Pesti Napló, 1854. december (5. évfolyam, 1419-1443. szám)
1854-12-01 / 1419. szám
része műveletlen határ, a többi öt hatodnak majdnem fele erdőség, mely évenkint általában véve 12 millió öl fát szolgáltat. Mindamellett is egy év alatt megterem rajta 144 millió mérő gabona, 60,000 mázsa dohány, 30 milió akó bor, s tág téréin táplál 4 millió darab szarvasmarhát és 16 millió juhot. A mily szülemző, felszínén az ország, oly gümölcsöző annak gyomra is ; az ásványországbeli termelést évenkint 7 millió mázsára becsülik, s e jövedelem nem csekély részét teszik a nemes érczek. Míg Magyarország ily módon természeti gazdagságával kitűnő állást foglal, máskép alakul ez arány, ha a műtermékeket vizsgáljuk. Az ausztriai birodalomban ezek értékét évenként 800 millió forintra becsülik, s itt Magyarország az egészhez csak körülbelül hat százlolival járul. Az előttünk fekvő adatok e szerint nekünk további vizsgálódásunkhoz elégséges központokat nyújtanak. Különösen két momentum van, melyek legelsők ötlenek a vizsgálónak szemeibe: 1.1. az aránylag csekély népesség, s amivelőnek kezeire váró, mivel téképes parlag föld nagy mennyisége egy különösen földmivelés- és marhatenyésztéssel foglalkozó országban, melynek termésképessége jóval felül áll a valóságos termésen. Hogy a népesség — tekintve a föld termésképességét — aránylag csekély, meggyőződhetünk, ha azt a birodalom egyéb koronatartományaiéval hasonlítjuk össze. Míg Lombardiában 7,300 lakos, Velenczében 5,500, Csehország és Sziléziában 4,900 , Morvában 4,700, Ennsen alóli Ausztriában 4,450 , a Partvidéken 3,700, Galicziában 3,400 lakos esik egy négyen, mértföldre , Magyarországban hasonló térközre általában csak 2,500 lakos jut. Ezen tüneményben, mely a munkaerőben hiánynyal összevág, fekszik részben a második momentum alapja is, melyet fentebb érintünk, t. i. a jelentékeny földterületek műveletlen állapotjaé. A munkaerőkben! hiány munkabér-drágaságot eredményez, mely a jövedelmet csökkenti s imigy kettős tekintetben káros hatású. E hiányon főleg gyarmatosítások, (?) de még inkább a létező erők czélszerű alkalmazása által lehetne segíteni, mire nézve a mezőgazdászattan figyelembe nem eléggé ajánlható s így általános méltánylást érdemlő intéseket szolgáltat. — Mindazáltal a legfőbb ok, melynek ama fentebb érintett tapasztalást tulajdonítanunk kell, hogy Magyarország kevesbet és csekélyszerűbbet termeszt, mint különben termeszthetne, s hogy kiváltkép műtermékeinek száma messze a más kisebb tartományokéi mögött áll: a tőkepénzeibeni hiány, m oly hiány, mely annyival érezhetőbb lesz, mivel minden vállalatra zsibbasztólag foly be s nem oly könnyen pótolható, mint más; — hiány, mely Magyarországban kétszeresen nyomasztó, mivel ezen a természettől annyira megáldott ország sokkal nagyobb productivitásra képes, egyszersmind annak, ki föld gazdagsága forrásait az arany bűvészszővel folyókká tenni értené, dúsgazdag jutalmat ígér. Ausztriai birodalom. cs. kir. Apáti. Felségének legmagasb helybenhagyásával a pénzügyminisztérium novemb. 23-kai rendelete által történt kihirdetés napjától kezdve, a fegyver és lőszer ki- ét átviteli tilalma az ausztriai államhatáron át a Moldva- és Oláhfejedelemségek felé meg van szüntetve. KÜLFÖLD. Franciaorszá g. Páris, nov. 25. A kelettengeri hajóhad parancsot kapott, hogy tömegesen Toulonba menjen Ezen parancs Perceval Deschénes admirálhoz nov. 23 án távirda utján küldetett, és a hajóhadnak dec. közepéig Toulonban kell lennie. Ott 20,000 főnyi erős hadtestet veend föl, melyet, mint tudva van, Várnánál szárazra tesz, hogy Omer pasával egyesülten Desszarábia ellen támadólag nyomuljon. Ezen hadtest, mint erősítik, Schramm osztálytábornok, egykori hadügyminiszter, parancsa alatt fog állani, és remélik, hogy a jövő február közepéig a Duna mellett csatakészen álland. A tengerészeti miniszter NI a me in admiráltól jelentést kapott, melyben ez nyilvánítja, miszerint a hajóhad most már nagy veszélyek nélkül a szárazi sereg működését többé nem kísérheti. Ezen jelentés, mely tele „timides avis“-kkal, a császárra nézve igen kedvezőtlen benyomást tett, s már arról beszélnek, hogy a feketetengeri hajóhad új főparancsnokának kineveztetése nem minden valószinüség nélküli. Páris, nov. 26. A franczia sereg minden ezrede századonként 10 embert ad a keleti sereg számára, mely kiválasztott csapat mielőbb útra indittatik. Az igy 6000 emberből alakított test a rohamoszlopot fogja képezni. Tegnap már ezen kiválasztás az itteni helyőrségnél megtörtént. A tódulat oly nagy volt , hogy az ezredeseknek sorsot kellett huzatniok.—Montebello tábornok tegnapelőtt Krimiába elutazott. — A „Mortiteur de l’Armée“ a szövetségeseknek Szebasztopol előtti összes erejét 80,000 emberre teszi, a segélyező pedig, mely két új hadosztályból és a már ott levő különböző hadcsapatok pótléklegénységéből áll, 40,000 embert fog tenni. A „Monsteur“-ben megjelent császári irat (lásd „Pesti Napló“ tegnapi számát), némelyeknél semmi különös jó hatást nem idézett elő, mivel abból azt akarják kiolvasni, hogy a külkormányok egy részének föllépése nyugatra nézve épen nem kedvező. Azt is hiszik, hogy a besszarábiai diversio nem Ausztria megegyezésével történik, s ezért az összeütközéstől tartanak. Az utóbbi napokban itt több német befogatott, mivel nyilvános helyen oroszbarátilag nyilatkoztak. Tegnap egy Londonból datált és itt nyomatott pamphlet jelent meg bizonyos Rivera Antaltól, ki magát spanyol republicanusnak nevezi, azonban nem egyéb mint Krisztina királynő ügynöke. Ezen Spanyolországban elterjesztendő pamphletben Cuba akkori kormányzata tárgyaltatik, midőn ezen spanyol birtoknak O’Dönnel vala kormányzója. Benne O’Dönnel leghevesebben támadtatik meg , mig Vi 1tora herczeg dicsérettel halmoztatik el. Ezen pamphlet czélja :Esparterot és O ’ Donne 111 elválasztani, ez utóbbival elhitetni akarván, hogy ez irat az első megbízása következtében közöltetett. Ezzel azonban nem fog elévetni, mert, mint már közölve volt, a két tábornok tökéletesen egyetért és egyesülve marad, vegye bár át Espartero a kamara vagy a minisztérium elnökségét. A jövendő spanyol kabinetről még nincs semmi tudósítás. Úgy látszik, hogy Espartero nem fog mindjárt belépni, hanem előbb a kamara elnökségét átvenni akarja. D’ Donne azonban, mikép erősítik, minden esetben a kabinetben fog maradni. Espartero azután később , ha a kamara az ő megválasztása által neki bizalmat szavazott, veendi át ismét a kabinet elnökségét. Páris, nov. 26 A császár levelét különbözőleg ítélik meg. Némelyek egy cselekvényt látnak benne, mely a tegnap említett sommatiora mutat; mások azt erősítik, miszerint a levélben jelentett bessarábiai diversió és ezen jelentést követő czélzat a keleti kérdésnek egész Európában növekvő népszerűségére, különösen pedig azon „féltékenység“, melylyel a sokáig száraüzött sasok nézetnek , annak bizonyítványa volna, hogy Ausztriával tökéletesen meg vannak elégedve. A két nagy német hatalom közti közeledés és a legújabb bécsi jegyzék egyébiránt megnyugtató elemek lehetnek , de mielőbb hiszük, hogy a bessarábiai diversio a német hatalmak végleges nyilatkozatát czélozza — mondja a rajnai újság párisi levelezője — mint sem annak eredménye volna. Azon vérmes békeremények, melyeket itt-ott a javaslati alkudozási alapoknak Oroszország általi elfogadására építenek, épen eszélytelenek. Amily kevéssé komolyan gondolja Oroszország ezen elfogadást, Anglia és Francziaország most ép oly kevéssé" szorítkozhatnak a négy föltételre. A czár a négy biztosítéki pontot csak akkor fogadta el, midőn már késő volt, mert az egész keleti versengés folyama alatt csak egy politika vola szeme előtt: időt akart nyerni. A „Journal des Débats“ a császár fentebb taglalt levelét a többi közt következő észrevételekkel kiséri: A császár azon levélben a keleti sereg katonáinak ragaszkodásuk és rettenthetlen szilárdságukért méltó dicséretét és nagylelkű üdvözletét fejezvén ki, egyszermind azt mondja, miszerint ő tökéletesen ismeri azon keletkező nehézségeket, melyek jövendőben Szebasztopol ostromának ezen új phasisában legyőzendők. De egyszersmind jelenti, hogy e pillanatban Francziaországból uj erősítések indulnak munkálataik, veszélyeik és dicsőségeikben részt veendők. Négy, mindenik 11,000 emberből álló, hadosztály valóban hadilábra tétetvén útnak indíttatott tüzérségével, mérnökségével, élelmi , kórházi és szállítási anyagszereivel együtt. Katonai szervezetünk szerint egy hadosztály úgy van kiállítva, miszerint megvannak nála a háború, munka, segély és biztonság azon elemei, melyek a hadcsapatok erejét és egészségét a táborozás alatt biztosíthatják. Az angolok e tekintetben, mióta velünk együtt táboroznak, szervezetünk czélszerűségét tökéletesen elismerték. Azon négy hadosztályból, melyeket a császár keletre küld, a két első nagyrészint Toulonban hajóra szállt, hol nagy terrü hajók és gőzösök készen valának elfogadásukra. Az út ez időszakban Krimiáig 10—15 nap. Ezen 22.000 ember tehát a jövő hónap 10-ke táján Szebasztopolhoz érkezhetik. Menzikoff herczeg jelentései egyikében ezelőtt a szövetséges sereget csak 50,000 emberre becsülte. Mi azt hisszük, hogy akkor legalább 60,000 ember volt, számra nézve sokkal kisebb a 80,000 emberből álló és azóta 100,000 emberre növekedett orosz seregnél. Mindazáltal látni lehetett, hogy a szám kisebbségének daczára, az angolok és francziak, főkép az angolok Inkermannál, kétszer verték meg az oroszokat, kik nagy tömegekben rohantak sorainkra. Az oroszok vesztesége roppant vola. Több mint 10 ezer emberre teszik, némileg hihetlen szám ugyan, mindazáltal igen való, minthogy 5,000 halottat hagytak a csatatéren. A szövetséges sereg kevésbé jelentékeny veszteséget szenvedett, minthogy a győzelmes mindig kevésbé szenved, mint a meggyőzött. Nemkülönben naponkénti veszteségeknek van ez is kitéve a víárkokban. Azonban az angol-franczia csapatok majdnem minden nap kapnak segélyerőket Algirből, Corfuból, Máltából, Gallipoliból, nem számítva ide azon meggyógyult betegeket és sebesülteket, melyeket Konstantinápolyból küldöttek hadtesteikhez csatlakozni. Ezen naponkénti pótlásoknál fogva az angol-franczia seregnek mindig kellett állnia 60,000 harcosból, ide nem sorolva a rationereket, melyek a csatarendben nem figuráinak, de azért különszolgálatuk nem kevésbé nélkülözhettem a táborozás sikerére.“ Páriából még mostanig sem tudhatni bizonyost lord Palmerston utazásának ezéljáról. A brit miniszter jelenléte alatt máris a franczia kabinetből egy fontos határozat került ki, tudniilik azon császári irat, mely a bessarábiai támadást jelenti , ha vannak vélemények, melyek szerint ezen határozatra az erélyes lordnak nem kis befolyása lett volna. Egyébiránt lord Palmerston irányában császári gazdája gyöngédséggel határos figyelemmel viseltetik, így tudniillik a franczia udvari körből a következő anekdotát beszélik : az angol miniszter megérkezte után (vasárnap este) a császár a következő vasárnap St. Cloudba ebédre akarta leini, de egyszerre észrevették, hogy már azon napra Hamilton herczegné meghívást kapott. Ez tudniilik nővére a badeni régens herczegnek, következőleg magas rangú mint lady Palmerston, és így lord Palmerston, mivel nejének vasárnap a tiszteleti helyet nem adhatták, csak hétfőre hivatott meg. Nagy érdeket gerjesztett a,, Journal des Dékatagnak egy czikke, mely az utóbbi diplomatiai eseményeket Németországban izgatólag tárgyalja. A franczia lap előterjesztésében ezúttal sem hiányzik a csipős adomák fűszere. A többi közt a porosz királynak egy szellemdús mondását közli, mely ez uralkodó nyilvános kötelességeire és családi barátságára vonatkozik. „Én Miklós czárért, kit szeretek, sokat megteszek, de ha megemlékszem is hogy ő sógorom, soha nem feledem, hogy Poroszország Oroszországnak nem sógornéja.“ — A király bizalmas körben így többször nyilatkozott. Helvetia. A tessini nagytanács az ausztriai viszállyal foglalkozik. A gyűlés elé terjesztett okmányokból ez ügy állásáról a következő tűnik ki: A bécsi helvét ügynök a jún. 23-iki jegyzéknél fogva Biogróffal a szövetségtanács azon kivonatát közölte, hogy a fenforgó viszály kölcsönös biztosok által alkudozás útján egyenlittetnék ki, s hogy ez alkalommal bizonyos viszálypontok a Tessin és Lombardia közti határokat illetőleg igazittatnának el. Buc gróf erre az oct. 31-ki jegyzékkel felelt: a cs. k. kormány kész a határ kitisztázási alkudozásokat a jelentett után ismét fölvenni. „Ha a szövetségtanács azt véli — így szól az ausztriai jegyzék •— hogy egy vagy több biztosnak Milanóba küldése által alkalmas eszközt találand a többi, a két állam közt még fenforgó nehézségek kiegyenlítésére, a szövetségi követek a barátságos fogadtatásra nézve biztosak lehetnek. Ezek azután a Tessin-cantonból kiutasított kapuczinusok viszonti fölvételéről vagy kárpótlásáról alkudozhatnak, mi végre a lombardiai kormányzó a szükséges teljhatalmat meg fogja, kapni. Alól irtva nagy mentékben örömére szolgálnk,ha ezen alkalotott fÖWAisznulfcitnék egyenes alkudozásokra a Tessin által világiasított pollegioi és asconai collegiumokra nézve az illetős egyházi hatóságokkal, valamint főleg az egyházi ügyük szabályozására, hogy igy a milánói érsek és comoi püspök panaszai illető tekintetbe vétetnének.“ — Ez okmányból, írja az „A. Aulg.Z.“ az látszik kiviláglani, hogy Ausztria egyik követeléséről, a ressini menekülteket illető rendőrség fölötti egyenes őrködésről lemond, míg a többiekhez szilárdan ragaszkodik. A két állam közti közlekedést illetőleg azon könnyebbség történt, hogy a ressini határlakosok nappal ügyeik végzésére Lombardiába mehetnek, este pedig a határra vissza kell térniök. A szövetségtanács, mely alkotmányszerűleg azon jogot követeli, hogy Ausztriával egyedül alkudozhassál?, ezen okmány átnyújtásakor Tessin kormányát fölszólította, hogy az ottani cantonnak a viszály végleges elintézését illető javaslatait és föltételeit juttatná tudomására. Az államtanács most a nagytanácsnak azt indítványozza , hogy ilyen javaslatokat és föltételeket ne tegyen, hanem adjon a szövetségtanácsnak korlátlan teljhatalmat az alkudozásokra. Olaszország,Noma, nov. 17. A pápa a tegnapi consistoriumban az összegyűlt bibornokoknak további nézeteit terjesztő elé a szeplőtlen fogantatást illető dogmának bekövetkezendő ünnepélyes szentesítésére nézve. Megjegyzi , hogy a Romába nem jött püspökök nagy része a szentesítésre nézve minden tekintetben kedvező kívánataikat már beküldötték, mindemellett az e czélra Rómában megjelenő főpapok részére ünnepélyes gyűlést rendelt, melyben saózatolhatnak. Ezen szavazatról a bibornoki collegiumban nem ülők hasonlóképen értesittetnek. Spanyoloszág- A spanyol határszélről, nov. 22. A dolgok állása a félszigeten fel kezd világosodni. Az elvek előtérbe lépnek, s a harcz életet és alakot kezd nyerni. A helyzet az által vett föl egyszerűbb alakot, hogy a dynasticus és monarchia elv veszélyen kívül van. A Cortesben a köztársaságiak egy hüvelyknyi területtel sem bírnak, ez pedig az általános hangulat természetes következménye. Bármi legyen is egyesek kábasága és elve, mindenki érzi, hogy magát az ország hangulata , szokásai, és erkölcseivel egyenes ellenmondásba nem helyezheti; ezért volt kénytelen Salazar monarchismusát a nemzeti gyűlés előtt kétszer bevallani; ezért nincsenek az ibériaiaknak követőik, és minden, ami érettek történt, nem állott egyébből, mint egy lakomából Masurnál, előbb chinai ügynöknél, hol egy pár portugáli és spanyol poharat emelt Pedro király és Ibériára, de a demonstratio elszigetelten maradt. E pártnak két lapja van, melyek csak nagy erővel bírják magukat fentartani, s ennek daczára még is meg fognak bukni. A carlisták nem kevésbbé elűzették a térről. Cselszövényeiknek a legtágasabb tér engedtetett, s ha a praetendensnek volt valaha reménye czélhoz juthatni, az bizonynyal csak ezúttal történhetett, midőn a gyenge kormány nem volt képes azoknak gátat vetni. Mindezen fondorkodási törekvések hajótörést szenvedtek,mert Don Carlos és fiának ügye magában nem tartható,mert nem birtokonszenvvel a népben. Hogy Krisztina királynő a carlistákhoz csatlakozott, hogy a külföldön mindenütt leányának és kormányának ellenségeket törekedett toborzani, hogy még az idegen sajtó megvesztegetésére is lealacsonyította magát Spanyolország meggyalázására, ezáltal Isabella trónját erősítette meg, s a pártok mindnyájan most egyedül ezen kormány határai közt mozoghatnak. Espartero megtette a legelső elhatárzó lépést. Meg akart szabadulni ellenfelétől, ő egyöntetű minisztériumot akar. Leköszönt, s őt O’ Donnelnek követnie kell. De egy új minisztérium a kamrák értelmében csak is tisztán Espartero-féle lehet, miután ez a többség színe. Várjon el fogja-e O’Donnel ezen kizáratást viselni ? Mit teend, ha nem lenne képes magát elhatározni az alkalmazkodásra ? A hadseregnél több rokonszenvvel bír, mint a vittoriai ág, de a hadsereg annyira el van gyengülve, hogy semmit sem végezhet a lakosság rokonszenve nélkül, vagy épen annak daczára. ODonnel tehát kénytelen leend pártjával együtt várakozni. A közvélemény egy erőteljes conservatív kormány irányában nyilvánul. Ha Espartero képes leend ezt ismét helyreállítni, akkor sokáig ura lehet a helyzetnek, de ha nem, szerepét végkép lejátszotta. Törökország. Damaskusból jelenti az ,,Oss. Triest, hogy midőn az ottani consulok az uj kormányzó Arif pasánál első ízben látogatást tettek, a csapatok a szeráljban fegyverrel tisztelegtek előttük s a kormányzó oct. 27-én az összes consuloknál egyenruhában viszonozta a látogatást. A török hatóságok ez udvariasság teljesítései példátlan újításokul tekintendők. Danafejedelemség. Jassy bél. nov. 15 től b. Bach cs. k. biztos ur elutazását jelentik. Dervis pasa is visszatérne ismét Stambulba és Fuad effendi által fogna pótoltatni. Oroszország. (Egy orosz proclamatio). A Krimia orosz lakossága közt a tatárok lázadási kísérletei által terjesztett rémület s a szebasztopoli hadseregre nézve a felkelésből lehetőleg eredő veszély az orosz kormányt ellenrendszabályokra késztető. Rögtönbíróságot hirdettek, s másrészt a hatóságok, mollárk és orosz papok beszédek és intések által hatottak. Ez utóbbiak közé tartozik egy Oroszországban ezernyi példányokban keringő okmány, mely az orthodox orosz egyháztól származott s tagjainak fölkelését, és vigasztalását czélozza. Ez Szimferopolban az Alexander Newski templomban jön kihirdetve s mint rendőrségi-politikai- egyházi okmány a jelen háború jellemző jelenségeihez tartozik. Hosszabb lévén, mint hogy teljesen közölhetnék, itt csak a következő tételeket emeljük ki : „Ha szomorúk vagytok a miatt, mert az ellenség országotokat elborította, úgy gondoljátok meg, mikép könnyű be — de nehéz kijutni, a nélkül hogy a madarak és állatok martalékaivá legyenek. Emlékezzetek 1812 re, ha az ellenség csekély eredményeire tekintetek. Vereség és szégyen vár reátok, mint akkor, midőn Oroszország egyik végétől a másikig megrendült és szive , Moszkva , az ellenség kezébe jutott. — Oroszország csorbitlanul emelkedett fel — s a megsemmisült ellenség mint egy phantom eltűnt. Észrevettétek, hogy mely napon jött most? Ugyanazon nap volt az, melyen egykor Moszkvába bevonult, mintegy akkorihoz hasonló sorsa hirdetésére. Ha visszavertük volna, erejét máshová fordítandotta. De most, midőn egész erejével területünkön áll, hatalmunkban van. Most, itt megsemmisülvén, emnjanend kedve ég nem lesz módja,a harezot folytatni. Oroszországnak oly sok harczosa van, hogy félszigeteteket azzal elbonthatja, a nélkül hogy határait másutt gyengítené. Vészterhes felhők gyanánt láttam a seregeket minden oldalról ide özönleni. Csak még néhány nap (ezt az érsek mondotta nept. 26-án) és a világ tapasztalni fogja, miként jár az, ki karddal kezében látogatja meg Oroszországot. Most a pap egy szavát: Várjon nem itt van-e kereszténységünk bölcsője? Nem innen ragyogott-e el Oroszország messze tájaira az orthodox hit világa ? Nem itt szenvedtek-e vértanúink ? Elfeledheti-e Sz. Vladimir, mit köszön országotoknak (ő itt keresztelkedett meg) és zsákmányul hagyhat-e titeket a nyűgöt elfajult hitetlen berontóinak?“ Ellenben ki imázhat fen a mennyekben ezen ellenségeink sikeréért, kiknek elődei istentelen kápráztatásban oltárokat és trónokat romboltak szét, és az ész istennőjét imádták, a testvériességet kihirdették és felebarátaik és rokonaik vérében fürödtek ? Továbbá, nem Krimia khánjai voltak-e azok, kik azelőtt ez országot könnyeik és vérükkel áztatták? Halljátok e szavakat, melyeknek bennetek a hitet lángolóvá tenniök és bizalmat ébreszteniök keilend stb.“ Végül mondatik, mikép Krimia lakosai csak szorgalmasan gondoskodjanak élelem- és szállítóeszközökről, s mielőbb ismét visszanyerendik a nyugalmat. Ezen az ügy világi oldalát s közvetlen gyakorlati czélszerűségét szemügyre vevő intés e vallásos elmélkedések végén különösnek tűnik ugyan fel, de mégis az egésznek főmozzanatát képezik. Odessa, nov. 15. A nagyherczegek Krimiába tett útjukban 3-ban Chersonon keltek át, és 4-kén, közvetlen a csata előtt, a krimiai hadsereg főhadiszállására érkeztek, ők, úgy látszik, azon reményben és czélzattal utaztak oda, hogy jelenlétükkel a szövetségesek megsemmisülését megdicsőítsék. Minden erő, melylyel Menzikoff rendelkezett, a főhadtesthez vonatott. A négek belovagolták a vonalakat és táborhelyeket, a katonát lelkesítők és tüzelők. Minden hasztalan. Az eredmény iszonya mészárlás volt , siker nélkül.. Egy levél, mely Szebasztopolban 5-én este kelt, jelenti:... „Mi létezünk még, bárha az angolok és francziák minden erejüket és eszközeiket megsemmisítésünkre felhasználják. Még állunk, de meddig? Még egy ilyen vérfürdő, s ki tudja, várjon aztán itt maradhatunk-e még ? Hasztalanok a mi erőfeszítéseink, mert a csapatok túlereje daczára sikeretlenek maradnak.... Az angolok borzasztó nyugalma, iszonyatos tüzérségek, mely csapatjaink egész sorait leteríti, annyira összezavarta a visszavonulást, hogy ezek, sűrű csoportokba tolulván össze, az ellenséges lövegeknek zömök tömeget nyújtanak, melyben a sodró golyók borzasztó pusztításokat lőnek. A tiszteket a sorok elől még előbb elsepték, mielőtt a rendes fegyvergolyók őket elérhették. A csatárok minden vezetőinket felemésztik. Még minden teljes mozgásban vonul a csatatérről a borzasztóan szétmarczangolt és szétroncsolt emberalakok nyögése és jajveszéklése közt átkozva azokat, kik szövetségben Mahomeddel (!) a keresztények keresztény védői ellen küzdenek. A mi katonánk engedelmes és gépszerűen felel meg a rendeletnek. De szintúgy mint egy gép engedi magát megsemmisíttetni. Hiányzik benne az ügyesség, lélekjelenlét és értelmesség, még maga a bátorság és lelkesedés is, mik a műveit, becsületérzet által lelkesített ellennek oly lényeges túlnyomóságot kölcsönöznek. Eliszonyodik az angol nyugalmától s meghódol a franczia gyors és ügyes támadása előtt.“ Az itteni egyházi és világi hatóságok kivonatára megparancsoló a czár, hogy ez év nyarán, a hadiviszonyok tekintetéből, az itteni lakosok felbátoritása és hitbeni megerősítésére az Istenanya megszentelt csodatevő kasperowi szentképe Nicolajevvből ide áthozassék. A czár a főprocurator gr. Protassow előterjesztésére, és a sz. zsinat ez iránt nyilvánított véleménye folytán rendeli, mikép a nevezett kép a háború egész tartama alatt Odessában maradjon. Amerika, New-York, nov. 7. Az egyesült államok és Oroszország közt a semleges hajók s áruikra nézve kötött szerződés szövege a következő : Amerika egyes, államai a a minden oroszok czárja, ilye, mindketten egyenlően azon óhaj által lelkesítve , hogy a jó egyetértést fentartsák, mely köztük és illető államaik alattvalói közt minden időben szerencsésen fenállt, abban állapodtak meg, hogy az elveket a semleges jogára nézve a tengeren, melyeket ők a hajózás és tengeri közlekedés szabadságára nézve mulaszthatlan feltételeknek tartanak, formaszerinti egyezmény által minden időkre megállapítsák. Ezeiből az egy államok elnöke államtitkára Marcy L. Vilmosnak a szükséges teljhatalmakat kiosztotta, és hasonló teljhatalmakat adott az oroszok czárjaiélye Stückl Eduard államtanácsos, a Sz. Anna rend 2 ik oszt. a Szaniszló rend 4-dik oszt. s az ausztriai 3-dik oszt. vaskoronarend lovagja, ő fige ügynökének az egy. éjszakamerikai államokban. És a nevezett meghatalmazottak, szabályszerűeknek talált teljhatalmaik kicserélése után a következő pontokat állapították meg és írták alá: l-ő czikk. A két szerződő fél következő elveket ismer el fenmaradók és változhatlanoknak, nevezesen : I) Szabad áru a hajót is szabaddá teszi, az az: oly áruk vagy javak, melyek oly állam vagy hatalom polgáraié vagy alattvalóié, mely háborúban nem áll, nincsenek elvétel vagy lefoglalásnak alá vetve, ha semleges járművek fedélzetén vannak , kivéve ha hadi tiltott czikkek lennének. 2. Semlegesek vagyona ellenséges hajók fedélzetén, hahogy nem tiltott hadi czikkek, nincsenek lefoglalásnak alája vetve, ők kötelezik magokat, ezen elveket mind azon hatalmak és államok kereskedelmére és hajózatára alkalmazni, melyek beleegyezendnek, azokat fenmaraddk* és változhatlanokul elfogadni. — 2. czikk. A két szerződőfél fentartja magának mindannyiszor a körülmények igénye szerint, az első czikkben kifejezett elvek netán szükségessé váló alkalmazása és kiterjesztése iránti további egyetértést létesíteni. De ezen időponttg fogva kijelentik, hogy a nevezett I-ső sz. czikkben foglalt állapítványokat szabályokul akarják tekinteni, bár mikor kelljen a semlegesség joga felett ítéletet hozni. — 3. czikk. A két szerződő fél megállapodott, hogy mindazon nemzetek, melyek beleegyezni fognak vagy fognának, ez egyezvény fő czikke elveihez csatlakozni s azokat megtartani, minden ily csatlakozásból származó jogokat ugyanazon mértékben, mint a két szerződő és aláíró fél, élvezzék, ők egymással közlendik a lépések eredményét, melyeket ez ügyben tenni késztetve látnak magukat. —4 csikk. A fenforgó egyezmény az éjszakamerikai egy államok elnöke által a nevezett államok senatusának tanácsa és beleegyezésével s a minden oroszok czárja 6 fiye által jóváhagyandó és megerősítendő, s annak megerősítése, a mai naptól számítva 10 hó alatt, vagy ha lehet előbb, Washingtonban kicserélendő. Washington jul. 22, 1854.| Marsy W. L. Stöckl Eduard. bátran kiterjeszkedhetett volna azon egész földterületre, mely Magyarország alatt értetik, mert a körülmények és indokok, melyek a hitelbank szükségét bizonyítják, azon egész területen ugyanazok. Sz e rk.