Pesti Napló, 1854. október (5. évfolyam, 1368-1393. szám)

1854-10-11 / 1376. szám

kyné s Komlóssi Ida művészetileg személyesitének, mint férjeik őrangyalai tűnnek fel és — le,­intőleg és mellőzve, — költői személyesitésben azon eszmét kifejezők, hogy a jó szellem rendszerint az emberek Cassandrája­ igazat mond, és nem szokott meghallgattatni. — A kisebb sz­ere­­pek nagyobb részben hiányos betöltése ismét eszünkbe jut­­tatá, mily hiba volt ez év elején elbocsátani azon színé­szeinket, kik azoknak most oly jól megfeleltek volna. — Ma Munkácsi Flóra k. a. föllépteül adatik: Falusi egyszerűség, vígjáték 4 felv. A Budapesti Hírlapnak. II. Tisztelt szerkesztő úr! Higye el, nekem igen fáj az a meddő polémia, melybe ön vak, animositása, s szenve­délyes tekintetnélkülisége mindkettőnket sodort. — Két­ségkívül találkozni fognak az olvasók között, kik a chro­­nique ecandalesse barátjai, kik botrányos látványoknak s veszekedéseknek örvendve, jó izű­ kaczagás közt olvassák irodalmi kölcsönös öklözéseinket, s lesve várják a durva feleselések végtelen sorát. Ámde minden jóravaló mivelt ember elszomorodva és boszosan fordítja át a lapot, me­lyen hasznosan gyönyörködtető eszmecsere helyett rideg mosdatlan libellusokkal találkozik. S valóban sajátságos látvány azon agyarkodó dühös csa­tározás, mely a magyar irástudók közt uralkodik, s mely a nagy világ előtt a magyar nemzetet, annak daczára, hogy az az európai népfajok közt minden rokon nélkül elszige­telve áll, — a teljes feloszlottság színébe helyezi. S ha az ember e nyomorú fészkelődések okát fürkészi, kitűnik, hogy e harcz és egyenetlenség nem valamely politikai elv vagy társadalmi érdek, nem magasztos eszmék s menthető nézetkülönbségek hivatásszerű védelméből, hanem meg­sértett hiúságból, féltett magán­érdekből származnak. Az egyik minden áron nagy írónak akar tiszteltetni , a másik az olvasó közönség erszényét monopólium gyanánt szeretné bitorolni. S e két elem közt foglal helyet ama gyenge jel­­leműek hosszú sora, kik nem saját nevök féltéséből, hanem pusztán kiskorúságból, hitvány irigységből egyesülnek min­den önálló egyéniség, minden kitűnő és sikeres irodalmi munkásság és egyéniség ellen. Mióta az irodalomnak élek , csak egy nagyszerű és üd­vös polémiára emlékezem a magyar sajtóban, melynek nem személyes érdek, hanem a közjó és honszeretet voltak apja. S ez Széchenyi polémiája volt, melyet részint a Tár­salkodóban, részint könyvekben (különösen a,,Keletnépe és „Programm“ czik­.kronikáiban) folytatott oly irányelvek és mo­dorok ellen, melyekben a látnoki lelkű férfiú orszá­gos és nemzeti szerencsétlenségek m­agvát látta elhintve. A közönség józan esze és tapintata daczára képes ugyan tévedésre, (s ha egyszer téved, roppant nagyot szokott botlani,) de többnyire s előbb vagy utóbb igazságot szol­gáltat, s a sok aprócseprű nagyravágyók s irodalmi üzérek közt is rendet csinál, habár a sok nyilt és alattomos cselszö­­vény eháoszában a rugókat látni nem képes. A belső ér­ték és valódi érdem felszínre küzdi magát, ha a viasko­­dásban el nem csügged; azonban még­is sok hasznos te­hetség , sok nemes képesség lett ama kaján üldözések és megtámadások áldozatja, ha álszeméresi, ideggyengeség, s a véralkat szelídsége ama papirossárkányok nagy­szájú rém­ítéseivel megmérkőzni nem mert. Azt bizton állíthatjuk, hogy a mi közszellem , önbiza­lom , s a hazai irodalom iránti részvét és tisztelet ez or­szágban létezik, annak legkisebb részét köszönheti az írás­tudók épen nem épületes magatartásának; egyedül a nem­zet szerencsés geniusa óvja meg a nagy többséget azon rész szellem mételyétől, melylyel önzés, hiúság és irigység a sajtót szemérmetlen követeléseik kierőszakolására , s a versenyképességek megbuktatására lealázza. Lássa tisztelt szerkesztő úr ! ez az egyik, és pedig leg­­lényegesb oka fájdalmamnak azon polémia felett , melyre ön engem kényszerít. Az olvasó­közönséget sokkal inkább tisztelem,hogy sem oly sok teendők korszakában, s a jelen eseménygazdagság idejében a lap legkisebb részét örömest vagy sajnálkozás nélkül engedném át személyes viaskodá­­sokra.­­ Hát ha még tekintetbe veszem az időrablást, melyet ön nekem okoz. Ön még sohasem szerkeztett oly lapot, melynek kapcssálga s financiális eredménye a lapnak belső értékétől függött volna. Önnek azon előnye volt mindig, ho­gy lapjait hivatalos tartalmuk vagy hivatalos vonatko­zásuk mind előfizetőkre, mind jövedelemre biztosítot­ták. A „Pesti Napló“ egészen más helyzetben van. Azt senki sem köteles tartani, s hogy fennállhasson, kénytelen sok fáradságba, észtörésbe és áldozatba kerülő belőttek által szerezni ma­gának pártfogást, s mig ön megbízott­jai ügyességére bízván lapjai kiállítását , — a ké­nyelemnek s kedve is ez törekvéseinek élhet, s lapjait tán nem is igen látja másszor, mint midőn azokat fütyürészve aláírja,­­­ addig én, hogy egy biztosított­­ a­p­p­a­l versenyezni képes legyek, nagy erőmegfeszítésre kényszerülök, melynek súlya és köteles­sége azon arányban nő , melyben az előfizetők száma sza­porodik. Ez idődrágaság mellett a jelen polémia reáma nézve kétszeresen alkalmatlan: miután a ónban újabb türelmem és hallgatásom önt csak újabb kitörésekre és büntetlennek hitt sértegetésekre bátoríthatná, — elkerülhetlennek látom önnel e polémiát végig küzdeni. Török János: Legalább 1­ 0 cs. k. Ap. Felsége f. évi oct. 4-én kelt leg­felsőbb elhatározásával az erdélyi Nagyfejedelemség törvényszékének az 1852. sept. 14-ki legmagasb hatá­rozat által elrendelt rendezése következtében a n. a­z e­­b­e­n­i kerületi törvényszék elnökévé, az ottani ideig I. kerületi törvényszéki elnököt Brucken­thal József bárót s udv. tanácsost s főtörvényszéki ülnökké a n.sze­­beni kerületi törvényszéknél az ottani kér. törvényszék ülnökét Wagner Camillót kinevezni méltóztatott. Továbbá ő c­s. k. Ap. Felsége ugyanazon legfel­sőbb elhatározásával az erdélyi megyei törvényszékek­hez elnökökül a következőket méltóztatott kinevezni; és pedig : Kolozsvártt az ottani ideigl. kerületi tör­vényszéki elnököt, és erdélyi kincstári tanácsost Pá­losi Donáth Sándort; Beszterczére az ottani ideigl. kerületi törv. elnököt és nyugalmazott tábornok, hadbírót C­si­ma Károlyt; Brassóra a gyula­fehér­vári ideigl. kerületi törvényszék elnökét Oech­sner Antal bárót; Gyul­a-F­ehér­várra a lugosi kerületi törvényszék ülnökét Spendling Jósefet; Maros­­vásárhelyre a fogarasi ideigl. kerületi törvény­szék elnökét A­p­o­r Károly bárót; Szászvárosra a brassói kerületi törvényszék elnökét Kirchner Fridriket ; Udvarhelyre a deési ideigl. kerületi törvényszék ülnökét I­s s­e k a­z Adeodatot; D­e­é­s­r­e az ottani ideigl. ker. tszék elnökét Tábora Dömét; Zilahra a brassói ideigl. ker. tszék ülnökét Pole­­schenszky Manót; végre az ülnöki állomá­sokra a szebeni ker. főtszéknél Fille­n­ba­u­m Fe­­rencz erdélyi kincstári tanácsost; Ebner Károly és Mossing János ker. főtszéki előadókat Ószebenben; Mentb­erger János ideigl. kerül. tszéki elnököt Gy. Fehérvárt s ezt egyszersmind fő államügyésszé; M­á­­­défalvai Istvánfi Pál id. ker. t. sz. ülnököt Ko­­losvárt; Némethy János, Schreiber Simon, Kräger Mihály és Herbert Eduard id. előadóit a n. szebeni ker. fó­­széknek; Fodor Mojzes id.kér. t. széki ülnököt Szepsi­sz.­Györgyön ; Lampel Hen­rik főkonsuli kanczellárt Bukarestben ; N­a­h­­­i­k János id. ker. törv. elnökit Szilágy­ Semjén; Sach­senheim Fridrich id. kér. é. sz. ülnököt N-Szeben­­ben ; P­a­p László id. előadót a n.­szebeni kér. főtörv. széknél; Pop de Le­menyi Bian János id. kér. tör­­vényszék ülnökét N. Szebenben; K­u­c­z­e­r­a József id. kér. törvény. ülnököt N. Szebenben kinevezni m­éltóz­­tatott, Berlin, oct. 7. A király tegnap Eszterházy ausztriai követet Bellevueben magán kihallgatáson fo­gadta. — Úgy hallatszik, hogy oct. 4 -én, 6 cs. kir. Ap. F e­­­s­ég névünnepén a porosz király és királyné részéről Bécsben üdvözlő iratok nyujtattak át. Legújabb a csatatérről. St. Arnaud tbgy­­nak jelentése az almai csatáró LA „Moni­teur“ oct. 7-éről Írja: „A császár St. Arnaud tbgytól következő jelentést kapott az almai győzelemről. Senki sem fogja ezen nagy győzelem soly egyszerű el­beszélését megindulás nélkül olvashatni, melyben a ve­zénylő ílk mindenkiről szól — csak magáról nem. Mind­amellett a kormány azon erélyt és ügyességet, melyet a trigy ez alkalommal kifejtett, érdeme szerint tudja méltányolni. A császár rendelé, hogy ma délben 21 ágyulövés tétessék a győzelemnek ünneplése végett. „Alma melletti főhadiszállás. Almai csatatér, sept. 21. 1854. Sire! Felséged ágyúi dörögtek! — Mi tö­kéletes győzelmet vívtunk ki. Egy szép nappal több, Sir, melyet Francziaország katonai disznapjaihoz csa­tolhatunk s Flyed egy nappal többet csatolhat azon győzelmekhez, melyek Francziaország zászlait diszitik. Az oroszok tegnap minden erejöket, minden segéd­esz­közöket öszpontosítottak, hogy az almai átkelést mega­kadályozzák. Menzihoff­eg személyesen vezette azt. Az összes magaslatok redoutok s borzasztó ütegekkel vol­tak koszorúzva. Az orosz hadsereg 40000 szuronyt számított, melyek Krimia minden pontjairól öszponto­­sítva voltak; még reggel is jöttek erősítések Theodosiából — 6000 lovas, 180 tábori és positivágyú. Azon ma­gaslatokról, melyeket megszállva tartanak, az oroszok minket egyenként megolvashattak. 19-e óta, az az azon percztől fogva, a­hogy a Babanachhoz érkeztünk. 20-án pontban regg. 8 órakor a Basquet hadosztály által, mely 8 török zászlóaljjal erősittetett, egy oldal­­mozdulatot téteték, mely az oroszok baloldalát fenye­gette és ütegei közöl néhányat megkerült. Basquet tök ép annyi belátás mint bravourral működött; e manőver eldönté a nap sorsát. Én felszólitom az angolokat, hogy balszárnyuk felé kiterjeszkedjenek, míg én az oroszok közepét elfoglalom, egyúttal annak jobb oldalát fenye­­getendők, de csapatjaik csak 1010 órakor vonultak a csatavonalba. Ők e késlekedésért bravouri okkal kár­pótoltak. 12112 órakor a szövb hadsereg homloka egy erős (franczia m­a­g német) mérföldön túl terjedt s mi­dőn az Almához érkezett, borzasztó tirailleur tűzzel fogadtatott. E kifejlődés alatt a Bosquet hadoszlop éle megjelent a magaslatokon s én jelt adtam az általános támadásra. Az Almán rohamlépésekben keltünk át. Napóleon hg . hadosztálya élén, az orosz ütegek tüzelése közben elfoglalta a nagy Alma falut , ő minden tekintetben méltónak mutatta magát ama nagy névre, melyet visel. Az ellenséges ütegek tüze közt értünk a magaslatok tövéhez. Itt, síre,­ker­ődött a valódi csata az egész vonalon a bravourok és vitéz fegyverzettek minden epizódjaival. Felséged büsz­ke lehet katonáira ; ők nem fajultak el; az auszterlitzi és jénai hősök ők. órakor a franci­a hadsereg min­den ponton győztes volt. Minden hadállások szurony­nyal lőnek bevéve e felkiáltással : „Vive l’Empereur!“ mely egész nap viszhangzott. Soha hasonló enthusias­­must nem láttam , a sebesültek még a földről emelked­tek fel, ezen kiáltást hangoztatva. Baloldalunkon az an­golok nagy tömegekkel s nagy nehézségekkel találkoztak, de mindez le lön győzve. Az angolok az orosz állásokat az ellenséges ágyútüzelés közt bámulatos rendben tá­madták meg , elfoglalták s az oroszokat előzték. L. Raglan antik bravouru katona. Az ágyú- és puskago­lyók közt ugyanazon nyugalmat tanúsította, mely őt soha el nem hagyja. A franczia vonalak a magaslato­tokon alakultak, az orosz bal oldalt halomra döntötték s a tüzérség elkezdte tüzelését. Ekkor nem volt többé visszavonulásról szó; ez feloszlás volt: az oroszok el­veték puskáikat és tarisznyáikat, hogy könnyebben fut­hassanak. Ha lovasságom lett volna, Sire, úgy meg­­mérhetlen sikert arathattam volna . Menzikofi­ngnek többé nem volna serege, azonban késő volt, a csapatok fáradtak voltak, a tüzéri lőszer kifogyott, mi 6 órakor este ugyanazon helyen ütöttük fel táborunkat, a hol az oroszok reggel álltak. Igen,sátorom épen azon helyen áll, melyet ma reggel Menzikoff­­g foglalt el, ki oly bizton hivé, mikép bennünket feltartóztat s megver, hogy még kocsiját is hátrahagyta. Én azt tárczája és levelezéseivel együtt elfoglalom s a drága jegyzése­ket, melyek azokban foglalvák, hasznomra fogom fordí­tani. Az ellenséges sereg valószinüleg két mildnyire innen összeszedkőzhetett, s én holnap a Katsánál fogom találni, de megverve és demoralizálva, mig a szövetsé­gesek tele tűzzel és buzgalommal. Én ma kénytelen vol­tam itt maradni, hogy a mi és az orosz sebesülteket Konstantinápolyba szállíttassam s a flotta fedélzeté­ről lőszer s ablakkészleteket hozassak. Az ango­lok közöl 1500 ember len harczképtelen. A Cambridge ha jól érzi magát, az ő­s­öir George Brown hadosztá­lya felülmulh­atlanok voltak. Én mint­egy 1500 harcz­­­képtelenné vált embert, 3 halott és 54 sebesült tisztet, 253 elesett altisztet és katonát, és 1033 sebesültet vesztettem. Canrobert tbek, kit részben a nap dicsősége illet, egy szétpattanó gránát darabja által mellben és nyakon könnyen megsebesült; ő igen jól érzi magát. Thomas Iick a hg hadosztályából puskagolyót kapott altestébe, súlyos seb. Az oroszok mintegy 5000 embert vesztettek. A csatatér el van halmozva holtakkal, moz­gó kórházaink megtömvék az ő sebesültjeikkel. Mi minden hét orosz halottra egy francziát számítunk. Az orosz tüzérség kárt tett bennünk, de a mienk sokban fe­lül­múlja azt. Én egész életemen át sajnálni fogom, hogy legalább két afrikai vadászezreden nem volt mel­lettem. A zuávok mindkét hadsereg bámulatát ébresz­tették fel ők a világ legelső katonái. Sir, engedje meg magas tiszteletem s határtalan hódolatom kifejezését. St. Arnaud trigy. A konstantinápolyi franczia megha­talmazott jelentése a külügyek minisz­teréhez: A M o n i t e u r ben oct. 7-éről olvassuk : Therapia, sept. 27. 1854. Demoralizálva a szövetséges csapatok merészsége által, az oroszok, kik az Almánál 8000 ha­lottat vesztettek, sem a Katsánál, sem a Belbeknél, két borzasztó hadállásban, nem állapodtak meg. Ők Sze­­basztopolig vonultak vissza, melynek bemenetét 3 sor­­hajó és 2 fregatt elsülyesztése által igyekeztek elzárni 25-en a szövb seregek után voltak, hogy a város előtt szilárd állást foglaljanak. Az angoloknak az Almánál 1800 emberök lett harczképtelenné. L. Raglan egy se­gédtisztje Páris és Londonba megy, mint a főparancs­nok sürgönyeinek áthozója. Egy V­a­r­s­ó­b­ó 1 f. hő 9. a ,F. B.­ szerkesztőségé­hez érkezett távirati sürgöny , egy hivatalo­s, M­e­n­z­i­k­o­ff hgtől jött sürgöny után jelenti, hogy 3-ig Szebasztopol ellen semmi támadás sem történt. A szövetségesek Balaklava és Cherson közt álltak. — A Menzikoff hg hadseregének erősítésére szolgálandó csapatvonulások folyvást tartanak. Másfelöl ellenben értesülünk, mikép a szambuti fran­czia ügyvivő B­e­n­e­d­e­t­t­i sept. 30-áról a triesti franczia főconsul Tascher grófhoz egy sürgönyt küldött azon jelentéssel, hogy a combino 11 táma­dás Szebasztopol ellen sept. 28-án kez­detét vette. Bécsi börze oct. 10-től. (Távirati közlés.) . P . a­­. Statuskötelezvény 5%................................. 851 dto 4% ................................. 74% 1839-ki sorsjegyek 250 ftos......................132 1834-ki 1 500 ftos......................223 Bécs, oct. 9 Arany: 22112. Ezüst: 183­4. Danavizásság Oct. 7- én) 3', 7 ', 10'" 0 fölött. Felelős szerkesztő: TÖRÖK JÁNOS. Irodalmi jelentések. Mindenek előtt tudatnom kell a t. közönséggel, hogy szállásomat a ma­gyar- és zöldkertutczai 14-ike számú szegletházba tettem­­át. Ajtó 17-ik szám.) .Magyar és Erdélyország képekben" czímű nagyszerű nemzeti munkánkat minél terjedtebbé akarván tenni, ezentúl gyakrabban s olcsóbban adandjuk azt. Az újabb folyam, az eddigi hét-két füzet helyett, hat füzet­ben fog megjelenni, s mind a mellett, hogy így költségünk nagyobb leend, az eddigi elő­fizetési dijat egy p.forinttal b­ebb szállít­j­u­k ! — E szerint az előbbiek­kel semmi összefüggésben nem álló legújabb folyam 6 füzetének előfizetési dija postán bérmentesen megküldve csak 5 pft, helyből elvitetve 4 pft. Az előfizetési pénzeket aláürthoz od­óbérdő végéig, vagy legföljebb a következő pesti no­vemberi vásárig kérjük beküldeni. 8 előfizető gyűjtőjének egy tiszteletpél­dány jár. Az 1.2. 3. 4. kötet minden hazai könyvárusnál kapható.Egy-egy kötet ára­zpít. „Nagy képes Naptáram 18evig-re“ e héten hagyja el a sajtót 100-nál több korszerű képpel és ábrával, mik nagy részint a magyar életre, s a keleti háborúra vonatkoznak. S mind a mellett, hogy 6 és 1/2 ívvel s 90 egészen képpel többet mint a Müller Gyula Nagy Naptára, bolti ára csak 1 frt. 30 kr.p.leend.Naptáramnak avatott egyén által szerkesztett köz igazgatási és törvény­kezési tiszti névtára, a Müller naptára szembetűnő hiányá­­t, hibáit a lehető legnagyobb pontossággal fogja kipótolni. „Képes házikönyv — a magyar nemzet szellemi anyagi javára“ czím alatt füzetekben megindítandó legújabb irodalmi vállalatom képes programmja rövid időn szinte közrebocsátandom. Vahot Imre, (Magyar- és zöldkertutcza szegletház 14-ik szám 1537 1—2 176.) 1548 Helyváltoztatási jelentés 1-3 posz­­tó-raktára ,a borostyán koszorúhoz* 1854-diki augustusista a kis híd- és aranyközutcza szegletén levő 6. számú saját há­zukba tétetett át. Midőn a t. ez. közönségnek és tisztelt üzletbarátunknak a nekünk előbbi helyiségünkben (váczi utcza, Steinbachféle sarokháznál) 25 év óta ajándékozott bizalom­ért legmelegebb köszönetünket nyilvánítjuk, a most ujonta megnyitott maga nemében egyetlenül fölkészített ízletes raktárunkat ajánljuk, újra rendezett nagyszerű gyűjtemé­nyével polgári- katonai - és állami disz- s egyenruhákhoz való mindennemű s fajú posz­tóknak, valamint a legdivatosb s legizletesb öltöny-­s nadrág-kelméknek a legjobb nevű bel- és külföldi gyárakból, a mit csak a világpiacz jelenlegi állása nyújthat. 1544 1—3 Legújabb találmány! Cs. kir. kizárólag szabadalmazott négyszeglete gazdálkodási főzőedények s készerülek finom angol czinnel bevont pléhből, toldás és forrasztás nélkül, hideg után előállítva. Ezen edények igen csinosan készülvek, gyors sörök , s négyszegletű alakok­nál fogva a takaréktűzhelyen egymás mellé igen czélszerűen elhelyezhetők , mi által semmi meleg­ség sem vesz ki, s a tüzelő szernek több mint fele megtakaritatik. Leve­lek bérmentesen kéretnek beküldetni. A gyár létezik Pesten. —Gy­árut ez a 5. sz. a. Lengyel Ferenc*. 1533 2—3 1526­­ 3—6 Pesti czukorgyár­­egyesület. A pesti czukorgyár egyesületi t. ez. rész­vényes urak ezennel meghivatnak egy a gyári épületben f. évi november 9. csütörtökön d. e. 10 órakor tar­tandó rendes közgyűlésre. A tanácskozás és elhatározás tárgyai következők : 1) Egy szükségessé vált üzleti tőkének megszerzése. 2) Az üzleteredmény, s mérleg iránti je­lentés. 3) Kiválasztása egy, és újon választása­­ két választmányi tagnak. 4) Kisorsolása 15 darab elsőségi rész­vénynek. 5) A törzsrészvények kamatozása iránti rendelkezés. B­ár magától is értetik mégis megjegyez,­telik, hogy minden meg nem jelent vagy nem képviselt­­ ez, részvényes, mint a több­séggel szavazó fog tekintetni. Végre emlékezetbe hozatik , hogy az alapszabályok 5-ik czikke szerint a tanács­kozási és szavazási jog csak az egyleti könyvekben bejegyzett részvények után jár,­­ hogy a részvények birtoklása ezek­nek a közgyűlés előtt leendő előmutatásá­­val igazolandó, és részvényes csak más részvényes tag által képviselhető. Pesten 1854 sept. 20. A pesti czukorgyár egyesület választmányi üléséből. A­­BUDAPESTI VISZHAHG4 czimü, kiválólag humorist­i­­c­a­­ szépirodalmi lapra az előfizetés oc­­toberi —decemberi évnegyedre. Helyben házhozhordással . 3 frt 30 krp. Vidékre postán ... 4 fríp. A pénzek a szerkesztőség czime alatt szénatér 1-ső számú házba küldendők. Szilágyi Virgil, Vas Gereben, felelős szerkesztő, főmunkatárs. 1520 2—3 TANULÓNAK lak és tartás. Budán egy tisztes­ rendű család , házi nevelővel bíró tulajdon , közép tanodába járó fia mellé egy, vagy két, közép vagy reál tanodába járó ifjat mérsékelt föltételek alatt befogad. Értesülhetni Budán viziváros 145 sz. a. a házi urnál. 1547 1-1 Ajánlkozás. Egy legjobb korban levő házas egyén, ki magyarul, németül és tótul beszél és ir, több uraságoknál­ szolgálatairól legjobb bizonyítványokkal el van látva, ajánlja magát valamely uraságnál pinczemesteri, pintéri vagy házmesteri állomásra. — Ér­tesülhetni iránta Pesten nagymező utczában 23 sz. a. házban utolsó ajtó jobbra. 1546 1—2 Birka eladás.­ Fehérmegyei puszta Jakabszállásán, adó­nyi gőzhajó állomástul két, Fejérvártól két és fél órányira, a mostani birtokváltozással szabad rendelkezésre maradt birkanyáj­ te­nyésztésre s tartásra kitisztázva , 32 év előtti szászhoni beszerzett electoralis tör­­zsökfaj nemesítéssel—gyapja Frankhonban 141 fát vásárolva — és ugyan öreg nős­tény hágott januárban első 900 darab, még hágatandó 400 , ürü Öreg és ifjabb szám 800, bárány idei téli s nyári 900 helybéli szemle, alku­s készpénz fizetés mellett Oc­tober folytán egészben vagy részletekben megvehető. Helybéli számtartó Fleischer Sámuel ur már ez iránt megbízva levén. A pesti PÁVASZIGETI téli hidegvíz-gyógyintézet folyó évi October 1. napján ismét megnyit­­tatik. Az őszi, és téli víz­gyógyászat : általá­nos in-és ideg­gyengeség, emésztési ba­jok, altesti­ életművek dugulásai, hypochon­dria, köszvény, csűz, bujasenyv, a nemző részek nyálkássága, avult váltó láz, a havi tisztulás rendetlenségei ellen, továbbá kiél­tek erősítéséül, és végre üdülők tökéletes helyreállítására kitűnőleg sikeres. Az intézet tökéletesen el van látva­­— a betegek felvételére, és elhelyezésére szolgáló — minden szükségesekkel. A várossali közlekedés rendes társasági bérkocsik (Omnibus) által eszközöltetik. Betegek felvétele reggel 10 óráig az in­tézetben, délután 2 és 3 óra között pedig a városban (hajóutcza, 2 szám, 1-ső eme­let, balra) történik, — ide keretnek egy­szersmind a kérdező-levelek küldetni. 1517 4—6 D. J. W. Fischhof. P1R111R * MURMANN A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN uri-utcza I. szám.

Next