Pesti Napló, 1855. április (6. évfolyam, 1518-1541. szám)

1855-04-11 / 1525. szám

által egy mély szakadék által fedezve lévén, nagy el­lenséges tömeg által megtámadtattak. Minthogy erősen szorongattattak, ezért könnyű hadosztályunk egy része támogatásukra a futóárkokban előretolatott. Ez alatt az oroszok bal támadási vonalunkat hévvel rohanták meg, s ezáltal parallelünk mögött jelentek meg. Itt embereink közöl néhányat megöltek és megsebesítettek, s már má­sodik parallelünk felé haladtak elő; azonban azalatt elő­­nyomult a fedező legénység s néhány heves összeütközés után visszaüzé őket. Nekünk a halottunk és 15 sebesül­tünk volt; 22 eltűnt, kikből azonban egyik s másik ismét jelentkezni fog. A jobb támadási vonalon a harcz he­vesebb volt. Mig mint felebb említve volt, embereink egy része a francziák támogatására előnyomult, az oroszok keresztül törtek oldalukon s hátulról támadták meg, úgy hogy előbbi állásukig az utat szuronyaik­kal voltak kénytelenek maguknak egyengetni. Ez ütközetben elesett dr Cavendish Brown, vitéz ifjú ember, továbbá Kelly ezredes a 34 ezredtől. Gordon őrnagy a mérnököktől mint mindig bámulatos vitéz­séggel viselte magát; ő egy lovagostorral kezében egy mellvéden állt, tüzelé a katonákat a futóárkok megtartására s maga fegyvertelen lévén, kövekkel bombázta a lábai alatt levő oroszokat. Végre egy go­lyó érte elő karján, aztán egy második vállon, úgy hogy a kőhajigálással fel kelle hagynia. Sebei szeren­csére nem veszélyesek. Egy óra múlva az oroszok vissza voltak verve. A mi részünkről elesett: Kelly ezredes, Jordán hadnagy és Browne kapitány; meg­sebesültek : Vicars hadnagy és Gordon őrnagy. Mon­tague kapitány hiányzik. Mart. 23. Az ellenség vagy nyert bátorságban vagy vesztett. Ágyúi makacsul hallgatnak, de ott áll­nak hol ekkorig , mi torkaikat csak nagyon is jól ki­­vehetjük. Minden éjjel megújítják kirontásaikat na­gyobb mérvben, s nyilván nagyobb bizalommal is. Tegnap éjjel ugyan mindenesetre nagy veréseket szenvedtek, de csak akkor, miután már a parallelánk ellen előnyomultak volt, mozsárütegeinket megtámad­ták s szövetségeseinket, Inkermann felé a jobb olda­lon, erősen szorongatták. Veszteségeinket ma ponto­sabban lehet adatolni. Tisztjeink közöl 7 részint elesett, részint megsebesült vagy eltűnt; 100 ember harcz­­képtelenné vagy fogolylyá lön. Az oroszok nem veszt­hettek kevesebbet 6—700 embernél. Ők ugyan halottai­kat és sebesültjeiket úgy mint rendesen elvitték a hogy lehetett, azonban még számosan fekszenek a homlok­sorban és a futóárkokban. A mamelon és kerektorony előtti halomlejtők fedve vannak az ő­s a francziák ha­lottjaival. A vadászgödrökből most 3 a francziáké, 3 az oroszoké. A mamelonba már ágyukat helyeztek, melyek a franczia futóárkok ellen vannak irányozva, melyekkel 3 árkaik összeköttetésben állnak, s az új orosz, távolabb jobbra fekvő mű szintén nem sokára fegyverezve lesz. Ekkor vonalaik jó része az ő tüzük­nek ki lesz téve. Az orosz mérnökök alaposan értik mesterségüket, s a mi szerencsénk, hogy ezt ily mér­tékben tüzéreikről nem mondhatni. — Mamelonjok a mi legszélső­jobb támadó vonalunk s a 2 fran­czia , Inkermann felett állított ütegnek van kitéve. Ezekből minden 2 perezben egy golyót vetnek a ma­melonba, de ez nem ijeszti vissza az oroszokat, bárha e tüzelés által naponkint 100 embert vesztenek a ma­­melonban. A mi tüzéreink kitűnően lőnek, minden lövés megtalálja czélját, de az oroszok szívós termé­szetűek. A védelem nyilván helyes elv után vezette­tik, és csekély számunk mellett valóban nehéz munka lesz, ellenök valamit kivinni. A félebbi levelekből mindenesetre az eddiginél helyesebb képet nyerünk a 22-ki gyilkos harczról, de csak annyiban, mennyiben az az angolokat illette. A franczia vonalakon történt eseményekről a levelező, mint maga is mondja, nyilván nincs jól értesítve, mi a francziák és oroszok csekély veszteségeit illető ada­taiból kitűnik. Éjszaknyugati csatatér. Az „Engl. Corr.“ ápr. 6-áról írja: „A flotta tegnap, mint jelentve volt, 3 óra­kor nem vitorlázott el Spitheadből, s még ez órában sem tudjuk, vájjon ma reggel horgonyait fel fogja-e szedni, vagy még tovább is Portsmouth vizein fog-e késlekedni. Szintoly kevéssé van tudva az ellenrendelet oka, az semmi esetre sem volt politikai jelentőségű, s bizonyosan a heves délnyugoti szélben keresendő, mely tegnap egész nap a tengert erős mozgásban tar­totta , s a sok ezer kiváncsinak, kik a flotta szemléle­tére kiindulni szándékoztak, kellemetes számításait ketté vágta. Reggel már meg voltak minden előkészü­letek téve a kiindulásra; a nap folytán az admirálok bárkái fel s alá jártak; az utóbbiak az admiralitás első lordjával, (sir Charles Wood) s más tengeri lordok­kal értekezleteket tartottak; de midőn 3 órakor még mindig nem lehet­ a nagy hadigőzösök kéményeiből füstöt kigomolygni látni, semmi jel sem adatott a lo­­bogóshajó horgony felszedésére, ekkor világos jön, hogy az elindulás elhalasztatott. Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest- Legfelsőbb meghatalmazás következtében az igazságügyminisztérium az ügyvédi választmányoknak az ügyvéd­jelöltek felett gya­korolható fegyelmi hatóságokra vonatkozó és Magyaror­szág, Horvátország, Slavonia és a temesi Bánságra szóló rendeletet bocsátott ki. Ennélfogva az ügyvédi választ­mányok feljogosíttattak a kerületekbeli ügyvédjelöltek morális és politikai viselete, valamint azok gyakorlati képzettsége felett felügyelni; a kellő ismerettel nem bíró egyéneket a gyakorlattóli eltiltás végett, megnevezni; a gyakorlat elmulasztása és botrányos viselet esetében inté­seket és megfeddéseket kibocsátani. A választmányok rendszabályai ellen a felebbvitel az ügyvédjelöltek ré­széről s legfelsőbb törvényszékre engedtetik meg. — Maár Bonifácz, érettebb ifjak és olvasók szá­mára irt „Egyetemes történelmé“~nek VII—dik füzete (9 iv) megjelent, Róma történetének folytatását adván. Ismételve figyelmeztetjük e sok tanulmánynyal irt munkára a történelem barátait. — Az ujonan díszített nemzeti színház tegnapelőtt f. hó 9-kén megnyittatott. A színház belse­jének uj díszítése Lehman bécsi cs. kir. udv. színházi díszítő terve szerint és vezérlete alatt eszközöltetett. A változási új függönyt festette Lehmann. Az új csillárt Lehmann rajza szerint készítette Müller és Dem­uth; a szobrászati művek, Lehmann rajza szerint, Schroff készítményei. Az új díszítés a közönségre meglepő és jó hatást gyakorolt; sok tekintetben ízlést mutat e díszítés, habár az aranyzás túlhalmozottsága a közönség egy ré­szénél nem bírja azon kellemes hatást felidézni, melyet ép az egyszerűséggel párosított szépség szokott reánk gya­korolni. A díszítés fényesnek mondható, mely méltó azon intézethez, — melyet a nemzet őrző gondja és részvéte ölel körül , a mely nemcsak a művészet csarnoka, de magasb érdekeinek oltára is. Ezért alig lehetett volna méltóbb művel megnyitni az új évszak elő­adásait, mint nagy költőnk művével, V­ö­r­ö­s­m­a­r­ty „Áldozat“-ával, melynek minden sorában megdicsőül a magyar nyelv, mely nyelvünk szépségét, erejét, a magyar vers­­enyzetességét mutatja fel. Ezért e művet ez alka­lommal ily szempontból kell megítélnünk. De térjünk a díszítéshez vissza. A közönség tetszésének legnagyobb része hisszük a gyönyörű csillárt illeti, melynek szép rajza mindenkit meglepett. E sok lángot lövellő csillár világa képes lesz fényt árasztani az egész színházban, ha oly tiszta fénynyel fog világítani mint első alka­lomkor. Reméljük , hogy az igazgatóság főfigyelme ezentúl a világításra is kiterjedene. A változási új függöny aranyzott kerete a lámpákról ráeső világ visszaverésével most még sérti a szemet. E függönyt valaki, színéért, aranyzott keretbe foglalt téglához hasonlító. Mi szintén osztjuk azok véleményét, kik a veres függönyt árnyazott fehér festésűvel óhajt­ják felcseréltetni. A színpad előtere igen szépen di­­szittetett fehér alapon aranyos ékitéssel; a zártszé­kek veres bársonynyal boritvák, miként a páholyok belseje is veres. A közönség tetszésének jelét L elí­rna a n­ér kihívásával adá. Hisszük , miként a meg­lepetés és ez ünnepélyes est örömérzete mellett a közönség kebelében a hála és tisztelet is felkelt azon nemes hazafiak iránt, kiknek áldozatkészsége és ügy­szeretete tette képessé az igazgatóságot, hogy szín­házunkat előbbi disztelenségéből kiemelje. Örömünkre szolgál a színház jelen fényében felismerni ismét azon érzületet, mely az ügyért lelkesülni s áldozni kész, mely zálogul szolgálhat az országnak, hogy többi fontosabb ügyeink is hasonló részvétre találnak az értelmiséggel, meleg szívvel és vagyonnal megáldott hazafiaknál. — Ma a nemzeti színházban, a magyar szí­nészet barátai családi ünnepet ülendnek. A haza s a mű­vészet felkent leánya lépend ismét közénk, kinek emléke a távollét napjaiban is élt köztünk, kit az óhajtott viszon­yítás örömével, szívélyes üdvözletével fogadand a közön­ség, mely benne nem csak a visszaszálló csalogányt, ha­nem azon papnőt is ismeri fel, ki midőn házi istenei kö­réből a művészet oltárához lép, ez oltárhoz meleg rokon­­szenvét viszi a magyar színészet közös ügye iránt; a kö­zönség ezért mint a család kábelébe visszatérő rokonát üdvözlendi ma Lonovics-Hollósy­ Kornéliát, ezért nevezzük mi családi ünnepnek a­ mai előadást. — Múltkor volt alkalmunk legjelesb iparosaink egyi­kének K­r­á­­­i­k Samu pesti műóráinak kitüntetéséről szó­lam. Az ily kitüntetésekből a dísznek egy része mindig a nemzetet is illeti, melynek gyermeke az értelmisége és szorgalma által kiemelkedett iparos. — Ezért mindig örömmel tudósítjuk a közönséget, mely, tudjuk, örö­münknek osztályosa, valahányszor hazai iparosaink az ország határain kívül is elismerést, méltányt, becsülést aratnak, így értesíthetjük ma iparunk fejlődésének bará­tait azon megtisztelő megbízás felöl, mely jeles zon­­gorakészítőnk Beregszászi úrhoz Philadelphiából érkezett. Jeles és több műtárlaton kitüntetett zongorái­nak hire az óceánon túlra is elhangzott s az onnan hozzá érkezett megbízás folytában most egy igen jeles zongo­rának elkészítésén dolgozik. Ha e zongora oly jeles leen, mint a milyen a Kletzer ur 2-ik hangversenyén hasz­nált és azon alkalommal igen jutányos áron elkelt zon­gora, akkor Beregszászi ur az uj világban is igazolandja hírét s ott is keresetté teendi a pesti zongorákat. — Pest városa érdemes főorvosa által értesittetünk, miként a József külvárosban Geszl János város-szolga neje, husvét vasárnapján hármast szült. Az újszülöttek figyermekek s egészségesek és életrevalók. Az ily anya is életrevaló ám ! — A bécs-győri vasút építése erélyesen fog folytattatni. Az ügykezelőség hirdetése szerint a föld­munkáknál és kihordásra 3—4000 munkás és 200 fu­var nyerhet alkalmazást. — Pálfy Antal herczegnek az általa tett uj köl­csön fedezésére szolgáló uradalmai, kormányi biztos je­lenlétében becsültetnek meg. Ez uradalmak becsértéke mintegy 18 millió frtot tesz.­­ — A „Fremdenblatt“ legutóbbi száma sikerült életet vágott. Fogadni mernénk, hogy a birodalom irodalmi munkásságát regestráló „O­ester­r. Blätter für Literaturund Kunst“ czimű lapot akarta meglecz­­kézni amúgy „a lyányomnak szólok s a menyem értsen róla“ módra, midőn a párisi „Revue contemporaine“ hi­bás idézeteit mutatja fel, mely lap a többi közt a „Va­­donfiát“ ekként írja németül: „Der Sohn der Weldwesid­e.“ Vidék. Baja, ápril 6-án. Baja városa tanácsa és köz­sége azon szerencsés alkalomból kiindulva — minél fog­va felséges Császárné és Ap. királynő . Felsége 1855. évi mart. 5-én történt szerencsés szüléséből — az isteni gondviselés e birodalmat egy főherczegnővel áldotta meg — hűsége, határtalan hódolati érzelme, ragaszkodása és buzgó örömének maradandó emlékét megállapítandó — nem választhatott jobb módot ennek tanúsítására — mint egy bizonyos mindenesetre oly üdvös czélra — a milyen például Ínségben küzdő felebarátok segélyzése, és melynek hatása egyesek hálaérzetét emelni, Ínség köny­­nyeit törleni képes, aláírási adakozást nyitott meg, tel­jesen híven — miképen e városi — a jótékonykodás­nak minden alkalommal nemes jeleit adni szokott közön­sége, a mostani fényes alkalmat is — méltólag felfogva, vetélkedve fogja emberbaráti érzelmét tanúsítani sietni— az aláírás és illetőleg gyűjtögetés három tagra bízatván. Mártius 12-én nem mulasztottuk el az isteni hatalomnál is leróni hála imánkat, a midőn f. t. Herold János plébá­­nos és prépost ur e czélból áldozatát Isten ő felségének bemutató tömött imaházban, hol díszelgett a cs. kir. ka­tonaság, a cs. kir. minden rendű és városi tisztviselői kar, és számos tisztesbek, a tanító kar 270 tanítványával és az iparosok osztálya, és a nép tömege. Az ünnepély ma­­gasztosítására nem maradtak el a taraczkok élénk durro­gása, a katonaság megvendégeltetése, a szegények között pedig a városi pénztárból minden valláskülönbség nélkül 100 pengő forint osztatott ki a derék h. polgármesterünk Gyurkovits János m ur és az illető lelkész urak közre­hatásával. Császári kir. Felséges asszonyunk e mellett díszes örvendeztető hódolati albummal tiszteltetett meg. A polgárzatnak jellemző megismertetéseül nem ke­véssé szolgál a nemes társulatok utáni vágyakodása, a rokonszenvi egymás iránti vonzalom, ügyeikbeni kölcsö­nös ügy üzleti mint tudományi őszinte értekezletek — e tekintetből emelkedtek nálunk már több év óta a lövészi társulat, casino, olvasókör, jótékony nőegyesület, a most legközelebb a magas kormány által kegyelmesen szen­tesített „Selyemtenyésztési bizottmány“, úgy a kereske­dés és ipar előmozdítására keletkezett a „fehér hajó“ vendéglőben „Börze“ gyülde számos hírlapokkal. Az érintett társulatok szinte nem kevéssé terjesztvén a tudo­mányosságot, jó ízlést, közrehatást, és több hírlaptartást nélkülöztet is, mind a mellett Joanovits György cs. kir. posta-kiadó ur szives értesítése szerint Baján részint po­litikai, részint tudományos lap megfordul 248­ — Ezek közül magyar 84 (nyolczvan négy), német 132 (száz­harmincz­kettő), szerb 24 (huszon négy.) horváth 1, franczia : Independance belge 1. Zsidó 6. Katholikus néplap 18. Vasárnapi újság 30 (harmincz). (A magyarból jár 8 féle, németből 27, szerbből 4.) Pesti Napló 18. Budapesti Hirlap 6. Gabna üzérjeinket igen aggódtatja a gabna ára leszál­lása. Tisztabuza pesti mérete : 15—18 ft., kétszeres : 11—13 ft., árpa : 7 ft 30 kr., zab : 5 ft 45 kr., kukori­­cza 9112 ft váltó pénzben. Közintézet. Nemzeti színház. Ápril 9-dikén, az újonnan diszitett színház kinyitásául, a nézőhely teljes ünnepélyes kivilágításával. Ál­d o z­a t. Eredeti szomo­­rujáték öt felvonásban. Irta Vörösmarty. A kancsódalt szerzette Egressi B. Az első felvonásban előforduló uj első tájt festette Lehmann, a másodikat Telepi. — Ren­dező Egressy. — Újdonságaink rovatában közelebbről lévén szó a színház uj kidiszitéséről, e helyt csak az iránti elismerésünket akarjuk kifejezni az igazgatóságnak, hogy az új színházi évet azon költő művével nyitotta meg, ki a legszebb, legzeneibb, legnemesb költői nyelv megal­­­kotója nálunk. E szép nyelvet méltósága, gördületessége, teljes erejében tüntette fel Jókainénk (Zene) s az érzel­mek és gondolatok minden árnyalatát festész és zenészi­­leg előtüntető Egressy (Szabolcs) szavalata, mely utób­bit mint új szerződött tagot üdvözlé a nézőhely minden részeit elfoglalt közönség. Egressy és Jókainé való­nak az ünnepélyes előadásban a fő és méltán leginkább megtisztelt szereplők. Hogy némelyek az első felvonás után Lehmannt kiabálták ki, nem épen megbocsáthatlan botlás volt ugyan, de jobb lett volna mégis elmaradnia; vagy ha már a bécsi díszítőt meg akarák kihívással tisz­telni, derék Telepinkről sem kellett volna megfeledkezni, kinek tájképe épen nem áll a bécsié mögött. A közönség egyébiránt egész estre bizonyos prózailag derült hangu­latban volt, mit onnan magyarázhatni, hogy inkább fog­laltatott el az uj külsőségek, mint a darab által, mely utóbbiból a kancsódalt jobb leendett elhagyni, mint oly roszul — mint történt — előadatni. Vagy tán elöleges próba sem tartatott azzal ? ... . Helyesen van, hogy a rendező megemlittetett a szinlapon, s reméljük, hogy ezentúl ez mindig meg fog történni. — Ma Lonovics-Zsollósy­ Kornélia *) az első *) És nem, mint a tegnapi szinlap előleges hirdetése írja : „H­o­ll­ó­s­y­n­é.“ Az. művésznő született Hol­­lósy Kornélia, nem Hollósyné,hanem Lonovicsné. Ennyit a szinlapíró is tudhatna, felléptéül bérletszünettel adatik a „Kunok“, eredeti opera;­zenéjét irta Cs­á­szár György.: t­elegrafi tudósítások. P­á­r­i­s, ápr. 8. A „Moniteur“ jelenti, hogy P­e­­naud admirál a kelettengeri hajóhad parancsnokává neveztetett ki. A „Journ. des Débats“ szerint az érte­kezleten a 4-dik biztosítéki pontra nézve általában egyetértés létesült. Brüssel, apr. 7. Brockhausen b. porosz kö­vet ma reggel Párisba utazott. Turin, apr. 4. A kamara az „Opinione“ szerint e hónap végéig, vagyis miután a senatusban a kolos­tortörvény fölötti discussio megtörtént, elnapolandja magát. Turin, april. 5. A piemonti sereg, a császári fran­czia testőrsereggel egyetemben, S­z­­­a­m­b­u­l kör­nyékén fognak tábort ütni. — Lamarmoza­tlnok, mint hallik, f. hó 9-kén Genuába teszi át főhadiszál­lását. Genua, apr. 7. Hét angol hadihajó érkezett ide, melyek a sereg szállítására rendelték. A sereg, mint mondják, f. hó 15-kén fog hajóra szállíttatni. Corfu, mart. 31. Angliából tegnapelőtt egy uj ez­red érkezett ide, pótlandó az itteni összeget, mely Krimiába megyen. 9_9110|jí uuán K nim ilovcá tnim lövi Legújabb posta. B­é­c­s, april. 10. Az értekezlet 9-ik ülése tegnap d. u. 1 órakor tartatott meg a külügyminiszteri palotában; ezen ülés volt egyszersmind az első, melyben D­­­o­u­i­n de Lhuys franczia külügyminiszter s Ali pasa, a legközelebb ide érkezett török miniszter, szintén részt­­vettek. Az ülés ma sem tartott sokáig, s egy negyed­kor háromra már vége volt. Alkalmasint a Sz. Péter­­várából várt sürgönyök kimaradása miatt napoltatott el e tegnapi teljesülésben a kérdés tulajdonképeni csomója feletti vitatkozás. B­é­c­s, ápril 9. A franczia külügyminiszter munkás­sága különösen azon ernyedetlenségnél fogva érdemel említést, melylyel e kötelességeit teljesíti. Bourque­­neul­­s az értekezlet más tagjaivak­ tanácskozásai késő éjig tartanak, mikor aztán a külügyminiszter még Napóleon császárhoz intézett s a dolgok napi állása felől értesítő tudósításokon dolgozik. A miniszter meg­érkezése óta a követség személyzete is igen megeről­tetett. A holnap megnyitandó értekezlet elé a franczia képviselők több dolgozványt terjesztenének, mik az értekezletek velős kérdéseire vonatkoznak. Az an­gol meghatalmazott és Bud­ gróf ez iratok tar­talma felöl körülményesebben értesitvék. A Sze­­basztopol kérdésre nézve Francziaország Angolor­szággal egyetértőleg inditványozandja, hogy e hely öt évre engedtessék át a szövetségeseknek , mely idő alatt a török pontosparton hasonló erősség építtet­nék. A nyugati hatalmak sergének legértelmebb ve­zérei Szebasztopol bevételének lehetősége mellett nyilatkoztak határozottan s azon esetre, ha Oroszor­szág e feltételekben bele nem egyeznék, Szebasztopol a hódítási jog alapján a nyugati hatalmak a közjónak megfelelő rendelete alá jutni. A Szebasztopol-kérdés azonban az értekező felek által az értekezlet menetére­­ nem döntő kérdésül tekintetik.­­ Legújab­b a csatatérről. Canrobert Ilek­­tól egy jelentést közöl a franczia hadügyminiszter, a mart. 23-iki, mint mondja, dicsteljes harczról a Mala­­kofftorony körül. Az ellenség 11 órakor éjjel lát­szat szerint 15 zászlóaljjal, mintegy 10,000 em­berrel általános kirontást tett. Ezen csapatok, két had­oszlopban vad lárma közt előnyomulván, háromszor visszaverettek s háromszor tisztjeik nógatására a tűzbe vitetvén, végre kénytelenek voltak a néhány zuár szá­zad által védett hely megszállásáról lemondani. A harca sok vérbe került, az ellenségnek azonban már tömegei tekintetében több kárt okozott. Janin ezredes két sebet kapott. Az ellenség nem lévén képes az üres láncsko­­sarakat halomra dönteni, támadását a karabelnajai ra­vine felé irányzó, hol azonban oly hevesen fogadta­tott, hogy előre nem haladhatott. Az angol parallela jobb oldalára fordult, áthágott az angol műveken s a franczia baloldalt hátulról gyilkos tűzzel támadá meg. A 4. gy. vadászezred rárohant az ellenségre, mely a tűznek kitéve lévén, nagy veszteségeket szenve­dett és visszaveretett. Tovább balra az angolok vi­tézül visszaverték az ellent, s ismét tovább balra más támadás tartóztatta fel az angolokat, melyet azonban hamar legyőztek. Az oroszok e had működése különböző az eddigiektől ; erre 8 zászlóalj­­ vo­nult be kívülről a városba; ezt általános rohamnak lehet tekinteni a fedezett ostromművek ellen; ezért e meghiúsult kirontás jelentősége a czél nagyságá­hoz mérendő. E harcz az oroszoknak 1000—1200 emberekbe kerülhetett. A parallelánk előtti tér fedve van halottakkal s Osten-Sacken tábornok az el­lenségeskedések felfüggesztését kérte, mit meg is ad­tak holnapra, az elesettek eltakarítása végett. A fran­cziák veszteségei megközelítőleg 300—320 halottat és sebesültet tehetnek. Dumas mérnök őrnagy szu­ronynyal szúratott agyon, már azelőtt megsebesülvén, Bánon őrnagy eltűnt, úgy hiszik elesett. Bécs, Apr. 7. Arany: 29114. Ezüst: 251­4. .1 —...............­­ ■■■■■ "■ ■■ . ■ — —........................ ... mm*­Felelős szerkesztő: TÖRÖK JÁNOS. Hivatalos hirdetések kivonata. ELÁRVEREZTETNEK: 1. T. Földváron több lefoglalt ingat­lan javak máj. 1. 2. C­s­ó­n­o­k­i Pál 269. sz. 2400 para b. háza­s külső telke Pátyon máj. 16. 3. Szűcs Erzsébet és gyámolt gyerme­kei 200 pfra b. ház s több apróságok apr. 25. Makón. 4. Páter Mihály után maradt 9000 pfra b. két ház Városlödön apr. 10. 5. G­aj­d­ó József hagyatékához tartozó 728 pfra b. ház Tardoson apr. 17. 6. P­o­­­i­c­s­e­k Jánosné 300 pfra b. háza Kabolapolyánán apr. 13. 7. Novák István s Mihálytól lefoglatt 537. pfra b. 26 sz. ház Harmaczon apr. 30. 8. P­a­u­l­o­v­i­t­s János 400 pfra b. sző­lője Szegszárdon apr. 30. 9. P­­­ft­e­r János 12 sz. 322 pfra b. háza ö vár­o n jun. 2. 10. Bodnár László örökösei 740 pfra b. ingó­s ingatlan vagyona Gereselyben máj. 24. 11. Veréb Mátyás örökösei 27 sz. 2700 pfra becs. háza s szántóföldje Apátfalván máj. 11. 12. Pap György, Irén s Katalin testvé­reket illető 600 pfra b. ház Makón apr. 27. 13. Antal Dániel és János 1890 pfra b. házuk s földjük jun. 6. Felső-Örsön. 14. Kis Molnári István örökösei 280 pfra b. háza máj. 21. Szentesen. 15-Tóth Péter és József 170 pfra b. házak Dömsödön egyéb ingatlanokkal máj. 4-kén. 16. Rádenkó Mihály hagyatékához tartozó 620 pfra b. ház s telek Rácz-Almá­­son apr. 30. 17. P­o t e r­e­c­z k­y Helena 327 pfra b. háza Losonczon apr. 13. 18. Balázs János 138 sz. 1633 pfra b. háza L. Tugáron apr. 14. PÁLYÁZAT HIRDETTETIK: 1. A m­á­r m­a­r­o­s - szigeti m. tszéknél egy tanácstitkári állomásra 4 hétig. 2. A nagyszöllősi adóhiv. egy el­lenőri állomásra apr. 30-ig. 3. A pesti fötszéknél több segélydijas és díjtalan jogfigyelői állomásokra 4 hétig. 4. A pesti orsz. tszéknél egy iroda­tiszti állomásra 4 hétig. 5. A budai pénzügyig, több id. tiszti állomásokra april 20-ig. 6. A z­i­r­c­z­i­szkirói hivatalnál egy ir­­noki állomásra máj. 15-ig. 7. Temesvár orsz. főváros községé­nél egy mérnöki állomásra apr. 15-ig. 8. A nagyváradi pénzügyig, több dijnoki állomásokra. 9. Abalass a­gyarmati me­tszéknél egy titkári állomásra 4 hétig. 10. A nagyvázso­nyban felállítandó gyógyszertár elnyerésére máj. 15-ig. CSŐD NYITTATIK: 1. Opre Tógyernek vagyona ellen, a hitelezők igényeiket a szalontai szkb­ói hi­vatalnál máj. 4-ig jelentsék be. 2. P­e­tt­k­ó Ignácz vagyona ellen, a hi­telezők igényeiket a veszprémi me­tszéknél jul. 20-ig jelentsék be. 3. P­o­p­p­e­r Lipót összes vagyona ellen, a hitelezők igényeiket a H. doroghi szki­ói hivatalnál máj. 2-ig jelentsék be. VEGYES HIRDETÉSEK: As­singer Antalt szenvedőleg illető s elveszett kötelező köröztetik. A bicskei álladalmi uradalom részé­ről a felmérési jog és Mányban a mészár­szék ápr. 17. árverés utján 3 évre haszon­bérbe adatik. Molnár István vagyona bírói zár alá vétetett. Kandó Anna hagyatéki hitelezői igé­nyeik bejelentése végett a dunavecsei szki­rói hivatalhoz jun. 4. napjára meghivatnak. Reinhardt András egy év alatt a tatai szbirói hivatalnál jelentse magát. Gr. B­e­­­e­z­n­a­y Ferencz összes vagyona bírói zár alá vétetett. Taksony helységben levő serház, és egy rét apr. 10. árverésileg egy évre ha­szonbérbe adatik. Ehrenzweig Mórnak az ellene a pesti hengermalmi társaság által indított perben védőjéül Lenhossek György neveztetett. Hoch Gáspár máskép Mohácsi Lajos és Szalay Sándor a szegedi börtönből megszö­kött rabok nyomoztatnak. Kacskovics Károly által 1000 ftról kiadott s elveszett kötvény köröztetik. S­t­i­g­n­i­t­z Móricz elleni csőd megszün­­­­tettetett.* Jót ötsdíszovjatnod man la Ja« A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN, uri-utcza 8. »ám 1855.

Next