Pesti Napló, 1855. március (6. évfolyam, 1491-1517. szám)
1855-03-25 / 1512. szám
volt, az egész új vonalat, az úgynevezett „jobb szakadékon“ keresztül, a Malakoff torony körüli ütegekkel összeköttetésbe jutni. Ennélfogva feladatává lön, ugyanazon területen, melyet mi megszállva tartottunk, előhaladni, s a kényszerűség, ebben őt meggátolni, a tábornokoknak önkényt felmerült 2 és 3 óra közt reggel 4—5000 ember az ellenség ellen megindult. Az éj homályos volt, az ég beborult. Parancs adaték ki, hogy egy lövést se tegyenek, s hogy erről bizonyos legyen, a franczia tábornok nem engedé meg a kupakok feltevését; az ellenséget tüstént szuronynyal kelle megtámadni. Miután a csapatok egy ideig a támadás tárgya felé előhaladtak, egy keletről nyugatra futó szakadékra találtak: ebbe leszálltak, a másik oldalon felkúsztak minden ellentállás nélkül. Miután itt támadó hadoszlopaikat megalakították, csakhamar orosz őrkatonákra találtak, kik fegyvereiket kilővén visszavonultak. Most a francziák berohantak az új műheljébe, de itt túlnyomó számmal találták az ellenséget, a megtámadtatásra készen. A francziákat borzasztó fegyvertüzeléssel fogadták, mely soraikat megritkítá és megszűnés nélkül tartott. Szuronynyal rohantak az ellenségre, de csakhamar belátták, hogy felette nagy túlhatalommal kell megküzdeniök s kénytelenek voltak visszavonulni. Ugyanakkor a Malakoff torony körüli ütegek s a lunette-üteg a Careene öböl nyugati oldalán borzasztó ágyutüzelést kezdtek minden oldalra, merre gyaníták, hogy új franczia csapatosztályok nyomulhatnak előre. Az eseit az ágyuk villáma világította fel; a merész támadóknak ez által lehetségességön magukat tájékozni, s miután az ellentéj sánczaiból részben kivetettek, elkezdék azokat szétrombolni, azonban e munkánál a legnagyobb veszteségeket kelle szenvedniök. Az ellenséges hadoszlopok visszavonultak s most az orosz ütegek minden oldalról elkezdék golyóikat szórni a zuávok által elfoglalt műre (a tengerész katonák, erős ellenséges csapatosztály által fenyegettetve , — már igen korán visszavonultak) — Itt nem használt a lebukás,_— a sánczoldalakat összelőtték s a vitéz zuávok kénytelenek voltak visszavonulni. Halott és sebesültjük volt 340, ezek közt 5 tiszt. A tengerészkatonák mintegy 60 halottat vesztettek. Nevezetes, hogy az ellenség ágyutüzelése, daczára annak, hogy az egész tér golyók és golyódarabokkal volt borítva, legkevesebb károkat tett. A legtöbben puskagolyók és szuronyok által estek el. A zuávok a vállalat meghiúsulását a tengerész-katonáknak tulajdonították, kik a támadást nem támogatták ; még átalánosabban el volt a táborban terjedve azon hir , hogy a támadási terv az ellenségnek ellen árulva és hogy ez a francziákat tőrbe ejtette. E nézet mellett szól azon körülmény, hogy az oroszok a francziákat oly közel engedték jönni a nélkül hogy egy lövést tennének, hogy ott 10,000 ember állt készen, s hogy az összes körülfekvő ütegek golyóikat e pontra irányozták, hogy az ellennek az elfoglalást lehetlenítsék. Másrészt nem valószínűtlen, hogy az oroszok árulás nélkül is készen voltak a támadásra, mint hogy világosan láthatták, hogy a francziák egész nap csapatokat küldenek a jobbvolnalra. — F. hó 2-diki tudósításokból tudjuk, hogy az ellenség az uj műben állást foglalt, s a táborban mindenki tudja, hogy az lesz az első teendő, őt ezen veszélyes állásból minden áron kiűzni. Egy garaczi, mart. 14-ki tudósítás jelenti, hogy Zamoiski gróf Sumlában egy második török kozák ezredet szervez s abba lengyeleket besoroz. Némely egyének Gabez és Brailából Sumlába mentek, e kozákezredbe beállandók. Az oroszok csapatjaik egy jó részét a Pruih és Dunától visszavonják. B á k u A g a basibozukokkal Tulcsába bevonult, hol Ali el Fendi is létezik. A basibozukok nem ritkán 20—30 embernyi erővel a Dunán átkeltek, orosz területen zsákmányt szedendők, miknél nem ritkán heves harczok fejlődnek ki. Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. Öcs. k. FenségeAlbert fölig. Magyarország kormányzója, N. Szeben városának őFelsége a Császárné szerencsés szülése alkalmából tett alapítványához 100 pfttal járult. — Hg. Batthyányi Fülöp ö magassága ö Felsége a Császárné szerencsés szülése örömnapjának emlékére a m. belügyministeriumnak ismét 1000pftot adott át oly ajánlattal, hogy ez öszvegből a bénult katonák 200, Budavárosa szegényei 200, Pest szegényei 300pftot kapjanak, a fenmaradt 300 pft Zágráb, Károlyváros és Varasd városok közt, szintén e czélra, egyenlően osztassék ki. A hazafiság és jótékonyság ez újabb tette is teljes elismerés kifejezése mellett közöltetik azon megjegyzés kíséretében, miként e nemes szándék foganatosítása iránt a kellő intézkedés megtétetett. — A m. kereskedelmi ministerium az építészeti régi műemlékek felfedezésére és fentartására alakult középponti bizottmány felterjesztése folytán gróf Keglevich János belső titkos tanácsos urat a pozsonyi közigazgatási kerület felső s Stummer Arnold zohori lelkészt e kerület alsó részére conservatorokká; továbbá a középponti bizottmány Balassa Antal bárót Kékkőn, és Dr. Zipsert Beszterczebányán levelező tagokká nevezte ki. — A m. pénzügyministerium f. helökén kiadott rendeleténél fogva a bélyegjegyek kicserélésére nézve meghagyatott,hogy az okirat — vagy bármi iratra ragasztott bélyegjegy kicserélése egyedül azért, mert nem szabályszerűleg, vagy pedig nem is íratott be, meg nem tagadtathatik, ha azt más rendszabályok nem gátolják. Továbbá a belföldön kelt és a közpénztárakra szóló nyugtatványok ellen még akkor sem emeltethetik nehézség, ha azok bélyegjegyének nem csak színezett része, hanem a bélyeg számjegye is behatolt; mert bár a bélyegjegyek csak a szintett helyen írandók be, mégis, ha más nehézség azok ellen fen nem forog, e körülmény a nyugták érvényét meg nem szünteti. — Jókay Mór „Véres könyvé“-nek első kötete igen díszes kiállításban Heckenastnál megjelent. E kötet négy beszélyt tartalmaz, u. m. A K h ám ok utódába tábornok és asztrálszellemet:Szinopét és a basi bozukot. A többi kötetek nem sokára követendik ez elsőt s mindegyike igen érdekes képeket állitana elénk a háború véres napjaiból, melyeknek több áldozata fölött fényes sugárként tűn fel Jókay költészete. E véres könyvben majd egy két ismert alakkal is találkozandunk. A három kötetnyi munka ára 3 pft. — Hajnik János ur, gr. Széchenyi István uradalmainak főtisztje, a tiszai árvíz által megkárosultak gyámolitására hozzánk 15 pilot küldött be. — Midőn a nemes keblű emberbarátnak a szerecsétlenek nevében meleg köszönetünket kifejezzük, megjegyezzük egyszersmind hogy e segélyezéshez juttatását a hatóságra bízzuk. — Megjelent és ma küldetik szét az előfizetőknek a Greguss Ágost és Hunfalvy János szerkesztése alatt Heckenastnál megjelenő „Család könyveinek harmadik füzete, és pedig ismét öt ívnyi tartalommal (bár egy-egy füzetre csak négy ív volt ígérve), s a szövegbe nyomott számos fametszeteken kívül Barabás festménye után készült aczélmetszettel s az amerikai sarkvidék kőmetszetű földképével. A szöveg e harmadik füzetben is érdekes és tanulságos, eredeti czikkeket tartalmaz, melyeknek sorát — mielőtt e harmadik füzetet a februárban megjelent másodikkal együtt irodalmi rovatunkban részletesebben megismertetnék — itt közöljük: „Alvás és álom" Greguss Ágosttól; „A finn Lappföld és lakosai“ Hunfalvy Páltól; „A gőzgép föltalálása“ (fametszetekkel) — ytól; „A mohácsi csata“ (török írók után) Repiczky Jánostól; „A fogatlan állatok“ (fametszetekkel) K-tól; „Adatok Mária Terézia életéből;“ „Czigányné“ Jókai Mórtól; „Egyveleg;“ és „Az éjszaki sarkvidékek átjárása“ Hunfalvy Jánostól. — Midőn oly számosak a panaszok arról, hogy az előfizetés útján megjelenő munkák többnyire az előre hirdetett határidő után szoktak megjelenni, méltán följegyezhetjük az örvendetes tényt, hogy a „Család könyve“ eddigi füzetei mindig pontosan a kiszabott öt heti időköz alatt jelen- tek meg. — Ugyancsak Heckenastnál két érdekes munka van sajtó alatt : 1) Magyar népmesék, csinos illustrátiókkal, Erdélyi Jánostól; 2) Bibliai egyezményi szótár, Makári Pap Lajos helv. lelkésztől Ennyit előleges jelentésül. — Megjelent „A nagyvilág képekben“ czimü közhasznú házi könyv II. és III. füzete is az I. füzethez hasonló csinos kiállítással, a szövegbe nyomott 60 képpel és ábrával s dús tartalommal. E tartalomból mint figyelemre méltót s tanulságost csak a következő néhány czikket említjük meg. „Kőszén és kőszénbányák hazánkban“ 5 érdekes ábrával. „Az üstökösök“ 4 ábrával „Furulyás pásztor“ Lisznyaytól (képpel). „Magellán és a föld első körülutazása“ Tschudi után; 1 képpel s térrajzzal. „Az almai ütközet“ (nagy csataképpel.) „Guano szigetek.“ „Legújabb gazdasági eszközök“ 4 ábrával. „A franczia vidéki színházak“ ; „A csonka torony“ Petőfitől. „Erdélyi régiségek“; „Képek a harcztérről“ képekkel, ábrákkal. „Nemzeti színház“; Nemzeti irodalmunk legújabb termékei.“ A füzetek egész tartalmát helyszűke miatt nem adhatjuk; az olvasó e füzetekben is sok hasznost, oktatót és mulattatót jelend; a vállalat méltán igényli a közönség részvétét, nemcsak dús tartalmú s a hadi eseményeket leiró és illustráló része, hanem jutányossága miatt is. — Clausz k. a. tegnap adott első hangversenyén nagy és fényes közönség jelent meg. A t. művésznőt a cs. kir. Fensége Hildegard Föligasszony magas jelenlétével megtisztelő. Clausz k. a. megelőző nagy hir fényében jelent meg közöttünk s e hirt mi igazoltnak találtuk; mert a t. művésznő játékában a költői ihlet varázsa nyilatkozik, mely szentlén, mint a nyári és fűszeres fuvalma, mint a viráglevélhullás szállja meg a lelket. Játékának jelleme az ízlés, ha mondanunk lehet, a gyöngéd nőiség, mely nem vágyik feltűnni, mely a ragyogást kerüli s tisztaságában keresi a fő becset. Az (Es) nocturnot (Chophintól) alig lehetne lágyabban előadni. Heller „vadászat“-át is nagy hatással játsza, valamint a gyönyörű cis moll sonátát Beethoventől. A magyar rapsodiák (Liszt szerzeménye) egy részét ismételni szíves volt. Ellinger úr helyett Jekelfalusi ur énekelt egy német s egy magyar dalt s ez utóbbit nagyon szépen. — Gundi ur és nejének mára hirdetett igen érdekes hangversenye a mai normanap miatt a következő napok egyikére halasztatott el, miről a közönséget a szokott hirdetések értesitendik. E hangverseny ez elhalasztás által nem veszitend érdekéből s bármikor, a közönség el nem mulasztandja magának azon élv megszerzését, melyet Gundi a. igazi művészi éneke nyújtani képes. — F. hó 21-én köté meg Pozsony városa a jégszesz világítási részvény társulattali szerződést Pozsony kivilágittatása iránt. Mit mond e hírhez Pest városa községtanácsa? Meddig hirdetgetjük még a csődöt ? — Az ausztriai posták reformjának első évében 1851-ben mintegy 31 millió levél adatott fel; a múlt évben feladott levelek száma 46,769,500 darabot tett. A pesti egyetemi hittani kar az egykori kalocsai kanonok Horváth féle 300 pftnyi jutalmat, mely az utolsó öt évben megjelent kath. érzelmű legjobb munka díjazására volt kitűzve, a „Religio“ érdemdús szerkesztőjének főt. Dantelik János kanonok úrnak ítélte legközelebb oda „A történet szelleme“ czímű munkájáért, mely az általa 1852-ben kiadott „Emlékkönyv“ II. füzetében megjelent. A nevezett hittani kar, mely a munka bírálója volt, azt méltó magasztalással emeli ki, s ujrai külön kiadatása iránti óhajtását nyilvánítja. Vidék, S. A. Ujhely, mart. 18. Folyó hó 11-kén a helybeli és k. katonai s polgári hivataltestületek, a gymnasium ifjúsága, tanári karral együtt, s a városi nép jelenléte alatt ft. V. V. helybeli lelkész s apát ur által szent mise s Te Deum tartatott a bécsi örvendetes esemény emlékére. — A bodrogközieket már egy pár nap óta elszigetelve tartja tőlünk az áradó viz, más nem jöhet át, mint a madár s a ki lélekvesztő csónakra bátor életét bízni. — Melegünk nappal 2—8° R.° között ingadoz; az éjjelek hidegek. A kigőzölgés, fökép nappal, Bodrogköz tájáról igen tömött, a miért többnyire délig vastag köd borítja városunkat, mely déltájban megtömösödvén este felé gázolhatlan sarunkat szaporítja, minek káros hatását leginkább a gazdák érzik, kik, most a tavaszi előmunkálatokat nem végezhetvén, későbben túl lesznek terhelve; ehez járul még a nedvesség ragályos kipárolgásaiból fejfedező betegségeknek korszaka, melyek közöl leginkább a typhus, fejbóditó, fülsüketítő, sphantasiákat okozó symptomákkal már fel is kezd tűnni. Közintézet. Nemzeti színház. Mart. 23-kan, Jókainés Bolnai föllépteül: Manlius Sinus tér. Eredeti tört. dráma öt felvonásban. Irta Jókai Mór. — Jókainé s Bolnai, hazaérkezvén műutazásukból, ez estre léptek fel ismét először a nemzeti szinpadon: Jókainé mint Glyceria, mely szerep neki egyik legkitűnőbb szerepe; Bolnai mint Manlius Sinister. Mindkettejük ezen szerepléséről már volt alkalmunk szólani, s ezúttal elég megjegyeznünk, hogy a közönség élénk Ha elfeledné is a közönség, hogy az előfizetés ideje közelget, eszébe juttatja ezt a Budapesti Hír- lap azon rendszeres polémiákkal, melyekbe az a Pesti Naplót minden évnegyed vége felé keverni, s azt népszerűtleníteni igyekszik. Ily nyomoru példáját a türelmetlenségnek s kenyéririgységnek sem a német, sem a franczia sajtó nem mutatja fel, sőt számos íróink czivakodási hajlamának daczára, a magyar időszaki sajtóban még azon időkben sem fordult ily magatartás példája elő, midőn öt hat politikai lap, szenvedélyes pártok izgatása mellett, az alkotmányos életben otthonos elvek szétágazó érdekében egymást leküzdeni igyekeztek. Az ármánykodó s gyanúsító polémiák a személyes agyarkodás azon nemét, melyet a Budapesti Hírlap a Pesti Napló ellen ennek első szerkesztője óta a mai napig megrögzött részakarattal űz, s a „Múlt és Jelen“ egykori érdemes szerkesztője hozta és ültette át Erdélyből nászajándékul a magyarországi irodalomba. Hogy érdemes collegánk hazánkban segédekre talált, kiket a gyönyörű foglalkozásban részint nyilt sisakkal, részint névtelen s titkos buzdításokkal támogatják, s azon meg nem ütközhetünk, mert volt-e eddig is e honban egyetlen nyilt téren működő egyéniség, kinek irigyei s méltatlan ellenségei, üldözői s árulói ne lettek volna ? Meglehet, hogy e gyarlóság más nemzeteknek is tulajdona, de bizonyos az is, hogy egy népnek sincs oka egyenetlenségeit annyira siratni, megcsökkent erejének oktalan felemésztésétől irtózni, s legparányibb tehetségét is kölcsönösen kímélni, mint a magyarnak. Mi ellenséges indulatokat pajkosan nem provocálunk, cselszövények és bujtogatások viszonzására nem aljasodunk, de nyílt támadásokkal ha kell, szembeszállunk, anélkül, hogy a saroktól félnénk. A B. H. szerkesztőjének úgy látszik nem ez a véleménye; öröklött átok gyanánt vezérli őt a veszekedés ösztöne, kényelmesbnek s illendőbbnek tartva, nem saját súlya s érdemei emelése, hanem mások értékének kisebbítése által gyarapodni, azon hiedelemben, hogy botrányok által árujának mivoltáról a közfigyelmet elvonja. Mint e térre követni nem fogjuk lapjainak hivatalos természetéből folyó biztosságát s nagy anyagi előnyeit nem irigyeljük; veséjét és gondolatait nem kutatjuk; szavait nem analysáljuk ; czikkeinek s kitételeinek értelmét el nem csavarjuk; s habár a tudományos vitát nem kerüljük, — de lapjaink kötelességszerű emelésére irányában a nyilt verseny becsületes eszközein kívül egyebet nem használunk. Óvakodni fogunk hozzá a személyeskedő polémia iszapjába leszállani, még az úgynevezett h. m. vásárhelyi ifjuság nevében átvett vagdalózás illustratióját is tüzetes alkalomra halasztók, és a B. H. mart. 22-diki jegyű soraira is csupán azért reflectálunk, hogy két ravasz insinuatiót visszautasítsunk. Nem tudjuk, kinek akart kedvet csinálni, midőn ismételve előhozza ujdonsági rovatunknak azon szavait, hogy „D. a. szerződtetése a jelen viszonyok közt elháríthatlan akadályokra találandó , de biztosítjuk a szökést, hogy mi nemcsak D. asszonyra, de bármily más czélszerű intézkedésre s akár anyagi, akár szellemi javításra nézve a pénzviszonyokon és befejezett szerződéseken kívül a nemzeti színház körében semminemű akadályt elháríthatatlannak nem ismerünk, akár egyes személyek, akár intézkedések alakjában létezzék is azon akadály. S ha mégis a „P. N.“ szerkesztőjének ezen felfogásán és értelmezésén kívül a „B. H.“ az idézett kitétel magyarázatát tovább is kutatni óhajtja, kénytelenek vagyunk ötét közvetlenül amaz újdonsági sorok írójához utasítni. Ennél sokkal malitiosusabb azon cselfogás, hogy a furfangos és jámbor képet öltve, a n. színház titkári állomására vonatkozó észrevételünket a humanitás szempontjából igyekszik megtámadni. Jó lelkiismerettel járva el, a szóhős azt is elmondhatta volna, hogy midőn mi Szigligeti urat jelen mti vezetői állomására alkalmasnak nem tartjuk, öt eddigi fizetése mellett mint a nemzeti színház dramaturgját jobban helyén találnék, s ennélfogva nem lovagias reánk fogni, hogy mi a „hat gyermek atyját“ üldözzük. Egyenesen e reá vonatkozott a „cserháti leveleknek“ a dramaturgot illető igen korszerű indítványa. S hogy e nézetünk ismételt meghendítése az ismét felhozott koszorúátadási történettel semmi összefüggésben nincsen,arról vz úr magának a legkompetensebb helyen, az igazgatógróf úrnál szerezhetett volna biztos tudomást, ki még jelen állomásának elfoglalása előtt nem egyedül tőlünk hallotta e véleményt nyilvánitni, s e meggyőződéssel most sem állunk elszigetelten, sőt reméljük, hogy az érdekek idővel tisztulván, s az illetőknél az igazmondás félelme csökkenvén, véleményünknek gyakoribb viszhangját fogjuk hallani. Valamint Szigligeti urnak népszínműírói tehetségét és érdemeit nyíltan elismerjük, s némi sima ügyességét és mozgékonyságát kétségbe nem vonhatjuk; úgy más részről határozottan tagadjuk azt, hogy a titkár úr oly művezetének képességével s tulajdonaival bírjon, minőt „cserháti leveleinkben“ az intendáns mellett szükségesnek tartunk ; sőt nyíltan kimondjuk, hogy teljesen hiányzik nála azon tapintat, mely szükséges arra, hogy az intézetben annyi különböző hivatás, véralkat és majd alapos, majd alaptalan igények közt az egyensúly és nyugalom, s a működő erők sikeres öszhangzása előidéztessék fentartassék. Ez már gr. Festetics Leo intendaturája alatt bebizonyult. Meglehet, hogy 's a vidéken egyik másik avatatlant mystificálni fogja, de a focus körül csak a vak nem látja, hogy az egész izgató polémia ugyanazon egyoldalú pártoskodásból ered, melynek gyanúját ő reánk hárítni igyekszik. Ismételt manoeuvre egy pár kegyencz kizárólagos fényszabadalmának megerősítésére, elvitázhatatlan érdemek, a tartozó méltányosság, s a közönség műélvezetének rovására. Ha szükséges leend, a jelen művezetői kellékek és hiányok fejtegetésébe részletesen is fogunk ereszkedni; addig is figyelmeztetjük a B. H. szerkesztőjét, miszerint örömmel üdvözlő két művészt, s Bolnait koszorúkkal is megír .... iiiinduetten játék közben többször kihivattak. Nem lehet azonban rászólólag meg nem jegyeznünk, hogy a közönség csak csekély számmal jelent meg az előadásra. A többi szereplők közöl Felekit (Carinus), Szentpéterit (Mesembrius) és Komlóssy Idát (Sophronia) kell kiemelni, mely utóbbi különösen öngyilkolási végjelenetében a kellemet oly megragadólag egyesíti a fenséggel. Zajos kihivatása e jelenet után bizonyitá a közönség elragadtatását, a humanitás igényeinek mellőzését ne a mi táborunkban, hanem saját ajtaja előtt keresse; s hogy mint hivatalos közlemények orgánuma vegyen valahára hivatalos solid collégéin kívül különösen példát a „Wiener Zeitung“ komoly, higgadt és tapintatos magatartásából, mely habár maga csak 4—5 ezer példányban jelenik meg, — mégis a többi 15 — 20 ezer példányban megjelenő nemhivatalos collégéit discreditirozni, hatástalanná tenni, elvomni sem titkon, sem nyíltan soha sem igyekszik. f etegrafl tudósítások. Genua, mart. 19. Mainer i áldozár azzal vádoltatván, hogy B o 11uro áldozárt egérkővel mérgezett szivarokkal ölte meg, ártatlannak mondatott ki itéletileg s szabad lábra tétetett. Corfu, mart. 17. Tegnap az átszállító gőzös „Cal- Icutta“ a Royal Lancashire militia első ezredet, 615 embert szállított ide mint a toniai szigetek helyőrségét, a Krímbe ment előbbi helyőrség pótolásául. Legújabb posta: Bécs, mart. 24. Hallomás szerint tegnap a külügyben az ötödik értekezleti ülés tartatott. (Azon nézet, hogy a tárgyalások békés jelleműek, még erősen áll.) Az ausztrállamvasúttársaság igazgatói Pereire, André és Eichthal urak e napokban váratnak Párisból, hogy az egész vállalat főigazgatóit Manuel mérnököt beigtassák. Manuel az eddig a franczia északi vasút aligazgatója volt. Rendkívüli uton ide érkezett közlés szerint a magas Portának a bécsi értekezletekre kinevezett másik küldötte Ali pasa után van s legközelebb megfogna érkezni. A bécsi értekezletekről értesítik a „Schl. Zig“-t, miként a hétfői ülésben a 4-dik pont volt az értekezlet tárgya. A szövetséges hatalmak a keleti keresztények feletti collectiv véduraságról mit sem akarnak tudni s ragaszkodnak ahhoz, hogy e védurság szűnjék meg, csak azt követelik, hogy azultán által adott szabadságok a keleti keresztények előnyéül hatályba lépjenek általánosan, melynél őrködni kell, hogy a zultán méltósága és koronájának függetlensége minden csonkítás nélkül tartassák fen. Berlin, mart. 32. A második kamara mai ülésében a katonai kezelés rendkívüli pénzszükségletének fedezését illető törvényjavaslat a bizottmány által javallott, de végül visszautasított szerkezetben elfogadtatott. Pár is, mart. 20. Itt most részletes tudósításokkal bírnak azon különféle nyilatkozatokról, melyeket II. Sándor, közvetlenül trónralépte után, tett. Ha e nyilatkozatokat valódi érzülete kifejezésének, nem pedig a felizgatott nemzeti szellem irányában szükségkép megkívánt engedményeknek kelene tekintenünk, úgy azok fájdalom a békeremények utolsó csillámát is megsemmítenék. Úgy látszik, a czár legtöbb erélyt fejtett ki a sz.pétervári nemesség egy küldöttségéhez (mely a militiai parancsnokok megválasztását jelenté neki) intézett szavaiban , melyek így végződtek: „Én egész reményemet bennetek helyzem, legyetek irántam teljes bizalommal. Ünnepélyesen kinyilatkoztatom , hogy ellenségeinknek egy talpalatnyi földet sem engedek át az orosz területből. Fogom tudni őket megakadályozni, hogy tovább benyomulhassanak a hazai földön,és soha,de soha—inkább száradjon el karom—nem fogom nevemet oly szerződvény alá jegyezni, mely legkevésbbé bánthatná a nemzeti becsületet!“ Az erő, melylyel e szókat mondá, minden jelenlevőket zajos hurrah-kiáltásokra indított. Általé fián mondják , hogy az uj czár nevezetes szónoki tehetséggel bir, amit másnap ismét be is bizonyított, midőn az állami tanácsban a diplomatiai testületet fogadó s a fenforgó helyzetet félóránál tovább tartó beszédben igen folyékonyan és világosan fejtegette. Feltűnő a „Pays“ állítása, miként Oroszország hajlandó volna mindent elfogadni, ha az orosz hajóknak a középtenger megnyittatnék. S t a m b u 1, mart. 8. Miklós czár halálának hire tegnap reggel 10 órakor adatott tudtára azultánnak. A padisah egy ideig mozdulatlanul állott, azután Mekka felé fordult, meghajta magát mélyen, és rezgő hangon mondá : „Isten nagy és könyörületes; nem vétkezem, ha ellenemet, ki az izlám erős ellene volt, szivemben sajnálom. Allah, ki a rabszolgákat és a bégeket (fejedelmeket) teremté, bocsássa meg a holtak bűneit.“ Legújabb a csatatérről. Eupatoriai 8ki tudósítás szerint Gortsakoff hg már Perekopba érkezett. Az oroszok mintegy 25,00 embert öszpontosítnak Sambulatnál , miből azt hszik következtethetni , hogy Eupatoria ellen oldaltámadást szándékoznak tenni. Arta, Orbán, Karan és Karikutból (faluk táborhelyekkel Szimferopol mellett) az összes csapatok Baktsiszeráj felé irányoztatnak. Gortsakoff herczeg valószínűleg Baktsiszerájban veendi főhadiszállását, Balaklavából hallani, hogy az oroszok már ismételve gyújtóhajókat küldtek ki éjjel a hajóraj ellen, de sikertelenül. A szebasztopoli táborból jelentik, hogy az oroszok gyakran tesznek kémszemléket a Csernaja jobb partján. Mindannyiszor heves és véres összeütközések támadnak, miután a szövetségesek szilárdul védik álláspontjaikat. A Csernaja-vonal különben mindkét oldalon nagyon meg van erősítve s az orosz portyázójáratok csak a legnagyobb veszélylyel vihetők ki. Az oroszok az Eupatóriából Baktsiszeráj és Szimferopolba vezető utakat három ponton erősítik meg. Várna, márt. 22-kén. Ma ismét tetemes erősítések mentek el Eupatoriába, még pedig 1200 gyalog és 500 lovas. Omer pasa szükségesnek találta haderejét még előbb megerősítni, mielőtt támadáshoz fogna. — Bulgária minden részeiből érkeznek a tartalékul itt gyülekvő csapatok. _________ Bécsi börze mart. 24 röl (Távirati kéz?*V.. r fv SütinikötelexvíV, Sí, .......................... S414 dtp 4.s .......................... 73 Bécs, Mart. 23. Arany: 31. Ezüst: 273/4-Danavszállás Mart. 24-kan 8' 8' 9'" 0. fölött. Felelős szerkesztő : TÖRÖK JÁNOS. Mai számhoz egy fél ív melléklet van csatolva.