánál elismerést érdemlő irányban látjuk haladni, magában értetik, hogy a különböző hírlapok egyedül csak szerkesztőiknek, vagy azon közönségnek, melyre azok számítvak, nézeteit képviselik. A mi sajtótörvényhozásunk — bizonyos, a közerkölcsiség, s a baráti államokrai tekintet által parancsolt korlátokon belül — a közérdekű kérdések fölötti személyes vélemények akadálytalan előadását engedi meg. Minden lap azonban véleményéért s előadási módjáért csupán ő maga felelős. A kormány az ausztriai sajtónak nem akarja eléje szabni, hogy a belföld, vagy a külkabinetek politikáját mikép ítélje meg : azt mindazáltal megkívánhatja s meg fogja kivánni minden laptól — annyival inkább olyanoktól, melyek az ő politikáját a leglényegesb pontokban valóan helyesnek ismerik el, — hogy a szövetséges és szoros baráti kötelékben álló udvarokról csak illő tisztelettel szóljanak. A keleti krízisben a dolgok mielőbbi kifejtése utáni nyugtalan vágy koránsem jogosíthat illemtelen hangra azon hatalom ellen, mely Ausztriával és felséges Császári-házunkkal a legszorosabb szövetségi és baráti viszonyokban áll. KÜLFÖLD: Németország- Berlin, július 29. Az orosz követségi szálláson tegnap óta igen komoly s levertségi hangulat uralkodott. Tudósítások érkeztek ide Bécsből, melyek Gortsakoff herczeg alkudozásait mint végükhez közelállókat rajzolják , és legkevésbbé sem titkoltatik, hogy az eredmények az orosz politikára nézve kedvezőtlenül ütöttek ki — a nyert idő kivételével, mi magában mindenesetre nagy nyeremény, s megérdemlé egy rendkívüli követ küldetését. — A király Münchenből Ischlbe menend s ott Ferencz József Császárral találkozni fog. Mindazok, kiknek szivét német érzet beviti, s kik szomorodva látják a két német nagy állam felfogásában és cselekvés módjábani eltérést, szivek mélyéből óhajtják, hogy a lovagias Császárnak sikerüljön, Poroszországot a habozási politikától a cselekvés politikájára birni. — Mint hallom, Eszterházy gróf, az eddigi ausztriai követ Madridban, ki most szabadsággal a császári fővárosban mulat, ide jövend, hogy Thun gróf távolléte alatt itt a követségi ügyeket vezesse, miután a krízisek ez idejében a követség ideiglenesen sem maradhat főnök nélkül. Berlin, julius 29. A,Neueste Preuss,Wochenblatt* egy az új szövetségi sajtótörvényre mélyen beható czikket tartalmaz, melyben előadatik, hogy ezen törvény illető határozványai által az engedély- visszavételek rendszere közigazgatási úton legtökéletesebben fel van állítva. A porosz és német szövetségi sajtótörvény közti különbség nagy és lényeges. Az elsőnek határozványa, mely szerint az engedély visszavételét csak a bíró rendelheti el, amaz elvből foly, hogy a sajtószabadság az alattvalók joga, melyet csorbítani nem szabad, s melyet egészen tetszésük szerint kezelhetnek, mennyiben egy a büntető törvénybe eső cselekvény nem követtetik el. A szövetségi sajtótörvény határozványa, mely szerint egyes kormányzati hivatalszak időleges vezetői határozzák el, vájjon a sajtószabadsági jogot az alattvalók igénybe vehetik-e , most már csupán engedély, s többé az ország és nép alkotmányszerű jogának nem nevezhető. Olaszország, Genua, jul. 26. Tripoli hadigőzös Corsikából jőve ma reggel érkezett ide, s azon örvendetes tudósítást hozta, hogy a távirdai sodronynak S. Croce és CorS- fok közti leeresztése szerencsésen befejeztetett. A leküzdendő nehézségek igen jelentékenyek valának. Az ezen vonalon talált legnagyobb mélység 348 fős (majdnem 800 metre) volt. Tegnap este 6 4 órakor a sodrony Corso-foknál megerősíttetett, a leeresztés és megszilárdításra, az igazításokra szükséges idővel együtt 31/2 nap kivontatott. Corso-foknál a kapcsok igen gyengéknek találtattak; azokat jelentékenyül meg kellett erősíteni, miért a műtétés teljes 34 órával tovább nyúlt. Brett mérnök a Persianona Bonifacio út irányában elindult, hol a távirdai Sodrony a tenger alatt Sardinia sziget felé fog vezettetni. Spanyolország. A madridi újság, mely most a fölkelő hatóságok közlönyéül szolgál, azon hír következtében, miszerint némely személyek ellen erőszakoskodások czéloztatnának , San Miguelnek egy rendelményét közli, melynélfogva minden fölfegyverzett polgár illető torlaszának védelmére szorítkozandó s azt semmi ürügy alatt sem hagyhatja el. Minden fegyveres népállomásoknak a magok közelébe czirkálókat kell kiküldeni, hogy minden tulajdon vagy személy ellen elkövetett bűnt, ha lehet, rögtön fenyítsenek. Ha valaki ily kihágást követ el, azonnal börtönbe viendő és a törvény szigora szerint büntetendő. A madridi újság tovább a juntának 23-ről azon rendeletét közli, mely által a tartományi tanács valamint a helyhatósági őrség, minek fegyverei a községtanács rendelkezése alá adattak, megszüntetnek és az 1843-ks tartományi követség összejövetele rendeltetik. Rendeltetik tovább, hogy a sebesültek azonnal segélylyel, s maguk és családaik számára élelmiszerekkel láttassanak el. Az elestek özvegyei és árvái azonnal a juntától utalványozandó s később a cortestől jóváhagyandó nyugpénzt kapnak. A fölkelés emlékét disztel örökitendi. — Mindazon tisztek, kik jul. 17-től 19-ig a népfölkeléshez önként csatlakoztak, egy fokkal elébb léptetnek; minden katona szolgálati ideje két évvel megrövidittetik. Madridnak az utóbbi napok alatti képét a „Siécle“ levele imigy festi : „A torlaszok úgy föl vannak díszítve, hogy inkább hasonlitnak szent menetek (processiók) alkalmával használt nyugoltárokhoz , mint védmüvekhez. Ezen ékítmények, mik más ünnepélyek alkalmával használtatnak, ezen oltárok forradalmi utczakövekből építve, mely bizarr öltözetű férfiaktól őriztetnek, ezen sátrak és teritők, mire az egyszerű gyapjúszövettől a leggazdagabb bársonyig minden alkalmaztatott, hogy a torlaszokat földiszitsék, ezen ünnepélyesen ékített erkélyek és bezárt boltok Madridnak igen különös szint kölcsönöznek. — Mindez egyébiránt oly vegyízék , mely a még ki nem fejlődött helyzet két oldalát meglehetős fontossággal tükrözi vissza. Azon állapot, melyben vagyunk — írja a Siécle levelezője — többé nem háború és nem béke. Azon csapatok, melyek állomásaikon élelmet találhattak , s még a fegyvert nem tették le, a népet szabadon engedik hozzájuk közeledni s az az őrökkel közlekedik. A nép ezen maguk tartását tiszteli, s nem gondol arra, hogy azon állomásokat lefegyverezze vagy megrohanja. Többé nem lőnek egymásra, egymással ablakon át beszélnek, egymást tulajdonkép értik, de mindkét rész őrködik. A Patrie-nak Madridból, júl 25-kéről kelt tudósításai a nyugalom nem sokára leendő visszatérését jelentik. A jul. 18-ai fölkelés vezetői a királynétől kihallgatást kívántak, s következőleg szóltak hozzá : „Csak mutassa meg magát Fölséged Madrid utczáin, s látogassa meg nem a monarchia, hanem a rosz kormány ellen állított torlaszokat. Fölséged meg fog győződni, miszerint dynastiáját vagy a monarchiai elvet illetőleg mitől sem lehet tartani. Mi Fölséged számára a diszőrséget képzendőnk stb.“ Az Epoca nem kétli, miszerint az egész népség Izabellát legjobban fogja fogadni. — A junta egy kiáltványában megelégedését fejezi ki, hogy a nemrég, legnagyobb vihartól izgatott város most csendes és békés. — A juntának egy mai rendelete több miniszteri hivatalnokot felfüggeszt, minthogy az ügyek magán bizottmányoknak adatnak át. A kincstár pénztárában levő pénzek a junta rendelkezésére a banknál tétetnek le. Azon 44 millió reálból, mi a kényszerített kölcsön következtében befolyt, a kabinet megbukásával csak 13,000 volt a központi pénztárban. Az In d. beige madridi jul. 25 ki tudósításából ezt vesszük ki: Espartero hadsegédei mint mondják, a múlt éven Saragossába utaztak. Az O’Donnel és Espartero közti értekelet Alcalában, e szerint csak rege volt. Ez utóbbi a királynő üzenetére azt felelte volna, miképp kész kivonatának azon föltétel alatt megfelelni, ha az 1837-ki alkotmányt azonnal proclamálja és az alkotmányozó cortes összehívását megrendeli. Ő sürgetőleg ajánlotta a fölkelés fejeinek gyors összehívását, mivel gyöngéd érzése nem engedi meg, az O'Donnell és társaitól szerzett előjogokat megtámadni. Egyébiránt Catalonia, Castilia, Mancha, Estramadura, és Andalúzia is ez értelemben nyilatkoztak, és Espartero párthívei, valamint ő is, kevésbé fogják félreismerni a tábornokok tanácslási jogát. A junta eddigi rendszabályainak jó hatása volt nevezetesen a helyhatósági őrség (csendőrség) föloszlatása, mely San Luis eszköze volt, és a nemzetőrség visszaállítása. A camarilla szétugrasztása a juntának nem sikerült.A Vila rene, Krisztina legtevékenyebb ügynöke, börtönben ül, nem különben Cuba gróf is, ki 18. és 19-kén egy osztály csendőrséget vezénylett és halálosan megsebesült. O'Donnnellről csak annyit tudni, hogy a granadai tüzérséget, mely a mozgalomhoz nem akart állani, több órai harcz után tökéletesen tönkre verte. Sevillában Gaiano tábornok , Donne 11 elleni ellenállásra volt elhatározva, de a nép Montpensier palotájába vonult, sőt kérte, hogy a vérontás megakadályozása végett közbenjáróul lépne föl. Mi történt tovább, még nem tudatik. Saragossából, júl. 23-káig terjedő hírek vannak. Espartero, mindjárt megérkezésekor, júl. 20-kan, következő (a madridi újságban is kinyomott) kiáltványt intézett Saragossa lakossága és helyőrségéhez: Engem hivatok, hogy segítselek az elvesztett szabadság visszaszerzésében, és szívem dobog az örömtől, hogy ismét köztetek lehetek. Vajha teljesednék a nemzeti akarat, és ezen czélra számítsatok mindig a ludianai kardra, élete és fölhívására honfitárstok Valdemero Esparteronak. A 30-iki Moniteurnek Bayonneból jul. 29-kéről Írják: Madridból Írják, miszerint a királynő a néphez kiáltványt intézett, mi igen kedvezőleg fogadtatott. A palota őrzését nemzetőrség és sorkatonaság közösen vették át. San Miguel tábornok nagy tevékenységet fejt ki, hogy a nyugalmat és rendet visszaállítsa. A királynő kiáltványa a Gacetaban jelent meg, és kijelenti, miszerint a királynő a nép és Espartero tábornagy iránt legnagyobb bizalommal viseltetik. Egyszersmind a cortes összehívását jelenti. A fenebb említett San Miguel tábornok egy spanyol Lafayette, ő a Napóleontóli megszabadulás mellett küzdött; ő azok közt volt, kik e század második tizedének csapásai alatt elhullottak ; az utóbbi háború alatt a királynő ügyét szolgálta. Ő igen öreg; az erőfeszítés, minek magát kiteszi, fölemésztheti, de a pillanat szüksége utolsó erejének összeszedésére kényszeríti. Egy rendelményében mindazokat, kiknek fegyverük van, felszólítja, hogy bizonyos pontokon összegyűljenek , s ott a város biztonságára testületet alakítsanak; egyszersmind a befolyásos polgárokat megkéri, hogy a kedélyek megnyugtatására hassanak. A Journal des Débats Esparteronak a királynéházi állását imigy fogja föl . Midőn a folyó év január havában San Luis és társai a senatusbani megbukás miatt aggódtak, a királynő nekik határozottan kijelentette, miszerint ezen minisztérium visszaléptével V 11 or a herczeget fogja híni, s tekintélyének és előjogának védelmét, a kabinet több tagjainak saját tetszése szerinti választásával, ráruházza. A királynő érzületét következőleg indokolta : Nekem nincs semmi okom Esparterotól óvakodni vagy rettegni. Személyemre nézve soha sem volt okom rá panaszkodni; ő nem bánt velem soha rosszul, s hatalmam szabályozott gyakorlásában teljes szabadságot engedett. Én ismerem barátait, Olozaga, Cortina, Mador, la Semát; ők érdemesebbek mint mások, és senki sem vetheti szemükre, hogy nem szabadelvűek és alkotmányosak volnának. És mit tesz az, ha progressisták volnának ? Tíz év óta minisztereimet a mérsékleti pártban kerestem, és már ennek minden árnyalatát kimerítettem. És mégis minisztereim semmi jót nem eszközöltek, s ép véleményrészeseik részéről voltak a legnagyobb leküzdendő akadályok. Még egy utolsó kísérletet teszek. Ha ez is rosszul üt ki, akkor Espartero és barátaihoz fordulok. Különben okos emberek állítják, hogy Espartero már tíz hónap előtt egyetértésbe lépett Donnellel s a többi tábornokokkal a katonai felkelésre nézve, mely jeladásul szolgált a spanyol forradalomra, mialatt viszont más politikusok azon nézetben vannak, hogy Espartero korábban O’Donnellel semmi iránt sem értekezett, és most nem csekély zavarban volt, mikép fogja vele magát egyetértésbe tehetni. Espartero, mondják, azon követelést intézte a királynéhoz, hogy kisded leánya részére mondjon le a trónról, mi természetesen hosszantartó régensséget állapítana meg. Egyébiránt a nyugalom Madridban helyre van állítva, ámbár 25-kén, meddig t. i. az utolsó tudósítások terjednek, a nép a torlaszokat még mindig elfoglalva tartá, valamint a hadcsapatok 13 állásukat. Nagybritannia, London, jul. 29. A „Chronicle“ azon fölfedezést teszi, hogy a czár kitérőleg felelt, mivel az ausztriai porosz sommatio igen határozatlan nyelven volt írva. Ausztriának meg kellene gondolni, miszerint a nyugati hatalmak barátsága és segítsége az orosz szövetség elvesztéséért rá nézve gazdag kárpótlást nyújtana. Amerika. San Francisco. A „Saratoga“ Adams kapitányt hozza, ki meg van bízva , hogy az egyesült államok, és Japán közt kötött szerződést Washingtonba vigye. E hajó az utat Japántól Honoluluig 25 nap alatt tette; a leggyorsabb utazás, mely még eddigelé tétetett. A szerződés Kennegawában köttetett meg Jeddo közelében, már 1. 28-dikán. Ez megnyitja az amerikai polgároknak a samodii (odowarii) kikötőt Niphon szigetén 40—50 mföldnyire nyugatnak a Jeddoöböl bemenetelétől, s a Chicadada kikötőtől, Yesso szigetén a Matamay kerületben a szangal után. Az első piacz leginkább szénraktárakra alkalmas , melyeknek alapítása felől a japániakkal a szükséges értekezletek már megtartottak. Ezen hely kereskedelmi fontosággal is bír ; van 20,000 lakosa és igen jó kikötője , s ami a kereskedésre nézve igen fontos, épen a kézműipart űző kerületekkel határos, s ezeknek egyedüli kikötője. Ép oly rendkívül kényelmesen fekszik a czetfogók élelmezésére nézve is. Ezen helyeken az amerikaiak lakhatnak, szabadon kereskedhetnek, consult tarthatnak , s 10—12 mföldre beljebb is mehetnek az országba. A japániak a legnagyobb készséggel igyekeztek eleget tenni minden követeléseknek a szükségben levő hajók segélyzésére sőt még arra is ajánlkoztak, hogy ezen kölcsönös segély mindig azon kormánynak essék terhére, mely azt nyújtja, mi több mint az, melyet bármely más nemzet tesz. A szigorú rendszabályok, melyek ez előtt a hajótörést szenvedett matrózok irányában életbe léptettek, többnyire az utóbbiak rész magaviselete által származtak. E kötés nemcsak kereskedelmi, hanem barátsági kötés is. Az első ilynemű szerződés, melyet valaha Japán kötött, jóllehet ezt gyakran megkísérlették. Az orosz flotta, egy gőzös, egy fregat és hadi naszádból álló egész télen át Nangasakiban horgonyzott a nélkül, hogy szerződést köthetett volna. Az első lépés megtörtént ez országot megnyitni, a többi következendik. Hadi utazgalmak. Délkeleti csatatér. Belgrádból aug. 1-jétől következő távirati sürgöny érkezett : ésEgy a török főhadiszállásról érkezett tudósítás jelenti a belgrádi pasának, hogy az oroszok három hadoszlopban kezdték meg Oláhország kiürítését. Az odahagyott területet az ausztriai csapatok közösen a törökökkel szállnák meg. Moldvát az oroszok egyelőre még nem fogják odahagyni.“ Cáhország végképi kiürítése tehát el van határozva, s mint látjuk, foganatosítása is megkezdetett. 27- én este már ismerték Fratestiben e fontos határozatot, 29-én a főhadiszállás Kalugeremben volt, s e naptól fogva az orosz hadsereg onnan három hadoszlopban Gortsakoff, Lüders és Liprandi alatt 3 irányban indult Ploiesti felé, honnan a foksányi utón Moldvába vonuland. Liprandi tbk pedig még jul. 20-kán 40,000 emberrel látszott az Olt vonalat tartani , minek folytán Szarni pasa Vidinben fur. 26-án Omer pasától azon utasítást kapta, hogy a Belgradzsik mellett álló figyelő hadtestet magához vonja s Kis-Oláhországba előre indítsa. E feltűnő parancs oka volt, hogy a pitestii tábor még nem szedetett fel, sőt Liprandi tbk, ahelyett hogy Gortsakoff hg parancsa szerint a főhadiszálláshoz közelebb vonulna, még az újabban Foksányból lefelé irányzott csapatokat is magához véve. Most azonban a főhadiszállásról érkezett parancsnál fogva ő kénytelen állását változtatni s elhúzódni. Bukarestben, mint tudjuk, az oroszok visszavonulása nagy izgalmat idézett elő, melyet I. Budberg következő proclamatióval igyekezett lecsillapítani : „Ő Felsége a minden oroszok czárja, Lengyelország királya, Moldva és Oláh fejedelemségek protectora s a görögorthodox egyház minden híveinek védura elhatározta, hogy az orosz cs. csapatok rövid időre a Duna déli egészségtelen tájairól jobb fekvésű egészséges hegyi tájakra vonussanak vissza. Az ellenség a maga korlátoltságában azt hívé, hogy mi félelemből vonulunk el előle , s csapatjaink ide visszavonulása alatt merészelt bennünket megtámadni.